Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-05 / 247. szám, kedd

Äz ifjúság szocialista nevelésének néhány kérdése Szocialista társadalmunk ar- vidualizmus a termelőeszközök ma­ra törekszik, hogy a fiatalokban olyan gántőkés tulajdonából származik s a erkölcsi, jellembeli tulajdonságokat régi kizsákmányoló erkölcsnek, még­fejlesszen ki, amelyek lehetővé teszik P ed l§ a vi'áS 1 es vallási erkölcsnek , számukra, hogy szocialista módon egyaránt a legjellegzetesebb vonása. ' érezzenek, gondolkodjanak, viselked­jenek. Nagy figyelmet kell szentelni az is­kolát befejező ifjúságnak a felnőtté' Elsősorban szem előtt kell tartani serdülés korában. Ebben a korban a azt, hogy az ifjúság világnézete, er­kölcsi magatartása még csak kiala­kulóban van. Ezért a fiatalok fogé­fiatalok különféle személyes, erkölcsi , jellegű s a világnézettel kapcsolatos s problémákkal küszködnek és gyakran ' konyabbak a nevelő hatás iránt, mint va n szükségük tanácsra és segítség­a felnőttek. De nem szabad figyelmen r e­kívül hagyni azt a tényt, hogy nem- Az ifjúság kommunista erkölcsre és ; csak a pozitív hatások iránt fogéko- világnézetre való nevelésében komoly ' Műtrágya hulladékból (CTK) — A strakonicei komposzt gyár dolgozói megkezdték a várusi hulladék feldolgozását, illetve liasz nosítását. A gyárban osztályozó részleget létesítettek és városi hul [ariékok, tőzeg, valamint egyéb anyagok keverésével „Vitahum" nevü műtrágyát készítenek a járás EFSZ-ei számára. Az idén 13 000 ton na Vitahum gyártását vették terv be. A strakonicei komposztgyárat kísérleti munkahellyé nyilvánítják, amelynek dolgozói a közeljövőben Javulnak az autóutak nyabbak, hanem ugyanakkor érzéke­nyebben reagálnak a negatív befolyá­problémát jelent, hogy a két legfon tosabb tényező, a család és az iskola š megállapításával nagyobb mértékben foglalkoznak majd azoknak a lehetőségeknek sokra is. A szocialista országokban, még mindig nemegyszer ellentétes így hazánkban is, az ifjúságot nem irányban hat. Ezért döntő szerep há­kell féltenünk a ponyvairodalom rul az ifjúsági szervezetekre, az üze­s egyéb fércművek züllesztő hatásá- lll ek, az egységes földművesszövetke­tól, sem pedig az újságok szenzációi zete k munka-kollektíváira. Nagy fo­hajhászó az embert aljasságot, a gyatékossäg a z _ és maguk a CSIS Z. gyilkosságokat részletesen „tálaló beszámolóinak rossz hatásától — amint ez a nyugati országokban napi­renden van. De még nem egy ténye­ző, főleg az emberek gondolkodásá­ban fennmaradt kapitalista csökevé­nyek, másrészt pedig, ha nem is tagok is nemegyszer rámutatnak —, hogy a fiatalok az Ifjúsági Szövetség ideológiai, nevelő hatását a többi lé- |> nyezökhöz visszonyítva aránylag a legkevésbé érzik. A CSlSZ-nek az ed­diginél sokkal jobban fel kell hasz­nagymértékben de a hozzánk mégis nálnia azokat az óriásí l ei i etősége ^I° lyáS 0 £latalSá8r a kat. amelyek az Ifjúság nevelésében hogy a városi hulladék, a lignitpor, a hőerőművek kéményeiből felszálló pernye, a pa­pírgyári hulladékok stb. felhaszná­lásával miként bővíthető az értékes kompos/tok gyártása A műtrágya ^ gyártásában a sobéslavi Tözegíel­S dolgozó-üzem is részt vesz, mely­S nek dolgozói 50 nagy teljesítőképes­ségű szovjet gép segítségével ele­gendő mennyiségű tőzeget termel­nek a Vitahum műtrágya szerves összetételének kiegészítésére. negatív módon hat. Az ifjúság nevelésénél rendkívül fontos, hogy helyesen alkalmazzuk és válasszuk meg a megfelelő eszközö ket, mindig tekintetbe vegyük a fia Köztársaságunk . közúti forgalma az utóbbi években hétmérföldes lép­tekkel fejlődik. Nem véletlen, hanem az állandóan javuló, növekvő élet­színvonal emelkedésének bizonyítéka ez a jelenség. Hisz legjobb dolgo­zóink, a gyárak, szövetkezetek kiváló munkásai napról napra nagyobb számban jutr.ak személyautókhoz. Amíg 1948-ban köztársaságunkban csak minden 71. lakosra jutott egy gépkocsi, 1960 végén már minden 45. embernek volt személykocsija. Cikkemben azonban másra akarok rámutatni. A gépjármű-tulajdonosok­nak ugyanis rossz szokásuk, hogy mihelyt, elkezdik járni az ország­utakat, gyakran erős kritikának ve­tik alá az állami utakat. Ezzel kap­csolatban felvetődik a kérdés, mi­lyen is voltaképpen Csehszlovákia út­hálózata? Ha összehasonlítjuk úthá­lózatunkat más országok országútjai­val és látjuk, hogy köztársaságunk­ban 73 ezer kilométer országos je­lentőségű s 53 ezer kilométer helyi jelentőségű út van, ez azt jelenti, hogy sok fejlett kapitalista ország­nál fejlettebb, sűrűbb úthálóza­tunk van. Tudni kell azonban, hogy országút-hálózatunk legnagyobb ré­J> szét még a múlt' században építet­* ték, akkor, amikor még csak a fo­gatos járművekkel számoltak, ezért napjainkban ezek az utak már nem előtte állanak. Ahhoz, hogy valóban elérje célját, az ifjúság szocialista erkölcsre és világnézetre való neve­lését, a termelési feladatok teljesí­tal ember környezetét, addigi neve- tésére való mozgósításon kívül olyan lését, és a csökevények jellegét, ame- szórakozásról kell gondoskodnia, lyeket gondolkodásában le kell kiiz denie. Ezek a csökevények elsősor­ban a vallásosságban nyilvánulnak meg, de tudatukban nincsenek olyan mélyen begyökeresedve, mint a fel­amelynek vonzó formái az ifjúságot szilárd, kérlelhetetlen elvi. magatar­tásra nevelik az ellenséges ideológia minden, bármilyen mezbe bujtatott nőtteknél. A vallásosság kérdését megnyilvánulása ellen. A nevelés ha­nemegyszer összefüggésbe hozzák az tásos formái továbbá az etikáról tar­erkölcs fogalmával. Ez némely fiatal- tott vitaestek és előadások, amelyek nál abban a hiedelemben nyilvánul segítséget nyújtanak az ifjúság ma­meg, hogy a vallás hozzájárult a jó terialista világnézetének kialakítása­erkölcs megtartásához, engedelmes- bg n ségre tanította az embereket stb. Ezeket a nézeteket szüleiktől és az egyházaktól vették át. Kollektív szellem, humánus vi­szony az ember iránt, munkaszeretet, .... szocialista hazafiság nemzetközi szo­A kommunista erkölcsre és a üdaritás, - ezek a kommunista er­kommunista világnézetre való neve- köles fő vonásai, amelyeket az em­lés megköveteli, hogy az ifjúságnak berekben, de különösképp az ifjúság­mélyrehatóan megindokoljuk azt a gyakran hangoztatott igazságot, hogy ban ki akarunk fejleszteni. Hogy e célunkat elérjük, az egész társa­a mi erkölcsünk minőségileg maga- dalomnak, valamennyi összetevőjé­sabb fokú, mint a vallás-erkölcs és n ek együttesen kell hatnia ebben az hogy e kétféle erkölcs között alap- irányban. A szocialista munkebrigád címért versenyző számos ifjúsági kollektíva helyes utat mutat, amely vető ellentét áll fenn, A kollektivizmus alapelve például, amely a szocialista társadalmi rend a gyakorlatban a szocialista erkölcs lényegéből fakad, sarkalatosan ellen­kezik az individualizmussal. Az lndl­kialakításához vezet. P- J. A liptovi túrósbödönök szülőhelyén A žilinai Drevoimpregna turzovkai üzemének dolgozói fahordókat, káda­kat. méhkasokat és egyéb fából készült gyártmányokat készítenek. Ha­zánkban ez az egyetlen vállalat, ahol a liptovi túrósbödönökst gyártják. Ez évben már több mint 222 ezret készítettek. Képünkön Mária Kontriko­vá, a szocialista munkabrigád címért versenyző 7 tagú kollektíva veze­tője. (Kocian — CTK-f elvétele.) felelnek meg igényeinknek. Éppen ezért a harmadik ötéves terv, de főképp az 1980-ig szóló távlati ter­vek nagy súlyt helyeznek az útépí­tésre. A tervek szerint 1975-ig az állami utak 80 százalékát portala­nítani kell. Az úthálózat javításának további részét a veszedelmes helyek kikerülése és a vasúti felül- vagy aluljárók építése képezik. Az euró­pai jelentőségű távolsági műutakkal — különösen a Prágán, Nové Mes­tón és Košicén keresztül vezető el­sőrendű autóúttal bekapcsolódunk a külföldi utak vérkeringésébe. Közutaink elmaradottságáért fő­képp a múlt rendszert okolhatjuk. A felszabadulás óta Szlovákiában, de főként Közép-Szlovákiában sok első­rendű út épült. Az új állami utak létesítése mellett lényeges kiadást jelent az utak karbantartása. Szlo­vákiában például 1 km állami út kar­bantartása a múlt esztendőben több mint 22 000 koronába került. E lát­szólag nagy kiadás azonban szük­ségszerű, mert sok olyan műutat kell megjavítanunk, amelyekre a múlt rendszer évtizedekig nem fordított gondot. Az utak építését jelentős mértékben megdrágítja a közbeeső hidak építése is, —• különösen a hegyes-völgyes Szlovákiában. Köztár­saságunkban több mint 25 ezer hi­dat találhatunk ; a turista talán észre sem veszi, hogy hazánkban átlag minden 3 kilométeren található egy híd. A fenti példákból világosan lát­hatjuk, hogy országutaink nincsenek oly rossz állapotban, ahogy sokan gondolják. Tudnunk kell azonban, hogy a gépkocsi-vezetőktől is nagy mértékben függ a közutak karban­tartásának kérdése. Különösen a te­herautók vezetői tehetnek sokat az utak jó karbantartása érdekében és felelősségteljes munkájukkal milliós értéket menthetnek meg az ország számára. Farkas Imre A bányásznap tiszteletére = (ČTK) — A Csehszlovák-Szov­= jet Baráti Szövetség kollektíva, E amely a sokolovi szénkörzet Ma­E rie Majerová bányájában Ottó Va­= šíček vezetésével a CSSZBSZ E munkacsoportja augusztusban 36,5 = százalékkal túlteljesítette tervfel­= adatait a bányásznap fiszteletére. = Augusztusban műszakonként mind­E egyik bányász 45,24 tonna szenet E fejtett. Csúcsteljesítményük egy E nap alatt 54,83 tonna fejtése volt. E A kollektíva kiválóan megszervez­= te munkáját, kiküszöbölte a fö­= lösleges veszteglést és időveszte­~ séget. R spkénnyel futtatott villa. Sem­miben sem különbözik a bu­dai hegyoldal kertes .házai­tól. Csupán a kapu melletti, vaskerí­tésre erősített fényesen csillogó réz­tábla hirdeti: Módszertani csecsemő­otthon. S ez a tábla az, ami felkelti az újságíró kíváncsiságát. Vajon mit rejtenek a zölddel futtatott falak? Miféle módszereket próbálnak ki a gyámoltalan csecsemőkön? A szűkös irodában szívesen fogad­nak. Talán hozzá is szoktak a kíván­csiskodó vendégekhez. — Nincsenek titkaink, nyitva min­den ajtó. Csak.. Igen, az ajtók kulcsai a városi ta­nácsnál. Az ő engedélye nélkül a nyitott ajtók is zárva az olyan lá­togató előtt, aki az itt látottakat nem őrzi meg magának, hanem a nyilvánossság elé tárja... Ennyi az egész Másnap, bár előbb érkeztem az in­tézetbe, mint a városi tanács enge­délye, Péterné, dr. Pikler Emmi igazgató főorvosnő készségesen ve­zetett át a csecsemőotthon szobáin, az erkélyen és a kertben sorakozó fehér ágyacskák között. Ragyogó tisztaság, napbarnította, mosolygó ar­cok. Csúsznak, másznak, játékaikkal szórakoznak. Érkezésünkre felfigyel­nek, de nem zavartatják magukat. — Ez a jó — állapítja meg a fő­orvosnő. — A gyermek jó állapotá­nak lényeges ismérve, hogy nem fél, nem tapad, de figyel és nem közöm­bös a környezete iránt. A gondolatot bővebben kifejti. Ha a gyerek tapad az érkezőre, az any­nvit jelent, hogy nem találja helyét abban a környezetben,^ amelyben él. Elhagyatottnak 0rzi má&ät és mene­kül, támaszt keres. Az elhagyatott­ság érzésének jelenléte pedig a ne­velők rossz munkáját' bizonyítja. Közben betekint a 'fürdőbe is. El­lenőrzi a rendet, mert szerinte ez is a nevelés alaptételét képezi. Ha az anya — ebben az esetben gondozónő — a kelíő pillanatban nem talál mindent a helyén, ideges lesz, és ez kihat a gyermekre. ÜJ SZÖ 4 * igei. szeptember 5. LOCZY-GYEREK Módszertani csecsemőotthon Budapesten Bejárva az intézetet, visszatérünk az igazgatói szobába. — Ez lenne az egész — kínál hellyel a főorvosnő. Az egész? Hetven napbarnított gyerek, ugyanannyi mosolygó arc ... Semmi több? Hát a kísérlet? Valami műszerek? Esetleg laboratórium? A válasz pedig a hetvenegyedik mosoly — ez esetben az igazgató főorvosnő arcán ... Lehet-e az anyai szeretetet pótolni? Az intézetben gümőkóros szülők gyermekei nyernek elhelyezést há­rom éves korukig. Az intézet felada­ta a családi környezet pótlása. Er­ről tanúskodik a bejárat feletti fel­irat: „A gondozónő az anyát is pó­tolja". Anyának lenni se könnyű, hát még az anyát helyettesíteni 1 Önfeláldozó, odaadó munkát, mérhetetlen szeretetet igényel. Mert ha a családban a gyer­mek megteszi az első lépést, kiejti az első édesen csengő szót — az anya végtelenül örül S ebben az intézet­ben ezt az örömet hetvenszer élik át a gondozónők, hetvenszer mosolyog­nak vissza a kis emberpalántákra, hetvenszer örülnek velük együtt. És ezt a gyermeki mosolyt egyetlen egy­szer sem szabad viszonzás nélkül hagyni! A gyermek örül apró sikerei­nek és ha nem látná gondozójánál is ezt az örömet, a zsenge, érzékeny lélekben nyomot, fájó nyomot hagy­na. Itt érezné először — bár tudat alatt, az anya hiányát. Dehát lehet-e egyáltalán az anyát pótolni? Nehéz a válasz. Mindenesetre az intézet dolgozói erre törekesznek ... Segítség nélkül Dehát minden intézet olyan lég­kör megteremtésére törekszik, amely­ben a gyermek nem érzi a szülő hiá­nyát, és ugyanakkor igyekszik lefa­ragni a szülői nevelés negatívumait is. Csakhogy minden intézetnek — legalább is egyelőre — megvannak a maga útjai, módszerei ennek el­érésére. Dr. Pikler Emmi csecsemőintézeté­ben egészen új utat járnak. Új mód­szer ez nemzetközi viszonylatban is. Nézzük meg hát közelebbről. Az alapelv: a gyermek önállóságra nevelése születésétől kezdve. Ebben az intézetben a gyermeket sohasem ültetik fel, sohasem fordítják meg és kézenfogva sem tanítják járni. Ha egy sportoló, mondjuk magas­ugró, nagyobb' eredményre törekszik, ezt nem úgy éri el, hogy az edzője ugrás közben átsegíti a lécen. Nem! Az egyedüli út: a lábizmok, hasizmok edzése és a stílus, a helyes mozgás­mód elsajátítása. Ugyanez érvényes a gyermeknél is. Ha nem tud felülni, hiába ültetjük fel, Ellenben lehetővé kell tenni számára még több moz­gást, hogy fejlődjenek izmai. S itt kezdődik a gondozónő munká­ja. Igyekszik a gyermeket olyan ön­álló mozgásra buzdítani — főleg já­tékok, mint eszközök segítségéve! — amely elősegíti az izmok fejlődését. Az eredmény? A gyermek önál­lóan, a gondozó közvetlen támoga­tása nélkül megtanul ülni, állni és járni. Kell-e mondanom, hogy en­nek a sikernek a gyermek, nevelő egyaránt örül? Természetesen, az önálló mozgás elsajátítása — ez a korai önállóság — szükségszerűen kihatással van a gyermek szellemi fejlődésére is. Ezt az összefüggést az intézet dolgozói most kezdik feldolgozni, mégpedig úgy, hogy az intézet több mint 1100 eddigi neveltjét meglátogatják, fel­dolgozzák életük egyes mozzanatait, aztán majd egyszer összegezik és a lehetősig szerint általánosítják. Úttörő munka Az Intézet gazdag tapasztalatai mit sem érnének, ha a négy fal között maradnának. Az igazgató fő­orvosnő — dr. Pikler Emmi több könyvet írt a mamák részére. Ná­lunk is megjelent szlovák fordítás­ban a „Mit tud már a baba?" cí­mű népszerű munkája, amely sok fiatal mamának jelent segítséget gyermeke nevelésében. A gondozók tankönyvét ugyancsak ő írta. Mind­ez természetesen a munka kezdetét jelenti csupán. Kezdet, mert egy egységes neve­lési rendszer megteremtése, amely egyaránt alkalmazható intézetekben és a családban is, az újonnan épülő társadalom egyik megoldásra váró feladata. A gyermek jelleme már a bölcsőtől kezdve alakul. Ezért meg kell találnunk azt az utat, hogy a nevelésben kizárjuk a ferde hajtá­sok lehetőségét. Olyan apró hibák kiküszöböléséről is szó van, ame­lyeket sokszor nem is tudatosítunk, s mégis károsan befolyásolják az emberpalánta lelkivilágának formá­lódását. Ez az intézet az alapok lerakásá­val foglalkozik, felbecsülhetetlen értékű munka, és nagyon hasznos lenne, ha ezen a téren szorosabb nemzetközi együttműködés alakulna ki. Erről beszélgettünk, amikor az erkélyen napozó csemeték közül az egyik felsírt. — Látja, a sírást is meg kell kü­lönböztetni. Amikor a gyermek csu­pán követelödzik, az nem nagy baj. Ilyen esetben a gondozónő felada­ta, hogy többet foglalkozzék a gye­rekkel, de úgy, hogy megnyugodjon és ne úgy, hogy mind nyugtalanab­bá váljék. Ez nehéz. Nem uniformis Áz intézeti nevelésnek van egy veszélye: az uniformis. Nem igazi közösség az, ahol annak egyes tag­jai szürkék, színtelenek, egyénisé­gük nincs. Ez olyan jelenség, mely kihatás­sal lehet az egyén további fejlő­désére. A mi társadalmunk nem ilyen embereket akar! Az egyéniség kialakulását biztosítani kell. Csak jellemben kiváló egyének alakíthat­nak kiváló közösséget. S itt szóba kerül az erőszakos gyermek. A főorvosnő szeme felvil-. lan. — Tudja, egy ilyen intézetben mi­csoda kincs az erőszakos gyermek! Hát képzelje el, hogy egy kétéves emberke érvényre akarja juttatni akaratát velünk, felnőttekkel szem­ben. Hisz ez nagyszerű! És helyes irányítással ezek a gyerekek nem válnak később erőszakos, önző em­berekké. Sőt, a legigazságosabb ve­zetőkké a csoportokon belül. Természetesen nagyon nehéz, meg­találni azt a határt, ahol az egyén szabadsága és a társadalmi korlá­tok teljes egyensúlyban, helyes arányban vannak. Ez még sok további fáradságos munka kérdése. • * * Ezernyi élmény és benyomás tör a felszínre, ha a repkénnyel befut­tatott Lóczy utcai villára gondolok. Nagyszerű emberek, nagyszerű mun­kája folyik megszokott medrében a csendes budai hegyoldalon. Fárad­ságot nem ismerő munka az új em­ber megteremtéséért. Nem fedeztem fel titkokat. Sőt az a cél, hogy a Lóczy-gyermekek (nevüket az utcáról kapták) neve­lésében elért legparányibb eredmé­nyek az egész társadalom kincsévé váljanak. S e kincsek feltárásához, nagy­szerű emberek kiváló munkájának ismertetéséhez akarok hozzájárulni e szerény írásommal ls. ZSILKA LÄSZLÔ t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom