Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-07 / 309. szám, kedd

Ceaéí a k om plex gépesítés tmôJte*íémk Kedves Alekszandr Vasziljevics Gitalov Elvtárs! T) tzonyára emlékszik még GabCi­*-* kovóra, ahol ez év márciusában nagy örömet szerzett látogatásával. Mikor ebben a Duna menti faluban tárt, ott éppen a tavaszt várták. A szövetkezet két nemrég alakult Jfomplex gépesítést brigádja munká­jával a kezdet kezdetén állt. A jó el­gondolásokon, a nagyszerű terveken és a kommunisták bíztatásán kívill a traktorosok beszélni akartak valaki­vel, aki tapasztalatai atapján mond­hatja el, hogyan lehet a mezőgazda­ságban teljesen mellőzni a fárasztó testi munkát. Vágyuk teljesült, mert üdvözölhették önt, a komplex gépesí­tés úttörőjét. A faluban eleinte hallatszottak ké­telkedő hangok. Egyesek azt mond­ták, hogy csak álom lehet a mező­gazdasági munkálatok teljes gépesí­tése. Mennyire meggyőzően hatottak ezekre az emberekre az ön tapaszta­latai. Strbka jános a szövetkezet el­nöke akkor azt mondta: „Lám, ami nálunk álom, a Szovjetunióban már valóság." Ma már GabCikovón ts beszélhetnek eredményekről. A komplex gépesité si brigádok kiállták az első próbát. Két ifjúsági kollektíva munkája elis­meréseként Karol Bacílek elvtárstól, az SZLKP KB első tikárától a napok­ban átvette Szlovákia Kommunista A szovjet technika újdonsága Különleges szivattyú Valamikor a vizet edényekben hordták — míg fel nem találták a csöveket, szivattyúkat és szelepe­ket. Ma mindenki természetesnek veszi, hogy a vizet és egyéb folya­dékot szivattyúk és csövek segítsé­gével „szállítjuk". Am nehezen hi­hető, hogy izzó vas, acél folyik csöveken. Hihetetlen azért, mert az eddigi szivattyúberendezések — dugattyús szivattyúk, fogaskerekes szivattyúk stb. nem használhatók az izzó fémek átömlesztéséhez. Az olvasztókemencék és az egész kohászat gépesítésének és automa­tizálásának korszakában azonban nem beszélhetünk a teljes automa­tizálásról, amíg az olvasztott fé­mek szállítása különféle edények­ben történik. Ezért a szovjet mű­szakr dolgozók behatóan foglalkoz­tak az' elektromágneses szivattyú létesítésének gondolatával, s ma már sikeresen kísérleteznek az ol­vasztott f£m szivattyúzásával. Kez­detben higanyt, de később már 700 hőfokos ónt és horganyt ls szi­vattyúztak. A szovjet technikusok ma már arra készülnek, hogy az olvasztó­kemencékből és konverterekből elektromágneses szivattyúval továb­bítsák az izzó nyersvasat és a szi­vattyú segítségével biztosítsák az acél folyamatos öntését. Hátra van még az olyan magas hőfoknak el­lenálló anyag előállítása, mely so­káig ellenáll az izzó folyadék ma­gas hőfokának. Pártja Központi Bizottságának vörös zászlaját. A fiatalok önnek is írtak sikereikről az SZKP XXII. kongresz­szusára és hálájukat fejezték ki az útmutatásért. Tapasztalatai alapján a komplex gépesítési brigádok nemcsak a növénytermesztéssel, de az állatte­nyésztéssel ts foglalkoznak. Ezzel az intézkedéssel lehetővé válik 5,24 ton­na sertéshús és 187 ezer liter tej ter­ven felüli termelése. Takarmányokból 76 tonnával többet takarítottak be. A szövetkezet bevételei 1 millió 397 ezer koronával emelkednek. Azért írok ezekről a számokról, mivel ezekért az eredményekért a gabčiko­vót EFSZ-tagok önnek hálásak. Jozef Benian, a szövetkezet ökonó­musa elmondotta, hogy a komplex gépesítési brigádok jól felkészültek munkájukra, megoldották a termelést és szervezést feladatokat, részletes harmonogramot állítottak össze, gépi eszközök kihasználására pontos ve­tési tervet dolgoztak ki... A jövő évi vetést tervvel kapcso­** latban probléma merült fel. Ogymtnt a Szovjetunióban, nálunk is szükségesnek tartja a kommunista párt, hogy az egyes szövetkezetek azokra a termékekre fordítsák a fő figyelmet, melyeknek termesztésére jó feltételek vannak. Csakhogy a já­rási nemzeti bizottság azt szorgal­mazza, hogy azok a szövetkezetek ts termeljenek lent, melyeknek nincse­nek a termesztéséhez jó feltételeik. Strbka Jánosnak, a szövetkezet el­nökének irodájában végig hallgattam egy beszélgetést, melyen a gabdko­vói elvtársak panaszkodtak, hogy 10 évig nem termeltek lent, mivel nin­csenek meg hozzá a jó feltételeik. A jahodnái szövetkezeti tagok azt mondják, náluk más a helyzet. Ök szép eredményeket érnek el ebből a termékből. Csóka elvtárs, mechanizá­tor szerint a szükséges gépekkel is el van látva szövetkezetük. Nem nö­velik azonban a len vetésterületét, mivel más szükséges — bár nem annyira gazdaságos — termék rová­sára menne. Ha Jahodnán termelnék a gaböíkovói EFSZ-től megkívánt 40 hektár lent és Gabötkovón termelné­nek helyette olyan termékeket, mely­hez Jahodnán nincsenek olyan jó feltételek, mindkét szövetkezetnek és az államnak ts javára lenne. A Szovjetunióban eredményesebben folyik a rajonizálás, sajnos nálunk sok helyen nem jutottak el még a szavaktól a tettekig. De ml ts meg­oldjuk ezeket a problémákat. Az Idén több szövetkezetben szov­jet gabonakombájnokat használnak a kukorica betakarítására. Ezt nálunk nem volt nehéz „kitalálni", mivel előttünk ezt már síkeresen alkalmaz­ták a Szovjetunióban. A gaböikovói földművesek öntől hallották, hogy tavaly SZK 4-es gabonakombájnt ala­kított át kukoricaszedésre. Ok SZK 3-as kombájnt használnak erre a cél­ra, éspedig stkeresen. A kukoricabe­takarítás új módszerét alkalmazva kevesebb kukortcaszárítóra lesz szük­ségük, mivel a kukoricát szemes ál­lapotban szárítják. A szomszédos Vrakuň községben is gabonakombájnnal akarták szed­ni a kukoricát. Már azt gondolták, hogy náluk nem válik be ez a mód­szer. A csöveket kődobásnytra hají­totta el a gép és a szemet szétszór­ta. A gabótkovóiak megmutatták, hogy nem a szovjet módszerben van a htba, hanem a gép fordulatszá­mát kellett 1250-ről 600-ra redukálni. Utána már a vrakuňiak ts sikeresen alkalmazták ezt az újítást. falóban önzetlen a szovjet em­Ny ' berek segítsége. Ön, Gitalov elvtárs, mint a XXII. pártkongresszus küldötte feTszólalásában beszámolt a cukorrépatermelés komplex gépesíté­séről. Kijelentette, hogy ezen a té­ren szép eredményeket érnek el. Egy csírás vetőmag alkalmazásával és más intézkedésekkel jelentősen növe­lik a munka termelékenységét a cu­korrépaegyelésnél. Hálásak vagyunk azért, hogy ezeket a tapaszta­latokat és az erre a célra kitermelt vetőmagot olyan hamar a Dunajská Streda-i járásbeit földművesek ren­delkezésére is bocsátotta. Dolgozóink figyelmesen tanulmá­nyozzák áz SZKP XXII. kongresszusá­nak anyagát, az ön felszólalását ts. Gabčikovón a szövetkezeti tagoknak tetszett, hogy a mondanivalóját Hrus­csov elvtárssal folytatott beszéd for­májában adta elő. Örültünk annak a hírnek, hogy ön Gitalov elvtárs, akt egy évig tanult az Egyesült Álla­mokban Garstnál, már jobb eredmé­nyeket ér el, mint amerikai partnere. Garstnak 1958-ban csúcstermése volt, 64 mázsa szemeskukoricát takarított be hektáronként. Maguk a XX. Párt­kongresszusról elnevezett ukrajnai kolhozban az idén 75 mázsás hek­tárhozamot értek el. A gabčikovóiak­nak csöves állapotban sincs Ilyen hozamuk. Tudják, hogy nemcsak a ta­laj teszi a különbséget, s ezért ta­nulni akarnak a szovjet emberektől. Meggyőződésünk, hogy ön Gitalov elvtárs mielőtt Amerikába utazott vol­na, angolul tanult, hogy megértse Garstékat. A gabčikovóiak szovjet ta­pasztalatokból akarnak tanulni, ezért a csehszlovák-szovjet barátság hónap­jában elhatározták, hogy a szövetke­zetben orosz népi nyelvtanfolyamot Indítanak. Tóth Károly, a pártszerve­zet elnöke elmondotta, hogy a kom­munisták ebben is példát mutatnak. A pártoktatáson résztvevő elvtársak valamennyien tanulni fogják az orosz nyelvet. Szabó LászlÓné tanítónő, aki anakidején az iskolásokkal csokorba, szedte Gitalov elvtárs fogadására az orosz szavakat, már készül az első nyelvtanórára. A szövetkezetbe járnak orosz új­f* ságok és folyóiratok, de a szö­vetkezett tagok nagyobbára csak a címeket és képaláírásokat tudják ki­betűzni. jövő ilyenkorra azonban le­het, hogy már oroszul írnak levelet önnek. Üdvözölni fogják úgy mint most, a már hagyományossá vált csehszlovák-szovjet barátsági hónap alkalmából. Drábek Viktor juk, akkor mindenekelőtt látnunk kell a legfontosabb gazdasági fel­adatot, nevezetesen azt, hogy a kong­resszus már nemcsak a legfejlettebb tőkés országok túlszárnyalását tűz­te a szovjet népgazdaság elé — min­den lényeges termék egy főre jutó előállításában —, hanem kimondta, hogy 20 esztendő alatt meg kell te­remteni a kommunizmus anyagi-mű­szaki alapját. Amerika megelőzése az egy főre jutó termelésben 10 esz­tendő alatt valóság lesz s a követ­kező évtized a kommunizmus meg­alapozásának, építésének jegyében telik el. A húszéves terv jelentősen megnöveli azon termelési ágak sze­repét, amelyek a leggyorsabb tech­nikai fejlődés anyagi feltételeit biz­tosítják. A szintetikus anyagokról, újfajta ötvözetekről, a leghatéko­nyabb energiahordozókról, korszerű automata-berendezésekről és elektro­nikus gépekről van szó, amelyek a munkatermelékenység növekedése révén biztosítják a kitűzött cél el­érését. Mert az ipari termelés mind nagyobb hányada majd a munkater­melékenység növekedéséből szárma­zik. Éspedig az első évtizedben mint­egy 80 százléka, az azt követőben 83—92 százaléka. Merészek ezek a célkitűzések, bo­nyolultak a feladatok, azonban reá­lisak és megvalósíthatók A terme­lés növekedésének fő iránya ezekben ez években nemcsak a nehéziparra, hanem a közszükségleti cikkeket gyártó iparágakra is esik. A termelés növekedését il­letően Hruscsov elvtárs beszámolójá­ban néhány adatot említett. 1961-ben például 71 millió, tonna acélt gyárta­nak a Szovjetunióban, 1980-ra ez a szám 250 millió tonnára emelkedik. Naftából erre az évre 166 millió, 1980-ra 690—710 millió tonna esik. A széntermelés 513 mil­lióról 1180—1200 millió tonnára emelkedik. A kulcsfontosságúnak ítélt villamos energia-termelés 1960­ban megközelítette a 300 milliárd kilowattórát. A fejlesztési terv 1970­re 900—1000 milliárd, 1980-ra pedig 2700—3000 milliárd kilowattórát je­löl meg. Magában ez a szám: 3000 mllliárd­érzékeltetheti azt a szédületes tech­nikai lehetőséget, mely az anyagi vi­lág és az emberi életmód megváltoz­tatásában ez idő tájt bekövetkezik. A mezőgazdaság — hozzászokva a lassúbb tempóhoz — még meglepőb­ben fejlődik. Az első évtizedben — az iparéhoz hasonlóan két és félsze­resére növeli a termelést s majd az elért magas színvonalhoz képest is gyors ütemben fejlődik tovább. 1980-ig 3,5-szeresére növekedik a termelés, s gabonaneműekből 300 millió tonnával, húsból 30—32, tejből pedig 170—180 millió tonnával szá­molnak. A munkatermelékenység — húsz év alatt 5—6-szorosára emelkedik —, növekedésére jellemző, hogy a me­zőgazdaság új munkaerők alkalmazá­sa nélkül oldja meg ezt a hatalmas feladatot, sőt, fejlődésének második szakaszában tömegesen engedi át a feleslegessé vált munkaerőt az ipar­nak. A kommunista termelési viszo­nyok kialakulása alapja lesz nem­csak az ipar kiváló minőségű és bő­séges élelmiszerekkel, valamint nyersanyaggal való ellátásának, ha­nem a város és a falu közti különb­ségek megszüntetése folyamatának ls. A nagyszerű tervek, célkitűzések is érzékeltethetik: a kommunizmus a XX. század óriási erejévé vált. Száz­milliók jelszava ma már, s a XXII. kongresszus, a húszéves terv prog­ramja, mely bőségről, boldogságról beszél — a hozzávezető utat világít­ja meg. „Miért is kellene kard?" ­Idézte Hruscsov Lenint, aki az inter­venció elleni harcok idején is tilta­kozott az ellen, hogy az állami cí­merben kard szerepeljen. Ez a kér­désfeltevés nem volt véletlen akkor sem, s ma sem az. Az élet, a szo­cializmus csak békében gyarapszik, az építőmunka ad neki szárnyakat. Idegen számára a pusztítás eszméje, mert a célok célja: az emberi jólét, a bőség honának megteremtése. Et­től a céltól feszül az abszolút gaz­dasági fölény elérésének igénye, s ezt védi a béke vártáján a Szovjet­unió ős az egész szocialista tábor minden erejével, kifogyhatatlan tar­talékaival. ...S minél nagyobbak, teljesebbek a szocializmus sikerei, annál meg­győzőbb bizonyítékok ezek arra, hogy Lenin országa jól forgatja a sarlót és a kalapácsot. Az emberi boldogság és jólét feltételeinek meg­teremtése pedig előbb-utóbb meghó­dítja a ma még kapitalista rendszer­ben élő néptömegek értelmét és szívét. FÖNOD ZOLTÁN Ä szov'et tudomány és a kommunizmus általánosan kibontakozó építése frta: A. TOPCSIJEV akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke A tudomány feltárja a természet és a társadalom fejlődéstörvényeit; az ember a tudomány segítségével szolgálatába állíthatja a természet erőit, aktívan befolyásolhatja, Irányít­hatja azokat. Ez a tudomány nagy­szerű küldetése, ebből fakad legna­gyobb jelentősége. A párt a szovjet tudomány elsőd­leges feladatának tekinti a természet törvényeinek ismeretét és azok fel­használását a kommunista építés ér­dekében. Az energetika kérdése állandóan az érdeklődés homlokterében áll. A szovjet tudósok nagyban hozzájárul­tak az ország teljes villamosításé le­nini feladatának megvalósításához. Jelenleg azon munkálkodnak, hogy új energiaforrásokat találjanak, ki­dolgozzák az energia villamos ener­giává való átalakításának leghatéko­nyabb módszerelt, megszervezzék a villamos energia gazdaságos szállí­tását nagy távolságokra és a villa­mos energia ésszerű fogyasztásét. Az új, gazdaságosabb energiaforrá­sok feltárása gyökeres változásokat eredményez az energetika terén. Napjainkban intenzív kísérletezés folyik annak érdekében, hogy az, atomvillanytelepek számára új, tö­kéletesebb és gazdaságosabb atom­reaktorokat szerkesszenek. A Szovjetunióban nagy figyelmet szentelnek az elemi részecskék és ezek kölcsönös egymásrahatása ta­nulmányozásának. Nagy kapacitású univerzális részecskegyorsító-beren­dezést építettek — a 10 000 000 000 elektronvoltos szlnkrofazotront. A kí­sérleti fizika gyors fejlődése folytán egész sor fontos felfedezés született az elemi részecskék kölcsönös egy­másrahatása és átalakulása terén. A szovjet és kínai tudósok 1960-ban az Egyesített Magkutató Intézetben új elemi részecskét fedeztek fel — az antlszigma-mínuszhlperont. A nukleáris fizika és az elemi ré­szecskék fizikája terén folytatott el­méleti kutatások és kísérletek a tu­domány egyik fő orientációját ké­pezik. A tudósok, miután alaposan meg­ismerik az elemi részecskék termé­szetét, feltárják az atommag belső dinamikáját meghatározó alapvető törvényszerűségeket és megoldják a termonukleáris szintézis irányításá­nak problémáját, kimeríthetetlen energiaforrás birtokába jutnak, egy­szer s mindenkorra megoldódik az ü­zemanyag problémája, tekintettel ar­ra, hogy a nehézhidrogéntartalékok gyakorlatilag kiapadhatatlanok. A villamos energia modern előállí­tási módja bonyolult és ésszerűtlen: az üzemanyagban foglalt vegyi ener­giát először hőenergiává, aztán me­chanikai energiává, végül pedig vil­lamos energiává alakítják át. A tudo­mány sikerei folytán módszereket le­het találni a hőenergia gyors t. Ala­kítására villamos energiává mecha­nikai átalakítók nélkül. A termoelek­trikus és plazmás generátorok hatás­foka elérheti az 50—60 százalékot, ami nagy mennyiségű üzemanyag megtakarítását teszi majd lehetővé. Az ilyen generátorok megszerkeszté­séhez azonban meg kell oldani a szi­lárd testek és a plazma fizikájának számos bonyolult problémáját. Egész életünkben — a termelés­ben és a mindennapi életben egy­aránt — egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a rádiótechnika, és a rá­dióelektronika. A tudósok alapvető rádiótechnikai elemekként — diódák­nak és triódáknak — egyre Inkább apró kristályokat használnak. A to­vábbi kutatások folytán kristályokkal lehet majd helyettesíteni egész rádió­technikai rendszereket. A szilárd testekben tapasztalható kvantum-hatások felhasználása foly­tán új tulajdonságokkal rendelkező rádiójelzésű generátorokat és felerő­sítőket szerkesztettek. A szovjet tu­dósok ezen a téren kiváló ered­ményt értek el, molekuláris generá­tort és felerősítőt hoztak létre. A molekuláris fe'lerősítővel ellátott ve­vőkészülék szelektivitása jó néhány százszorosan meghaladja az elektron­csöves rádióvevő készülék érzékeny­ségét. A rádióelektronika sikerei szoro­san kapcsolódnak az elektronikus számológépek terén elért eredmé­nyekhez. Az elektronikus számológé­pek felhasználása a n épgazdaság tervszerűsítésében széleskörű per­spektívákat nyit meg. Hasonló a helyzet a bibliográfiák feldolgozása és tudományos könyvek fordítása te­rén is. Mindezeken a területeken az elektronikus számológépek nagy­mennyiségű emberi munkát fognak helyettesíteni. A kommunizmus elsősorban a leg­magasabb munkatermelékenység alap­ján győzedelmeskedhet. Ilyen szem­pontból döntő jelentőségűek a tech­nikában testet öltő tudományos meg­valósítások. A kommunizmusbari gyökeres változások állanak be az anyagi termelés legfőbb ágainak technológiájában, elsősorban a ter­melési folyamatok komplex automati­zálási eszközeinek és rendszereinek széleskörű alkalmazása folytán. Ilyen szempontból nagy tevékenysé­gi terület nyílik meg a fizika előtt, amely új elvekkel szolgál, az automa­tizálás technikai eszközölnek kidol­gozására, a kémia előtt, amely új anyagokat állít elő számára, a ma­tematika előtt, amely a kibernetika alapját képezi, a biológia előtt,; amely lehetővé teszi, hogy az élet­folyamatok alapján képező elveket a gépek irányítási rendszerének meg­szerkesztésére használják fel stb. A kommunizmusra való áttérés a! lakosság életszínvonalának szakadat* lan emelését jelenti. Ezt a munka­termelékenység következetes fokozá* sával, a termelés olyan mérvű növe­lésével érhetjük el, aminek folytári a szovjet emberek számára megte­remtjük az élelmiszerek és más fo< gyasztási termékek bőségét. Ezen a ; téren pedig rendkívül fontos szerep hárul a kémiára, amelynek elsődle­ges feladata polimerizációs úton egyre olcsóbb és egyre jobb műanya­gokat létrehozni. A szovjet tudósol«rak nagyarányú munkát kell kifejteniök az újabb tí­pusú makromolekuláris vegyületek előállítása terén, hogy meg lehessen teremteni a műanyagok hatalmas iparát. A természetes anyagok ugyanis a szemünk láttára engedik át helyüket a műanyagokn-.k. A polimerek egyre szélesebbkörű felhasználása folytán szükségessé vált az, hogy olyan szintézis-mód­szereket dolgozzanak ki, amelyek le­hetővé teszik a népgazdaság szá­mára megfelelő komplex tulajdonsá­gokkal rendelkező anyagok „.építé­sét". Ennek érdekében elvileg új po­limerizációs módszereket dolgoztak ki. A tudomány egyik legfontosabb feladata gondoskodni a dolgozók jó­létéről és egészségéről. Az a téren dolgozó tudósok előtt felelősségtel­jes és nehéz feladatok állanak. Ha­tékony módszereket és eszközöket kell találniok a fertőző betegségek kezelésére, a szlvvéredény-megbetege­dések gyógyítására, fel kell fedez­niök a rák kórokozóját és a rákos megbetegedések kezelési módszereit, tanulmányoznik kell a hosszas élet problémáit stb. A kommunizmus építésében óriási fontosságú a nyersanyagalap fejlesz­tésének biztosítása, szem előtt tart­va a termelés gyors ütemét a nép­gazdaságban. Nagy feladatok várnak ezen a téren a geológusokra, geofi­zikusokra, geokémlkusokra. A szovjet tudomány kiemelkedő sikereket ért el a kozmosz tanul­mányozásában. Ezeket az eredmé­nyeket az egész világ jól Ismeri. A' szovjet mesterséges holdak, űrraké­ták és űrhajók megnyitották a boly­góközi utazások és a legközelebbi bolygók közvetlen tanulmányozásé­nak perspektíváit. Az űr tanulmányozása nem csu­pán új lehetősegeket tár fel a tu­domány számára, hanem jelentős népgazdasági célokat is követ. Kilá­tás nyílik például a időjóslás és a rádiózás megjavítására. A mestersé­ges holdakra szerelt továbbító állo­mások forradalmasítani fogják a táv­közlés technikáját és a televíziót. íme, a tudomány néhány olyan döntő kérdése, amelyeket mindenna­pi életünk, a kommunizmus építése vet fel előttünk. • Szemelvények az Ekonoml­cseszkaja Gazeta clmfi szovjet folyóiratban megjelent cikkből. Az újítók kiváló eredménye A Považská Bystrica-i Klement Gottwald Gép­gyárban november ele­jén értekezletet tartot­tak a közép-szlovákiai kerület újítói. Az érte­kezleten mintegy 200 újitó vett részt. A Po­važská Bystrica-1 Kle­ment Gottwald Gépgyár újítóinak kiváló ered­ményei, melyeknek kö­szönhetően az üzem évente mintegy 2 millió koronát takarít meg, ar­ra ösztönzik a többi Üzem dolgosólt, hogy elmélyültebben foglal­kozzanak a termelékeny­ség fokozásának űj módszereivel; példáal a Ružomberok-Rybárpo­Ieí-I V. I. lenln Szövő­gyár dolgozói újítási ja­vaslatok megvalósításá­val már ebben az évben el akarják érni az 1965­ra tervezett munkater­melékenységet. ÜJ SZÖ 7 * 1961. november 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom