Új Szó, 1961. június (14. évfolyam, 151-180.szám)

1961-06-04 / 154. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesül jeíek ! ÜJ SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONT1 BIZ0TCA6ANAK NAPILAPJA 1961 június 4. vasárnap 50 fillér XIV. évfolyam, 154. szám fi gazdasági ismeretek elsajátításáról Ha tíz évvel ezelőtt valaki azon közgazdasági fogalmak iránt ér­deklődött volna, melyeket ma már rendszeresen használunk a gyűlé­seken — nemigen kapott volna minden esetben kielégítő felvilágo­sítást. Az utóbbi években az em­berek közigazgatási tudása lé­nyegesen gyarapodott. Pártunk olyan propagandistákkal és agitá­torrokkal rendelkezik, akik a po­litikai gazdaságtant és a gyakor­lati ökonomiát mélyrehatóan is­merik. A pártiskolázás keretében tízezrek tanulmányozzák ezeket a kérdéseket. Ez Tgy is van rendjén, mert hisz a szocialista társadalmat a dolgozók széles tömegei építik, s hogy hatékonyan hozzá tudjanak járulni a gyakran igényes gazda­sági kérdések megoldásához — el kell mélyíteniük ezirányú tudásu­kat. A közgazdasági ismeretek el­mélyítése egyre jelentősebb sze­repet tölt be s elsősorban a kom­munistáknak kell behatóan ismer­niük gazdaságunkat, annak problé­máit és összefüggéseit. Ezzel kapcsolatban találkozunk olyan véleménnyel — különösen az idősebb elvtársaknál —, hogy a politikai gazdaságtan, vagy az ipar gazdaságtana igen nehéz s az öregebb korban levőknek már nem igen érdemes tanulniok. „Könnyebb foglalkozni az időszerű politikai kérdésekkel — mondják —, mint az értéktöblettel vagy a reprodukcióval." Ezeknek annyiban van igazuk, hogy a politikai gaz­daságtan igényesebb tanulmány, mint például valamilyen időszerű politikai kérdés. Helytelen azon­ban a kérdés ilyen „skatulyázása" s ez csakis annak lehet a követ­kezménye, hogy az elméleti kérdé­seket, gyakran a politikai gazda­ságtant is a gyakorlattól elszige­telten magyarázzuk. Ez helytelen, mert aki pártunk politikáját meg akarja érteni és harcolni akar érte, annak szüksége van a mé­lyebb közgazdasági tudásra. Kü­lönben csak a felületen „mozog". Ha a párttagoktól megkívánjuk, hogy a lehető legalaposabb gazda­sági ismeretekre tegyenek szert — akkor ez különösen érvényes a gazdasági funkciókat betöltő kom­munistákra és pártonkívüliekre. Ismeretes például, hogy az a gép a legtermelékenyebb, melynek magas a teljesítménye és kihasz­nálása. Rövid időn belül „megté­rül" s új, nagyobb teljesítményű géppel cserélhető fel, mely több munkát megtakarít, mint az előző. De ez nemcsak az iparra vonatko­zik. Például a városi közlekedés­ben az egész világon a villamosok helyébe autóbuszok kerülnek. Ezt a fejlődést nálunk is figyelembe kell venni. Egyes gazdasági dol­gozók kitartanak a villamosok mel­lett, mondván: a jövő a villamosí­tásé. Ebben az esetben azonban a gyakorlat mást mond. Ezek a költ­séges közlekedési eszközök 20—30 év alatt a forgalomból kiöregsze­nek, elavulnak — míg a motoros közlekedési eszközök gyorsan fej­lődnek, modernizálódnak, az uta­soknak nagyobb kényelmet nyúj­tanak, gyorsabban közlekednek s ezáltal hamarább „megtérülnek". Ebből következik, hogy a gépek, közlekedési eszközök hosszú élet­tartama ökonómiai szempontból nem mindig kedvező és hatékony jelenség. A technikai eszközök elhaszná­lódása természetesen nem az egyedüli kérdés, melyről gyakran megfeledkezünk. Félreértések for­dulnak elő például az akkumuláció — tőkefelhalmozás — körül is. Je­lentőségét és küldetését gyakran nem értik meg. Márpedig az ak­kumuláció életfontosságú, mert a termelés kibővítésére szolgáló esz­közök felhalmozódását jelenti. Mi­nél nagyobb összeget juttatnak üzemeink az állami költségvetés^ nek, annál gyorsabban növekedhet a termelés és a dolgozók élet­színvonala. Természetesen elítélen­dő pl. egyes vendéglők azon igye­kezete, hogy az ételek és italok drágításával növelik az akkumu­lációt. A harmadik ötéves terv nagy feladatokat tűzött elénk s ebből kifolyólag is mélyrehatóbban kell vizsgálni az egyes kérdéseket nép­gazdaságunk valamennyi ágazatá­ban — így a mezőgazdaságban is. Ismeretes például, hogy a hús é/5 a tej felvásárlása terén nehézsé­gekkel küzdünk. „Ha az említett termékek felvásárlási árát fel­emelnénk, a kérdés megoldódna" — mondják egyesek. Ez nem más, mint a kérdés leegyszerűsítése. Igaz, hogy a felvásárlási árak felemelésével növekedne a szövet­kezetesek jövedelme, de vajon növekedne-e a termelés? Nem ve­zetne-e ez több szövetkezetben önmegelégedéshez? Világos, hogy az említet termékekért más úton is lehet a jövedelmet növelni, és­pedig az önköltség csökkentésével. Természetesen a munkatermelé­kenység növelése sokkal nehezebb, de ez a járhatóbb út, ez teszi le­hetővé a többtermelést s így a földművesek jövedelmének növeke­dését is. Sőt ez teremti meg a kis­kereskedelmi árak csökkentésének a feltételeit. A célhoz vezető út tehát nem a felvásárlási árak nö­velésén keresztül vezet, hanem el­lenkezőleg a növénytermelés és az állattenyésztés magas fokú gépesí­tésén, a mezőgazdasági termékek termelési költségeinek csökkenté­sén keresztül. A harmadik ötéves terv éveiben népgazdaságunk valamennyi ága­zatában nagyszabású rekonstruk­cióra kerül sor. Ebből kifolyólag a dolgozók szakképzettségével szemben is növekednek az igé­nyek. De nem lehet a szakkép­zettséget csak a műszaki ismere­tekre korlátozni, hanem növeked­nek az igények a közgazdasági is­meretek elsajátítása terén is. Szo­cialista társadalmunkban a terme­lőeszközök és az ország minden java a dolgozóké. Ez megköveteli, hogy a dolgozók mélyítsék tudásu­kat s egyre alaposabban ismerked­jenek meg a gazdasági kérdések­kel. Persze nem arról van szó, hogy az egyes fogalmakat „bemagol­juk, hanem arról, hogy a közgaz­dasági ismereteket összekapcsoljuk a termelés gyakorlati kérdéseivel. Arról van szó, hogy a közgazda­sági ismereteket állítsuk a harma­dik ötéves terv kitűzte feladatok teljesítésének szolgálatába s a min­dennapi problémák megoldásában az országos szempontokat tartsuk szem előtt. Az alapos közgazdasá­gi ismeretek egybekapcsolása a népgazdaság gyakorlati irányításá­val —' olyan erő, mely egyre job­ban bizonyítja a szocializmus elő­nyét. Erő, mely nagy mértékben hozzájárul a kommunizmushoz ve­zető utunk meggyorsításához. Mäa megkezdődtek N. Sz. Hruscsov és I. Kennedy tórgyolósni Az amerikai elnök az USA nagykövetségén fogadta a szovjet kormányfőt A mai találkozó 10 óra 15 percko r kezdődik a szovjet nagykövetségen BÉCS (ČTK) — A SCHWECHATI REPÜLŐTÉREN BÉCS MELLETT JÚ­NIUS 3-ÄN RÖVIDDEL 11 ÓRA ELŐTT LESZÁLLT AZ A REPÜLŐ­GÉP, AMELLYEL KENNEDY, AZ USA ELNÖKE ÉRKEZETT PÁRIZSBÓL. Az USA elnökét a repülőtéren Schärf osztrák szövetségi elnök, Gor­bach kancellár, Pittermann alkan­cellár, a diplomáciai testület tagjai — élükön a Szovjetunió és az USA nagyköveteivel — fogadták. Délután az (USA bécsi nagykövet­ségének székházában kezdődött N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének és John Kennedynek, az USA elnökének ta­nácskozása, amelyről Hruscsov elv­társ Bécsbe érkezésekor kijelentet­te, hogy azon rövid idő alatt is so­kat el lehet érni, ha megvan a jó­akarat. így kívánják ezt a nemzetek, amelyek a nemzetközi feszültség enyhítését és a világbéke megszilár­dítását szorgalmazzák. N. Sz. Hruscsov az amerikai nagy­követ székházába az előre meghatá­rozott program szerint 12 óra 45 perckor érkezett. Kennedy elnök Rusk külügyminiszterrel és további munkatársaival az épület előcsarno­kában fogadta N. Sz. Hruscsovot, A. A. Gromiko külügyminisztert és Hruscsov kíséretének többi tagját. Az államférfiak ezután az épület­be vonultak, hogy megkezdjék a tár­gyalásokat. A szovjet fél — N. Sz. Hruscsov kijelentése szerint — a N. SZ. HRUSCSOV ÉS J. KENNEDY BÉCSBEN (Telefoto ČTK) két állam közötti békére, a kölcsö­nös kapcsolatok javítására és az eredményes együttműködésre irá­nyuló törekvéssel kezdte a tárgya­lásokat. A június ö-i tanácskozás terv sze* rint 18 óráig tartott. A toyábbi ösz­szejövetelre a szovjet nagykövetség épületében vasárnap 10 óra 15 perc­től 15 óra 51 percig kerül sor. Az amerikai elnök a szombat dél­előtti órákban érkezett Bécsbe. A rossz időjárás miatt késett a re­pülőgépe. Pénteken, Hruscsov érke­zése napján verőfényes napsütés fo­gadta a vendéget, Kennedy érkezése­kor azonban hideg eső eredt el. „Az időjárás nem tartotta be a semleges­ségetkommentálták tréfálva a ter­mészet szeszélyét egyes újságírók. Valójában azonban az osztrák sajtó és az osztrák televízió bizonyos ré­sze nem viselkedett semlegesen a két világnagyhatalom képviselőivel szem­ben. Ez viszont nem tréfa, hanem I tény. Az osztrák televízió adása Hruscsov érkezéséről nemcsak tech­nikailag volt rossz, hanem arcátlan hazugságnak is nevezhető. A kame­rái szándékosan úgy irányították, hogy a képernyő ne örökítse meg azokat áz ezreket, akik lelkesen üd­vözölték a szovjet kormányfőt. Hi­vatalos megállapítás szerint csak a pályaudvar előtti térségen mintegy 30— 40 ezer ember gyülekezett. A te­levízió kommentátora illetlen célzá­sokat is tűzött az adáshoz. Általában A köztársasági elnök fogadta a Szomáii Köztársaság miniszterefnökét (ČTK) — Antonín Novotný, köztársaságunk elnöke szombaton, június 3-án fogadta a prágai Várban dr. Abdirascid Ali Scermarchet, a Szomáii Köztársaság miniszterelnökét, akit ez alkalomból Mohamed Ali Daar, a szomáliai külügyminiszter helyettese kísért. A fogadáson jelen volt Viliam Ši­roký miniszterelnök, Václav Dávid külügyminiszter és Ladislav Novák, a köztársasági elnöki iroda vezetője is. A'köztársasági elnök hosszabb ideig s igen szívélyesen elbeszélgetett vendégeivel a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság és a Szomáii Köz­társaság baráti kapcsolatainak továb­bi elmélyítéséről s a két ország gazdasági együttműködése fejlesz­tésének lehetőségéről. A Szomáii Köztársaság miniszter­elnöke köztársaságunk einökénél tett látogatása után megtekintette ha­zánk fővárosát. Kíséretének egyes tagjai délelőtt részt vettek a két ország szakbi­zottságainak tárgyalásain. Pénteken, június 2-án a délutáni órákban Otakar Šimúnek miniszterei-. nökhelyettes, az Állami Tervhivatal eln.öke (balról a második) fogadta a Nigériai Szövetség kormányküldöttsége első részének tagjait. A kül­döttséget F. S. Okotie-Ebohem miniszterelnökhelyettes, pénzügyminiszter (jobbról a harmadik) vezeti. (Bedŕich Krejcí — CTK felv.) a bécsiek politikailag sokkal éretteb­beknek bizonyultak, mint a bulvár sajtó és az osztrák televízió. Hruscsov és Kennedy megbeszélé­sei az amerikai elnök késése elle­nére pontos időben kezdődtek. A szovjet kormányfő pontosan 12,45­kor érkezett az amerikai nagykövet­ség székházába Bécs Hitzing külvá­rosában, ahol a megállapodás értel­mében meg kellett kezdődniök a tár­gyalásoknak. Nyikita Hruscsovot Gromiko külügyminiszter, Mensikox) (Folytatás a 2. oldalon.)' Csehsdovák kormány­küBdöfisési utazott Kubába (ČTK) — A kubai kormány meg­hívására szombaton, június 5-án Ru<> dolf Strechaj miniszterelnökhelyet­tesnek, a Szlovák Nemzeti Tanács el­nökének vezetésével csehszlovák kormányküldöttség utazott Havanná­ba. A küldöttség további tagjai: Ka­rel Poláéek, általános gépipari mi­niszter, Karel André, a nehézgépipari miniszter helyettese és mások. A küldöttségtől Josef Rejtmajer nehézgépipari miniszter, Miroslav Šmok kohóipari és ércbányaügyi mi­niszter, dr. Antonín Gregor, a kül­ügyminiszter első helyettese, s köz­ponti hivatalaink további képviselői búcsúztak a ruzynéi repülőtéren. A Mali Köztársaság gazdasági küldöttsége hazánkban (ČTK) — A Mali Köztársaság gaz­dasági küldöttsége Attahero Maigo pénzügyminiszter vezetésével pénte­ken, június 2-án Prágába érkezett. A küldöttséget František Hamouz, á külkereskedelmi miniszter első he­lyettese, Jan Bušniak, a külügymi­niszter helyettese és Drahomír Dvo­rák, a pénzügyminiszter helyettese fogadta. A küldöttség tagjai a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság a Mali Köztársaság kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak kibővítésé­ről tárgyalnak hazánkban. Közlemény a kormány üléséről (ČTK) - A kormány június 2-i ülésén részletesen foglalkozott a har­madik ötéves terv éveire előirányzott építkezések állami tipizálási ter­vével, melynek megvalósítása az építészet további iparosítását teszi le­hetővé. Az ipari építkezések tipizálási ter­ve egyaránt vonatkozik az egyes ipari ágazatok építkezéseinek kü­lönleges tipizálására és az építke­zések folyamán gyakran megismét­lődő technológiai rendszer típusada­tainak kidolgozására. így például az energetikai ipar szakaszán kidolgoz­zák a villamosenergia elosztásának és továbbításának típus-alapadatait. Ezen alapadatok értelmében egy­szerű és kettős vezeték, illetve acél­ból és előfeszített betonból készí­tett vezeték-oszlopok segítségével i 1965-ig háromszorosára növel­hetjük az épületelemek sorozat­gyártását • Új bölcsődék az EFSZ-ekben 9 Növekszik a ta­noncok száma eszközük a villamos áram elosztását és továbbítását. A kohóipar számára fedetlen darupályákat, a vegyipar részére pedig csővezetékek fölötti hidakat tipizálnak, a mezőgazdaság (Folytatás a 2. oldalon,)

Next

/
Oldalképek
Tartalom