Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-30 / 272. szám, szombat

v. i nagyvilágban A lig tíz napla nyitották meg az ENSZ-közgyűlés Idei ülés­szakát és máris teljes lendülettel folyik a munka a világszervezetben. Az ügyrendi bizottság javaslata alap ján megvitatásra ajánlott közel 90 napirendi pont között akad néhány (például az úgynevezett tibett és magyar kérdés, stb.), amely a hi­degháború ENSZ be csempészését szolgálja. Ezeket azonban minden bizonnyal elfogják homályosítani a nagy nemzetközt kérdések, amelyek a világot legjob -un nyugtalanító két probléma körül csoportosulnak: 9 1. Az általános és teljes lesze­relés, • 2. a gyarmatosítás felszámolása. Az általános leszerelésnek -csak egyetlen útja van Az ENSZ általános politikai vitá jában csaknem mindegyik felszólaló az általános és teljes leszerelést lát­ja a legégetőbb nemzetközi problé­mának, melynek megoldása új kor­szakot nyitna az emberiség történe­tében és rendezne számos más vitás kérdést is. A szovjet kormány nyi­latkozatban leplezte le az Egyesült Államok makacs akadékoskodását, amely mindeddig meggátolta az eredményes tanácskozásokat és a megegyezést e fontos kérdésről. A Szovjetunió kijelentette, hogy az ál talános és teljes leszerelést külön­féle szakaszokra lehet osztani, kü­lönféle terminusokhoz lehet kötni, fokozatosan vagy radikálisabb mó­don lehet végrehajtani, de csakis egyetlen út vezet célhoz: a fegyver­zet és a hadsereg teljes jelszámo­lása szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett. Az ENSZ-ben Kennedy amerikai elnök is felszólalt és bejelentette „az új amerikai leszerelési javaslatot". A szépen megfogalmazott szavakból azonban kiderült, hogy szó sincs benne a világ népeinek elpusztítá­sához elegendő felhalmozott fegyve­rek megsemmisítéséről, a fegyveres erők felszámolásáról, csupán a nuk­leáris kísérletek beszüntetését, a ha­sadó anyagok békés felhasználását, a rakétafegyverek ellenőrzését, stb., tűzi ki. Vagyis ez, az amerikai „le­szerelési jávaslatnak" csúfolt terve­zet szeretné megakadályoznt a Szov­jetuniót azon leghatásosabb fegyver­nemek fejlesztésében, amelyekben az USA 'emaradt és így a washingtoni polil.Ka „nagy mesterei" lehetetlen­né szeretnék tenni a szocialista or­szágok védelmi erejének fokozását. Az ilyesféle rövidlátó „tervek azon­ban csak azt bizonyítják, hogy az amerikai kormány fél az igazi lesze­reléstől. Az angol Tribúne is meg­jegyzi Kennedy beszédével kapcso­latban: Az amerikai leszerelési ja­vaslatot nem vehetik komolyan azok az országok, amelyeket felszólít a tárgyalásokra, amíg az amerikai kor­mány tettekkel be nem bizonyítja a békés együttélést." A washingtoni kormány eddig éppen az ellenkező­jéről győzte meg a világot. Gromiko elvtárs az ENSZ-ben újra leszögezte, hogy az általános- és tel­jes leszerelés szovjet tervezete ösz­szegezi mindazt, amit a világ népei a leszerelés fogalma alatt értenek, amely valóban biztosítja a háborúk kiküszöbölését. Amíg megkötik a leszerelési egyezményt A Szovjetunió a jelenlegi helyze­tet alaposan mérlegelve emlékiratot intézett az ENSZ-hez, amelyben ja­vaslatokat tesz a nemzetközi fe­szültség csökkentésére addig ís, imíg a bonyolult és szerteágazó le­szerelést problémában sikerül egyez­ményt elérni. A javasolt intézkedé­sek megkönnyítenék a fő kérdés megoldását, az utóbbi hónapokban a Nyugat által kiélezett helyzetet nor­malizálnák és kedvező légkört te­remtenének a kölcsönös bizalom ki­alakítására. E javaslatok legtöbbje nem új, csaknem valamennyi- szerepelt már az előző szovjet békejavaslatokbari. De az, hogy a Szovjetunió éppen most összegezve újra felveti őket, arról tanúskodik, hogy továbbra is fáradhatatlanul a békés együttélés érvényesítésére törekszik és kiutat mutat a nyugati hatalmaknak a po­litikai zsákutcából, amelybe a forró fejű hidegháborús politikusok juttat­ták a Nyugatot. A háborús propagan­da megszüntetése, a katonai költség­vetés befagyasztása, a meglepetés­szerű támadások elhárítására irá­nyuló intézkedések, a Varsót Szerző­dés és a NATO között kötendő meg nem támadási szerződés feltétlenül pozitívan hatnának a világpolitikára. Másik emlékiratában a Szovjetunió megindokolja a szovjet atomfegyver­kísérletek felújítását és elemzi az atomfegyverek betiltásának lehetősé­gét. Ojra leszögezi, hogy csakis az általános és teljes leszerelés oldja meg véglegesen e problémát. A Szov­jetunió azonban addig is megismétli ama korábbi indítványát: a nagyha­talmak kötelezzék magukat arra, hogy elsőként nem alkalmaznak atombombát, s megakadályozzák, hogy más országok nukleáris fegy­verhez jussanak. Ugyancsak nagyon hasznos lenne különféle atomfegy­vermentes övezetek megteremtése. A szovjet emlékirat újra alkalmat nyújt az USA-nak és nyugati szövet­ségeseinek, hogy a békeszólamokról végre térjenek át a tettekre. Nem szabad tovább tűrni a gyarmatosítást A Szovjetunió már az ENSZ elő­ző ülésszakán javasolta a gyarmato­sítás végleges felszámolását. Ezen z alapon az ENSZ-ben egyhangú dek­larációt fogadtak el. De a gyarmato­sítók ennek fittyet hánynak s to­vább irtják a szabadságukért és füg­getlenségükért harcoló algériai, an­golai és más népeket. A Szovjetunió már az ENSZ-közgyűlés előtt kérte a titkárságot, tegyen Jelentést ar­ról, mit tettek a deklaráció valóra váltása érdekében. A tömbön kívüli országok belgrádi értekezletén 25 ország faz ENSZ tagállamainak kö­zel egynegyede) követelte a gyar­matosítás sürgős felszámolását. Most a Szovjetunió újabb emlék­iratában leleplezi a gyarmatosítók mesterkedéseit és konkrét Javaslatot tesz, mely szerint legkésőbb 1962­ben számolják fel az egész világon a gyarmatokat, és adják meg 88 te- . rület 77,1 millió lakosának a függet­lenséget. Reméljük, az idén az ENSZ még határozottabban száll síkra a gyar­matosítás megszüntetéséért és a ko­lonialistáknak egyre kisebb lehető­ségük lesz a további huzavonára. Ezt ígérik az általános vitában elhang­zott eddigi felszólalások. v Zűrzavar egy nyilatkozat körül Az ENSZ ugyan hivatalosan nem foglalkozik a német kérdés megol­dásával, New Yorkban azonban igen jelentős eszmecserékre került sor Gromiko szovjet külügyminiszter, Rusk amerikai és Home angol kül­ügyminiszter között. A német kér­désről, Nyugat-Berlinről folytatott több órás tanácskozásról nem adtak ki hivatalos jelentést, egyes nyugati hírmagyarázók azonban arról írtak, hogy a megbeszélések a realitás ta­laján folynak. Mit jelent ez a realitás, azt csak úgy tudjuk felmérni, ha figyelembe vesszük, micsoda zűrzavart okozott Nyugaton a Kennedy elnök nyugat­berlini megbízottjának, Clay tábor­noknak tulajdonított nyilatkozat, mely szerint a német kérdés rende­zésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni három reális tényt: ' • 1. az NDK Elismerését, • 2. az Odera—Neíse határvonal jogi elismerését, • 3. a Nyugat-Berlinbe vezető út­vonalaknak az NDK részéről történő ellenőrzését. A kísérleti léggömbnek szánt nyi­latkozatot Clay ugyan tagadta, de az Egyesült Államok kormánya nem cá­folta még. Kennedy elnök ENSZ-ben elhangzott beszédében is csak azt szögezte le, hogy „az USA számára életbevágóan fontos érdekekről nem vitatkozhat". Ha azonban figyelembe vesszük a világban kialakult való helyzetet, meg kell állapítani, hogy a fent említett három pont egyike sem ve­szélyezteti az Egyesült Államok ér­dekeit. A nyugati sajtó kissé a fej­bekólintott ember módjára reagált a nyilatkozatra, az első meglepetés után azonban egyre többen Ismerik el, hogy csakis reális helyzet tala­ján lehetséges a német kérdés ren­i dezése. Az elkövetkező hetekben el­dől tnajd, hogy a világgá kürtölt ta­pogatódzó nyilatkozat után a való­ságban is képesek-e a nyugati hatal­mak a józan ész politikájára. Csak ezen az úton lehetséges a megegye­zés, melyet egyre türelmetlenebbül követel a világ közvéleménye. Sz. B. Nagygyűlés Havannában a forradalmi védelmi bizottságok megalakításának évfordulóján .Havanna (CTK) — Szeptember 28­án este Havannábän és számos kubai városban a forradalom védelmi bi­zottságai megalakításának első évfor­dulója alkalmából nagy népgyűlése­ket rendeztek. E bizottságok egy év leforgása alatt erős néphatalmi szerv­vé nőttek, őrködnek az állam bizton­sága felett. Már számos felforgató' akciót akadályoztak meg és hozzá­járultak az ellenforradalmi elemek leleplezéséhez is. Politikai és nevelési tevékenységet is folytatnak. Havannában a Forradalom-terén még az est beállta előtt gyülekeztek a dolgozók csoportjai zászlókkal. A nagygyűlésen Fidél Castro bejelen­tette, hogy Kubában egy év alatt 107 ezer 10—100 tagú bizottság alakult meg. A Nyugat hagyományos politikája sikertelen P. Togliatti képviselőházi beszéde Rőma (CTK) — Palmlro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára az olasz képviselőházban a külügyminisz­térium költségvetéséről szóló szerdai vi­tában csaknem két éra hosszat tartó beszédében túlnyomórészt a nemzetkö­zi helyzettel foglalkozott. Togliatti a jelenlegi nemzetközi fe­szültség igazi okának a világban be­állott változások és a Nyugat hagyo­mányos politikája közötti egyre mélyü­lő ellentétet jelölte meg. A német kérdés kiéleződésével kap­csolatos nemzetközi helyzettel össze­függésben Togliatti rámutatott, hogy elsősorban a tárgyalisok megkezdésére van szükség. ,,A tárgyalás azonban nem jelenti azt, hogy állásponttal álláspon­tot kell szembe helyezni, majdt pedig a tárgyalást félbeszakítani A tárgyalás azt jelenti, hogy kiutat kell keresni olyan kölcsönös engedmények alapján, ame­lyek nem veszélyeztetnék az egyik vagy másik fél létérdekeit". Strauss a fegyverkezés fokozásának a híve Bonn (CTK) — Franz Josef Strauss nyu­gatnémet hadügyminiszter^ a Frankfurter Allgemeine katonai szemleirójával foly­tatott beszélgetésében állást foglalt a meggyőző erejű pszichológiai, politikai, gazdasági és katonai front létesítése mellett a vasfüggöny mentén. Kijelen­tette, hogy „az Atlanti Szövetség pe­remén nem szabad politikai és kato­nai űrnek — atomfegyvermentes övezet­nek és semlegesített Németországnak létrejönnie." A német és nyugat-berlin probléma megoldásával kapcsolatban Strauss azt az álláspontot foglalta el, hogy ,,nem szabad engedményeket tenni, hanem fokozni kell a fegyverkezést". A SZOCIALISTA TÁBOR. ORSZA'GAlgOi • VIZILÉPCSÖ A VISZTULÁN A lengyel szakemberek kidolgozták a Visztula szabályozási tervét s a fo­lyó kihasználásának lehetőségeit mér legelik az Ipar számára. A Visztulán 1 millió kW össztelje sltményű vlzlerőműveket fognak épí­teni. Az első közülük, Wloclawek mel­lett már épülőfélben van. A szabályozás után a Visztula tengertől egész Varsóig hajózható lesz nagy vlzljárműyek számára is. A Szovjetunióból a Jövőben valószínű­leg a Visztulán szállítják majd az ér­cet a Krakkó melletti Nowa Hutába • VULKANIKUS VIZEK MINT ENER­GIAFORRÁSOK Kamcsatkán a szovjet geológusok a Bannoi folyó völgyében kutatómunkát végeznek. Megakarják állapítani, fel használhatók-e az ottani hőforrások arra, hogy energiát nyerjenek belő­lük. Az eredménytől függ egy geomet­rikus erőmű építése, mely a kamcsat kai Ipar számára gyártaná a villamos­áramot. ^ Kamcsatkán eddig már közel 100 nagy hőforrás-csoportot efdeztek fel, több­nyire a Pauzsetka folyó völgyében, a félsziget d^li részén. (CTK) « KÁDERKÉPZÉS KlNABAN Khun-Mingben a nemzetiségi kisebb­ségek Jünnani Intézetében 10 éves fenn­állása óta 7700 szakember kapott ki­képzést a termelés különféle ágaza­taiban vagy kulturális téren. A nem­zetiségi kisebbségek tagjai, akik itt közép- és főiskolai képzettséget nyer­tek, most mint elemi- és középisko lal tanítók működnek, segítenek fel számolni az írástudatlanságot a nem­zetiségükön belül és a jünnani tarto­mány gazdasági és kulturális intéz­ményeiben különféle tisztségeket töl­tenek be. (CTK) O GYÄR ALUMÍNIUMBÓL Jakutszkban, a gyémántlelőhelyek kellős közepén csaknem teljesen alu­míniumból gyár épül. Az alumíniumból készült épület elemek a szokásosaknál kétszerte könv­nyebbek és ezért szállításuk erre vidékre — mely Igen messze esik a vasúttól és más utaktól — jóval ol­csóbb lesz. (CTK) • OJ ÉPÍTŐIPARI KOMBINÁTOK TAD ZSIKISZTANBAN Tádzsikisztánban 25 korszerű építő­ipari kombinát épül. Az első közülük, melyet nemrég helyeztek üzemben Sztalljíabádban, évente 35 ezer négy­zetméter építőelemet fog gyártani. A köztársaságban a hétéves terv vé­géig egész új építőipari körzetek ala­kulnak kl. A jövő év végén már 4 további kombinát szállítja majd a be­tont, vasbetonrészeket, építőelemeket s hasonló konstrukciókat a tadzsikisz­tánl építkezésekre. (CTK) [fért Ii4ilaszthatatl(ui a német helseszcrzodés megkötése? Veszedelmes háborús fűzfészek Európa szívében Brazília miniszterelnöke közölte kormányának programját Brasllia (CTK) — Tancredo Neves brazil miniszterelnök a nemzeti kong resszus képviselőházának szeptember 28-i ülésén előterjesztette kormány programját. Kijelentette, hogy kormá nya független külpolitikát folytat tiszteletben tartja a népek önrendel kezési jogát és megszilárdítja a ke reskedelmi kapcsolatokat a szocialista országokkal is. Belpolitikai téren a kormánynak szándékában áll a földreform meg valósítása. Tancredo Neves kijelen­tette: „Csupán úgy érhetjük el a fej­lődés magasabb fokát, ha átszervez­zük gazdaságunkat és Brazíliát ipari országgá építjük át." Brazília miniszterelnöke megígérte továbbá, hogy a kormány törekedni fog Brazília elmarad! területeinek fejlesztésére, a mezőgazdasági ter melés fokozására, az Iskolák, az egészségügy és lakásépliés javítására A munkásoknak a kormányprogram munkabéremelési és a létfenntartás hoz szükséges cikkek árának leszálll tását Ígéri. A miniszterelnök kljelen tése szerint az adóterhet főképpen a vállalkozók és a gazdagok fogják viselni. A brazil miniszterelnök által elő terjesztett program kétségkívül hala dó iráuv?aM:i kivet, azonban túlsá­gosan általános ahhoz, hogy abból ar­ra lehessen következtetni, milyen mó­don akarja a kormány a program egyes pontjait megvalósítani. Az ed­digi tapasztalatok azt mutatják, hogy például a földreform kérdésében, amely Brazília kulcsproblémája, a kormánykörök olyan megoldásra tö­rekednek, amely megőrizné a nagy­birtokosok uralmát. Nkrumah nyilatkozata Akkra (CTK) — Nkrumah, ghanai el­nök Irodája közölte az elnök nyilatkoza­tát a miniszterek s a miniszteri titkárok vagyoni helyzetéről és kereskedelmi kapcsolatairól. A nyilatkozat rámutat arra, hogy a különbizottság megállapítá­sa szerint a kormány egyes tagjai ma­gánkereskedelemmel és vállalkozó tevé­kenységgel foglalkoztak és kedvező fel­tételek mellett magáncégeklől és pénzin­tézetektől kölcsönt kaptak. Az elnök nyilatkozata ezzel kapcso­latban közli a kormány két tagjának le­mondását. HANOIBAN befejeződött Vietnam Ha­zafias Frontja Központi Bizottságának gyűlése, mélyen a dél-vietnami, vala­mint a nemzetközi helyzetről tárgyal­tak. ÍÖTK) M ég javában folytak a második világháború nagy csatái, Hit­ler eszelősen szörnyű megtorlások­kal fenyegetőzött, de az elvesztett háború már előrevetette árnyékát és a náci vezérkar egy csoportja terveket dolgozott ki a háború utáni Németország újjászületésére. Cana­ris tengerpagy többek között úgy képzelte el a birodalom átmentését, hogy: ! & fiatal német szakembereket juttat­nak minél nagyobb számban vezető funkciókba külföldön; • ártatlannak tűnő sportegyesületek­ben, társaságokban kell szervezkedni; 0 ébren kell tartani a faji uszítást, nem szabad megengedni a militarista ambíciók ellanyhutását; C támaszpontokat kell szerezni kül­földön; • meg kell erősíteni a német töké­seket, a háború idején külföldre csem­pészett értékeket fel kell használni új­jászervezésükre, stb.' Meglepő, hogy nemcsak a náci tá­bornokok egy csoportja gondolko­dott így, hanem az USA hadügymi­nisztériuma még a háború idején utasítást adott Wisnlop ezredesnek, tájékoztassa a fogolytáborok pa­rancsnokait, hogy a nácikkal úgy bánjanak, mint leendő szövetsége­sekkel és keressenek ki olyan em­bereket, akikre a: Egyesült Államok Németország megszállása után tá­maszkodhat. Milyen típusú emberek legyenek ezek? „A nácik ugyan nem népszerűek, mégis az USA és Eu­rópa jövendő politikája szempontjá­ból hasznosabbak és elonyösebbek, mint az antifasiszták ' és demokraták — jelentette ki az ezredes. A fő kri­térium a kommunista-ellenesség volt, és ezért érthető, hogy a hét­próbás nácik e célra nagyon ls megfeleltek. Miközben Washingtonban e gálád terveket kieszelték, a^ USA vezetői a Szovjetunióval álszenteskedően a háború utáni demokratikus Német­ország feltételeinek megteremtésé­ről tárgyaltak és kidolgozták a potsdami egyezményeket. 13 Az amerikai atombomba és a világuralmi álmok Az Egyesült Államok makacsul ragaszkodott ahhoz, hogy a potsda­mi értekezlet csak 1945. Július 15-én üljön össze. Ez persze nem volt vé­letlen. Hamarosan kiderült, hogy jú­lius 15-én próbálták ki Üj-Mexikó­ban az amerikalak az első atom­bombát. A sikeres kísérlet Potsdam­ba érkező hírét Truman amerikai elnök sietett nyomban Sztálin tudo­mására hozni. A Truman elnök által annyira várt hatás, nagy benyomás azonban elmaradt. Sztálin nagyon higgadtan fogadta a hírt. Annál na­gyobb volt a nyugati táboron belül a határtalan, vak öröm. Az ameri­kai monopóliumok úgy gondolták, elérkezett világuralmi terveik va­lóra váltásának Ideje. Stimson amerikai hadügyminiszter már Potsdamban utasítást kapott, hogy dolgozza ki az új helyzetnek megfelelő politikai állásfoglalás kö­vetelményeit, amelynek lényege a zsarolás, a Szovjetunió fenyegetése, térdre kényszerítése. A so^s iróniá­ja és az amerikai politika kétszí­nűségének bizonyítéka, hogy a hi-. degháború talán éppen akkor szüle­tett, amikor Truman elnök és Chur-: STRAUSS NYUGATNÉMET HADÜGY­MINISZTER: — Régesrég le­járt a kis- és kö­zepes nagyságú szuverén orszá­gok létjogosult­ságának ideje. (A Neues Deutschland karikatúrája) ÜJ S70 4 * 1981 szeptember 30.

Next

/
Oldalképek
Tartalom