Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-01 / 212. szám, kedd

ÉRDEKESSÉGEK a tudomány és technika A több mint 30 kilométer hosszú Podolinec— Orlov—Plaveč-i vasút épí­tésénél, mely u harmadik ötéves terv vasútja nevet viseli, az építők lefek­tették az első három kilométer sínt. Az építők vállalták, hogy idei tervü­ket december 20-ig teljesítik. Képünk a Nižné Ružbany melletti földmunká­kat mutatja. (M. Tuleja — ČTK — felv.) A jó szervezés gyorsítja a nmnka menetét A KAMENICAI HNB MEZŐGAZ­DASÁGI BIZOTTSÁGA AZ EFSZ VEZETŐSÉGÉVEL KIDOLGOZTA A NYÁRI MUNKÁLATOK TERVÉT, KONKRÉT FELADATOKAT TŰZÖTT KI MIND A TAKARMÁNYALAP BIZ­TOSÍTÁSA, MIND AZ ARATÁS, CSÉP­LÉS GYORS ELVÉGZÉSE ÉRDEKÉ­BEN. llMlllHlin!lll!ll)ilMlllilllll!{t!lj:HIIIII!illIIIIII!IIIIIIIIIIIIIIIIIM^ Ereszkedj le a ^ tárnába és keresd fel Patera elvtárs munkacso­portját — taná­csolták még oda­fenn — ott meggyőződhetsz rőla, mi­re képesek kombájnjaink ... Valőbs'n érdemes végig nézni, hogy miként mar bele a kombájn a csak­nem másfél méter vastag szénré­tegbe. A nagy teljesítőképességű vil­lamosmotorral hajtott fejtőgép pil­lérszerűvé formálja a szénréteget, úgyhogy a mennyezet közelében levő réteg is meglazuljon. Amikor a szén­réteg aláhull, a csigaformájú szén­fejtő-berendezés automatikusan fel­rakja a páncéllemezes szállítóeszköz­re. Igaz, hogy amikor a szállítóbe­rendezés megindul, még igen sok szenet hagy maga mögött. A bányá­szok mosolyogva nézik csodálkozá­somat és mint valami gondolatolva­ső varázslók, a következő szavakkal nyugtatnak meg: Amit itt hagyott, azt is felrakja, ha üresen tér vissza a tárnába. Ha bárki megkérdezi Hoňka, Hruška, Klouček avagy ftehák bányászokat, hogy vannak megelégedve munkájuk­kal, minden gondolkozás nélkül a következő választ adják. „Mi már igen ritkán használunk csákányt és és lapátot." Ez tehát annak a nyitja, miért haladnak oly rohamosan előre a fejtési falakon s hogy érnek el oly jelentős fejtési eredményeket. Már négy esetben sikerült, hogy 24 őra alatt kifejtették egy-egy fal egész mennyiségét. Az embernek ie kell győznie a természetet Micsurin, a hírneves szovjet tudós egy alkalommal a következőt mon­Ahol nemcsak beszélnek a gépesítésről A Gottwald Bányában kombájnokkal fejtik az előirányzott szénmennyiség kétharmadát Az ostrava-karvinai szénkörzet Klement Gottwald Bányájának vá­járai és műszaki dolgozói elhatározták, hogy ez év végéig 21 000 ton­na szenet fejtenek terven felül, amivel csökkenteni akarják a terv­teljesítésben lemaradozó más bányaüzemek okozta hiányt. Az említett fogyatékosságok különösen azoknak a bányaüzemeknek rovására írha­tók, ahol a műszaki fejlesztést csak tervezik, míg a Gottwald bá­nyában a gépesítést valóban ki is használják. Mivel a szlovákiai szénbányákban is gyakran lehetünk tanúi hason­ló eseteknek, az alábbi példa egyaránt szolgálhat tanulságul a handlo­vai és pótori bányászoknak ... dotta: Mi nem várhatunk a termé­szet kegyeire, hanem ha kincseit akarjuk, magunknak kell elvenni tőle... A Gottwald Bánya műszaki dolgozói más szavakkal ugyan, de ugyanezt állítják: „Amikor kidolgoz­tuk a műszaki feljesztési tervet, szá­mításba kellett venni a természet­adta feltételeket és olyan gépeket kellett állítanunk a tárnákba, ame­lyek az ottani feltételeknek megfe­lelően alkalmasak voltak a fejtés­re ..." A szélesen markoló Donbasz-kom­bájn üzemeltethető eredményesen a Gottwald Bányában. A bánya műszaki dolgozói ezért tavaly a helyi felté­teleknek megfelelő gépeket állítottak munkába. Míg egyes bányákban hallani sem akartak az ilyen újításokról, a Gott­wald Bánya műszaki dolgozói, — ahogy mondani szokás — két kézzel kaptak utánuk. Hamarosan meg is mutatkozott az új fejtési módszerek előnye. A bányászok most már sok­kal darabosabb, illetve kevésbé po­ros szenet fejtettek, könnyebb volt a munkájuk, kevesebb villamos áramra volt szükségük stb. Krýgl mérnök, a bánya főmecha­nikusa és további elvtársak azonban nem voltak megelégedve az új kom­bájn teljesítőképességével, illetve azzal, hogy csak mintegy 60 cm-nyi szélességben markolhat. Állandóan azon törték a fejüket, hogyan töké­letesíthetnék a gépet, hogy ugyan­annyi emberrel is jobb fejtési ered­ményeket érhessenek el. Ezért — miközben a műszaki dolgozók más bányákban szereztek be fémből ké­szült födémgerendákat — a bánya­műhely szerelői 80 cm-re szélesítet­ték ki a kombájn markoló részét. Az így tökéletesített gépet üzembehe­lyezték és meggyőződtek róla, hogy bár sokkal nagyobb mennyiségű sze­net fejt, semmiképpen sem terheli a bányászokat. A kombájn nem vesztegelhet A Gottwald Bánya dolgozói tuda­tosították, hogy bár gondoskodtak a kombájn marójá­nak meghosszab­bításáról, de ha semmi mást nem tennének a gép kihasználása ér­dekében, ez azt jelentené, hogy csak a fele utat tennék meg a kombájnos fejtés fejlesztése terén. Éppen ezért négy műszakban szervezték meg a munkát. A Gottwald Bánya termelé­sének szervezői kiszámították, hogy az eddigi három műszakos munka során sokszor vesztegel a kombájn és ez az időveszteség naponta 4 órát tesz ki. Az egyes műszakok megkez dése közötti fölösleges szünetek kö vetkeztében keletkező négyórás idő­veszteség kiküszöbölése, illetve ennek az időnek célszerű felhasználása azt jelentené, hogy a bányászok naponta félmunkafolyamattal többet végez­hetnének, azaz csaknem 100 tonnával több szenet fejthetnének. Hetven százalék kombájnnal _ Igaz ugyan, hogy néha még fogya­tékosságok mutatkoznak a négymű­szakos üzemeltetésben, de már most is kedvezők az eredmények. Míg ta­valy az évi tervben előirányzott mennyiség mintegy 20 százalékát fej­tették kombájnok segítségével, ez idén csaknem 50 százalékra növel­ték és június egyes napjaiban több mint 70 százalékra fokozták a kom­bájnos szénfejtést. Vitathatatlan, hogy az ostrava-kar­vinai szénkörzet Gottwald Bányája dolgozóinak példamutatásán minden­ki okulhat. (jr), világából • Habbetonpanel cement nélkül A Szovjetunió Beton- és Vasbe­ton Kutatóintézete hosszabb kísér­letezés után cementnélküli habbe­tonpanelt állított elő. Töltőanyagul a nagykohók salakját és a villa­mosművek hamuját használták fel. A panelgyártásnak ez az új el­járása igen jelentős lépés az épí­tészetben. • Új szigetelőanyag Bratislavában a könnyű építő­anyagokkal foglalkozó kísérleti in­tézet Porezit P-61 néven új szige­telőanyagot állított elő az üzem­anyagok gyártásánál keletkező hul­ladékokból. Egy centiméter vastag­ságú Porezit olyan hőszigetelő tu­lajdonsággal rendelkezik, mint 12 centiméter vastagságú téglafal. • Hőmérős és barométeres karórák A Szovjetunióban olyan karórá­kat kezdtek gyártani, amelyeknek percmutatói körül hőmérő és ba­rométer van. Az órákhoz még iránytű is tartozik. • Üvegmosás ultrahanggal A Szovjetunióban olyan mosógé­pet szerkezteitek, amely egy mű­szak alatt ultrahang segítségével 12 ezer darab 100-150 milliliter űrtartalmú üveget mos ki. A mo­sás gyorsan megy és ami a leg­főbb, az üvegek igen tisztán ke­rülnek ki a gépből. A tisztításra szánt üvegek különféle alakúak lehetnek. A konstruktőrök most olyan géppel kísérleteznek, amely­nek óránkénti teljesítménye 10 ezer üveg lesz. • Pannon dieselmotor Magyarországon egyszerűsített konstrukciójú Pannon típusú die­selmotort álítottak elő. A motor működéséhez igen kevés üzem­anyagra van szükség, könnyű a ke­zelése és nagy fordulatszám mel­lett is százszázalékos a működése. Üzemanyaga vagy benzinkeverék vagy pedig gázosított olaj. Égés­terméke színtelen, a levegőt nem szennyezi be. A Bannon-motorok egy-vagy kétüteműek, egy- vagy többhengeresek. • Öntött szintetikus gumi a gépkocsigyártásban A Goodyear autógumigyár üzemi szinten folytat már kísérleteket öntött kerékkel. A neothén nevű, poliuretán alapú szintetikus gumi folyékony állapotban formába önt­hető. Az egyszerűbb előállítási le­hetőség mellett az öntött kerék anyaga átlátszó, s bármilyen színre festhető. Az öntött kerék a futó­próbákon 100 km/őra sebességig megfelelőnek bizonyult. • Parket hulladékból Bulgáriában újabban parkett ké­szítésére használják fel a sőfőzés hulladékanyagát, a magnéziumklo­ridot, melyet eddig a tengerbe dobtak. A magnéziumkloridot mag­néziumoxiddal, fűrészporral és az­beszttel keverik össze. Ebből a ke­verékből készül a „kszilolit" par­kett, mely erősebb, szebb, olcsóbb a réginél. A Szovjetunióban most építik a világ leghosszabb gázvezetékét. E vezetékkel Bucharítól Cseljabinszkba, Magnito­gorszkba és Szverdlovszkba szállítják az olcsó és nagy kalóriaértékű tüzelőanya­got, de az Ural vidéke többi ipari köz­pontjába is jut majd belőle és a Ka­jah, valamint az Üzbég Szocialista Köz­társaságot is innen látják el. JÓ HELYRE KERÜL A TERMÉS Az aratási munkák alatt az agitá­ciós munkát a helyi pártvezetőség irányításával Janíček János, a hely­beli szlovák iskola igazgatója vé­gezte, aki faliújságokkal és gondo­san előkészített időszerű plakátokkal serkentette a dolgozókat a legsürge­tőbb munkára. Az elvégzett munkát a helyi hangszórón keresztül ismer­tették községünk lakosságával. Kamenicán az aratással egyidőben megkezdtük a cséplést is. Vasárnap a HNB és a helyi pártszervezet brigá­dot szervezett, hogy ne maradjon kihasználatlanul az a nap sem. A bri­gádon 34-en vettek részt és kicsé­peltek közel két vagon gabonát, amit még aznap beszállítottak a štú­rovői felvásárlási üzem magtárába. Szép a terméshozam is. őszi árpá­ból a tervezett 24 mázsa helyett 29 mázsás hozamot értünk el hektáron­ként, aminek a szövetkezet dolgozói nagyon örülnek. Teljes ütemben fo­lyik a cséplés. Nálunk az aratási munkák zavar­talan lefolyásának egyedüli titka a jó munkaszervezés. Minden délután, legyen az a mezőn vögy az EFSZ irodájában, a NB és az EFSZ ve­zetősége megtárgyalja a másnapi munkabeosztást, mert csak pontos irányítással lehet gyors és szép ered­ményeket elérni. Stugei László, Kamenica nad Hronom A Lipnói-tó kikötőjéből naponta indulnak sétajáratra a gőzhajók, hogy a turisták gyönyörködhesse­nek Šumava és a tó öbleinek felejthetetlen szépségében, (Krejčí - Bambule - ČTK - felv.) Beszélgetés dr. Karol Kučerával, a bratislavai mezőgazdasági tervezési központjának vezetőjével Az idei gabonatermés tárolásával kapcsolatban felkértük dr. Karol Ku­čerát, a bratislavai mezőgazdasági felvásárlási és ellátási vállalatok tervezési központjának vezetőjét, válaszoljon néhány kérdésünkre. • Hány raktárt és silót adnak át rendeltetésének az idén Szlová­kiában? —A decentralizált beruházási épít­kezés keretében 9 gabonaraktárt és központi gabonasilót adnak át Pieš­ťanyban és Michalovcén. Ezenkívül az élelmiszeripari ágazat (malom­osztály) további gabonasílőkat épít és helyez üzembe Sládkovičovon, šu­ranyban és Spišská Nová Vesen. ® Hány raktárt adtak már át? — Az idei gabonafelvásárlás kez­detéig 5 gabonaraktárt adtak át, mégpedig Zlatná na Ostrovon, Sob­ranceben, Ruskovban, Il'aván és Di­viaky ban. • Hány tonna gabonát raktároz­nak el az idén? — Az említett 5 raktárban az idén felvásárolt gabonából 8600 ton­nát, a többi raktárban és silóban az év végéig 117 200 tonnát helyezünk el. • Mutatkoztak azelőtt fogyaté­kosságok a raktározás terén? — Igen. A raktárhelyiségek hiá­nyát sok esetben egyes épületek ideiglenes bérbevételével kellett megoldanunk, így az állami gép­és traktorállomások /csarnokait, kul­turális és iskolai berendezéseket és más ágazatok raktárait béreltük. Ez­zel természetesen emelkedtek a költ­ségek és ennek az állapotnak ked­vezőtlen hatása volt a gabőna gon­dozására és raktározására is. A szükséghelyiségekben csak kis mér­tékben használhattuk fel a gépe­sítést. Ezenkívül a gabona kezelé­sével kapcsolatos munkák nagy ré­szét is kézi erővel kellett végezni. A gabonaraktárak és silók jelenlegi és jövő beruházási építése elvben megoldja az említett problémát. Már az idén épített raktárak és silők lé­nyegesen megjavítják a gabona el­raktározását. • Vannak-e változások az új raktárhelyiségekben ? —Igen, a raktárak teljesen gépe­sítve és automatizálva vannak. Meg­szűnt a porosság és a raktármun­kások nehéz fizikai munkája. Vala­mennyi újonnan épített gabonarak­tár és siló terveit már úgy oldják meg és úgy kivitelezik, hogy a mun­kavédelem és biztonság valamennyi törvényes előírásának betartásával megakadályozzanak mindennemű bal­esetet. A beruházási építkezés so­rán gondolnak a szárítóberendezé­sekre is, amelyeket megfelelő kapa­citással készítenek minden új gabo­naraktárban. Ez az intézkedés biz­tosítja a gabona folyamatos felvá­felvásárlási és ellátási vállalatok sárlását kedvezőtlen időjárás esetén is, amikor a mezőgazdáknak se­gítséget kell nyújtani azzal, hogy a gabonát esetleg nedvesebb állapot­ban is átveszik. • Az építőipari dolgozók telje­sítik-e a tervezett feladatokat? - Egyesek igen, mások nem. A prešovi Magasépítészeti Vállalat dol­gozói például gépesítés segítségével Michalovcén 28 nap alatt felépítet­tek egy silót. Ugyanilyen gyorsan építettek silót Piešťanyban a bra­tislavai Priemstav dolgozói. Nagyon lemaradtak viszont a nitrai Magas­építészeti Vállalat dolgozói a Po­hronský Ruskov-i gabonaraktár épí­tésében és a Banská Bystrica-i Ma­gasépítészeti Vállalat dolgozói a Maié Stracini gabonaraktár építésében. Ezeknek a magasépítészeti vállala­toknak, bár gazdasági szerződéssel kötelezték magukat, hogy a stracini gabonaraktárt június 30-ig (vagyis az idei gabonafelvásárlásáig) átad­ják, jől munkához kell látniuk, hogy azt a raktárt, az év végéig átadhas­sák. Emellett e gabonaraktár épí­tése nem anyaghiány miatt maradt el, hanem azért, mert a Banská Bystricai Magasépítészeti Vállalat ez év januárjától június végéig nem gondoskodott egy hegesztőről a rak­tár építkezéséhez. M. Maťašeje ÜJ SZÖ 4 * 1961. augusztus 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom