Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)

1961-10-31 / 302. szám, kedd

Marx Károly örökké élni fog minden kommunista szívében Moszkvában leleplezték Marx Károly szobrát Mint már jelentettük, vasárnap a moszkvai Szverdlov téren leleplezték Marx Károly szobrát. Az ünnepségen beszédet mondott Nyikita Szergejevics Hruscsov, az SZKP KB első titkára, Walter Ulbricht elvtárs, a NSZEP első titkára, és John Sollan, Nagy-Britannia Kommunista Pártja végrehajtő bizottságának főtitkára. Nyikita Szergejevics Hruscsov beszéde Az SZKP XXII. kongresszusának határozata a „Vlagyimir Iljics Lenin Mauzóleumáról" A határozat így hangzik: „A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa határozatban le­fekteti: 1. A Vörös téren, a Kreml falánál épült mauzóleumot, mely azért létesült, hogy megörökítse Vlagyimir Iljics Leninnek, a kommunista párt és a szovjet állam halhatatlan megalapítójának, a világ dolgozói vezérének és tanítójának emlékét, nevezzék ezentúl Vlagyimir Iljics Lenin M a u ­z ó 1 e u m-nak. 2. Célszerűtlennek tartja, hogy a szarkofág J. V. Sztálin koporsójával tovább ott maradjon a mauzóleumban, mert Lenin hagyatékának komoly megsértése, a hatalmi visszaélés, a becsületes szovjet emberekkel szemben alkalmazott tö­meges megtorlás és egyéb tettek, melyeket a személyi kultusz idején Sztálin elkövetett, lehetetlenné teszik, hogy koporsója földi maradványaival továbbra is a V. I. Lenin Mauzóleumban maradjon." A CSKP küldöttsége a moszkvai kiállításon Drága elvtársak, a XXII. pártkongresszus küldöttei I Drága vendégek, a testvéri kommunista és munkáspártok képviselői, a független afrikai államok demokratikus nemzeti pártjainak kép­viselői ! Drága moszkvai elvtársak! Engedjék meg, hogy az SZKP KB és a Szov­jetunió kormányának megbízásából leleplez­zem a világ munkásosztálya nagy vezérének és tanítójának, Marx Károlynak, a lángeszű gondolkozónak és forradalmárnak emlékművét. (Hruscsov elvtárs lelép az emelvényről, lelep­lezi az emlékművet. Az egybegyűltek az Inter­nacionálét éneklik. Hruscsov elvtárs visszalép az emelvényre és folytatja beszédét). Az emberiség sohasem feledi el Marx Károly nagy érdemeit. Marx él és örökké élni fog minden kommunista, minden becsületes ember szívében. Most, amikor leleplezzük Marx Ká­roly emlékművét, egyúttal mély tisztelettel és hálával adózunk a tudományos kommunizmus alapítójának. Ez az emlékmű örök emléke lesz pártunk és népünk hűségének a forradalmi marxizmus és a proletár nemzetköziség szent elveihez. Hazánk munkásosztálya Marx Károly és En­gels Frigyes nagy tanítását követte, melyet halhatatlan vezérünk, Vlagyimir Iljics Lenin tovább fejlesztett, amikor a világon elsőként kézbe vette a hatalmat és létrehozta a hatal­mas szocialista államot. Lenin 1920 májuséban Marx Károly emlék­műve alapkőletételének alkalmával a követke­zőket mondotta e téren tartott beszédében: „Ezen a nemzetközi ünnepnapon be akarjuk bizonyítani mindenkinek, hogy meg tudjuk ol­Elvtársakl Marx Károly, a tudományos szo­cializmus alapítója 1845 júliusában látogatott el első ízben Londonba. 1847 novemberében másodszor járt Angliá­ban, hogy részt vegyen a Kommunisták Szö­vetségének kongresszusán. Ezen a kongresz­szuson bízták meg őt, hogy dolgozzon ki nyi­latkozattervezetet a kommunisták célkitűzé­seiről. így 1848 februárjában megjelent a di­cső Kommunista Kiáltvány. Előremutató tör­ténelmi dokumentum volt ez, mely döntő mó­don kihatott az emberiség sorsára. Mély értelmű az a tény, hogy itt Moszkvá­ban a munkásosztály forradalmának fővárosá­ban gyűltünk össze, hogy leleplezzük Marx Károly emlékművét. Olyan Időben találkoz­tunk, amikor az SZKP XXII. kongresszusa új marxista-leninista programot fogadott el, a kommunista társadalom építésének program­ját. Ez az új program valóban korunk kom­munista kiáltványa. Épp olyan óriási hatással lesz XX. századunkra, mint Marx Kommunista Kiáltványa volt a maga századára. Marx lángelméje felfedte a tőkés társada­lom fejlődésének törvényeit. Akkor, amikor a kapitalizmus hatalmának tetőfokán állott, Marx elképesztő bátorsággal jövendölte meg bukását, sőt erejétől telhetően mindent meg­tett, hogy siettesse a tőkés rendszer végét Rámutatott, hogy a szocializmus elkerülhetet lenül felváltja a kapitalizmust, s a proletarlá­dani a szocialista társadalom megszervezésé­nek feladatát, hogy tiszteljük Marx Károly emlékét". A szovjet nép a marxizmus-leninizmus zász­laja alatt kommunista pártunk vezetésével fel­építette a szocialista társadalmat és hozzá­látott a kommunizmus építéséhez. Most, amikor leleplezzük Marx Károly em­lékművét, büszkén mondjuk, hogy a Szovjet­unió Kommunista Pártjának XXII. kongresszu­sa pártunk új programjával, a kommunizmus építésének programjával e napokban állít új, remekbeszabott emlékművet Marxnak, Engels­nek és Leninnek. Marx Károly szobra Moszkvában fog állni, és az emberek Ide fognak járni, hogy tiszte­lettel és hálával adózzanak a nagy gondolko­dónak és forradalmárnak. Az emlékmű, melyet pártunk a kommunista építés programjának elfogadásával állít, való­ban halhatatlan. A kommunizmus győzelme folytán hazánk olyan kozmikus magasságokba szárnyal, hogy a világ valamennyi népe, bár­hol is él, meglátja a kommunizmus fenséges épületét. Ez az örökké élő marxista-leninista tanítás új dicső győzelme lesz. A kommunizmus felépítése a Szovjetunióban közelebb hozza azt az időt, amikor az egész világon meghonosul a béke, a munka, a sza­badság, az egyenlőség, a testvériség és vala­mennyi nép boldogsága. Elvtársak I Nincs magasztosabb dolog, mint a dolgozó emberek kezével állítani olyan nagy­szerű emlékművet, mint amilyen a kommuniz­mus épülete. Éljen a marxizmus-leninizmus örökké élő és fejlődő tanítása 1 tus lesz az az erő, mely létrehozza az űj társadalmat. Amikor a highghati temetőben emlékművet állítottunk Marx Károlynak, sokáig gondolkod­tunk, milyen felírást tegyünk sírkövére. Marx, az egész világ munkásainak vezére. Minden ország — Németország és Franciaor­szág, Oroszország, Spanyolország és Amerika szocialista és demokratikus mozgalmával fog­lalkozott. Marx a proletár nemzetköziség élő megtestesülése s ezért e szavakat véstük sír­kövére: „Világ proletárjai, egyestiljetekl" Am még többet kellett kifejezni, és ezért vé­gül is olyan szavakat választottunk, melyek Marxot és szellemének nagy erejét, lelkes hi­tét, a szocializmusnak utópiából tudománnyá való átalakulásairól mondott' szavait jelképe­zik. Ezért azt írtuk rá: „A filozófusok csak különféleképpen magyarázták a világot, pedig az a fontos, hogy megváltozzék a világ." Ez a mondat sűrítve a marxizmus lényegét fejezi ki. A szovjet nép I^nin és a Szovjetunió nagy marxista kommunista pártjának vezetésével valóban megváltoztatta a világot. Önök a legközelebbi húsz évben még job­ban megváltoztatják a világot Az egész em­beriség meglátja az önök által épített kommu­nista társadalmat, melynek kialakulását Marx oly bátran előrelátta. Moszkva (CTK) — Csehszlovákia Kom­munista Pártjának az SZKP XXII. kong­resszusán résztvevő küldöttsége Antonín Novotný elvtársnak, a CSKP Központi Bi­zottsága első titkárőnak, a Csehszlovák f Folytatás az 1. oldalról) megmondta a teljes igazságot a sztálini személyi kultusz következményeiről, Mo­lotov, Kaganovics, Malenkov és az egész pártellenes csoport frakciós tevékenysé­géről. Minden kommunista egyetért azzal, hogy a frakciósokat ki kell zárni a párt­ból. SZEMION STYETYINYIN, az irkutszki területi pártbizottság első titkára kije­lentette, hogy a pártszervezetek nagyon aktívan megvitatták a program és a szer­vezeti szabályzat tervezetét. Területük dolgozói lelkesen támogatják és helyes­lik a párt és Központi Bizottság lenini irányvonalát. A XX. kongresszus után több mint 30 százalékkal növekedett a terület kommunistáinak száma. Styetyinyin, az új szervezeti szabály­zatot jellemezve kiemelte a párton belüli demokrácia további fejlődését és a párt­szervek rendszeres megújítását. Rámuta­tott a demokratikus olvek nagy jelentő­ségére a pártszervezetek munkájában és közölte, hogy az irkutszki területen 1400 társadalmi bizottság ellenőrzi az üzemve­zetőségek munkáját. Styetyinyin elmondotta, hogy a XX. pártkongresszus után kétszeresére növe­kedett az irkutszki terület ipari termelé­se. VASZILIJ GUBANOV, a Győzelem Kolhoz pártbizottságának titkára, a sztav­ropoli pártszervezetek küldöttségének né­zetét tolmácsolva követelte a frakciősok szigorú megbüntetését. Hangoztatta, hogy Sztálin földi maradványainak eltávolítá­sa a Lenin Mauzóleumból valamennyi szovjet embernél helyeslésre talált. Guba­Szocialista Köztársaság elnökének vezeté­sével vasárnap, november 29-én délelőtt megtekintette az 1961. évi össz-szövetségi művészeti kiállítást a Manézs kiállítási termeiben. nov nagy jelentőséget tulajdonított an­nak, hogy az űj szervezeti szabályzat ér-: telmében bővülnek az alapszervezetek jo-i gai. VSZEVOLOD KOCSETOV, az Oktyabr fo­lyóirat főszerkesztője, ismert író az iro­dalom és a művészet óriási nevelőszerepét ecsetelte. Hangoztatta, a nép, a párt szol­gálatában látják az írók tevékenységük értelmét. LEONYID JEFREMOV, a gorkiji területi pórtbizottság első titkára, aki a gyűlésen elnökölt, bejelentette, hogy a szervezeti szabályzat módosításáról szóló beszámoló vitájában 18-an szólaltak fel. A kong­resszus elnökségének javasolták, hogy zárja le a vitát. A javaslatot egyhangúlag elfogadták. Szükségtelennek bizonyult, hogy az elő­adó záróbeszédet mondjon e napirendi ponttal kapcsolatban. Az elnöklő Jefremov közölte, hogy a kongresszus fellebbezéseket kapott a pártból való kizárásról, pártbüntetésekről és további káderügyekről hozott határo­zatok ellen. A kongresszus megbízta az SZKP Köz­ponti Bizottságét, hogy biztosítsa a fel­lebbezések megvitatását. A kongresszus bizottságot alakított a szervezeti szabályzat tervezetéhez fűzött kiigazítások és kiegészítések megvitatá­sára. A kongresszus üdvözlő levelet kapott a haiti Népi Egyesülés Pártjától. A kongresszus délután zárt ülést tar­tott. Walter Ulbricht elvtárs beszéde Drága elvtársak és barátaim 1 Drága küldöt­tek 1 E nagy jelentőségű napokban, amikor az SZKP XXII. kongresszusa Jóváhagyta a XX. szá­zad kommunista kiáltványát, Lenin pártja, a Szovjetunió Kommunista Pártja ennek az em­lékműnek felállításával adózik Marx Károly, a legnagyobb német tudós emlékének, aki fegy­vertársával, Engels Frigyessel együtt a Kom­munista Kiáltvány szerzője volt. Ez a program lelkesedést és erőt öntött százmilliókba, hogy megdöntsék a kapitalizmus átkos kizsákmá­nyoló rendszerét és felépítsék az igazságos­ság, a szabad alkotó munka kizsákmányolástól és elnyomástól mentes új társadalmat, a sza­badság, egyenlőség és testvériség társadalmát. Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtárs a XXII. pártkongresszuson megmagyarázta a XX. szá­zad Kommunista Kiáltványát és tisztelettel adózott a tudományos szocializmus alapítója, Marx Károly művének és jelentőségének. A Kommunista Kiáltvány, mely a munkásosz­tály vezetésével utat mutatott a világ meg­változtatására, megindokolta a kapitalizmus bukásának elkerülhetetlenségét. Marx Károly felfedezte az emberi társada­lom fejlődésének törvényét. Igazi forradalmi felfedezése, hogy az előző társadalmak törté­nelme az osztályharc történelme volt, tudomá­nyos alapjává lett annak a küzdelemnek, me­lyet a kommunista és munkáspártok immár több mint egy évszázada folytatnak, a szo­cialista államok és az egész szocialista tábor politikájának alapja lett. Marx Károly már a Kommunista Kiáltványban bebizonyította, hogy a társadalmi fejlődés törvényeinek alapján a proletariátusnak az a feladata, hogy az állam­hatalom kivívásáért és a szocialista társadalmi rendszer felépítéséért harcoljon. A kommunisták első pártjának megalapítása Is Marx Károly műve volt. Lenin alkotószel­lemben tovább fejlesztette Marx Károly taní­tását az imperializmus és a proletárforradal­mak korában és kikovácsolta a bolsevikok pártját, mely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom napjaiban a legszegényebb pa­rasztsággal szövetségben győzelemre vezette a proletariátust. Miután a proletárlátus megszerezte a poli­tikai hatalmat, a szovjet nép a világ egyha­todán, a Szovjetunióban győzelemre vitte a szocializmust. A nagy szovjet nép áldozatkész­ségének, erejének és képességeinek eredmé­nyeképpen, sok más ország kommunista és munkáspártjai harcának eredményeképpen ki­alakult a szocialista világrendszer.' Annak eredményeképpen, hogy a Szovjet­unióban és más szocialista országokban sike­resen felépült a szocializmus, a Szovjetunió Kommunista Pártjának a XXII. kongresszuson elfogadott programja célul tűzhette kl a kom­munista társadalom anyagi alapjának megte­remtését történelmileg rövid Idő alatt. Marx Károly, a legnagyobb német tudós, a tudományos szocializmus alapítója Leninnel, a lángeszű tudóssal és a munkásosztály győ­zelmes pártjának vezérével együtt az egész emberiségé. Mindketten a szocializmus és a kommunizmus, a nemzeti felszabadulás és a tartós béke harcosai, akik százmillióinak szí­vében élnek. Marx Károly emlékművének leleplezésével egyszer s mind köszöntjük és tiszteljük ösz­szes fegyvertársait, hű elvtársalt, akik kevesen harcbaszálltak, hogy megváltoztassák az egész világot, hogy sarkaiból forgassák ki a tőkés világot. Mennyire megváltoztatta már a nem­zetek ereje ezt a világot! Az SZKP XXII. kong­resszusa azt bizonyltja, hogy becsülettel tel­jesül Marx-Engels és Lenin öröke. Éljen a Szovjetunió dicső kommunista párt­ja, a győzelmes kommunizmus pártja! Éljen a marxizmus-leninizmus győzelmes ta­nításai Éljen a világ kommunista és munkáspártjai­nak megbonthatatlan fegyverbarátsága! John Gollan elvtárs beszéde A CSKP — győzelmeink szervesője "Vregyven évvel ezelőtt, ün­nepélyes külsőségek közt került sor a smlchovl Népház­ban a CSKP egyesítő kongresz­szusára. A forradalmi munkás­osztály iegiobb/alt, a kommunis­ta küldötteket erre a kongresz­szusra a párt erejének egyesí­tése, s az az Igény hozta, hogy még jobban megacélozzák a párt erejét, és mindennapos harcu­kon keresztül a legszélesebb tö­megekben tekintélyt szerezve készítsék elö a burzsoáziával való politikai megütközést. A CSKP 1921. májusában ala­kult meg. Az egyesítő kong­resszus küldetése volt, hogy az egységes párt soraiba tömörítse a cseh, szlovák, német, magyar, lengyel és a kárpítukrafnai kommunistákat, valamint az S. K. Neumann körül csoportosuló elvtársakat. Ez egyébként a Kommunista Internacionálé III. kongresszusa határozatának, mint a Jelvétel feltételének tel­jesítését ls jelentette. A Kom­munista Internacionálé 1921. nyarán vette fel a CSKP-t so­raiba. Dolgozóink örömmel és lel­kesedéssel vállalták a Kommu­nista Internacionálé 111. kong­resszusa határozatának tejesí­tését. Az erők egyesítésére ugyanis az év folyamán mär a sztrájkmozgalmak gócpontjain, tgy a határmentt városokban és Ostrava környékén sor került, ahol a kommunisták egységesen léptek fel, az Internacionaliz­mus szellemében küzdöttek a burzsoázia ellen. A kongresszus összehívására a hazánkban akkor létező kommunista pártok vezetőinek augusztusi tanácskozása után került sor, ahol ennek össze­hívására egyhangú döntés szü­letett. A határozat értelmében a kongresszus megtartásának időpontját 1921. október 30. ­november i-re tűzték kt. A kongresszusnak az egyesítés mellett az alapszabályzat elfo­gadása is jeladata volt. A he­lyes politikai irányvonal kidol­gozásában és a szervezeti sza­bályzat megjelelő tervezetének előkészítésében nagy segítséget nyújtott pártunknak a Lenin vezette Kommunista Internacio­nálé. A kongresszus maradéktalanul teljesítette küldetését. A Cseh­szlovák Köztársaságban levő összes kommunista csoportok egyesítésével áthidalta a régi szociáldemokrata opportunisták politikája által okozott nemze ttségek szerinti szétjorgácsolt­sűgot, és betetőzte a nemzetközi jellegű CSKP kialakulásának fo­lyamatát. S bár az első Idő­szakban a párt nem tudott tel­jesen megszabadulni a szociál­demokrata múlttól, a Csehszlo­vák Köztársaság dolgozóinak hatékony eszközévé vált a tőke uralma ellen vívott küzdelem ben. A CSKP megalakulása a cseh­szlovákiai munkásmozgalom és a Csehszlovák Köztársaság né­pei történetének történelmi je­lentőségű határköve. Betetőzi a forradalmi proletariátus küzdel­mei kibontakozásának egész előző szakaszát. A CSKP meg­alakulásának eredményeképpen olyan párt került a munkásosz­tály élére, .mely — megteremt­ve a kommunisták egységét, — büszkén vallotta magáénak a Nagy Októberi Szocialista For­radalom örökét, a proletár nem­zetköziség és a Szovjet-Orosz­országgal való barátság zászla­ját. Éz a párt folytatta nemze­teink nagy és dtcsö forradalmi hagyományait, kitűzte a bur­zsoázia uralmának megdöntését és a szocializmus győzelmének megvalósítását. A párt a megalakulástól el­telt negyven esztendő alatt azzal, hogy a munkásosz­tály és a dolgozó nép legsajá­tabb érdekelért folytatott harc élén állt, kivívta népünk meg­becsülését. Munkásosztályunk és dolgozó népünk saját tapaszta­latát alapján győződhetett meg arról, hogy a kommunista párt nélkül, annak irányító és veze­tő szerepe nélkül nem aratha­tott volna győzelmet a burzsoá­zia felett, nem építhette volna jel a szocialista államot. A párt törvényszerűen vált szocialista nemzeteink és egész szocialista társadalmunk vezető és ösztönző ereiévé. Elvezette népünket az új és boldog élet építésének küszöbére, s innen a Szovjetunió és a testvért kommunista és munkáspártok oldalán a jejlett szocialista társadalom épitété­nek útján elvezeti a kommuniz­mushoz. (dz) Befejeződi o szervezeti szcüyzot tervezetének vitóio ÜJ SZÖ 2 * 1961. október 31. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom