Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-23 / 325. szám, csütörtök

Vitafelszólalások a CSKP KB november 15-17-i ülésén B. Köhler elvtárs felszólalása Teljesen helyesnek tartom, hogy most, miután pártunkban helyrehoztuk a személyi kultusz lényeges következményeit, hozzálássunk e kultusz még fennmaradt csökevényeinek felszámolásához, teljes mértékben elvi pozícióból úgy, ahogy ehhez Novotný elvtárs beszámolójában intézkedéseket javasol. Emellett mindnyájunknak, valamennyi párttagnak és funkcionáriusnak kötelességünk a burzsoá propaganda pártunk ellen irányuló alattomos támadását visszaverni és elősegíteni, azt, hogy az emberek helyesen megértsék ezt az intés."-redőst. A személyi kultusz csöke vényeinek kiküszöbölésében segítségünkre lesz az, ha tevékenységünk értékelése folyamán következetesen a párt alapelveiből Indulunk ki. Hisz mi kommunisták nem egyes egyének dicsőségére, személyes érdekeiknek szolgálatáért dolgozunk, mi kommunisták minden erőnket és képességünket a munkásosztály és az egész dolgozó nép szolgálatába állítjuk. Abban, hogy pártunk nagy sikereket ért el és hogy népünket szüntelenül előre vezeti, ebben része van minden egyes elvtársnak aszerint, amilyen mértékben e sikerekhez hozzájárul. És ma, amikor a párttagokat nem fenyegeti üldöztetés és nyomor, mint a kapitalizmusban, s amikor a párt a szocialista köztársaság vezető ereje, pártunk alapelvei szerint a párt minden egyes tagját és a pártonkívülieket is olyan helyre kell állítani, amely megfelel Ismereteinek és képességeinek, s rendszerünkhöz való hűségének. S azok, akik helyükön beválnak, akik munkájukat, funkciójukat becsületesen, helyesen látják el, ezért nemcsak megfelelő díjazásban részesülnek, hanem nagy megbecsülésnek is örvendenek Annál jobban becsüljük őket, minél nagyobb tisztséget látnak el a nép javára. Csupán Molotov, Kaganovics, Malenkov és a többiek pártellenes csoportjának szétzúzása után nyílt teljesen szabad tér a XX. kongresszus irányvonalának megvalósítására. Hisz pártunk tevékenységéből tudjuk, hogy az ilyen csoportok, ha nem is nagyok, erősen gátolják a kezdeményezés kibontakozását a párt politikai Irányvonalának megvalósításában. A pártellenes csoportok végleges felszámolásával szabaddá vált az út a Szovjetunió kommunista építése programjának kidolgozásához és jóváhagyásához is, amely valamennyi kommunistának, így nekünk is világos tájékoztatást nyújt további tevékenységünkre. A XXII. kongresszus következtetéseiből számos feladat hárul ránk tevékenységünk valamennyi szakaszán. Ezért csupán néhány kérdéssel szeretnék foglalkozni, amelyek a legfőbbek népgazdaságunk fejlesztése, főként az 1962-es évre szóló gazdasági terv biztosítása szempontjából Hazánk nem teljes, elégtelen nyersanyagalappal rendelkező ország. Ez arra kényszerít bennünket, hogy a legnagyobb takarékossággal kihasználjuk saját természeti forrásainkat. Elégtelen nyersanyagalapunkat kénytelenek vagyunk nagyméretű behozatallal kiegészíteni. S éppen azok az ágazatok, amelyek nyersanyagokat és más anyagokat termelnek, lemaradnak a terv teljesítésében, s ezenkívül gyakran pazarolják a fémeket, a tüzelőanyagot, energiát, az építőanyagot, s jelentős eszközök forgácsolódnak szét a befejezetlen építkezéseken. Ez kedvezőtlenül befolyásolja a feladatok teljesítését más szakaszokon Is, különö sen a beruházási építkezésben. Szükségesnek és helyesnek tartom a decentralizált beruházást építkezés csökkentésére javasolt intézkedéseket, valamint a beruházási építkezés terén a befejezetlen építkezések számának lényeges csökkentését. Bizonyára helyes, amint javasolták, az így nyert nagy eszközöket és erőket mindenekelőtt a szénbányászat fejlesztésére fordítani, főként az Ostrava-karvlnal körzetben, valamint a kohászat, a nehézgépipar és az energetika fejlesztésére fordítani. Ezek az ágazatok a terv teljesítésében való lemaradásukkal fékezik az egész népgazdaság fejlődését. Köhler elvtárs a továbbiakban a beruházási építkezés problémáival foglalkozott, majd így folytatta: — További problémák állanak előttünk a népgazdaság fejlesztése minőségi mutatóinak teljesítése terén. Amint hallottuk, nem teljesítik a munkatermelékenység tervét, túllépik a tervezett önköltséget, a munkaerők számát, a béralapokat. Mi az oka ennek? Ugyanaz, mint a termelés Irányításának terén. A legfőbb ok a műszaki fejlesztés tervének nem teljesítése. A tudományos-műszaki fejlesztés Irányítását a termelési, gazdasági egységek jogkörének növelése folyamán egyes minisztériumok másodrendű feladatként értelmezték. Az Általános Gépipari, a Tüzelőanyag és Energetikai, valamint a Mezőgazdasági Minisztériumban teljesen megszüntették a műszaki fejlesztés alakulatait. Egyes minisztériumok és központi hivatalok nem nyújtanak elegendő segítséget az egyes szakágazatok és vállalatok műszaki problémáinak megoldásában. Véleményem szerint minden egyes ágazatban, helyes volna az 1962-es évet a műszaki fejlesztési terv alapos előkészítésére felhasználni. Ugyanakkor az országos műszaki politikának ls jobban kell gondoskodnia az új technika tervének egyes ágazatokban való egybehangolásáról. A nagy veszteségek és a terv nem teljesítésének egyik oka — mondotta a továbbiakban Köhler elvtárs — abban rejlik, hogy az újonnan épült üzemek és berendezések nem érik el a feltételezett paramétereket. Az új üzemek építése és korszerűsítése folyamán komoly fogyatékosságok fordultak elő, amelyek kedvezőtlenül befolyásolták a műszaki színvonal emelkedését. E fogyatékosságok elsősorban abban rejlettek, hogy az újonnan épült és átalakított üzemeket nem látták el a legkorszerűbb berendezéssel. A világtechnika szempontjából aligha érik el a világszinvonalat. Az új technika hatékonyságát csökkenti a technológia elégtelen elsajátítása és a szakképzett káderek hiánya is. A műszaki fejlődés színvonalára nagy hatással van a beruházási építkezés elégtelen előkészítése — mondotta Köhler elvtárs, majd így folytatta: A jelen időben a műszaki haladás egyik fontos tényezője a szocialista világrendszer országainak kölcsönös tudományos-műszaki együttműködése és a hasznos külföldi tapasztalatok felhasználása. Ezen a téren sok mlnden megjavult és ez nagy hasznunkra volt. De még mindig nincs nálunk minden rendben s ez nagy veszteségekkel jár. Nem fogom itt felsorolni a szovjet tapasztalatok elégtelen felhasználásának példáit, mert ezek eléggé Ismert tények. Helyénvaló azonban felhívni a figyelmet arra, amit Hruscsov elvtárs ezzel kapcsolatban az SZKP XXII. kongresszusán mondott: „Ma sem szabad figyelmen kívül hagynunk — mondotta — a hasznos külföldi tapasztalatokat, hanem blrálóan át kell vennünk mindazt,; "ami a Nyugaton műszaki-szervezési szempontból értékes ..." Ogy vélem, hogy nekünk annál is inkább tanulnunk kell s át kell vennünk a legjobb tapasztalatokat barátainktól, főként a Szovjetuniótól, amely számos területen a világ első helyén áll a tudományos-műszaki haladás terén 1 Zd. Fierlinger elvtárs felszólalása A mai vitát, amely Novotný elvtárs beszámolója alapján Indult meg, előzetesnek kell tartanunk, mert a XXII kongresszuson elhangzott fő gondolatokhoz és a kongresszus határoza tálhoz állandóan, újból vissza fogunk térni. Hisz nemcsak számunkra, hanem az egész világ számára is első rendű fontossággal bírnak A kongresszus elsősorban állást fog lalt a világ további fejlődésével kapcsolatos kél fő felfogáshoz Az egyik felfogás közvetlenül és közvetve ősz szefüggött a személyi kultusszal Ez a felfogás, amelyet már a XX kongresszus világosan elutasított, kifejezi azt a meggyőződést, hogy nem kell feltétlenül újabb háborús összetűzésnek bekövetkeznie a kapitalizmus vi lága és a szocializmus világa között A szocialista országok a világra gyakorolt befolyásuk és növekvő te kintélyük tudatában egyre nagyobb hatást gyakorolhatnak a világ folyá sára. Az állami monopolkapitalizmus, amelyet annak Idején Lenin a rothadó kapitalista rendszer utolsó szakaszé nak nevezett, lakossága egyre szé lesebb rétegelt állítja egymással szembe, mégpedig nemcsak a mun kásságot hanem a kisparasztot és a nem monopolista burzsoáziát ls. Ha talma egyre jobbaii megrendül, s egy újabb általános háború kirobbantása e néprétegek képviselőinek nem Ígér mást, mint saját pusztulásukat Az őrült fegyverkezés a kapitalista or szágokban azonban nem képes meg oldani a munkanélküliség alapvelő problémáiét Ugyancsak a monopoltőke egyre na gyobb fokú koncentrációja ls meggá tolja őkei abban, hogy lelentős ler melőeszközűket és az újkori technikát alkotó célokra használják fel Sőt el lenkezőleg, egyre súlyosabb gazda sági és szociális válságok melegágyai amelyek végül tartós pangásban nyíl vánulnak meg lellegzeies, hogy a pangásl irányzat a legerőteljesebben a legfejlettebb iparú tőkésországok ban, Így az Egyesült Államokban, s Angliában nyilvánul meg. A mllltarizált Német Szövetségi Köztársaság is a monopoltőke koncentrációjának útján halad. Iparát korszerűsítette, dollár Injekciók segítségével felhasználja a Ruhr-vidék természeti kincseit, s a rendelkezésre álló elegendő munkaerőket. De már ma megmutatkozik, hogy a monopolizált gazdaságnak ez az egyoldalú terjeszkedése rövid életű. Erről beszélnek már a nyugatnémet közgazdászok ls, s az úgynevezett gazdasági osoda ragyogása hamarosan kifakul, s azután kiviláglik, hogy mennyire egészségesebbek azok az alapok, amelyekre az NDK építi szociális gazdasá gát. Emellett a tartós békének gondolata, a leszereléssel és a nukleáris fegyverek betiltásával kapcsolatos gondolata egyre újabb és újabb milliókat nyer meg a kapitalista országok lakosai körében, s előkészíti a feltételeket arra, hogy az ottani munkásság, amely még a legkülönbözőbb revizionista és reformista irányzatok hatása alatt áll, végül tudatára éb redjen az elvies osztályharc feltétlen szükségességének, amely nélkül nem lehet elérni a szocializmust, s nem mentesülhetnek a dolgozók a jövőtől való félelemtől Az alkotó, békés politika lenini koncepciója a kapitalista országokban élő elvtársainknak egyben lehetővé teszi, hogy egyre jobban védelmezzék a dolgozók demokratikus jogait az állami monopolkapitalizmus támadá sai ellen, az újabb imperialista ka landok s a fasiszta diktatúra megte remtésére Irányuló kísérletek ellen Egy másik tény. amely leié Cseh szlovákia népének figyelme összpon tosul az SZKP nak a XXII kongresz szus által jóváhagyott programja amelyről Novotný élvtárs kongresszu si beszédében kijelentette, hogy e program Csehszlovákia számára is ér vényes. E kijelentéssel egyetér tünk Hisz marxista-leninista politi kánk közös alapelvei és közös cé! kitűzései egy és ugyanazon közös utat jelentik. Flerllnger elvtárs ezután a Szovjetunió népgazdaságának hatalmas eredményeit ecsetelte, majd így folytatta beszédét: Le kell mérnünk Csehszlovákia helyzetét, főként a kapitalista világgal folyó versenyben Tudatosítanunk kell, hogy főképpen népgazdaságunk mily mértékben követeli meg a munkatermelékenység gyors növekedését, főként pedig a legszorosabb gazdasági, műszaki és tudományos együttműködést a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Fogyatékosságunk nemcsak a szűk nyersanyagalap, hanem a lakosság tsekély gyarapodása is. A többi szocialista országhoz viszonyítva a gazdaságilag tevékeny lakosok százaléka a legalacsonyabb, vagyis 44,3 százalék, ami a járadékélvezők magas százalékában is megnyivánul. Hogy a termelés sikeresen fejlődjék, megfelelő számú munkaerőnek kell dolgoznia a nem termelő ágazatokban is, a kultúrában, a különféle szolgáltatásokban, a mezőgazdaságban, ahol a dolgozók átlagos életkora amúgy is magas. E nehézségeket csupán úgy küzdhetjük le, ha a munka termelékenységét gyorsabban növeljük az eddig feltételezettnél. Ez bizonyára nem könnyű feladat. S e feladat teljesítése a sokkal gyorsabb műszaki fejlődéstől függ. Ez 1 pedig nemcsák a műszaki fejlődés 1 célszerűbb és intenzívebb irányítását követeli meg, hanem a szakkádereknek az eddiginél sokkal gyorsabb gyarapodását ls. Gondoskodni kell arról ls, hogy a főiskolákon folyó műszaki szakoktatás elérje a jelenlegi vtlág színvonalat, s ne maradjon le mögötte. A Nemzetgyűlés Iparügyi bizottsága nemrégen igen részletesen foglalkozott a műszaki fejlesztéssel és számos fogyatékosságot állapított meg, mint például az elégtelen központi irányítást, a csekély projekciós kapacitást az üzemek közötti elégtelen együttműködést, a gyakran hibás tervezési módszereket az üzemekben, a szemé lyes anyagi érdekeltség elégtelen fel használását stb. A gépi berendezés felújításánál sem tapasztalható elég igyekezet a komplett korszerűsítés megvalósítására. Hazánkban az automatizálás sokat ígérő kezdetei láthatók, például a ku fimi szakosított üzemben. Figyelemre métó számos üzem igyekezete arra, hogy áttérjenek a félig automatizált, vagy teljesen automatizált termelésA célszerű automatizálás problémája egész gépiparunkat azon felelősségteljes feladat elé állítja, hogy meghatározza mindazokat a termelési szakaszokat, ahol az automatizálást műszaki és gazdasági szempontból a leghatékonyabban lehetne felhasználni. Ugyanis az egyes termelési szakaszokon eltérők a feltételek az automatikus és félig automatikus termelési folyamat bevezetésére. B. Lastovička elvtárs felszólalása Az SZKP új programja tudományos alapossággal elemzi a- jelenlegi világtörténést és cselekvési útmutatóul szolgál minden kommunistának és minden népnek a szocializmushoz ős a kommunizmushoz vezető úton. A program eszmél konkrétan körvonalazzák céljainkat és utunkat. Rendkívül értékes az a következtetés, hogy a kommunizmus nem fejleszthető addig, amíg meg nem szilárdul teljesen a szocializmus, mivel a kommunizmus csak saját alapján fejlődhet. E törvényszerűség feltárása nagyon Időszerű, mert alaposan rácáfol azokra a kalandos kísérletekre, amelyekkel át akarnak ugorni szükségszerű történelmi fejlődési szakaszokat és fejletlen szocializmussal akarják bevezetni a kommunizmust. Ez a minden tudományos alapot nélkülöző elhamarkodás súlyos következményekkel járhat. A kommunizmus Időelőtti mesterséges bevezetése lényegében lelassítja a szocialista fejlődést és kitolja a kommunizmus beköszöntésének idejét. Pártunk nagy előnye, hogy gyakorlati és elméleti munkásságában nem mutatkoztak Ilyen elemek, sőt ellenkezőleg, a XXII. kongresszuson megerősített elveket fejlesztette. Lehetetlenség átugorni a szocializmus fejlődési szakaszát. Ezzel szemben már ma tudományos alapon reálisan lehetővé válik, hogy a szocialista rendszer léte és ereje folytán a világ valamennyi népe — fejlettségi fokától függetlenül — a fejlődés tőkés szakaszának megkerülésével áttérhessen a szocializmus fokozatos építésére. A XXII. kongreszszusnak ez a tétele messzemenő jelentőségű a most felszabadult volt gyarmati országok további sorsénak alakulása szempontjából. Ezekben az országokban vannak olyan erősödő irányzatok, melyek alapján feltételezhetjük, hogy a jövőben csatlakoznak a hatalmas szocialista rendszerhez. Ezt a fejlődést csak a munkásosztály és a néptömegek harca biztosítja egy általános demokratikus mozgalomba. Ezért nemzetközi kötelességünk hatékonyan támogatni harcukat. Pártunk teljesíti kötelességét. Rendkívül nagy jelentőségű az a megállapítás, hogy elhárítható a világháború s a jövőben kiiktatható a társadalom életéből. Ez nagy feladatokat ró külpolitikánkra is és kiemeli a népgazdasági tervek teljesítésének óriási jelentőségét, hisz ezek a mi fő fegyvereink, melyekkel győzünk a kapitalizmussal folytatott versenyben és a békeharcban. Szocialista hazánk nem könyörög a békéért, hanem kész elszántan küzdeni érte. Békeharcunk a szocialista tábor és hazánk növekvő erejére és a kapitalizmus fölötti fölényünkre támaszkodik. Meg kell mondanom, hogy nagymértékben hozzájárultunk a békeharc sikereihez, és felelősségünk a jövőben is nagyobb lesz. Az élet igazolta, hogy a kommunizmus ellenségei meddően hangoztatták a kommunista mozgalom közelgő hanyatlását. Hiába fűztek reményeket a személyi kultusz bátor bírálatához, és következményeinek a XX. kongresszuson történt leleplezéséhez. A nemzetközi kommunista mozgalom gyorsan fejlődött a XX. kongresszus óta. Ezt fejezik ki a kommunista pártok kél nemzetközi értekezletének eszmeileg offenzív jellegű dokumentumai ls. Eszméiket óriási tömegek helyeslik és támogatják. Csak a revizionisták és azok a szektás, dogmatikus elemek nem értettek egyet a XX. kongresszus eredményeivel, akik nem tudtak megszabadulni elavult nézeteiktől és gyakorlatuktól. Az Albán Munkapárt vezetői nem tudtak belenyugodni a személyi kultusz elítélésébe. Az albán vezetők magatartása egyik további bizonyítéka annak, milyen ártalmas a személyi kultusz, melynek határozott leleplezése sürgető volt, mivel a személyi kultusznak áldatlan következményei voltak, s a napnál is világosabb, hogy ma nemcsak a szovjet nép, hanem más népek is nagyobb árat fizetnének érte. A személyi kultusz megszüntetése ezért a XX és a XXII. kongresszus egyik legnagyobb érdeme. Pártunk határozottan magáévá tette a XX. kongresszus eredményeit, megértette óriási jelentőségüket és harcolt revizionista és dogmatikus elferdítésük ellen. Nagy aktivitás hatja át a nemzetközi kommunista mozgalmat a legutóbbi szovjet pártkongresszusok hatására. A testvérpártok kölcsönösen elmélyíti* széleskörű kapcsolataikat s ez minden párt szempontjából rendkívül fontos. Ezt bizonyítják tapasztalataink és más testvérpártok tapasztalatai ls. Pártunk szélesen elágazó kapcsolatot tart fenn valamennyi kommunista párttal. A Központi Bizottság a XX. kongresszus óta következetesen érvényesítette azt az irányzatot, hogy a szocialista és tőkés országok testvérpártjaival fenntartott kapcsolatainak széleskörű fejlesztésével hozzájáruljon a kommunista mozgalom egységének és tömörségének megszilárdításához. E pozitív eredmények arra késztetnek minket, hogy még behatóbban tanulmányozzuk a testvérpártok tapasztalatait és tanuljunk belőlük. A testvérpártok központi bizottsági lektorjainak előadásai fontos formáját képezik az élet különböző szakaszain szerzett haladó tapasztalatok átadásának. Nagy sikert aratott az SZKP Központi Bizottsága lektorainak előadása különféle gazdasági és egyéb kérdésekről kerületeinkben és járásainkban. Elmondhatjuk, ho^y pártunk betartja valamennyi szocialista ország egyik fő fejlődési törvényszerűségét, azt, hogy tanul más szocialista országok testvérpártjainak kollektív tapasztalataiból. A tőkés országok számos kommunista és munkáspártja nagy elismeréssel nyilatkozott pártunk politikájáról, szocialista építésünk legkomolyabb kérdéseinek alkotó szellemű megoldásáról, a nemzetközi munkásmozgalom legkomolyabb kérdéseiben elfoglalt elvies álláspontjáról. Pártunk sikereivel segítséget nyújt nekik munkájukban. Segít az ellenség érveinek megcáfolásában, új erőt önt beléjük nehéz küzdelmeikben. A tőkés országok dolgozóira gyakorolt burzsoá ráhatás elleni harcunk hatékonysága megköveteli, hogy rendszeresen vizsgáljuk az imperialisták ideológiai fegyvereit és érveit, s még intenzívebb nemzetközi együttműködést fejtsünk ki szocialista táborunk keretében. Belső fejlődésünk, továbbá a burzsoá ideológia, a szociáldemokratizmus, a revizionizmus és az ellenünk Irányuló külföldi propaganda elleni harcunk gyakorlati szükségleteivel kapcsolatban nagy jelentőségűek a XXII. kongresszusnak a szocialista demokráciával kapcsolatban felvetett mély gondolatai. Tapasztalataink igazolják, hogy a proletárdiktatúra megalakulása óta magán viseli az általános szocialista demokrácia egyes vonásait, ami további fejlődésében odavezet, hogy tulajdonképpen nincs válaszfal- a proletárdiktatúra és a Szovjetunióban először kialakuló össznépi állam között. A kongresszus kiemelte a szocialista demokrácia nagy előnyeit és rámutatott a nyugati burzsoá demokrácia szánalmas, mivoltára, agyon magasztalt szabadságának, nevezetesen a személyi szabadságnak lényegére. A kongresszusi beszámolókban és a felszólalásokban felsorolt érvek példát mutatnak arra, hogyan kell szembeszállni az antikommunizmus fő fegyverével. Tény és való, hogy nem mindig jól propagáljuk fejlett szocialista demokráciánk elveit, melyeket mindenki elismer, aki közelebbről megismerkedik viszonyainkkal. Növekszik a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenettel kapcsolatban szerzet tapasztalatok jelentősége és ezért nem véletlen, hogy a tőkésországok sok testvérpártja rendkívül nagy érdeklődést tanúsít tapasztalataink iránt. A XXII. kongresszus gazdag kezdeményezésének értékelése a ml munkánkat Is előrelendíti, segítségünkre van abban, hogy még jobban teljesítsük nemzetközi kötelességünket a testvérpártok iránt. ÜJ SZQ 5 * 1961.'' november 23.