Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-26 / 268. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAP II APJA Bratislava, 1961. szept. 26. kedd • 30 fillér • XIV. évfolyam 268 szám SOK MÉG A TARTALÉK Úgyszólván mindennap írunk és beszélünk mostanában a mező­gazdaságról. S nem öncélú do­log ez.. A fejlődés megköveteli, hogy minden erőt összpontosítva fokozzuk a mezőgazdasági ter­melést, esztendőről esztendőre jobb eredményeket, nagyobb hek­tárhozamokat érjünk el. Szüksé­ges ez az erőfeszítés, mert ki­tűztük a célt: 1970-ig a mező­gazdasági termelést az ipar szín­vonalára emeljük. Hosszú idő ez, kilenc év van még hátra, ám az előttünk álló feladat is nagy, s nem lehetne máról holnapra megvalósítani. Ezért jó, ha erőn­ket úgy osztjuk be, hogy arányo­san minden esztendőben megte­gyük a megfelelő lépést a meg­kezdett úton. Sőt — mivel a me­zőgazdaság dolgozóinak túlnyomó többsége szavát adta, s elhatá­rozta, hogy a harmadik ötéves terv feladatait négy év alatt tel­jesíti, az sem árt, ha egy-egy esztendőben a kelleténél jobban megnyújtjuk a lépést, túlteljesít-: jük a tervet. A mezőgazdasági dolgozók nagyszerű küzdelme során nem egy ízben felmerült a kérdés: meddig fokozhatok a hektárho-: zamok, lehet-e esztendőről esz-' tendőre magasabb színvonalra emelni az állattenyésztés hasz-: nosságát. Bár jónéhány szövetke­zet ért el eddig is kiváló ered-' ményt mind a növénytermelés­ben, mind az állattenyésztésben, bátran állíthatjuk, sok még a rejtett tartalék a mezőgazdaság­ban. A gépesítés és automatizá­lás továbbfejlesztése a munkater­melékenység soha nem látott szintre való emelését hozza ma­gával. Az új módszer alkalma­zása, a jobb talajművelés na­gyobb hektárhozamokat biztosít. Ki hitte volna még néhány esz­tendővel ezelőtt is, hogy nálunk 45—50 mázsa búzát takarítha­tunk be a föld hektárjáról, vagy 400—500 mázsa cukorrépát szál­líthatunk minden hektár földről a cukorgyárakba? Nos, azok, akik kételkedtek ebben, tévedtek... Kechnecen a szövetkezet 45 má­zsás búzatermést is elért az idén, a tôniak a múlt esztendőben 470 mázsás átlagot értek el cukor­répából. (Az idén a szárazság miatt nem lesz ennyi). Sorolhat­nánk még tovább is, hiszen a pél­dák százai bizonyítják, hogy mi­re képes a nagyüzemi gazdálko­dás. A sikerek ellenére azonban temérdek még a tennivaló a me­zőgazdaságban, hiszen sok az olyan szövetkezet, amelyekben nem érvényesül a nagyüzemi gazdálkodás minden előnye. Je­lentősek az olyan tartalékok a mezőgazdaságban, melyek kiak­názásával nagymértékben fokoz­hatjuk a termelést. Különböző üléseken, falun, városon egyaránt a mezőgazdasági szakemberek és a szövetkezeti tagok állandóan hangoztatják a talajerő fokozásá­nak fontosságát. S az eddigi eredmények bizonyítják, nem fö­lösleges szócséplés, ha a kom­posztozásról vagy a műtrágya helyes felhasználásáról beszélge­tünk. Ma már nemcsak a szak­emberek, hanem a szövetkezeti tagok is tudják, hogy nem isteni csoda, se nem valamilyen kü­lönleges erő folytán ad a föld hektáronként 40 mázsás búzater­mést, hanem azért, mert meg­adjuk a földnek, ami jár. Ugyan a különleges esőről, másszóval a műesőről is szólni akarunk egyet-mást, mert csaknem min­den szövetkezetben rájöttek — nem egy esetben saját kárukon okulva — a természettől nem várhatnak könyöradományokat. Azt is tudják már sok szövet-: kezetben, hogy a talajerő foko­zása melllett arra is gondolni kell, kap-e elegendő nedvességet a talaj, mi lesz a növénnyel és a tervvel, ha mondjuk beüt egy hosszan tartó szárazság. Erre leg­jobb orvosság a megfelelő öntö­zőberendezés, hogy szükség ese­tén nedvességet juttathassunk a földnek. Most egyik legjelentő­sebb tartaléka a mezőgazdaság­nak a helyes vízgazdálkodás megteremtése. Addig, amíg a ku­korica, cukorrépa, vagy a lucer­na hektárhozamának a nagysága attól függ, hogy megkönyörül-e rajtunk a természet vagy sem, kap-e elegendő esőt a növény vagy sem, nem tettünk meg min­dent annak érdekében, hogy 170-ig az ipar színvonalára emel­jük a mezőgazdasági termelést. Mi tehát a teendő? Keresni, kutatni kell a módját az öntö­zéses gazdálkodás megteremtésé­nek. Számos példa tanúskodik arról, hogy azokban a szövetke­zetekben, amelyekben öntöztél: a kapásnövényt, nem rettegtek a holnaptól, nem is nézték napról­napra sóhajtozva a derült eget: hullhatna már néhány csepp eső, hisz szárazság fojtogatja a cu­korrépát. Bekapcsolták a moto­rokat, vagy megengedték a csa­tornákat, s ömlött az éltető víz a földre, olthatta szomját az el­tikkadt növény. Jó dolog ez, még­is sok helyütt csak néhány hek­tár földet öntöznek, a nagy költ­ségekre hivatkozva. Ám nem mindig lehet ezzel sem egyet­érteni, mert a mai csatornaháló­zat a meliorációs építkezések folytán nagyszerű alapot teremt az öntözés kiszélesítésére. így csaknem minden szövetkezetben meglelhető a módja annak, ho­gyan lehet szerényen, aránylag kevés pénzzel a számos kisebb­nagyobb jelentőségű agrotechni­kai módszerek, munkafogások felhasználásával növelni a ter­melési eredményeket, s kifogni az időjárás szeszélyein. Az idén, mint ahogy Kelet­Szlovákia néhány járásában, a Csallóközben is fukarkodott a természet, kevés csapadék hullt a földre. Ezért gyengébb például a tőniak cukorrépa termése is, bár minden esztendőben úgyszól­ván rekordtermést takarítottak be. Ám az idén sem szólhatott volna bele a terméseredmények­be az időjárás, ha nem 27 hek­tárt, hanem az egész répaterüle­tet öntözték volna. Az öntözött területről 50 mázsával többet takaríthatnak be. Meg tudtak vol­nak birkózni mind a 80 hektár öntözésével? Gazdaságilag jól áll a szövetkezet, a munkaegy-: ségek értékét 36 koronában ál­lapították meg. Ez is bizonyítja, hogy nem küzdenek pénzügyi nehézségekkel, tehát nem csap­pant volna a közös pénze, ha többet öntöztek volna. Kifizetődő dolog az öntözés. Ezt már tudják a tôniak is, de hasznuk van a topolníkyiaknak ís abból, hogy az idén 40 hektáron öntözték a lucernát. A negyedik kaszálás is úgy megnőtt, hogy az embernek csaknem a derekáig ér. Hektáronként 80 mázsát adott az öntözött lucernaföld. Jövőre 200 hektár lucernaföldet fognak öntözni. Jó példák ezek, olyan dolgok, amelyek mellett ne men* jünk el behúnyt szemmel, ha­nem kövessük őket, használjuk fel valamennyit a mezőgazdasági ter­melés továbbfejlesztése érdeké­ben. Prága forró szeretettel üdvözölte a lengyel párt- és kormányküldöttséget Hétfőn, szeptember 25-én Prága ün­nepi díszben fogadta kedves vendé­geinket, — a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságának és a Lengyel Népköztársaság kormányának küldöttségét. A küldöttség Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a köztársaság kor­mányának meghívására jött hozzánk. „Éljen Csehszlovákia és Lengyelország barátsága!" „Éljen a Lengyel Egye­sült Munkáspárt!" Reggel 9 órakor a katonazene hangjai mellett begördült a pályaud­varra a különvonat, amelyből kiszáll­tak a lengyel párt- és kormánykül­döttség tagjai — Wladyslaw Gomul­ka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt ANTONÍN NOVOTNÝ ÉS WLADYSLAW GOMULKA ELVTÁRSAK SZIVELYES KÉZSZORÍTÁSA (CTK — felvétele) A prágaiak jóval a vendégek érke­zése előtt zsúfolásig megtöltötték a főpályaudvar épülete előtti térséget. A vörös transzparensek lengyel és ] cseh nyelvű jelszavai Csehszlovákia I dolgozóinak őszints barátságáról ta­I núskodtak. „Üdvözöljük a szocializ­must építő testvéri lengyel népet I" Központi Bizottságának első titkára, lózef Cyrankiewicz, a LEMP KB poli­tikai irodájának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Stefan Ignar, az Egyesült Néppárt Központi Bizottságának el­nöke, miniszterelnökhelyettes, Ed­ward Gierek, a LEMP KB politikai irodájának tagja, a LEMP KB titkára, a LEMP katowicei kerületi bizottsá­gának első titkára, Piotr Jaroszevvicz, a LEMP KB tagja, a Lengyel Népköz­társaság Minisztertanácsa elnökének helyettese, Marian Naszkowski, a LEMP KB tagja, a Lengyel Népköz­társaság külügyminiszterének helyet­tese, Adam Wang, a Lengyel Népköz­társaság Minisztertanácsa mellett működő tervbizottság alelnöke, józef Czesak, a LEMP KB póttagja, a LEMP KB nemzetközi osztályának vezetője, Zygmunt Ostrowski, a nehézgépipari miniszter helyettese, Zygmunt Puzyc­ki az URSUS traktorgyár főigazgató­ja, Franciszek Mazur, a Lengyel Nép­köztársaság csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A küldöttség kíséretében van Maria Wierna, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztériumának főigazgatója, és Jerzy Grudzinski, a Lengyel Nép­köztársaság külügyminiszterének pro­tokollfőnöke. Velük együtt Prágába érkeztek azok a csehszlovák tényezők is, akik a lengyel párt- és kormányküldött­séget a határon üdvözölték. A kül­döttséggel érkezett Oskár Jeleň, Csehszlovákia lengyelországi rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövete is. A kedves vendégeket a főváros te­rületén Karol Bacílek, Rudolf Barák, Pavol Dávid, Jaromír Dolanský, Zde­nék Fierlinger, Jifi Hendrych, Anto­nín Novotný, Otakar Šimínek, Viliam Široký, Ľudmila Jankovcová és Rudolf Strechaj elvtársak, pártunk és kor­mányunk képviselői, Alexander Dub­ček, Vladimír Koucký és Václav Slá­vik, a CSKP KB titkárai, a CSKP KB osztályvezetői ás pártunk Központi Bizottságának tagjai, a Nemzeti Front pártjainak elnökei, dr. Alois Neiiman, dr. Josef Plojbar miniszterek, dr. Jo­zef Kyselý, a Nemzetgyűlés alelnöke, a kormány tagjai, a Nemzeti Front szervezetei, a főváros képviselőt, a tábornoki kar s közéletünk más té­nyezői üdvözölték. A fogadtatáson jelen voltak a prá­gai diplomáciai testilet tagjai i«. A különvonat megérkezése után Wladyslaw Gomulka és Józef Cyran­kiewicz elvtársakat először Antonín Novotný, a CSKP KB első titkára, (Folytatás a 2. oldalon) Antonín Novotný : LátOgatáSllk hOZZájáľlll együttműködésünk további bővítéséhez Drága Gomulka elvtárs! Drága Cy­rankiewicz elvtárs, drága elvtársak és kedves berátaimi Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság kormá­nyának és egész dolgozó népének nevében a legszívélyesebben köszön­töm önöket köztársaságunkban. Üd­vözöljük önöket a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a Lengyel Népköz­társaság kormányának és a testvéri lengyel népnek képviselőit, amely­hez régi, baráti kötelékek fűznek bennünket. Nemzeteink egymás szomszédságá­ban élnek, sok dicső pillanatot, de nehéz időket is éltek át együtt. A múltban, amikor szilárd barátságban, együttműködésben éltünk egymással, ez mindig országaink fejlődését, né­pünk elégedettségét jelentette, nyu­galmat és békét jelentett nemzeteink számára. Sok közös vonást mutat egész tör­ténelmünk. A múltban mindkét or­szágban egyidőben szervezkedett a munkásosztály a marxizmus alapel­vein és harcolt a dolgozó nép poli­tikai és szociális jogaiért, a tőke uralmának megdöntéséért. E harcot önöknél és nálunk is győzelem ko­ronázta, és így munkásosztályunk a dolgozó nép élén megnyitotta a szo­cialista rendszer felépítéséhez veze­tő utat. A nehéz politikai küzdelmek idején kommunista pártjaink szoro­san együttműködtek és kölcsönösen segítették egymást. És ma, a közös győzelmünk után mi is együttműkö­dünk mint egy nagy szocialista csa­lád tagjai, amelynek élén közös ba­rátunk, építésünk nagy segítője, a testvéri Szovjetunió áll. Országaink szilárd láncszemét képezik a Varsói Szerződés államai védelmi közössé­gének, amely biztonságunk zálogát jelenti a támadó katonai erők ag­resszív szándékaival szemben. Tisztelt elvtársaki Az agresszív imperialista erők által előidézett ki-, éleződött nemzetközi helyzetben ér­keztek hazánkba. A nyugatnémet militaristák és revansisták, mint a múltban már nemegyszer, ma újból régi terjeszkedési szándékaikkal, régi területi követeléseikkel lépnek a világporondra és egy újabb háborús konfliktus veszélyét idézik elő. Mindkét ország népei saját tapasz­talataikból tudják, mit jelent a né­met imperializmus, a német milita­rizmus és mindent megtesznek, hogy soha többé ne emelhessék véres ke­züket országaink ellen. Ezért mara­(Folytatás a 2. oldalon) Wladyslaw Gomulka: KÖZÖS forradalmi hagyományok fűznek egymáshoz Drága Novotný elvtárs! Drága Ši­roký elvtárs! Drága elvtársak és ba­rátaink ! Prága lakosai! Országuk fővárosába érkezve mindenekelőtt engedjék meg, drága elvtársak és barátaink, hogy a leg­szívélyesebben üdvözöljem önöket a párt- és kormányküldöttségünk ne­vében, a lengyel munkásosztály és az egész lengyel nép nevében, és tolmácsoljam jókívánataikat, őszinte testvéri baráti érzéseiket a szocia­lista 'Csehszlovákia testvérnemzetei iránt. (Taps.) A LEMP Központi Bizottsága és a Lengyel Népköztársaság kormánya nagy örömmel fogadta Csehszlovákia Kommunista Pártjának és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság kor­mányának meghívását. Azzal a mélységes meggyőződéssel Jöttünk önökhöz, hogy ez az újabb találkozásunk éppúgy, mint a cseh­szlovák párt- és kormányküldöttség múlt évi lengyelországi látogatása hozzájárul testvérnemzeteink, kor­mányaink és pártjaink még szoro­sabb közeledéséhez és együttműkö­déséhez. Országainkat és nemzeteinket, ame­lyek a legjobb szomszédi viszony­ban élnek egymással, nincs ami el­válassza egymástól, hanem minden egybefűzi őket. Barátságunk és együttműködésünk országaink felvirágoztatásának és biztonságának biztosítására irányuló közös erőfeszítésünkön, a szocialista államok közös érdekeinek rendíthe­tetlen egységén, a béke, a demokrá­cia és a szocializmus közös eszmé­nyein alapuL Pártjaink, mindkét ország vezető erői közelebb állnak egymáshoz, mint bármikor azelőtt. Közös forra­dalmi és haladó hagyományok fűz­nek bennünket össze a marxizmus­leninizmus közös elvei, valamint ve­zetőink, párt- és társadalmi szerve­zeteink egyre szélesebb körű min­dennapos kapcsolatai. Egybefűznek bennünket az egyre jobban kibontakozó, egyre sokolda­lúbb gazdasági kapcsolatok, az élénk árucsereforgalom, az ipar és a mű­szaki haladás fejlesztésében nyúj­tott kölcsönös segítség, valamint —­főként az utóbbi években — elmé­lyülő együttműködés a termelés kooperációja és szakosítása terén. Látjuk ezen együttműködés tovább­fejlesztésének nagy lehetőségeit, amely mérhetetlenül előnyös mind­két fél számára. Küldöttségünk feszült nemzetközi helyzet időszakában jött önökhöz, amelyet a nyugatnémet militaristák és az Atlanti Paktumban lévő szö­vetségeseik agresszív politikája okoz. A német probléma megoldása az ag­resszív imperialista erők megfékezé­se és az európai béke biztosítása — napjainknak ezek a legégetőbb kérdései. Országainknak és nemze­teinknek, melyek a múltban oly so­kat szenvedtek a német militariz­mustől, legfontosabb létérdekük a (Folytatás a 2. oldalon).

Next

/
Oldalképek
Tartalom