Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-24 / 326. szám, péntek

Vitafelszólalások a CSKP EB november 15—17-i ülésén V. Široký elvtárs felszólalása Megszoktuk, hogy túlságosan gyak ran használjuk a történelmi jelzőt, amikor valamely esemény jelentőségéről beszélünk. De a XXII. kongreszszusra vonatkozóan ez a megjelölés Igazán teljes értelmében érvényes. Az SZKP XXII. kongresszusa már most beíródott nemcsak a Szovjetunió, hanem az egész nemzetközi kommunista mozgalom történetébe, az egész emberiség történetébe, mint történelmi határkő, mint az egész Jövő fejlődés jelentőségét meghatározó kulcsfontosságú esemény. A szovjet nép lelkes egyöntetűségével hagyta jóvá a kommunista társadalom felépítésének programját mint mindennapos munkájának konkrét tartalmát, mint annak a nagyszerű épületnek pontos tervét, melynek alapjai már most kialakulnak keze nyomán. A szocialista országok népe az SZKP programjában jövője nagyszerű példaképét látja Novotný elvtársnak az a kijelentése, hogy hazánkban is mindent megteszünk, hogy már a mai nemzedék a kommunizmusban éljen, Csehszlovákia egész népének jelszava lett. Az egész világ munkásosztálya a XXII. kongresszusban a kommunizmus óriási erejének és biztonságának forrását, a szocializmusnak a kapitalizmus felett aratott vllággyőzelmének, mégpedig történelmileg rövid idő alatt elérendő győzelmének távlatát látja. Az S KP XXII. kongresszusának egész lefogása és eredményei a legmeggyőzőbben megerősítették szoros és elválaszthatatlan összefüggését' az SZKP XX. kongresszusénak lenini következtetéselvei, amely kongresszus a szó szoros értelmében új szakaszt nyitott a nemzetközi kommunista mozgalom fejlődésében. A sztálini személyi kultusz határozott elítélése, a párt és az állam tevékenysége lenini normálnak sokoldalú felújítása elvi jelentőségű volt az egész kommunista mozgalom forradalmi akcióképességének növelése, a békéért és a szocializmusért vívott harc offenzív megkezdése szempontjából. Egyesek ezzel kapcsolatban felteszik a kérdést, vajon szükséges volt-e az SZKP XXII. kongresszusán újból ilyen terjedelmesen visszatérni a sztálini személyi kultusz ártalmas következményeihez ós a vele összefüggő kérdésekhez. Határozóttan szükséges volt. E kérdések a XXII. kongresszus szilárd oszthatatlan részét képezik és nagy ereje e kérdések következetes elvi megoldásában rejlik. A kommunizmus építése eme nagyszerű programjának megvalósítása csupán úgy lehetséges, ha következetesen véget vetnek a sztálini személyi kultusz minden áldatlan következményének. Valamennyi elvi kérdésben, legyen szó bár a gazdasági építés problémáiról, a kommunista társadalom felépítéséről, a népgazdaság irányításáról, a mezőgazdaság feljesztéséről, az állam és a társadalom továbbfejlődéséről, a békéért vívott harc, vagy a békés együttélés problémáiról, mindeme kérdésekben a kommunizmus építésének programla egyúttal a párteilenes, frakciós csoport reakciós nézeteinek szétzúzását és az alkotó leninizmus diadalát jelenti. A Szovjetunió Kommunista Pártja lenini vezetőségének óriási alkotó munkája, amelynek élén Hruscsov elvtárs áll, és e vezetőség teljes győzelme messzemenő Jelentőséggel bír nemcsak a Szovjetunió számára, hanem mérhetetlen előnyére vált az egész kommunista világmozgalomnak ls. Ha az SZKP XX. kongresszusát követő fejlődést tekintjük a nemzetközi munkásmozgalomban, azt látjuk, hogy a jugoszláv revizionistákon kívül, akik a jobboldali opportunizmus pozícióiból bírálták a kongresszus következtetéseit, az Albán Munkapárt vezetősége volt az, amely nyíltan vagy leplezetten nem értett egyet a személyi. kultusz határozott elítélésével és semmit sem tett annak érdekében, hogy hazájában leküzdje a személyi kultusz káros következményeit. Ellenkezőleg, Albániában az SZKP XX. kongresszusa után a személyi kultusz még jobban elmélyült. Hruscsov elvtárs a XXII kongreszszuson feltette a kérdést, mi történnék a párttal és az állammal, ha a párt nem vetne véget a személyi kultusznak ős következményeinek, s nem újítaná fel a lenini vezérelveket. És Hruscsov elvtárs erre azt feleli: Azzal fenyegetett volna, hogy a párt elszakad a tömegektől, a néptől, komolyan megsérti a szocialista demokráciát és törvényességét, lelassítja az ország gazdasági fejlődését, az építés ütemét, és ezzel süllyedt volna a dolgozók életszínvonala. Nemzetközi téren pedig ez az állam nemzetközi tekintélyének gyengüléséhez, más államokkal fenntartott kapcsolatai romlásához vezetne. Egyetlen út vezet előre, ez az út, amelyet az SZKP XX. és XXII. kongresszusa tűzött kl, a személyi kultusz valamennyi következménye és maradványa következetes kiküszöbölésének az útja. Természetes, hogy Csehszlovákia lenini Kommunista Pártja teljes határozottsággal ezen az úton halad és azt egész munkája törvényszerű útjának tartja. Kétségtelen, hogy egész pártunk feltétlenül szükségesnek tartja további következtetések levonását a személyi kultusz következményeiből. Nem hagyhatjuk Prága fölött vagy más városok fölött Sztálin személyi kultuszának kőben való megtestesülését nemcsak azért, mert ez ellenkezik ideológiánkkal és J. V. Sztálin szerepének értékelésével, hanem azért ls, mert ez megzavarná dolgozóinkat, megzavarná Ideológiai és nevelőmunkánkat. Éppen így feltétlenül meg kell változtatni azon utcák, terek, üzemek, stb. nevét, amelyek Sztálin nevét viselik. Éppen így a legnagyobb mértékben szükséges következetesen teljesíteni # pártszervek 1953, 1956 évi stb. határozatalt, s teljesen megszüntetni a személyi kultusznak azt a csökevényét, hogy az utcák, üzemek, kulturális és egyéb intézmények élő emberek nevét viseljék. Pártunk érdem szerint megbecsüli mindazokat, akik életüket a szocializmus, a haladás és a béke ügyének szentelték. Személyiségük hazánk, munkásosztályunk történelmének részévé váltak. De nem érthetünk egyet azzal, hogy élő személyek nevét így dicsőítsék az egész párt, az egész nép érdemei alapján. A személyi kultusz valamennyi maradványának megszüntetése feltétlenül megköveteli ezen alapélv érvényesítését Klement Gottwald elvtársat Illetően ls. Nem volna helyes továbbra ls oly módon tisztelni emlékét, amely a leninizmustól és népünk érzéseitől is távol áll. Ezért helyes, Klement Gottwald maradványalt a Vítkov-hegyen elhelyezni úgy, hogy ez összhangban legyen a személyiség szerepe és a vezetés kollektivitása lenini értelmezésével. Az alkotó kérdések közé, amelyeket az SZKP XX. kongresszusa vetett fel és keltett életre, s amelyeket a konzervatív pártellenes frakciós csoporttal vívott, éles küzdelem közepette kellett megtárgyalni, tartoznak a népgazdaság és a mezőgazdaság Irányításának új elvei is. A XX és XXII. kongresszus következtetéseinek s az SZKP lenini vezetősége győzelmének — Hruscsov elvtárssal az élen — ezen a téren ls nagy nemzetközi jelentőségük van, főként a szocialista tábor országai szempontjából. A termelés szocialista jellege megköveteli, hogy állandóan az újból Induljanak kl, minden téren a korszerű tudományra és technikára, s mindenekelőtt az emberre, a munkásosztályra, a dolgozó népre támaszkodjunk. A XXII. kongresszus joggal hangsúlyozta, hogy a szervező munka sikere és az Irányítás színvonala nagymértékben függ a vezetők ős tömegek kapcsolatától, a vezetők szervezőképességétől. Az SZKP XXII. kongresszusa következtetéseinek megtárgyalása pártunk munkájának alapjául szolgál az egész további Időszakban. A kommunizmus felépítésének nagyszerű programja egész pártunkat és népünket újabb sikerekre Ihleti. Široký elvtárs beszéde további részében a tervezés egyes fogyatékosságaival és néhány gazdasági ágazat tevékenységében előforduló hibákkal foglalkozott, majd így folytatta: A demokratikus centralizmus következetes érvényesítése, az egész társadalom érdekelnek megőrzése és érvényre juttatása a szűk helyi ós csoportérdekekkel szemben, feltétlenül megköveteli az ellenőrzés sokoldalú megerősítését. A mai komoly nehézségek leküzdése megköveteli, hogy mozgásba hozzunk minden mozgósítható tartalékot ős forrást, kibontakoztassuk a hatékonyság növelésére Irányuló tömegmozgalmat, amelynek következetesen a fő problémákra kell irányulnia. Problémáink és nehézségeink sikeres megoldását csupán az Irányítás színvonalának emelésével érhetjük el valamennyi fokon. Ezzel összefügg, hogy emelni kell az állami terv tekintélyét mindazok szemében, akik a feladatok biztosítására hívatottak. Ez annyit jelent, hogy növelni kell a központi irányító szervek, elsősorban a minisztériumok kölcsönös felelősségérzetét az állami terv teljesítéséért, nemcsak saját ágazatukban, hanem az egész terv általános teljesítéséért ls. Első helyen áll az a feladat, hogy az irányító és szervező munka gazdaságunk nyersanyag és anyag ellátása problémájának megoldására, döntő intézkedésekre a tüzelőanyag termelés biztosításában, a kohászati ipar termelésének nagyfokú emelésére és a kohászati anyagok megfelelő választékának biztosítására összpontosuljon. Nagy gondot kell fordítani energetikai berendezések építésére. Nem kevésbé fontos feladat már az 1962. évi terv előkészítésének Idején a gépipari termékek biztosításának problémájára törekedni, — főként a nehézgépipar helyzetének megjavítása szempontjából. Szükséges lesz, hogy a kormány Intézkedései alapján az egyes minisztériumok és KNB-k részletesen kidolgozzák azon intézkedéseket, amelyek nemcsak a kormányterv feladatalt tartalmazzák, hanem a minisztériumok és nemzeti bizottságok további konkrét feladatait, teljesítésük formáit és módszereit, valamint ellenőrzésük rendszerének alapelveit is. B. Procházkováelvtársnő felszólalása Szeretnék rámutatni a fiatalok körében végzett nevelőmunkában szerzett tapasztalataimra. A nevelés kérdései bonyolultak, éppúgy, mint ahogy maga az ember is bonyolult. Minél több gyermek van egy tanteremben egy csoportban, annál kevésbé lehet velük egyénileg foglalkozni. A különleges Iskolában teljes mértékben érvényesül az egyéni bánásmód, s ez egyenesen csodás eredményeket hoz mind a tanulásban, mind a nevelésben. A fiatal emberekhez egyénileg kell közeledni a CSISZ-ben ls. Sok elvtárs nem érti meg, hogy éppen a fiatal ember serdülő korában, amikor gondolkodása kibontakozik, az Ifjúsághoz közeledni kell és szervezetten kell Irányítani. E feladatot pártunk a CSISZ-re bízta. így ezután a fiatalok munkájáért, hibáiért sokszor a CSISZ-t bíráljuk. A Központi Bizottság határozata ellenére gyakran így tesznek a pártszervezetek ls. Az ifjúság kérdéseit nem elemzik mélyrehatóan, a fiataloknak nem adnak tanácsot. Vannak falvak, ahol hiába keresnek megfelélő elvtársat vagy elvtársnőt, aki az ifjúsággal foglalkoznék. Az Ilyen községekben a legnehezebbek a CSISZ munkafeltételei. Ha azonban a pártszervezetek valóban következetesen keresnének tagjaik között olyanokat, akiknek Jó viszonyuk van a fiatalokhoz, ha találnának olyan elvtársakat, akiket érdekel a sport, az ének, a tánc, a zene, a könyvek, stb. akkor a nevelés problémáját felerészben már megoldanák. A nevelőmunkában árt a sietség. A gyermekek és az ifjúság megnyerése sok időt és türelmet Igényel. Az ifjúság életében fontos szerepet játszik az olvasás. Az olvasásra való nevelés igen fontos. Számos fiatallal beszélgettem. Vágynak a kollektívába, szeretnének öszszejönnl, egymással megbeszélni munkájukat, személyes ügyeiket, szeretnének sikeresen dolgozni, tanul* ni, közösen járni színházba, kirándulásokra, szeretnék, ha valaki okos tanácsot adnak nekik, mit tegyenek. Érdeklődési körük igen tág, szükséges azonban, hogy valaki ésszerűen irányítsa. A pártszervezetekben behatóan elemezni kell a falusi Ifjúság helyzetét, tanácskozni kell vele s pártunk Központi Bizottságának a CSISZ-szervezetek pártirányltásáról szóló határozatának szellemében megfelelő következtetést kell levonni. Olyan következtetést, hogy teljesítsék az eddigi határozatokat és nogy Ifjúságunk erkölcsileg felkészüljön a kommunizmusban való mun* kára és életre." ' J. Ďuriš elvtárs felszólalása J. ĎurlS elvtárs felszólalásénak bevezető részében néhány gazdasági kérdéssel foglalkozott. Rámutatott, hogy a jelenlegi gazdasági problémák megtárgyaláséval ős a jövő évi terv előkészítésével kapcsolatban komolyan fontolóra kell venni az ipari terme'és terve, főként a minőségi mutatók nem klelegítő teljesítésének okait. Azt kérdezheti valaki — mondotta Ďuriš elvtárs, — vajon az állami terv mutatói teljesítésének ezt a rosszabbodását nem befolyásolja-e kedvezőtlenül az Irányítás, a tervezés és a pénzellátás új módszere, a vállalatok és nemzeti bizottságok jogkörének bővülése vagyis a szocialista demokracia elmélyítése. Az új módszereket ős a jogkör bővítését éppen azért vezettük be, hogy meggyorsuljon a termelés és a hatékonyság fejlődésének üteme, valamennyi dolgozónak a feladatok teljesítésében való öntudatos részvétele alapján. A számadatok és a tapasztalatok ls azt bizonyítják, hogy a bérek rendezésével, az új bérrendszer helyes felhasználásával, az új módszerek bevezetésével, a vállalatok és a nemzeti bizottságok jogkörének bővülésével szoros kapcsolatban ezen a úton gyors ütemet értünk el 1957 óta a mennyiségi és minőségi mutatók teljesítésében. A népgazdaság hatékonyságának növelésére Irányuló törekvésről beszélve — Ďuriš elvtárs emlékeztetett arra, — hogy e törekvésünket nem mindig kapcsoltuk egybe az új módszerek és a nagyobb jogkör helyes érvényesítésével. A bérek átépítésének befejezését az építészetben, az állami gazdaságokon, a helyi gazdálkodásban és a termelő szövetkezetekben már nem kapcsoltuk oly mértékben egybe a hatékonyság növelésével, mint kezdetben. A lerövidített munkaidő bevezetéJ. Marko elvtárs felszólalása Nagyon helyesnek tartom, hogy a Központi Bizottság napirendre tűzte a Jelenlegi gazdasági kérdéseket. A tűzálló anyagok fontos ágazatát is népgazdaságunk komoly problémái közé kell sorolnunk, főként a mai helyzetben. Novotný elvtárs megemlítette, hogy nyersanyagalapunk elégtelen és nem teljes, s hogy a tény a nyersanyagalap helyes és takarékos felhasználására késztessen minket. A bázisos tűzálló anyagok nyersanyagalapját tekintve szerencsére jól állunk, mert nálunk van a nyersmagnezit világszerte felfedezett lelőhelyeinek nyolcad — tized része. Ez a számarány természetesen ingadozik. A földtani kutatás eredményei alapján köztársaságunkban a mai napig 537 millió tonna nyersmagnezit-készletet állapítottak meg, amely az idei fejtést tekintve a kellő tartalékkal együtt legalább 300 évre elegendő lenne. Annak ellenére, hogy ebből a nyersanyagból kellő mennyiséggel rendelkezünk: hihetetlen helyzet állott elő: gyakori eset, hogy az ostravai martinkemencék olvasztárai javítóanyagra várnak, hogy általános anyaghiány mellett nagy garral építünk hatalmas kemence-aggregátokat, ugyanakkor kevésbé Jó a cseremegoldás, melynek során vagy a termelésben, vagy az anyag felhasználásában megszegjük a technológiát. Az első ötéves tervben kevés beruházást eszközöltünk. A második ötéves terv idején javulás történt, de a beruházó vállalatok foltozgató, toldozgató módszereket alkalmaztak. Csak akkor kezdtek építkezni, amikor már hiány mutatkozott tűzálló anyagban. A košicei üzem építésének rossz példájára gondolok. Szerintem a Kohó-és Ércbányaipari Minisztériumot terheli a felelősség azért, hogy a beruházási építkezés elmaradt a tűzálló anyagok tényleges szükségletéhez képest. Magyarázni ugyan lehet az okokat, de magyarázgatással nem megyünk sokra. Tény, hogy minisztériumunk nagy és igényes feladatai mellett a magnezitipar fejlesztése mellékes ügy lett. Amikor Idejében, hangsúlyozom, Idejében felhívtuk a figyelmet a jelenségre, többé-kevésbé meg nem értéssel és érdektelenséggel találkoztunk, annak ellenére, hogy nem voltunk közvetlen felelősek érte. Marko elvtárs felszólalása további részében a jövő évi terv előkészítésével és a műszaki haladás néhány kérdésével foglalkozott. A termelés minősége szempontjából tudnunk kell, hogy a magnezit 47 százaléka 35—60 éves aggregátokból kerül kl. Műszaki színvonaluk a magnezitgyártás általános megkezdésének Idejéből származik. A beruházás terén még nem jöttek létre annak a feltételei, hogy ezeket az aggregátokat felszámolhatjuk a negyedik ötéves tervben. Az ezeken az aggregátokon gyártott termékek minősége nem felel meg . Ebből a helyzetből a kivezető utat mindenekelőtt a beruházási épíkezés elmaradásának behozásában, a dolgozók szaktudásának megfontolt rendszeres növelésében, üzemeink technológiai-termelési színvonalának emelésében és az elemi szervezeti fogyatékosságok kiküszöbölésében látjuk. * Az említettekből kitűnik, hogy nem akarunk kisebb feladatokat, ellenkezőleg, magasabb és igényesebb feladatokat követelünk s csak azt vetjük el, ami gátolja a dolgozókat a feladatok teljesítésében. A tűzálló anyagoknak még mindig kedvező kiviteli lehetőségei vannak. Fáradságot nem kímélve azon leszünk, hogy a párt segítségével helyzetünk megjavítása, és népgazdaságunk további eredményes fejlesztése érdekében teljes mértékben hasznosítsuk tűzálló anyagainkat. sét számos vállalatban nem biztosították saját forrásaikból. Nem gori* doskodnak erről az új bérrendszeri bevezetésével nyert Jó tapasztalatok! alapján. Az egy dolgozóra eső termelési Idő csökkenését a vállalatok gyakran a társadalom rovására akar* ták pótolni, Jóllehet a társadalom ff munkaidő ilyetén lerövidítése foly* tán kevesebb forrással rendelkezik', A munkaidő lerövidítésének Ilyen ér* telmezóse csökkentette a hatékonya ságra Irányuló törekvést. Ďuriš elvtárs emlékeztetett arra, hogy egyes központi szervekben hely* telenül magyarázták az alacsonyabtí szervek jogkörének bővítését. A Jogkör bővítéséből azt a következtetést vonták le, hogy a vállalatok és nemzeti bizottságok ügyeibe nem avat" kozhatnak be. Ezntän természeteseri előfordul az, hogy a bővült jogkört néha lokálpatriota érdeket érvényesítésére használják fel. A szocialista demokracia és a demokratikus centralizmus alapelveinek nem tudatosítását nem lehet adminisztratív és más intézkedésekkel pótolni. Annak, aki irányít elsőként kell' kiharcolnia,a bővitett Jogkör öntudatos felhasználását is. E felelősség elmélyítéséért azonban nagyobb mértékben kell síkra szállniok a pénzügyi szerveknek, valamint a tervezési és ellenőrző szerveknek ls. Ugyanez érvényes a nehézségek leküzdésére egész népgazdaságunkban. Ez tanulság mindnyájunk számára. Például a mezőgazdasági termelés ütemének elégtelen növelése összefügg a helyi és a járási nemzeti bizottságok és albizottságaik jogkörének elégtelen és helytelen felhasználásával. Ha a helyi nemzeti bizottságok a nép uralmát jelentik a községben, akkor mindenekelőtt a mező-: gazdaságban kel uralkodnik. Ďuriš elvtárs a továbbiakban megemlékezett arról, milyen fontos a népgazdaságban maradéktalanul érvényesíteni a hatékonyság növelésére Irányuló erőfeszítés eredményeit. Például a tüzelőanyag -és energiamegtakarításáért folyó mozgalom eredményei. Jóllehet azokat még óvatosan kell megítélnünk, — az év végéig az egész fogyasztás két százalékának megtakarítását hozzák, vagyis 250 millió korona megtakarítását, És ez az összeg még nagyobb lehetne. Az iparvállalatokban a tüzelőanyag és energia vásárlásának költségei azonban a költségeknek csak' 6 százalékát teszik. Ez azt bizonyítja, hogy a hatékonyság kivívásával az összes többi költség terén ls több milliárdos megtakarítást érhetnénk el terven felül. Ezeket a nagy tartalékainkat azonban nem használjuk kl. Azok címére, akik azt mondják, hogy már minden tartalékot kimerítettünk, Ďuriš elvtárs rámutatott, hogy a népgazdaságban vannak tartalékok, és jönnek létre továbbra ls éppúgy, mint a múlt években. Biztosítanunk kell a harmadik ötéves terv általános színvonalát annak ellenére, hogy 1962-ben egyes fontos szakaszokon lassítjuk az ütemet. Az 1962-es évre így megállapított feladatokat minimálisnak kell tartani. A. jövő évet fel kell használnunk a harmadik ötéves tervben az 1903-as évre és a további évekre kitűzött feladatok maximális teljesítése alapjainak megteremtésére. 0J S55Ö 5 * 1961. november 24.