Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)

1961-10-05 / 277. szám, csütörtök

A múlt vasárnap a Csehszlovák Rá­dió magyar szerkesztősége Karllud­xvig Opitz haladó nyugatnémet író Emberek őrködjetek című hangjátékát adta elő. A hangjáték cselekménye Kristian Reiniker nyugatnémet kiske­reskedő élete körül montázsszerűen bonyolódik le. A szerző ugyanakkor, amikor bemutatja a Reiniker-család részletfizetésre berendezett életét, meghitt csetepatéit, feltárja a kon­junktúra légkörét, feltárja mindazt, ami lejátszódik a család körül, meg­rázóan és hitelesen ecseteli a félre­vezetett német kisemberek gondolko­dásmódját és érzésvilágát. A hangjáték cselekménye részlet­fizetéses autóvásárlással kezdődik, családi veszekedéssel folytatódik, majd a családfő, aki csillapítani akar­ja a kedélyeket ezeket mondja: — Hiszen szép autón kocsikázni nem árthat... Ogy vélem, ml ls letörhet­jük a konjunktúra kalácsából a ma­gunk részét... Milyen szép lesz au­tóval robogni... Elfelejtjük a mun­kát 1 Nem hallunk semmit a politiká­ról E meghitt szavak közepette megszó­lal a nyugatnémet rádió. A bemondó ecseteli az iparmágnások összejöve­telét, akik Bíer dr. nagyiparos tár­suk 70. születésnapját ünneplik. Ezen az összejövetelen dr. Bier elmondja élete történetét a rádióban, milyen nehéz körülmények között gyártotta a fegyvereket és gyarapította milliós vagyonkáját, továbbá hogyan nevelte fel hat gyermekét. (Egyik sem pusz­tult el a háborúban.) Ekkor repülőgépzúgás hallatszik és Reiniker úr, aki hallani sem akar a politikáról, meghallja az amerikai sztratégiai légierők egy távolsági bombázó gépének a motorzúgását. Persze Reiniker úrnak sokkal na­gyobb gondjai vannak a részletfize­tésre vásárolt autóval és mosógéppel, semhogy érdemben foglalkozna az amerikai gépekkel, amelyek hidrogén­bombákkal repdesnek békés országok és városok felett. Szovjet operaújdonság: KUBA LÁNYA Konsztantyin Jakovlevics Lisztov szovjet zeneszerző most fejezte be Kuba lánya című operáját, melyet Me­dov és Poljakov szövegkönyvére kom­ponált. Az ismert zeneszerzőt a Sier­ra Maestra-i harcosok hősiessége, a kubai nép nagy hazaszeretete ihlet­te. A komponálásnál Nicolas Guillen híres kubai költő verseit is felhasz­nálta. Az opera kompozíciójában ta­nácsaikkal segítségére voltak Knba moszkvai nagykövetségének munka­társai, a fegyveres harcok közvetlen résztvevői. Az opera bemutatását a közeljövőben műsorra tűzik. (1) És itt lép közbe a szerző, aki 12 000 méter magasságban Reiniker lakása felett megszólaltatja a hidrogénbom­bát, megszólaltatja a Bundeswehr tisztjeit, akik egy homokládán gya­korlatoznak és készülnek az atom­háborúra. Opitz Reiniker úr és családja előtt nyíltan beszél azokról a borzalmak­ról, amelyek Németországra várnak atomháború esetén. A németekről a németekhez szól, de hangjában aggo­dalom lüktet az egész emberiségért. A hangjátékot drámai tömörség jellemzi, minden szónak és mondat­nak megvan a célja és mély értelme. A magyar adásnak csak részben sikerült ezt a drámai tömörséget ki­domborítania. A szereplők közül el­sősorban Palotás Gabit kell kiemel­nünk, aki nehéz szerepét jól oldotta meg, csak a végén, amikor a neofa­sizmus katekizmusát mondja el, gyen­gül és laposodik el a szerepe, holott a hangjátéknak ez a része összegezé­se a szerző mondanivalójának. Opitz itt tárja fel a félrevezetett németek gondolat- és érzésvilágát. A monotón hang mögött a hallgató nem érezte meg azt a fenyegető nyugtalanságot, amit Palotás Gabi addig a jelenetig oly kiválóan érzékeltetett. A többi szereplő, Martin Gregor, Monoszlói Éva, Koreň Branislav, Tur­ner Zsigmond alakítása kifogástalan volt. Szerepük persze távolról sem volt annyira árnyalt és összetett, mint Palotás Gabié. Ami Klimits Lajos rendezését illeti, az a nézetünk, hogy nem ártott vol­na, ha egyes jelenetek között narrá­tor mondott volna rövid, tömör ösz­szekötő szöveget. — A magyar adás azonban Így is igen értékes volt. A hangjáték jó magyar fordításáért Bábi Tibort illeti dicséret, (sz. b.) Cseh és szlovák irodalom magyarul A magyarországi könyvkiadók ter­veiben több cseh és szlovák mű meg­jelenése szerepel. Az Európa könyv­kiadó kiadásában a napokban látott napvilágot Végh György fordításában Karel Hynek Mácha válogatott költe­mény-kötete. Ugyauez a könyvkiadó adja ki Norbert Frýd Az élők doboza című világhírű regényét. A könyvet Acél János fordította. A Gondolat ki­adóvállalat most adta ki dr. Dobossy László egyetemi tanár Karel Capekről írt kitűnő monográfiáját s a közel­jövőben ugyancsak Dobossy László tollából Hasek monográtia jelenik meg. A Helikon könyvkiadó bevette ötéves tervébe Karel Capek összes műveinek kiadását. Az Akadémia könyvkiadónál jelenik meg körülbelül 40 ív terjedelemben dr. Szikra László egyetemi tanár A szlovák irodalom története című műve. A cseh irodalom történetének rövid összefoglalását a Gondolat könyvkiadó adja ki. —va + A Csehszlovák írószövetség meghívá­sára október 3-án Prágába érkeztek Hel­mut Preissler költő, Wolfdieter Bren­necke és Ruth Werner írók az NDK­ból, hogy megismerkedjenek a cseh­szlovák kultúráiét fejlődésével. A Volga balpartján felépült az SZKP XXII. kongresszusáról elnevezett volgai vízierőmű alkotóinak emlékműve, amelynek létrehozója J. Vucse­tics, a nagynevű szovjet szobrászművész. (CTK — TASZSZ felvétel) Oroszul tanulnak A kelet-szlovákiai kerületben az orosz nyelv népi tanfolyamain az elmúlt évek­ben mintegy 100 ŰOO dolgozó annyira el­sajátította az orosz nyelvet, hogy ol­vashatja a szovjet irodalmat, amelyből új ismereteket nyerhet^ A zidén az orosz nyelv népi tanfolya­ma XIII. tanévnek különböző típusait 10 790 hallgató látogatla. A kelet-szlo­vákiai kerületnek 830 tanköre közül 248 alaptankör és 216 szakkör. 9 esti Is­kola és 15 klub Is alakult az orosz nyelv elsajátítására. Ezen kívtil az orosz nyelv barátainak körei is megala­kulnak. R. S. FRANTIŠEK HALAS František Halas a két világháború közti időszak vézető cseh lírikusa, 1901-ben született münkás­családban. A proletár körülmények között nevelkedett költő sohasem tagadta meg a proletár sors­közösséget és szenvedélyesen reagált a nemzetközi munkásmozgalom nagy eseményeire. Halas kivételes tehetségű költő, nagyszerű formaművész. Szigorú fegyelemnek alávetett színpom­pás fantáziája, intellektusának aprólékos érzékenysége, érzelmi világának mélysége, anyanyelvének tökéletes ismerete, mesterségbeli tudása és kíméletlen önkritikája gyakran rendkívül komplikált értelmi áttételek útján rögzített, de mindig magukkal ragadó s formailag tökéletes versek forrása. Az 1949-ben elhunyt költőnek alább az Ősz című versét közöljük. »r Osz Mint a csendesen vak elé helyezett pénz itt vagy őszöm arany baldachin mint a csöndesen vak elé helyezett pénz itt vagytok tiapjaim Gyönyörű tiszta őszöm egyre harasztod fürtje gyermekkort idéz Sóvárogva érek sok régi helyre^ és minden megigéz Minden nyomorral szegénységgel egy vagyok. Meghallgass ösz szorongás aggály terhével csak engem sanyargass és fizess ki lombod aranyával kárpótold elnyűtt koromat segíts küzdjek száz nyavalyával hogy felszívhassak másokat Mint a csöndesen vak elé helyezett pénz, itt vagy őszöm — arany baldachin mint a csöndesen vak elé helyezett pénz itt vagytok napjaim Sipos Győző fordítása Egy új tankönyvről Az Új Sző hasábjain a szülők és pedagógusok mór vitatták tankönyveink színvonalát. A közoktatás forradalmi átszervezésével kapcsolatosan 1964. szeptember l-ig a magyar tannyelvű iskolákat — hasonlóan, mint a cseh és szlovák iskolákat is — teljesen új tankönyvekkel látjuk el. Az 1., 2. és a 6. évfolyam részére már ebben a tanévben több új tankönyv jelent meg. Ha ezekbe az új tankönyvekbe belelapozunk, rögtön megértjük: az iskolaügy valóban forradalmi átszervezéséről van most szó; megértjük, érdemes volt annak idején vitázni. A sok tankönyvből válasszuk ki az egyiket, a 6. évfolyam részére írt „Növénytan-"-t, hogy ezen a könyvön szemléltessük mindazt, ami új, s jellemzője a szocialista iskolának, az új tankönyveknek. I ^lőször is a tankönyv művészi kiállítása J az, mely meglep Ugyanis általában már megszoktuk, hogy tankönyveink sűrűn szedett soraival szürkén hatnak. Ezzel szem­ben az új tankönyv kétharmada kép, zöme mű­vészi szempontból is értékes színes kép, mely igen ötletesen szemlélteti a tananyagot. Ve­gyük például az egyéves, kétéves és az évelő növények egyszerű, érthetően magyarázó szem­léltetését. Mennyit írtak erről a régi tanköny­vek, s hány diák izzadt bele, míg a szövevé­nyes szöveget megértette, hát még, míg meg­tanulta. S most elég egyszer figyelmesen átböngészni az ötletes képsort, s a tanuló tiszta fogalmakkal rendelkezik. Persze, mind­ez nem új dolog. A szemléltetés szükségessé­gét már a múlt'század végén Vahtyorov kísér­lete is meggyőzően bebizonyította. Kimutatta, hogy a tanulók 91 százaléka tudta megje­gyezni és füzetében feljegyezni azokat a ma­gyarázatokat, amelyeket egy bemutatott kísér­lethez fűzött a tanár. Ugyanezeket a magya­rázatokat, amelyeket csak képek illusztráltak, a tanulók 50 százaléka jegyezte meg. S végül ugyanezt a tananyagot képek és kísérletek nélkül csak a tanulók mintegy 24 százaléka jegyezte meg és tudta visszaadni. Felteheti va­laki a kérdést: mi tehát az új akkor e tan­könyvben? Az, hogy mindazt, amit a modern tudomány alkotott, a tankönyv szerzői tuda­tosan meg is valósították. A szemléltetésnél a lehető legegyszerűbb, a tanító és a tanulók által ls igen könnyen elvégezhető kísérleteket közöl a könyv. Bizonyos esetekben viszont a tankönyv szemléltető képei az absztrakt fo­galmak, törvények szimbolikus kifejezésének eszközei, és ugyanakkor a tanultak megszilár­dításában is igen fontos szerepet játszanak, mint például az ízlésesen és áttekinthetően elrendezett és logikusan felépített táblázatok. Mindez pedig lényeges feltétele a tanulók maximális aktivitásának és a munkában való önálló részvételnek. Hangsúlyozzuk, lényeges feltétel ez, de a tanulók szilárd és tartós ismereteinek, biztos készségeinek és szokásaik kialakításának nem csupán ez az egyedüli fel­tétele. A döntő szó itt mégiscsak a tanítóé, mert az új iskolát nemcsak az ú] tankönyvek vagy pedig a modern, gyönyörű épület teszi valóban újjá, azaz szocialista iskolává, hanem a pedagógus munkája. A mester a műhely lel­ke — ez igaz, de nem mindegy, hogy a mester milyen „szerszámmal" dolgozik. Márpedig az új „Növénytan" az ügyes mester kezében cso­dákat művelő segédeszközzé válhat. Hiszen nézzük csak meg a tankönyvben közölt mű­vészi képeket, Max Švabinský nemzeti művész ceruzarajzát, Josef Mánes színes napraforgó rajzát vagy Ján Mudroch színpompás festmé­nyét, a sikerült fényképeket és az ízléses és praktikus (műanyaggal bevont) borítólapot, a gyermekhez oly közelálló, érdeklődését felkel­tő illusztrációkat, és rögtön megértjük: abban az iskolában, ahol ilyen tankönyvekből taní­tanak, ott a tanulásnak nem a külső kényszer az ösztönzője, hanem a gyermek ösztönös ér­deklődése. Az a spontán tudásvágy, mely min­den emberben él S melyben olyan belső, pszi­chikai motívumok játszanak szerepet, amelyek a tanulási-tanítási tevékenységet magasabb szintre emelik és azt intenzívebbé teszik. Ez a tankönyv a maga művészt kiállításával, a gyermekek értelmi fokának megfelelő pedagó­giai és pszichológiai koncepciójával, ötletes és talpraesett szövegével hozzásegíti a tanítót annak eléréséhez, hogy belső szükségletből, érdeklődésből, a tudás kiegészítésének vágyá­ból, a társadalom iránti kötelességtudásból származzanak mindenekelőtt azok az indítékok, amelyek tanítványait ismeretszerzésre ösztön­zik. Tehát ne csupán az osztályozás és buk­tatás "fenyegető körülményének és következ­ményének nyomasztó hatása miatt tanuljanak a tanulók, hanem a helyesen irányított érdek­lődésük kielégítésének vágyéból. Az új tan­könyv egyik legnagyobb értéke, s a szerzői kollektíva legnagyobb érdeme éppen az, hogy már a jövő pedagógiája ezen igényes követel­ményeinek is javarészt megfelel. A tankönyvet nemzetiségre való tekintet nélkül az ország minden 6. osztályba járó tanulója szeptember elsején kézbe kapta. Cseh eredetiből fordították, szlovák, magyar, lengyel és »(krán nyelvre. Elmondhatjuk, hogy a magyar fordítás — a technikai nehézségek ellenéi e is — a fordítások közül egyike a leg­sikerültebbeknek. Reméljük azonban, hogy a könyvben itt-ott fellelhető helyesírási hibákat (pl. miért tradeskantia és miért nem foneti­kusan tradeszkancia, vagy latinosan tradescan­tia?), sajtóhibákat és a stiláris pontatlansá­gokat (pl. a 191. oldalon) a második kiadásban majd kijavítják. Ugyancsak korrigálásra szo­rul egy-két kép aláírása ls, mert a varfű vi­rágzatán ülő csüngő lepkéről ugye bosszantó azt olvasni, hogy a „méh nektárt szív". Talán jó lett volna a tárgymutató után egy 50—60 szavas magyar-szlovák szakszótárt is mellékel­ni. Iskoláinkon ugyanis a pedagógusok ország­szerte minden tantárgyból a szlovák szakkife­jezésekre is megtanítják tanítványaikat. Sok helyütt, az idő rövidsége és a tanulók különös megterhelésének elkerülése végett, ezt úgy oldják meg — pl. Nové Zámkyban, Rim. So­botán —, hogy a tankönyv szövegébe, az ille­tő kifejezés fölé írják a terminus technikus szlovák megfelelőjét. Ha esztétikailag ezzel nem is érthetünk egyet, mégis elismerjük az eljárás jogosultságát. S ha ez így van, úgy bi­zony szívesen vettük volna, ha a tankönyv már e téren is segített volna a pedagógusnak és a tanulónak egyaránt. \ könyv igen lényeges forrása az új ls­meretek szerzésének. Az élet és az is­kola szoros kapcsolata arra kötelezi az isko­lát, hogy tanítsa meg a tanulókat alkotó módon bánni a könyvekkel. Ez rendkívül lényeges az ember önművelése szempontjából. Mert nem elegendő egy-egy szakkönyvet, folyóiratot ol­vasni, hanem úgy kell azt tanulmányozni, hogy a lényeges, az alapvető emelkedjék ki belőlük. E$ nem egyszerű munka és a peda­gógusnak a rendszeres iskolai oktatásban évek során kell erre tanítványait megtanítania. Az új tankönyv e téren is igen eredményes segít­séget nyújthat a tanítónak. S ha a pedagógus — közösen a szülőkkel — jól felhasználja e könyv és általában az új tankönyvek adta e lehetőségét, úgy az iskolából kikerülő fia­talok nem a könyvek iránti, ellenszenvvel tá­voznak, hanem egy állandósult érdeklődéssel minden iránt; ami a tudományok vagy mű­vészetek őket érdeklő ágaiban újonnan meg­jelenik. Ez egyike a legnagyobb hatású ténye­zőknek az ember iskolán túli önművelése szempontjából. S a tankönyv szerzőinek éppen ezt sikerült művük végleges mondanivalójául kihangsúlyozniok. Ezért újszerű ez a tankönyv, s ezért kérünk minden pedagógust, szjilőt s mindenkit, akit érdekel az ifjúság nevelése, lapozzon bele, nézze át ezt a hatodikos .Nö­vénytan"-! az új, a már szocialista iskola egyik sikerült tankönyvét. Mondják el, írják meg véleményüket, mert újat alkotni: nem könnyű feladat. Az eddigi pedagógiai gyakorlat és en­nek megfelelően a tankönyvek is, a legtöbb­ször csak az értelmi képességek (emlékezet, figyelem, logikus gondolkozás, stb.J, de sok esetben csak az emlékezet fejlesztéséig jutot­tak el. A gyermek egyéb értékes személyiség­vonásait — köztük a tevékenységi vágyat, az alkotó képzelhet, az elmélyült érzelmi világot — nem fejlesztették kielégítő módon. Az új tankönyv ennek az egyoldalúságnak üzent ha­dat, mégpedig nem csupán a tantárgynak az élethez, a növénytannak az élet követelte ter­melési feladatokhoz való közelítése révén, hanem a gyermekhez valő új, érzelmileg is jobban tiangsjyyjazptf yjszcyayulással. .2: '.i MÖZSI FERENC ÚJ SZÖ 7 * 1961. október 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom