Új Szó, 1961. június (14. évfolyam, 151-180.szám)

1961-06-15 / 165. szám, csütörtök

Ä cseh munkásosztály harcainak nyomdokain! fúj f 11 m ejk­Közel harmincan voltunk cseh, szlovák, magyar és ukrán írók, köl­tők, akik az elmúlt napokban részt vettünk azon a kiránduláson, ame­lyet a Csehszlovák írószövetség ren­dezett, hogy megismerkedjünk azok­kal a nevezetesebb állomásokkal, ahol a párt egykori harcainak dön­tő ütközetei zajlottak le. Hat napig jártuk Észak- és Kelet-Csehország vidékeit, követve az osztályharcok nyomait, ahol ma már emlékmű vagy emléktábla jelzi a párt, a munkás­osztály megalkuvást nem ismerő hősi harcét. Prágából május 29-én indultunk. Első állomásunk Most volt. Az ős­régi bányaváros körül sűrű állvá­nyok ágaskodnak, mindenütt moz­gás, mindenütt hatalmas építkezé­sek. A déli órákban érkeztünk oda. Ebéd után első utunk a város egyik terére vezetett, ahol koszorúkkal dí­szített emlékmű áH. Ezen a helyen lőtték agyon 1920-ban azokat a cseh és német bányászokat, akik a de­cemberi országos sztrájkban a fel­vonuló hatalmas tömeg első sorai­ban tünteltek az éhség, a nyomor ellen. A kommunista párt megalakulását követő években az osztályharc még fokozódott. Különösen az 1929—32-es évek, a válság esztendei voltak a legsúlyosabbak. 1932 elején, amikor - p 1 ­I. Mi az újság? a bányatulajdonosok, Petschekék, Weimanék súlyos milliókat vágtak zsebre, a bányászok között dühön­gött a munkanélküliség, dühöngött az éhség. Ekkor jelent meg Gott­wald és Zápotocký Moston, itt szer­vezte meg a párt az ország egyik legnagyobb sztrájkját. Abban a teremben gyülekeztünk most, ahonnan közel három évtized­del ezelőtt a sztrájkvezetöség irá­nyította a hatalmas osztélyharcot. Roud elvtárs, egy hatvannégy esz­tendős bányász, aki tagja volt ak­kor a sztrájkvezetőségnek, szól hoz­zánk, ecseteli a bányászok akkori nyomorúságát, a munkanélküli tö­megek embertelen helyzetét, és azt az összetartást, mely a cseh és né­met bányászok magatartását jelle­mezte. Arra a kérdésre, hogy viselked­tek a német kommunisták 1939-ben, a megszállás esztendejében, Roud elvtárs habozás nélkül azt válaszol­ja, hogy az igazi német kommunis­ták mindig kitartottak a párt mel­lett. őket a fasiszták éppúgy elhur­colták a koncentrációs táborokba, akárcsak a cseh kommunistákat. Ott is pusztultak el. Azok, akik átmen­tek a fasisztákhoz, sosem voltak kommunisták. — Egyébként — folytatta Roud elvtárs, — itt van most közöttünk Mária Majerová, a mi írónőnk, aki bányász-regényében örök emléket állított akkori harcunknak. Bizony az igazi írók mindig segítettek a párt­nak. Emlékszem, azokban a súlyos években, négy hétig itt tartózko­dott közöttünk Július Fučík. Állan­dóan a bányászokkal és a bányász­családokkal volt együtt. Tanúja akart lenni mindannak, ami velünk történik, hogy hírt adhasson a világ­nak igazságos harcunkról. Amíg ve­lünk volt, minden iránt érdeklődött, agitált, nevelt, vigasztalt, egy szó­val igazi kommunistához híven dol­gozott, .harcolt. Volt abban valami mélyen meg­indító, hogy Roud elvtárs azt mond­ta Mária Majerováról, hogy a „ml írónőnk", és abban is, ahogy Július Fučíkról beszélt. Tisztelet és hála lüktetett ennek az idős pártharcos hangjában, amikor Július Fučík alak­ját elevenítette fel előttünk. Feszült, áhítatos csend uralkodott a terem­ben. Roud elvtárs minden szava az élmény erejével hatott. Ezek azok a felejthetetlen pillanatok, amelyek mélyen belevésődnek az ember em­lékezetébe. Mindannyian meg voltunk hatva, de különösen Mária Majero-'£ A néhány hét vá volt mélyen megrendülve. Később | mulv a hagyoma­könnyes szemmel vette át a vörös X "y° sa r» kezdődő nyakkendős pioníroktól a virágcsok-•!• do l9 ozo k , fümfes z" rokat. Bizonvára arra gondolt, hogy X tivalja előtt gyor­betegen, fáradtan, botra támaszkod- ± s a, n v a. ltozl k, a va is érdemes volt ide jönnie ...-V 1^ műsora. A hazai A bányászok közt mintha újabb erő- A tlI r" ek kozu l ® s z°" höz jutott volna, aznap további ± ^tkezeti eletból utunkon is elkísért. X merítő VETESEk­,, . .. - • w , Tít láttuk Václav Megnéztük az új Mostot. amely * <rgka re ndezésé­nénany esztendővel ezelőtt bánya- -f be n ifjúság telepnek készült. Ma már azonban | problémájával fog­huszonnégyezer lakosa van, és a pa­t f alkozik a fjatalok nelgyar közelében oly hatalmas me-1 kontra k ké r_ reteket ólt az építkezés, hogy né- Á déss e, de mond a_ hány esztendő mulva biztosan elnye- t nivalója határozat­11 a régi, ötvenezer lakosú Mostot. | lan s ezért a film Ez a legrövidebb idon belül meg való-A vaIahogy szét esik. sul. Az a helyzet ugyanis hogy azon X Néhány jól sikerült a területen, ahol most a reai varos áll.-*- Í.. A Hosszú az út hazáig című film egyik főszerep­lője májában állította szembe a lelkes a területen ahol most a regi varos áll, | epizód" jelent csak értéket a túl átla- - ­a vidék leggazdagabb szenretegeitj, j. nak sikerü]t mübe n. A szo vjet üzemi agitátorok mindennapi hangya­fedeztek fel. Az elvtarsak szamokat -S filmgyártás alkotásai közül Ivanov szorgalmú munkáját és a paraszti is mondtak, hogy hány millió tonna i rendez ö OLEKSZA DOVBUSÄT kell konzervativizmust. Malá Lhota pa­szénnel növekszik majd évente a-í-említenünk. A kétszáz évvel ezelőtt rasztjai nem azért nem lépnek be a széntermeles, de keptelen voltam őket X élt szegénylegénynek, az urak rémé tohorľiro7ni A -ri- o7finhati fň iíintroT- A ° " V. " .... feljegyezni. Azt azonban feljegyez-1 k t ö? té lí e t| ben az oros z jobbágy­— amikor Roud elvtárs buszken X - ­szövetkezetbe, mert ellenséget látnak benne, hanem egyszerűen csökönyös maradiságból. Ugyanakkor nagy örö­mükre sžolgál, ha kifoghatnak az agitátorokon. Stehlík forgatókönyve páratlan érzékkel, finom humorral rajzolja meg a falu élő, hús-vér figu­ráit: az ingadozó, tétovázó paraszto­kat, egyes türelmetlen vezetőket stb. tem amiKor KOUO eivrars ouszKen F ]ÁZADÁSOK korát idézt e. A re ndező kijelentette ha hiány mutatkozik a.: >sok sz5nt viu különösen a tömegje­szentermelésben, akkor a pártkoz-± lenetekb e. Kors-Skablin Jakub Ko­pont az itteni, a mosti bányászokhoz x , esz belorus z , r 6 Keresztutakon c. íordul segítségért. így történt ez ta-| tr j, 6gi á, ának elsö részé t filmesítette valy is amikor Novotný elvtárs '"X meg ELSŐ MEGPRÓBÁLTATÁSOK cim­jart és közölte a banyaszokkal, hogy y m ef Az orQSZ {alu eszmé!éséti a f a. az orszagnak tobb szenre van szukse-1 lusj tanitósá g öntudatosodását ábrá- Jasný filmje általában új, jó filmmel ge. A bányászok Novotny elvtárs ké-;r z 0, ja az 1 9o5. ö s forradalom tükrében, gazdagította filmgyártásunkat, reset teljesítettek. XKár, hogy a filmben igen halvány a Elismerésre méltó, érdekes alkotás A Bekevédok-bányaja emlekkony-^ je]lemábrázoIä s, koránts em éri el a volt a szovjet vében Novotny elvtárs kez^asaval é színvonalát, bár a főszereplő "L An A T T-» A kővetkező sorokat olvashatjuk: |e. Izotov (Lobanovics), 1. Szretyen- PROBAIDO met AfejL Ke Pm Kkľ aTá^ľ ÄÄÍ z^híTSi^el "TSTZ Sí szenhiany megszunteteseert végzett ä Jóka i. regénye a SZEGÉNY GAZDA- uavancs ak Nvilin elbeszéléséből ké­munkajukert. A sok tízezer tonna ^ népes látogatóközönséget von- 3t Keq VetÄ szen ezekben a honapokban nagy se---- , h á' „ c, moi t, r toimp Jitathstň , , a y, „ , V, nít^énpt ieienfptt fzott, bár eszmei tartalma vitatnato. cs ekisták, lelkes komszomohstak, aki­A bánvászok mlndio a oárt mellett ? A regény szeIleméne k megfelelő ro- k t f orrad ai om utáni ei s ö években álltak" D ár t m^nde n ko r bízott ľ bá-Í m8ntikus kalandos t? r t! ne t- z" a párt azért állított a Cseka szolgá­nvászôk ereiében l gatja a nézÖk k éP ze l^ t éí' a kor é, e" latéba, hogy vegyék fel a harcot a Kívánok minden dolaozónak sokf térö1 cscppet Sem ad hű ké p?-V A szovjet haza megannyi belső ellensé­KivanoK mtnaen doigozonaK s° K^. gya r filmgyártást még egy film kép- aév e J, Pr6baidä re vannak- be kell bi­boldogsagot es munkasikert, elege- i^ eJt e. HOSSZÚ AZ ÜT HAZÁIG. Má- - -ľLl dett, békés életet. Česť práci, elvtársak! Ant. Novotný, 1961. III. 2." Mária Majerová nem volt rest, bot­tal a kezében, pihenőkkel megszakít­va útját botorkált fel a második emeletre, a központi diszpécser iro­dába, hogy áttekinthesse a Békevé­riássy Félix rendező nagyszerű lélek­ig tani érzékkel rajzolta meg a Sebők 'Misi által életre keltett kis árva Jós­ka otthonra találását és ragaszko­dását fogadott szüleihez. Ugyanilyen megható, poétikus Ízű film volt a ta­valyi Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztiválon kitüntetett és álta­lunk már ismertetett ÉLÖ HŐSÖK cí­dők-bányájának hatalmas területét, lássa a'hatalmas rakodó és. kotrógé-• mü szovjet film. peftet, elolvashassa Novotný elvtárs-;- . köszönetét, amely az emlékkönyvbenX PROCESSZIO zonyítaniuk, méltók-e arra a szerep­re, melyet a párt szánt nekik. A két csekista jelölt, Jegorov és Zajcev, két ellentétes természet. Ázt hinnők, Zaj-, cev jobban rátermett erre a hivatás­ra, mert energikus, mindenütt lecsap­ni akaró. Pedig ő téver, mert minde­nütt a „forradalom öklét" látja ön­magában, türelmetlen, nem tud agi­tálni a szovjet hatalom mellett, mint a mérsékelt, olykor ellágyuló Jegorov. Kettejük viszonyában.versettgésében a volsevik magatartás győz és Zajcev­a mosti bányászok szocialista hazafi Vojtéc h j neves cseh rendezö nek he l öneszmélésében nagy se­sagat es a part iránt, hűségét hirdeti. J ^^ módon a fa[u problém á. gít séget nyújt Zsúr, a tapasztalt cse­SZABŐ BÉLA^jához. Vígjáték és enyhe szatíra for- kista. L. L. A z elmúlt napokban jelent meg cseh és szlovák nyelven Cseh­szlovákia Kommunista Párt­jának története, amely előrelátható­lag az év végén megjelenik magya­rul is. A párt megalakulásának 40. év­fordulója alkalmából kiadott több mint 700 oldalas tankönyv A Szov­jetunió Kommunista Pártjának tör­ténete után a maga nemében a má­sodik gyűjteményes munka a szocia­lista tábor egyik kommunista pártjának történetéről. Neves történé­szeink éveken át folytatott buzgó és kitartó törekvésének az eredménye. Munkájukban igen nagy segítséget kaptak a filozófusoktól és közgazdá­szoktól, valamint az érdemes pártta­goktól, akik részt vettek a párt harcaiban s ma vezető tisztségeket töltenek be. Ezért nem beszélünk „csak" tankönyvről, hanem pártunk tapasztalatainak összegezéséről, a marxizmus-leninizmus csehszlovák viszonyokra alkalmazása 40 évi ta­pasztalatainak általánosításáról, a marxizmus-leninizmusnak új ismér­vekkel való gazdagításáról. Ez a tudományos mű a történeti források kutatása, a párttörténet egyes szakaszairól és problémáiról szóló részlettanulmányok, valamint az idős párttagok emlékei és tanú­bizonysága alapján szigorúan tudo­mányosan, de emellett népszerűen és lebilincselően írja le munkásosztá­lyunk és a párt vezetésével ma már a „szocialista" jelzőt büszkén viselő köztársaságunk nagy útját. Figye­lemmel követi munkásosztályunk fejlődését — kialakulásától egészen a győzelmes jelenig —, felvázolja kialakulását, első sikereit és vere­ségeit is. Rámutat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom pártunkat is szülő eszméinek világtörténelmi ha­tására, a hősies küzdelmekre, melyek tüzében a párt erősödött és izmo­sodott, a nemzet dolgozóinak vezé­révé fejlődött, s amelyek közepette megedződött a harcra, hogy megvív­ja végső támadását ? burzsoázia hadállásai ellen, felkészült a polgári rendszer megdöntésére, a munkás­uralom megteremtésére és a szocia­lizmus győzelmére hazánkban. NAGY SEGÍTSÉG A DOLGOZÓK KOMMUNISTA NEVELÉSÉBEN Megjelent Csehszlovákia Kommunista Pártjának története A történelmi események leírása következtetésekkel és értékelésekkel váltakozik, melyek megmagyarázzák pártunk sikereinek forrását, azt, hogy mily óriási erőt adott a mar­xizmus-leninizmus alkotószellemű el­sajátítása, mellyel a párt törvény­szerűen megnyerte a dolgozó nép bizalmát. Megmutatja, milyen bonyo­lult folyamat a régi társadalmi rendszer átalakulása új társadalmi rendszerré, megmagyarázza a mun­kásosztály történelmi küldetését e folyamatban, a burzsoá és a fasisz­ta terrorral szemben védekező kom­munisták hősiességét, mellyel egy­szersmind a nép s a haza érdekeit s követeléseit védelmezték. Különö­sen kiemeli a munkásosztály forra­dalmi pártjának, korunk öntudatos tényezőjének döntő jelentőségű ve­zető szerepét. Ezzel azt is megma­gyarázza, miért vált a párttörténet Csehszlovákia legújabb kori törté­nelmének legfontosabb alkotó részé­vé, rámutat az összefüggésre a cseh­szlovák proletariátus és a világpro­letariátus harcai között. A tankönyv a példák sokaságával bizonyítja, hogy a párt tévékenysé­gének alapja soha sem volt a napi politika azzal a céllal, hogy minél több szavazatot szerezzen a válasz­tásokon, amire a burzsoá pártok tö­rekedtek, hanem a dolgozó nép ér­dekeit, követeléseit és törekvését a társadalmi fejlődés irányzataival egybekapcsoló politika volt, mely a pontosan kitűzött célból, bizonyos történelmi helyzet valamennyi je­lenségének elemzéséből és általáno­sításából indult ki. Egyszersmind be­bizonyítja, hogy a párt nemcsak har­colt a kommunizmusért, hanem bel­ső életének demokratikus berendezé­sével, öntudatos fegyelemmel, önfel­áldozással, az új iránti érzékkel, a párttagok elvtársias viszonyával a jövendő kommunista társadalom csí­rája és példaképe volt. Ezért méltán öleli fel a csehek és a szlovákok nemzeti történelmének jelentős ré­szét is, mivel a párt a szocializmus győzelmére vitte népünket, s ennek következtében megszűntek hatni a régi társadalom ellentmondásai, me­lyek Münchenhez s majdnem né­peink megsemmisüléséhez vezettek. A nép élén álló párt harcával biz-, tosította az ország felvirágzását, né­peink igazi szabadságát, valóra vál­totta a dolgozók nemzedékeinek ré­gi vágyát. *** A tankönyv 11 fejezetre oszlik, me­lyeknek tartalma pontos megha­tározott idoszakot ölel fel. A ha­s.di munkásmozgalom megalakulása óta ilyen kulcsfontosságú határkövek egyben a könyv fejezetei: A kapitalizmus ura­lomra jutása a XIX. és a XX. század fordulóján, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme 1917-ben, a párt megalakulása 1921-ben, a párt bolsevizá­lásáért folytatott harc megkezdése 1924­ben a kapitalizmus ideiglenes stabilizáló­dásának viszonyai közepette, a történelmi jelentőségű V. pártkongresszus 1929-ben, továbbá az 1933. év, amikor a fasizmus németországi hatalomrajutása után az a sürgető feladat hárult a pártra, hogy a köztársaság védelmében, a fasizmus és a háború ellen a néptömegek harcának élé­re álljon. A burzsoázia müncheni árulása 1936-ban új korszak kezdetét jelentette a párt harcaiban. A párt népeink fel­szabadító harcának élére állt a fasiszta uralom megdöntéséért. A párt vezetésé­vel győzött a nemzeti és demokratikus forradalom, a szovjet hadsereg 194S má­jusában felszabadította hazánkat. Ez az esemény nemcsak a kommunista párt történetének, hanem a nemzeti történe­lemnek is legfontosabb határköve lett. Békés úton kezdtek megvalósulni a szo­cialista forradalmi átalakulások. A CSKP történetét a népi demokrácia éveiben két részben tárgyalja a tankönyv: 1948 februárja hazánk szocialista építé­sének elinditója lett, az SZKP XX. kong­resszusa pedig utat mutatott a nép alko­tó erőinek és a dolgozók kezdeményezé­sének teljes kibontakoztatására a szo­cialista építés befejezésében. A tavalyi országos pártkonferencia, az új alkotmány és a harmadik ötével terv elfogadása, valamint a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásainak eredményei, melyekkel a tankönyv végződik, egyszers­mind egy további korszak — a fejlett szocialista társadalom kibontakozó építése korszakának kezdetét jelentik. A párttörténet főbb szakaszainak vizs­gálatánál azt a fontos következtetést vonhatjuk le, hogy a kommunisták és a dolgozók elszánt küzdelme, erőfeszítése és kitartó munkája nélkül egyetlen si­kert, egyetlen győzelmet sem arathattunk volna, az eredmények nem hullottak az égből. A tankönyv megemlíti, hogy nehéz, de nagyszabású volt a bolsevizálódási fo­lyamat, a szociáldemokrata csökevények, szokások és hagyományok leküzdése, a lenini munkastílus elsajátítása, i többi testvérpárt, főként a legtapasztaltabb, a Szovjetunió Kommunista Pártja tapasz­talatainak átvétele. Mennyi nehézséget és akadályt kellett leküzdeni, hogy a párt megbirkózzék feladataival, teljesítse kül­detését! Mégsem ingott meg, soha sem árulta el a proletár nemzetköziség zász­laját, soha sem lett hűtlen » marxizmus­leninizmushoz. A tankönyv különös figyelmet szentel a párttörténet legújabb korszakának, mert ebben az időszakban minden téren meg­nyilvánult * párt történelmi küldetése. Ez azért is fontos, mert hazánk ebben az időszakában, egy nemzedék életében óriási átalakuláson ment keresztül, s e változásokat mindnyájan éreztük. Meg­döntöttük a tőkések uralmát, hatólom­ra juttattuk a proletariátus diktatúráját, felépítettük a szocializmust, megterem­tettük a kommunizmusba való átmenet feltételeit. Ez annak a következménye, hogy korunk fő tartalmát, fő irányvo­nalát és fő sajátosságait annak a szo­cialista rendszernek a győzelme határozza meg, amelynek hazunk is szerves része. A tankönyv nemcsak pártunk törté­nelmi tapasztalataival ismertet meg, ha­nem mai politikájának tüzetesebb, he­lyes megértésére, korunk világfejlődésé­nek és az összes átalakulásoknak meg­értésére, a társadalmi fejlődés törvényei­nek megismerésére vezeti az olvasót. A CSKP történetének kidolgozá­sát már 1954 végén megkezd­ték, s azóta sok elvtárs vett részt a munkában. A 12 sze'rzőn kí­vül,' akik Pavel Reiman elvtárs ve­zetésével Írták a tankönyvet, továbbá a szerkesztő bizottságon kívül több mint 120 további szakértő vett köz­vetlenül részt a tankönyv szerkesz­tésében. Különleges értekezleteken és szemináriumokon több ezer elv­társ szólt • hozzá a tankönyv terve­zetéhez, majd közzé tett téziseihez és az 1200 oldalas makethez. A vi­tában mintegy 2000 hozzászólás hangzott el, melyeket tekintetbe vet­tek a végleges szöveg elkészítésénél. Természeteden, a tankönyv még nem tesz pontot a párttörténet vé­gére. csupán a kutatómunka jelen­legi állapotát tükrözi. Párttörténeti ismereteink állandóan gyarapodni és mélyülni fognak, s ezzel párhuza­mosan a tankönyvet is állandóan tö­kéletesítik majd. Bizonyára kezdete lesz a CSKP története több kötetes nagyszabású tudományos műnek, valamint tömegszervezeteink törté­netének. A tankönyv így is nagyszerű se­gítséget nyújt pártpropagandánkban, polgártársaink kommunista nevelé­sében, mivel megvilágítja azokat az elveket, amelyeket a párt gyakorla­tában követett és betartott. A pro­pagandisták és a marxizmus-leniniz­mus tanulmányozói szempontjából különösen értékesek a könyv végén levő következtetések, amelyek bét pontban általánosítják a történelmi materializmus fő tételeit, ahogyan történelmi fejlődésükben megnyil­vánultak. A tankönyv ezért nélkülözhetetlen eszköz dolgozóink, a pártoktatás va­lamennyi részvevője, s mindazok számára, akiket a párt megtanított az okok és a helyes válasz keresé­sére. Élő olvasmány, melyben felhal­mozódik a megtett út kollektív böl­csessége, az értékek alkotóinak — a dolgozóknak a tapasztalata. A párt vezetésével győzelem koronázta mun­kájukat és törekvésüket. A tankönyv szemléltetően mutatja, miben volt sikereink forrása és záloga. V. VRABEC ÜJ SZÖ 7 1961. június 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom