Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-08 / 219. szám, kedd

Anyám a Thermia Palaceban Olyan volt a keze, mint egy glrbe-görbe, öreg fa törzse. Az ízü­letei, a csuklói a sok munkától és a rakoncátlan reumától tettesen deformálódtak. — Elmész fürdőbe — mondtam neki —, ott a tó meleg, gyógyító Iszapban mafd minden helyrelön. Kissé bánatosan elmosolyodott: ho­gyan mehetnék én, fiam, én csak háztartásbeli asszony uagyok. Be­utaló papírt csak üzemek kapnak. Privát meg, tudod ... — Hát igen, privát, tudom ... — Te már ledolgoztad a maga­dét — mondtam neki —, most az egészségeseken a sor, hogy segít­senek rajtad ... Nem szólt semmit, csak bánato­san elmosolyodott. Talán arra gon­dolt, hogy ki fogja öt észrevenni! Mert régen valóban nem vették ész­re az egyszerű munkásasszonyokat. Néztem glrbe-görbe kezét és eszembe futott az egykori külvá­rosi zug, ahol hárman húztuk meg magunkat a „kurtán", később egy kis szobakonyhás vityilló, ahol pe­nész, nyírok, a padló fal melletti részén pedig a virágzó gombacso­kor fogadott bennünket. Aztán a háború, az örökös bombázás, do­hos pincelakások... Most, hogy már csökkent az ere­te, a régi idők nyomai az ízülete­ken mindarra emlékeztetnek, ami abban a régi világban történt, ahol valóban nem vették észre az egy­szerű munkás asszonyokat. Akkor csak álmodozni lehetett arról, hogy létezik a gyönyörű Magas-Tátra, PieSfany, Trenčianske Teplice és a többi világhírű fürdőhely. — Fürdőbe mész és kész — mon­dottam neki még egyszer. Mi dol­gozunk, az üzem szakszervezeti üzemi bizottságához kérvényt nyúl­tunk be és mint családtag majd kapsz beutalást. Amikor megfőtt az írás és meg­mondtam neki a hírt, először azt hitte, tréfálok. — Ugyan, fiam. a Thermta Palacebaül Tudod te, hogy az milyen előkelő hely?? « m f Itt van előttem a levele: „A la­kásom nagyon szép, valóságos pa­radicsom. /I harmadik emeleten la­kom, ahová két liften lehet feljutni. A szobából erkély nyílik, amely te­le van virágokkal. A gyönyörű ebéd­lőben a kiszolgálás a kővet­kezőképpen történik: ezüsttálcán hozzák a húst a mártással, külön ezüstedényben a körítést. Az evő­eszközök is ezüstből vannak. Teg­nap este vacsora után ananászt is kaptunk..." A betűk még egy kicsit girbe görbék, a rakoncátlan izületek még nemigen birkóznak meg a ceruzá­val, de ezek a betűk mégis szeb­bek, mint a legszebb fényben izzó, drága gyöngyszemek... (k. I.) Háziasszonyaink örömére a Nové Mesto nad Váhom-i konzervgyárban az ez évre tervezett 200 vagon befőttből már több mint 43 vagonnal elkészítettek. A gyár készítményeinek 20 százalékát külföldre szállít­ja. Nagy-Británntán. Franciaországon, az NSZK-n, Svédországon, az NDK-n kívül az üzem Afrikába is jelentős mennyiségű kompótot szállít. — Má­ria Šimová, az üzem dolgozója a készítmények súlyát ellenőrzi. (J. Valko — ČTK felv.) A kelet-szlovákiai ércbányák példamutató tervteljesítése (ČTK) — A kelet-szlovákiai kerület vasércbányáinak dolgozói Jú­liusban 101,8 százalékra teljesítették a vas-, mangán-, réz- és pirit­érc fejtésének tervét. Mind a kilenc bányaüzem dolgozói túlteljesí­tették feladataikat. A legnagyobb ércmennyiséget a rudrianyi bányá­szok fejtették, akik Júliusban állandóan egyenletesen teljesítették a tervet. Ez a szép eredmény a CSKP megalapításának 40. évfordulója tiszteletére indított szocialista munkavarsenynek s az ez alkalomból vállalt kötelezettségeknek köszönhető. A rudňanyi bányászok verseny­re hívták fel a kelet-szlovákiai kerület valamennyi vasércbánya "üze­mének dolgozóit. Új kavicsbánya Ismét terven felül (ČTK) — A Keletszlovákiai Vas- (ČTK) — A Keletszlováklal Vas­mű építésében résztvevő koSícei Hy- mű építői, akik az első félév tervét drostav dolgozói a Košice közelében magasan túlszárnyalták, -júliusban is levő Kechnec községben augusztus szép eredményeket értek el. Az elő­1-én ú) kavicsbányát helyeztek zetes számítások ezerint tervüket üzembe, ahol évente 150 000 köbmé- 105 százalékra teljesítették. Különö­ter kiváló minőségű osztályozott ka- sen Jó munkát végeztek a kokszoló vicsot fognak termelni. A kavicsbő- építői az l-es építőrészlegen, nyét 100 munkanap alatt tették ki- A vállalat do^ozöi elhatározták, termelésre alkalmassá. hogy augusztusban valamennyi épí­Az új kavicsbányában két műszak- tőrészlegen és építkezésen fokozott ban fognak dolgozni. Az itt termelt lendülettel fognak dolgozni, a Vas­kavicsot a Keletszlovákial Vasmű mű építésén még szebb eredménye-* építésénél használják fel. ket akarnak elérni. A VAROSOKNAK általában meg­van a jellegzetességük. Prá­gának egyik ilyen jellegzetessége, amely bizonyára már sok tréfára és bonyodalomra adott okot — átjáró­házainak sokasága. Meggvöződésem szerint a legprágaibb prágai sem Is­meri valamennyit és ha véletlenül rossz tájékozódó képességgel rendel­kező egyén, mondjuk, a közismert Lucerna-Novák átjáróházak valame­lyik útvesztőjében reked, eltart egy ideig míg onnan „kiszabadul". Az átjáróházak az utóbbi években nagy változáson mentek át. Levetet­ték elhanyagolt külsejüket, egymás után nyíltak meg a sokáig üresen hagyott, kihasználatlan üzlethelyisé­gek s ma már nem egy átjáróház olyan, mint a legforgalmasabb, neon­fényekkel megvilágított belvárosi ut­ca. A Národní tildéről nyíló, félév­ezredes múltra visszatekintő híres Pltyz átjáróház rendbehozását pél­dául a Képzőművészeti Alap vállalta és a kirakatokit a csehszlovák kép­zőművészek művelnek állandó bemu­tatására használják fel. A vőros szivében levő már említett Novák átjáróházat ugyan hétközna­pibb, de igen hasznos feladattal ru­házták fel. A legkülönfélébb szolgál­tatások központja lett. A modern, újonnan átalakított és berendezett helyiségekben fényképezőgép-gyors­javítótól kezdve ernyőjavltőig jófor­mán minden fontosabb javítóüzem megtalálható. A négy utcát összekötő labirintus­ban sétálva egészen eredeti „szolgá­latra" lettem figyelmes. Titkárszol­gálat — olvasom a cégtáblán, a tá­jékoztatótábláról pedig kiderül, hogy e szó mögött igen sokoldalú tevé­kenység rejlik. Kérvények összeál­lítása, kérdőívek kitöltése, idegen nyelvű fordítások, gépbe, diktafonba való diktálás, iratok másolatainak, fotókópiáinak elkészítése, esküvői, avatási meghívók megírása és szét­küldése, titkárkölcsönzés tárgyalá­sokra, vagy tudományos dolgozók­nak, íróknak és más titkári mun­kakörrel kapcsolatos szolgálatot vé­geznek el és közvetítenek ebben a kívülről is bizalomgerjesztő Irodá­ban. A kíváncsiság befelé húzott. Káp­lán Eduard vezető s munkatársat dr. Františka Hofmanová, Dagmar Sara­fimovová készségesen tájékoztattak az elsőéves születésnapját nemrégen ünneplő titkárszolgálat munkájáról. A liét állandó és közel harminc kül­ső munkaerővel dolgozó lroon rövid fennállása alatt olyan hírnévre tett szert, hogy a mostani helyiségek már szűknek bizonyulnak és bővíteni kell a munkaerők létszámőt ls. Csak hogy nem olyan egyszerű a munka­kör követelményeinek megfelelő dol­gozókat találni. Legalább három nyelv tudása szükséges és nem elég ha az illető .beszéli a nyelvet, tud­nia kell gépelni, tolmácsolni és for­dítani. Dr. Hofmanová például olasz, német és portugál nyelvtudását hasz­nosltja, ezenkívül jogi tanácsokkal Is szolgál a feleknek. Sarafimovová a bolgár, orosz, makedón és angol nyelvek ismerője. Milyen ügyekben fordulnak ide se­gítségért? A legkülönbözőbbekben. Erre a munkára mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy unalmas — vá­laszolják. — Napirenden vannak az életrajz-fogalmazványok, beadványok a minisztériumokba, kérdőívek, Ide­gen nyelvű nyomtatványok kitöltése; gyakran veszik igénybe szol°filatain­kat a Prágában élő külföldiek, külö­nösen főiskolasok. — Előfordulnak aztán olyan dol­gok, amelyek elintézésénél valameny­nyiünk tudására szükség van — foly­tatják. — Egy cigány származású fő­iskolai hallgatónak megcsinőituk Mátyás király 1476-ban kiadott ci­gányokra vonatkozó középkori 'atin nyelven Irt privilégiuma és Báthory Zsigmond 1581-ből származó okirata cseh fordítását. Gondolhatja, nem volt könnyű de végül sikerült. A Karlovy Vary-i Moszkva szálló étlapjának tíz nyelvre való lefordítása ssm egysze­rű feladat. Ilyen és ehhez hasonló érdekes munka gyakran adódik, egyének és intézmények Is már ránk szoktak s mi örülünk, ha kívánsá­gaiknak eleget tudunk tenni. N AGYSZERŰ taiáimán» ez atst­kérszolgálat — szól közbe egy fiatalasszony, akinek éppen ví­zumkérvényét töltötték kl német nyelven. A hallottak alaoján én is csallakoztam ehhez a rövid de an­nál kifejezőbb megállapítőshoz s to­vábbi jó munkát kívánva búcsúztam a képzett kollektíva kedves tagjaitól. KIS ÉVA Szorgalmas kertészek Ahol az üzemi párt­szervezet kezdeménye­zőin lép fel a terve­zésnél, ott megy a munka, mint a karika­csapás. Különösen ott, ahol a dolgozó pa­rasztság megérti, hogy csak úgy tudnak a tervbe vett munkákkal megbirkózni, ha a munka menetét jóelő­re megszervezik és az előlrőnyzott menetet be is tartják. Így volt ez a Lelesi Állami Gazdaság ker­tészetében, ahol Sza­bó Pál kertész irányí­tásával a vele dolgozó 10 munkásnő a terve­zett agrotechnikai ha­táridőre minden mun­kát elvégzett. Az igye­kezetnek meg is lett az eredménye, mivel az évi 50 000 korona helyett már 75 000 ko­rona bevételt biztosí­tott a csoport. A ker­tészak dicséretet érde­melnek, mert ha kel­lett, minden alkalom­mal segítettek az ara­tási munkálatokban is. Zelenák István, Priberník Az egyiknek sikerül, a másiknak nem NEM AK ARNA K TÖBB SZÁNTÓFÖLDET 9 RI MAVSK A SEČEN JELESRE • A STRA NSKEI EFSZ SOKAT KAP, DE KEVESET AD • NAGYOBB FELELŐSSÉGÉRZETET! Ha ökonómus szemével vizsgáljuk, miért ér el a Ri­mavská SeíS-i EFSz jobb eredményeket, mint a strán­skei. akkor először is a feltételeket kell összehason­lítanunk. A két község egy járásban van, három falu határa választja el őket egymástól, ezért éghajlati és talajkülönbségröl aligha beszélhetünk. Esetleg a strán­skel szövetkezet kárára tudhatjuk be, hogy a Sajó és a Turec meg a Kálos-patak néha elönti a legjobb földjeiket és a domboldalakon, valamint a talajvizes részeken nehezebben megy a föld müvelése, a gépek alkalmazása. A FOLVŰK szabályozása és a ta­lajjavitSsi munkálatok nyomán meg­változik a helyzet. Az idén közel 10 hektár parlagon heverő földet szánt­hatnának fel a stránskel szövetke­zetben, de nem teszik. Azt mondják: kevés az ember. Fő tényező az ember — Csak volna elég munkaerőnk — mondja Borik elvtárs, a stránskel HNB titkára. — Tavaly 57 férfi dol­gozott a szövetkezetben, az idén %már csak 31. A munkaerőhiány sok gondot okoz a szövetkezetnek, és a probléma megoldása nagyon körülményes. Azért mennek az emberek az iparba, mert ott nagyobb a jövedelmük. A szövetkezet azonban azért marad le, mert nincs aki a földeken dol­gozzék. Nemrég a HNB titkára házról ház­ra járva kérte az asszonyokat, tör­jék le a dohányt. A munka egy ré­szét elvégezték, a fűzésre és szárí­tásra azonban már nehezebb volt embert keríteni. — Legyen valakinek kedve dol­gozni, mikor nem látjuk hasznát a munkánknak, — mondja Bódy Kőlmőn. — Naponta tízszer tértem lovasfogatommal a gabonahordásnál, de voltak, akik csak kettőt fordul­tak. Azt mond|ák. úgy sem fizet a szövetkezet. Hasonlóan beszélnek az etetők Is. A közösben a tehenek csak abból élnek, amit legelnek De a háztáji gazdaságok teheneinek a tagok szá­lastakarmányt hordanak a közösből. Magam láttam, amint egy Idősebb ember talícskén vitte a herét. A szövetkezetben a lemaradás okát az emberekben kell keresni. Főleg azoknál, akik megfutamodtak. De maguknak ártanak azok ls, akik a következe ten kívül, a háztáji gaz­daságban keresik megélhetésük fő forrását. A seči szövetkezet előre tör Tóth József, aki a' fllakovől gép­állomáson szerelőként dolgozott, lát­ja, hogy szövetkezetükben megbe­csülik a jó dolgozót. Szarka Kálmán tehenész, aki feleségével a növény­termesztési szakaszon ls dolgozott, 215 munkaegységet szerzett június­ban, amiért közel 2000 korona elő­leget kapott készpénzben. Ezenkívül ha a gazdasági év végén a mérleg jól zárul, még 2000 korona pénz­jövedelemre számíthat a júniusi tel­jesítményért. Tehát a közösben meg­találták a számításukat. Tavaly ebben a szövetkezetben is kevés volt a munkaerő, főleg a fia­talok hiányoztak Lassan, de javul a helvzet. Blzonvítla ezt az idei aratás. Eddig még nem esett meg, hogy 15 nap alatt végeztek volna az aratással. Igaz, hogy az Idén 100 hektáron kétmenetesen aratták a gabonát. Beszélgettem Vicén Bélával, a se­Ci HNB titkárával és Jaczke Ist­vánnal, a HNB elnökével, aki egy­ben az EFSZ agronómusa is. Nehezen eredt meg a nyelvük, azt mondják, nem akarják a szövetkezetet dicsér­ni. Bár tudjuk, lenne mit dicsér­niük! Végigmentünk a falun s láttuk, mindenfelé épül és szépül Rimavská Seč. A HNB épülete előtt a kacsa­úsztató helyén a lakosság olyan szép parkot létesített, emilyenre egy für­dőváros is büszke lehetne. Iskola, négy szövetkezeti lakás és utak épül­nek. A Balogot és a Rimát szabá­lyozzák, . talajíavításl munkálatokat végeznek 30 hektáron. A község dol­gozói egy emberként segítik széppé varázsolni falujukat. Merőben más a helyzet Stránskén Az utcák rendezetlenek, sárosak, építkezést alig látni a faluban. Es­te a pártbizottság, a HNB tanácsá­nak és a szövetkezet vezetőségének közös gyűlésén azonban szó esett egy építkezésről. A Rimavská Sobota-i építkezési üzem tavaly októberre ígérte az új sertésistálló felépítését, de máig sem készült el. A szövetkezeti tagok szá­mítása szerint így több tízezer ko­ronával károsult a szövetkezet. Nem akarjuk enyhíteni az építkezési dol­gozók felelősségét, azonban nagy károkat okoznak maguk a szövet­kezeti tagok is. A gyűlésen beszél­ték, hogy a sertések etetésére tisz­tán dárát használnak (az utóbbi idő­ben nem is legeltettek). Szőmításuk szerint 1 kg sertéshús kitermelése körülbelül 20 koronába kerül, míg Seően csak 7,50 be. A stránskel funkcionáriusok ne­heztelnek a gépállomásra Is. DT-54­es lánctalpas traktoruk generáljaví­tása 45 ezer koronába került, azon­ban két hét múlva újabb javításo­kért 13 ezer koronát fizettek. Szóvá kell tenni azt is, hogy a szövetke­zetben, bár saját mechanizátoruk és hét fizetett traktorosuk van, mégsem végzik maguk a gépek karbantartá­sát. A gépparkot nem tartják kellő rendben, a tavaszi munkálatok alatt például hőrom vetőgép közül csak egy volt üzemképes. Ráfizetéssel gazdálkodnak A gyűlésen tiszta képet nyertünk a gazdasági helyzetről. A Rimavská Sobota-i járásban nincs még egy szövetkezet, amely arinytra az állam segítségére szorulna, mint éppen a stránskéi. Nemrég brigádosok dol­goztak a szövetkezetben, a járási nemzeti bizottság költségén. A biz­tosító ls ideutalja a legtöbb pénzt. Saját bevételük az év elejétől 242 ezer koronát tett ki, a tervezett 533 ezer korona helyett Íme néhány pél­da, hogyan gazdálkodnak: Nagy a malacelhullás! Egész évre 110.000 li­ter tej termelését vállalták, de ed­dig a negyedrészét sem adlák le. A cukorrépát és a krumplit nem kapálták meg. de a tervezett munka­egységeket kimerítették. Amikor a helyzet megjavításáról, a feladatokról esett szó, többen is fel­szólaltak: — Nem mondhatjuk az emberek­nek, hogy dolgozzanak, amikor nem kapják meg az előleget. Elvégre in­gyen senki sem dolgozhat. Azt tényleg nem kívánhatja senki, hogy a tagok ingyen dolgozzanak. Azonban azt, hogy az állam által nyújtott pénzeszközöket megfelelően használják fel, hogy a gazdálkodás­ban példát vegyenek az olyan szom­szédoktól, mint a Rimavská SeC-I EFSZ, azt joggal elvőrhatjuk. A falusi pártszervezet elnökének és a HNB titkárának szavaiból ki­éreztük, hogy nagyon szeretnének a helyzeten változtatni. Ez azonban nemcsak tőlük függ. Annyira jutot­tak, hogy a szövetkezet tagsága már egymaga nem képes kievickélni a bajokból. Ha valahol szükség van a járási pártszerv és a |NB hathatós támogatására, akkor Stránskén igen. Áprilisban a járási székhelyről bi­zottság jött ki, vizsgálta a helyzetet. Jegyzőkönyvek íródtak, határozatok születtek, a helyzet azonban nem javult. Nem messzi — Rimavská Se­£en ugyanakkor erősödik, gazdago­dik a szövetkezet. Meg kell terem­teni Stránskén is az ilyen fejlődés feltételeit. Drábek Viktor jQj SZÖ 5 * 1961. augusztus S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom