Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)
1961-11-26 / 328. szám, vasárnap
Az SZKP XXII. kongresszusa a személyi kultusz következményeinek megszüntetéséről A MOSZKVAI PRAVDA SZERKESZTŐSÉGI CIKKE A Pravda szerkesztőségi cikket közöl az SZKP XXII. kongresszusa a személyi kultusz következményeinek megszüntetéséről címmel. A cikk rámutat, hogy a kommunizmus építése szempontjából óriási jelentősége volt annak, hogy a párt, az SZKP Központi Bizottsága J. V. Sztálin személyi kultuszát feltárta és bátran elítélte. A személyi kultusz megszüntetése és következményeinek felszámolása megnyitotta az utat a néptömegek Kezdeményező készségének, politikai és munkabeli aktivitásának páratlan arányú megnövekedése előtt. A cikk megmagyarázza, miért tért vissza az SZKP XXII. kongresszusa a XX. pártkongresszuson már elitélt személyi kultusz kérdésére. „Amikor a központi bizottság a XXII kongresszuson beszámolt a XX. kongreszszus óta eltelt időszakban végzett munkájáról, jelentést tett arról a nagy munkáról ís, amelyet a párt a személyi kultusz ártalmas következményeinek megszüntetésében, a pártdemokráciának a leninizmus szellemének megfelelő fejlesztésében, a forradalmi törvényesség helyreállításában és a szovjet demokrácia fejlesztésében végzett." A cikk rámutat, hogy a XX. kongresszus irányvonalának megvalósítása együtt járt a frakciósok, a személyi kultuszt buzgón támogatók pártellenes csoportja ellen vívott kemény politikai harccal. A moszkvai Pravda emlékeztet rá, hogy a kongresszusi felszólalásokban a küldöttek adatokat sosakoztattak fel, amelyek megmutatták, hogyan foganatosítottak a sztáliip személyi kultusz Időszakában, Molotov, Kaganovics, Malenkov közvetlen és tevékeny részvételével, büntető rendszabályokat sok pártmunkás, tanácsi, katonai és komszomolista tisztségviselő ellen, hogyan alkalmaztak tömeges büntető intézkedéseket az Orosz SZSZSZK több területén és határterületén, Ukrajnában, Belorussziában, Grúziában, Örményországban, Leningrádban. Minderről beszélni kellett és beszéltek a kongresszuson. A párt központi bizottsága mindent elkövetett, hogy teljesen megszüntesse a személyi kultusz következményeit, kizárja a hasonló hibák és torzítások' megismétlődésének minden lehetőségét. A XXII. kongresszus szemléltetőeri megmutatta, hogy pártunkban visszavonhatatlanul és mindörökre végeztek a személyi kultusz időszakának hibás formáival és módszereivel. A kongresszusi határozatok és az SZKP programja olyan intézkedési rendszert tartalmaz, amelynek célja a lenini vezetési elveknek, a pártés az állami élet demokratikus alapjainak szigorú tiszteletben tartása és továbbfejlesztése. A kongresszus határozatai a legkedvezőbb feltételeket teremtik meg ahhoz valamennyi testvérpárt sikeresen harcolhasson a békéért, valamennyi ország együttműködéséért. A szerkesztőségi cikk utal rá, hogy Sztálin, megsértve a lenini útmutatásokat, durván lábbal tiporta a kollektív vezetés elveit. Azokban az években, amikor a Szovjetunióban harc folyt a szocializmus felépítéséért, amikor a párt ellenségei és a lenini irányvonaltól való elhajlások ellen elkeseredett harcot vívtak, a párt nagy bizalmat tanúsított Sztálin iránt. Ö visszaélt ezzel a bizalommal és kezdte helytelenül használni a hatalmat. A személyi kultusz létrejöttével és kialakulásával Sztálin mind tovább ment a kollektív párt- és államvezetésre vonatkozó lenini útmutatások megszegésének útján. A moszkvai Pravda szerkesztőségi cikke nevetségesnek minősíti az imperializmus ideológusainak próbálkozásait, akik megpróbálják durván eltorzítani annak a harcnak tényleges értelmét, amelyet az SZKP a személyi kultusz ellen folytatott. A burzsoá „teoretikusok" — mondja a cikk — újból nekikeseredtek „a kommunizmus válsága" nótájának. Minden alapot nélkülöznek és durván kiforgatják a valóságot az olyan állítások, hogy személyi kultusz a szovjet rendszer valamiféle „elkorcsosulásával" függ össze. Ezek lényegében azoknak a régi rágalmazó koholmányoknak új változatai, amelyeket évtizedeken át hangoztattak a burzsoá ideológusok és szekértolóik, a mensevikek és a trockisták. A cikk sajnálattal állapítja meg, hogy olykor idegen hang szólal meg küföldön egyes olyan becsületes emberek ajkén is, akik nem hatoltak bele elég mélyen a dolog lényegébe, nem ismerik a szocialista társadalom természetét. AkiH most kapva kapnak a szovjet rendszer „elkorcsosulásáról" hangoztatott burzsoá tételen, igencsak arra az emberre emlékeztettnek, aki eltévedt három fenyőfa között. Valójában az idealizmus rabjaivá válnak, amikor olyan képességet tulajdonítanak egy személynek, hogy gyökerében meg tudja változtatni társadalmi és politikai rendszerünket. Aki azt gondolja, hogy egy személy, még ha olyan magas tisztséget tölt is be, mint amilyent Sztálin betöltött, képes megváltoztatni egyik vagy másik rendszer gazdasági és társadalmi természetét, az szakít a marxista történelemfelfogással, valamiféle természetfeletti tulajdonságokat kölcsönöz egy személynek. A szovjet rendszer „elkorcsosulásáról" kitalált mesék legjobb cáfolatai azok a bámulatos sikerek, amelyeket a szovjet nép a komumnista párt vezetésével elért. Az a tény, hogy a Szovjetunió a személyi kultusz ellenére Ilyen ragyogó sikereket aratott, éppen a szocializmus hatalmas erejét, az SZKP és a szovjet nép erejét mutatja. A moszkvai Pravda hangsúlyozza, hogy amikor a személyi kultusz időszakában, a központi szervezetek gyakorlati munkájában durván megsértették a pártélet szabályait, ez nem bénította meg egészben véve a párt és az állam tevékenységét, nem változtatott a szovjet szocialista társadalom természetén. A köztársasági, a határterületi, a területi és az alsóbb fokú pártszervezetekben a személyi kultusz ellenére érvényesültek a demokratikus elvek. A tanácsok, a szakszervezetek és a Komszomol nagyarányú és sokrétű munkát végeztek országszerte. A személyi kultusz idegen kinövés volt a szovjet szocialista társadalom egészséges testén. Pártunk feltárta ezt a kinövést és sikerrel eltávolította, éppen, mert a társadalmi rendszernek, a szovjet állam szocialista szerkezetének alapja egészséges volt és maradt — hangsúlyozza a Pravda. A szerkesztőségi cikk rámutat, hogy a tömegek alkotó energiája, bár azt a személyi kultusz időszakának viszonyai jelentős mértékben béklyóba verték, valóságos csodákat művelt az ötéves tervek nagy építkezésein, a honvédő háború csatáiban, a népgazdaság fejlődésének háború utáni időszakában. A szovjet nép munkájával és hősi harcával nagy sikereket vívott kl az új, szocialista társadalom építésében és nagyszerű győzelmet aratott a fasizmus fölött. A személyi kultusz időszakában azonban a párt és a nép összes sikereit és győzelmeit egy embernek, Sztálinnak tulajdonították. Sztálinnak természetesen voltak érdemei a pártban és a kommunista mozgalomban, és a párt tekintettel van erre De helytelen volna a párt és a nép valamenynyi győzelmét egy embernek nevéhez fűzni. Súlyos eltorzítása volt ez a valóságnak. A XX. kongresszus visszaállította a történelmi igazságot, kidomborította a szovjet népnek és élcsapatának, a kommunista pártnak nagy szerepét a kommunizmusért folyó harqban. A moszkvai Pravda emlékeztet rá, hogy a személyi kultusz légkörében megnyirbálták Marx, Engels és Lenin munkáinak jelentőségét és ugyanakkor teljesen érdemtelenül dicsőítették Sztálin gyakorta olyan hibás tételeket tartalmazó kijelentéseit, amelyek egyaránt kárára voltak az elméletnek és a gyakorlatnak. A cikk antileninistának nevezi azt a tételt, amelyet Sztálin és Molotov 1937-ben a központi bizottság február-márciusi ülésén fejtett ki, s amely szerint a szocializmus sikereinek gyarapodásával párhuzamosan mind élesebbé válik az osztályharc. Ez a tétel volt az alapja azoknak a tömeges büntető rendszabályoknak, amelyeket a szocialista rendszer győzelmének viszonyai között foganatosítottak, amikor az országban már felszámolták a kizsákmányoló osztályokat. Ilyen körülmények között a büntető intézkedések éle a szocializmus iránt odaadó becsületes szovjet emberek ellen irányult. A párt a személyi kultusz következményeinek megszüntetésével nagy eredményeket ért el az elméleti és az ideológiai munkában- A párt és központi bizottsága nagy és sokrétű munkájának tükrözője az utóbbi időszak sok nagy jelentőségű, forradalmi jellegű intézkedése, amelyeknek nemcsak gyakorlati, hanem elméleti jelentőségük is volt. Az SZKP programja valóban kimagasló tudományos tett, amely megmutatja a pártnak, N. Sz. Hruscsov elvtárs vezette lenini központi bizottságának elméleti erősségét. Nevetséges és szánalmas ma az — írja a moszkvai Pravda —, aki nyitott kapukat döngetve szónokol arról, hogy hozzá kell látni az. elmélet — „gazdagításához", s nem veszi észre, milyen rohamos ütemben halad előre a Szovjetunióban az elmélet fejlesztésének folyamata, elszakíthatatlan öszszefüggésben a kommunista építés gyakorlatával, e szocialista világtábor, a nemzetközi kommunista mozgalom gazdag történelmi tapasztalatainak tudományos általánosításával. A testvéri marxista-leninista pártok — az Albán Munkapárt vezetőinek kivételével — lelkesen támogatták a XX. kongresszusnak a személyi kultusz elítéléséről szóló határozatait. A nemzetközi kommunista mozgalom határozottan elítéli a személyi kultusz rendszerének és módszereinek védelmére kelő albán vezetők antileninista, szakadár irányvonalát. Amint az utóbbi időszak eseményei mutatják, az albán vezetők nemcsak, hogy . nem hallgattak a testvérpártok jogos bírálatára, hanem ráléptek hibáik elmélyítésének útjára, a Szovjetunió Kommunista Pártja, a XXII. kongresszus, a testvéri marxista-leninista pártok ellen irányuló rágalmazó kirohanások útjára, ugyanakkor azzal leplezik szakadár magatartásukat, hogy képmutatóan, hazug módon esküdöznek a marxizmus-leninizmushoz való hűségükre és a Szovjetunió iránt érzett barátságukra. A moszkvai Pravda cikke emlékeztet a testvérpártok képviselőinek 1960-as értekezletén elfogadott Nyilatkozatra, amelyben a többi között szó van arról, hogy következetesen érvényesíteni kell a pártélet lenini szabályait, nem szabad megtűrni a személyi kultuszt, amely béklyóba veri a kommunisták alkotó szellemű gondolatainak és kezdeményezéseinek fejlesztését. Ezt a nyilatkozatot az Albán Munkapárt képviselői is aláírták. Most azzal, hogy védelmükbe veszik a személyi kultuszt, s támadásokat intéznek a marxista-leninista pártok egysége ellen, sárba tiporják e Nyilatkozatot, egyszersmind leleplezik önmagukat, mint a nemzetközi kommunista mozgalom egységbontóit. És ezt teljes joggal ítélik el a testvéri marxista-leninista pártok. Aki makacsul kitart a marxizmusleninizmus szellemétől idegen személyi kultusz álláspontja mellett, az szakít a marxizmus-leninizmussal — állapítja meg a moszkvai Pravda. A szerkesztőségi cikk rámutat, hogy amikor a marxizmus-leninizmus erélyesen elítéli a személyi kultuszt, egyáltalán nem tagadja a párt, az osztály, a nép kiváló szervezőinek és vezetőinek szerepét. V. 1. Lenin, pártunk megalapítója és vezetője, a világ dolgozóinak vezére mindvégig hű maradt a dolgozók érdekeihez, kivívta az egész nép elismerését és szeretetét. A vezetők — akár nagyok, akár kicsinyek — csak munkájukkal, a kommunizmus ügye iránti odaadásukkal, energiájukkal, alkotó szellemükkel tesznek szert tekintélyre a nép körében — hangsúlyozza a cikk. — És ez a tekintély szükséges további sikeres előrehaladásukhoz. Helytelen és káros volna összetéveszteni a vezetők tekintélyét a személyi kultusszal. A burzsoá propaganda megkísérli és ezután is meg fogja kísérelni, hogy a személyi kultusznak és híveinek elítélését újabb ideológiai diverziókra, a kommunizmus, a Szovjetunió elleni újabb támadásokra használja fel. A kommunistaellenesség propagandistái azonban semmi mással nem rendelkeznek, csak hazugságokkal és rágalmakkal. A hazugság és az életigazság mérkőzése viszont végeredményben még soha nem hozott sikert a rágalmazóknak és a hazudozóknak. A burzsoá világ meglepetéssel párosult aggodalommal figyeli, milyen szoros sorokban haladunk a kommunizmus ragyogó magaslatai felé. És az útszéli port, amelyet az imperializmus Ideológusai, valamint a hozzájuk önként vagy nem önként csatlakozott lakájok vernek fel, szétszórja és elhordja a történelem friss szele — állapítja meg végezetül a moszk vai Pravda szerkesztőségi cikke. Az embereken múlik Estefelé vergődtem Gemerská Hórkára. Az alkony már szürke köpenybe burkolta a falut, az ablakokból tompán szűrődött a fény. Csend mindenfelé, csupán a traktoros brigádközpont udvarából hangzott fülsértő csörömpölés. Ügy látszik, a lopakodó alkony itt még nem csinált „fajrontot". A traktorosokon, illetve gépjavítókon kívül itt találtam Bakó Jánost, a szövetkezet elnökét is. Amikor a késői munka oka után érdeklődtem, mosolyogva válaszolta: — Nincs későn, csak az este köszöntött be korán. A trágyarakó javítását meg nem halaszthatjuk holnapra. Ha megvirrad, munkába kell állnia. Az elnök az irodába invitált, de már útközben tudtomra adta: az idén igen jól állnak az őszi munkákkal. Amikor megtudta, hogy írni szándékozom róluk, kijelentette: — Mire az írás megjelenik, már a "mélyszántással is végzünk. Majd hozzátette: — Mindenekelőtt az emberektől függ, hogy milyen eredménnyel végzi egy-egy szövetkezet ezt vagy azt a munkát. Mi például megszerveztük a két műszakban történő szántást. A szervezésen kívül azonban emberek, jó traktorosok is kellettek. Igaza van az elnöknek. A legjobb szervezés is csak akkor gyümölcsöző, ha a tervek mögött emberek állnak, olyanok, mint például Kardos János és Palcsó János, a szóban forgó szövetkezet traktorosai. Hogy a nagy teljesítményű DT—54 es lánctalpast a lehető legjobban kihasználják, a szövetkezet vezetői megszervezték a két műszakban történő munkát, ők pedig vállalták annak végrehajtását. A traktorosok szorgalmának gyümölcse napi tizenhárom-tizennégy hektár felszántása volt, és a végső eredmény, hogy az elnök bátran állíthatta: Mire ezt az írást olvasni fogják, a mélyszántással is végeznek. Gondot okoz azonban a szövetkezetnek a szerződéses tejbeadás teljesítése, mivel jószág állományukból teljesen likvidálni akarják a TBCvel fertőzött állatokat. Ez pedig — akárhogy ts próbálják megoldani — az állomány megcsappanását vonja maga után és a tejtermelésben is érezteti hatását. Az elnök szerint azonban még így sem szeretnék, hogy a szerződés teljesítetlen maradjon, tehát a töprengés során megszületeti a mentő gondolat. A horkaiak magas hasznosságú tyúkállománnyal rendelkeznek. Hírül vették, hogy a silicei EFSZ nem dicsekedhet ilyen baromfiállománnyal, vannak azonban jó legelőik és jól tejelő teheneik: Ebből született a kölcsönös megegyezés, hogy a horkaiak tojással segítik ki a slliceieket, ezek viszont tejet adnak be amazok helyett. Amint látjuk, az emberi akarat, a szövetkezeti tagok és veziiők józan, megfontolt ítélőképessége még a legnehezebbnek látszó problémajc megoldására is képes. h) STRBA MARTIN A felperesek is tanulhatnak belőle Azon ugyan nem érdemes sokat*; ...... vitatkozni, hogy Štrba Martinnak'^ mi a foglalkozása. Ha bányász, hát ff ": 1 bányász. Ha bírósági elnök ésnem :bányász, magában ez sem adhat > okot az összetűzésre. A prievidzai ' új lakótelepen mégis ezen kapott 1 * össze két férfi. — Bányász ő — mondja a szél-1 les vállú, magas ember, aki termetével ís hatni akar társára. — Tévedni tetszik — ellenzi a másik. — Bírósági tárgyaláson voltam, melyen elnökölt. — Rosszul látta! Talán még bíróságon sem volt az illető. A szomszédommal dolgozik a Béke- ^ bányában. — A szemem csak nem csal! íľanult ember Štrba, bizonyára jogász. Nem mondom a bíróságon mint népbírók vannak bányászok is. De ő volt a bíróság elnöke. A kedélyeket lecsillapította a további beszélgetés. Az említett bírósági tárgyalásra terelődött a szó. Becsületsértésért ítéltek el tárgyalásból á panaszos fél ís leegy veszekedő természetű prievid-. vonhatta a tanulságot. zai lakost. A lakáskarbantartási üzem igazA vádlottnak ugyan volt némi gatőja mindjárt másnap megbeoka a felháborodásra. A lakáskar- szélte munkatársaival, hogy a jöbantartási üzem irodájának kilin- vőben nem adnak okot ilyen nécsét hetek óta koptatta. Még au- zeteltérésre. gusztusban jegyzőkönyvbe vették •- * * lakásának hibáit: a mosdó vízve- Az utcán hallottakról érdeklődzetékcsövén rossz a tömítés, a víz tem Štrba Martinnál, akí a lakászivárog, a fürdőszobában nem le- sán újabb bírósági anyagot tanulhet elzárni a vízcsapot stb. mányozott. Megtudtam, hogy az A szerelők nem jöttek. A hite- előzőhöz hasonló tárgyalásra kegetések már nem hatottak meg- rül sor. A halüzletben egy asszony nyugtatólag, hanem ellenkezőleg. A kikelt magából, kiteregette az üzlakó a kocsmában magában ôntôť letvezető hibáit. Ez nem lenne baj, egy kis bátorságot és bizonytalan csakhogy eközben nem nagyon léptekkel beállított a lakáskarban- válogatta meg a szavait, tartási üzem irodájába. Állítólag A bírósági tárgyalást a lakótemár az ajtóból kiabálta: ( lep klubhelyiségében tartják. Meg— Hol az igazgató?!!! ' hívják a lakókat és a Jednota ve— Nincs itt — világosította fel zetőségét is. Tisztázni kell az ina helyettese, akit a belépő a leg-: dítóokot, miből eredt a veszekeéktelenebb jelzőkkel árasztotta el. dés. Azonban el kell ítélni az aszAz igazgatóhelyettes figyelmez- szonyt, aki ahelyett, hogy illetékes tette az ügyfelet, hogy hivatalos helyen jelentette volna a rendelhelyiségben van s ezek szerint ví-. lenességet, botrányos jelenetet selkedjék. Erre ő verekedni akart, rendezett az üzletben. A vádlott beismerte: részeg volt. Lehet, hogy a tárgyaláson ott De illedelmesen állt elő panaszá- lesz az a két férfi is, akik\az utval. Mivel azonban az igazgatóhe- cán vitatkoztak Štrba elvtársról, lyettes meg sem akarta hallgatni, Az, aki ismét bírói talárban fogja szidalmazta őt. Elmondta, hogy látni, azt mondja majd: már többször becsapták, s hogy — Látja, mégiscsak bírósági elolyan ember, mint az igazgatóhe- nök az illető. lyettes nem való erre a helyre. Ta- Azonban csalódhat. Lehet, hogy gadja azonban, hogy verekedni Štrba Martin azzal rekeszti be akart. » majd a tárgyalást, amivel tőlem A tanúk sem állították ezt, csu- búcsúzott: pán azt bizonyították, "hogy az — Sietnem kell, a bánya vár. asztalt verte. Éjszakai műszakban dolgozom. Az eltérő vallomásokból Štrba Tehát Štrba Martin bányász és Martin bírósági elnök vezetésével bíró egy személyben. Kitűnő bizoa helyi népbíróság kihámozta a lé- nyítvány számára, hogy a dolgonyeget. A vádlott a hibás, mert ré- zók, akik az általa vezetett első szeg volt és botrányosan viselke- bírósági tárgyaláson vettek részt, dett. Az esetet súlyosbítja, hogy hivatásos bírónak tekintették. Igaz, az illető szocialista munkabrigád sokat tanulmányozta a törvényetagja. Kollektívája és az üzem ket, a járási népbírőság dolgozói több dolgozója részt vett a bíró- is ellátták tanácsokkal és az ügy sági tárgyaláson. Elmarasztalták javára volt, hogy emberségesen, munkatársukat, azonban a pana- az egyszerű ember "logikájával szos félnek is kifejtették vélemé- ítélte meg az adott helyzetet. A nyüket. Szóvá tették, hogy a la- prievidzai helyi népbírőság jól káskarbantartási üzem nem elég kezdte el munkáját. Tevékenysérugalmas a hibák eltávolításában, gének minden bizonnyal nagy neBár az ítélet a vádlottnak szólt, velő hatása lesz. aki dorgálást kapott, a bírósági DRÁBEK VIKTOR ÜJ SZÖ 4 * 1981. november 26. I