Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)
1961-10-31 / 302. szám, kedd
Marx Károly örökké élni fog minden kommunista szívében Moszkvában leleplezték Marx Károly szobrát Mint már jelentettük, vasárnap a moszkvai Szverdlov téren leleplezték Marx Károly szobrát. Az ünnepségen beszédet mondott Nyikita Szergejevics Hruscsov, az SZKP KB első titkára, Walter Ulbricht elvtárs, a NSZEP első titkára, és John Sollan, Nagy-Britannia Kommunista Pártja végrehajtő bizottságának főtitkára. Nyikita Szergejevics Hruscsov beszéde Az SZKP XXII. kongresszusának határozata a „Vlagyimir Iljics Lenin Mauzóleumáról" A határozat így hangzik: „A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa határozatban lefekteti: 1. A Vörös téren, a Kreml falánál épült mauzóleumot, mely azért létesült, hogy megörökítse Vlagyimir Iljics Leninnek, a kommunista párt és a szovjet állam halhatatlan megalapítójának, a világ dolgozói vezérének és tanítójának emlékét, nevezzék ezentúl Vlagyimir Iljics Lenin M a u z ó 1 e u m-nak. 2. Célszerűtlennek tartja, hogy a szarkofág J. V. Sztálin koporsójával tovább ott maradjon a mauzóleumban, mert Lenin hagyatékának komoly megsértése, a hatalmi visszaélés, a becsületes szovjet emberekkel szemben alkalmazott tömeges megtorlás és egyéb tettek, melyeket a személyi kultusz idején Sztálin elkövetett, lehetetlenné teszik, hogy koporsója földi maradványaival továbbra is a V. I. Lenin Mauzóleumban maradjon." A CSKP küldöttsége a moszkvai kiállításon Drága elvtársak, a XXII. pártkongresszus küldöttei I Drága vendégek, a testvéri kommunista és munkáspártok képviselői, a független afrikai államok demokratikus nemzeti pártjainak képviselői ! Drága moszkvai elvtársak! Engedjék meg, hogy az SZKP KB és a Szovjetunió kormányának megbízásából leleplezzem a világ munkásosztálya nagy vezérének és tanítójának, Marx Károlynak, a lángeszű gondolkozónak és forradalmárnak emlékművét. (Hruscsov elvtárs lelép az emelvényről, leleplezi az emlékművet. Az egybegyűltek az Internacionálét éneklik. Hruscsov elvtárs visszalép az emelvényre és folytatja beszédét). Az emberiség sohasem feledi el Marx Károly nagy érdemeit. Marx él és örökké élni fog minden kommunista, minden becsületes ember szívében. Most, amikor leleplezzük Marx Károly emlékművét, egyúttal mély tisztelettel és hálával adózunk a tudományos kommunizmus alapítójának. Ez az emlékmű örök emléke lesz pártunk és népünk hűségének a forradalmi marxizmus és a proletár nemzetköziség szent elveihez. Hazánk munkásosztálya Marx Károly és Engels Frigyes nagy tanítását követte, melyet halhatatlan vezérünk, Vlagyimir Iljics Lenin tovább fejlesztett, amikor a világon elsőként kézbe vette a hatalmat és létrehozta a hatalmas szocialista államot. Lenin 1920 májuséban Marx Károly emlékműve alapkőletételének alkalmával a következőket mondotta e téren tartott beszédében: „Ezen a nemzetközi ünnepnapon be akarjuk bizonyítani mindenkinek, hogy meg tudjuk olElvtársakl Marx Károly, a tudományos szocializmus alapítója 1845 júliusában látogatott el első ízben Londonba. 1847 novemberében másodszor járt Angliában, hogy részt vegyen a Kommunisták Szövetségének kongresszusán. Ezen a kongreszszuson bízták meg őt, hogy dolgozzon ki nyilatkozattervezetet a kommunisták célkitűzéseiről. így 1848 februárjában megjelent a dicső Kommunista Kiáltvány. Előremutató történelmi dokumentum volt ez, mely döntő módon kihatott az emberiség sorsára. Mély értelmű az a tény, hogy itt Moszkvában a munkásosztály forradalmának fővárosában gyűltünk össze, hogy leleplezzük Marx Károly emlékművét. Olyan Időben találkoztunk, amikor az SZKP XXII. kongresszusa új marxista-leninista programot fogadott el, a kommunista társadalom építésének programját. Ez az új program valóban korunk kommunista kiáltványa. Épp olyan óriási hatással lesz XX. századunkra, mint Marx Kommunista Kiáltványa volt a maga századára. Marx lángelméje felfedte a tőkés társadalom fejlődésének törvényeit. Akkor, amikor a kapitalizmus hatalmának tetőfokán állott, Marx elképesztő bátorsággal jövendölte meg bukását, sőt erejétől telhetően mindent megtett, hogy siettesse a tőkés rendszer végét Rámutatott, hogy a szocializmus elkerülhetet lenül felváltja a kapitalizmust, s a proletarládani a szocialista társadalom megszervezésének feladatát, hogy tiszteljük Marx Károly emlékét". A szovjet nép a marxizmus-leninizmus zászlaja alatt kommunista pártunk vezetésével felépítette a szocialista társadalmat és hozzálátott a kommunizmus építéséhez. Most, amikor leleplezzük Marx Károly emlékművét, büszkén mondjuk, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa pártunk új programjával, a kommunizmus építésének programjával e napokban állít új, remekbeszabott emlékművet Marxnak, Engelsnek és Leninnek. Marx Károly szobra Moszkvában fog állni, és az emberek Ide fognak járni, hogy tisztelettel és hálával adózzanak a nagy gondolkodónak és forradalmárnak. Az emlékmű, melyet pártunk a kommunista építés programjának elfogadásával állít, valóban halhatatlan. A kommunizmus győzelme folytán hazánk olyan kozmikus magasságokba szárnyal, hogy a világ valamennyi népe, bárhol is él, meglátja a kommunizmus fenséges épületét. Ez az örökké élő marxista-leninista tanítás új dicső győzelme lesz. A kommunizmus felépítése a Szovjetunióban közelebb hozza azt az időt, amikor az egész világon meghonosul a béke, a munka, a szabadság, az egyenlőség, a testvériség és valamennyi nép boldogsága. Elvtársak I Nincs magasztosabb dolog, mint a dolgozó emberek kezével állítani olyan nagyszerű emlékművet, mint amilyen a kommunizmus épülete. Éljen a marxizmus-leninizmus örökké élő és fejlődő tanítása 1 tus lesz az az erő, mely létrehozza az űj társadalmat. Amikor a highghati temetőben emlékművet állítottunk Marx Károlynak, sokáig gondolkodtunk, milyen felírást tegyünk sírkövére. Marx, az egész világ munkásainak vezére. Minden ország — Németország és Franciaország, Oroszország, Spanyolország és Amerika szocialista és demokratikus mozgalmával foglalkozott. Marx a proletár nemzetköziség élő megtestesülése s ezért e szavakat véstük sírkövére: „Világ proletárjai, egyestiljetekl" Am még többet kellett kifejezni, és ezért végül is olyan szavakat választottunk, melyek Marxot és szellemének nagy erejét, lelkes hitét, a szocializmusnak utópiából tudománnyá való átalakulásairól mondott' szavait jelképezik. Ezért azt írtuk rá: „A filozófusok csak különféleképpen magyarázták a világot, pedig az a fontos, hogy megváltozzék a világ." Ez a mondat sűrítve a marxizmus lényegét fejezi ki. A szovjet nép I^nin és a Szovjetunió nagy marxista kommunista pártjának vezetésével valóban megváltoztatta a világot. Önök a legközelebbi húsz évben még jobban megváltoztatják a világot Az egész emberiség meglátja az önök által épített kommunista társadalmat, melynek kialakulását Marx oly bátran előrelátta. Moszkva (CTK) — Csehszlovákia Kommunista Pártjának az SZKP XXII. kongresszusán résztvevő küldöttsége Antonín Novotný elvtársnak, a CSKP Központi Bizottsága első titkárőnak, a Csehszlovák f Folytatás az 1. oldalról) megmondta a teljes igazságot a sztálini személyi kultusz következményeiről, Molotov, Kaganovics, Malenkov és az egész pártellenes csoport frakciós tevékenységéről. Minden kommunista egyetért azzal, hogy a frakciósokat ki kell zárni a pártból. SZEMION STYETYINYIN, az irkutszki területi pártbizottság első titkára kijelentette, hogy a pártszervezetek nagyon aktívan megvitatták a program és a szervezeti szabályzat tervezetét. Területük dolgozói lelkesen támogatják és helyeslik a párt és Központi Bizottság lenini irányvonalát. A XX. kongresszus után több mint 30 százalékkal növekedett a terület kommunistáinak száma. Styetyinyin, az új szervezeti szabályzatot jellemezve kiemelte a párton belüli demokrácia további fejlődését és a pártszervek rendszeres megújítását. Rámutatott a demokratikus olvek nagy jelentőségére a pártszervezetek munkájában és közölte, hogy az irkutszki területen 1400 társadalmi bizottság ellenőrzi az üzemvezetőségek munkáját. Styetyinyin elmondotta, hogy a XX. pártkongresszus után kétszeresére növekedett az irkutszki terület ipari termelése. VASZILIJ GUBANOV, a Győzelem Kolhoz pártbizottságának titkára, a sztavropoli pártszervezetek küldöttségének nézetét tolmácsolva követelte a frakciősok szigorú megbüntetését. Hangoztatta, hogy Sztálin földi maradványainak eltávolítása a Lenin Mauzóleumból valamennyi szovjet embernél helyeslésre talált. GubaSzocialista Köztársaság elnökének vezetésével vasárnap, november 29-én délelőtt megtekintette az 1961. évi össz-szövetségi művészeti kiállítást a Manézs kiállítási termeiben. nov nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy az űj szervezeti szabályzat ér-: telmében bővülnek az alapszervezetek jo-i gai. VSZEVOLOD KOCSETOV, az Oktyabr folyóirat főszerkesztője, ismert író az irodalom és a művészet óriási nevelőszerepét ecsetelte. Hangoztatta, a nép, a párt szolgálatában látják az írók tevékenységük értelmét. LEONYID JEFREMOV, a gorkiji területi pórtbizottság első titkára, aki a gyűlésen elnökölt, bejelentette, hogy a szervezeti szabályzat módosításáról szóló beszámoló vitájában 18-an szólaltak fel. A kongresszus elnökségének javasolták, hogy zárja le a vitát. A javaslatot egyhangúlag elfogadták. Szükségtelennek bizonyult, hogy az előadó záróbeszédet mondjon e napirendi ponttal kapcsolatban. Az elnöklő Jefremov közölte, hogy a kongresszus fellebbezéseket kapott a pártból való kizárásról, pártbüntetésekről és további káderügyekről hozott határozatok ellen. A kongresszus megbízta az SZKP Központi Bizottságét, hogy biztosítsa a fellebbezések megvitatását. A kongresszus bizottságot alakított a szervezeti szabályzat tervezetéhez fűzött kiigazítások és kiegészítések megvitatására. A kongresszus üdvözlő levelet kapott a haiti Népi Egyesülés Pártjától. A kongresszus délután zárt ülést tartott. Walter Ulbricht elvtárs beszéde Drága elvtársak és barátaim 1 Drága küldöttek 1 E nagy jelentőségű napokban, amikor az SZKP XXII. kongresszusa Jóváhagyta a XX. század kommunista kiáltványát, Lenin pártja, a Szovjetunió Kommunista Pártja ennek az emlékműnek felállításával adózik Marx Károly, a legnagyobb német tudós emlékének, aki fegyvertársával, Engels Frigyessel együtt a Kommunista Kiáltvány szerzője volt. Ez a program lelkesedést és erőt öntött százmilliókba, hogy megdöntsék a kapitalizmus átkos kizsákmányoló rendszerét és felépítsék az igazságosság, a szabad alkotó munka kizsákmányolástól és elnyomástól mentes új társadalmat, a szabadság, egyenlőség és testvériség társadalmát. Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtárs a XXII. pártkongresszuson megmagyarázta a XX. század Kommunista Kiáltványát és tisztelettel adózott a tudományos szocializmus alapítója, Marx Károly művének és jelentőségének. A Kommunista Kiáltvány, mely a munkásosztály vezetésével utat mutatott a világ megváltoztatására, megindokolta a kapitalizmus bukásának elkerülhetetlenségét. Marx Károly felfedezte az emberi társadalom fejlődésének törvényét. Igazi forradalmi felfedezése, hogy az előző társadalmak történelme az osztályharc történelme volt, tudományos alapjává lett annak a küzdelemnek, melyet a kommunista és munkáspártok immár több mint egy évszázada folytatnak, a szocialista államok és az egész szocialista tábor politikájának alapja lett. Marx Károly már a Kommunista Kiáltványban bebizonyította, hogy a társadalmi fejlődés törvényeinek alapján a proletariátusnak az a feladata, hogy az államhatalom kivívásáért és a szocialista társadalmi rendszer felépítéséért harcoljon. A kommunisták első pártjának megalapítása Is Marx Károly műve volt. Lenin alkotószellemben tovább fejlesztette Marx Károly tanítását az imperializmus és a proletárforradalmak korában és kikovácsolta a bolsevikok pártját, mely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom napjaiban a legszegényebb parasztsággal szövetségben győzelemre vezette a proletariátust. Miután a proletárlátus megszerezte a politikai hatalmat, a szovjet nép a világ egyhatodán, a Szovjetunióban győzelemre vitte a szocializmust. A nagy szovjet nép áldozatkészségének, erejének és képességeinek eredményeképpen, sok más ország kommunista és munkáspártjai harcának eredményeképpen kialakult a szocialista világrendszer.' Annak eredményeképpen, hogy a Szovjetunióban és más szocialista országokban sikeresen felépült a szocializmus, a Szovjetunió Kommunista Pártjának a XXII. kongresszuson elfogadott programja célul tűzhette kl a kommunista társadalom anyagi alapjának megteremtését történelmileg rövid Idő alatt. Marx Károly, a legnagyobb német tudós, a tudományos szocializmus alapítója Leninnel, a lángeszű tudóssal és a munkásosztály győzelmes pártjának vezérével együtt az egész emberiségé. Mindketten a szocializmus és a kommunizmus, a nemzeti felszabadulás és a tartós béke harcosai, akik százmillióinak szívében élnek. Marx Károly emlékművének leleplezésével egyszer s mind köszöntjük és tiszteljük öszszes fegyvertársait, hű elvtársalt, akik kevesen harcbaszálltak, hogy megváltoztassák az egész világot, hogy sarkaiból forgassák ki a tőkés világot. Mennyire megváltoztatta már a nemzetek ereje ezt a világot! Az SZKP XXII. kongresszusa azt bizonyltja, hogy becsülettel teljesül Marx-Engels és Lenin öröke. Éljen a Szovjetunió dicső kommunista pártja, a győzelmes kommunizmus pártja! Éljen a marxizmus-leninizmus győzelmes tanításai Éljen a világ kommunista és munkáspártjainak megbonthatatlan fegyverbarátsága! John Gollan elvtárs beszéde A CSKP — győzelmeink szervesője "Vregyven évvel ezelőtt, ünnepélyes külsőségek közt került sor a smlchovl Népházban a CSKP egyesítő kongreszszusára. A forradalmi munkásosztály iegiobb/alt, a kommunista küldötteket erre a kongreszszusra a párt erejének egyesítése, s az az Igény hozta, hogy még jobban megacélozzák a párt erejét, és mindennapos harcukon keresztül a legszélesebb tömegekben tekintélyt szerezve készítsék elö a burzsoáziával való politikai megütközést. A CSKP 1921. májusában alakult meg. Az egyesítő kongresszus küldetése volt, hogy az egységes párt soraiba tömörítse a cseh, szlovák, német, magyar, lengyel és a kárpítukrafnai kommunistákat, valamint az S. K. Neumann körül csoportosuló elvtársakat. Ez egyébként a Kommunista Internacionálé III. kongresszusa határozatának, mint a Jelvétel feltételének teljesítését ls jelentette. A Kommunista Internacionálé 1921. nyarán vette fel a CSKP-t soraiba. Dolgozóink örömmel és lelkesedéssel vállalták a Kommunista Internacionálé 111. kongresszusa határozatának tejesítését. Az erők egyesítésére ugyanis az év folyamán mär a sztrájkmozgalmak gócpontjain, tgy a határmentt városokban és Ostrava környékén sor került, ahol a kommunisták egységesen léptek fel, az Internacionalizmus szellemében küzdöttek a burzsoázia ellen. A kongresszus összehívására a hazánkban akkor létező kommunista pártok vezetőinek augusztusi tanácskozása után került sor, ahol ennek összehívására egyhangú döntés született. A határozat értelmében a kongresszus megtartásának időpontját 1921. október 30. november i-re tűzték kt. A kongresszusnak az egyesítés mellett az alapszabályzat elfogadása is jeladata volt. A helyes politikai irányvonal kidolgozásában és a szervezeti szabályzat megjelelő tervezetének előkészítésében nagy segítséget nyújtott pártunknak a Lenin vezette Kommunista Internacionálé. A kongresszus maradéktalanul teljesítette küldetését. A Csehszlovák Köztársaságban levő összes kommunista csoportok egyesítésével áthidalta a régi szociáldemokrata opportunisták politikája által okozott nemze ttségek szerinti szétjorgácsoltsűgot, és betetőzte a nemzetközi jellegű CSKP kialakulásának folyamatát. S bár az első Időszakban a párt nem tudott teljesen megszabadulni a szociáldemokrata múlttól, a Csehszlovák Köztársaság dolgozóinak hatékony eszközévé vált a tőke uralma ellen vívott küzdelem ben. A CSKP megalakulása a csehszlovákiai munkásmozgalom és a Csehszlovák Köztársaság népei történetének történelmi jelentőségű határköve. Betetőzi a forradalmi proletariátus küzdelmei kibontakozásának egész előző szakaszát. A CSKP megalakulásának eredményeképpen olyan párt került a munkásosztály élére, .mely — megteremtve a kommunisták egységét, — büszkén vallotta magáénak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom örökét, a proletár nemzetköziség és a Szovjet-Oroszországgal való barátság zászlaját. Éz a párt folytatta nemzeteink nagy és dtcsö forradalmi hagyományait, kitűzte a burzsoázia uralmának megdöntését és a szocializmus győzelmének megvalósítását. A párt a megalakulástól eltelt negyven esztendő alatt azzal, hogy a munkásosztály és a dolgozó nép legsajátabb érdekelért folytatott harc élén állt, kivívta népünk megbecsülését. Munkásosztályunk és dolgozó népünk saját tapasztalatát alapján győződhetett meg arról, hogy a kommunista párt nélkül, annak irányító és vezető szerepe nélkül nem arathatott volna győzelmet a burzsoázia felett, nem építhette volna jel a szocialista államot. A párt törvényszerűen vált szocialista nemzeteink és egész szocialista társadalmunk vezető és ösztönző ereiévé. Elvezette népünket az új és boldog élet építésének küszöbére, s innen a Szovjetunió és a testvért kommunista és munkáspártok oldalán a jejlett szocialista társadalom épitétének útján elvezeti a kommunizmushoz. (dz) Befejeződi o szervezeti szcüyzot tervezetének vitóio ÜJ SZÖ 2 * 1961. október 31. /