Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)

1961-10-28 / 300. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljete k! H SZLOYAKIA KOHHUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1961. október 28. szombat • 50 fillér • XIV. évfolyam, 300. szám Marxista-leninista pártunk, amely a munkásosztály pártjaként jött létre, az egész nép pártja lett. Ebben domborodik ki az érdekek és a világnézet azonossá­gában összeforrt szovjet társadalom sziklaszilárd egysége és ereje. (Hruscsov elvtársnak a párt programjáról tartott beszámolójából) Az SZKP XXII. kongresszusa Az SZKP XXII. kongresszusának péntek délelőtti ilfi* sén, melyen GRIGORII ABRAMOV elnökölt, további felszólalások hangzottak el. VLAGYIMIR KUCSERENKO, a Szovjetunió Építőipari és Epítőművészeti Akadémiájának elnöke a lakásépítés kérdéseivel foglalkozott és kitért a programtervezet­ben megjelölt feladatokra. Kijelentette, hogy a Szov-' jetunió 1961—1970-ben több lakást fog építeni, mint az európai tőkés országok és az USA együttvéve. A Szovjetuniónak a legközelebbi tíz éven belül meg kell szüntetnie a lakáshiányt, s a rossz, zsúfolt laká-i sokban élő családoknak új lakást kell kapniuk. Ezt a feladatot még a leggazdagabb tőkés ország sem ké-3 pes megoldani — hangoztatta Kucserenko. BORISZ BESCSEV közlekedésügyi miniszter felszó-3 lalásában kiemelte, hogy a Szovjetunió vasúti teher-i áruszállítása 1961-ben eléri az 1 billió 570 milliárd tonna kilométert, tehát kétszerese lesz az USA vasúti teherszállításának. A szovjet vasutasok eredeményesen teljesítik a XX. kongresszuson kitűzött feladatokat és alapjában változtatták meg a közlekedés technikai ré-> szét. Ma az áruk felét villamos- és Diesel motoros vontatású mozdonyokkal bonyolítják le. A legközelebbi évtized végén a Szovjetuniónak 45 ezer kilométer hosz-4 szú villamosított vasútvonala lesz. A további évtized-í ben befejezik a legforgalmasabb fővonalak villamosí-í tásót. Bescsev kiemelte a közlekedés valamennyi neme egybehangolt fejlesztésének megoldását. MIHAIL JEFREMOV, a cseljabinszki területi pártbi-i zottság első titkára hangoztatta, hogy Hruscsov elvtárs kongresszusi beszámolói nagy mértékben gazdagították a marxista-leninista elméletet. Ma már világosabban és határozottabban képzeljük el jövőnket, a kommuniz­must. Jefremov a népen és a párton elkövetett árulásnak bélyegezte a pártellenes csoport cselekedeteit és csat-* lakozott azon küldöttek javaslatához, akik Molotovnak, Malenkovnak és Kaganovicsnak a pártból való kizárás sát követelték, majd a cseljabinszki terület gazdasági fejlődését ismertette. NYIKOLAJ GRIBACSOV költő és közíró beszédében hangoztatta, hogy a szovjet kultúra, melyet a párt a kommunizmus eszményeinek szellemében ápolt, ki­alakítja a szellemiekben gazdag, harmonikusan fejlett új embert, akinek a nevét nagy E-betűvel kell írni. Gribacsov hangoztatta, hogy az irodalom és a művészet jól bevált hatásos fegyver az emberek gondolkodás­módjáért, az új társadalom felépítéséért folytatott kűz-: delemben. Figyelmeztette a szovjet írókat nagy felelős­ségükre és feladatukra a szovjet emberek kommunista nevelésében. IGNATYIJ NOVIKOV, a Szovjetunió erőmfiépítési mi­nisztere közölte, hogy a Szovjetunióban húsz éven beliil 180 vízierőművet, 200 nagy hőerőművet és körülbelül 260 hőközpontot építenek. Gyors ütemben növekszik a villamosenergia termelése, — Kelet-Szibériában 1970-ig 11-szerte, 1980-ig pedig 40-szerte növekszik. A fő fel­adat 600 000, 1200 000 és 2 400 000 kW kapacitású hő­Jurij Gagarin, a világ első űrhajóspilótája az ülés szünetében küldött-társaival beszélget (CTK — TASZSZ — tele foto) erőmüvek építése. Ä Szovjetunióban jelenleg 62 vízi* erőmű és 112 hőerőmű épül. Novikov a legnagyobb si-í kernek a volgai „XXII. pártkongresszus" vízierőmű, valamint az ukrajnai kremencsugi vízierőmfi üzembehe­lyezését tartotta. Az egyiket egy évvel, a másikat két évvel a határidő előtt adták át rendeltetésének. Novi­kov elvtárs hangoztatta, hogy a Szovjetunió világvi­szonylatban első helyre került legnagyobb vízierőművei­vel. BORISZ JOGANSZON, a Szovjetunió Képzőművészeti Akadémiájának elnöke kijelentette, hogy a szovjet mű­vészek a kommunista építés nagy korához méltó mű­vészet megteremtésében látják fő célúkat. Megállapítot-: ta, hogy a szovjet nép körében igen elterjedt a képző-" művészet. Rámutatott arra, hogy az utóbbi években egyre nagyobb szerepet játszanak a művészet fejlesz­tésében a világművészet és a sok nemzetiségű szovjet művészet legjobb haladó hagyományainak szellemében nevelt fiatal alkotóművészek, a szovjet iskola növen­dékei. A szovjet festők nagy kiállítással készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára. A ki-: T izenhat évvel ezelőtt államosí­tottuk a kulcsipart és a ban­kokat. Az államosítással népünk visz­szakapta saját kincseit, melyeket az uralkodó osztály kisajátított magának, s csak morzsákat juttatott belőlük a nép­nek. A fő Iparágak termelőeszközeinek U A GYŐZELMES LIT vesznek részt a népgazdaság irányításá­ban. Egyre nagyobb a nemzeti bizottsá­államosítása ' lera~kta az alapot, melyen gok jogköre, nagy jogokkal és köteles­a politikai hatalom átvételével fokoza- ségekkel ruháztuk fel a szakszervezete­tosan megkezdhettük az egész tőkés rendszer felszámolását. Mennylen voltak akkor a kételkedők és a hamis próféták? Az elmúlt évek meggyőzően bebizonyították a szocialista ipar fölényét a tőkés termeléssel szem­ben: össztermelése 1937-hez képest a ket termelési, szociális, egészségügyi és testnevelési téren. Ily módon százezrek vesznek cselekvően részt fontos kérdések megoldásában A termelési viszonyokban bekövetke­zett átalakulások és a párt rendszeres politikai nevelőmunkája az emberek négyszeresére növekedett, 1965-ig pedig gondolkodására is mélyen kihatott. Ki­eléri a hatszorosát. Ugyanakkor a tőkés alakulbattak-e a tőkés viszonyok között országok termelése a háború előtti viszo- olyan munkaközösségek, amelyek saját nyokhoz képest mintegy két és félszerte kezdeményezésükből javítják a termékek növekedett, viszont ezt a növekedést nagymértékben a fegyverkezés eredmé­nyezte. minőségét, a technológiát és munkakör­nyezetüket, vagy kötelezik magukat, hogy a nehezen megszerzett tapasztalataikat Teljes mértékben érvényesültek a Szov- és tudásukat átadják munkatársaiknak, jetunióban már előbb kipróbált tervgaz- hogy a teljesítményben és szakképzett­daság előnyei hazánkban. Egyszer s min- ségben mielőbb utólérjék őket? Ilyen denkorra megszüntettük a munkanélküli- emberek csak a szocialista társadalom­séget, a termelőerők enarchitsztikus fej­lődésének és elhelyezésének utolsó ma­radványait, melyek egyes területek gaz­dasági elmaradottságában mutatkoztak. Rendkívül emelkedett népünk életszínvo­nala. Gazdaságunk a szocialista világrend­szer szilárd alkotórésze lett így iparunk­ban és külkereskedelmünkben az államo­sítás után fokozatosan megszüntünk függni a tőkés országoktői és létre|öttek a népgazdaság összes ágai zavartalan fejlődésének a feltételei. A dolgozók egyre nagyobb mértékben ban születnek. Az államosítást, mely lerakta a szo­cialista építés és az új emberi kapcso­latok alapját, azért tudtuk keresztül­vinni, mert népünk nem hagyta magát megtéveszteni az opportunista pártok ve­zetőinek körmönfont politikájától, mely­lyel „ügyesebben" akarták megismétel­ni 1918 történetét. Pártunk nem alku­dozott, hanem tárgyalt a tőkésekkel. A nép túlnyomó többségétől támogatva államosította a fő ipari ágakat. Államo­sított iparunk annak ellenére, hogy kü­lönféle nehézségeket kellett leküzdenie, nem Ismerte meg a tőkés világ válságje­lenségeinek kendőzésére használt kife­jezéseket, nem ismert depressziót, ha­nyatlást, visszaesést stb. Természetesen sok problémát kellett megoldani, melye­ket életünk viharos fejlődése vetett fel. A népgazdaság fejlesztésében elért eredmények csupán a kezdetet jelentik. Hazánk jövőbeni fejlődését legjobban az SZKP programja mutatja, melyet a XXII. pártkongresszus most vitat meg. Mivel a szocialista országok lényegében egy­szerre térnek át a kommunizmusba, eb­ben az Időben a termelőerők nálunk ís nagy fejlődésnek indulnak, széleskörűen bevezetjük az automatizálást, korszerű­sítjük az összes iparágat. Ha az ipari termelés növekedésének ütemében Ó6 az egy lakosra jutó termelésben már ma fokozatosan túlszárnyaljuk a tőkés or­szágokat, akkor a közel jövőben az élet­színvonal emelésében is megelőzzük őket. A szocialista tábor gazdaságilag ls legyőzi a kapitalizmust. Novotný elvtárs az SZKP XXII. kong­resszusán népünk nevében kijelentette, hogy magunkévá tesszük az SZKP prog­ramját, és ennek szellemében elszántan fogunk dolgozni, mert körvonalazza jö­vőnk alapvető vonásalt. Megerősítette bennünk azt a biztos tudatot, hogy a ml nemzedékünk már o kommunizmus­ban fog élni. Ezt a célt szolgálja a har­madik ötéves terv, valomint népgazda­ságunk és kultúránk fejlesztésének 1980-lg terjedő távlati terve, melyet pártunk Központi Bizottsága most ké­szít elő. Ezt a végcélt látta pártunk azokban a napokban Is, amikor a harc az államosításért folyt, amelynek 16. év­fordulójáról ma emlékezünk meg. állítás megörökíti az első hétéves terv emboreit és hős* tetteiket ALEKSZANDR TVARDOVSZKIJ, a Novij mir folyóirat főszerkesztője a szovjet irodalom szellemi megújhodása időszakának nevezte a XX. és a XXII. kongresszus között eltelt időt. „Sok író visszatért az irodalomhoz és újra magtalálta benne helyét. Sokan közülünk nem könnyen és egyszerűen estek át ezen az eszmei újjászületésen. Irodalmi köreink azonban már leküzdötték a nehézsé­geket gondolataikban és érzéseikben." Tvardovszkij hangoztatta, hogy a szovjet irodalom még nem hasz­nálta ki teljes mértékben azokat a kedvező feltételeket, melyeket a XX. pártkongresszus teremtett a fejlődésben. „Nincs nagyobb megtiszteltetés annál a tudatnál, hogy a szovjet írók e történelmi korban egybeforrtak népük­kel és pártjukkal, hogy a szovjet embereknek szüksé­gük van igaz szavunkra és szeretik azt, mert segíti őket az emberi boldogságért, a békéért és a kommuniz­musért folytatott küzdelemben." MIHAIL OLSANSZKIJ földművelésügyi miniszter a föld ésszerű felhasználásáról beszélt. Hangoztatta, hogy jelenleg fontos feladat a szervező munka és a haladó tapasztalatok széleskörű felhasználása. Kiemelte a ne­mesítő-kutatóállomások nagy jelentőségét és megállapí­totta, hogy a mezőgazdaság irányító szerveinek átszer­vezése hasznos volt. ALEKSZANDR KORNYEJCSUK, a Békevédők szovjet bi­zottságának alelnöke hangoztatta, a világon minden be­csületes embernok látnia kell, hogy a kommunizmus és a béke elválaszthatatlan fogalom. Említést tett a szovjet és a nyugati közéleti személyi­ségek nemrégen lezajlott találkozójáról, melyen szemé­lyesen is részt vett. Kijelentette, hogy nagy fordulat megy végbe a nyugati közvéleményben. A nemzetközi helyzet nagyfokú kiéleződése és a nyugati országok lá­zas fegyverkezése komoly aggodalmakat okoz. Kornyej­csuk megállapította, hogy a Békevédők világmozgalma nagy munkát végzett és az utóbbi időben új békeszer­vezetek, csoportok és mozgalmak tűntek fel számos országban. A szovjet békevédők a jövőben is ápolni fogják kap­csolataikat a világ közéleti személyiségeivel, mivel meg­győződésük, hogy a békés együttélés és a vitás kér­dések békés megtárgyalása a háború elhárításának egyik útja. Kornyejcsuk beszéde után az elnöklő Grigorij Ahra­mov bejelentette, hogy a kongresszus elnökségének ja­vaslatot tettek a vita lezárására. A Központi Bizottság beszámolójának a pártkongresszusról tartott előadói be­szédnek és a Központi Revíziós Bizottság beszámolójá­nak megvitatásában a felszólalásra jelentkezett 279 kül­dött közül 70 szólalt fel. A kongresszus egyöntetűen úgy határozott, hogy lezárja a vitát. Abramov közölte, hogy a kongresszus üdvözlő leveleket kapott Honduras, Pakisztán, Thaiföld és más országok kommunista pártjaitól. Az üdvözlő levelek a pártsajtó­ban jelennek meg. A XXII. kongresszus péntek délutáni ülésén N. SZ. HRUSCSOV elvtárs, az SZKP KB első titkára vitaössze­foglaló záróbeszédet tartott. Beszédét gyakran megsza­kította a küldöttek viharos tapsa, amely kifejezte egyet' értésüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom