Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-12 / 314. szám, vasárnap

Könnyebben, és olcsóbban termelnek A falvakon a hosszú téli esté­ken egyre több alkalom nyílik majd baráti összejövetelek és beszélgetések megszervezésére. Ilyen meghitt lég­körben sző esik majd a munkaszerve­zés, gépesítés kérdéseiről, az elért terméseredményekről. Egyszóval érté­kelik a vezetőség és a tagság által végzett áldozatkész, szorgalmas mun­kát. Fazekas Béla elvtárssal, a Maié Trakany-i Szabadság nevű szövetkezet elnökével — előlegként — a közös gazdálkodás adta lehetőségek éssze­rű kihasználásáról és az aszály okoz­ta takarmánygondokról beszélgetünk. — A szárazság — tájékoztat — so­kat ártott gazdaságunknak. Az eső hiányát azonban gyakori kapálással pótoltuk. Lazítottuk, porhanyosítottuk a talajt, ezzel előmozdítottuk a kuko­rica, cukorrépa és a többi növény fejlődését. Nagy utánajárással csöve­ket szereztünk, szivattyúztuk a Tiszá­ból a vizet, s így öntöztük nagykiter­jedésű zöldségünket. Idejében elvé­geztük a tartlóhántást, elvetettük a másodnövényeket, egyazon földön két termést értünk el. Csak a másodvetés­ből közel 400 köbméter silótakar­mányt nyertünk. A korai burgonya után elvetett köles is szépen jövedel­mezett a szövetkezetnek. A belterjes gazdálkodás egyik fel­tétele, hogy jól kihasználjuk a földet, állandóan javítsuk a termelési fel­tételeket, szorgalmas munkával fo­kozzuk a terméseredményeket. A szö­vetkezet még a múltban a szántóföld nagyobb részén kenyérgabonát ter­melt. Az elmúlt öt év alatt a búza, rozs, árpa vetésterületének rovására bővítettü?i i kukorica, cukorrépa és SA* jövedelmező növények vetéste­rületét. Ugyanakkor fokoztuk a gabo­na hektárhozamát. A vezetőség és tagság szorgal­mas, hozzáértő munkássága arra irá­nyul, hogy megjavítsa a termelési fel­tételeket. Hét óv alatt a szarvasmar­haállomány háromszorosára növeke­dett, a sertésállomány megkétszere­ződött. Istállőtrágyával és komposzt­tal állandóan javítják a talaj össze­tételét. A múltban 190 hektár megmű velésére csak egy traktor jutott, ma ez a részarány 66 hektár. Gépesítet­ték az állattenyésztést ls Az önetető sertéshizlaldában két munkaerő 800 sertést gondoz. Könnyebben, olcsób­ban és többet termelni a szövetkezet­ben már nemcsak jelszó, hanem való­ság, melyet termelés számadatai ls bizonyítanak. Az átlag hektírhozam: búzából Árpából szemes kukoricából cukorrépából dohányból tejből 92 437 1 289 000 1 A szövetkezetben nem képezi vita tárgyát az állammal kötött szerződé­sek betartása sem. Becsületes munká­juk eredménye, hogy hét év alatt több mint hárommillió koronával növe­kedtek a bevételek. A tagság és az egész község magáé­nak vallja a szövetkezetet. Megtalálta benne a boldogulást ós a jövőt. Bát­ran alkalmazzák az új technikát és technológiát a termelés minden ága­zatában. Nagy súlyt fektet nemcsak a vezetők, hanem az egész tagság, különösen pedig az ifjúság műveltsé­gének és szakismeretének bővítésére. A községből többen elvégezték a két­1994 1961 15,1 q 27,2 q 21 1 1 18,4 " 27,2 q 21 1 1 10,0 " 25 " 82 " 295 " 7 " 11 " 848,7 " 1289 " Poľný Kesovon is kiaknázzák a rejtett tartalékokat a termelés haté­konyabbá tételére. Bagofla Pavel az állattenyésztésben dolgozik, s jobb munkával járul hozzá a tejtermelés fokozásához.(K. Cícli—CTK-f elvétele) mintegy 25 százalékkal többet akar­nak termelni. És ez még nem ís •z utolsó szavuk. Többet termelnek, •hhez megvannak a feltételeik ls. Hisz a JNB irányszámai szerint a jö­vő évben a közellátás számára 599,5 mázsa sertéshúst kell termeinlök, de s szövetkezet ötéves terve 757 má­zsáról beszél, amelynek eladására az 1982-es évben kerül sor. Az idei szerződéses kötelezettségük azonban 744 mázsát tesz ki és azt magasan túlszárnyalják. Ugyanis a szövetkezet saját ötéves tervének jövő évi irány­számai is alacsonynak mutatkoznak a jelenlegi helyzethez viszonyítva. Most az egyes termelési szakaszok­nak a munkahelyeken valő megtár­gyalása során a tervet tovább módo­sítják és növelik az árutermelést. A tudás — fél siker Ahhoz, hogy a szövetkezetesek részt vegyenek a termelés irányítá­sában, ismerniök kell saját feladatai­kat és az egész szövetkezet felada­tait is. A tapasztalatok erre késztet­ték a szövetkezet vezetőségét és ma­gukat a szövetkezeteseket is. Egyes gazdaságokban például elraktározták a szénát, amellyel az egész egye­sült EFSZ-t kellett volna ellátni. Mi­vel kezdetben nem ismerték a pon­tos takarmányadagokat, a szénával pazarló módon bántak, tekintet nél­kül a többi gazdaságra. Hasonlóképp más gazdaságokban sem takarékos­kodtak a többi takarmányfajtával. A pontos takarmányadagok, amelyeket az első negyedben kiszámítottak, rendet teremtettek ezen a téren, mert minden egyes Istállóban a fejők és az etetők ismerik ezen adagok nagy­ságát, és eszerint etetik az állato­kat. A taggyűléseken, amelyeket az egyes gazdaságokban rendszeresen egybehívnak és a szövetkezeti gyű­léseken a tagok előtt ismertetik a gazdaság helyzetét, a tervteljesítést s a munkák előrehaladását, valamint az egyes farmok eredményeit. A szövetkezet életéről és gazdaságáról adott tájékoztatás után a pártszerve­zet a szövetkezet vezetőségével együtt minden hónapban rendszere­sen megjelenteti a szövetkezet Bu­doucnost című lapját. E lapban az olvasókat tájékoztatják arról, hogyan teljesítik az egyes növénytermesztő és állattenyésztő csoportok feladatai­kat, mely gazdaságok fejezték már be a munkákat, felsorolják a leg­jobb dolgozókat, stb. Nem hiányzik itt a szabálytalanságok és a vissza­élések névszerinti konkrét bírálata sem. A szövetkezet vezetősége azonban a jó eredmény biztosítékát abban látja, hogy a feladatokat személye­sen megtárgyalja az emberekkel a munkahelyeken. Ugyancsak megbe­szélik a szövetkezet tagjaival a ter­vezett intézkedéseket is. így például a vezetőség mérlegelte azt a lehető­séget, hogy új tehénistállóba helyez­nek 62 fejőstehenet — a legjobb egészséges állatokat, a pontos hala­dó etetési technikával a legrövidebb időn belül átlagosan napi 10 liter tejhozamot érnek el tehenenként. Amikor a vezetőség tagjai az istál­lókban felkeresték a fejőnőket véle­ményük kikérése céljából, a fejőnők kezdetben ellenezték a tervet, mond­ván, hogy így legjobb állataikról kell lemondanlok, nem tudják tartani az eddigi tejhozamot és nehezen telje­síthetnék a tervet. Amikor azután pontosan lerögzítették új feladatai­kat a többi, kisebb tejhozamú fejős­tehénre vonatkozólag s megállapí­tották díjazásukat és jutalmazásu­kat, a fejőnők is egyetértettek a tervvel. Tudták, hogy ez hozzájá­rul az egész tejtermelés növelésé­hez, hogy a termelés lényegesen ol­csóbb lesz s ezáltal megnövekszik az EFSZ jövedelme és a tagok dí­jazása ls. Ugyanakkor megígérték, hogy igyekezni fognak az új tehe­neknél ís az előzőhöz hasonló jó j eredményeket elérni, az általános " tejtermelés növelése érdekében. Ne hagyjuk a munka­versenyt elaludni Az állattenyésztésben és növény­termelésben a Jővő EFSZ még na­éves mezőgazdasági mesteriskolát, kettő a gépészeti, kettő a növényter­mesztési, 15 pedig a mezőgazdasági tanonciskolát. Három szövetkezeti tag hathónapos politikai iskolán volt Je­lenleg négyen mezőgazdasági tech­nikumot, hárman a szőlő- és gyümöl­csészeti iskolát látogatják. Azonkívül az állandó szövetkezeti munkaiskolá­nak hatvan résztvevője van. Az a tény, hogy a fiatalság látja a meg­változott termelési viszonyokat, a me­zőgazdaság iparosítását, a község kul­túrigényének állandó javulását, falu­jában marad és hasznos munkát végez a nagyüzemi gazdálkodás továbbfej­lesztésében. Ügy tervezik, hogy a jövő évben a kukoricatermelést teljesen gépesí­tik. A termelési módszert a selicel gazdaságban tanulmányozták és az ott tapasztaltakat jövőre megvalósítják. A szövetkezet saját erejéből 420 mé­ter hosszú csatornát épített s ennek segítségével 35 hektár területen meg­szervezik az öntözéses gazdálkodást. Ami a takarmányellátást illeti, a szövetkezetesek nemcsak saját forrá­saikból igyekeznek a szükségletet biz­tosítani. A kukoricakórőt idejében be­takarították, répaszelettel és melasz­szal keverve lesílózták. Megtették az előkészületeket az élesztővel ízesített takarmányfélék készítésére ís. Az őszi takarmánykeverékből 20 hektárral többet termeltek a tervezettnél. S ez azt jelenti, hogy április második fe­lében már zöldtakarmányt etethetnek az állatokkal. Az EFSZ tagjai sokat merítenek a szovjet tapasztalatokból. Az egyik csoportvezetőtől kérdem, mit szól az SZKP programjához. — Minket különösen a programnak mezőgazdasági célkitűzése érdtkel. Egyrészt azért, mert tőszomszédjai vagyunk a nagy szovjet népnek, más­részt mi is ezen az úton haladunk, és úgy gondolom, hogy a szövetkeze­tünk eredményei is előre viszik a kommunizmus építését. — Amint látja —, avatkozik a be­szélgetésbe Nógrádi Dezső szövetke­zeti tag — nálunk nem mennek rosz­szirl a dolgok, de nagyon igaz az, amit a kongresszus annyira hangsú­lyozott, a továbbhaladás összefügg a Jó vezetéssel. Ez azt jelenti, hogy ta­nulni kell, még öreg fejjel ls tovább kell tanulni. Késő délutánra jár az idő, ami­kor a szövetkezet ezer hektáros ha­tárát járjuk. Gazdagon termő, jó föld ez és szorgalmas kezek munkája nyo­mán évről évre gazdagabb termést nyújt. Mózes Sándor gyobb eredményeket érne el, ha tel­jes mértékben kibontakoztatná a szocialista munkaversenyt. M. Kosek elvtárs, a szövetkezet elnöke tuda­tában van a szövetkezeti élet eme gyenge pontjának. Az egyesülés előtt mind a négy szövetkezetben csak­nem minden tag versenyben állott. Megalakultak a szocialista munka­brigád címéért versenyző kollektí­vák mind a növényi, mind pedig az állattenyésztési termelésben. Az egyesülés után azonban a verseny ellanyhult. Káderváltozásokra került sor, a legjobbakat beválasztották a szövet­kezet vezetőségébe és a felelősség­teljes termelési szakaszok élére. „Kénytelenek voltunk a kollektívá­kat megbontani — mondja Kocek elvtárs. — Az embereket ugyanis átcsoportosítottuk az egyik szakasz­ról a másikra, amint azt a termelés megkövetelte. Megváltoztak a felada­taik, a terveket emeltük, egy szóval több dolog volt, amelyeket csak fo­kozatosan oldhattunk meg. Hisz a második negyedévig azt sem tudtuk világosan, hogy az új szövetkezetben tulajdonképpen milyen lesz a hely­zet." A verseny lassan újból kibontako­zott. Természetesen a gépesítők szo­cialista munkabrigádja már régen versenyez és sikerről sikerre halad. A szocialista munkabrigád címért versenybe lépett az építkezési cso­port ls. Kibontakozott a munkaver­seny a növényi és az állattenyésztési termelésben, úgyhogy már sor ke­rült a legjobb dolgozók és kollektí­vák értékelésére. Egymás után újabb kollektívák alakulnak, amelyek a szo­cialista munkabrigád büszke címé­nek elnyeréséért versenyeznek. Céljuk egy és ugyanaz — a har­madik ötéves terv négy év alatti tel­jesítése az árutermelésben. Az ál­lattenyésztési termelésben elért ed­digi eredményeik arról tanúskodnak, hogy a helyes utat választották. MIROSLAV MEZULIÄNIK TELKÖITEKNIK kyevtnekchöl r , k ••'» u Étvágytalan a gyermek Cok szülő panaszkodik, hogy gyermek étvágytalan. S gyak­ran előfordul, hogy a napközi ott­honokban a nevelők is panaszkod­nak, a gyermekek nem akarnak rendszeresen enni. Ha egy kicsit ko­molyabban foglalkozunk a dologgal, megértjük a panaszok okát és az orvoslás módját is. Némelyik szülőnek helytelen képze­te van arról, mennyit is kell egy gyermeknek ennie. Ha abból Indu­lunk kl, hogy az élelem a szervezet növekedésének és ténykedésének épí­tő- és hajtóanyaga, megértjük, hogy a szükséglet a gyermek fejlődésé­nek időszakában fokozódik, viszont ha a növekedés megáll, e szükséglet is csökken. Tudjuk, hogy a gyermek egyéves koráig majd 200 százalék­kal felülmúlja születési súlyát. Ismét feltűnő gyors a növekedés a puber­tás idején, később viszont mérsékel­tebb. Helytelen lenne, ha a dolgot leegyszerűsítenénk: minél idősebb az ember annál több ételre van szük­sége. Természetesen azt sem várhat­juk, hogy azonos korú gyermekek azonos mennyiségű táplálékot fo­gyasszanak. A táplálékszükségletet a testsúly és más tényezők befolyásol­ják. A gyümölcs és a zöldség leginkább fokozza az étvágyat. Ha a gyerme­keknek túl tápláló ételeket adunk, és ugyanakkor kevés gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak, csökken az étvágyuk. Más esetben előfordul, hogy a gyermekek a fő étkezések­nél nem akarnak enni, előzőleg ugyanis alaposan belaktak, amiről a szülők nem tudnak, vagy nem akarnak tudni. így aztán a gyerme­kek elszoknak attól, hogy rendsze­resen a fő étkezéseknél egyenek. Rendkívül károsan hat a gyermekek étvágyéra, ha étkezés előtt édes­séget kapnak. A gyermek az édes­séggel egy-kettőre eltelik, és a cso­koládé után természetesen már nem ízlik a leves vagy a főzelék. Minden betegség étvágytalanság­gal jár. Tartós étvágytalanságot Idéz­het elő a duzzadt garatmandula, a fokozott nyálképződés, a gyakori székrekedés és egyéb körülmények, amelyekre adott esetben az orvos rávilágít. A gyermek ótvígytalansága leg­gyakrabban az Idegek műkö­dési zavarával ftlga össze. Hiszen a felnőttekkel ls előfordul, hogy bizo­nyos hangulatok, idegfeszültség el­veszi az étvágyukat. S ha az ilyes­mi gyakran előfordul, megszokottá válhat, és az étvágytalanság tartós lesz. Előfordul azonban az ls, hogy a gyermek azért nem akar enni, mert ezzel akarja magára vonni a figyel­met, kierőszakolni a szülők gondos­kodását. Máskor ily módon akarja gyenge, beteges gyermek benyomá­sát kelteni, hogy kibújjék a felada­tok teljesítése alól. Néha viszont jobb ételt akar ily módon kikénysze­ríteni. A pubertásban levő lányoknál az étvágytalanság gyakran egyszerű fogyőkúrázást takar. Természetesen nem feltétlenül szük­séges, hogy az étvágytalan gyermek beteg, vagy ideges legyen. A kevés mozgás és a friss levegő hiánya ís előidézheti e tünetet. A városi szü­lők sokszor túlzott gondoskodásbői nem engedik gyermeküket a parkba, vagy az udvarra, s a gyermek csak a lakásban illetve az erkélyen mo­zog, vagy legjobb esetben a mamá­val kézenfogva sétál. Az étvágyta­lanságot előidézheti az ls, ha nem tartjuk be a rendszerességet az étke­zésben, ha a gyermeknek nem biz­tosítjuk az étkezéshez szükséges időt és nyugalmat. S végül ha a család­ban hiányzik az összhang, ha nincs megértés, ne csodálkozzunk a gyer­mek étvágytalanságán sem. Fontos szerepet játszik e kérdés­• •••••••••• ben az is, hogyan tálaljuk az ételt. Tudjuk, hogy az érzékenyebb gyer­mekeknél a piszkos abrosz, hideg, csúnyán tálalt, kihűlt étel tartós étvágytalanságot idézhet elő. Ezen a vonalon is sok a javítani való nemcsak a családokban, hanem a napközi otthonokban ls. Szinte meg­lepő, milyen kevés iskolás gyermek használja helyesen a kést és a vil­lát. Emlékezzünk csak vissza egy ^ kicsit saját gyermekkorunkra. Sokan közülünk szinte remegtünk egy darab kenyérért és nem ls ál­modhattunk róla, hogy vajjal is meg lehetne kenni. Sok közülünk az egész tanév alatt nem evett meleg ebédet, mert nem volt napközi ott­hon. Ma pedig? Micsoda kalács és húsdarabok stb. kerülnek az iskolák napközi otthonaiban a moslékba? Valamikor az volt a probléma, hogy a gyermekeknek nem volt elég en­nivalójuk. Ma új problémánk van ( a gyermekek nem értékelik az ételt. Gazdasági bőségben élünk, jól táp­lált, egészséges gyermekeket aka­runk, akik természetes örömmel és tisztelettel fogadják az ételt, amely munkánk gyümölcse. Tudjuk azon­ban, hogy e cél elérésében rend­kívül nagy szerepet játszik a neve-* lés is. Az étvágytalanság leküzdésében a legfontosabb a napirend betartása. Ebben a munkát, a játékot és a pi­henést úgy kell beosztani, hogy vál­takozzék a szabad levegőn történői bőséges mozgással. Rendszeresen be kell tartani az étkezés Idejét is. Az evésnél nem sietünk. A kényelem é9 lelki nyugalom a jő emésztés felté« tele. Az ételt ízletesen elkészítve nem túl fűszerezve, kellemes melegen tálaljuk. Minél kisebb a gyermek, annál Inkább vonakodik a forró étel­től. Az étkezésnél • következeteseit fejlesszük a higiéniai szokások be­tartását. Rendkívül fontos, hogy a: szülő vagy a nevelő jó példával jár­jon elől. Ne legyen az étkezés a gyermek számára esemény vagy ér­demeinek elismerése, hanem a ter­mészetes szükséglet kielégítése, amelyre az előbb említetteken kívül nem fordítunk fölöslegesen nagy fi­gyelmet. Soha ne kínálgassuk a gyermeket, még kevésbé erőszakoljuk az evést. Inkább kevesebbet tegyünk a tányér­jára, hogyha az étel ízlik, hadd kér­jen még egyszer. Ne feledkezzünk meg a gyermek aktivitásának fej­lesztéséről : másfél éves gyermek ľnár megtanul önállóan csészéből Inni, a kétéves már önállóan eszik kanál­lal, s a felnőtt csak szükség esetén segít neki. Gondoljunk arra, „leg­jobb szakács az éhség". Az új és a kevésbé kedvelt ételeket akkor ad­juk a gyermeknek, amikor igazán éhes. Ha valamelyik étel nem ízlik neki, nyugodtan engedjük el az asz­taltól, s minden idegeskedés nélkül vegyük el tőle az ételt, amint ját­szani kezd vele. Feltűnés nélkül időnként dicsérjük meg a feltálalt ételt, ugyanis ízlésünk általában be­folyásolható. Az evésnél ne vonjuk el semmivel a gyermek figyelmét. Evés után maradjunk még egy kicsit együtt az asztalnál kellemes beszél­getésben, ezek a percek különösen alkalmasak az egymáshoz közele­désre. Lla a gyermek valóban hosszabb n időn át étvágytalan, vigyük el orvoshoz. Ha az orvos a szervezet­ben nem találja meg az étvágyta­lanság okát, gondolkozzunk el a gyermek életmódján és igyekezzünk egyedül megtalálni a rejtett okokat. Ne legyünk soha türelmetlenek, és ne mutassuk soha a gyermeknek ag­godalmunkat. Ha mindez nem jár­na eredménnyel, forduljunk a pszi­chológushoz. Dr. R. Škodová-Somogyicvá • • • • « A Közép-szlovákiai Elektromos Művek Banská Bystrica-i üzemének dol­gozói neonvilágítást vezetnek be Rim. Sobota járási székhelyen. Nagy Gyu­la mester kilenctágú szocialista munkabrigádja, —• amely vállalati ver­senyben az első helyen áll — arra törekszik, hogy a ne.mvilágítás sze­relését még ez évben befejezze. Képünkön Ladislav Hubka, az Jgyik legrégibb szerelő munka közben. (Fr. Kociai.—CTK-felvéteie.) ÜJ SZÖ 5 * 1961. november 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom