Új Szó, 1961. június (14. évfolyam, 151-180.szám)

1961-06-06 / 156. szám, kedd

n A legjobb fejőgulyás Az olomouci járás egyik kis községében, Hlušovicén hozott össze vele a véletlen. Josef Trousilnak hívják, igen egyszerű, szerény ember. Nehéz körülmények között nevelkedett, jól ismerte a dolgozó nép fájdalmait. A múlt sok keserűséget okozott, de Trousil mindig azok között volt, akik a munkások jövőjéért harcoltak. Nevét tavaly óta csaknem az egész országban ismerik, jó híre a határainkon túlra is eljutott. Minden elfogultság nélkül állíthatjuk: ő a legjobb fejőgulyás az országban. A gondjaira bízott 25 tehéntől átlag 12 liter tejet fej naponta és darabonként, s a termelési költségeket 79 fillérre csökkentette. Mivel kezdjük jellemzését? Talán azzal, hogyan érte el ezeket az eredményeket? Négy évvel ezelőtt 9 tehén körül végezte a napi teendőket. Már akkor sokat foglalkozott a takarmányok meleg vízzel történő élesztősítésével. Ezért társai sokszor kigúnyolták, kinevették. Az eredmények azonban nem sokáig várattak magukra. A következő esztendőben ugyanannál a tehénállománynál az évi átlagos tejhozamot darabonként 2322 literre emelte, s a tej zsírtartalma sohasem volt 4,25 százaléknál alacsonyabb. Ki ne értékelné ezeket nz eredményeket? 1958-ban méltán tüntették ki a Munkaérdemrenddel. A fejőgulyás ezentúl a környékbeli szövetkezetek állattenyésztését is komolyabb figyelemmel kísérte. Szívesen vette, ha tapasztalatcserére hívták, s akkor örült a legjobban, ha munkamódszereit a szövetkezetesek sikerrel t érvényesítették. Ma is jóleső érzéssel emlékszik, egyik leghívebb tanítványára, a vojnicei ÁG kí váló fejögulyásá ra. Irányításává és segítségével Laurenčík állat gondozó csakha mar túllépte ta nítója eredményeit. Josef Trousil nem féltéként, ember, munkáját pontosan és szak mailag is jól elvégzi. A fejősteheneket ma is meleg vízzel itatja, 35—50 litert számítva egy-egy tehénre. Ezután a napi sílóadag egyharmadát és a szénát hordja a jószág elé. Reggel fél hétkor lát hozzá a fejéshez. Más módon készül a délutáni fejéshez. Először jól tartja az állatokat, megfeji és azután megitatja \ a teheneket. Nézzük csak, milyen folyadékot szívnak magukba az állatok? Elesztösített, sűrű folyadék ez 13 kilogramm búzadara, 3 kilogramm répaszelet, 4 kilogramm melasz és 3 kilogramm pelyva hozzáadásával. Ezt 50—70 liter vízzel leforrázza. Néhány perc múlva felváltva hideg-meleg vízzel felereszti, míg a víz hőmérséklete 30 fokra nem süllyed. Ekkor aztán 1 kilogramm szeszfőzdei élesztőt szór az előkészített folyadékba. Három óra elteltével a víz mennyiségét megkétszerezi, tehenenként 35 — 50 liter folyadékkal számol. Azt mondják, a jó hír szárnyakon repül. Nincs ez másképp Trousil esetében sem, bevált módszerét szövetkezeteink egyre nagyobb számban érvényesítik. Erre mindnyáján büszkék vagyunk. S. ZÜBEROVA •".Vi UTTOROK A szocialista munka műhelye címért aránylag kevés kollektíva versenyez. Még nincsenek is tapasztalatok, hogy mik legyenek tulajdonképpen a versenyfeltételek, milyen szempontok érvényesüljenek, ha egy műhely, vagy részleg kapcsolódik be a mozgalomba és az eddigi gyakorlat alapján nem nagyon lehet általános következtetéseket léVersenyben az egész műhely © Ahol nem könnyű a szakszervezeti funkcionárius dolga # 1960 óta megszűnt a selejt Gyarapodtak a lakosság betétei A hazánk lakosságának takarékoskodását támogató Központi Bizottság június 5-én értékelte az ez év első negyedében elért kedvező eredményeket. Január 1-től március 31-ig 2278 •nilliô koronával gyarapodtak a lakosság betétei. E téren igen kedvező volt a helyzet áprilisban és május első felében is. Hazánk lakossága ez idő alatt további 394 millió koronát helyezett betétkönyvekre. Ez év első negyedében egyre nagyobb- méreteket öltött a vállalati takarékoskodás is, amelyben további 70 ezer dolgozó vesz részt. Jelenleg már a dolgozók 37 százaléka veszi igénybe a vállalati takarékoskodás nyújtotta előnyöket. (CTK) — vonni. A prágai ČKD Dukla gyárban az előre csomagolt hőfejlesztő központok előállításán munkálkodó műhely kollektívájának tagjai tavaly tavaszszal elhatározták, hogy saját elképzelésük szerint versenybe kezdenek s majd kiderül, jól csinálták-e vagy sem, kiérdemlik-e a szocialista műhely büszke címét. Azóta eltelt egy esztendő s a műhely az elért eredmények alapján kéri a cím odaítélését. Hogyan «fogtak hozzá a versenyhez, hogyan dolgoztak az alatt az idő alatt, erről beszélgettünk Stanislav Toušekkel, az FSZM üzemi bizottságának versenyfelelősével, František Mužík részlegvezetővel, František Salamanekkel, a műhely FSZMbizalmíjával és Jindŕich Bačával, az FSZM műhelybizottsága elnökével. A szikra, amelyik felszította az ötvenkét tagú kollektíva érdeklődését a verseny iránt, a műhelyben dolgozó Václav Rezek szocialista munkabrigád címért versenyző csoportja volt. A Rezek-brigád az egész gyárban az elsők között kezdett versenyezni és 11960 elején már a cím birtokosa volt. [A műhely többi tagja kicsit féltéikenyen figyelte Rezek sikereit és | felvetődött bennük a gondolat: — Mi inem tudnánk hasonló eredményeket 'elérni? Talán nem vagyunk olyan jó (munkások, mint ők? Be kellene valahogy bizonyítani, hogy ránk ugyanúgy lehet támaszkodni, számítani, mint Rezekékre. Tanácskoztak egymás között, a CSKP- és az FSZM-funkcionáriusokkal, míg végül megtalálták a módját annak, hogy az egész műhely bekapcsolódhasson a mozgalomba. A , Rezek-brigád, mint a versenyző mű hely tagja, megmaradt, de közös kötelezettségvállalással most már egy emberként az egész műhely versenyző kollektíva lett. Ettől a naptól kezdve megszűnt a féltékenység, torzsalkodás, a műhelyt azóta az egész gyárban példaként emlegetik. Nemcsak azért, mert munkaeredményeik — ami egy versenyző kollektívánál természetes — kifogástalanok, hanem a műhelyben uralkodó elvtársi, baráti légkörért, kiváló együttműködésért. — Ez nem jelenti azt, móndotta a részlegvezető, hogy csupán kollektív felajánlásokat tesznek a dolgozók. Egyéni kötelezettségvállalásokkal sem maradnak adósok, de minden közös megbeszélés alapján történik. Segítik egymást, s ha valahol fennakadás fordul elő, azonnal „tettre kész" az egész műhely. Előfordult, hogy terven felüli megrendelést kapott a részleg. A versenyző műhely tagjai mindenkor helytálltak. Jindfich Bača és František Salamanek tréfásan jegyezték meg, hogy nem olyan egyszerű ebben a műhelyben FSZM-funkcionáriusnak lenni. A kollektívát minden érdekli, a kérdésekről közösen döntenek s jaj nekik, hogyha például a tervezett technikai előadás elmarad, vagy ha a termelési értekezleten nem kapnak megfelelő felvilágosítást, magyarázatot erre . vagy arra a kérdésükre. — Szinte hihetetlen, mennyire megacélozódott a kollektíva, mennyire emelkedett erkölcsi felelősségérzetük s ez persze a gazdasági eredményekre is nagy kihatással van — mondották. Az elvtársak felvilágosítottak arról, hogyan szervezték meg a versenyt a műhelyben. Bizottság alakult, amelynek élén a műhely egyik legrégibb és legjobb dolgozója, Karel Brezina áll, aki — ha a brigádokkal akarnánk összehasonlítani —, brigádvezetőnek felel meg. A bizottság az egyes munkacsoportok vezetőiből és a CSKP, FSZM, CSISZ képviselőiből áll. A bizottság tartja fenn a kapcsola tot a gazdasági vezetéssel, átveszi a feladatokat, megtárgyalja a cso portokkal, majd az egész kollektívá val. A bizottság minden tagja másmás feladatkörért felelős. Például egyikük az újításokat tartja számon, a másik kulturális tevékenységet, a harmadik az anyagmegtakarítást stb. A versenyfeltételek pontos betartását háromhetenként ellenőrzi a bizottság. A kollektívában minden probléma megvitatásra kerül: munkabiztonság, műszakváltás, túlórák megszüntetése és hasonlók. Máris arról tárgyalnak, milyen intézkedéseket kell bevezetni, hogyha januárban az üzem áttér a rövidített munkaidőre, semmi fennakadás ne legyen a termelésben. Idézek néhány pontot a műhely munkájának értékeléséből, amely alapul szolgál a cím odaítélésének elbírálásánál. „Az árutermelés és a választék tervét egyenletesen és minden hónapban 100 százalékra teljesítettük. Nem volt egyszerű feladat, mert az árutermelés terve 53 százalékkal, viszont a munkaerőállomány csak 15 százalékkal emelkeuett. A munkatermelékenységet 100,5 százalékra teljesítettük. A gyártmányokat átlagosan tíz nappal előbb adjuk át a szállítási osztálynak, mint ahogy a terv előírja. A túlórákat teljesen beszüntettük. A gépeket szocialista gondozásba vettük s így sikerült a javításokra fordított költségeket lényegesen csökkenteni. A rend betartásával, jobb munkaszervezéssel, a biztonsági előírások betartásával^nagymértékben sikerült csökkenteni a baleseteket. 1960 eleje óta nincs a műhelyünkben selejt. Újítóink elfogadott javaslatai 20 000 korona megtakarítást jelentenek az üzemnek. Figyelemre méltóak azók a pontok is, amelyek a kulturális tevékenységgel, társadalmi munkával, eszmei neveléssel és szakoktatással függenek össze. Megalakult például a könyVbarátok köre. Tagjai gondoskodnak az értékes irodalmi termékek pro-pagáciőjáről. Felvették a kapcsolatot a Zeneműveszeti Főiskola tanáraival és hallgatóival, akik beszélgetéseket, zeneesteket tartottak a dolgozóknak. Igen közkedveltek a Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társaság tagjainak előadásai. Napirenden van az időszerű bel- és külpolikai események rendszeres megbeszélése. A kollektívából hárman a JNB képviselői, öten szülői munkaközösség funkcionáriusai, öten tagjai a HESZ-nek, négyen házbizalmiak, tízen pedig tevékeny tagjai a sportegyesületeknek, a kollektíva több tagjának a CSKP, FSZM, CSISZ üzemi szervezetében van funkciója. Beszélgettem több munkással, közöttük Brezina elvtárssal is. Kicsit úttörőknek érzik magukat. Nem csupán azért, mert az elsők között kezdtek versenyezni, hanem mert nem volt olyan könnyű ötvenkét ember tudását, munkáját, szakmai felkészültségét egybehangolni úgy, hogy többet és jobbat termeljenek. Egy év mögöttük van és ez az év eredményes volt. A kollektíva kívánsága, hogy rövidesen elnyerjék a címet, bizonyára teljesül. KIS ÉVA ni IIIIIIIIIIÍ imimmmmiiiimmi HARRY S1CHROVSKY: ir Lami tctí/pfft/ieJ&M mmm 1. A MILLIÓ ELEFÁNT ORSZÁGA Amikor repülőgépünk leszállt a fennsíkon, a Nap sugarai forrón tűztek a tikkadt sárga fűre. Egy hullámbádogból összetákolt kunyhó felett vörös zászló lengett, amelynek mezőnyét három fehér elefánt díszíti. Ez a Laoszi Királyság állami lobogója. Teherkocsihoz hasonló volt az a díszkocsi, amelyet a királyi hadsereg parancsnoksága küldött értem. „105 mm Hovitsers tüzérségi lövedékek" — ezt a feliratot olvashattam a kocsi oldalán. Az amerikaiak nem önként adott ajándéka ez a Salaphu Khun közelében lezajlott csatában zsákmányolt gépkocsi. A gépkocsivezető a fülketetőn lévő három lyuk felé bökött ujjával: „Ezt a kis ajándékot tegnap kaptam Phoumi Nosavan tábornoktól, de rosszul célzott. Mindenesetre, ha valami gyanús zörejt hallasz, ugorj ki s vesd magad a földre" tanácsolja jóakaratúan. A gépkocsi tölcsérek és homokbuckák fölött, különleges kőalakok mellett robog el, amelyekről ezt a hírneves vidéket Rizsesköcsög síkságnak nevezik. Régi monda szerint sok évezreddel ezelőtt óriások töltötték borukat ezekbe a köcsögökbe. Egy másik rege úgy mondja, hogy aszály idején az egyik király esővizet gyűjtött ezekbe a köcsögökbe. Az út mindkét oldalán zöld rétek, erdők, banánfákkal és vad ananász ligetekkel benőtt dombok terülnek el, békésen legelnek a fekete bivalyok, és népviseletbe öltözött parasztok hosszú lécekre aggatott kosarakban kukoricacsöveket cipelnek. A gépkocsi lefékez a* dzsungel, első benyomásra szinte áthatolhatatlan fala előtt. Váratlanul egy kis tisztás tárul elénk. Híd helyett szálfák kötik össze a patak partjait, amely mögött sátrak, katonák, rádióadókészülékek, gépfegyverek — a főhadiszáilás_ látható. így mutatkozik be az idegennek Laosz, ez az ország, amelynek területe vetekszik Nagy-Britannia területével, de csak hárommillió a lakossága, nincsenek vasutai, közutai és villanyhálózata sem. Szép és barátságos emberek lakják ezt az elragadó, természeti szépségekben bővelkedő országot. A szibériai Bajkál-tó környékén élő népek és törzsek óriási kohójából váltak ki évezredekkel ezelőtt, a mai laosziak ősei. Fa Ngoum király, aki 1353-ban alapította a birodalmat "— melynek határai többé-kevésbé azonosak voltak a mostani Laosz határaival — a millió elefánt földjének nevezte az országot. Ez a szám ma már aligha helytálló, hiszen egyetlen ormányos sem került szemem elé. Az ország története évszázadok óta szorosan egybefonódott a szomszédos Sziám és Kambodzsa történetével. A fehérember csak a múlt században lépett az ország földjére. A franciák tűzzel-vassal vonultak végig Indokína területén, hogy gátat emeljenek Burmából előretörő angol vetélytársaiknak La Grandiére tengernagy 1866ban „Tudományos küldöttséget" indított a Mekong-folyő környékének átkutatására, és 1893 májusában észak, dél és kelet felől is megkezdődött az ellenség beözönlése. Franciaország fél évszázadon át „civilizálta" ezt az országot. És az eredmény? A gyermekhalandóság eléri a 30 —40 százalékot, Laoszban csak egy orvos (a volt egészségügyi. miniszter), két mérnök (Phouma és Szufanuvong herceg) van, de nincs egyetlen e9y vegyész, agronómus és ügyvéd sem. A lakosság 90 százaléka írástudatlan, az iskolákat 3000 gyermek látogatja, az egyetlen főiskolának 350 hallgatója van és az ország lakosai közül csak 61-nek van főiskolai képzettsége. A franciák által behajtott adók 50 százaléka az alkohol eladásából és tiltott ópiumkereskedelemből eredt. Ezenkívül mindent megadóztattak, ami csak kézzelfogható volt, nagyság szerint még a terhes nők mellét is, úgyhogy a leendő anyák a szülés előtt nem mutatkoztak a piacon, s a templomban sem, hogy kitérjenek az adókat behajtó fogdmegek elől. A francia imperializmus nem ^ártott igényt az ország kincseinek feltárására, sem pedig értékes nyersanyagok kitermelésére. Megelégedett azzal, hogy Laoszt a francia imperializmus érdekében „ütköző-állam" szerepére kárhoztassa. Csak a második világháború után ütött a laosziak nagy szabadságharcának órája. 1945 augusztusában az ország valamennyi tartományában felkelt a nép és elsöpörte a francia közigazgatási szerveket. Október 12-én megalakult Laosz első ideiglenes kormánya. Külügyminisztere, honvédelmi minisztere és a felszabadító hadsereg legfelsőbb parancsnoka egy személyben Szufanuvong herceg lett. Ez a népi forradalom oly átfogó volt, senki sem gondolt komolyan arra, hogy az imperializmus ismét felütheti fejét az országban. A franciák azonban 1946 márciusában már elegendő erőt gyűjtöttek arra, hogy a Mekong-folýó mentén döntő ütközetet nyerjenek és 1946 augusztusáig ismét uralják egész Laosz területét. Szufanuvong herceg a harcokban megsebesült és az ideiglenes kormány tagjaival a Mekong-folyón átkelve Thaiföldre menekült, ahol annak idején még liberális kormány volt hatalmon. A franciák vérbefojtották a szabadságharcosok mozgalmát és a kínzás mindazon módszereit alkalmazták, amelyek oly hírhedté váltak az algériai háború folyamán. A laoszi szabadságharcosok vezérei azonban levonták a tanulságot az elszenvedett vereségből és elhatározták, hogy a harcot nem összpontosítják a városokra, hanem a falvakban, a dzsungelben folytatják, további harcra szólítva fel az ország minden nemzetiségét és törzsét. Szufanuvong herceg az ideiglenes kormány egyetlen minisztereként titokban visszatért Laoszba és hozzáfogott a szabadságharc megszervezéséhez. Neo Lao Issalában 1950 augusztusában megalakult a nép valamennyi törzsének és rétegének egységes szabadságfrontja. Az új Patet Lao hadsereg 1953 márciusában támadást intézett Sam Neua ellen és 1954 februárjában — a Dien Bien Phu-i napokban felszabadította az ország felét. A genfi értekezleten azután határozatot hoztak a Patet Laonak a királyi hadseregbe váló beolvasztásáról, a laoszi választások megtartásáról és a koalíciós kormány megalakításáról, különös" tekintettel arra, hogy a Patet Lao képviselői is tagjai legyenek a kormánynak. Megvolt tehát minden feltétele annak, hogy ismét béke legyen Laoszban. Dulles és társai azonban más véleményen voltak. Az 1954-ben tartott genfi értekezlet után két hónappal került sor a SEATO megalakítására. Ugyanazon év szeptemberében titokzatos körülmények között meggyilkolták Kouvarouvongot, Laosz hadügyminiszterét, aki szembe szegült az USA azon parancsával, mely szerint fel kellett volna számolni a Patet Lao alakulatokat. Dulles 1955 márciusában Vientiánéba érkezett és parancsot adott a Pathet Lao megtámadására. Néhány nappal a Korea elleni támadás előtt szintén megjelent a demarkációs vonalon. A nagyhangúan világgá kürtölt támadás Patet Lao haderői ellen azonban teljesen csődöt mondott, ami helyrehozhatatlan csorbát ejtett az USA tekintélyén. Souvanna Phouma, akit a pépi mozgalom hatalmas hulláma emelt magasba, 1956ban belépett a kormányba és 1957 októberében sor került a vientiánei egyezményre, amely arra volt hivatva, hogy megalapozza a nemzet egységét, az együttműködést a Patet Laoval, az ország semleges külpolitikáját, s lehetővé tegye az idegen hatalmak haditámaszpontjainak felszámolását, valamint a diplomáciai kapcsolatok felvételét a szomszédos országokkal. Az új koalíciós kormányban Szufanuvong herceg kapta a tervezésügyi miniszter tárcáját. Az 1958-ban megtartott nemzetgyűlési pótválasztások 21 hely közül'Í3-at biztosítottak a Neo Lao Haksat Pártnak a kormányban, (a Patet Lao új politikai mozgalmának) és a vele szövetséges Béke- és Semlegésség Pártjának. Vientiáneban 35 000 választó szavazott Szufanuvong hercegre. Ez volt a legtöbb szavazat, amelyet a választók leadtak jelöltjeikre. Luang Prabangban, a királyi székhelyen a Neo Lao Haksat Párt három jelöltjét választották meg a négy jelölt közül. Az USA politikájának nyilvánvaló csődje és a Patet Lao s vezetőinek hatalmas népszerűsége kétségbe ejtette a washingtoni urakat. Horace Smith, az USA új követe 1958 júliusában lépett hivatalába. Első ténykedése az volt, hogy kiutasította a nemzetközi' ellenőrző bizottságot az ország területéről. Néhány nappal később megdöntötték Phouma kormányát. Szananikone ragadta magához a hatalmat, parlament nélkül kormányozta az országot és a Neo Lao Haksat Pártot kizárta a kormányból. A Patet Lao két zászlóalját 1959 februárjában bekerítették és a felszámolás veszélye fenyegette. Szufanuvong herceget és pártjának több vezetőjét augusztusban börtönbe vetették. Röviddel ezen események után Nosavan ezredes (ma tábornok) puccsot hajtott végre és az USA-hoz fordult segítségért, a demokratikus Vietnam „támadásának" ürügyén. A nép vezéreit bebörtönözték é^ a felszabadító hadsereget a teljes vereség veszélyeztette. Az USA ügynökei hatalomra jutottak és az 1960-as év ilyen légkörben kezdődött. Szufanuvong herceget és barátait egy héttel később kiszabadították a börtönből s az amerikaiak által- kiképzett királyi hadsereg egységei összefogtak a Pathet Lao-alakulatokkal. Felszabadították a Laosz területének felét s a teljes vereség kilátásai arra kényszerítette az USÄ-t, hogy részt vegyen egy újabb genfi értekezleten. KÖVETKEZIK: A HERCEG ÉS A PARASZTFIÚ ÜJ SZŐ 4 * 1961- Június 6.