Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)

1961-10-07 / 279. szám, szombat

Walter Ulbricht elvtárs a békéről • MIÉRT MOST? „... a nyugat-németországi atomháborús fegyverkezés és revansista uszítás folytán hó­napról hónapra nagyobb az a veszély, hogy a feszültség fo­kozódik és súlyos konfliktu­sokra kerül sor. Meg akarjuk akadályozni, hogy ez a fejlő­dés addig folytatódjék, amíg egy napon valamilyen provo­káció kiváltja a Németország­ra és az egész világra nézve legnagyobb szerencsétlenséget — a háborút." • KI VAN MELLETTE — KI ELLENE? „A békeszerződés elutasítása és a nyugat-berlini megszállási rendszer örökkévalóvá tétele a hidegháború folytatására irányul, s ki mondhatja meg, hol a határ, amely a hideg­háborút elválasztja a sző szo­ros értelmében vett határtól?" • SZERZŐDÉSES JOGOK MEG­SÉRTÉSE? „Egy békeszerződés egyálta­lán semmiféle szerződést sem sérthet meg, mert a békeszer­ződés mint a hatalmak kö­zötti egyezmény magától érte­tődően a legfőbb törvény a nemzetközi jogban ... Nyugat­Berlin ...AUomjogilag az NDK területéhez tartozik. Ezt a nyu­gati hatalmak vitatják ugyan, de nincs semmi jogi érvük. Csak Nyugat-Berlin szabad vá­ros megteremtésével |Hn majd létre világos nemzetközi-jogi státus, nemzetközi-jogilag ga­rantált státus, beleértve az Egyesült Nemzetek garanciáit." • MI AZ ELŐFELTÉTEL? „A bonni kormány elutasí­tott minden megegyezést, és ezzel egy egységes Németor­szággal kötendő békeszerző­dést Is. Most a helyzet olyan, hogy csak a nyugaínémet mi­litarizmus kiküszöbölésével lehet szabaddá tenni az utat a két német állam közeledésé­hez és együttműködéséhez. Most két különböző német ál­lam van, ezekkel kell meg­kötni a békeszerződést Egyéb­ként vannak nyugati kormá­nyok, amelyek ezt már rég megértették." • HABORÜVAL FENYEGETŐZ­NEK A BÉKESZERZŐDÉS MEG­KÖTÉSÉNEK ESETÉRE? „Nem akarjuk és egyszerűen nem Is tudjuk elhinni, hogy az Egyesült Államok az NDK-val és a Szovjetunióval szembeni agresszorként óhajtana az egész íjjlág előtt lelepleződ­ni. Ezt lehetetlennek tartjuk. Ez nem feltételezhető. Ha ugyanis a békeszerződés meg­kötése után felvonultatja pán célosalt a határon, akkor ag resszorként jár el." (Idézetek W. Ulbricht különféle alkalmakkor elhangzott nyilatkozatai­ból. J Ql£ élet asi Oderán Tpejszecsapások tompa zaja vegyült az erdőzsongásba, Az -T emberek tüzeket raktak. Vöröslángnyelvek nyalogatták a rönköket az Irtványon. Azután jöttek a bágerek és mohón jó mélyre vágták acéljogukat a földbe, nagy darabokat téptek ki a föld testéből. Így kezdődött több mint három évvel ezelőtt. Akkor jártam először Schwedtben, ebben az uckermarki kisvárosban, mely­nek kapui előtt, a lomha Odera partjain találkozik a Német Demokratikus Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság ha­tára. Akkor jelentéktelen vidékt város volt Schwedt, most pedig szocialista élet fakad itt. Teljesen automatizált kőolajfeldol­gozó és Közép-Európa legnagyobb papírgyára épül Schwedt­ben. Néhány év múlva mindkét üzem 3000 szakmunkást fog foglalkoztatni. A város lakossága így 1965-ig a háromszorosá­ra növekszik. A kőolajfeldolgozó 16 négyzetkilométeren épül. Négy mil­lió köbméter homokot kellett eltávolítani az építkezés helyé­ről. Csak az idén 40 ezer tonna betont, 5 ezer tonna acél­szerkezetet, 3 ezer tonna acéltárolót és 6 ezer tonna acél­csövet használnak fel az építkezésen. Oj, széles betonmüutak szelik át a vidéket. Még az idén megkezdik a 20 m magas desztillációs berendezés, az első ftnomító és az Irodaépület szerelését. Az erőmű és a szociá­lis Intézmények alapjait már lerakták. H a az ember bejárja az építkezést, úgy érzi kisebb siva­tagi túrára készült fel. Franz Poserrel, az egykori ka­zánkováccsal, a szerelők mai vezetőjével a zöld borókaövezet felé tartunk, melynek peremén szerelik a tárolókat. A félkész konstrukció a modern cirkuszsátrak kupoláira emlékeztet. Az üzemnek 105 kőolajtartálya lesz, 5 ezer köbméter kőolaj fér a kisebbekbe, 20 ezer a nagyobbakba. Már több mint húsz tá­rolót összeszereltek. öt tároló ezüstösen csillog a napfényben. „Néhány hét múl­va 25 ezer köbméter szovjet kőolajat raktározunk itt el" — mondja Poser elvtárs. — Államunk a behozott kőolajat eddig a nyugat-németországi Hamburg kikötőjében tartotta. Ez de­vizákban csak tavaly 13 millió márkájába került. Schwedt te­hát hasznot hoz, még mielőtt üzembe lépne az első finomító." 1963-ban Schwedtbe ér a fél méter széles és 3600 km hosz­szú csővezeték, mely Kujbisevből indul ki. A Barátság-kőolaj­vezeték 800 kilométeres szakaszára az NDK szállítja a csö­veket. Az NDK munkásai gyártották a kőolajvezeték minden száz kilométeres szakaszán felállított szivattyútelepeket is — tudom meg Kurt Melzer elvtárstól, az üzem Igazgatójától. A schwedtt kőolajvezeték 1963-ban 2 millió tonna kőolajat, a kombinát befejezése után pedig — kb. 1970-ben — 8 milltó tonna kőolajat fog produkálni. E mennyiségből annyi termé­ket fogunk gyártani, amennyinek előállításához régebben 60 millió tonna hazai barnaszénre lett volna szükség. Nemcsak benzint és naftát fogunk gyártant, hanem a plasztíkanyagok és müfonalak alapanyagjatt is ml fogjuk termelni — mondta Melzer elvtárs. J schwedtt üzem szovjet dokumentáció alapján épül. A tó­kéletes tervek milliós és mtlltárdos megtakarításokat jelentenek, mert — mint Melzer elvtárs hangoztatta — a szovjet dokumentáció segítségével elkerülhetik a „gyermek­betegségeket". A szovjet segítség a legnagyobb gazdasági ha­tékonyság elérését eredményezi. Csak a beruházási költségek­ben 50 millió márkát takarítottak meg a szovjet javaslatok jelhasználásával. A szoctalista országok tudományos-műszaki együttműködését az is elősegítette, hogy az NDK 42 mérnöke és vegyésze fél évet töltött Kujbisevben és Ujában. Főként a korszerű tech­nológiát tanulmányozták. Schwedt a bratlslaval Slovnafttal ts tapasztalatcserét folytat. A z ország minden részéből tdesereglettek a fiatalok, hogy új fejezetet írjanak a szocialista építés történetébe. Az ifjúsági szövetség védnökséget vállalt az építkezés fölött. Siegfried Graupner elvtárs, az ifjúság képviselője az építke­zés vezetőségében elmesélte az első brigádok keletkezésének történetét. „Erős barakkokból* lakóvárost építettünk, művelő­dési otthont rendeztünk be, sportfelszerelést és jó könyveket szereztünk be az ifjúságnak. Ezren voltunk fiatalok, de még nincs meg köztünk az egyöntetűség. Harc és kölcsönös ne­velés nélkül semmi sem megy." Fennállásának 12. évfordulóját ünnepli ma az első német munkás-paraszt­állam, a Német Demokratikus Köztársaság. Több mint egy évtizede építi a felszabadult német nép békeszerető államát, a szocialista tábor legnyuga­tibb bástyáját. Ma, a megújhodott náci imperializmus fenyegető veszélye láttán messzemenően szolidárisak vagyunk német barátainkkal és a szocia­lista országok testvéri közösségében készek vagyunk mindent megtenni, hogy a béke egész Németországban diadalmaskodjék. Uwe Berger: Uj német vers Az ének mindig fiatal, mert küzdő kél a nép közül, akí a népért lelkesül és vele él és vele hal. így zengte vtrágénekét a hagyomány apostola Walter, s sirt Gryphius dala csatában adva életét; Goethe is embert álmodott, ki szép, szabad jövőben hisz; és Németország volt konok keserve Hölderltnnek ts... Es Heine új hazát perelt, mert fájdalom volt látnia, s Becher, a nép igaz fia feltámadásról énekelt... A vers lelkének mélyein szép szóból épül palota, merész dóm s harmatos csoda, melyből jövőnk győzelme tnt, mit kiharcol a Jelenünk; a vers átjárja lelkedet és gazdagon érezheted fölcsendülő új énekünk J Pákolitz István fordítása C/9 eu eo A cementgyártó berendezéseket gyártó dessaui üzem a maga ne­mében az NDK legnagyobb gyára. Több mint száz éve áll fenn. Ka­pacitását 1954-ben jelentősen kibővítették, az alkalmazottak száma megtízszereződött. Uj termelőcsarnokok létesültek, korszerűsítették a berendezést. Az új technika alkalmazása elősegítette a munka termelékenységének növekedését és megszüntette a nehéz, testi munkát. Az üzem belfttldre-külföldre egyaránt szállít termelőberen­dezéseket. Az utóbbi időben a dessaui üzem látta el gépekkel a Szovjetunió, Csehszlovákia, Kína, Bulgária, Magyarország, Finnor­szág, Koreai és Szíria fij cementgyárait. A képen: Erhard Rosen­baum, az üzem egyik legjobb dolgozója a nagy rotáclős kemencék hegesztése közben. (E. Blcan felv. — ČTK) Egészségügy az NDK-ban A NDK messzemenő intézkedéseket tesz és nagy ősszegeket fordít a legkülönfélébb egészségügyi szolgáltatásokra. A dolgo­zók e szolgáltatásokhoz 1949 óta, fizetésüknek csupán 10 száza­lékával járulnak hozzá, * e levonást nem emelték annak elle­nére, hogy a lakosságnak nyújtott egészségügyi szolgáltatások hálózata egyre bővül és minőségileg is javul. 0 1951-ben az államnak egy metországban a gyarapodás e tíz évben csupán egy ágy ugyan­főre eső egészségügyi kiadásai 73,10 márkát tettek ki, 1980-ban azonban már 211,18 márkát for­dít minden polgárának egészsé­géra az állam. Ezzel szemben a „gazdasági csoda" országában, az NSZK­ban az elmúlt évben fejenként e célra csupán 58,50 márkára futotta a költségvetésből, nem ls beszélve arról, hogy ott a szo­ciális szolgáltatások bármily lassú ütemű kibővítéséhez is a dolgozóknak egyre nagyobb anyagi hozzájárulására van szük­ség. így például az NSZK-ban 1949-ben a fizetés 6,9 százalékát vonták le szociális biztosításra, 1961 májusában azonban az át­lagos levonás már 12,7 százalék volt. • Mindebből az következik, hogy az NDK 3 és félszer annyit fordít minden egyes polgárának egészségére, mint a bonni kor­mány. 0 1948 óta az országban 172 új poliklinikát, 775 orvosi ren­delőintézetet, 65 üzemi polikli­nikát, 2077 üzemi elsősegély­állomást, 23 éjszakai szanatóriu­mot és 371 vidéki rendelőt ren­deztek be. A kórházi ágyak szá­ma 1950-től 1960-ig 17 548-al növekedett. 10 000 lakosra 1980­ban 18 ággyal több jutott, mint tíz évvel azelőtt. (Nyugat-Né­annyl lakosra.) Különös gondot fordítanak az NDK-ban az üzemek egyre jobb higiéniai viszonyaira. Minden Igyekezet arra irányul, hogy a nehéz és az egészséget veszé­lyeztető munkákat a minimumra csökkentsék. • A hathatós munkabizton­sági intézkedések nagyban hoz­zájárultak ahhoz is, hogy a munkabalesetek 1952-től 1939-ig 13 463 esettel csökkentek. Ax állam egy fó­re eső egészség­ügyi kiadásai márkában «1,1» Az NSZK-ban a haszonhajhá­szás nem engedi meg munkabiz­tonsági berendezések felszere­lését, s így Nyugat-Németország a balesetek száma tekintetében világviszonylatban élen Jár. Igen szomorú elsőség l 6 Az anyák 89,3 ixáialéka szülőotthonokban hozza világra gyermekét. Az anya- és csecse­mővédelmi tanácsadók széles hálózata teljesen díjmentesen áll a nők rendelkezésére — amit ezek teljes mértékben igénybe ls vesznek — továbbá 19 speciá­lis szanatórium (összesen 817 ággyal) olyan állapotos asszo­nyok részére, akiknek egétstégl állapota megkívánja, hogy né­hány hétig gondjukat viseljék, és 18 üdülő (összesen 977 ágy­gyal) anyák számára. Az összes költségeket az állam és a szo­ciális biztosító fedezi. Ezzel szemben az NSZK-ban „a terhességet nem tekintik be­tegségnek" és ezért az állam fe­leslegesnek véli, hogy a csecse­mőknek és állapotos asszonyok­nak különösképpen gondját vi­selje. Az eredmény pedig — egy további szomorú elsfiség: Nyu­gat-Németország az anyák elha­lálozása arányában Európában az első, a világon pedig a máso­dik helyen áll. A fenti adatok világosan mu­tatják, hogy amlőta a német dolgozó nép maga irányítja tor­sát, az első német békeállamban, az NDK-ban a modern egészség­ügy méltó hajlékra talált > ál-< dását a legszélesebb tömegek 1 élvezik. B. É. JÓ KILÁTÁSOK „MEGVÉDJÜK KÖZTÁRSASÁGUNKAT". Róbert Diedrich metszete. A gipsztehén igen türel­mes állat. Apró dara­bokra lehet szétszedni, feltár­ja szervezetének titkait. Eszmé­nyi segédeszköz az anatómiai őrákon, de tejet nem ad ... Ám ezután tehénistállókban tartott órák következnek, me­lyek annyira fontosak a gya­korlati munka szempontjából. Nietzke mester, a tanítók egyi­ke megismerteti a tanulókat a tejtermelés „titkával". A tej­hűtőben lelkesen magyarázza a tej feldolgozásának módsze relt. Bizalmat kelt a tanulók­ban e módszer Iránt. Korsze­rű laboratórium ez, mert a tej­hűtő a szó szoros értelmében laboratórium, s tulajdonképpen egyike annak a sok műszaki berendezésnek, amelyek révén a hertbergl „hivatásiskola" a Német Demokratikus Köztársa­ság jövő mezőgazdasági meste­reinek legkorszerűbb Iskolái sorába emelkedett. Az iskola látogatóínak mesz­szemenő terveik vannak. Hana Georg Schün például diploma­munkájának elkészítése után az állatorvosi szakon akar tovább tanulni, mert állatorvos szeret­ne lenni. Ebben az Iskolában valóban oly gazdag tapasztala­tokat és alapismereteket szerez, melyek megkönnyítik száméra a továbbtanulást. Schün a leg­jobbak közé tartozik. Nemcsak a fejőstehenekhez, a tejhez s A jövő mezőgazdasági mestereinek iskolája az NDK­ban • Gipsztehén • Csövekben folyó tej • Trak­toros lányok • Első helyen a gépesítés annak feldolgozásához ért, ha­nem jól tudja vezetni már az RS 09-es traktort is. Tanulmányai k első két éve alatt a tanulók általános isme­reteket szereznek, a harmadik évben azonban a tanítás a nö­vényi és állattenyésztési terme­lésre specializálódik. Az állat­tenyésztési termelés tanulói fő­ként az állatok tenyésztésével, gondozásával és etetésével fog­lalkoznak. A jövő mezőgazdák, agronómusok viszont megtanul­ják a gépek javítását s főként helyes karbantartásukat, emel­lett nagy súlyt helyeznek a gé­pek megfelelő kihasználására. Mindkét szakon — a növényter­melési és állatenyésztési sza­kon — a tanulók kisebb cso­portokban — brigádokban dol­goznak, mert ez a módszer biz­tosítja legjobb oktatásukat és kiképzésüket. A tanulók már az iskola év első napjaiban megismerik, mily nagyszerű távlatok nyílnak előttük. Már az első héten meg­győződik minden tanuló arról, hogy a mai mezőgazdasági munka már nem fáradságos ro­bot többé, mint azelőtt volt. A technika ezen a téren is lé­pést tart a haladással. És ép­pen a technika az, amely a me­zőgazdasági munkát érdekessé és szórakoztatóvá teszi. így van ez ebben az iskolában is. Az RS—90-es egyetemes traktor amely hazánkban ls közismert és kedvelt, a mező­gazdaságban és az iskolában a tanulók helyett csaknem min­den kézzel végzett munkára al­kalmas. Elvégzi a tisztogatást az istállókban, és e traktor se­gítségével tisztítják a teljesen önműködő fejőberendezést is. A mezei munkát megkönnyítik a kombájnok a teljesen önmű­ködő rendgyűjtő gépek és más ötletes berendezések. S mindebben a legörvendete­sebb az a tény, hogy ebből az iskolából évente számos szak­képzett szakember kerül ki, akik előtt az érettségi bizonyít­vány és főként a szerzett ismere­tek megnyitják az utat mind­azon nagy tervek megvalósí­tásához, amelyek az NDK mező­gazdasága előtt állanak. A föld­művesszövetkezetek és más me­zőgazdasági üzemek így továb­bi szakembereket nyernek, akik mindenben megállják a helyü­ket. J. S. ÜJ SZÖ 5 * 1961. Október 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom