Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-03 / 305. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOYAKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA HozÉkenül Moszkvából o CSKP küldöttsége Moszkva (CTK) — A CSKP kül­döttsége, amely részt vett az SZKP XXII. kongresszusán, Antonín No­votnýnak, a CSKP első titkárának, köztársaságunk elnökének vezeté­sével november 2-án 10 órakor — moszkvai időszámítás szerint — a vnukovôi repülőtérről haza­utazott. A repülőtéren a küldöttségtől E. I. Brezsnyev, az SZKP KB el­nökségének tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöke, L. F. Iljicsov, az SZKP KB titkára, N. Bratislava, 1961. november 3. péntek * 30 fillér* XIV. évíolyam. 305. szám Felkel a kommunizmus napja |/ét héten -át hangzottak Moszk­vában, a világforradalom fő­városában korunk igazságának — a kommunizmusnak a valamennyi nem­zetet és fajt képviselő haladószel­lemű emberek szívéhez és értelmé­hez szóló szavai. Teljes jelentőségük talán akkor lesz mindenki előtt vi­lágos, ha majd meghozza gyümöl­csét a ma elvetett mag,^ ha majd utánunk következő nemzedékek idő­vel értékelni fogják életünk nap­jait és mélyen rávilágítanak nagy értelmükre. Az utánunk következők nehezen fogják megérteni, hogy e világtörténelmi eseményt értékelve nemcsak a szavak igazi jelentősé­gét akarjuk megtalálni, hanem közvetlen érzések vezérelnek min­ket, amelyek csak azokat hathatják át, akik maguk is átélték a régi világot és minden barbárságát, tár­sadalmi nyomorát, örült háborús ka­landjait, akik a régi világot nem puszta fogalomként, hanem könyör­telen valóságként ismerik. Bár a kizsákmányolásnak, az em­beri méltóság és létjog meggyalá­zásának a világa még fennáll, mint történelmi valóság túlélte önmagát, szenvedésen kívül semmi mást nem tud adni az emberiségnek — a múlt világa lett. Az új világ a kommu­nizmus, a teljes társadalmi egyen­lőség, a jólét és béke világa, a jövő világa már napjainkban beköszönt a jelenbe. A kommunizmus szovjetunióbeli építésének programját elfogadó XXII. pártkongresszus jelentősége éppen abban van, hogy új korszakot nyi­tott az emberi történelemben, az új világ hajnalát jelezte. „Nem a távoli jövőben, hanem már ma hoz­záfogunk a program gyakorlati meg­valósításához. Az új program a legragyogóbb, a legmegragadóbb táv­latokat nyitja meg a párt és a nép előtt. Felkel a kommunizmus napja országunk fölött!" — jelentette kl Hruscsov elvtárs a haladó emberi­ség élcsapata, a szovjet kommunis­ták és a szovjet nép nevében. A kongresszus fő figyelme a kom­munista társadalom felépítésének programjára összpontosult. Ez a program korunk legjelentősebb el­méleti és politikai dokumentuma, korunk Kommunista Kiáltványa lett. Még a hírhedt burzsoá lap, az ame­rikai Life is feladta egy percre osztályszempontját és azt írta a program erős hatása alatt, hogy „a kommunizmus úgy tudja ecsetelni távlatait,, hogy meggyőzze a millió­kat : Ö a történelem kiválasztott eszköze." Az új program jellemző vonása — munkajellege. A kommunizmus épí­tése ma már a tömegek gyakorlati ügye, mindennapi életük értelme lett. A program három alapvető fel­adatot ölel fel: a kommunizmus anyagi-műszaki alapjának felépítésében rejlő gaz­dasági feladatot; a társadalmi-politikai feladatot, melvnek teljesítése a szovjet de­mokratizmus elmélyülése alapján fokozatosan megvalósuló kommunis­ta önkormányzat következtében a kommunista viszonyok kialakulását fogja jelenteni; az ideológiai feladatot, mely az általánosan fejlett kommunista sze­mélyiség kialakításában rejlik. A program fő jelszava az a pár­tos elv, hogy „mindent az ember nevében, az ember javára." E zért az alapvető eszme, mely a program minden sorát át­hatja és kiemeli mély humanista jellegét, a tartós béke körülményei között végzett alkotó munka szel­leme. Igen, a kommunizmus építése harc a dolgozó ember jólétéért és egyszersmind a béke biztosításáért. Á kongresszus küldöttei egyönte­tűen. határtalan lelkesedéssel és büszkeséggel fogadták el az új programot és a szervezeti szabályza­tot. Törhetetlen meggyőződésüket fejezték ki, hogy az új program eredményesen megvalósul, mert a szovjet nép önfeláldozó munkája ad­ja meg erejét és életképességét. Az SZKP XXII. kongresszusa nagy­szerűen igazolta a párt egységét, szoros felzárkózását a szovjet nép­pel. A kongresszus újra igazolta, hogy az SZKP lenini Központi Bi­zottsága vezetésével korunknak és feladatainak magaslatán áll. A kongresszusi felszólalásokat az alkotó leninizmus, a kommunista elvszerűség, tárgyilagosság, a hibákkal szembeni engesztelhetetlenség hatot­ta át. Egyöntetűen helyeselték a Központi Bizottság politikáját, a XX. pártkongresszus irányvonalát. Ez az irányvonal a sztálini sze­mélyi kultusz káros következmé­nyeinek felszámolását, a kommuniz­mus kibontakozó építése feltételei­nek megteremtését követte. A XX. pártkongresszus azzal, hogy lelep­lezte a személyi kultusz káros ha­tásét, szigorúan elítélte a párt- és az államapparátus tevékenységében érvényesült törvénytelen módszere­ket, melyek megszegték a pártélet lenini szabályait és a szocialista de­mokráciát, széles utat nyitott a párt és a nép alkotó erői előtt, megnyi­totta a gazdaság, az ipar és a me­zőgazdaság fejlődésének, a szovjet tudomány és technika fellendülésé­nek, a szovjet társadalom kulturá­lis felvirágzásának útját. A XX. kongresszus óta eltelt leg­utóbbi 6 évben mintegy 80 százalékkal növekedett a Szovjet­unió ipari termelése. Üjabb nagy tartalékokat fedeztek és nasználtak fel a gazdaságban, sok ezer korsze­rű mintájú gépet, automataberende­zést stb. szerkesztettek. Az 1956— 1961 években 156 milliárd rubelt ru­háztak be a népgazdaságba. A mun­kások és alkalmazottak reáljövedel­me öt év alatt 27 százalékkal, a kolhozparasztoké 33 százalékkal nö­vekedett. A szovjet tudomány fej­lődését legjobban az első űrrepülők világtörténelmi • jelentőségű útja jel­lemzi. A XXII. kongresszus nagyra érté­kelte és büszkén helyeselte a le­nini Központi Bizottság bátor har­cát, melyet a XX. kongresszus ha­tározataival szembehelyezkedő ele­mek, a dogmatikusok és revizionis­ták ellen folytatott, akik minden­képpen fékezni akarták a szovjet társadalom előrehaladását a kommu­nizmus felé. A kongresszus végleg szétzúzta Molotov, Kaganovics és Malenkov levitézlett frakciós cso­portját, mely elszakadt a nép éle­tétől és a népérdekek árulásának útjára tért, mivel konokul igyeke­zett megőrizni a személyi kultusz régi rendjét, mely a további fejlődés során veszélyeztethette volna a szo­cializmus vívmányait. A XX. kongresszus irányvonalának győzelme az egész nemzetközi for­radalmi mozgalom szempontjából tör­ténelmi jelentőségű. „Éppen ez a kongresszus mutatott széles utat céljaink elérésére, a szocializmus kapitalizmus fölötti békés győzelmé­nek biztosítására, a béke, az egész emberiség szabadsága és haladása biztosítására. Az SZKP új lenini programjának jóváhagyása legna­gyobb győzelme a XX. kongresszus egyedül helyes és világszerte kipró­bált irányvonalának" — mondotta Novotný elvtárs üdvözlő beszédében. Kommunista pártunk rendkívül nagyra becsüli az SZKP lenini voná­sait. „A marxista-leninista pártok abban különböznek minden más po­litikai párttól, hogy a kommunis­ták megingást nem ismerve bátran J feltárják és megszüntetik a munká­jukban jelentkező fogyatékosságokat és hibákat. A bírálat, akár a legéle­sebb bírálat is segíti haladásunkat. Ez a kommunista párt erejének a jele, saját ügyébe vetett rendíthetet­len hitének tanúbizonysága," — mondotta Hruscsov elvtárs. A szov­jet kommunisták kongresszusa ép­pen ennek az erőnek nagyszerű megnyilvánulása volt. A fogyatékos­ságok nagyon kemény és sokakat fájdalmasan érintő bírálata forra­dalmi távlatot követett az eredmé­nyes előrehaladás biztosításának cél­jából. Ez a bírálat a párt eszmei és szervezeti egységének, a szovjet nép egységének és a párt körüli tö­mörségének további szilárdulását je­lenti. E z az egység az alkotó szellemű marxizmus-leninizmus rendít­hetetlen alapjaira épül. A nemzet­közi forradalmi mozgalomban csak ezen az alapon lehetséges az egy­ség. Ám, mint látjuk, ez nem tet­szik az Albán Munkapárt vezetői­nek. Ök továbbra is szeretnék foly­tatni a képmutatást, hangzatos sza­vakkal magasztalni a proletár nem­zetköziséghez és a marxizmushoz való hűségüket, a valóságban azon­ban aláásni a kommunisták sorai­nak egységét, nacionalista politikát folytatni, mely az albán nép és az egész szocialista tábor ellen irányul. Nacionalista álláspontjuk alapja az SZKP és a többi marxista-leninista párt, köztünk pártunk támadása, a bűnös irányítású módszerek megőr­zése országukban, személyes ural­muk fenntartása büntetorendszabá­lyok és terror segítségével, és véres gaztetteik „eszmei" palástolása a sztálini személyi kultusszal". XXII. kongresszus és a marxista-leninista pártok küldöttségei leleplezték és igazságosan elítélték az albán ve­zetők antileninista magatartását. A XXII. kongresszus újra igazolta a szovjet külpolitika irányvonalának, a békés együttélés politikájának he­lyességét. Ez a reális politika a mai helyzetre, valamint a történe­lem objektív irányzatára épül. A kommunizmus építőinek kongresszu­sa egyszersmind a szocialista for­radalmi mozgalom vívmányai éber és elővigyázatos őreinek, a béke el­szánt védelmezőinek kongresszusa volt. A békés együttélés politikája nem kapituláns politika, hanem a két rendszer között dúló heves harc po­litikája. A lényeg az, hogy e har­cot ne fegyverrel, hanem gazdasági és kulturális versennyel vívják, hogy ne a hadseregek, hanem az eszmék mérkőzzenek. Dolgozó népünk, pártunk határta­lan érdeklődéssel és figyelemmel kö­vette a XXII. kongresszus tanácsko­zásait. A kongresszuson jóváhagyott pártprogram és a kongresszus lefo­lyása megsokszorozta erőinket a szocializmusért, a békéért, és a tár­sadalmi haladásért folytatott küzde­lemben. Fejlett szocialista társadalmunk to­vábbi fejlődése szempontjából fel­becsülhetetlen jelentőségű az a té­tel, hogy a szocialista országok töb­bé-kevésbé egy időben térnek át a kommunizmusra. Ezért a szocia­lizmus építése nem lehet egyik-másik ország elszigetelt ügye, ez az egész szocialista világrendszer ügye, mely a szocialista világrendszer egységé­re, kölcsönös támogatására és se­gítségére épül. N ovotný elvtárs pártunk és né­pünk nevében kijelentette, hogy magunkénak tartjuk az SZKP új programját. Hazánk tapasztalatai­ból kiindulva ennek szellemében fo­gunk dolgozni, mert saját jövőnk fő vonásait is megmutatja. A prog­ram és a kongresszus tárgyalása megszilárdította biztonságérzetünket és elszántságunkat; minden megte­szünk, hogy a mai nemzedék ha­zánkban is már a kommunizmusban éljen. A kommunizmus az emberiség ra­gyogó jövője, Sz. Patolicsev és V. V. Kuznyecov, a Központi Bizottság tagjai, Sz. A. Baszkakov, a Központi Bizottság osztályvezetője, I. M. Medvegyev, a Központi Bizottság osztályveze­tőjének helyettese és az SZKP KB apparátusának felelős dolgozói búcsnztak. A küldöttséget Miloš Paris ügy­vivő, Csehszlovákia moszkvai nagykövetségének első tanácsosa, valamint a nagykövetség más ve­zető dolgozói kísérték. kai irodájának tagját, a Csehszlo 3 vák Szocialista Köztársaság rai« niszterelnökét, Vladimír Koucký elvtársat, a CSKP titkárát, Jozef Lenárt elvfásat, az SZLKP KB tit­kárát, a CSKP KB tagját és Old-' íich Pavlovský elvtársat, a CSKP KB tagját. A küldöttséggel meg-* érkezett M. I. Zimjanyin, a Szov­­jetunió csehszlovákiai nagyköve-? te is. Csehszlovákia Kommunista Párt-, jának küldöttségét a repülőtéren Rudolf Barák, Jaromír Dolanský, KÜLDÖTTSÉGÜNK FOGADÁSA A RUZYNÉI REPÜLŐTÉREN. (ČTK felvétele) Ragyogó napsütésben szállt le csütörtök délben a ruzynéi re­pülőtéren az II—18-as jelzésű csehszlovák különrepülőgép, amellyel a XXII. kongresszuson részt vett Csehszlovák küldöttség tagjai érkeztek haza. Meleg taps fogadta a repülő­gépből elsőnek kiszálló Antonín Novotný elvtársat, a CSKP KB el­ső titkárát, köztársasági elnököt, a küldöttség vezetőjét, valamint a küldöttség tagjait: Viliam Ši­roký elvtársat, a CSKP KB politi­Zdenék Fierlinger, Jirí Hendrych, Bruno Köhler, Ľudmila Jankovco­vá, Rudolf Strechaj, a CSKP KB politikai irodájának tagjai és pót­tagjai, Alexander Dubček, a CSKP KB titkára, dr. Alois Neuman, dr. Josef Plojhar, dr. Jozef Kyselý miniszterek, a Nemzeti Front párt­jainak elnökei, a kormány to­vábbi tagjai, a CSKP KB tagjai és osztályvezetői s közéletünk számos képviselője, valamint K­I. Alekszandrov, a Szovjetunió prágai ügyvivője fogadták. —va— Októberben 56 496 tonna szén terven fe ?ül (ČTK) — A sokolovi barnaszénbá­nyák és brikettgyárak szövetségének dolgozói ez év októberében 56 496 tonna szenet fejtettek és 171306 köbméter földet, illetve közetet ta­karítottak el terven felül. Ez a szép siker különösen annak köszönhető, hogy -a bányászkollektívák túlteljesí­tették az SZKP XXII. kongresszusá­nak és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom • 44. évfordulójának tisz­teletére vállalt kötelezettségeiket. A sokolovi szénkörzet dolgozói ed­dig jelentős időelőnyt szereztek a felszíni bányák szénrétegeit burkoló földanyag eltakarításában, úgyhogy a A Mezó'gaľdasání Műszaki Kísérleti Intézet évfordulója Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy az Üj Sző 1961. november 4-i, szombati számában közöljük A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJA PROGRAMJÁNAK teljes szövegét. (ČTK) — A Csehszlovák Mezőgaz­daságtudományi Akadémia csütörtö­kön, november 2-án , ünnepelte meg a Mezőgazdasági Műszaki Kísérleti Intézet fennállásának 10. évforduló­ját. Az ez alkalomból rendezett ün­nepségen Antonín Klečka akadémi­kus, a Csehszlovák Mezőgazdaságtu­dományi Akadémia elnöke, Miroslav Preininger mérnök, a . Csehszlovák Mezőgazdaságtudományi Akadémia levelező tagja, Miroslav Stehlík aka­démikus, a repí Mezőgazdasági-Mű­szaki Kísérleti Intézet igazgatflja és Max Košwig mérnök, a Német Me­zőgazdaságtudományi Akadémia' pots­dam-bornimi Mezőgazdasági Műszaki Kísérleti Intézet ügyvivő vezetője mondott beszédet. Vratislav Krutina mező-, erdő- és vízgazdasági minisz­ter táviratilag üdvözölte az ünnepi ülés résztvevőit. kedvezőtlen időjárású téli hónapokra jelentős, fejtésre alkalmas szenet ké­szítettek elő. Az észak-csehországi bányászok kimagasló sikere (ČTK) — Az észak-csehországi bá­nyászok az SZKP XXII. kongresszusá­nak napjaiban 208 ezer tonna szenet fejtettek terven felül. Októberben 4 600 795 tonna szenet jövesztettek. Ez a mennyiség csak 29 000 tonnával kevesebb a márciusi rekordjövesztés­sel elértnél. Az észak-csehországi bányászok októberben elért kiváló eredményeikkel helyrehozták minden mulasztásukat, úgyhogy „kiegyenlí­tett számlával" készülnek az év utol­só két hónapjára előirányzott felada­tok teljesítésére. A tudósok a békés megegyezésért Genf (ČTK) — Húsz ország 800 atomfizikusa Genfben felhívást in­tézett a négy nagyhatalom kormányá­hoz és az ENSZ közgyűléséhez, hogy valamennyi, nemzetközi, vitás kérdés békés rendezésére törekedjenek. A felszólítást a többi között E. Amal­di olasz, Leprince-Ringuet francia, Pais amerikai professzor, C. F. Po­well angol Nobel-díjas tudós, I. E. Tam szovjet professzor, Nobel-díjas tudós, V. F. Weisskopf osztrák tu­dós, a genfi Nyugat-Európai Kísér-, leti Atomintézet vezérigazgatója ír­ták alá. A kelet-szlovákiai energetikai dolgozók példamutatása (ČTK) — A kelet­szlovákiai energetikai üzemek dolgozői elha­tározták, hogy harma­áik ötéves tervünknek már első évében is a lehető legnagyebb mér­tékbea járulnak hozzá újítási javaslataikkal a harmadik ötéves terv alapjának gyarapításá­hoz. A kelet-szlovákiai energetikai üzemek munkásai és műszaki dolgozői eddig már 80 újítási javaslatot nyúj­tottak be, amelyek kö­zül az illetékes szervek 33-at jóváhagytak. A jóváhagyott javaslatok közül 31-et gyakorlati­lag meg is valósítottak és ezzel 840 000 koro­nát takarítottak meg, mely üsszeRcel gyara­pították a harmadik ötéves terv alapját. A legjelentősebb újí­tási javaslatokat Jozef Hennel és František Klimka, a rudhanyi vil­lamosmű dolgozói nyújtották be. Feltéte­lezhető, hogy ezeknek az újítási javaslatok­nak a megvalósítása évente több mint 230 000 korona megta­karítását eredményezi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom