Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-15 / 225. szám, kedd

Berlini jelentés: A helyzet normális, .W.V.V.V.V/.V.V.V.V.VÄWW 7 " minden provokáció kudarcra van ítélve Berlin (CTK) — Berlin augusztus 14-én délelőtt ugyanúgy élt, mint más munkanapon. Csupán a Nyugat- és Kelet-Berlin közötti átjáróhelyeket ellenőrző csoportok létszámának eme­lése mutat változást a városban. A munkások és az alkalmazottak ugyan­úgy sietnek munkahelyükre, mint máskor. Kissé bonyolultabb útjuk volt a város peremén lakó dolgozóknak, akik a Nyugat-Berlint átszelő köz­lekedési eszközöket használták. Ezek­re a dolgozókra már autóbuszok vár­tak, amelyek elszállították őket a •rendszeres kelet-berlini csatlakozó megállokhoz. Berlinben a kormány új Intézkedé­sei képezik a beszélgetések tárgyát. Az oberschöneweidei Kari Liebknecht Transzformátorgyárban és a treptowi EAW-villamoskészÜlékeket gyártó üzemben a dolgozók kijelentették, hogy már régen vártak ezekre az Intézkedésekre. „Bölcsen rendezték meg, egyetlen éjszaka alatt ml min­den megváltozott! Ez a váratlan meg­lepetés a schönebergi városháza uraiba belefojtotta a lélegzetet", és ehhez hasonló megjegyzéseket lehe­tett hallani, úgyszólván minden lé­pésnél. A treptowi EAW-üzemben augusz­tus 14-én reggel 20 kelet-berlii la­kos jelentkezett és érdeklődött a mukalehetőségek felől, akik eldlg Nyugat-Berlinben dolgoztak. Hasonló a helyzet más üzemekben is. Reggel néhány fiatalember meg­kísérelte rábeszélni a Brandenburgi Kapunál szolgálatot teljesítő őrsöt, engedje ét őket Nyugatra. Nem tud­tak megbékélni a gondolattal, hogy most már véget kell érnie a piszkos spekulációnak, amit a márka árfo­lyamkülönbsége kihasználáséval foly­tattak. A nyugati pénzbeváltók előtt csoportok gyülekeztek, meg szeret­ték volna tudni milyen lesz a speku­lációs árfolyam. A pénzbeváltók azonban munka nélkül maradtak, a spekulációnak „befellegzett". Az ADN tegnap délutáni jelentése szerint Berlin demokratikus szekto­rában a helyzet normális, rendesen folyik a közlekedés, az összekötő vo­nalakon zavartalan a gyorsjáratú vasúti forgalma. A város nyugalmát a nyugat-ber­lini és nyugatnémet hivatalok külön­féle provokációkkal igyekeznek meg­zavarni. Nyugat-Berlinbe „látogatóba" érkezett a bonni parlament elnöke és a szociáldemokrata párt vezetői, akik provokatív ülést rendeztek a „vá­lasztási kampány" cégére aiatt. A nyugat-berlini hivatalok számos provokációjával kapcsolatban, ame­lyeket rendszeresen a Brandenburgi Kupánál rendeznek, az NDK belügy­minisztériuma elhatározta, elzárja a Brandenburgi Kapu alatti átjárót. A zárlat átmeneti jellegű. BERLIN VASÄRNAP, az NDK kormánya intézkedéseinek ki­hirdetése ntfin. A Brandenbnrgi Kapánál és a város két része kö­zötti tSbbi átjárónál összetorlód­nak a nyugat-berlini gépkocsik, so­kan kíváncsiak, milyenek a gya­korlatban az új intézkedések. A provokatórök, az emberkereske­dok, a spekulánsok számára bezá­ródott a kapa. (CTK — Zentralbild telefoto.) Ä józan észnek felül kell kerekednie AZ NDK KORMÁNYINTÉZKEDÉSEINEK VISSZHANGJA • A BRIT SAJTÓ TAMOGATJA A TÁRGYALÁSOK GONDOLATAT • BONN ÁLLÁSPONTJA Számos angol lap szerkesztőségi és vezércikkben követeli, hogy legye­nek kezdeményezők a nyugati állam­férfiak és mielőbb kezdjenek tárgya­lást a Szovjetunióval a berlini és az egész német kérdés rendezéséről. Az egyik legelterjedtebb angol lap a Daily Mirror azt hangoztatja, hogy sző sem lehet a halogatásról, s hogy „a nagyhatalmaknak tárgyalásokat kell kezdeniük a Kelettel a berlini és a német kérdés elfogadható ren­dezéséről ... Miért tétováznak, mi­kor a józan ész ezt diktálja? A Nyu­gat nem pazarolhatja az időt. Most rajta a sor, hogy javasolja, hol és mikor kíván tárgyalni Oroszország­gal." „Itt a tárgyalások ideje" — fi­gyelmeztet a Daily Express is. A Daily Herald is gyors tárgyalást kö­vetel. KOMMENTÁRUNK Elejét kell venni az ellenséges aknamunkának A Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya vasárnap intézkedé­seket foganatosított a demokratikus Berlin nyugati szektorokkal szomszé­dos határaínak biztosítására. Min­den szuverén állam megtenné ezt biztonsága érdekében. Az NDK kor­mányának intézkedései nemcsak Kelet-Németország, hanem a többi szocialista állam érdekeit is szol­gálják. Ezért a Varsói Szerződés tagállamai kormányhatározataival összhangban történt a döntés. Adenauerék, és sok amerikai és más „atlanti" politikus éveken át „frontvárosnak" tekintették Nyugat­Berlint. Ezzel Is éreztették, milyen feladatot szántak neki a szocialista országok ellen viselt „hideghábo­rúban". Brandt nyugat-berlii 1 polgár mester nemrégen egyik beszédében nyíltan beismerte, hogy Nyugat-Ber­lin szerepe az NDK államrendsze­rének állandó rendszeres zavarása. Most természetesen az elsők között tiltakozik az NDK intézkedései el­len. Az agresszív imperialista körök nemcsak az NDK, hanem a többi szocialista állam ellen is kihasz­nálták a német munkás- és paraszt­állam közepén fekvő Nyugat-Ber­lint. Megvolt rá minden lehetősé­gük. Vasárnapig nyitott volt a határ a keleti rész, az NDK fővárosa és Berlin nyugati szektorai között. A lakosság szabadon mozoghatott, csak néhány helyen ellenőrizték a jármüveket, amennyiben kérték az igazolványokat és megkérdezték mi­lyen árut szállítnak. A Nyugat-Ber­linben hemzsegő kémszervezetek így, páratlan lehetőségekhez jutottak. Az NDK, a Szovjetunió, Csehszlo­vákia és Lengyelország többször kérték a nyugati hatalmakat, ves­senek véget a kémközpontok tevé­kenységének Berlin általuk meg­szállt szektorainak a területén. Ä nyugati hatalmak erre azzal vála­szoltak, hogy még inkább fokozták a kémtevékenységet. A berlini helyzetet éveken át ar­ra használták ki, hogy gazdasági zavarokat okozzanak az NDK-nak. Erre szolgált például a nyugati és keleti márka árfolyaménak hamis megállapítása is. Noha a nyugat­német statisztikusok is elismerik, hogy mindkét márka vásárlóereje egyenlő, 1:4, sőt 1:5 arányt szabták meg. Így Kelet-Berlinben olcsón vá­sárolhattak élelmiszert és becses technikai cikkeket, amivel évente mintegy hárommllló csehszlovák koronával károsították meg az NDK-t. A nyugatnémet imperialis­ták förtelmes emberkereskedelemre használták még ki a rendellenes berlini helyzetet. Nem véletlen, hogy miután a Szovjetunió és a többi szocialista állam az idén sürgetően követeli a békeszerződés megkötését, a nyu­gat-berlini imperialisták nagyszabá­sú akciókba bocsátkoztak, lázas kémtevékenységet fejtenek ki és szervezik az NDK ingadozó lakosai egy részének megvesztegetését. Ez mér annyira ment, hogy sok kelet­berlini üzem dolgozói erélyes in­tézkedéseket követeltek a kormány­tól az imperialista agresszió eme formája ellen. Az emberkereskede­lem jól beleillett az amerikai és nyugatnémet militaristák agresszív előkészületeibe. Ezért a nyugat-ber­lini határon történt intézkedések az európai békének és a szocia­lista államok biztonságának érde­keit szolgálják. A szocialista államoknak nemcsak joguk, hanem kötelességük is, hogy mindent megtegyenek békés fejlő­désük és a világbéke biztosítására. Kormányunk és népünk lelkesen tá­mogatja ezeket az Intézkedéseket, mert a mi érdekünkben is történ­tek. KD • Nem vált be a revansisták számítása Az ADN sajtóiroda Jelentette, hogy a bonni hivatalok meglepődtek és tanácstalanok a NDK kormányénak újabb intézkedése láttán. Nem sike­rült ezt „újabb berlini blokád" szí­nében feltűntetniük, hogy ezzel po­grom- és pánikhangulatot keltsenek. Továbbra Is rendesen lebonyolítják a közúti, vasút! és légi forgalmat az NSZK és Nyugat-Berlin között. A nyugati szövetségesek katonai repü­lőgépei incidens nélkül közlekednek a légi folyosókon — ismerte be az AFP francia sajtóiroda. Az AP ame­rikai hírügynökség is megerősítette ugyanezt. A helmstedti ellenőrző ponton vasárnap estig 2693 jármű haladt át Nyugat-Berlin és 1949 jár­mű Kelet-Berlin felé. A nyugatnémet D PA ügynökség tudósítója is kényte­len volt beismerni, hogy a népi rend­őrség tagjai korrektül viselkednek. A lakosság nyugodtan fogadta az intézkedést. Csak két esetben próbál­tak provokálni a nyugat-berlini hu­ligánok, de a fecskendők lehűtötték forró fejüket. A nyugat-berltnl la­kosság általában ügyet sem vetett az uszításra és vasárnap délután nyugodtan felkereste Kelet-Berlinben élő rokonait. Az amerikai külügymi­nisztérium két képviselője is zavar­talanul átjutott a demokratikus Ber­linbe. • Lázas kapkodás Bonnban Adenauer kancellár még vasárnap este sietett nyilatkozni. Ellenintéz­kedésekkel fenyegetőzött. Államtit­kárával, a háborús bűnös Globkével folytatott tanácskozás után utasítá­sokat adott ki provokációk szervezé­sére az NDK ellen. Az uszító hadjá­ratba a hírhedt RIAS adót is bevon­ták. • A Nyugat reagálása Rusk külügyminiszter vasárnapi nyilatkozatában azt állította, hogy az NDK kormányának intézkedései meg­szegik Berlin négyhatalmi statútu­mát. Pedig ezt maguk a nyugati ha­talmak szegték meg Németország kettéosztásának politikájával. Egyes amerikai politikusok és lapok ter­mészetesen igyekeznek ebből tőkét kovácsolni a fegyverkezés fokozásá­ra. A Libération című haladó szellemű párizsi lap a reakciós sajtó állításai­val és a kormány látszólagos hall­gatásával szemben megerősítette, hogy az NDK Intézkedései védelmi jellegűek, melyek egyáltalán nem érintik a nyugati hatalmak és a szö­vetségi köztársaság érdekeit. GERMÁN TYITOV 2 Amikor a következő évben hazaérkezett Novoszibirszk­* be Alekszander Ivanovics Pok­riskin, a Szovjetunió Hőse cím há­romszoros kitüntetettje, s erről részletesen beszámolt a rádió, Ger­mán magában végleg döntött: re­pülő lesz. Ez természetesen egye­lőre csak álom volt. De az érzés évről övre terebélyesedett benne, az elhatározás évről évre erősödött, egyre pontosabban körvonalazódott. Germán verseskötetekből álló sze­mélyes könyvtárába üj kötetek ke­rültek: könyvek a légiflotta törté­netéről, szovjet repülősök életraj­zai, különböző albumok Cseljusz­kinék hőstettéről, az Északi-sark átrepüléséről, a repülős világrekor­dokról. Egyik legkedveltebb olvasmánya lett Ivan Nytkltlcs Kozsedubnak, a Szovjetunió Hőse cím háromszoros kitüntetettjének „Hazámat szolgá­lom" című kötete. A könyvet olvas­gatva, a legendás hős szovjet re­pülőssel egyUtt gondolatban ö is részt vett a légi harcokban, vele együtt küzdött az ellenség ellen. A második világháború a szovjet nyozta az automatikát, elektronikát, kibernetikát. A fiatal katonatiszt fáradhatatla­nul dolgozott és szabad idejének nagy részét a könyv mellett töl­tötte, olvasással gyarapította is­mereteit. Nagyon sokat és nagyon gyorsan olvasott, vastag füzeteket Irt tele jegyzetekkel, feljegyzések­kel, amelyekre, úgy gondolta, a jövőben szüksége lesz. A mikor aztán felröppentek az égre a Föld első mestersé­ges hold|al, felébredt benne és egyre erősödött az érdeklődés az űrrepülés iránt. Ezt az érdeklődést az olvasás bizonyos mértékben ki­elégítette. Megismerkedett K. E. Ciolkovszkij nagyszerű felfedezésé­vel, az orosz rakétamotor rajzai­val, amelyeket Nyikolaj Kibalcsics, orosz forradalmár szerkesztett. Mi­nél többet olvasott, annál inkább vonzották a rakéták. Megértette, hogy a repülésben a rakétáké a jövő. A repülősök gyakran vitatkoznak elméleti kérdésekről. Nyikolaj Sztyepanovics Podoszlnov alezredes ilyenkor mindig Tyitovval értett TVITOV ŐRNAGY FELESEGEVEL nép ragVogó győzelmével Végző­dött. A békés építőmunka ével kö­vetkeztek. Szibériába is eljutottak a hagyományos tuslnői légiparádék hírei. Germán kivágta az újságok­ból az ezzel kapcsolatos cikkeket, a parádé leírását, az újtípusú re­pülőgépek fényképelt. Germán Tyitov a tízosztályos is­kolában tanult s közben a „Májusi reggel" költői elnevezést viselő kolhozban dolgozott. A legjobban a szénakaszálást szerette, szívesen vágta az illatos füvet. Nyáron a szénakazal tetején aludt, ilyenkor hosszasan nézte a csillagos eget és álmodozott. Valami megmagyarázhatatlan, va­lami meghatározhatatlan erő von­zotta a távoli, idegen világok felé. Kishúga bátyját figyelve néha a Holdra mutatott, s ilyenkor ezt kér­dezte: — Vajon van-e ott élet? Erre meggyőződéssel válaszolta: — Ha élünk, megtudjuk. E gyszer ellátogatott a Tyitov családhoz Alekszandr Mlhaj­lovics Noszov pilóta. Germán édes­anyjának bátyja. Mindehklnek van az életében valaki, aki nagyban kihat egész sorséra. Ilyen ember volt Germán szánfára Alekszandr nagybácsi. Együtt járták a búzaföl­deket, együtt fürödtek a folyóban, aludtak künn a szabad ég alatt és sokat, nagyon sokat beszélgettek a jövőről, az akarat neveléséről, a fegyelemről, az emberek köteles­ségéről a család, a haza Iránt. Alekszandr Mihajlovlcs meggyőző­dött róla, hogy unokaöccse a re­pülésben látja élete egé6z értelmét. Segített is neki bejutni a repülő iskolába. Germán kitűnően tanult s telje­sült fiatalkori álma, a hosszas vá­rakozás elnyerte jutalmát: 1957-ben vadászpilóta lett és a leningrádi ka­tonai körzet egyik repülőegységé­hez került. Szeretett repülni, de nemcsak repült, hanem alapos mér­nöki ismereteket szerzett, fogtalkoz­egyet. Az alezredes nagyon tudta becsülni az emberek képességeit és mindig példaként állította a töb­biek elé Tyitov tudásszomját és munkaszeretetét, ö ajánlotta Tyi­tovot űrhajós jelöltnek. Az alezredes gyakran mondotta: az akarat képessé teszi az embert arra, hogy irányítsa magatartását, tetteit, le tudja győzni a nehézsé­geket, legkisebb erőveszteséggel teljesítse a kitűzött feladatot. Az erős akaratú ember nem áll meg félúton, nem hagy félbe semmit. S ehhez még hozzátette: — De nem szabad elfelejteni, hogy az erős akarat kitartást is jelent, az erős akaratú embernek szükség esetén tudnia kell türtőztetni magát. Apja szintén nevelte benne az akaratot, azt tanácsolta neki, hogy vezessen naplót és jegyezze fel benne tet­teit, gondolatait. Sztyepán Pavlo­vics véleménye szerint az ilyen fel­jegyzések alapján az ember tanul­mányozhatja saját jellemét, fel­tárhatja gyengeségeit. Megtiltotta fiának, hogy cigarettázzon, s Ger­mán egész életében nem vett a szájába cigarettát. Az orvosok azt mondják, hogy olyan tiszta a tüde­je, mint a kristály. S ztyepán Pavlovlcs egyszer ezt írta fiának: „Szokd meg, hogy naponta, ceruzával a kézben olvass néhány oldalt." Germán Tyitov mindig hallgatott szüleire és most is meghallgatta tanácsaikat. A család mindig arra szoktatta, hogy legyen fegyelme­zett, teljesítse kötelességét. Az ap­ja még gyermekkorában ezt mon­dotta neki: — Aki nem tudja, ml a keserű, azt sem tudja, mi az édes. Tyitov a repülésben tanítóinak tartja Valerlj Gumennylkov és Sztanylszlav Korotkov kapitányokat, akik mindketten igazi mesterei a repülésnek. — Mint a sasok a sasfiókot, úgy tanítottak repülni, hozzászoktattak ahhoz, hogy szeressem a sebessé­get, a magasságot, a hosszú uta­kat. Gyakran mon­iották: az embe­rekből nem egy­szerre lesznek hő­sök. G erinan Tyi­tov állo­máshelyén megis­merkedett egy ked- % ves, feketeszemű lánnyal, aki a Lu­gan tartományi Szvatovo bányavá­rosbői került oda. Tamara Vasziljevna Cserkasznak hív- j • iák. GERMÁN TYITOV HUGA ÉS SZÜLEI (Folytatása következíkj O.f " ' ľ" "'IgHSZtUS IS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom