Új Szó, 1961. június (14. évfolyam, 151-180.szám)

1961-06-08 / 158. szám, csütörtök

/ / Felkészülten várják az aratást »»«""'»»» niiiiiijiiiimiiiiimiiiiiiiiHim it i n iiiiiiu IMI IIÍMIIIIMI i N ni ím i iniiiiii iiiiim n 111 niiinin N Kövér, itt-ott már szőkiilö kalászok köszöntik a határlátogatót. A szélben ringó kalászerdó susogása örömmel, de egyúttal gonddal telíti meg a parasztember szívét. Örömmel a gazdagnak ígérkező aratás láttán és gonddal, vajon sikerül-e idejében és a lehető legkisebb veszteséggel betakarítani a föld s az áldozatos munka termését, ilyenkor tehát a sokféle mezőgazdasági mun­ka ellenére is fokozza igyekezetét, hogy a nagy harcra, a gabona betakarítására alaposan fel­készüljön. Ebben a termelök és a népgazdaság érdekeinek egyaránt fontos munkában a mezőgazdasági dol­gozók nincsenek magukra hagyatva. Velük együtt a nemzeti bizottságok, a helyi pártszervezetek irányításával az állami gépállomások és egész dolgozó népünk mindent megtesznek a sikeres ga­bonabetakarításért. A mostani gabonabetakarításnál a gépek célszerű bevonásával s főképp a több­menetes aratással az előbbi évekhez viszonyítva milliós értékeket menthetünk meg népgazdasá­gunknak: sok-sok tonna gabonával növelhetjük az ország kenyérgabona-alapját, valamint a szövet­kezetek és állami gazdaságok erőtakarmány-alapját. Ezeket figyelembe véve megvan tehát minden lehetőség ahhoz, hogy a nemzeti bizottságok és pártszervezetek alapos szervezőmunkájával össze­hangolva mezőgazdasági dolgozóink igyekezete az idei aratásban minden eddiginél jobb eredménye­ket hozzon. Akétmenetes aratást helyezzék előnybe Á GABONA, MINTHA VALAKI HÜZNA, MÄR KALÁSZBA SZÖKKENT. A GAZDÁNAK JELZI, LASSAN ITT AZ ARATÄS IDEJE, KÉSZÍTSD A KA­SZAT. AZ NEM IS- KÉSLEKEDIK, SZÖVI A TERVET, MILYEN MÖDON TAKARÍTJA BE LEGGYORSABBAN A GAZDAG TERMÉST ÍGÉRŐ KALÁ­SZOKAT. A rožňavai járásban az aratásra mindenféle módon készülődnek, hogy a gabona minél előbb és a legki­sebb szemveszteséggel kerüljön a magtárba. A járási nemzeti bizottság által kiadott nyomtatványon szembeötlő a Hrhovi Egységes Földművesszövet­kezet terve. Határában 290 hektá­ron érik a gabona. A további so­rokban ez olvasható: kétmenetesen; 100, kombájnnal 100, kévekötővel 60 és kézi erővel 30 hektárt aratnak le. Vajon mire való ez a tarkaság, miért kell még kézi kaszával is aratni? A helyszínen adják meg a választ. — Bizony a kézi kaszára is szük­ség lesz — mondja Körtvély Lajos alelnök — a halastó környékén rendszerint puha a talaj, oda gép nemigen mehet, s ha mégis, az csak előnyükre lesz. Olcsóbban old­juk meg az aratást. Ahogy az alelnököt és Burkus Já­nost, az agronómust hallgatom, ol­csóbb lesz az aratás akkor is, ha azt a 30 hektárt az emberek vágják le, mert módosítják az előző elha­tározást. A 100 hektár kétmenetes aratást mindenáron 110 hektárra bővítik, mert ezen a területen alávetés van, és nem akarják, hogy a kombájn után hagyott szalmapetrencék alatt tönkremenjen a herevetés. Arasson a kombájn ott, ahol nincs másod­növény. De jó, hogy ilyen sok herét vetettek, olcsóbbá teszik a terme­lést. V Takarékoskodnak a hrhoviak más­képp is. Állításuk szerint kár lenne a gép után csomókba rakni a kévét, hadd száradjon egy-két nap a tar­lón, aztán két asszony majd győzi a kombájnba hányni a megszáradt kévét. Igaz, munkaegység megtaka­rítás ez is, hanem nagyobb lenne a haszon, ha a másik kombájnt is rendfelszedőre és egy kévekötőt meg rendrakó-aratógépre szereltet­nének át. Más előnye is van a kétmenetes aratásnak. A magasabban vágott tarlón a rendrerakott gabona, ha megázik is, hamarább megszárad, mint a kévébekötött, és nem fe­nyeget a csírázás veszélye. A rožňavai járásban az idén még csak 1500 hektáron aratják le két­menetesen a gabonát, de hogy jö­vőre már több hektáron fogják, az biztos. (bj) A gépek erejével Jelenleg az EFSZ-ek, az állami gaz­daságok és a GTÁ-k gépjavítói a legkeresettebb emberek. A qalantai GTÄ-n Lombos mérnök elvtárs, aki felelős az aratási gépek előkészíté­séért, éjjel-nappal a gépek és az em­i berek körül forog. A gépeknek ide­| jében készen kell lenniök. — Bizony sokat kell szaladgálnom — jegyzi meg Lombos elvtárs. Az idei aratás az új módszerek kedvelői­nek az aratása lesz. Még sohasem fogtunk hozzá olyan bátran es olyan mértékben az új technika és techno­; lógia alkalmazásához, mint az idei : aratáskor tesszük majd. Úgy készü­j lünk fel, hogy egy-egy kombájnnal ; 100 hektárról takaríthassuk be és I csépelhessük ki a gabonát. Nagy ! munka vár ránk. 18 ezer hektárról j | aratjuk le a gabonát kétmenetes i módszerrel. J A Galantai Állami Gazdaság dolgo- j 1 zói is gondosan készülnek az idei aratásra. Kidolgozták az aratás, a • cséplés, a felvásárlásra vonatkozó | politikai-szervezési tervet. Nagy ; í arányban fogják alkalmazni a két- ! j menetes aratást. 1250 hektáron ter­j melnek gabonát és ebből 810 hektá­! ron kétmenetes módszerrel fognak f j aratni. A központi gazdasági gépjaví- j j tóműhelyben már készen állnak a gé­, pek. Várnak a jelre. £s aztán aratni. INDULÁSRA KÉSZEN Napról-napra nagyobb meleget áraszt a napsugár. Kell is ez, hogy idejében kasza alá érjen a kalász. Persze a kalászt ér­lelő idő azt is magával hozza, hogy meg kell gyorsítani az aratási előkészü­leteket. A közelmúltban erről beszélget­tünk a Holicei Gép- és Traktorállomás igazgatójával, Doležál elvtárssal. — Ezekben a napokban mit tart a legfontosabb mezőgazdasági feladatnak? — kérdeztem. — A gondos növényápolás és gyors takarmánybetakarltás mellett azt, hogy mezőgazdasági dolgozóink mielőbb ala­posan felkészüljenek az aratásra, — mondotta. - Ha jól felkészülünk, ajtkor nem ismétlődhetnek meg a múlt évi fogyatékosságok, s ez azt jelenti, hogy sokkal szebb eredményeket érhetünk el a gabonabetakarltásban. — Ezen a téren mit tart elsőrendű feladatnak? — A legfontosabb talán az, hogy a gabonabetakarításhoz szükséges gépeket még az aratás megkezdése előtt 100 százalékra kijavítsuk, úgy, hogy az el­lenőrzésre Is jusson Idő. — Sok szövetkezetben alkatrészhiány­ra panaszkodnak. Ezzel kapcsolatban mi a véleménye? — Az alkatrészhiány valóban fennáll. Gépállomásunk azonban mindent meg­tett annak érdekében, hogy a pótalkat­részek hiánya ne okozzon üzemzavart. Sajnos, az országos probléma, az Agro­techna nemzeti vállalat még nem tud megbirkózni az elosztás terén rá há­ruló feladatokkal. - Mennyi gépre számítanak az Idei aratásnál? - A tőbbmenetes aratáshoz 143 rend­ragógépet készítünk elő. Ezeken kívül 250 kombájn s kb. ugyanannyi kévekötő­gép bevetésére számltunk. - Gépállomásuk hogyan készült fel az idei aratásra? - Két- és hárommenetes módszer­rel 15 000 hektárról akarjuk betakarítani a gabonát s ez a terület az összes ga­bona 62 százalékát teszi ki. Számolunk azzal, hogy az indulásnál még gyakori lesz az üzemzavar, ezért minden kör­zetben megszerveztük a tanácsadó szol­gálatot Vándorműhelyeinket szintén ala­posan felkészítettük. Szóval megterem­tettük a feltételeket ahhoz, hogy a Du­najská Streda-i járás ebben az évben jó példát mutasson a kerület többi járásának és sikeresen végezze el az idei gabonabetakarítást. VI. Balaiio A váhovcei EFSZ-ből katonai gya­korlatra vonult be két gépjavító. Azokkal is számítottak a gépek javí­tásánál, mert itt is a gabona 60 szá­zalékát kétmenetesen akarják learat­i ni. A gépjavítási terv veszélyben for­gott. Ekkor felszólalt a szövetkezet i többi gépjavítója. Karácsony József, Kfacz Ferenc és Hlavatí Ferenc kö­telezettséget vállaltak, hogy nyújtott j műszakban megjavítják az összes j tervezett gépet és így pótolni fogják a hiányzó elvtársakat. Szavukat ad­ták, hogy a gépeket június 15-re ki fogják javítani. A szövetkezet sem marad adós a lelkiismeretes javítók­nak zírt a műnk-lilikért — a ren­des jutalmazáson felül — különju­talomban részesíti őket. Vadovics József, Galanta Kelemen László, az okoči szövetkezet egyik legjobb kombájnosa és Ferenci Vénült I anyagbeszerző nagy buzgalommal szerelik összo az SZK-3 jelzésű új szovjet kombájnt. Igyekeznek, hogy a repceérés ne érje óke;t készületlenül. ' (R. Kedro felv.) =ÉRIK A BÚZA = A homokon már szőkül a búza | — kezdte Forró elvtárs a beszél­j getést a gépek karbantartásánál szorgoskodó topol'níkyi traktoro-, sokkal. A fiúk mosolyogva fogadták a bejelentést, egyik mindjárt meg is jegyezte. — Nem hiába hetenként csak j egyszer jár haza (jelenleg a Čalo­vói Mezőgazdasági Technikumban tanul), de meg is látszik, hogy valamiről nincs tudomása. — Ugyan miről? — érdeklő­dik a zootechnikus. — Hát arról, hogy akár holnap is indulhatnánk — válaszolják. — Minden gépünk kijavítva várja az indulást. Aztán azzal is eldicsekednek, hogy még soha nem volt ilyen alapos a felkészülés. A 24 trak­tor mellett 60 traktoros váltogat­hatja egymást, mert a traktorve­zetői tanfolyamot a szövetkezet valamennyi fiatalja megszerezte. Éppen most szervezik a versenyt, meg a kétváltásos műszakokat, számukra tehát csak kedvező a hír, hogy egyes dűlőkben már sző­kül a búza. —ti Féltucatnyi erőgéppel és seregnyi gazdasági géppel, berendezéssel rendelkezik a petrovcei szövetkezet. Az elmúlt években sok ezerre rúgott ezeknek a gépek­nek a javítása A szövetkezet tagjai alapos megfontolás után arra a következ­tetésre jutottak, hogy az EFSZ keretén belül gépjavítócsoportot kell alakítaniuk. A tervet tett követte. Cene Ferenc vezetésével kifogástalanul működik a gép­javító csoport és nemcsak a helybeli EFSZ gépeit javífják meg. hanem a szomszé­dos szövetkezetekét is. Felvételünkön C ene Ferenc és Béres József nagy gond­dal javítják az egyik javításra szoruló traktor motorját. (Agőcs Vilmos felv.) M ár öreg délutánba hajlik az idő, a Veľké Kosihyi Állami Gaz­daság dolgozói azonban nem élnek a szombati rö­vidített munkaidő lehető­ségével. Persze nem az ál­latgondozókról van szó, akiknek a szombat, sőt a vasárnap is egyforma a hét többi napjával, hanem azokról a traktorosokról, kombájnosokról és vezető dolgozókról, akik még szürkület táján is az ara­tás zavartalan megszerve­zéséről tárgyalnak. Varga József, az üzemi pártszervezet elnöke konk­rét választ várva teszi fel a kérdést. — Mi a biztosítéka an­nak, hogy a tervezett 14 nap alatt minden gabona fedél alá kerül? — Áz, hogy a gépek és az emberek felkészülve várják az aratást — álta­lánosít először Csörgei Mi­hály, az üzemi szakszerve­zet elnöke. Varga Gyula gépesítő a részleteket boncolja. — Ha csak ez az egy kombájnunk lesz, akkor a kétszázhúsz hektárnyi ga­bonából legalább 80-at ké­vekötökkel kellene arat­nunk, hogy 14 nap alatt végezzünk. Ezt pedig nem szeretnénk. Cmarkó elv­Harc az elsőségért társ részlegvezető most is ebben az ügyben tárgyal az igazgatósággal. D obronyi János, a többszörösen ki­tüntetett kombájnos így vélekedik: — Ha 120 hektárnyit kétmenetesen r&atnánk, megnövelhetnénk a kom­bájn teljesítőképességét. Nálunk azonban nem lehet úgy számolni a hektárok­kal, mint ahol csak 22—25 mázsa az átlagos hektár­hozam. — Bizony nem, — egé­szíti ki Kurdi László könyvelő — mert ez idén a tavalyi 34,3 mázsás át­lagtermésnél is többré számíthatunk. Latolgatják a lehetősé­geket, én közben a gépek állapotáról érdeklődöm. — Mi mindig bizunk benne, hogy a csúcsmun­kák idején nem lesz külö­nösebb üzemzavar — vá­laszolja Varga elvtárs — hiszen a gépeket azok ja­vítják, akik dolgoznak rajtuk. Például Dobronyt kombájnos tavaly legalább 500 mázsa gabonával töb­bet aratott le és csépelt' ki, mint az utána követ­kező kombájnos. Területre persze kevesebbet. Ezért mondjuk mi azt, hogy ná­lunk nemcsak a hektárok­kal, hanem a hektárhoza­mokkal is számolni kell. E hhez a kombájnos is hozzászól; úgy érzi, tavaly igazságtalanul érté­kelték a munkáját, mert nem a betakarított mázsá­kat, hanem csak a hektá­rokat értékelték. így pe­dig egyoldalúvá válik a verseny és arra is alkal­mat ad, hogy a kombáj­nos ne fordítson kellő fi­gyelmet a szemveszteség csökkentésére, hanem esak a hektárokat lássa maga előtt. A részlegvezető megér­kezése zavarja meg a be­szélgetés széllát. Egyszerre hárman is kérdik: — No mi újság, (még így mondják) intéző elv­társ! Először néhány szőke ósziárpa kalászt ad át Dobronyi kombájnosnak, de arcáról már eközben is leolvasták a jó hírt. Azért mégis sürgetik: — Kapunk még egy kombájnt ? Még mindig kivár, mint­ha ízlelgetné formálódó válasza izét, aztán rövid­re fogja a szót. — 09%-ra kombájnnal arathatunk. Mosoly és megkönnyeb­bülés sugárzik az arcok­ról. Még részleteket kér­dezgetnek Cmarkó rész­legvezetőtől, hogy milyen gyártmányú lesz és mikor érkezik meg az új kom­bájn, ki lesz Dobronyi Já­nos helybeli versenytársa, de a lényeg, az új kom­bájn már elsimította az előbbi redőket a jelenle­vők homlokáról. Mintha csak várták volna a párt­elnök szavait. — Most aztán már biza­kodva vehetjük fel a har­cot az elsőségért. A szűk irodahelyiség­ben úgy csengnek szavai, mint a lefolyt vita befejezése. Az emberek Hallgatnak, de a csendben az arckifejezésekböl mégis azt olvasom, hogy az új kombájn hírével nem be­fejeződött egy ügy, ha­nem valóban megkezdődött. Megkezdődött a harc az elsőségért. HARASZTI GYULA ÜJ SZÖ 5 * 1961. június 8. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom