Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-16 / 226. szám, szerda

********* * ** ******** **** *** ** j—OLASZORSZÁGI JEGYZETEK GERMÁN TYITOV 3 i Tamara Vasziljevna Cser­kasznak és Germán Tyi­I tovnak sok rokonvonásuk volt, egyformán szerettek olvasni, mindketten tovább akartak tanulni, egyformán szerették az életet. Egy másba szerettek és összeházasod­tak. Kisfiúk született, de héthóna­pos korában megbetegedett és meghalt. Ez volt a fiatal pár első keserűsége. Germán Tyitov legközelebbi barát­ja a felesége. Ö volt az, aki együttér­zésével, tanácsaival hozzásegítette, hogy véglegesen elhatározza: űrha­jós lesz. Tamara jó barátságban van Valentyina Ivanovna Gagariná­val. Április 12-én egyik nő sem tudta, hogy kinek a férje indul út­nak elsőnek a kozmoszba. Az űrhajósok csoportjában Ger­mán Tyitov hamar kitűnt ismeretei­vel, fizikai felkészültségével és el­sősorban kitartó következetességé­vel. Magára vonta a parancsnokság, az űrhajó főkonstruktora, az űr­hajós teoretikus, az orvosok figyel­mét. Hosszú ideig ő volt a jelölt az első űrrepülésre. Az előkészületek során Tyitov né­hány műszaki vonatkozású javasla­tot tett, amelyekkel a tudósok egyetértettek. A tudósok nemcsak a grandiózus vállalkozás végrehaj­tóját, hanem alkotó, gondolkodó tanácsadót is láttak benne. TYITOV ŰRREPÜLŐ VÁLASZOL A VILÁGSAJTÓ KÉPVISELŐINEK KÉRDÉSEIRE. TECHNIKA ES LELEKTAN A z első űrrepülést megelőzően a " komszomolista második űr­hajóst felvették a párttagjelöltek soraiba. Ajánlást adott neki, Jev­genyij Anatoljevics orvos, a párt- nagy a rep üi és i programot teljesít­bizottság titkára, és a Komszomol v e visszatért a Földre. Optimista szervezet. Germán Tyitov pilóta Le- hangúj a z emberi elme diadalába nin rendet kapott azok között a vetet t bizakodást tükröző rádió­munkások, tervezők, tudósok, mér- gramja i bekerültek a történelembe, nöki, technikai vezetők között, akik Tele vannak ezek a rádiótáviratok l az első űrrepülés feltételeinek biz- a kommunizmust építő szovjet em­tosításáért kormánykitüntetésben ré- be r rendíthetetlen optimizmusával, szesültek. bizakodásával. Az újabb űrrepülés Tyitov őrnagy éppen olyan vég- újabb tanúbizonysága a kommunista telen nyugalommal készült fel tör- párt nagyszerű tettei diadalának, ténelmi jelentőségű űrrepülésére, mintha csak léglökéses géppel kel­lett volna repülőútra Indulnia. „. —: , • * ľ s még sok minden vár rá. Húszon­Eszébe jutott, hogy a főkonstruk- öt ór a megfeszített munka teljes tor, akit apjaként szeretett és tisz- egyedüllétben, a legbonyolultabb telt, egyszer, látszólag csak úgy körülmények között, meteor sebes­mellékesen megjegyezte: séggel szóguId ó űrhajón. Ilyesmit — Ha az űrhajós útnakindulás csak Titánok és Herkulesek tudnak előtt úgy érzi, hőstettre készül, ez elviselni. Tyitov napjaink Titánja azt jelenti, hogy nem készült fel és Herkulese, akit a lenini Kom­kellőképpen. szomol nevelt, a kommunista párt >• Tyitov, a Vosztok-2 űrhajón ép- edzett meg. pen úgy indult útnak, mint annak Ez az egyszerű, szerény és még­idején Gagarin. A sok tökéletes ls rendkívüli ember nagyszerű készülék között, amelyek az űrha- nem csupán szándékaiban, hanem jót irányították, a legmegbízhatóbb ezek véghezvitelében ís. az emberi agy, az emberi szív volt. Olaszország látogatóinak zöme a történelmi és műemlékekkel törő­^ dik. Ezt bizonyítja, hogy a milánói dómban és más nagy székesegyházak­ig ban a főoltár mellett automata be­j; szélőgépek vannak, amelyek csekély 100 líra ellenében zengzetes német vagy angol nyelven eldarálja a temp­lom történetét, feldicséri szépségeit J és elképeszti a látogatót a műem­lékek felsorolásával. Hiába, a múló időkkel az egyház nézetei is változ­J nak, néhány száz évvel ezelőtt még máglyahalálra Ítélték az egyházi tör­vényszékek a feltalálókat, ma vi­szont a templomokban is helyet ad­nak a legújabb találmányoknak. Magnetofonszalagra vett prédikácíók­jj- kai még nem találkoztam, de ami ké­sik nem múlik, s remélhető, hogy a technika még e téren sem mondta ki a végső szót. Genuában például a tengerre építe­nek repülőteret, a vízbe köveket hor­danak, s a kőtorlasz tetején betonoz­zák a kifutó pályát. Kolombus, a híres genovai hajós szobra ezentúl nem csupán a végtelenbe futó kék hullá­mokat nézi majd, hanem a levegő jj- tengerét szántó szürke gépóriásokat is. Hadd említsük meg hogy ml nem azért jártunk Olaszországban, if amiért évente több mint 15 millió külföldi felkeresi ezt a földet, ahol „a citrom terem". Vagy tucatnyi olasz gyárat, kikötői rakodót látogattunk meg, végig robogtunk az olaszorszá­gi műutakon, hogy belekóstoljunk közlekedési technikájukba. Egvszóval a régi olasz mesterek festményei, Michelangelo szobrai, római vízveze­tékek és romos amfiteátrumok mel­Milánó Olaszország egyik ipari központja. Képünk előterében a Pirelli gumikonszern felhőkarcolói láthatók. Cok mindent tett már az em­** ber az űrrepülés terén, Példátlan utat tett meg, hordozta Tyitovot is ugyanazok kísérték Lenin zászlaját a Föld összes or­ki a Kozmodromra, mint Gagarint. szágai felett és még nagyobb di­A harmadik űrhajós azt kívánta csőséget szerzett hazájának, a kom­neki: öregbítse tovább a haza hír- munista pártnak, az ifjú szovjet )! nevét. nemzedéknek. A Vosztok-2 szput- >• Gagarin hőstette után a második nyik-űrhajón 25 őra 18 perc alatt j! űrrepülés már nem volt ismeretlen több mi nt tizenhétszer kerülte meg feladat, már sok mindent sikerült a Földet és az előre kijelölt öve­megtudni a világegyetemről, sok zetben leszállt. Ismét bebizonyltot­mindent sikerült felmérni és ki- t a. hogy nincs akadály Lenin kö­számítani, megismerni abból, amit vetője előtt, akit a párt, a haza, azelőtt a természet titkának tartót- N- S z- Hruscsov atyai tanácsai lel­tek. Április 12. után már kétség- kesítenek hőstettekre! telenné vált, hogy az ember élni és Ilyen a kommunista építés nagy­dolgoznl tud a kozmoszban. szerű korszaka, ilyenek a kor hő­Ezúttal is kedvező idő járt. A Föl- se l­dön maradók integetve búcsúztak „Az űrhajós folytatja útját!" — tőle, ő pedig szélesre tárta karjait, sugározták a világba az összes rá- >• fordította a beszélgetést. >• Olaszországban a néhány éves mintha szerette volna valameny- dióállomások. Örák teltek el s az nyiüket átölelni. A Kozmodromon űrhajós még mindig a kozmoszban J konjunktúra ellenére ~ "egymilliónál talán ő volt a legnyugodtabb, talán volt. Rádiókapcsolatban állott a >; tö b£ a munkanélküli. Már mint az olyan munkanélküli, akit hivatalosan ö bízott leginkább magában, az Földdel, figyelte a rendkívül finom emberekben, akik erre a hosszú műszerek munkáját, vezette az űr­útra előkészítették. A láthatár szé- hajót, s hallgatta a saját szívének lén úszó rózsaszínű felhők dagadó dobogását, amelyre ugyanakkor az vitorlákra emlékeztették. Egy pil - egész emberiség figyelt, lanatig elgyönyörködött bennük. * végtelen kozmoszban nincs Hiszen ez földi jelenség. A koz- ri tökéletes biztonság. Jól tudta moszban nincsenek felhők. ezt a z űrhajós, jobban, mint bárki Amikor a felkelő nap fényében más. Ismerve Germán Tyitov jelle­belépett az űrhajó csendes kabin- mét, elképzelhetjük magunknak, jába, világosan tudatában volt a mire gondolt a hős, miközben vil ­rábízott feladat történelmi nagy- lámgyorsan száguldott a csillagok szerűségének. útján. Az űrhajó sikeresen felrepült és Tudjuk: nyugodtan várta, hogy elhelyezkedett pályáján. Tyitov őr- keresztültörje űrhajójával az at­moszféra sűrű ré­tegeit és könnye­dén a Földre ereszkedjen, — ha­zai szovjet Földre. És természetesen eszébe jutottak űr­hajós társai, akik a Jövőben meg­hosszabbítják a Kozmoszba vezető _ Tokió (ČTKJ — Tokióban angiisz­jf tus 14-én árt véget az atom- és hid­rogénfegyverek betiltásáért, a teljes és általános leszerelésért küzdő VII. világértekezlet. A záróülésén 25 ország és 8 nem­4 zetközi szervezet küldötte és mint­egy 10 000 japán küldött vett részt. 4 Az ülésen határozatokat és nyilatko­SZ. BORZENKO Ji zatokat fogadtak el. N. GYENISZOV > - A záróülésen felszólalt Sanzó No­J' saka, Japán Kommunista Pártja Köz­r************* *** ** ****** *******:*** *****-***** ******* **­. ponti Bizottságának elnöke is. 9 • ÍGY FOGADTA MOSZKVA A VOSZTOK-2 UTASÁT, A • TYITOV ŐRNAGYOT 3 • utat, újabb pél­dátlan hőstetteket visznek véghez, a szocialista haza dicsőségére, a bé­ke, az emberiség boldogsága nevé­ben. nyolő módszerek elemzése. Lényegük a következőkben foglalható össze: a régi vágású tőkés vállalkozó sötét műhelyben dolgoztatja a munkást. Itt dolgozik, ez a barátságtalan helyiség szolgál egyben öltözőül, mosdóul, ebédlőül is. Olaszországban még ma is ilyen a gyárak többsége. Az olasz gazdasági életben uralkodó legna­gyobb monopóliumok, például a Fiat, Montecatini Pirelli, Olivetti, és más vállalatok az efféle üzemeket kevéssé termelékenynek tartják. Világos gyár­tási csarnokokat, üzemi étkezdéket, lakásokat építenek, saját orvosuk van, mosodákat, autőbuszközlekedést és „üdülőtelepeket" rendeztek be az alkalmazottak számára. A Rhodiatoce műrostgyárban, amely a Lago dl Mag­giore festői környékén van, még üze­mi bölcsődét is mutattak nekünk, ahol összesen 100 apróságot gondoz­nak. Nyilván megakartak győzni ar­lett újkori olasz szöveteket és mű- róli hogy a gazda mily lágyszívű anyagokat, téglákat és műgumit, emberbarát. írógépeket, autókat csodáltunk meg, amelyek látványa műélvezetnek ki­sebb, de más szempontból aligha nem érdekesebb. Az olaszországi utcákon láthatunk fényűző, mutatósan öltözött embere­ket, de olyanokat is, akiknek vihar­verte ruhája és terital inge alatt röstelkedve bújik meg a szegénység. Gyár is többféle akad ebben az or­szágban. A picon uralkodó mamut­üzemekben a látogatót hűvös már­ványcsarnok szélén ellenzős sapkás portás helyett csinos hivatalnoknő fogadja, aki valószínűleg csak azért nem lett fimsztár, mert már betelt az olaszországi kvóta. A Fiat-autó­gyárban az irdatlan gyártelepen kü­lön e célra épített mikrobusszal ko­csikáztunk csarnoktői csarnokig, s a sofőr végül rátért a próbaútvonalra is, hogy az utasában sejtett rendelőt meggyőzze a kocsi tökéletes rúgó­zásáról. Találkoztunk olyan vállalkozókkal ls, akik gyárukat csinos pofikák és rövid szoknyák helyett pisztolyos, tagbaszakadt ajtónállókkal őriztették, mert hát sztrájk esetén a munkások­kal nem babra megy a Játék. Beszél­tünk Iparmágnásokkal, akik esküdöz­tek, hogy egyelőre nem panaszkod­hatnak munkahiányra, s másfelől jár­tunk olyan gyárakban, amelyekben az első váltás is alig-alig dolgozott, áj- s amikor megkérdeztük kísérőnket, hogyan is állnak foglalkoztatottság dolgában, tapintatosan más témára számon tartanak. Azzal persze senki stím törődik, hány ember tengődik koplalva falun, ahelyett, hogy na­gyobb falat kenyeret próbálna sze­rezni a városban. Az olaszországi £ gyárak különböző foglalkoztatottsága és műszaki színvonala mellett tanul­1 ságos volt közelről megfigyelni, mi­j; lyen módszerekkel próbálnak a leg­~ erösebb tőkés vállalatok minél na­gyobb nyereséget elérni. Az egyik legnagyobb vegyipari vállalat, az „Eni" irodájában például megmutat­ták a vezető dolgozók „üzemi okta­JÍ- tásának" tervezetét. Szerepel benne mint tantárgy az „emberi kapcsola­tok lélektana ls, ami lényegében nem más, mint a legújabb kizsákmá­Olaszország egyik legnagyobb üzeme az Olivetti író­és számológépgyár Ivreiben, amely ugyancsak pszicho­lógiai módszerekkel igyekszik minél jobban kizsákmá­nyolni a dolgozókat. Ezt azonban csak az olyan ember képzelhette, aki nem lát az efféle „vívmányok" kulisszái mögé. Céljuk tudniillik az, hogy az alkalmazottat az üzemhez láncolják, s a munkás keresetének minél nagyobb részét el­sajátítsák. Az „emberbaráti" létesít­mények hasznát ugyanis jó előre pon­tosan kiszámítják: Miért dolgoztat­nák a munkást büdös és sötét helyi­ségben, hisz a világos csarnokban na­gyobb a teljesítménye. Az üzemi ét­kezdének kettős a haszna: nagyban főznek, tehát kereshetnek a koszton, s ráadásul a munkás nem hordja a pénzét a henteshez, meg a szatócs­hoz. Ráadásul az üzemi étkezde költ­ségeit fel is lehet nagyítani, s a vál­lalkozó egy kis adócsalás segítségé­vel ismét csak maga használ gyara­pítja. A vállalkozó érdekeit képviseli az üzemi orvos is, ha nem volna hajlandó — útilaput kötnek a talpá­ra és mást fogadnak fel helyette. Az üzemi lakások valóságos aranybá­nyának számítanak Olaszországban, ahol az elképesztően magas lakbér a fizetés negyedét, harmadát, sőt felét ls felemészti. A torinói Fiat-gyár már mintegy 30 ezer lakást épített és házkezelőségek tulajdonképpen jöve­delmező mamutvállalat. Még fonto­sabb azonban a dolgok politikai ol­dala. Olaszország dicsekszik azzal, hogy demokratikus állam; sztrájkolni akarsz jó ember, mert megdrágult a kenyér, a dohány, vagy a cipő? Tes­sék, olyan ország­ban élsz, ahol bát­ran élhetsz, sza­badságoddal. Mi azonban demokra­tikus Jogaink alap­ján kilakoltatunk a lakásodból, s az új szállásodon Jó­val többet fizetsz majd, mint eddig. Az Eni-vegyipari konszern műveze­tőinek és igazga­tóina' az emberi kapcsolatok lélek­tanát magyarázó tanító a tananya­got a következők­ben foglalná ösz­sze: Miért ingerel­nénk a munkást otromba politiká­val és durva ki­zsákmányolással, amely ellenszenvet ébreszt benne a munkaadó iránt? Ügyesebb módsze­rekkel eltompít­hatjuk osztályöntu­datát, és ugyan­akkor azonos bérért sokkal nagyobb teljesítményt facsarhatunk ki belőle. Nem egy példa alapján meggyő­ződhettünk róla, hogy ezek a kör­mönfont módszerek sem válnak be mindenütt, mert hiába van Olaszor­szágban konjunktúra, napirenden van­nak ma is a nagy sztrájkok, sőt, még az olasz rendőrök is sztrájkba léptek, hogy béremelést harcolja­nak ki. FRANTIŠEK KOüRlt Véget ért a tokiói békeértelcezlet • VlZIÁGYÜ Egy szovjet bányamérnök értékes találmányának, a víziágyúnak nagy hasznát veszik a bányaiparban. Az ágyú egy acélcsőből 3000 atmosz­• VÁLASZTÁSOK ELŐTT AZ NDK- féra nyomással vékony vízsugarat BAN lövell ki, mellyel 10 centiméter vas­. , tagságú vasbetonfalat vagy egy fa­Az NDK-ban szeptember 17-én törzset is keresztül lehet fúrni, választják meg az államhatalom helyi szerveibe a nép képviselőit. « KORSZERŰ ÖRAGYÁR ÉPÜL A választások tiszteletére a dolgo- MOSZKVA KÖZELÉBEN zók országszerte szocialista mun­kaversenyt indítottak, melynek cél- A Moszkva mellett épülő új kí­ja, hogy megerősítsék a békeszer- sérleti gyár, melyet legkésőbb az ződés megkötését szorgalmazó liar- é v végén helyeznek üzembe, éven­cot, és növeljék a közszükségleti t e másfélmillió, apró villanyelem cikkek gyártását. segítségével működő karórát gyárt E verseny keretében sikerült a m ai d; építkezésnél vasbeton ele­haliéi kerület gyári alkalmazottai- SeSnyezeľekeľSálnaľÄ e nak már ez év első felében 8 mii- m ennyezeteKet nasznainak. Az üze­lió márka értékben olyan nyers- Dsaltnem te l> esen au t° ma ti­anyagokat megtakarítaniuk, ame- za l) a K­lyeket eddig Nyugat-Németország- • ÖRIASI KOHŰ KOMBINÁT ÉPÜL RO­ból importáltak. MÁNIÁBAN Az ammendorfi vagongyár dol- A románia ! Galacban megkezdték egy gozói vállalták, hogy a választá- nagy kohĎkombinS t építését, mely enkip a irnvcTiitcÄniot; „.1,1 „i * évente 4 millió tonna acélt elvaszt mSH™ tsn ™n ? t U gyá r" majd. A komhinít első részét 1965-ben tasában 150 000 márka értékű több- helyezik üzembe és a tervezett telje­termelést érnek el. (CTK J sltőképességet 1970-ben éri el. jQj SZÖ 1 * 1961. augusztus 18.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom