Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-08 / 219. szám, kedd

A csehszlovákiai tudósok jókívánsrgo Dr. Zdenék Nejedlý miniszter, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke és laroslav Kožešník akadémikus, a Csehszlovák Tudományos Aka­démia (őtitkára a szovjet tudósok újabb világraszóló sikere alkalmából a következő üdvözlő táviratot küldte Moszkvába: A SZOVJETUNIÓ TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁJÁNAK ELNÖKSÉGE M. V. KELDIS ELNÖKNEK MOSZKVA Tisztelt Elnök elvtárs! A második szovjet űrhajósnak a Föld körüli röppályára való sikeres (elhecsátása alkalmából szívből jövő jókívánságainkat fejezzük ki ön­nek és ön révén minden szovjet tudásnak, az egész szovjet népnek. Va­lamennyi csehszlovákiai tudós nevében biztosítjnk önt, hogy önnel együtt éljük át ezt a történelmi eseményt és mély tisztelettel s cso­dálattal adózunk mindnyájan a szovjet tudománynak. A Vosztok-2 űr­hajó sikeres átja a világűrben a kommunista társadalom építőinek to­vábbi nagyszert) diadala. N. Sz. Hruscsov telefonbeszélgetése G. Sz. Tyitov világűrutassal Moszkva (ČTK) — Augusztus 7-én 11 óra 30 perckor közölték N. Sz. Hruscsovval, hogy Germán Sztyepanovics Tyitov, világűrutas szeretné telefonon jelenteni világíírutazásának sikeres befejezését. Ez akkor tör­tént, amikor a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökénél César J. Bar­rosa Hurtado, Argentína moszkvai nagykövete tartózkodott. — Nagyon szívesen — mondotta Nyikita Szergejevics és így szólt az argentin nagykövethez: — Tanúja lehet a világűrutassal folytatott beszélgetésemnek. Nyikita Szergejevics ezután így kezdte a beszélgetést: — Üdvözlöm, Germán Sztyepanovics, szívélyesen gratulálok Önnek Európa és a világ békéjéért (Folv's'án S7 I oMí'rAI) sem hajlandó a német kérdés bé­kés rendezéséhez hozzájárulni, és negatív álláspontját úgy igyekszik beállítani, mintha a békeszerződés meg! íse nem lenne sürgős fel­adat az európai és a világ­béke megőrzése szempontjából. Amerika néhány ezer kilométerre fekszik Németországtól. A német militaristák a múltban még egyszer sem szállták meg az Egyesült Ál­lamok területét, nem perzseltek fel amerikai városokat és nem mé­szárolták ezer, százezer számra az amerikai nép fiait. Éppen ezért az Egyesült Államokat ma sem nyugtalanítja az a tény, hogy a nyugatnémet militaristák — mint Strauss nyugatnémet hadügymi­niszter legutóbbi amerikai látoga­tása is bizonyítja — az atomfegy­verek megszerzésére törekszenek. Ezzel szemben a Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország és valamennyi állam, amelyek átélték a hitteri hordák betörését, egész más szemmel nézik az események fejlődését. Mindenki láthatja, aki a törté­nelemből levonta a megfelelő kö­vetkeztetést, hogy Nyugat-Német­ország ma Európában a háború veszélyes tűzfészkévé válik és a nyugatnémet Bundeswehr közvet­len amerikai támogatással ma Nyu­gat-Európa legerősebb hadserege. Ez a hadsereg korszerű támadó fegyverekkel rendelkezik, és tel­jes egészében revansista szellem hatja át. Ezt a tényt Strauss, bon­ni hadügyminiszternek az USÄ­ban elhangzott kijelentése, hogy a második világháború még nem fejeződött be, csak aláhúzza. Eb­ből is világosan kitűnik, hogy a nyugatnémet hadsereg élén álló egykori náci-generálisok és a né­met imperializmus képviselője a bonni kormányban a Bundeswehr felfegyverzését és az Északatlanti Tömb keretén belül a Szovjetunió elleni háború folytatásának tekin­tik. Ezért végérvényesen pontot kell tennünk a második világhá­ború történelmi fejezete után, fel kell számolnunk annak minden legcsekélyebb maradványát, mert csak így emelhetünk gátat a há­borús veszély további növekedése elé. Kétségtelen, hogy a legjobb meg­oldás a mindkét német állammal történő békeszerződés megkötése lenne. A moszkvai értekezlet részt­vevői ismételten kijelentették, min­dent elkövetnek annak érdekében, hogy a német kérdés békés ren­dezése a nyugati nagyhatalmakkal történt megegyezés alapján való­suljon meg. Äm a moszkvai ér­tekezletről kiadott közlemény azt is leszögezi, hogy ha a nyugati nagyhatalmak továbbra sem haj­landók tárgyalóasztalhoz ülni, a Varsói Szerződés tagállamainak eltökélt szándéka a békeszerződés megkötése a Német Demokratikus Köztársasággal. A békeszerződés megkötése az egyik német állammal — a Német Demokratikus Köztársasággal — ugyancsak nagy jelentőséggel bír a béke megszilárdítása szempont­jából. Ez a szerződés végérvénye­sen jóváhagyná Németországnak a második világháború után kialakult határait, rögzítené a Német De­mokratikus Köztársaság felségjo­gait, amit a nyugati nagyhatalmak is kénytelenek azután tudomásul venni. A békeszerződés rendezné a nyugat-berlini helyzetet is. A nyugati nagyhatalmak azzal a kiagyalt indokkal igyekeznek a német kérdés békés rendezését el­odázni, hogy előbb Németországot kell egyesíteni. A békeszerződés megkötésénél azonban mindenek­előtt is a reális helyzetet, tehát azt a tényt kell alapul venni, hogy két német állam létezik. Németor­szág egyesítése pedig a német nép belügye, amelyet kizárólag a két állam közötti tárgyalás és meg­egyezés oldhat meg. Németország egyesítése tehát kizárólag a né­metek ügye. A békeszerződés meg­kötése viszont nemzetközi problé­ma, amely számos ország érdekeit érinti. A Szovjetunió és a Varsói Szer­ződés tagállamai Európa bizton­ságát szem előtt tartva kötelessé­güknek tartják a német békeszer­ződés megkötését. Ezért a moszk­vai értekezlet az illetékes szervek feladatául tűzte ki, hogy a német békeszerződés megkötésére tegye­nek meg minden szükséges intéz­kedést. Ezzel a békeszerződés elő­készítése új szakaszába lépett. Ma már határozottan állíthatjuk, hogy a német békeszerződés meg­kötése a közeli hónapok kérdése, aminek eredménye az európai bé­ke megszilárdítása lesz. G. SZ. TYITOV: Hruscsov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára! Jelentein, hogy a párt és a kormány által rám bízott feladatot teljesítet­tem. Az űrhajó valamennyi rend­szere és berendezése nagyszerűen működött. Az előre kijelölt terüle­ten szálltam le. Az elvtársak öröm­mel fogadtak, kitűnően érzem ma­gam. N. SZ. HRUSCSOV: Nagyszerű! Az ön hangja úgy hangzik, mintha most érkezett volna vidám lakodalomból, i G. SZ. TYITOV: Nagyon jó! mon­dotta ezt, Nyikita Szergejevics, va­lóban vidám élmény volt, csakhogy nem lakodalorň. (Mindketten nevet­nek.) N. SZ. HRUSCSOV: Valóban nem volt ez lakodalmi vigalom. Egy új ' házaspár legboldogabb pillanata. Azonban amit ön tett, az boldog pil­lanat az egész emberiség számára. G. SZ. TYITOV: Köszönöm Nyikita Szergejevics! N. SZ. HRUSCSOV: Példás világ űrutazást végzett. Hányszor kerülte rueg a Földet? G. SZ. TYITOV: Tizenhét és fél­szer, Nyikita Szergejevics. N. SZ. HRUSCSOV: És hány óra alatt? G. SZ. TYITOV: Huszonöt óra és néhány perc alatt. N. SZ. HRUSCSOV: Huszonöt óra és néhány perci Hiszen ez hőstett. Megvalósította az emberiség álmát. A közelmúltban az ember világűr ­utazása iránti vágyat még megvaló­síthatatlan álomnak tekintették. Büszkék vagyunk arra, hogy ezt Ön, szovjet ember, kommunista tette. Most már nem tagjelölt Ön. A je­löltségi idő már lejárt. Világűrben tartózkodásénak minden percét évek­kel lehet mérni. Ön már kitöltötte a jelöltségi időt és bebizonyította, hogy igazi kommunista és magasra emelheti Lenin zászlaját! G. SZ. TYITOV: Szívélyes köszö­W ' < < HRUSCSOV ELVTÁRS TYITOV ŐRNAGGYAL BESZEL TELEFONON SZOVJET TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA NAGYSZERŰ SIKERE Moszkva (TASZSZ) — Az SZKP KB, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa és a Szovjetunió Minisztertanácsi! jókívánatait fejezi ki valamennyi tu­dósnak, konstruktőrnek, mérnöknek, technikusnak, munkásnak, valameny­nyi kollektívának és szervezetnek, mindazoknak, akik részt vettek az ember irányította űrhajó, a Vosztok-2 sikeres űrrepülésének megvalósí­tásában. 1961. augusztus 6-án hazánk, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége újabb, merész lépést tett sikeresen a világűrbe való behatolás terén. A Vosztok-2 szovjet űrhajón G. Sz. Tyitov elvtárs űrhajós-repülő, a kom­! munista párt hős fia 25 órás űrre­I pülést tett meg és több mint 17­szer körülrepülte Földünket. Ez tudományunk és technikánk I nagyszerű sikere, ékesszóló példája a szovjet nép alkotó géniuszának, amely biztos léptekkel halad előre a kommunista társadalom felépítésé­ben. Csupán a kommunizmus építésének nagy programjától ihletett nép képes kommunista pártjának vezetésével rövid idő alatt oly hőstetteket vég­hez vinni, amelyekről évszázadokon át álmodtak az orosz és a világtudo­mány legjobb képviselői — hangsú­lyozza az üzenet. net, Nyikita Szergejevics. Töiekedni fogok, hogy kiérdemeljem a párt bi­zalmát és megígérem, hogy továbbra is teljesítem a pártlag nagy köte­lességeit, mint ahogyan azt ma tel­jesítettem. N. SZ. HRUSCSOV: Nagyon jól van. Gratulálok önnnek, szüleinek, apjá­nak és anyjának azért, hogy önt becsületes szovjet emberként nevel­ték. G. SZ. TYITOV: Köszönöm Önnek, Nyikita Szergeievics. N. SZ. HRUSCSOV: Az Ön szüleivel még üdvözölni fogjuk egymást a moszkvai személyes találkozás alkal­mával. Egész népünk, hazánk ün­nepélyesen fogadja Önt Moszkvában. G. SZ. TYITOV: Teljes szívvel mon­dok köszönetet Nyikita Szergejevics! Őszintén köszönöm ezt -a pártnak és a kormánynak. N. SZ. HRUSCSOV: Hogy van a fe­lesége? Tudott az ön repüléséről? Olyan kérdéseket intézek Önhöz, amelyek talán szokásosaknak tűn­nek, mert hasonló kérdést tettem fel Jurij Gagarin első vílágűrutasnak is. G. SZ. TYITOV: Igen, tudott róla. N. SZ. HRUSCSOV: És egyetértett ezzel a légi úttal? G. SZ. TYITOV: Kezdetben nem egészen, de később egyetértett. N. SZ. HRUSCSOV: Ez teljesen ért­hető. Bizonyára azt akarta, hogy férje hőstettet hajtson végre. Azon­ban ez a tett oly felelősségteljes és életveszélyes volt, hogy elveszíthet­te volna férjét és ezért vonakodha­tott. Az ilyen vonakodás emberi és mindannyian megértjük. G. SZ. TYITOV: Éppen ilyen ér­telemben beszéltünk Tamarával, Nyi­kita Szergejevics. N. SZ. HRUSCSOV: Most pedig azt szeretném kérdezni öntől, hogyan érezte magát repülés közben? G. SZ. TYITOV: Nagyon jól érez-, tem magam, Nyikita Szergejevics. Leszállás után egy kevés vizet it­tam és nagyon jól érzem magam. N. SZ. HRUSCSOV: Utazás közben sikerült-e önnek legalább egy kis időre elszenderednie? G. SZ. TYITOV: Éjjel két órakor kellett volna felébrednem, azonban két óra 35 perckor ébredtem. N. SZ. HRUSCSOV: Ez nagyon jó. Azt jelenti, hogy egészséges a szer r vezete, hogyha ilyen feszültség után pihenni tudóit és el tudta tökélni, hogy akkor ébred fel, amikor arra szükség lesz, hogy folytassa köte­lességei teljesítését. Az akarata és a szervezete teljesen rendben van és ez nagyon jó dolog! Germán Sztye-. panovics várjuk Önt Moszkvába. G. SZ. TYITOV: Köszönöm önnek, Nyikita Szergejevics. N. SZ. HRUSCSOV: Egyelőre leg­alább telefonon csókolom és ölelem Önt és ha találkozunk a repülőtéren, atyailag szorítom keblemhez, mint hazám legdrágább és legkedvesebb fiát. G. SZ. TYITOV: Köszönöm, Nyiki­ta Szergejevics, nagyon köszönöm! N. SZ. HRUSCSOV: Sok sikert kí­vánok önnek, térjen pihenni, meg­érdemli a pihenést. G. SZ. TYITOV: Lepihenek, Nyi-: kita Szergejevics! N. SZ. HRUSCSOV: Minden Jót kí­vánok! Jó egészséget. Várjuk visz­szatérését Moszkvába. A viszontlá­tásra! G. SZ. TYITOV: Teljes szívből kö­szönöm, Nyikita Szergejevics. A vi-ť szontlátásra! FELTARTÓZTATHATATLAN előretörés a világűr meghódításában A Vosztok-2 sikeres útjának viiágvisszhangja Az ujjengó moszkvaiak az utcai hangszórók adásából követték Tyitov őrnagy világűr-utazását. (Telefoto TASZSZ) • A BERLINI DOLGOZOK A MAGUK MÓDJÁN ÜDVÖZLIK AZ ŰRHAJÓT Amikor a^Vosztok-2 vasárnap dél­után az NDK fővárosa felett repült, üdvözletül megszólaltak az összes gyári és hajószirénák, valamint az autók és motorkerékpárok tülkei is. Az újságok valamennyi példány­száma elkelt. Varsó lakói úgyszólván pillanatok alatt szétkapkodták azokat az új­ságokat, amelyek a Vosztok-2 kibo­csátásáról adtak hírt. • MINTHA SAJÁT FIUNKRÓL LETT VOLNA SZÓ Vass Erzsébet, a magyar parla­ment alelnöke Tyitov őrnagy sze­rencsés leszállása után ezt a kije ­[ lentést tette: „Annak ellenére, hogy j tudtuk, hogy az űrhajó biztonságá­l ról kellőképpen gondoskodtak, kü­lönösen ml anyák feszülten követtük az űrrepülést, mintha saját fiúnkról lett volna szó. A Szovjetunió eme sikere megadja a kellő választ Ken­nedy elnök háborús beszédeire." • MÁR CSAK HÓNAPOK KÉRDÉSE Ananov professzor, a francia űr­hajózási társaság elnöke kijelentet­te, ineg van győződve arról, hogy az embernek a Holdra repülése már csak hónapok, vagy legfeljebb egy év kérdése. A Combat francia lap ezt írja: „E kiváló, a békét szelgáló tett mellett a pusztító lövedékek kibo­csátása kegyetlen gyermekjátéknak tűnik. • DICSŐSÉG ÉS „DICSŐSÉG". London felett akkor repült a Vosz­tok-2, amikor abban a városban Hlro­shima szomorú évfordulójáról emlékez­tek meg. A Daily Worker ezzel kapcso­latosan ezt írja: A Szovjetunióé a rficjft­ség. hogy elsőnek küldött kl embert a világűrbe, az USÁ-é pedig a szégyen, hogy az slsS atombombát úubta le 16 I évvel ezelőtt. • A VILÁGÜF.T BÉKÉS CÉLOKRA HASZNÁLJUK KI A. Stevenson az USA állandó ENSZ­kéjiviseloje beismeri, hogy a Szovjet­uniónak eme legújabb fényes hozzájá­rulása a tudományhoz mindnyájukat módfelett meghatotta. „Meg vagyok győ­ződve, hogy ez az esemény még sür­gősebbé teszi ama nemzetközi akciók foganatosítását, melyek a világűrnek békés kihasználására irányulnak és megtiltják, hogy a lázas fegyverkezés erre a területre is kiterjedjen." • A SZOVJETÜNK) TELJES FÖLÉNYBEN Az ausztráliai tudósok egyhangúlag óriási tudományos eredményként érté­kelik a szovjet ember második űruta­zását. Bnller, a sydneyi egvetem tanára kijelentette, hogy Tyitov őrnagy ered­ményes világürutazása a szovjet raké­tatechnika teljes fölényét bizonyítja az Egyesült Államoké felett, továbbá azt, hogy a szovjet tudósok pontosan kt tudják számítani az űrhajó útját. El­érték azt, amire az USA egyelőre még képtelen. jQj SZÖ 1 * 1961. augusztus 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom