Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-18 / 320. szám, szombat

Ausztria Kommunista Pártja j Központi Bizottságának határozata Bécs (ČTK) — A Volkstimme pén­teki számában közölte Ausztria Kom­munista Pártja Központi Bizottságá­nak határozatát Fuernberg elvtárs­nak, a párt főtitkárának az SZKP XXII. kongresszusáról elhangzott be­számolójával kapcsolatban. A határo­zat kiemeli, hogy a Központi Bizott­ság tudomásul vette az osztrák párt­küldöttség beszámolóját, s hogy az SZKP XXII. kongresszusának nagy jelentősége az új pártprogram, a kom­munista 'építés programjának megvi­tatásában és elfogadásában rejlik. Az új történelmi helyzetben, amikor a Szovjetunió megvalósítja a kommu­nizmusba való nagyvonalú áttérést, a történelem során első ízben válik lehetővé az új világháború elkerü­lése, ha a népek a Szovjetunió és a szocialista tábor erejére támasz­kodva erélyesen érvényre juttatják békevágyukat. A szocialista forrada­lom, mely ellen a múltban a bur­zsoázia polgárháborút és interven­cjót robbantatott ki, ma bizonyos fel­tételek mellett polgárháború nélkül, békés úton is lehetséges. A határozat egyöntetűen elítéli az Albán Munkapárt magatartását, erő­szakos módszereit, azt, hogy nem akarja tekintetbe venni a megválto­zott helyzetet és a 81 párt tavalyi moszkvai tanácskozásának határoza­tával ellentétben cselekszik. A plé­num a pártszervezetek kötelességévé tette a XXII. kongresszus következ­tetéseinek megvitatását. A kongói viszályt a külföldi töke önző céljai okozták A Biztonsági Tanács a kongói helyzetről tárgyal BERLINI TUDÓSÍTÁSUNK Miért utazik Adenauer az USÁ-ba? New York (ČTK) — A Biztonsági Tanács csütörtökön este összeült és folytatta a kongói helyzet vitáj'át. A főtitkár beszámolót terjesztett a Biztonsági Tanács elé a kongói kor­mánycsapatok kasai, Katanga határ­menti tevékenységéről és a katangai csendőralakulatok ellenségeskedésé­ről. Az első felszólaló dr. Malalasekera ceyloni küldött ecsetelte a veszélyes kongói fejleményeket és kijelentette, hogy a válság fő oka a gyarmattar­tók, valamint az egyes külföldi kor­mányoktól uszított új gyarmatosítók Skciója. Hangoztatta, hogy a szepa­ratista erőket külföldről uszítják, in­nen kapnak politikai, erkölcsi s ka­tonai támogatást. Malalasekera elítélte Spaak belga külügyminiszter magatartását, vala­mint a belga gyarmattartók és szö­vetségeseik törekvését, hogy tétlen­ségre akarják kényszeríteni az ENSZ-t Kongóban, hogy ezzel lehetővé váljék a gyarmattartők szennyes művének befejezése. Az utána felszólaló Stevenson ameri­kai küldött fogadkozott, hogy az USA kormánya a központi kormány által irá­nyított területileg ép Kongót akar. Be­széde további részében azonban lelep­lezte a nyugatiak politikai irányzatát, melyet az angol és a csangkajsekista küldött is megerősített. Stevenson a katangai eseményeket érintve hangoztatta, hogy tárgyaljanak Ezekben a napokban ünnepelte 95. születésnapját Alekszandra jablocskova ismert szovjet színművésznő. A legidősebb orosz színésznőnek ]. Gagarin és G. Tyitov űrhajóspilóták is kifejezték szerencsekivánataikat. (ČTK — TASZSZ rádiofoto) A nyugat-német kémeket a Szovjetunióban bíróság elé állítják Moszkva (CTK) — A Szovjetunió kül­ügyminisztériuma november 17-én az MSZK moszkvai nagykövetségének nyi­latkozatot adott át, amelyben rámutat hogy Walter Naumant és Péter Sonntagot az NSZK polgárait bíróság elé állítják, mert megsértették a szov­jet törvényeket. Neumann és Sonntag turistaként autó­val bejárták a Szovjetuniót és kém­anyagot gyűjtöttek, amelyet szeptember 27-én történt letartóztatásuk alkalmával megtaláltak náluk. A vizsgálat során kiviláglott, hogy a két kémet a heidelbergi amerikai kém­szolgálat szervezte be, és különlegesen kiképezte a Szovjetunió területén folyta­tandó kémtevékenység céljaira. Megmutatkozott sz is, hogy Neuman­nak és Sonntagnak rakétatámaszponto­kat, radarállomásoka!, nagy vizierömű­veket és más katonai és ipari objektu­mokat kellett felkeresniük és lefényké­pezniök. Ezenkívül megfelelő helyeket kellett találniok a titkos üzenetek el­rejtése számára. Neumann és Sonntag beismerték, hogy a kémanyag gyűjtésé­vel megszegték a szovjet törvényeket. A Szovjetunió külügyminisztériuma felhívja az NSZK moszkvai nagykövet­ségének figyelmét arra, hogy a Német Szövetségi Köztársaság álláspontjával az USA nyugat-németországi kémszerveinek lehetővé teszi, hogy az NSZK polgárait szüntelenül kémkedésre használják fel a Szovjetunió területén. Csombéval, a külföldi beavatkozókat, gyarmattartókat és a zsoldosokat azon­ban egy szóval sem említette. A Bizton­sági Tanács figyelmét' mindenáron a Keleti tartományra és Gizenga alelnök­re akarta terelni. Minduntalan hangoz­tatta, hogy innen származik a legnagyobb veszély Kongóra nézve. Az amerikai küldött nem volt hajlandó támogatni Ceylon, Libéria és az EAK ha­tározati javaslatát. Az utána felszólaló Dean angol küldött egyetértett Steven­sonnal. Bomboko, a kongói központi kormány külügyminisztere beszédében azt vála­szolta a belga miniszternek, hogy a kon­gói válság nem belpolitikai jellegű, ha­nem külföldi beavatkozásnak a követ­kezménye. Kérte az ENSZ-t, vessen véget a beavatkozásnak, még mielőtt egész Kongó területére kiterjedne. A Biztonsági Tanács tagjai részvétüket fejezték ki a Kindában elpusztult repü­lők családjainak és az olasz kormány­nak. Az ülés végén felszólalt Zorin szov­jet küldött. Beszédében válaszolt azokra a nyugati kísérletekre, hogy mellékvágányra tereljék a Biztonsági Tanács tárgyalását és megakadályoz­zák a határozati javaslat elfogadását. Hangoztatta, hogy azok az államok, amelyek a Biztonsági Tanács össze­hívását és a kongói helyzet megvita­tását kérték, valamint a határozati javaslatot előterjesztő küldöttséget, abból a tényből indultak ki, hogy a kongói válság oka a katangai hely­zet és a zsoldosok bevetésével csz­szefüggő külföldi beavatkozás. A nyu­gati hatalmak azonban el akarják te­relni a figyelmet e problémáról és a megoldásról. Spaak belga külügy­miniszter legutóbbi felszólalásában tagadta az igazi okokat és magyará­zatot kért arra, kik azok a katangal 'zsoldosok. Zorin hiteles adatokat ol­vasott fel a kérdezőnek az ENSZ jegy­zőkönyveiből. Az okmányokból kitű­nik, hogy a zsoldosok mindenekelőtt belga, angol, olasz, dél-afrikai, fran­cia és más kalandorokból toborzód­nak, akik rendes útlevéllel érkeznek Katangába. Kiképzésüket belga és an­gol tisztek irányítják. A szovjet küldött beszéde végén fel­szólította a Biztonsági. Tanácsot, ne hagyja magát letéríteni a helyes út­ról és támogassa a három tagállam határozati javaslatát. A Biztonsági Tanács pénteken dél­után folytatta ülését. A SZOVJETUNIÓ Legfelső Tanácsának küldöttsége olaszországi látogatása so­rán meglátogatta az olasz képviselő­házat. (CTfC) CEYLON Kommunista Pártjának kül­döttsége a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának meghívásá­ra Varsóba érkezett. (ČTK) H ét hétig tartott a választá­sok után, míg Bonn összetá­kolta a két párt koalícióját, és megállapodtak, hogy Adenauert negyedszer is kancellárrá választ­ják. Adenauer a Bundestagban nagy nehezen megszerezte a kilenc „szó­többséget". További hétbe tellett azután, hogy vége lett a miniszteri tárcákért folyó marakodásnak. Az új kormányprogram előterjesztésére azonban nem került sor. „Majd ha visszatérek Amerikából" mondta megnyugtatásul a kancellár a „nép türelmetlen képviselőinek". Melles­leg a Bundestag elnöke szóhoz sem engedte jutni az egyik szociálde­mokrata képviselőt, aki csak azt akarta megkérdezni, mikor is ter­jesztik elő a- ' kormányprogramot. Erre a szociáldemokrata képviselők tiltakozásuk jeléül elhagyták a ter­met. Persze csak ennyiből állott az egész „forradalmi megnyilatkozá­suk", többre már nem voltak képe­sek. A bonni kancellár előbb az Egye­sült Államokba utazik, hogy meg­tudja, mit is mondjon kormányprog­ramjában. Ez némi pikantériát köl­csönöz a bonni viszonyoknak. Per­sze ne gondoljuk, hogy a kancellár csak „éceszért" megy Washington­ba. Az idén már másodszor teszi meg a tízezer kilométert az óceán fölött. Most sokkal súlyosabb okok késztetik utazásra: komoly nézetel­térések vannak az amerikai-nyugat­német viszonyban-, a háború óta ta­lán most merültek fel a legnagyobb ellentétek. A világ új erőviszonya, a Szovjet­unió gazdasági fellendülése és fölé­nye a rakétatechnikában, az atom­fegyverben, nemzetközi tekintélyé­nek megnövekedése új utak kere­sésére készteti az amerikai kor­mányt, vagy legalább is Kenned.y néhány tanácsadóját. Európában az erőviszony mindenekelőtt a német kérdésben nyilvánul meg. Itt külö­nösen kitűnik, mennyire meddő az imperialisták kísérlete, hogy visz­szafordítsák a fejlődés kerekét, megváltoztassák a második világ­háború eredményeit. A nyugat német revansizmus, me­lyet Adenauer klikkje képvisel, per­sze hallani sem akar új utakról. Szeretné megőrizni a régi amerikai­nyugat német hidegháborús szövetsé­get, s amennyiben ez nem lehetsé­ges, megpróbálja fékezni a fejlő­dést és megakadályozni az ameri­kai-szovjet tárgyalást a német kér­dés megoldásáról. Ezért halasztotta el Bonn a kormánynyilatkozatot, és ezért kell a kancellárnak sietősen Washingtonba utaznia. Adenauer mindenekelőtt össze akarja tákolni a nyugati szövetsé­get, hogy hajthatatlan legyen az esetleges tárgyalások kérdésében a Szovjetunióval szemben. Adenauer november 30-án de Gaullelal is ta­lálkozni kíván, s ha lehetséges, tár­gyalni fog Macmillannal. Bonn nem akar tárgyalásokat a német kérdés­ben, mert tudja, hogy az igazság a Szovjetunió mellett van. Tárgyalás helyett azt akarja Adenauer, hogy Kennedy szorgal­mazza a NATO további erősítését. Mivel a Bundeswehr a valóságban a NATO legerősebb európai hadse­rege, ez a valóságban a Bundeswehr uralmát fogja jelenteni a katonai tömbben és Nyugat-Európában. Csü­törtöki értekezletén azzal a követe­léssel állott elő, hogy a NATO (ártsd a Bundeswehr) „lehetőséget kapjon, hogy az amerikai elnök döntésétől függetlenül bevethesse az atomfegyvert". Ha pedig mégis sor kerülne a tárgyalásokra, ne engedjék meg, hogy Nyugat-Berlint semleges vá­rossá nyilvánítsák és semmi esetre se ismerjék el az NDK-t a két né­met állam egyikének. Bonn egyes követelései azonban az USA imperialista érdekeibe üt­köznek. Az NSZK katonai erejének további növekedése ugyanis veszé­lyeztethetné az USA vezető pozíció­ját az agresszív csoportosulásban, mely az USA fő hatalmi eszköze Európában. Különösen az atom­fegyver átadása gyengíthetné az USA pozícióját. Adenauert Strauss hadügyminisz­ter is elkíséri útján, ami szintén ar­ra vall, hogy nehéz tárgyalások várhatók. Komolyságukat az is bi­zonyítja, hogy Kennedy Washing­tonba rendelte különleges nyugat­berlini megbízottját, Clay táborno­kot. Az ún. Kroll-eset is azt bizonyít­ja, hogy a német kérdés nagyon megérett a megoldásra. A nyugati sajtó szerint Kroll nagykövet ál­lítólag a saját szakállára felvetett néhány olyan szempontot a szovjet vezetőknek, amelyek alapján tár­gyalhatnának Nyugat-Berlin semle­ges várossá nyilvánításáról. Adenauer útja a világimperializ­mus Mekkájába rávilágít a bonni kormány nehézségeire. Úgy látszik a szocialista világrendszer mindjob­ban növekvő fölénye folytán nem valami Irigylésre méltó pozíciót tölt be a bonni revansizmus a vi­lágon. A. P. Világszerte szolidaritást vállalnak Algéria önfeláldozó .szabadságharcosaival „Az Egyesült Államok nem mindenható" — vallja be Kennedy, az USA elnöke New York (ČTK) — John Kennedy, az USA elnöke, aki körúton van az USA nyugati államaiban, november 16-án külpolitikai vonatkozású beszé­det mondott a Washington állam egyeteme megalapításának 100. évfor­dulója alkalmából rendezett ünnepsé­gen. Beszédében többek közt a követ­kezőket mondotta: I „19bl-ben a világhelyzet még bo­nyolultabbá vált" Kennedy ezt abban látja, hogy az Egyesült Államok, mint mondotta, „olyan problémával áll szemben, amelyet nem lehet köny­nyen, gyorsan és megbízhatóan meg­oldani. Tekintetbe kell venni, hogy az Egyesült Államok nem mindenha­tó és nem mindentudó, és hogy nem kényszeríthetjük rá az akaratunkat az emberiség többi 94 százalékára ... és ezért az amerikaiak nem oldhatják meg kizárólagosan az összes nemzet közi problémát". Megállapította, hogy az amerikaiak „vá­gyódnak azon napok után", amikor az USA elszigetelődését két óceán határol­ta, vagy pedig „amikor az atombomba kizárólag csak a mienk volt s az ipari országok jelentős része az USA gazdasá­gi forrásaitól és segítségétől függött." Aggodalommal tette hozzá, hogy most már sokan „nem eléggé hisznek az USA ama képességében, hogy sikert érhet el és hogy ezt a sikert meg is tarthatja". „A kommunizmusban a jövő hullámát látják". Az USA elnöke ennek ellenére nem akar lemondani az amerikai „erőpoliti­ka" régi irányvonaláról. Igaz, hogy most ezt a politikát valamivel leplczettebb formában hirdeti: az Egyesült Államok­nak „az új problémák giegoldásánál nem szabad visszarettenniük semmilyen koc­kázattól és semmilyen kiadástól". „Meg kell engednünk a háború kirob­banásának lehetőségét, hogy biztosítani tudjuk a békét" — jelentette ki az el­nök. Kennedy elismerte a tárgyalások lehe­tőségét, s lényegében kijelentette, hogy az Egyesült Államok csupán az ameri­kaiak feltételei mellett egyezik bele a legfontosabb nemzetközi problémák meg­tárgyalásába." A 18 napja éhségsztrájkkal tüntetii algériai miniszterek (balról jobbra): Mohammed Khider, Mohammed Ben Bella, Ait Ahmed, Mohammed Boudhait, és Rabah Bitah. A két utóbbit a párizsi Fresnes fogházban tartják, ahol a német megszállás idején a Gestapo kínzókamrái voltak. Világszerte hatalmas szolidaritási mozgalom bontakozik ki az algériai hazafiak követelésének támogatására. (CTK felv.) Párizs (ČTK) — Ben Bella, az Algé­riai Köztársaság ideiglenes kormá­nyának alelnöke és a Franciaország­ba jogellenesen internált többi mi­niszter pénteken nyilatkozatot adtak ki és kijelentették, hogy a végsőkig folytatják az éhségsztrájkot. Nyilatkozatukban — melyet Ben Bella ügyvédje adott át a sajtónak — továbbá kijelentik, hogy nem ellen­zik a francia és az ideiglenes algé­riai kormány tárgyalásainak folytatá­sát. Az AP sajtóiroda ehhez meg­jegyzi, hogy a Tuniszban székelő al­gériai kormány képviselői megtagad­ták a tárgyalások felújítását mind­addig, amíg veszélyben forog a Fran­ciaországban bebörtönzött algériaiak élete. A sajtóiroda megjegyzi, hogy Ben Bella és társai nyilatkozata — úgy látszik — megnyitja az utat a tárgyalások felújítására. • Az NDK Rádiója csütörtökön hangversenyt közvetített *z algériai hazafiak támogatására. Több hallgató táviratban és telefonbeszélgetés ke­retében követelte Ben Bella és társai azonnali szabadon bocsátását és az algériai háború befejezését. Több mint 100 ezer márka gyűlt össze a szabad német szakszervezetek szám­láján, melyet az algériai hazafiak támogatására nyitottak. • A bagdadi Egyetem észak-afrikai diákjai szolidaritásuk jeléül egyna­pos éhségsztrájkot kezdtek. • A kuwaiti emirátus lakossága csütörtökön 10 percre beszüntette a munkákat, ezzel, fejezte ki az algériai hazafiak harcának támogatását. • A Renmin Ribao, Kína Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának lapja pénteki kommentárjában köve­telte Ben Bella és társai szabadon bocsátását és a Franciaországban élő hazafiak üldözésének beszüntetését. A FRANCIA kormány rendeletére be­tiltották Franciaországban a spanyol emigránsok négy legfontosabb újságát. (CTK) FASISZTA rendbontók a svájci Locle városban meg akarták akadályozni—a lakosságot abban, hogy meghailga'wt Blasse, a városi tanács tagjának az SZKP XXII. kongresszusáról szóló be­számolóját, amelyen a Svájci Munka­párt küldöttségének tagjaként vett részt. (CTK) KATALÄNIA Egyesült Szocialista Párt­jának vezetősége nyilatkozatot tett köz­zé, melyben tiltakozik az ellen, hogy Spanyolországot a Szovjetunió és a szo­cialista államok elleni agresszió támasz­pontjává változtassák. (CTK) AZ ÁZSIAI és afrikai államok szoli­daritásának indonéziai bizottsága felhí­vást intézett Ázsia és Afrika valameny­nyi nemzetéhez, és az egész viiág bé­keszerető polgáraihoz, támogassák In­donéziát Nyugat-Iriánnak a gyarmatosí­tók igája alóli felszabadításáért foly­tatott harcát. (CTK) A JOMO KENYATTA vezette Kenya Afrikai Nemzeti Szövetsége Maudling an­gol gyarmatiigyi miniszterrel folytatott tárgyalásai során követelte, hívják ősszé Londonba még ez év végéig a kenyai alkotmányról tárgyaló értekez­letet, hogy az ország függetlenségét február 1-én kihirdethessék. (CTK) A DÉL-ARÁBIAI Hiszrimija városban a lakosság nagy tüntetést rendezett, me­lyen az imperializmys felszámolását és ezen angol gyámsági terület független­ségének kikiáltását követelte. (CTK) CONOR O'BRIEN. az ENSZ-képviselője Katangából repülőgépen New Yorkba utazott, hogy beszámoljon U Tantnak, az ENSZ-főtitkárnak. (CTK) (J j SZÓ 3 * 1961. november 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom