Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)
1961-09-05 / 247. szám, kedd
Äz ifjúság szocialista nevelésének néhány kérdése Szocialista társadalmunk ar- vidualizmus a termelőeszközök mara törekszik, hogy a fiatalokban olyan gántőkés tulajdonából származik s a erkölcsi, jellembeli tulajdonságokat régi kizsákmányoló erkölcsnek, mégfejlesszen ki, amelyek lehetővé teszik P ed l§ a vi'áS 1 es vallási erkölcsnek , számukra, hogy szocialista módon egyaránt a legjellegzetesebb vonása. ' érezzenek, gondolkodjanak, viselkedjenek. Nagy figyelmet kell szentelni az iskolát befejező ifjúságnak a felnőtté' Elsősorban szem előtt kell tartani serdülés korában. Ebben a korban a azt, hogy az ifjúság világnézete, erkölcsi magatartása még csak kialakulóban van. Ezért a fiatalok fogéfiatalok különféle személyes, erkölcsi , jellegű s a világnézettel kapcsolatos s problémákkal küszködnek és gyakran ' konyabbak a nevelő hatás iránt, mint va n szükségük tanácsra és segítséga felnőttek. De nem szabad figyelmen r ekívül hagyni azt a tényt, hogy nem- Az ifjúság kommunista erkölcsre és ; csak a pozitív hatások iránt fogéko- világnézetre való nevelésében komoly ' Műtrágya hulladékból (CTK) — A strakonicei komposzt gyár dolgozói megkezdték a várusi hulladék feldolgozását, illetve liasz nosítását. A gyárban osztályozó részleget létesítettek és városi hul [ariékok, tőzeg, valamint egyéb anyagok keverésével „Vitahum" nevü műtrágyát készítenek a járás EFSZ-ei számára. Az idén 13 000 ton na Vitahum gyártását vették terv be. A strakonicei komposztgyárat kísérleti munkahellyé nyilvánítják, amelynek dolgozói a közeljövőben Javulnak az autóutak nyabbak, hanem ugyanakkor érzékenyebben reagálnak a negatív befolyáproblémát jelent, hogy a két legfon tosabb tényező, a család és az iskola š megállapításával nagyobb mértékben foglalkoznak majd azoknak a lehetőségeknek sokra is. A szocialista országokban, még mindig nemegyszer ellentétes így hazánkban is, az ifjúságot nem irányban hat. Ezért döntő szerep hákell féltenünk a ponyvairodalom rul az ifjúsági szervezetekre, az üzes egyéb fércművek züllesztő hatásá- lll ek, az egységes földművesszövetketól, sem pedig az újságok szenzációi zete k munka-kollektíváira. Nagy fohajhászó az embert aljasságot, a gyatékossäg a z _ és maguk a CSIS Z. gyilkosságokat részletesen „tálaló beszámolóinak rossz hatásától — amint ez a nyugati országokban napirenden van. De még nem egy tényező, főleg az emberek gondolkodásában fennmaradt kapitalista csökevények, másrészt pedig, ha nem is tagok is nemegyszer rámutatnak —, hogy a fiatalok az Ifjúsági Szövetség ideológiai, nevelő hatását a többi lé- |> nyezökhöz visszonyítva aránylag a legkevésbé érzik. A CSlSZ-nek az eddiginél sokkal jobban fel kell hasznagymértékben de a hozzánk mégis nálnia azokat az óriásí l ei i etősége ^I° lyáS 0 £latalSá8r a kat. amelyek az Ifjúság nevelésében hogy a városi hulladék, a lignitpor, a hőerőművek kéményeiből felszálló pernye, a papírgyári hulladékok stb. felhasználásával miként bővíthető az értékes kompos/tok gyártása A műtrágya ^ gyártásában a sobéslavi TözegíelS dolgozó-üzem is részt vesz, melyS nek dolgozói 50 nagy teljesítőképességű szovjet gép segítségével elegendő mennyiségű tőzeget termelnek a Vitahum műtrágya szerves összetételének kiegészítésére. negatív módon hat. Az ifjúság nevelésénél rendkívül fontos, hogy helyesen alkalmazzuk és válasszuk meg a megfelelő eszközö ket, mindig tekintetbe vegyük a fia Köztársaságunk . közúti forgalma az utóbbi években hétmérföldes léptekkel fejlődik. Nem véletlen, hanem az állandóan javuló, növekvő életszínvonal emelkedésének bizonyítéka ez a jelenség. Hisz legjobb dolgozóink, a gyárak, szövetkezetek kiváló munkásai napról napra nagyobb számban jutr.ak személyautókhoz. Amíg 1948-ban köztársaságunkban csak minden 71. lakosra jutott egy gépkocsi, 1960 végén már minden 45. embernek volt személykocsija. Cikkemben azonban másra akarok rámutatni. A gépjármű-tulajdonosoknak ugyanis rossz szokásuk, hogy mihelyt, elkezdik járni az országutakat, gyakran erős kritikának vetik alá az állami utakat. Ezzel kapcsolatban felvetődik a kérdés, milyen is voltaképpen Csehszlovákia úthálózata? Ha összehasonlítjuk úthálózatunkat más országok országútjaival és látjuk, hogy köztársaságunkban 73 ezer kilométer országos jelentőségű s 53 ezer kilométer helyi jelentőségű út van, ez azt jelenti, hogy sok fejlett kapitalista országnál fejlettebb, sűrűbb úthálózatunk van. Tudni kell azonban, hogy országút-hálózatunk legnagyobb réJ> szét még a múlt' században építet* ték, akkor, amikor még csak a fogatos járművekkel számoltak, ezért napjainkban ezek az utak már nem előtte állanak. Ahhoz, hogy valóban elérje célját, az ifjúság szocialista erkölcsre és világnézetre való nevelését, a termelési feladatok teljesítal ember környezetét, addigi neve- tésére való mozgósításon kívül olyan lését, és a csökevények jellegét, ame- szórakozásról kell gondoskodnia, lyeket gondolkodásában le kell kiiz denie. Ezek a csökevények elsősorban a vallásosságban nyilvánulnak meg, de tudatukban nincsenek olyan mélyen begyökeresedve, mint a felamelynek vonzó formái az ifjúságot szilárd, kérlelhetetlen elvi. magatartásra nevelik az ellenséges ideológia minden, bármilyen mezbe bujtatott nőtteknél. A vallásosság kérdését megnyilvánulása ellen. A nevelés hanemegyszer összefüggésbe hozzák az tásos formái továbbá az etikáról tarerkölcs fogalmával. Ez némely fiatal- tott vitaestek és előadások, amelyek nál abban a hiedelemben nyilvánul segítséget nyújtanak az ifjúság mameg, hogy a vallás hozzájárult a jó terialista világnézetének kialakításaerkölcs megtartásához, engedelmes- bg n ségre tanította az embereket stb. Ezeket a nézeteket szüleiktől és az egyházaktól vették át. Kollektív szellem, humánus viszony az ember iránt, munkaszeretet, .... szocialista hazafiság nemzetközi szoA kommunista erkölcsre és a üdaritás, - ezek a kommunista erkommunista világnézetre való neve- köles fő vonásai, amelyeket az emlés megköveteli, hogy az ifjúságnak berekben, de különösképp az ifjúságmélyrehatóan megindokoljuk azt a gyakran hangoztatott igazságot, hogy ban ki akarunk fejleszteni. Hogy e célunkat elérjük, az egész társaa mi erkölcsünk minőségileg maga- dalomnak, valamennyi összetevőjésabb fokú, mint a vallás-erkölcs és n ek együttesen kell hatnia ebben az hogy e kétféle erkölcs között alap- irányban. A szocialista munkebrigád címért versenyző számos ifjúsági kollektíva helyes utat mutat, amely vető ellentét áll fenn, A kollektivizmus alapelve például, amely a szocialista társadalmi rend a gyakorlatban a szocialista erkölcs lényegéből fakad, sarkalatosan ellenkezik az individualizmussal. Az lndlkialakításához vezet. P- J. A liptovi túrósbödönök szülőhelyén A žilinai Drevoimpregna turzovkai üzemének dolgozói fahordókat, kádakat. méhkasokat és egyéb fából készült gyártmányokat készítenek. Hazánkban ez az egyetlen vállalat, ahol a liptovi túrósbödönökst gyártják. Ez évben már több mint 222 ezret készítettek. Képünkön Mária Kontriková, a szocialista munkabrigád címért versenyző 7 tagú kollektíva vezetője. (Kocian — CTK-f elvétele.) felelnek meg igényeinknek. Éppen ezért a harmadik ötéves terv, de főképp az 1980-ig szóló távlati tervek nagy súlyt helyeznek az útépítésre. A tervek szerint 1975-ig az állami utak 80 százalékát portalanítani kell. Az úthálózat javításának további részét a veszedelmes helyek kikerülése és a vasúti felül- vagy aluljárók építése képezik. Az európai jelentőségű távolsági műutakkal — különösen a Prágán, Nové Mestón és Košicén keresztül vezető elsőrendű autóúttal bekapcsolódunk a külföldi utak vérkeringésébe. Közutaink elmaradottságáért főképp a múlt rendszert okolhatjuk. A felszabadulás óta Szlovákiában, de főként Közép-Szlovákiában sok elsőrendű út épült. Az új állami utak létesítése mellett lényeges kiadást jelent az utak karbantartása. Szlovákiában például 1 km állami út karbantartása a múlt esztendőben több mint 22 000 koronába került. E látszólag nagy kiadás azonban szükségszerű, mert sok olyan műutat kell megjavítanunk, amelyekre a múlt rendszer évtizedekig nem fordított gondot. Az utak építését jelentős mértékben megdrágítja a közbeeső hidak építése is, —• különösen a hegyes-völgyes Szlovákiában. Köztársaságunkban több mint 25 ezer hidat találhatunk ; a turista talán észre sem veszi, hogy hazánkban átlag minden 3 kilométeren található egy híd. A fenti példákból világosan láthatjuk, hogy országutaink nincsenek oly rossz állapotban, ahogy sokan gondolják. Tudnunk kell azonban, hogy a gépkocsi-vezetőktől is nagy mértékben függ a közutak karbantartásának kérdése. Különösen a teherautók vezetői tehetnek sokat az utak jó karbantartása érdekében és felelősségteljes munkájukkal milliós értéket menthetnek meg az ország számára. Farkas Imre A bányásznap tiszteletére = (ČTK) — A Csehszlovák-Szov= jet Baráti Szövetség kollektíva, E amely a sokolovi szénkörzet MaE rie Majerová bányájában Ottó Va= šíček vezetésével a CSSZBSZ E munkacsoportja augusztusban 36,5 = százalékkal túlteljesítette tervfel= adatait a bányásznap fiszteletére. = Augusztusban műszakonként mindE egyik bányász 45,24 tonna szenet E fejtett. Csúcsteljesítményük egy E nap alatt 54,83 tonna fejtése volt. E A kollektíva kiválóan megszervez= te munkáját, kiküszöbölte a fö= lösleges veszteglést és időveszte~ séget. R spkénnyel futtatott villa. Semmiben sem különbözik a budai hegyoldal kertes .házaitól. Csupán a kapu melletti, vaskerítésre erősített fényesen csillogó réztábla hirdeti: Módszertani csecsemőotthon. S ez a tábla az, ami felkelti az újságíró kíváncsiságát. Vajon mit rejtenek a zölddel futtatott falak? Miféle módszereket próbálnak ki a gyámoltalan csecsemőkön? A szűkös irodában szívesen fogadnak. Talán hozzá is szoktak a kíváncsiskodó vendégekhez. — Nincsenek titkaink, nyitva minden ajtó. Csak.. Igen, az ajtók kulcsai a városi tanácsnál. Az ő engedélye nélkül a nyitott ajtók is zárva az olyan látogató előtt, aki az itt látottakat nem őrzi meg magának, hanem a nyilvánossság elé tárja... Ennyi az egész Másnap, bár előbb érkeztem az intézetbe, mint a városi tanács engedélye, Péterné, dr. Pikler Emmi igazgató főorvosnő készségesen vezetett át a csecsemőotthon szobáin, az erkélyen és a kertben sorakozó fehér ágyacskák között. Ragyogó tisztaság, napbarnította, mosolygó arcok. Csúsznak, másznak, játékaikkal szórakoznak. Érkezésünkre felfigyelnek, de nem zavartatják magukat. — Ez a jó — állapítja meg a főorvosnő. — A gyermek jó állapotának lényeges ismérve, hogy nem fél, nem tapad, de figyel és nem közömbös a környezete iránt. A gondolatot bővebben kifejti. Ha a gyerek tapad az érkezőre, az anynvit jelent, hogy nem találja helyét abban a környezetben,^ amelyben él. Elhagyatottnak 0rzi má&ät és menekül, támaszt keres. Az elhagyatottság érzésének jelenléte pedig a nevelők rossz munkáját' bizonyítja. Közben betekint a 'fürdőbe is. Ellenőrzi a rendet, mert szerinte ez is a nevelés alaptételét képezi. Ha az anya — ebben az esetben gondozónő — a kelíő pillanatban nem talál mindent a helyén, ideges lesz, és ez kihat a gyermekre. ÜJ SZÖ 4 * igei. szeptember 5. LOCZY-GYEREK Módszertani csecsemőotthon Budapesten Bejárva az intézetet, visszatérünk az igazgatói szobába. — Ez lenne az egész — kínál hellyel a főorvosnő. Az egész? Hetven napbarnított gyerek, ugyanannyi mosolygó arc ... Semmi több? Hát a kísérlet? Valami műszerek? Esetleg laboratórium? A válasz pedig a hetvenegyedik mosoly — ez esetben az igazgató főorvosnő arcán ... Lehet-e az anyai szeretetet pótolni? Az intézetben gümőkóros szülők gyermekei nyernek elhelyezést három éves korukig. Az intézet feladata a családi környezet pótlása. Erről tanúskodik a bejárat feletti felirat: „A gondozónő az anyát is pótolja". Anyának lenni se könnyű, hát még az anyát helyettesíteni 1 Önfeláldozó, odaadó munkát, mérhetetlen szeretetet igényel. Mert ha a családban a gyermek megteszi az első lépést, kiejti az első édesen csengő szót — az anya végtelenül örül S ebben az intézetben ezt az örömet hetvenszer élik át a gondozónők, hetvenszer mosolyognak vissza a kis emberpalántákra, hetvenszer örülnek velük együtt. És ezt a gyermeki mosolyt egyetlen egyszer sem szabad viszonzás nélkül hagyni! A gyermek örül apró sikereinek és ha nem látná gondozójánál is ezt az örömet, a zsenge, érzékeny lélekben nyomot, fájó nyomot hagyna. Itt érezné először — bár tudat alatt, az anya hiányát. Dehát lehet-e egyáltalán az anyát pótolni? Nehéz a válasz. Mindenesetre az intézet dolgozói erre törekesznek ... Segítség nélkül Dehát minden intézet olyan légkör megteremtésére törekszik, amelyben a gyermek nem érzi a szülő hiányát, és ugyanakkor igyekszik lefaragni a szülői nevelés negatívumait is. Csakhogy minden intézetnek — legalább is egyelőre — megvannak a maga útjai, módszerei ennek elérésére. Dr. Pikler Emmi csecsemőintézetében egészen új utat járnak. Új módszer ez nemzetközi viszonylatban is. Nézzük meg hát közelebbről. Az alapelv: a gyermek önállóságra nevelése születésétől kezdve. Ebben az intézetben a gyermeket sohasem ültetik fel, sohasem fordítják meg és kézenfogva sem tanítják járni. Ha egy sportoló, mondjuk magasugró, nagyobb' eredményre törekszik, ezt nem úgy éri el, hogy az edzője ugrás közben átsegíti a lécen. Nem! Az egyedüli út: a lábizmok, hasizmok edzése és a stílus, a helyes mozgásmód elsajátítása. Ugyanez érvényes a gyermeknél is. Ha nem tud felülni, hiába ültetjük fel, Ellenben lehetővé kell tenni számára még több mozgást, hogy fejlődjenek izmai. S itt kezdődik a gondozónő munkája. Igyekszik a gyermeket olyan önálló mozgásra buzdítani — főleg játékok, mint eszközök segítségéve! — amely elősegíti az izmok fejlődését. Az eredmény? A gyermek önállóan, a gondozó közvetlen támogatása nélkül megtanul ülni, állni és járni. Kell-e mondanom, hogy ennek a sikernek a gyermek, nevelő egyaránt örül? Természetesen, az önálló mozgás elsajátítása — ez a korai önállóság — szükségszerűen kihatással van a gyermek szellemi fejlődésére is. Ezt az összefüggést az intézet dolgozói most kezdik feldolgozni, mégpedig úgy, hogy az intézet több mint 1100 eddigi neveltjét meglátogatják, feldolgozzák életük egyes mozzanatait, aztán majd egyszer összegezik és a lehetősig szerint általánosítják. Úttörő munka Az Intézet gazdag tapasztalatai mit sem érnének, ha a négy fal között maradnának. Az igazgató főorvosnő — dr. Pikler Emmi több könyvet írt a mamák részére. Nálunk is megjelent szlovák fordításban a „Mit tud már a baba?" című népszerű munkája, amely sok fiatal mamának jelent segítséget gyermeke nevelésében. A gondozók tankönyvét ugyancsak ő írta. Mindez természetesen a munka kezdetét jelenti csupán. Kezdet, mert egy egységes nevelési rendszer megteremtése, amely egyaránt alkalmazható intézetekben és a családban is, az újonnan épülő társadalom egyik megoldásra váró feladata. A gyermek jelleme már a bölcsőtől kezdve alakul. Ezért meg kell találnunk azt az utat, hogy a nevelésben kizárjuk a ferde hajtások lehetőségét. Olyan apró hibák kiküszöböléséről is szó van, amelyeket sokszor nem is tudatosítunk, s mégis károsan befolyásolják az emberpalánta lelkivilágának formálódását. Ez az intézet az alapok lerakásával foglalkozik, felbecsülhetetlen értékű munka, és nagyon hasznos lenne, ha ezen a téren szorosabb nemzetközi együttműködés alakulna ki. Erről beszélgettünk, amikor az erkélyen napozó csemeték közül az egyik felsírt. — Látja, a sírást is meg kell különböztetni. Amikor a gyermek csupán követelödzik, az nem nagy baj. Ilyen esetben a gondozónő feladata, hogy többet foglalkozzék a gyerekkel, de úgy, hogy megnyugodjon és ne úgy, hogy mind nyugtalanabbá váljék. Ez nehéz. Nem uniformis Áz intézeti nevelésnek van egy veszélye: az uniformis. Nem igazi közösség az, ahol annak egyes tagjai szürkék, színtelenek, egyéniségük nincs. Ez olyan jelenség, mely kihatással lehet az egyén további fejlődésére. A mi társadalmunk nem ilyen embereket akar! Az egyéniség kialakulását biztosítani kell. Csak jellemben kiváló egyének alakíthatnak kiváló közösséget. S itt szóba kerül az erőszakos gyermek. A főorvosnő szeme felvil-. lan. — Tudja, egy ilyen intézetben micsoda kincs az erőszakos gyermek! Hát képzelje el, hogy egy kétéves emberke érvényre akarja juttatni akaratát velünk, felnőttekkel szemben. Hisz ez nagyszerű! És helyes irányítással ezek a gyerekek nem válnak később erőszakos, önző emberekké. Sőt, a legigazságosabb vezetőkké a csoportokon belül. Természetesen nagyon nehéz, megtalálni azt a határt, ahol az egyén szabadsága és a társadalmi korlátok teljes egyensúlyban, helyes arányban vannak. Ez még sok további fáradságos munka kérdése. • * * Ezernyi élmény és benyomás tör a felszínre, ha a repkénnyel befuttatott Lóczy utcai villára gondolok. Nagyszerű emberek, nagyszerű munkája folyik megszokott medrében a csendes budai hegyoldalon. Fáradságot nem ismerő munka az új ember megteremtéséért. Nem fedeztem fel titkokat. Sőt az a cél, hogy a Lóczy-gyermekek (nevüket az utcáról kapták) nevelésében elért legparányibb eredmények az egész társadalom kincsévé váljanak. S e kincsek feltárásához, nagyszerű emberek kiváló munkájának ismertetéséhez akarok hozzájárulni e szerény írásommal ls. ZSILKA LÄSZLÔ t