Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)

1961-10-21 / 293. szám, szombat

A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa Nincs olyan erő, amely megakadályozhatná a marxizmus-leninizmus diadalát Elvtársak! E jelentős napokban az egész közvélemény figyelme Hruscsov elvtárs beszá­molóira összpontosul, melyek ragyogóan tük­rözik a párt megtett Utjának eredményeit, mé­lyen elemezik a jelenlegi nemzetközi hely­zetet, világosan jellemzik hazánk kommunista építésének fó szakaszait és konkrét feladatait. A világon valamennyi ember, akinek drága a béke, szabadság és haladás, új életadó erő, a népek boldogságához és felvirágzásához fű­zött magasztos reményt merít e kiváló doku­mentumokból. Kongresszusunk, az egész párt és az egész szovjet nép büszke e sikerekre és egyönte­tűen helyesli az SZKP lenini Központi Bizott­ságának tevékenységét. , Pártunk Központi Bizottsága a múltban bo-' nyolult és valóban nagy bel- és külpolitikai feladatok megoldáséval foglalkozott, követte az igazi lenini fő irányvonalat. Pártunk és Központi Bizottságunk tevékenységét minde­nekelőtt a sztálini személyi kultusz következ­ményeinek leküzdése, a pártélet lenini nor­máinak helyreállítása, a szocialista demokrá­cia továbbfejlesztése, a hétéves terv teljesí­téséért folytatott eredményes küzdelem* a bé­kés együttélés lenini politikájának következe­tes megvalósítása és kitartó békeharc jellemzi. Az SZKP XX. és XXI. kongresszusa rendkí­vül jelentős határkő volt a szovjet nép és a nemzetközi kommunista mozgalom életében. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az eszmei gaz­dagságot és mélységet, a gazdasági és kultu­rális építés merész terveit, a párt politikai és szervező munkájának fellendülését és ered­ményeit tekintve a szó szoros értelmében át­törést jelentettek népünk gazdasági, politi­kai és szellemi életének valamennyi szakaszán. Most mindenki tisztában van azzal, milyen óriási munkát végzett a párt és a nép az em­lített időszakban. Pártunk és Központi Bizottsága szorgalma­san, hatékonyan és intenzíven dolgozott, mintha lerövidítette volna a határidőket és megelőzte volna az időt. A párt tevékenysége elvezetett minket a kitűzött határkőhöz — az SZKP új programjához, melyet a Központi Bi­zottság Nyikita Szergejevics Hruscsov szemé­lyes vezetésével dolgozott ki és késžített elő. Ez korunk nagy dokumentuma. Alkotószel­leműén gazdagítja hazánk szocialista építésé­nek óriási tapasztalatait, a szocialista orszá­gok, a komriiuiiista világmozgalom és a nem­zeti felszabadító mozgalom tapasztalatait. Ki­merítő választ ad korunk legfőbb kérdéseire. Az SZKP új programja ragyogó fáklyaként vi­lágítja be az új szabad és boldog élet út­ját, a kommunizmushoz vezető utat. Neincsalf a párt és a nép, hanem a testvéri kommunista és munkáspártok, külföldi barátaink is így ér­tékelték programunkat, melyet méltán nevezt tek korunk Kommunista Kiáltványának. Elvtársak! E sikerek az egész párt, vala­mennyi kommupista nagy alkotómunkájának az eredményei, a munkások, kolhozparasztok, a szovjet értelmiség és valamennyi dolgozó önfeláldozó munkájának az eredményei. E si­kereket pártunk lenini Központi Bizottságának helyes irányítása biztosította. E sikereket an­nak köszönhetjük, hogy a Központi Bizottság t élén kiváló államférfi és pártmunkás: Nyikita Szergejevics Hruscsov áll. Fáradhatatlan ener­giája és forradalmi ihlete harcos tettekre ser­- kent mindnyájunkat. Hruscsov elvtársat, a nép­be, pártunk erejébe, irányvonalának szilárd­ságába és rendíthetetlenségébe vetett nagy hit, a kommunizmus ellenségeivel szemben az engesztelhetetlenség, a párt- és a szovjet kor­mány bel- és külpolitikájában pedig bátor­ság és, határozottság jellemzi. Ezek a tulaj­donságok jellemzik legjobban Hruscsov elv­társat, a hü leninistát, aki következetesen és alkotószelleműen fejleszti a rftarxizmus-leniniz­mus nagy tanítását. Elvtársak! Mint a Központi Bizottság tevé­kenységéről szóló beszámolóból kitűnik, a párt és az ország életében igen fontos korszak volt a XX. kongresszus utáni idő. A Központi Bizottság megtalálta a legkomolyabb bel- és külpolitikai kérdések helyes megoldásának módját. Mi szovjet emberek hozzászoktunk népgaz­dasági fejlődésünk nagy mutatóihoz. Hazánk­nak az utóbbi években elért nagyarányú gaz­dasági fejlődése azonban jóval túlszárnyalt minden múltbeli eredményt. 1956—1961 évek­ben sokkal többet ruháztunk be az ország népgazdaságába, mint a XX. kongresszusig a szovjet hatalom -fennállásának egész ideje alatt. Ez alatt a hát év alatt épült új erőmű­vek annyi villamosenergiát termelnek, ameny­nyit 50 dnyeperi erőmű szolgáltatna. A Központi Bizottság közölte a kongresz­szussal, hogy rohamosan csökken az a távol­ság, mely az ipari termelésben elválasztja a szovjetországot az Amerikai Egyesült Államok­tól, és bejelentette azt is, hogý a Szovjetunió több igen fontos ipari és mezőgazdasági ter­mék termelésében már az első helyen áll vi­lágviszonylatban. Ez azt, bizonyítja. hogy ered­ményesen teljesítjük a párttól kitűzött felada­tot: a legfejlettebb tőkés országok utolérését és megelőzését az egy lakosra jutó termelés­ben. A programtervezet nyilvánosságra hozása óta eltelt két és fél hónap bebizonyította, ez az idő elegendő volt arra, hogy érvényesül­jön az alkotó szellemű marxizmus-leninizmus kiváló dokumentumának óriási mozgósító ereje. A kommunisták és a szovjet nép ez alatt az idu alatt gyakorlati tetteikkel bebizonyították, hogy forrón támogatják és helyeslik a prog­ramtervezetet, és ez ma feljogosít \annak állí­tására, hogy ez most már az egész párt és a szovjet nép programja. Elvtársak, vitatliatat­Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs felszólalása lan, hogy a megvitatásra előterjesztett prog­ramot a kongresszus egyöntetűen jóváhagyja. -A pártnak, az államnak, a társadalmi szer­vezeteknek nagy szervező irtunkat kell kifej­teniük a harmadik program teljesítésére, be kell vonniuk a legszélesebb népi rétegeket a gyakorlati munkába. A feladatok teljesítése szempontjából nagy jelentőségű a szocialista demokrácia további elmélyülése és a szovjet­állam fejlesztése. A beszámoló és a program­tervezet behatóan foglalkozik e kérdésekkel. Vlagyimir Iljics Lenin arra tanított bennünket, hogy a széles néptömegek bevonása, az állam rendszeres Irányításába varázsszer, mely meg­tízszerezi erőinket, és nagyon meggyorsítja előrehaladásunkat a kitűzött cél felé. Arra ta­nított minket, hogy a szocialista demokrácia kihat majd a gazdaságra is, serkenteni fogja átalakulását, a gazdasági fejlődés pedig visz­szahat a szocialista demokráciára. Az utóbbi években végzett munkánkban ele­venen megtestesül a demokrácia fejlesztéséről és a tömegeknek az állam rendszeres irányí­tásába való lehető legszélesebb bevonásáról szóló lenini tanok bölcsessége. Szeretnék rámutatni arra a gigászi munkára, melyet a Központi Bizottság végzett a sze­mélyi kultuszhoz fűződő múlt hordalékainak eltávolításában, a szocialista törvényesség megszilárdításában, a szövetségi köztársaságok jogainak bővítésében és a népgazdasági irá­nyítás demokratikus elveinek következetes fejlesztésében. Elvtársak, mint tudják a nagy áttöréskor nem mindenki tudta megérteni milyen óriási jelentősége volt pártunk szempontjából a párt­ós államélet lenini normái helyreállításának és a demokrácia általános fejlesztésének. Molo­tov, Kaganovics, Malenkov, Vorosilov, Bulga­nyin, Pervuhin, Szaburov és a hozzájuk csat­lakozott Sepilov — ezek a néptől elszakadt frakciósok, dogmatikusok és kishitűek éppen az áttörés idején szövetkeztek a párt ellen és az SZKP XX. • kongresszusán kidolgozott le­nini irányzat ellen tevékenykedtek.. A múlt hibáitól és bűntetteitől terhelten — amiért fe­lelősséggel tartoznak a pártnak és a népnek — nem akartak beletörődni a lenini elvek és életnormák helyreállításába, sem pártunk politikájába. A régi elavult formákhoz és mód­szerekhez gölcsösen ragaszkodó, mindén újat ejvető revizionisták, szektások és reménytvesz­tett dogmatikusok voltak, s maradtak a bel­és külpolitikában. Elvtársak! Minél inkább távolodunk a múlt eseményeitől, annál világosabbá válik előt­tünk annak a megalkuvást nem tűrő harcnak jelentősége, melyet Nyikita Szergejevics Hrus­csov és Központi Bizottságunk vívott a lenini eszmék tisztaságáért, az összeesküvők gán­csoskodó kísérletei ellen. Elvszerű, pártos küz­delem volt ez azért, ami élő és forradalmi a leninizmusban, ami mindnyájunkat előre visz és új erőt ad. Erélyes küzdelem volt azok el­len, akik le akartak téríteni bennünket a he­lyes lenini útról. A dogmatikusok dogmatiku­sok maradnak, az igazi élet, az új, azonban nagy és legyőzhetetlen lenini érzékével félre­löki az útból mindazt, ami elavult, ami meg­merevedett, és behatol mindenüvé mint a friss tavaszi szél a szélesre tárt ablakon. Elvtársak! Milyen magabiztosabban kezdtünk el mindnyájan dolgozni, milyen hősiesen bon­takoztak ki a párt és a'nép alkotó erői a le­nini irányzat győzelme után! Ez kedvezően mutatkozott meg gyakorlati munkánkban. A szűzföldek felhasználásának Hruscsov elv­társ kezdeményezésére kitűzött óriási feladata, mellyel a pártellenes csoport konokul szem­behelyezkedett, — különösen Molotov és Ka­ganovics, ez a két mezőgazdasági „szakértő" hadakozott ellene, — rövid időn belül ered­ményes megoldást nyert és az egész szovjet nép és pártunk kiváló hőstetteként került be a történelembe. A gép- és traktorállomások átszervezése, a tervezés rendezése, az anyagi érdekeltség el­vének következetes érvényesítése a mezőgaz­daság általános fellendülését eredményezte. Az ipar óriási fejlődése a tudomány és a technika fellendülése, interkontinentális, óriás rakéták szerkesztése, a Föld első mesterséges bolygói­nak felbocsátása és az első szovjet emberek űrrepülése pártunk és népünk nagy és dicső útjának szakaszait jelentették. A párt- és államtevékenység munkastílusá­nak megváltozása és tökéletesedése élő bizo­nyítéka annak az újnak, melyet a dogmati­kusok és revizionisták elleni harcban kivív­tunk. Ez az új n;a mindenben felismerhető, a kollektív. vezetés lénini elvének következetes ér­vényesülésében, a pártkongresszusok és a köz­ponti bizottsági plénumok rendszeres megtar­tásában, a bírálat és az önbírálat általános kibontakozásában, az alapszervezetek és va­lamennyi kommunista aktiválódásában. A párt és a kormány ma nem hoz fontos döntést anélkül, hogy ne tanácskoznék a néppel,' ne liallgatná meg mindig a nép komoly szavát, és ne ügyelne• arra,' hogy a nép közvetlenül részt vegyen a döntésben. A párt és a nép egyetértett a lenini irány­zattal. A testvéri kommunista \ és munkáspár­tok helyeselték a lenini irányzat megvalósí­tásával összefüggő határozatainkat és gyakor­lati tetteinket. Ezalatt az idő alatt még ma­gasabbra emelkedett a legyőzhetetlen lenini zászló. Ma, kongresszusunkon újra büszkén hangoztathatjuk, hogy a marxizmus-leninizmus nagy ügye legyőzhetetlen, és nincs a vilá­gon olyan erő; amely megakadályozhatná a győzelmet. Elvtársak! A lenini irányzat érvényesülé­sének nagyszerű eredményeit elemezve aggo­dalommal kell szólnunk az albán vezetők el­járásáról, mellyel az utóbbi időben lépésről lépésre aláássák országaink, az SZKP és az Albán Munkapárt barátságának alapjait. Mint a lenini párt tagjai, mint internaciona­listák, határozottan állíthatjuk, hogy pártunk és Központi Bizottsága, valamint Hruscsov elvtárs személyesen mindent megtettek a szov­jet-albán viszony kedvező fejlődésére és szi­lárdítására. Ezt az Albán Munkapárt vezetői is nemegyszer hangoztatták. Ügy látszik az albán vezetők megfeledkeztek hajdani fogad­kozásaikról és most mindent, ami az SZKP és az Albán Munkapárt kapcsolataiban nemrégen még nagyon jó volt, a legsötétebb színre igye­keznek mázolni. Az albán vezetők, akik sze­mélyi kultuszt űznek otthon, rossz szemmel nézik XX. pártkongresszusunk irányzatát, mely a személyi kultusz követelményeinek teljes fel­számolására, a párton belüli demokrácia és a forradalmi törvényesség biztosítására irányul. Ma keserűen teszünk említést arról a kísérle­tükről, hogy egyenetlenséget akarnak szítani a szocialista országok testvéri családjában. Azért mondjuk ezt, mprt mély meggyőződé­sünk, hogy egy mód van az események káros következményeinek megakadályozására, mint ezt Hruscsov elvtárs beszámolójában említet­te, — éspedig az albán vezetők visszatérése az internacionalizmushoz, a szocialista orszá­gokkal ápolt barátsághoz és együttműködés­hez, ami közös nagy ügyünk érdeke. Elvtársak! A szovjet államnak nemcsak a belpolitikai, hanem egész külpolitikai tevé­kenységét is igazi mély demokratizmus hatja át. A békepolitíka a szocialista rendszer lé­nyegéből ered, és a szovjet emberek cselek­vően részt vesznek a békepolitika megvalósí­tásában. A kommunista párt külpolitikai irány­vonala, melyet a Központi Bizottság tevékeny­ségéről szóló beszámoló is kifejtett, vágyaikat, reményüket és megmásíthatatlan békeakaratu­kat fejezi ki. Ma, amikor a szocialista rend­szer a világfejlödés döntő tényezője lett, kü­lönösen nagy jelentőségű a Szovjetunió és a többi szocialista ország békeszerető lenini kül­politikája. Az utóbbi években e téren is új utakat egyengettünk. Elvetettük az elavult módszereket és merev dogmákat. A párt az új körülmények között teljesen helyreállította és még jobban kibontakoztatta a békés együtt­élés lenini politikáját, ezt a mélyen elvszerű és egyben rugalmas, a gyakorlati élettel szo­rosan összeforrott politikát. Szocialista hazánk még sohasem örvendett olyan nagy nemzetközi tekintélynek, mint ma. Békeszerető külpolitikája még sohasem volt olyan aktív és ugyanakkor oly nyugodt, maga­biztos és hatékony, mint napjainkban. A kommunista párt és a szovjet kormány erőteljesen szorgalmazza a második világhá­ború európai maradványainak felszámolását, a német békeszerződés aláírását, hogy ez meg­kösse az új világháború kirobbantásán tevé­kenykedő revansisták kezét. A Szovjetunió el­szántan és fáradhatatlanul küzd az egyete­mes leszerelésért, a gyarmati elnyomás vala­mennyi formájának és megnyilvánulásának fel­számolásáért, a népek barátságának megszi­lárdításáért, ás a különböző társadalmi rend­szerű államok békés együttműködéséért. Ez a béke egyenes és világos útja, melynek kö­vetésére kommunista pártunk valamennyi né­pet felszólít. Külpolitikai sikereink elválaszthatatlanul összefüggnek Nyikita Szergejevics Hruscsov tevékeny munkásságával, mellyel fáradhatat­lanul védelmezi a népek békéjének és sza­badságának ügyét. Brezsnyev elvtárs ezzel kapcsolatban említést tett Hruscsov elvtársnak az európai, ázsiai és afrikai országokban tett több mint 30 külföldi útjáról, melyen a béke eszméit propagálta. Majd a Legfelső Tanács nemzetközi parlamenti kapcsolataival foglal­kozott. Végül rátért a szocialista társadalom fejlődésére a kommunizmus építésének idősza­kában. Elvtársak I A Központi Bizottság beszámolója és az új programtervezetről szóló beszámoló így határozza meg a szocialista állam fejlő­désének fő irányait a kommunizmus építésé­nek időszakában: a szocialista demokrácia ál­talános kibontakoztatása és tökéletesítése, va­lamennyi állampolgár tevékeny részvétele az államigazgatásban, a gazdasági és kulturá­lis építés vezetésében, az államapparátus mun­kájának megjavítása és fokozott népi ellenőr­zés az államapparátus tevékenysége felett. Ezek a fejlődési folyamatok már ma szemünk előtt játszódnak le, és a szovjet emberek rendkívül megnövekedett politikai öntudatából, valamennyi állampolgárnak az egész nép ügyéért érzett nagy felelősségéből erednek. A szocialista demokrácia kibontakozása ha­zánkban ,éles ellentéte annak, ami az impe­rialista országokban történik. A jelenlegi fontos történelmi korszakban a párt igen nagy figyelmet szentel a szovjete(s további megszilárdításának és munkájuk álta­lános javításának. A párt kedvező hatására sok minden megváltozott a szovjetek életében .és munkájában. Többet foglalkoznak a gaz­dasági és kulturális építés kérdéseivel. Az or­szág politikai és gazdasági életének igen fon­tos kérdéseiről is tárgyalnak üléseiken. Mindez jelentős mértékben megnövelte a szovjetek szerepét és felelősségét életünk ége­tő kérdéseinek megoldásában, megszilárdítot­ta kapcsolatukat a tömegekkel, feltételeket te­remtett arra, hogy további dolgozókat von­junk be a kommunista építés feladatainak ak­tív gyakorlati teljesítésébe. A szovjetek a nép egységét megtestesítő, mindent felölelő, igazig népi szervezetekké, milliók közéleti tevékeny­ségének iskolájává váltak. Elég megjegyez­nünk, hogy az idén csak a helyi szovjetekbe 3 822 000 képviselőt választottak be, akik 138 millió választót képviselnek, ma több mint 20 milliós aktívával dolgoznak. Nálunk kialakultak és széleskörűen kibon­takoztak a dolgozók bekapcsolásának új for­mái, mint a szovjetek állandó bizottságai, vég­rehajtó bizottságok polgári testületei, népi ellenőrző szervek, önkéntes instruktor-cso­portok, a kulturális, egészségügyi és népmű­velési intézmények társadalmi tanácsa. A la­kosság valamennyi rétegének milliói erkölcsi kielégülést találnak munkájukban, és nem kérnek érte díjazást. Elvtársak, ez államunk valóban össznépi alapjának igazi megnyilvá­nulása. Pártunk ezt az új vonást is támogatja a szovjetek munkájában és minden feltételt megteremt kibontakozásukra. A párt feladat-, ként tűzi ki, hogy az államszervek képviselő­testületének egyharmadát új emberek közül válasszák, hogy a dolgozók újabb százezrei és milliói járják ki az államigazgatás iskoláját a szovjetekben. Az SZKP programtervezete magában foglal-: ja a ,nép életszínvonala emelésének és kul-: turális fejlődésének nagyszabású terveit. A párt és a kormány bőkezű a nép életszín­vonalának emelésére előirányzott eszközökben. Az idei állami költségvetés csak a szociális és kulturális célokra több mint 27 milliárd ru­belt irányoz elő, ami a költségvetési kiadások 35 százalékát képezi. Képzeljük csak el, elv­társak, milyen munkát kell végezniük, meny-: nyi kezdeményezést és gondoskodást kell ta­núsítanuk területi szerveinknek, hogy népünl^ iavára gazdaságosan használják fel ezeket az eszközöket. E téren sok a sikerünk, de nem szoktunk megfeledkezni a fogyatékosságokról sem. Nem minden területi szervezetünk hasz­nálja fel felelősségteljesen az e célra szánt állami eszközöket. Mindnyájan örülünk annak, ha ipari léte-: sítményeket határidő előtt helyeznek üzembe. Az ipar fejlesztése a jövőben is fő felada­tunk. De épp olyan fontos számunkra, hogy építőink az iskolákat, lakóházakat, kórházi­kat és gyermekintézményeket is jdejében át­adják a társadalomnak, hogy gazdaságosan használják fel az e célra szánt eszközöket, hogy az-építkezést a megszabott határidőn be­lül kifogástalanul befejezzék. Pártunk bírálja azokat a vezetőket, akik az élő szervezőmunka helyett csak aktatologa­tással töltik az időt, határozatokat és utasítá­sokat adnak ki, és azt hiszik, hogy ez az irá­nyítás lényege. A Baskír ASZSZK-ban a davle­kanovoi kerületi szovjet végrehajtó bizottsága például nem tudni mi okból úgy vélte, „hogy kötelező határozatot kell hoznia az Iljics Em­lékezete nevű kolhoz napi munkarendiéről. A határozatban megjelöli, mikor menjenek munkába a kolhozparasztok, mikor ebédelje­nek, mikor hagyják abba a munkát, mintha a kolhoz vezetősége, s maguk a tagok ezt nem tudnák. A lenini munkastílus, melyre a párt és a Központi Bizottság tanít minket, feltételezi, hogy nem utasításokkal, hanem mindenekelőtt meggyőzéssel, szervezéssel és állandó felvilá­gosítással lehet csak irányítani és tekintetbe kell venni a tömegek nézeteit és javaslatait. A szovjetek valamennyi munkatársának és képviselőjének kötelessége, hogy állandóan a tömegek között legyen, tapasztalatokat és erőt merítsen az emberekkel fenntartott kapcsolatá­ból,. egyetlen lehetőséget se mulasszon el, bogy megszólaltassa az embereket, megismer­je gondolataikat és vágyaikat, megtudja köve­teléseiket és szükségleteiket. Mindnyájunk szá­mára szolgáljon a dolgozók javaslataihoz való mélyen pártos viszony nagyszerű példaképül Nyikita Szergejevics Hruscsov mindennapi te-: vékenysége, mellyel példát mutat arra, ho­gyan kell felfigyelni az egyszerű emberek sza­vára. Jól tudjuk, milyen nagyszerűen és vilá­gosan tudja megmagyarázni az embereknek a legbonyolultabb kérdéseket. Jól tudjuk, milyen állandó eleven kapcsotatot tart fenn az em­berekkel, s hogy ebből a kristálytiszta forrás­ból merít ihletet és népi bölcsességet, és hogy rendkívül jó szervező tehetség. Nyikita Szerge­jevics e tulajdonságaival méltán kiérdemelte pártunk és az egész szovjet nép szeretetét és tiszteletét. Ma, pártunk sok ezer tagjának ezen az ösz­szejövetelén kijelentjük, hogy a szovjet népek sok nemzetiségű, nagy családja és az egész szabadságszerető emberiség még sohasem élt ilyen boldog és reményteljes időben. Oj erőnK, új távlataink, új reményeink vannak. Céljaink világosak, és az SZKP új programjának fénye világít útunkon. Pártunk magasan hordozza a kommunizmusért vívott harc Lenintől ránk ha­gyott zászlaját. Népünknek hű és érdekeihez elszántan ra­gaszkodó, törhetetlen eszméjével és szerve­zeti egységével erős pártja van. Pártunknak szilárd, harcedzett Központi Bizottsága van, melynek élén a hű leninista, Nyikita Szerge­jevics Hruscsov áll. A párt vezetésével, a párt Központi Bizott­ságának vezetésével a szovjet nép építi és fel­fogja építeni a kommunizmust. Mi, kommunisták büszkék vagyunk nagy pártunkra, büszkék vagyunk arra, Iíogy hoz­zátartozunk, hogy a párttal együtt népünket szolgáljuk. Ebben látjuk életünk értelmét és célját. Oj S2Ö 3 * 1961. október 2L

Next

/
Oldalképek
Tartalom