Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-11 / 253. szám, hétfő

Békében akarunk élni minden nemzettel Hruscsov elvtárs nyilatkozata Snlzbergernek, a New York Times szerkesztőjének Moszkva (CTK) — Mint már közöltük, Nyikita Saergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a napokban fogadta C. I. Sulzbergert, a New • York Times című amerikai lap hírmagyarázóját és elbeszélgetett vele. A TASZSZ sajtóiroda szombaton nyilvánosságra hozta Saizberger kérdéseit és Hruscsov elvtárs válaszait. SULZBERGER: Milyen teltételek mellett lenne ön hajlandó újra tárgyalni az atomkísérletek betiltásáról és újra elrendelni a kt9érletek moratóriumát? Ml az ön véleménye Kennnedy elnök és Macmillan miniszterelnök javaslatáról, hogy tiltsák be a légköri nukleáris kísérleteket? HRUSCSOV: Olvastam Kennedy elnök és Macmillan miniszterelnök javaslatait. Dolgozunk a válaszon, s a legközelebbi napokban elküldjük. De előzetesen is hajlandó vagyok véleményt mondani róla. Először is szembeötlő, hogy három állam: a Szovjetunió, az USA és Anglia kísérleteinek moratóriumát, vagyis más szóval beszüntetését javasolják, míg Franciaország tovább végzi nukleáris kísérleteit, azonban egy szóval sem említik Franciaországot. Pedig az USA és Anglia szövetségese és a NATO tagja, azé a szervezeté, mely a Szovjetunió és a szocialista országok elleni agresszió előkészítésére létesült szervezet. Már • múltban kijelentették, hogy mi is kénytelenek löszünk megkezdeni a kísérleteket, ha Franciaország tovább fogja végezni nnkleárls kísérleteit. Most, miután megkezdtflk a kísérleteket, az USA és Anglia vezetői azt akarják, hogy hagyjak abba, viszont Franciaország továbbra is szabadon végezhetné kísérleteit. Talán nem világos, hogy Franciaország nemcsak a saját, hanem a többi NATO-állam érdekében is folytatta kísérleteit? Képzelje el, bogy ml azt mondanánk: rendben van, megigérjflk, hogy nem vágzBnk kísérleteket, közben azonban megegyezünk Csehszlovákiával, hogy nukleáris kísérleteket végezzen • szocialista tábor érdekében. Epppen úgy segítenénk ezt az országot, mint most az USA és Anglia Franciaországot, mely az 0 érdekükben is végez kísérleteket. Mit szólnának hozzá? Mi értelme volna az Ilyen moratóriumnak? ' Másodszor, a termonukleáris kísérletek beszüntetése a leszerelés megoldása nélkül nem vezetne a ffi cél elérésihez. Mi haszna volna a kísérletek beszüntetésének, ha tovább folyna a lázas fegyverkezés, ha a hadiipar tel|*s gázzal tovább dolgozna és egyre több nnkleirlz fegyvert gyártana? Az emberiséget fenyegető ffi veszély most a termonukleáris háború veszélye, amit sem > moratórium, sem a kísérletek beszüntetése nem hárít ei. Ezenkívül szeretném megjegyezni, hogy az ilyesmi bizonyos mértékben a közvélemény ámítása, az emI berek éberségének az elaltatása. Az amberek azt hinnék, hogy történt valami a háború megakadályozására, pedig a valóságban semmi sem történne, süt ellenkezfileg, a hadigépezet teljes gőzzel tovább dolgozna. Kennedy és Macmillan javaslata ezenkívül egy szóval sem említi a föld alatti kísérleti robbantásokat és az úgynevezett békés célú robbantásokat. Mellesleg: a békés cél alatt a valóságban az atom- és hidrogénbomba-kísérletek legalizálásának a gondolata rejlik. Mellesleg, ha megszámláljuk az USA, Anglia és Franciaország végrehajtott kísérleti robbantásalt, s ha számukat összehasonlítjuk a Szovjetunió robbantásaival, messze elmaradunk mögöttük. Tehát erkölcsi jogunk Is van rá, hogy egyenlő feltételeink legyenek a biztonságunk garantálására tett intézkedésekben. Mindenesetre semmivel sem lehetnek kisebb lehetőségeink az USA, Anglia és Franciaország lehetőségeinél. Kennedy elnök és Macmillan miniszterelnök javaslatai tehát nem a népek biztonságának szavatolására irányulnak, hanem propaganda-célt követnek, hogy másokra hárítsák a felelősséget, miközben ők csendben folytatnák a termonukleáris fegyverek halmozásának és a szocialista országok ellen Irányuló háború előkészítésének régi politikáját. Ezzel nem érthetünk egyet. Józanul kell vizsgálnuuk a helyzetet, s törődnünk kell saját biztonságunkkal. Ügy véljük, bogy a mai nemzetközi helyzetben legfontosabb a leszerelés, nem pedig a kísérletek beszüntetése. Ha megszületik az egyezmény a leszerelésről és az ellenőrzésről, egyetlen józan gondolkodású ember sem fog nokleáris fegyvert gyártani s Igy a nukleáris kísérletek kérdése is tárgytalanná válik. Tehát Igy látjnk most e kérdést és Így képzeljük el helyes megoldását. Folytatjuk a megkezdett kísérleteket, mert nem hagyhatjuk figyelmen kívül a hazánkat és a szocialista tábor országalt jelenleg fenyegető veszélyt, melyei a NATO katonai tömbbe tömörült nyugati országok Idéztek elO. Amikor az USA, Franciaország, Anglia és Nyugat Németország mozgósítja erOU, amikór Nyugat-Németország a Bundeswehr atomfelfegyverzését követeli, amikor Adenauer és Brandt mindent elkövetnek a légkör kiélezésére, revansista követelésekkel állnak elO, követelik a bitiari Németország határainak visszaállítását és nyíltan fenyegetik a szocialista országokat. mi sem tétlenkedhetünk. Nem hunyhatunk szemet ilyen veszély láttán. i Népünk és a többi békeszerető nép nem bocsátaná ineg nekünk, ha ilyen körülmények között nem lennénk éberek ős nem tennénk lépéseket védelmi erőnk megszilárdítására. A nyugati hatalmak vezetői most képmutatóan arra panaszkodnak, hogy a kísérletek megmérgezik a légkört. Ám van egy orosz közmondás: „Ha valakinek levágják a fejét, nem siratja a haját". Ki hinné- el, hogy ezeket az államférfiakat komolyan aggasztja az emberek egészsége, hisz megtagadják a leszerelési egyezmény aláírását, termonukleáris fegyvereket halmoznak és háborúra mozgósítják erőiket? A háború pedig nemcsak az emberek egészségének árt, hanem halált jelenti Az orvos köteles mindig helyes kórleletet megállapítani és alapos beavatkozással kezdeni a gyógykezelést. A nyugati országokat jelenleg megfertőző beteges militarista szellem ellen pedig a leghatásosabb orvosság a leszerelés. Teh4t újra ismétlem: leszerelés és egyedül a leszerelés. A leszereléssel el lehet és el is kell hárítani a háborús veszélyt, s így meg kell teremteni az összes állam békés együttélésének feltételeit. SULZBERGER: Ön nyilvános kijelentésében említést tett arról, hogy lehetőségflk ven száz megaton hagyományos robbanóanyag erejével bíró nukleáris bomba gyártására. Ezzel kapcsolatban kérdem, miben látja Ilyen szuperbomba értelmét? Azt hiszem, túl nagy ez a bombá ahhoz, hogy háborúban bevethessék. Nyilatkozhatna róla? HRUSCSOV: Igen, ez rendkívül hatásos és óriási romboló erejű bomba. Ha azonban ránk kényszerltenék a háborút, ha hazán^ és népünk elpusztításával fenyegetnek, tekintetbe kell vennünk. Ha az agresszorok ránk támadnak, semmitől sem riadunk vissza, minden eszközt felhasználunk a visszavágásra. Néhány Ilyen nagyon hatásos bomba a mi kezünkben jelentősen fokozza hazánk védejmí erejét. Az agresszorok kétszer is meggondolják, hogy megtámadjanak-e bennünket. Megértik* hogyha rászánják magukat az ellenünk Irányuló agresszióra, az öngyilkosság útjára lépnek. Ismételten kir jelentettük és kijelentjük, hogy senkit sem szándékozunk megtámadni és ezt sohase tesszük meg. Csupán eszközöket kovácsolunk a szocialista tábor védelmére ós a béke biztosítására. A Szovjetunió és s szocialista országok népei tudják, mit jelent a háború. A hitleri Németország hitszegően megtámadott bennünket, katonasága megközelítette Moszkvái és Sztálingrádot. A hitleristák megszállták Belorussziát, Ukrajnát és ez OSZSZSZK nagy részét. Sok millió szovjet embert öltek meg, elpusztították gazdaságnnkat. Állati módon legyilkolták a szovjet férfiakat ét nőket, bányaaknákba dobálták, élve elégették, gázkamrákban gyilkolták Okét, szappant fflztek a testükből és hihetetlen gaztetteket kOvettek el. A szovjet emberek ezt látták, « nem akarjnk, hogy ez megismétlődjék, nem akarjuk, hogy egy új Hitler más néven, Adenauer, Brandt vagy Strauss néven ismét háborút robbantson kl, és még állatibb kegyetlenségeket kövessen el, mint • fasiszták népünkön elkövettek. Hazánkat említettem, de a hitleristák Lengyelországot, Csehszlovákiát, Jugoszláviát, Magyarországot, Bulgáriát és más országokat is megszálltak, nem szólva a nyugat-európai országokról, Franciaországról és a továbbiakról. Mindenütt uralomra Juttatták kényszermunka rendszerüket. Azok, akik új agresszióról álmodoznak, tudják meg, hogy lesz olyan bombônk, melynek ereje szőzmillló tonna trotillal fog felérni. Már van is Ilyen bombánk, s a berendezését kipróböljuk. Tudják meg, hogy a biztos halálba mennek, ha megtámadnak bennünket. Nincs más kivezető utunk. Hatékonyan ellenőrzött leszerelést javasolunk a háború elhárítására. Ez az az ésszerű út, melyen minden államnak egyenlő joga lenne az életre és országának független fejlesztésére olyan társadalmi alapon és olyan politikai rendszerben, melyet maguk a népek választanak meg. SULZBERGER: Állíthatja-e a Szovjetunió, hogy sohasem fog el9őként nukleáris fegyvert alkalmazni a háborúban? Azt hiszem, ha csak egyetlen ország is ilyen nyilatkozatot tenne, a többi nukleáris hatalom ls hasonlóan nyilatkozhatna. HRUSCSOV: Sohasem kezdünk elsőként háborút valamelyik ország ellen. Békében akarunk élni minden néppel és senkit sem akarunk megtámadni. Mindenünk megvan, ami a gazdaság, a kultúra és a tudomány fejlesztéséhez szükséges, amire az embernek szüksége van. Az a kevés, ami az éghajlati viszonyok következtében vagy más okból nincs meg, azt a többi országtól vásároljuk és az egész világgal kereskedni akarunk. Nem vagyunk gyarmattartók. Elítéljük az Imperialista célokat és az imperialista háborúkat. Mi a világbéke hivel vagyunk. Ám meg kell mondanom önnek, Snlzberger úr, hogy még korai lenne most arról beszélni, hogy háború esetén nem jntnának szóhoz az atomfegyverek. Bárki tenné is ezt a nyilatkozatot, valószínűtlennek tűnne még akkor Is, ha az adott pillanatban, amikor az ígéret elhangzott, az illető őszintén s nem csalárdul beszélt. Feltételezzük, hogy mindkét fél megígérné. nem alkalmaz nukleáris fegyvert, de a készleteket azért meghagyná. Mi történne, ha az Imperialisták háborút robbantanának ki? Ha a kél fél kOzül az egyik úgy érezné a háborúban, hogy veszíteni fog, vajon nem vetné-e be a nnkleárls fegyvert a vereség elhárítására? Kétségtelenül felhasználná nnkleárls bombáit. Egy példát szeretnék említeni: A második világháború végén az Egyesült Államok lényegesen erösebb volt Japánnál és eredményes offenzívát folytatott ellene. Mégis a győzelem meggyorsítása érdekében az USA atombombákat dofiott japán városokra. Mindez azt bizonyltja, hogyha megmarad az atomfegyver, és ha háború tör ki, akkor ez termonukleáris háború lesz. A világbékét tehát nem az atomfegyver be nem vetésére tett kötelezettségekkel kell biztosítani, hanem a fő kérdések gyökeres megoldásával. A béke legjobb biztosítéka pedig a fegyverzet megsemmisítésé és a hadseregek feloszlatása, más szóval a leszerelés. Ez a legbiztosabb garancia. SULZBERGER: Szeretném megkérdezni, hogyan vélekedik ön arról, hogy a pártprogram tervezetében kitűzött, hosszú évekre szóló tervei veszélyben foroghatnának-e annak következtében, ahogyan Nyugat-Berlin és a nukleáris kísérletek kérdésében magyarázza az ön politikáját? HRUSCSOV: Azt hiszem, hogy — amint ön nevezi — a jelenlegi válság nem gátolja meg programunk teljesítését. Bízom a nyugati államférfiak józan eszében. Hiszem, hogy rájönnek: alá kell írni a békeszerződést Németországgal, tehát a valóságban létező mindkét német állammal, és meg kell adni a szabad város statutumát Nyugat-Berllr.nek. Esztelenség, sőt ostobaság lenne háborút kezdeni azért, mert mi aláírjuk a békeszerződést Gonosztett lenne háborút indítani Berlin miatt azért, hogy Nyngat-Berlln szabad várossá válna és hogy nem a jelenlegi megszállási rendszer, hanem a Német Demokratikus Köztársaság kormányával kötendő egyezmény alapján lehelne belépni a városba. Elvégre a kérdés lényege nem váltó zik: minden nemzet és ország előtt nyitva áll az út Nyugat-Berlinbe, ha óhajtja, s biztosított lesz, persze azzal a különbséggel, hogy normális, békés alapon és a konfliktus csíráit magában hordö megsz^lási rendszernél egészségesebb alapon lógják biztosítani. tf A békeszerződés aláírása és a szabad város statutuma jogilag lerögzíti a szabad bejárást Nyugat-Berllnbe. Ezt az okmányt az ENSZ is megerősíti és valamilyen módon beveszi a jegyzőkönyvbe. Ez biztosabb garanciát teremt a nyugat-berlini lakosság és a külső világ, a külső világ és Nyugat-Berlin zavartalan kapcsolatára annál a biztosítéknál, melyet a megszállási rendszer adott eddig. Sőt, mi kijelentettük és újra kijelentjük, hogy NyugatBerlin politikai rendszere érintetlen marad, hogy a szocialista országok nem fognak beavatkozni Nyugat-Berlin ügyeibe. Ez a lényeg 1 Ezenkívül nem hiszem, hogy a nyugat) államférfiak elveszítenék megfontoltságokat. i hogy készek háborúval válaszolni a békeszerződés aláírására. Tudják, mit jelentene az, ha most megtámadnának bennünket: romlásukat idéznék elő. Nem véletlen, hogy még Adenaner és Brandt is, akik háborús nyilatkozataikkal __ nagyon megrémítették lakosságukat, most másokat is túlkiabálva hangoztatják, hogy Berlin miatt nem le9z háború, hanem tárgyalni fognak. Ez az, amit mi akarunk — mi békét akarunk. Éppen ezért törekszünk a második világháború maradványainak eltávolítására Azt hiszem, Franciaország, Anglia és Olaszország sem ért soha egyet • azzal, hogy háborút indítsanak a békeI szerződés aláírása miatt. Ha pedig a forrúfajűek Amerikában a békeszerződés aláírása miatt háborúba akarnák kényszeríteni az elnököt, biztos vagyok benne, hogy a nevezett országok államférfin! kellő államférfiúi megfontoltságot és politikai felelősséget tanúsítanak majd. s megakadályozzák ezt. Elvégre jól tudják, hpgyha kitör a háború, megsemmisülnek országaik, mert amerikai katonai támaszpontok vannak a területükön, s ezekre kénytelenek leszünk lecsapni. Bizonyára tudják, hogyha az Egyesült Államok háborúba sodorná őket, a halál és a pusztulás szakadékába döntené államaikat. Azt hiszem, tudják ezt és szembehelyezkednek azokkal a kísérletekkel, hogy a német békeszerződés -aláírásra válaszul háborút robbantsanak ki. Barátságban akarunk élni az Egye- j sült Államokkal, Angliával, Francia- ' országgal, Nyugat-Németorszéggal, Olaszorszőggal, Japánnal és a világ valamennyi államával. Hisszük; hogy az ész győzedelmeskedik, háború nem lesz, hogy békében fogunk élni. Minden állam fejleszteni fogja gazdaságát és kultúráját a maga választotta módon. Ml építeni fogjuk a kommunizmust, önök pedig éljenek, ahogy akarnak. Mégis azt hiszem, hogy ha majd megjön az eszük s meglátják, milyen jó az élet a kommunizmusban, követni fognak minket. Persze, már csak késéssel, mert nagy lesz az előnyünk önökkel szemben. SULZBERGER: Néhány alkalommal kijelentette, hogy ellensége a háborúnak, de igazságosaknak tartja a felszabadító háborúkat. Mivel azonban ilyen kivételt tesz, nem teszl-e ezzel lehetővé más országoknak, hogy igazságosnak tartsák a kommunista országok elleni háborút ls azzal, hogy felszabadító háborúvá minősítik? HRUSCSOV: Igaza volr.a, ha e kérdést úgy magyaráznánk, ahogyan ön megfogalmazta. Ez azonban nem a mi álláspontunk, itt elferdítették a mi felfogásunkat. Nem ismerjük el, hogy bármelyik országnak joga lenne háborút viselni más ország felszabadításáért. Csak az imperialisták és a gyarmattartók viselnek hadat más népek felszabadításának hamis zászlaja alatt. Dulles volt az, aki „Kelet-Európa felszabadítását" hirdette, mégis nekünk tulajdonítják ezt a politikát. Ön bizonyéra áldozatul esett az ellenünk folytatott rágalomhadjáratnak. Elismerjük egy nemzetnek azt a jogát, hogy harcol|on a szabadságáért — ez azonban egészen más dolog. Nézze például Algériát. Most gyarmat. Az algériaiak szabadságot akarnak, amit azonban Franciaország nem ad meg nekik. Mit tehetnek az algériaiak? Alázatosan üljenek ölbe tett kézzel, tétlenkedjenek s beletörődjenek rabszolgaságukba? Hisz ez lehetetlen. Éppen ezért mi azt mondjak, hogy ellenségei vagynnk az Imperialista. gyarmatosító és egyébfajta háborúknak általában, azoknak a háborúknak a kivételével, amelyeket a népek saját felszabadulásukért viselnek. Ezek a népek szenl háborúi a rabszolgaság és a gyarmati rendszer ellen. Ezeket a háborúkat teljes mértékben támogatjuk. Rokonszenvezünk a szabadságukért és függetlenségükért harcoló népekkel s az a véleményünk, hogy joguk van számítani az összes szabadságszerető népek segítségére. Az egész haladó világ tapsolt Lincolnnak, amikor kardot rántott a rabszolgaság ellen. Amikor Washing-* tonban jártam, felkerestem Lincoln emlékművét, levettem a kalapomat és kegyelettel adóztam a nagy amerikainak. Ő szer.t háborút viselt a rabszolgaság ellen. Ismétlem, az ilyen háborúk igazságosak és elkerülhetetlenek. Rokonszenvezünk a felszabadulásukért küzdő népekkel és készek vagyunk minden hozzáférhető eszközzel segíteni őket. Röviden ez a mi felfogásunk a háború kérdésében. SULZBERGER: Egyes lapok közölték azt a hírt, hogy ön John McCloy-jal tolytatott megbeszélései során hajlandónak mutatkozott beleegyezni, hogy egy főtikára legyen az ENSZ-nek, azzal a feltétellel, bogy az ENSZ összes szervei — a titkárság kivételével — a hármas képviselet elvére fognak épülni. Szeretném tudni az igazságot, és felkérem önt, nyilatkozzék róla néhány szóval. HRUSCSOV: Nem úgy van a dolog. McCIoy úrral folytatott beszélgetésünk során csak közvetve érir.tettük az ENSZ-t és szervezeti felépítését. Részletesen kifejtettem álláspontunkat a leszerelés ellenőrzésének kérdésében. Ezzel kapcsolatban azt kérdezte tőlem, ragaszkodunk-e a hármas képviselet elvéhez és a vétójoghoz a leszerelés végrehajtásában. Azt válaszoltam, hogy ellenkezőleg, a leszerelés ellenőrzésének megszervezésében nincs helye a vétójognak és a hármas képviseletnek. Meg kell teremteni a legszigorúbb ellenőrzést és senkinek sincs joga ezt korlátozni. Csak így tudjuk garantálni, hogy egyetlen ország vagy államcsoport se gyárthasson titokban fegyvert, vagy készíthessen elő támadást más ország ellen. Ha megszületik a leszerelési egyez- ] mény. és ha a gyakorlatban megvalósul a leszerelés, akkor megszűnnek az államtitkok, hisz a titkot azért őrzik meg, hogy egy ország se legyen kitéve a há- ! ború veszélyének. Ha megszületik a le- j szerelési egyezmény s ha a leszerelés megvalósul, akkor nem lesz szükség katonai titkokra, sőt ellenkezőleg, mindenről részletesen tudni kell, tudni kell, hogy mi történik más országban, nehogy veszélyeztethesse a békét. A hármas képviseleti elvet csnpán a nemzetközi hadsereg felállításának esetében kell betartani. Ezen haderő vezényletének erre az elvre kell épülni8. Szavatolnunk kellene, bogy egyetlen állam vagy államcsoport se használhassa fel az ENSZ nemzetközi hadseregét valami más állam vagy államesopori kárára. Már említettem ilyen esetet. Az EgyeI sült Államok, Anglia, Franciaország és a nyugati hatalmak katonai tömbjeihez tarlozé más államok aligha értenénok egyet azzal, hogy egy olyan tapasztalt katonát, mint Malinovszkij marsall, nevezzenek ki az ENSZ nemzetközi fegyveres erőinek parancsnokává. Nem lepődnénk meg, ha jelölését elntesllanák. bár megvan a szükséges képesítése és nagy katonai tapasztalatokkal rendelkezik. Mi sem értenénk egyet azzal, hogy a csapatok fölölt Norstad vagy más tábornok, mondjuk francia, vagy angol tábornok álljon. Ebből az következik, hogy az ENSZ nemzetközi hadseregének vezetőségében biztosítani kell mind a három államcsoport: a szocialista, a tőkés és semleges államcsoport képviselőinek egyenlőségét. Ennek kedvéért három parancsnoknak kellene állnia a nemzetközi hadsereg élén, ezek aztán egybehangolnák döntéseiket. Igy mind a három államcsoportnak biztosítéka lenne arra, hogy a nemzetközi erőkut egyetlen állam vagy államcsoport kárára se használják fel. SULZBERGER: Szeretnék tisztán látni egy pontban. Ez a rendszer bizonyára minden szinten érvényesülne, három tábornok Irányítaná az ENSZ hadseregét, és minden ezredének három vezénylő ezredese stb. lenne. HRUSCSOV: Különleges előkészületet igényel az a kérdés, milyen legyen az ENSZ csapatainak felépítése. A fegyveres erőket bizonyára úgy szerveznék meg, hogy egyetlen államcsoport se jusson előnyökhöz. Az a fontos, hogy az ENSZ erőinek vezetését úgy szervezzék meg, hogy mindenkinek biztosítéka legyen arra, hogy egyetlen államcsoport sem lesz képes más államcsoport ellen felhasználni a nemzetközi fegyveres erőket. Azt hiszem, ez lenne a legésszerűbb rendszer, mivel e három között mir.dig akad egy kommunista, egy Imperialista és egy semleges. Ez a megoldást tehát nem eredményezné a kommunista országok uralmát. Elvégre egy kommunista nem rendelhetne alá magának két nem kommunistát. Ezért tartjuk észszerűnek a hármas képviselet elvét s ezért úgy véljük, hogy az ENSZ szerveiben is érvényesülnie kellene. Ez előbb-utóbb megtörténik, mert lassan vége szakad ar.nak a helyzetnek, hogy az Egyesült Államok uralja az ENSZ-t. Az USA akkor cselekedne a legésszerűbben, ha maga is megértést tanúsítana a megváltozott helyzetben és egyengetné a helyes megoldás útját. Tehát legyen előrelátó, lássa meg, milyen irányban fognak alakulni az események. Ha az Egyesült Államok szembehelyezkedik az ENSZ t kérdésének rendezésével, akkor az itter.i helyzet az Egyesült Államok nélkül ls rendeződik, az USA tekintélyén viszont csorba esik. SULZBERGER: Nem tartja-e ön kívánatosnak, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok megegyezzék a kozmikus térség meghatározásáról? Az a két ország vagyunk, melyeknek mesterséges bolygói mindkettőjük területe fölött szálldosnak. Nem tartaná-e jónak megegyezni abban, hogy a kozmikus térséget mondjuk 10—15, vagy 20 mérfödnyl magasságtól kezdve nemzetközi térségnek tekintsék? HRUSCSOV: Bizonyára kellene valamit tenni ez irányban. Az Egyesült Államok egyszer azt javasolta, hogy létesüljön nemzetközi ügynökség a világűrkutatásban való együttműködésre. Azt hiszem, ez ésszerű javaslat. A leszerelési egyezmény r.élkül azonban eddig nem lehetett teljesíteni a gyakorlatban. A kérdés lényege az, hogy--a világűrkutatás elválaszthatatlan az interkontinentális ballisztikus lövedékek alkalmazásától. Ha tehát a valóságban együtt kellene működnünk a világűrkutatásban, el kellene árulnunk a rakéták gyártásának és működésének titkát. Ezzel azor.ban egyetlen ország sem ért egyet, ha mi sem szavatolja biztonságát. Az ilyen biztosítékot pedig csak a leszerelési egyezmény adhatja meg. Már megmondtam önnek, hogy ez az, amit ml akarunk. Nagyon boldogok lennénk, ha nyélbeüthetnénk a leszerelési egyezményt az Egyesült Államokkal és a többi országokkal. Reméljük, hogy megérjük ezt az ésszerű megoldást. SULZBERGER: Kérném önt, határozza meg azt a különbséget, melyet ön lát a béke és a békés együttélés fogalma között. Kissé meglep, hogy az emberek a békés együttélés kifejezést használják, amikor itt van a béke fogalma. HRUSCSOV: Majdnem ugyanaz, csak elenyésző különbséggel. A béke szó azt jelenti, hogy nincs háború. A békés együttélés szélesebb Jelentőségű. Feltételezi különböző tôrsadalml rendszerű államok létezését, mégpedig úgy, hogy e különbségek köztük antagonisztikus jellegűek, tehát a tőkés rendszerről és a szocialista rendszerről van szó. Békés életük megköveteli, hogy a tőkés rendszer, melyből a szocialista rendszer szü(Folytatás a 3. oldalon). Ű] SZÖ 2 * 1961. szeptember lí,