Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)
1961-10-19 / 291. szám, csütörtök
A Szov jetunió Kom munista Pártjának programjáról " —Wlii mi li ' 1 mi n ————ii'»miii —»Hi »i wi ni iii ini mirTm—rrr» ir -Mir»rrrrrrrn-i.Mii i n n n ~l '(Folytatás g ICj. BldalF6l| Ä nemzeti kultúra formái nem merevednek meg, hanem tökéletesednek, a régi formák, amelyek már nem felelnek meg a komunista építés feladatainak, eltűnnek és ú] formák születnek. Természetes dolog, hogy a nemzeti színhatások érvényesülnek az irodalomban és B művészetben. Gyakran azonban e téren elavult, idejüket múlt dolgokkal találkozunk. Az építészetben például néha régmúlt évszázadok homályából nyilvánvalón elavult formák bukkannak elő, amelyek egyáltalán nem felelnek meg a mai emberek életfeltételeinek és . szükségleteinek. Márpedig a jövő csakis azoké a formáké, amelyek megfelelnek korunknak. A párt továbra ls biztosítani fogja a szovjet nemzetek nyelvének szabad fejlődését, nem enged meg semmiféle korlátozást, semmiféle előjogokat, sem kényszert az egyik vagy a másik nyelv használatánál. A Szovjetunió minden állampolgárának megvan és meglesz az a joga, hogy gyermekeit teljesen szabadon nevelhesse bármely nyelven. Nálunk nincsenek fékek, amelyek lehetetlenné tennék a nemzeti nyelvek fejlődését. Fejlődésüknek azonban nem a nemzeti korlátok erősödéséhez, hanem a népek közeledéséhez kell vezetnie. Látnunk kell a nem orosz nemzetek ama egyre erősödő törekvését, hogy elsajátítsák az orosz nyelvet. Az orosz nyelv a gyakorlatban a Szovjetunió nemzeteinek második anyanyelve, nemzetközi kapcsolatainknak eszköze lett, amely valamennyi nemzet és nemzetiség számára hozzáférhetővé teszi a Szovjetunió minden népének kulturális értékelt, a világ kultúrájának értékeit. Az orosz nyelv önkéntes tanulmányozására a mindennapi életben végbemenő folyamata kedvező hatással van a nemzetek együttműködésének elmélyülésére. Országunkban a nemzetek egyre közelebb kerülnek egymáshoz, szociális szempontból egyre egyöntetűbbekké válnak. A kommunizmus építésének előrehaladott időszakában elérjük a nemzetek teljes egységét. De azután is, amikor a kommunizmus már alapjaiban felépült, még kbrán lenne a nemzetek egybeolvadásáról beszélni. Lenin, mint ismeretes, rámutatott, hogy az állami és nemzeti különbségek még a szocializmus győzelme után is sokáig fennmaradnak minden országban. Természetesen találkozunk olyan emberekkel is, akiknek nem tetszik, hogy állítólag elfojtjhk a nemzetiségi különbözőségeket. Azt feleljük nekik: a kommunisták nem fogják tartósítani és minden időkre szentesíteni a nemzetiségi különbségeket. Támogatni fogjuk azt az objektív folyamatot, amely egyre közelebb hozza egymáshoz a nemzeteket és a nemzetiségeket, s amelyre a kommunizmus építése során az önkéntesség és a demokratizmus alapján kerül sor. Erősíteni kell a tömegeknek a proletár nemzetköziség és a szovjet hazafiság szellemében történő nevelését. Teljes bolsevik következetességgel ki kelj küszöbölnünk a nacionalista csökevények minden legkisebb megnyilvánulását. A Szovjetunió nemzeteinek testvérisége pártunk nagy vímánya. őrizni fogjuk, mint szemünk fényét 1 4. Kommunista nevelés és az egyéniség sokoldalú fejlesztése Elvtársak! A kommunizmus építésének legfontosabb része az emberek kommunista szellemben történő nevelése. A munkatermelékenység lehető legnagyobb mérvű fokozása, a kommunista társadalmi viszonyok fejlesztése és a kommunista együttélés szabályainak megszilárdítása elképzelhetetlen a társadalom valamennyi tagjának egyre erősbödő öntudatossága és kulturális fejlettsége nélkül. Minél öntudatosabbak a társadalom tagjai, minél teljesebben és széleskörűbben bontakozik ki alkotó munkássá* guk, annál gyorsabban és sikeresebben váltjuk valóra a kommunizmus építésének programját. Milyen feladatokra gondolunk, amikor az új ember kialakításáról beszélünk? Ide tartozik: — a kommunista világnézet megszilárdítása : a kommunizmus eszméibe vetett mélységes hit, a társadalmi kötelességek iránti öntudatos viszony, szocialista internacionalizmus és hazafiság, haza iránti odaadás, amely kész életet nem kímélve megvédeni a hont; — a munkával való nevelés, a munkához és e társadalmi termeléshez való kommunista viszony; — a szocialista erkölcs alapelveinek megszilárdítása, a kommunista együttélés szabályainak önkéntes betartása; — kulturáltság, a tudományos alapismeretek elsajátítása, általános és politechnikai műveltség, esztetikai és testnevelés. A kommunizmus megnemesíti az embert. A kommunizmus az emberiség és az emberi egyéniség legnagyobb mérvű felvirágoztatását jelenti. A társadalom valamennyi tagja új, kommunista jellemvonásainak fejlesztésében a párt rendkívüli jelentőséget tulajdonít az Ifjúság kommunista nevelésének és oktatásának. A párt és a nép nagyszerű nemzedéket nevel fel,, a szocializmus áldozatos építőinek, a haza hős védőinek nemzedékét, amely minden időkre szóló dicsőséget szerzett. Most az embereket a kommunista társadalom életére készítjük elő. A kommunizmus nemzedékét gyerekkorétól kezdve kell nevelnünk, Ifjúságában kell védelmeznünk és megedzenünk, gondoskodnunk kell róla, hogy ne váljanak erkölcsi nyomorékokká — a helytelen nevelés és a rossz példamutatás áldozatéivá. Ha a gyümölcsfán a fiatal oltás kárt szenved, • bizony sok munkát ad, hogy kigyógyítsuk, helyre hozzuk őket, s gyakran bizony hiába dolgozunk, hiábavaló a fáradságunk. Ugyanígy van a fiatal emberekkel ls. Az új ember nemcsak a párt, a szovjet állam, e szakszervezetek, a Komszomol nevelő munkájának hatására nő fel, befolyással van rá a társadalom egész élete — a termelés módja, az elosztás, a községi szolgáltatások formái, a közéleti politikai munka, a jogszabályok és a bírósági gyakorlat. Az emberek kommunista öntudatának fejlesztésére, a polgári gondolkodás és erkölcs csökevényeinek megszüntetésére fel kell használnunk minden gazdasági, politikai és jogi eszközt, a társadalmi élet minden megnyilvánulását. A burzsoázia az egyén szabadságát egybekapcsolja a magántulajdonnal. A tőkés országokban azonban millió számra élnek vagyontalan emberek, s a burzsoá magántulajdon számukra nem a szabadság záloga, hanem a nyomor igája. A kis vállalkozóknak a magántulajdon nem teszi lehetővé egyéniségük kifejlesz : tését, ellenkezőleg, béklyóként tartja őket függőségben, láncolja őket a monopol tőkéhez. Csak a kapitalistáknak nyújt a magántulajdon teljes szabadságot abban, hogy kizsákmányolják a dolgozókat, és mesébe illő nyereségeket halmozzanak fel. Országunk és az egész szociális^ világrendszer dús tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy nem a magántulajdon, hanem a társadalmi tulajdon szabadítja meg az embert a társadalmi függőség minden formájától, és biztosit messzemenő lehetőségeket az egyéniség szabad fejlődése számára. A kollektivizmus, az elvtársiasság, a társadalmi kötelességek iránti odaadás nemes elvei egyszer s mindenkorra népünk sajátjává váltak. A programtervezet nagy Jelentőséget tulajdonít annak, hogy tovább fejlesszük a szovjet emberek haladó, tudományos világnézetét. Ez érthető is. Hisz az ember szellemi fejlődése nem lehet sikeres, ha feje tele van misztikával, babonákkal, és helytelen képzetekkel. Az embermilliók világnézetét a történelem során először építjük fel a marxizmus-leninizmus tudománya alapján, amely a néptömegek eszmei fegyverévé vált a jobb életért, a kommunizmus győzelméért folytatott harcban. A marxizmus-leninizmus vezette az emberiséget a szebb kommunista jövőbe vivő helyes, pontosan megszabott történelmi útra 1 Forradalmárok és internacionalisták vagyunk, s ezért nem nézhetjük közömbösen a reakciós nézetek propagandáját, nem törődhetünk bele abba, hogy a burzsoázia elködösítse és megzavarja az emberek gondolkodását, soviniszta szenvedélyeket szítson. A párt továbbra is le fogja leplezni az imperialista ideológiát. A kommunista öntudat a kommunizmusért folytatott tevékeny harcban, a közjóért végzett munkában alakul ki és szilárdul meg. Minden ember cselekedeteiben, minden kollektíva, minden szervezet és intézmény munkájában a kommunista eszméknek szervesen egybe kell kapcsolódniuk a kommunista tettekkel. A kommunista nevelésnek, a társadalom sokoldalú fejlődésének alapja az alkotó munka. A munka mindig az emberek létének és fejlődésének forrása volt, és lesz. Különböző nyelveken minden nemzet ugyanazt az igazságot vallja: „Aki nem dolgozik, ne is egyék." A kommunistáknak nem az a célja, hogy az embereket a munkától szabadítsák meg, nem, munkájuk kizsákmányolásától kívánják megszabadítani őket. A kommunizmus alapelve „mindenki képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint' teljes egységbe foglalja az ember munkáját és azt a tényt, hogy megkap mindent, ami életéhez szükséges és ami életét kellemessé teszi. A kommunista nevelés fő feladata meggyőzni mindenkit, hogy az ember nem élhet munka nélkül, anélkül, hogy az élethez szükséges javakat hozna létre. Ami jőt tesz a szovjet ember, magának és az egész társadalomnak teszi. Legyünk lelkiismeretesek a munkában, végezzünk el mindent idejében és jól — ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy gondoskodunk elvtársainkról, akik szintén mindnyájunk számára, tehát számomra is dolgoznak. Ebben jut kifejezésre az új társadalom embereinek elvtársi együttműködése, egymás kölcsönös megsegítése. A burzsoázia elnyomja és megalázza a dolgozókat. A kommunisták a szabad munkát minden ember életének és jólétének forrásaként, a társadalom haladásának és felvirágzásának zálogaként tisztelik és magasztalják. A programtervezetben megtaláljuk a kommunizmus építőinek erkölcsi kódexét, az új társadalom erkölcsi normáit, etikai alapelveit. A burzsoá ideológusok már több mint száz esztendeje azzal vádolják a kommunistákat, hogy tagadják az erkölcsöt, aláássák a társadalom erkölcsi alapjait. A burzsoáziának azért van szüksége ezekre a koholmányokra, hogy álcázza velük saját erkölcstelenségét. Mi a kizsákmányoló osztályok erkölcsi parancsainak alapja? Erre a legvilágosabban az efféle közmondások mutatnak tá: „A gazdagnak az úristen is a komája", „Vagy te lopsz, vagy téged lopnak meg", „A pénznek nincs szaga", „Farkasa az embernek az ember". Ezeket a kegyetlen és elvetemült szabályo kat valóban megtagadjuk. Szembeállítjuk ve lük a kollektívizmus és a humanizmus erköl cslI elveit, amelyek a következő gyönyörű sza vakban jutnak kifejezésre: „Egy mindenkiér mindenki egyért", „Az embernek barátja, elv társa és testvére az ember". Feladatunk elérni, hogy az új erkölcsi köve telmények valamennyi szovjet ember belső szükségletévé váljanak. Még nagy munkát kel elvégeznünk, hogy leszámoljunk a múlt csö kevényeivel. A közéletben a haladó jelensé gek nem szigetelődnek el attól, ami régi, ma | radi. A haladás végül győz, de a múlt csökevényei fékezik a fejlődést. A jó példamutatás ereje a legnagyobb, ezen épül fel nálunk a nevelés. De közismert dolog az is, hogy a gaz hamar elburjánzik, ha nem irtják ki idejében. . A társadalomnak nagyobb érdeklődést kell tanúsítania az emberek magatartása iránt, nagyobb követelményeket kell támasztania velük szemben. Hisz a csúf dolgokat olyan emberek követik el, akik nagyrészt egyik vagy másik munkaközösség, ilyen vagy olyan szervezet, szakszervezet, Komszomol, kolhoz, kulturális és művelődési szervezet vagy társaság, sőt egyes esetekben pártunknak a tagjai. Tevékenyebben ki kell használni a társadalom erkölcsi súlyát és tekintélyét abban a harcban, amelyet a szocialista együttélés normáinak és szabályainak megsértői ellen folytatunk. Azt akarjuk, hogy minden ember sokoldalúan képzett legyen. A munkásosztályon kívül melyik osztály, a kommunista párton kívül melyik uralkodó párt tűzte feladatul maga elé minden dolgozó képességeinek és tehetségének fejlesztését? A párt a nép kulturális fejlődésében látja a kommunizmus győzelmes építésének zálogát. Országunk a kulturális forradalom befejező szakaszán megy keresztül, amelynek fő tartalma a kommunizmus valamennyi múlhatatlan ideológiai és kulturális feltételének megteremtése. E szakasz legfontosabb feladata, hogy minden munkás és paraszt kulturális-műszaki színvonalát az értelmiség színvonalára emeljük, s ezzel alapjában megszűntessük a testi ős szellemi munka közti lényeges különbségeket. A társadalom tagjainak zöme a legközelebbi húsz év alatt Ilyen vagy olyan úton teljes .középiskolai, szakközépiskolai vagy főiskolai képzettséget szerez. Ez nagy, de teljesen megoldható feladat. A következő tíz évben valamennyi iskolaköteles gyerek számára be kell vezetni az általános és politechnikai (tizenegyéves) oktatást. Emellett a fiataloknak az iskola nyolcadik osztályának elvégzése után az iskolaügyl törvény értelmében gyárakban, kolhozokban kell dolgoznia s ugyanakkor tanulnia, teljes középiskolai képzettséget szereznie. Ez megnyitja a főiskolai képzettség megszerzésének útját, és lehetővé teszi, hogy a termelésben kiváló szakmunkát végezzenek. Biztosítani kell továbbá, hogy a népgazdaságban dolgozó fiatalok, akiknek nincs középiskolai képzettségük, a következő tíz esztendő során legalább a nyolcosztályos iskolát elvégezzék. Ez fontos és halaszthatatlan feladat. Ne feledjük, hogy sok fiú éš lány a háború alatt nem szerezhette meg a középiskolai végzettséget. Kellőképpen gondoskodnunk kell országunk e fiatal polgárairól. A szovjet iskolának különösen fontos szerep jut abban, hogy biztosítsa az ember sókoldalú, harmonikus fejlődését. Az iskola, amely a kommunizmus szellemében neveli diákjait, köteles beléjük oltani a legjobb tulajdonságokat és szokásokat, előkészíteni őket a képességeik szerint végzett lelkiismeretes munkára, a társadalmi értékek értelmes kihasználására, a kommunista erkölcs normáinak, az együttélés szabályainak következetes betartására. A felnövő nemzedék nevelésében fontos szerep jut a tanítóknak, akiket joggal tekintünk az ifjúság szellemi nevelőinek. Minden téren fokozni kell a tanítók szerepét, figyelmet és gondot kell rájuk fordítani! A párt nagy jelentőséget tulajdonít a nevelés céljait szolgáló társadalmi intézmények: internátust iskolák, félinternátusi iskolák, és iskola előtti nevelő intézmények továbbfejlesztésének. A társadalmi és családi nevelés nem áll szemben egymással, a családnak a, gyerekekre gyakorolt nevelő hatása álljon összhangban a társadalom keretében történő nevelésünkkel. Egyáltalán nincs Igazuk azoknak, akik azt állítják, hogy a kommunizmusba való átmenet idején a család jelentősége csökken és idővel teljesen eltűnik. A valóság az, hogy a kommunizmusban a család megerősödik, a családi kapcsolatok végleg megtisztulnak az anyagi spekulációktól, s elérik a legnagyobb fokú tisztaságot és szilárdságot. A párt arra törekszik, hogy bevezesse az általános középiskolai oktatást, s egyidejűleg programjában célul tűzte ki, hogy még hozzáférhetőbbé tegye a főiskolai tanulmányok minden formáját. Főiskoláinknak jelenyeg 2 600 000 hallgatójuk van. 1980-ig a főiskolai hallgatók számát 8 millióra, vagyis több mint háromszorosára emeljük. Különösen az esti tanfolyamok és a távhallgatás jelentőségét fokozzuk. Véget kell vetnünk annak, hogy a vidéki lakosság kulturális és műszaki színvonala Jelentősen elmarad a városi lakosság színvonalától; e téren is meg kell szűntetnünk a város és falu közti lényeges különbséget. A kul-; turáiis kérdésekkel foglalkozó szervezetek fordítsanak fokozott gondot a falu kulturális színvonalának emelésére. A legközelebbi években nagyarányú intézkedéseket kell végrehajtanunk, hogy fejlesszük a kultúra anyagi bázisát — papírgyárakat és nyomdákat, rádió és televíziós stúdiókat, színházakat, filmgyárakat és mozikat, klubokat és könyvtárakat. Ez természetesen nagy ányagl költséggel jár, kommunizmust építő társadalmunk azonban nem kíméli a költséget, hogy minél teljesebben kielégítse a szovjet emberek kulturális szükségleteit. Évszáza<Jankban, amely a rohamos tudo-i rnány és műszaki haladás százada, a társa-, 1 dalom és az emberi egyéniség fejlődése elképzelhetetlen a tudományos vívmányok tervszerű és sokoldalú kihasználása nélkül. V. I. Lenin annakidején azt mondta: „A tu-i domány, a proletariátus és a technika képvi-í selőinek szövetségével szemben semmiféle sö-; tét erő sem állhatja meg helyét." (Lenin Mű-' vei, 30. kötet.) E látnoki szavak azóta valóra váltak. Tönkre zúztuk és megsemmisítettük a kizsákmányolók sötét erőit, mindörökre véget vetettünk a gazdasági és szellemi elnyomás minden formájának. Érőfeszítéseinket most egyre inkább arra irányítjuk, hogy megszaba-, dítsuk az embereket a természet elemi erői-; nek basáskodásától s ezeket az erőket az em j ber akaratának vessük alá. Ezzel elháríthatjuk az utolsó akadályt ls azon az úton, amely az emberiséget elvezeti az igazi szabadság bi-; rodalmába. A tudománynak meg kell felelnie napjaink követelményeinek, harcos, hathatós fegyvernek kell lennie a sürgető népgazdasági problémák megoldáséban s a társadalom termelőerőinek kibontakoztatásában. A tudománynak távlatilag meg kell találnia azt a lehetőséget is, miként irányíthatók e termonukleáris reakciók, a nukleáris energia' korlátlan bőségű forrásai a békés felhasználás érdekében, hatnia kell az éghajlatra, az időjárás adta feltételekre, diadalt kell aratnia, a betegségek fölött, biztosítania kell az emberek hosszú életét, irányt kell adnia a szervezetek lét-: fontosságú folyamatainak,' létre kell hoznia a szükséges tulajdonságú műanyagok elegendő mennyiségét, uralnia kell a kozmikus tért és megbízható utakat kell létesítenie a világűrbe kialakuló összeköttetések számára. Mindez a tudomány és a technika világtörténetében új időszakot teremt s az embernek az energia kimeríthetetlen forrásait bocsátja rendelkezésére s valóban a természet urává tesz!. Az emberiségnek a kommunizmus felé való történelmi jelentőségű előrehaladása tanulmányozásában, a kapitalizmus összeomlásával összefüggő folyamatok elemzésében, a társadalomfejlesztés tervszerű irányításában, tudományos alapjainak kidolgozásában, a gazdasági s a kulturális építőmunka az emberek matérialista világnézetének kialakításában, valamint a kommunista társadalom emberének a burzsoá ideológia elleni harcra való neve-j lésében egyre nagyobb jelentőséget kell tulajdonítanunk a társadalomtudományoknak. A párt ezért gondoskodni fog az emberi ls-i meretek minden téren való felvirágoztatásáról. A szovjet tudósok becsületbeli ügye s hazafias kötelessége, hogy megszilárdítsák azt a vezető helyet, amelyet a szovjet tudomány a legfontosabb ismeretek terén már kiharcolt magának, s minden alapvető fontosságú irányban biztosítani kell a tudományos világbari betöltött vezető szerepét. Az irodalom s a művészet az új arculatú ember fejlődésében igen nagy szerepet tölt be. A kommunista eszmeiségen és az igazi humanizmuson alapuló irodalom és művészet az új világ építőinek tulajdonságait ápolja a szovjet emberekben s az emberek művészi, valamint erkölcsi fejlődését szolgálja. A párt azzal a felhívással fordul minden irodalmi s művészeti tényezőhöz, hogy bátran s újító módon dolgozzák fel a jelenkor adta témákat. A nép kiváló szellemi képességei s tehetsége feltárásának s kibontakoztatásának széles területe a népművészeti alkotás, amely egyre jobban elterjed. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem volna szükségünk a hivatásos művészet kibontakoztatására. A népművészeti alkotás mindig követésre méltó példának tekinti majd a hivatásos kollektívák s a kiváló művészek alkotó tevékenységét, mert el kell érnie színvonalukat: A népművészeti alkotás viszont a hivatásos irodalom és művészet értékgyarapításának s felvirágoztatásának kimeríthetetlen forrása lesz. A szocializmus és a kommunizmus kultúrája új, magasabb fokot jelent az emberiség kulturális fejlődésében. Megvan minden feltételünk arra, hogy sikeresen tegyük meg a kommunista kultúra magaslataihoz vezető utat. V. Ä kommunizmus és az emberiség előrehaladása Elvtársak! Pártunk programjának teljesítése mérhetetlen hatást gyakorol a világtörténelem folyására. A kommunizmus építése, a példamutatás erejével, a marxizmus-leninizmus zászlaja alá vonzza a dolgozó emberek további százmillióit szerte a világon. Ez a példamutatás elsősorban a termelőerők gyors ütemű fejlesztésében, a nép élet- és kulturális színvonalának óriási emelkedésében s az emberek megelégedett és boldog életéhez szükséges feltételek megteremtésében nyilvánul meg. A társadalom egész fejlődése igazolja annak a lenini előrelátásnak helyességét, hogy az az ország, ahol a szocializmus győzelmet aratott, főleg gazdasági jellegű építőmunkájával befolyásolja a világforradalom kibontakozását. A szocialista és e kapitalista rendszer versengésének legfontosabb színtere a békés gazdasági versengés területe. E versengés eredményeit elsősorban a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közti verseny dönti el. A párt azt a feladatot tűzi ki. hogy a Ijeg(Folytatás a 12. oldalon); ŰJ SZŐ 11 * 1961- Október 19.
