Új Szó, 1961. június (14. évfolyam, 151-180.szám)

1961-06-23 / 173. szám, péntek

kulrÚRzi Gondolatok a Bratislavai Tavaszról j^íinden fesztiválnak megvan a • ' maga sajátos arculata. Idei ze­nehónapunkat bizonyos kialakulatlan­ság jellemezte. Lassan, szinte ha­bozva indult a Zenei Tavasz, mintha ebben az esztendőben nem is akar­na bekopogtatni hozzánk. Ez a bi­zonytalanság csak akkor oldódott fel, amikor olaszországi hangver­senykörútjáről visszatérve Filhar­móniánk is bekapcsolódott. Mindamellett sajnálattal meg kell állapítanunk, hogy idei Bratislavai Tavaszunk nem mutatott felfelé íve­lő tendenciát, sőt az előző évekkel összehasonlítva hanyatlást kell fel­jegyeznünk. Túlságosan lehangoló lenne párhuzamot vonni az egyre na­gyobbodó és szélesbedő Prágai Ta­vasz és a mi zenefesztiválunk kö­zött. Ezért inkább hagyjuk az össze­hasonlítást. Nem arra gondolunk, hogy a mi fesztiválunk megköze­lítse vagy elérje a Prágai Tavasz méreteit, ez amúgyis meghaladná hangversenyközönségünk bíróképes­ségét. De örülnénk, ha hanyatlás helyett kibontakozásról számolhat­nánk be, ha az évek folyamán a mi Zenei Tavaszunk is nemes patinát kapna és a prágai mellett felsora­kozva ugyancsak nevet és rangot vívna ki magának a nemzetközi ze­nei életben. Ennyit Zenei Tavaszunk általános jellegéről. A részletekre kitérve a következőket kell megállapítanunk: szép részek nem alkotnak szükség­szerűen szép, arányos egészet. Ah­hoz, hogy az „egész" teljességében sikerüljön, kell, hogy minden egyes részlet szervesen bekapcsolódjon a történés folyamatába és valamilyen funkciót töltsön be az egész szol­gálatában, amelyet egy formáló és céltudatos akarat irányít. Fesztivá­lunk egyes hangversenyei külön-kü­lön nagyon szépek voltak, de amel­lett a fesztivál egésze nélkülözte az arányos felépítés, a biztos vonalve­zetés szépségét és vonzerejét. A Zenei Tavasat ez idén Smetana Libuše című operájának ünnepi elő­adása nyitotta meg a Nemzeti Szín­házban. A Csehszlovák Rádió hang­versenytermében néhány szép szóló­és kamaraest adott a zenei hetek­nek nagyobb elevenséget. Ezek a hangversenyek kellő propaganda hiá­nyában nagyrészt félig üres házak előtt zajlottak le, pedig megérde­meltek volna szépszámú látogatott­ságot, és Bratislavának az előző évek tapasztalatai szerint meg is van hozzá a közönsége. Nemes mű­vészi élményt nyújtott Moura Lim­pany, angol íongoraművésznő szó­lóestje, a Ouartetto Italiano a fesz­tivál egészének tükrében nézve is kiemelkedő helyet' foglalt el és Lev Oborin szovjet zongoraművész mar káns, erőteljes művészete a zenei hetek komoly értékét jelentette. A szólóhangversenyek műsorán ezen­kívül Országh Márta élvezetes he­gedűestje és Ewa Fleischer, német opera- és dalénekesnő dalestje sze­repelt. A Szlovák Filharmónia mindössze öt kettős hangversenyt rendezett. A hallgatóság nagy tetszéssel fogadta Antonio Pedrotti, olasz karmester és Bächer Mihály, magyar zongora­művész együttes vendégszereplését. A Zágrábi Kamarazenekar Štefan Šu­lek vezényletével a halkszavú kama­razene kedvelőinek szerzett kelle­mes estét. A fesztivál értékes ese­ményének könyvelhetjük el a Szov­jetunió Állami Szimfonikus Zene­karának vendégszereplését Konsz­tantyin Ivanov vezényletével. A ber­lini és drezdai opera szólistáinak vendégszereplésével Szlovák Filhar­móniánk és énekkarunk dr. Rajter karmesteri pálcája alatt ünnepi han­gulatban tolmácsolta Beethoven IX. szimfóniáját, a béke és embersze­retet nagy humanista üzenetét. Vé­gül Ladislav Slovák vezényletével a Cseh Filharmónia ragadta a hang­versenyközönséget viharos tapsokra. A fesztivál befejezésével egyben ** a hangversenyévad utolsó ese- < ményei is lezajlottak, az őszi idény | megnyitásáig bezárultak a Szlovák i Filharmónia kapui. HAVAS MÁRTA j • • CC AZ OSTRAVAI BÁNYÁSZATI FŐISKOLÁN már két éve berendezték a rádióizo­tóp-laboratóriumot. Tomáš mérnök vezeté sével az izotópoknak a kohászatban és bányászatban való felhasználásával kísérleteznek. Képünk I.umír Kuchár mérnököt (balról) és Otakar Blahož mérnököt mun ka közben ábrázolja. (V. Švorčík — ČTK — felvétele) „EROT MERÍTETTÜNK BELŐLE" Jegyzetek a CSKP 40 éve c. kiállításról A Prágában megrendezett, a CSKP 40 éve című kiállítás meggyőző erővel mutatja be pártunk harcát a dolgozók jogaiért az első köztársaság alatt, az illegalitás s a megszállás éveiben, és végül a felszabadulástól eltelt időszakot öleli fel, melynek során pártunk vezetésével győze­lemre vittük hazánkban a szocialista társadalom felépítését. A kiállítás pártunk harcát nemzet­közi vonatkozásban is szemlélteti. Mi érdekli a kiállítás legfiatalabb l átogatóit? Erre nem volt nehéz feleletet kapni. Söt, be­szélni sem kellett sen­kivel, csak jól szét kel­lett nézni a két hatalmas teremben. Az úttörők leg­tovább az állandóan mű­ködésben levő televíziós­képernyőt nézik, amely pártunk 40 éves harcá­ról s hazánk jelenlegi épitömunkáiáról és az elért sikerekről tájékoz­tat. A földszinten egy vit­rinben jelvények sokasá­ga, amelyeket pártunk 40 éves fennállása alatt adott ki. Az emeleten a Farkastoroki Vegyiüzem egyik naftafinomítójának modellje és persze, a vi­lágsikert aratott poliek­rán Azonban más sem kerüli el figyelmüket ... Mit sajnálnak Bálint és Sógel elvtársak? őket éppen akkor lep­tem meg, mikor a ki­állítás emlékkönyvébe az alábbi sorokat jegyezték: „A kiállítás nagyon meglepett bennünket. Hűen bemutatja pártunk 40 éves harcát s így erőt merítettünk belőle. Mind­azt, amit itt tanultunk és láttunk, tovább adjuk szervezetünk azon tagjai­nak, akik nem vehettek részt ezen az értékes ki­állításon." Bálint Milan, a dražicei falusi pártszervezet elnö­ke, máskülönben a Ri­mavská Sobotai Városi Nemzeti Bizottság sofőr­je. Sógel János pedig a Veľká Ves nad Iptom-i EFSZ pártszervezetének elnöke. Jelenleg mind a ketten féléves politikai iskolázáson vesznek részt Bratislavában. — Csak azt sajnáljuk — mondta Sógel elvtárs -, hogy ezt a kiálítást nem vihetjük el magunkkal falvainkba, mert ezt min­den állampolgárnak látnia kellene. Miről tanúskodik a kiállítás kiál élikö emléllköny ve ? Ott a szó szoros ér­telmében sorfalat álltak az emberek. Két domaž­licei határőr ezt írta a vaskos könyvbe: „A kiállítás megtekin­tése megerősítette ben­nünk azt a szilárd elszántságot, hogy hatá­rainkat, ha kell, vérünk árán is megvédjük." Anna Zemanová Cho­ceňból közel 20-soros verset írt bele, melyben pártunk iránti háláját fe­jezte ki. A Nitrai Szlo­vák és Magyar Pedagó­giai Intézet hallgatói ezek­kel a szavakkal hagyták el a kiállítás helyiségeit: „A kiállítás mély be­nyomást tett ránk. ígér­jük, hogy a diákokat pár­tos szellemben fogjuk ne­velni." Az idézetek azt fejezik ki, amit maga a kiállítás: pártunk és népünk eggyé­forrottságát, el választ ha • tatlanságát, rendíthetet­len harcukat a kommu­nista eszmék végleges győzelméért. KEZES JÓZSEF Üstökös volt a „Tunguz meteorit Már több mint Ötven éve a tengerszint felett öt-hatezer mé- nemében páratlan jelentőségét ta­annak, hogy Szibériában az úgyneve- te r lehetett. Azt is észlelték, hogy nulmányozva, figyelmünket elsősor­zett tunguz meteorit lehullott (1903. a Föl d mágneses terében nagyfokú ban az aerodinamikai tényezők fel­június 30 ) de a jelenség valóságos zavarok voltak. A felrobbant kozmi- tárására kell fordítanunk: meg kell körülményeit még mindig nem sike- kus test szétrobbant anyaga vastag ! * —«<—" ­rült végérvényesen felderíteni és rétegekben terjedt el az atmoszfé­tisztázni. rában és mintegy két héttel a rob­E nevezetes meteorithullás tanul- banas után eIérte a z Egyesült Alla­mányozását csak az októberi fórra- mo k nyugati partvidékét. E „por­; dalom után kezdték meg. I. A. Ku- felhő" általános légköri homályt, ho­i lik szovjet tudós 1927-ben — V. I. mályosodást idézett elő, és erősen 1 Vernadszkij és A. E. Ferszmann csökkentette a napsugárzást. Ez egé­I akadémikus hathatós támogatásával szen 190 8 szeptemberéig észlelhető 1 — elsőnek jutott el a meteorit hul- volt. No s. ahhoz, hogy olyan erejű ! lásának vidékére. Az időközben el- hatást idézzen elő, a szóban forgó, telt 19 év alatt azonban a jelenség szétporladt anyagnak legalább mii­nyomai nagymértékben megváltoz- lió tonn a nagyságrendűnek kellett tak, sok nyom pedig el is tűnt. El- lennie. sősorban ezzel magyarázhatók a ku- Am újabb eredményekről is be­tatás nehézségei is.' Amellett a vizs- számolhatunk. Ma már megállapított gálatokat hosszú időn át (1927-től ténynek tekinthetjük, hogy a tunguz 1939-ig) I. A. Kulik egymaga végez- meteorit hullásával egyidejűleg a te, mégpedig kizárólag annak az el- N aP állásával ellentétes irányban a képzelésnek az alapján, hogy a tun- légkör felső rétegeibe (hosszúságban guz meteorit az óriási meteoritok egészen Írországig, szélességben pe­közé, s azok között a vasmeteoritok d i9 Franciaország déli részéig) rend­osztályába tartozik, úgyhogy hullása kívül finom, szétporladt anyag ha­nyomán a talajban nagy számban to!t b e: err e folytonos spektrum volt csarakban és a fák kérgében meg kell lenniök akár tíztonnás tömbök- jellemző, és nagymértékben felfo- —«—»«— — «•­n ek is. kozta az éjszakai égbolt felületi fé­Idővél kiderült: a tunguz meteorit- nyességét: a június 30-ról július hullás annyira bonyolult jelenség 1-ére forduló éjjel az égbolt világos volt, hogy teljesen földeríteni csak- maradt az említett területek fölött, . is komplex módszerekkel, több tu- vagyis ott nem volt éjszaka, s ez terjedt, valaminő részének okvetlen dományág szakértőinek a' bevonásé- persze nagy feltűnést keltett. Aligha le kellett kerülnie Földünk felszíné­val lehet. Nagyon fontos volt pél- kétséges, hogy ez a Nap állásával re is, elsősorban persze a katasztro­dául az a felismerés, hogy e meteorit ellentétes irányban elnyúló, rendkí- fa színhelyén. hullását robbanásos jelenségek kí- vül finom porból álló felhő a tunguz Egy ilyen természetű kuta­sérték, mert eszerint már figyelembe meteorittal függött össze még mi- azonba n egyrészt meghaladja kellett venni a legutóbbi időkben előtt emez a Földdel találkozott vol- Meteori t Bizottságunk mostani erőit szerzett idevágó új adatokat és ta- na. Nyilvánvaló, hogy e kozmikus és Iehetö ségeit, másrészt a munká­pasztalatokat is. testnek óriási energiaja és tömege nak komple x jellegűnek ':ell lennie. A kutatásokat — a tervek szerint volt. A tömeg nagyságát tobb millió Ezért g mu nkálatokban több akadé­- a második világháború befejez- tonnára becsülik az energia pedig miaj intézm ény (Geokémiai és Anali­tével szándékoztak ismét megindí- 10 2 8 erg, ami 27.10 13 kilowattórának tikaj Kémiai Intéz et. Földfizikai In­tani. Közben azonban az 1947. február felel meg (27 és utána 13 nulla). téze t ^agykutató Intézet a Talaj­12-i távol-keleti Szihote-Alinszk-i A meteorithullás központi területén tan j ' Intézet > Botanikai Intézet, Fő hatalmas vasmeteoriteső hosszú idő- azonban a domborzat rongálódásának Botanikus Kert) munkatársainak is re elvonta a Szovjetunió Tudomá- semmiféle nyoma sem állapítható részt kell ven n;ük. Ugyancsak részt nyos Akadémiája Meteorit Bizottsá- meg, és semmiféle meteoritmarad- veszn ek majd a munkában a Moszk­gának figyelmét, eszközeit és erőit vány sem található. yai Geodéziai i Légifelvételi és Térké­a tunguz meteorit vizsgálatától. Az Akadémiai Meteorit Bi- pészeti Intézet, a Földtani Miniszté­A tunguz meteorit hullási he- zottság expedíciója 1958 és 1960 rium és azok a z intézetek és intéz­lyének módszeres felderítése és ta- között számos talajmintát vett. Ezek mények is, amelyeknek munkatársai nulmányozása 1958-ban indult meg elemzése során csupán egészen cse- má r korábbi expedíciókban és az újra. Ekkor egy komplex expedíció kély mennyiségben és csak néhány utazott a szírihelyre. Az expedícióban mintában sikerült olyan 30—40 mik­több tudományág munkásai — egy- rom nagyságrendű magnetit és szi­egy asztronómus, geológus, petro- likát golyócskákat felfedezni, ame­gráfus (kőzet-kutató), fizikus, kémi- lyek esetleg a tunguz meteorit szét­kus és két geokémikus — vettek porladt maradványai lehetnek. Űjab­részt. Az expedíció során gyűjtött ban — különösképp a Szihote­határozni a robbanás területeit a légkörben, a hullás központi terüle­tétől különböző távolságokra, figye­lembe véve a vidék domborzatát, meg kell vizsgálni a robbanási hullá­mok terjedését és interferenciáját. Ahhoz, hogy e munka sikerrel jár­jon, a légifelvételek alapján pontos térképet kell szerkeszteni s a tér­képen mutatkozó fehér foltokat helyszíni vizsgálatok adataival kell kiegészíteni. A domborzat bizonyos részleteit ugyancsak a helyszínen kell majd ellenőrizni. Nagyon fontos az is, hogy megvizsgálják, miként hatottak a robbanási hullámok a ta­lajra, a láp fenekére, a talajtakaróra, a növényzetre, az örök fagy öveze­tére, külön figyelmet szentelve an­nak a kérdésnek, hogy milyen hatás­sal volt a meteorit hullása a fák növekedésére. Világos, hogy a talajban, a mo­kellett maradnia valamilyen, az üs­tökösből eredő szétporladt anyag­nak. Ha az üstökös magjának magas olvadáspontú és mintegy egymillió tonnányi tömege a légkörben tova­Az utóbbi években a szóban forgó területre csapatostul utaztak — ön­álló kutatások céljából — diákok, tudományos dolgozók, mérnökök, sőt a meteoritok iránt érdeklődő mű­kedvelők is. E csoportok némelyike adatok értékelésében szintén közre­működtek. A Szovjetunió Tudományos Akadé­miájának Elnöksége jóváhagyta az 1961 nyarán a tunguz meteorit hul­lásának vidékére kiküldendő komplex expedíció terveit, és már a szüksé­anyagot megfelelő módon feldolgoz- Alínszk-i meteoriteső'tanulmányozá- ges eszközöket is^kiutalta. ták. De elméleti jellegű kutatásokat sakor — megállapították: efféle kis is végeztek, kivált a meteoritnak a golyócskák akkor képződnek a me­földi légkörben való mozgásával és teortestek felületi rétegeinek megol­az ezt követő robbanással kapcsola- vadása, lefúvódása és szétfröccsené­tosan. se eredményeként, amikor a meteo­Itt közbevetőleg megjegyezzük, rok az atmoszférában kozmikus se­hogy I. A. Kulik már az első expe- bességgel száguldanak. A légkörben 1959-ben — teljesen alaptalanul és díció alkalmával megállapította: a szétfröccsent cseppecskék alakulnak oktalanul — azt a feladatot tűzte meteorithullás helyén az erdő fái át ilyen golyócskákká, és szállnak niaga elé, hogy valamiféle ínterpla­mintegy tíz kilométer sugarú kör- aztán le a Föld felszínére. netáris — bolygóközi — űrhajó ben mind egy szálig kidőltek. Az A tunguz meteorit röppálvájára atomrobbanásának a helyét, illetve erdő pusztulása, illetve a fák dűlése vonatkozó adatokból joggal követ- nyomait fogja majd felkutatni, s ez­radikális, azaz sugárirányú volt. keztethetünk arra, hogy a meteorit zel a z elképzeléssel a meteorithullás 1937—1938-ban O. Ju. Smidt akadé- óriási sebességgel a Földdel szem- helyén még rádióaktivitás-méréseket mikus közreműködésével légiiéivé- közt, Földünknek, Földünk felé rö- i s végeztek. Természetesen egyálta­teleket készítettek a kidöntött erdő- pült, tehát a Naprendszerben a lán ne m észleltek fokozottabb radió­rész központi területéről. A légi- Földével ellentétes irányú mozgása aktivitást, mert a „felrobbant atom­felvételek anyagát a Moszkvai Geo- volt. Ilyen mozgásuk azonban csak hajtású űrhajó", amely „más boly­déziai. Légifelvételi és Térképészeti üstökösöknek van: a meteoritok 9°k űrutasait hozta Földünkre" — Intézet dolgozza fel. Az Akadémia rendszerint a Földdel azonos irány- a fantasztikus regények birodalmába ban keringenek a Nap körül, lévén tartozik. a kisbolygók töredékei. így hát ar- Am í9 csupán a tajgában, esetleg ra következtethetünk, hogy az 1908. szétszóródott vas- és kőmeteoritok június 30-án lezajlott jelenségeket felkutatásáról és gyűjtéséről van szó, - a nem szakképzett érdkelődők köz­reműködése is értékesnek mondható. A tunguz meteorit, amely talán A Meteorit Bizottság nem egyszer az üstökös magja volt, nem állhatott feI is kérte a lakosságot meteoritok olyan nagyobb tömbök tömegéből, gyűjtésére, így 1938 decemberében amelyek Földünk felszínét is elér- i s' amikor az Ivanovo területen hűl­hették volna. Ellenben — úgy lát- lot t kőmeteoriteső. Akkor 300 diák szik — erősen kompakt,-'sűrű, né- 9 8 meteoritot gyűjtött össze. Csak­az irkutszki obszervatórium szintén hány kilométer átmérőjű porfelhők- h o9y most merőben másról van szó: észlelt. A külföldi obszervatóriumok bői állott, és a földi légkörben óriási e9y gigantikus tömegű, szokatlan egykorú adalékai közül figyelemre ellenállásba ütközve, szétszóródott, összetételű és szerkezetű kozmikus méltóak a potsdami obszervatórium E kozmikus testet ugyancsak a Nap tes t lehullásának, mozgásának és felvételei. Ezekből következtethetünk állásával ellentétes irányban kinyúló felrobbanásának rendkívül bonyolult a robbanás helyére és a hullámok és szintén porból álló csóva kísérte, körülményeit kell felderíteni. Már­terjedésének magasságára. Ez utóbbi A Földre hulló üstökösnek a maga P ed i9 ezt a feladatot csakis kiváló ^^^^^ képzettségű szakemberek oldhatják meg, s ők is csak a legkülönbözőbb Megjelent a Természet és Társadalom legújabb szama álló módszerek alkalmazásával. Ép­pen ezért műkedvelő rajongók eset­mára rendkívül hasznos fejtegetést, leges segítségét csak nagyon korlá­Megemlékezik a folyóirat Lomonoszov tozott mértékben vehetik igénybe, születésének 250. évfordulójáról, továbbá foglalkozik az automatikus gépsorok A „tunguz meteor" -hullást ­rendeltetésével, a gépsoroknak a terme- amely valójában üstökös Földre hul­lés növelésében és a jobb minőség eléré- lásának első regisztrált (észlelt) ese­seben betöltött szerepével. Hasznosnak és te - tüzetesen tanulmányoznunk ta ľir Ä Ä a z, !í áS O; kel 1- Ennek eredményeként pedig a kat is, melyek a csehszlovákiai tudosok • ..., , i , egyiptomi kutatásaival, továbbá az állat- nieteontika a fejlődésnek uj szaka­világ egyes érdekességeivel (Lódarázs- szaba l éP : má r nemcsak a Földünk­állam, Különös találkozás, A méhpetnpö), r e évente lehulló közönséges meteo­valamint a természetben fellelhető prob- ritokat vizsgálja, hanem a kozmikus lémákkal (A Nap és az időjárás. Hon- testeknek egy új osztályát is — az nan van a virágok színe és illata?, üstökösöket, ezek természetét és a stb.) foglalkozik Földünkre hullásuk feltételeit. A folyóirat uj száma tehát a helyes, változatos anyagcsoportosítással méltán v- G- Feszenkov és E. L. Krinov tarthat számot az olvasók érdeklődésére. (A „Vesztnyik Akadémii Nauk (dz) SzSzSzR" nyomán.) Meteorit Bizottságának keretében végzett előzetes feldolgozás nyomán sikerült megállapítani, hogy az erdő­pusztulás központi területe, fölött annak idején az atmoszférában, nagy egy Földünkre hullott üstökös Idéz­magasságban és legalább három te elő. centrumban óriási erejű robbanások történtek. A keletkezett lökőhullá­mok 30—40 kilométernyi hosszúság­ban kidöntötték az erdő fáit, meg­kerülték az egész Földet, és talaj­rengést is okoztak, amelyet például A Természet és Társadalom 7. számát az ízléses kivitel és érdekes anyagössze­állítás jellemzi. Az Afrikai Népek Ba­rátsági Hete alkalmából A Szabad Afri­ka földjén címmel Guinea életét mutatja be a lap. A tudományos világnézet prob­lémáit a Ml a világnézet? című cikk fej­tegeti. Tenger Szlovákia területén? cikk­ben érdekes anyaggal találkozhatunk. A szerző itt azokkal a leletekkel foglal­kozik, melyek a tropikus tengerek vissza­húzódása következtében megmaradt ko­rallzátonyokra és a tengerekben valaha nyüzsgő élet számtalan jelére utalnak. A Hogyan lesz több tejünk című írás a belterjes szarvasmarhatenyésztés, külö­nösen a tehéntartás, néhány kérdését vi­lágítja meg. A pedagógiai tárgyú írások közt most a Ne hazudjunk gyermekeink­nek címmel találhatunk a szülők szá-. ÜJ SZÖ 5 * 1961. június 23,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom