Új Szó, 1961. június (14. évfolyam, 151-180.szám)

1961-06-23 / 173. szám, péntek

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJAKÖZPOMn BIZOTTSÁGÁNAK NAP II APJA Közlemény Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának üléséről Az ötéves terv és az aratás A hét elején beköszöntött nyári meleg hatására, csak napok kérdése az aratás megkezdése. S valóban, ha az ember a vidéket járja, gyönyörködik a széplen sárguló, maholnap kasza alá érő hatalmas gabonatáblákban. A termés jónak ígérkezik. Az ősziek, a búza és a rozs kezdettől fogva szépen fejlődtek, látni is sok helyütt oly szép búza- és rozstáblákat, hogy az ember szeme akaratlanul is megakad rajtuk. Például a vrakuňi szövetkezetnek a falu végén van egy jó nagy tábla búzája, amely biztosan megadja a 30—35 métermázsát hektáronként. A tavasziak, elsősorban is az árpa, ugyan kissé megsínylették a szokottnál hűvösebb áprilist és májust,, ám az elmúlt hetek kiadós esőzései és az ezt követő melegebb időjárás következtében behozták elmaradásukat, úgyhogy az átlagosnál jobb termés várható a tavasziakból is. Szóval, terméskilátásaink jók, az időjárás is jó, a jövő hét elején, de legkésőbb Péter-Pálkor az ország jelentős részében meg lehtet kezdeni az aratást. Az a kérdés most már, vajon a szövetkezetek és az állami gazdaságok hogyan készültek fel az aratásra, a termés betakarítására. Mert lényegében és valójában az aratásra való felkészülés, az ésszerű munkaszervezés dönti majd el, elmondhatjuk-e, hogy jó volt a termés vagy sem. ürül az ember, ha látja a sárguló, dús kalászokat, ám örömünk csak akkor lehet majd teljes, ha azokból a szép és telt kalászokból a szem már biztos helyre, a raktárakba kerül. Most pedig forgassuk egy kissé vissza az idő kerekét és beszéljünk arról, hogy a múlt évben, a harmadik ötéves terv irányelveinek megtárgyalásakor sok szövetkezet tett kötelezettségvállalást arra, hogy az ötéves terv feladatait négy év alatt, tehát 1964-ig teljesíti. Ismeretes, hogy ez a mozgalom a prerovi szövetkezetesek elhatározása nyomán indult el, akik rájöttek arra, hogy az ötéves terv feladatai egyáltalán nem jelentenek oly magas termelési szintet, amelyet már túlszárnyalni nem lehet, hanem egy kissé ésszerűbb gazdálkodással, a föld jobb megművelésével és nem utolsó sorban a veszteségmentes betakarítással a termelést oly ütemben növelhetik, hogy az öt évre jutó feladatokat négy év alatt is el lehet végezaii. A szövetkezetek — ahogy mondani szokás — rájöttek arra, hogy a mezőgazdasági termelésben vannak még jócskán tartalékok, amelyeket nemcsak ki lehet, hanem ki is kell használni. így születtek meg az elhatározások, hogy az ötéves tervet négy év alatt teljesítik. De mit is jelent az ötéves terv négy év alatt történő teljesítése? Fel kell tenni ezt a — első pillantásra kissé naivnak tűnő — kérdést, mivel, sajnos, nem egy szövetkezetben, ha az ember érdeklődik az ötéves terv négy év alatti teljesítésének hogyanjáról és mikéntjéről, akkor olyasféle választ adnak, hogy hát persze, 1964-ig eleget teszünk minden követelménynek. Ám az ilyesfajta ígérgetés kevés, nem arról kell beszélni, hogy majd 1964-ig eleget teszünk ennek meg annak a feladatunknak. Mert ha a szövetkezetesek komolyan gondolják szavukat, akkor annak egy részét, még hozzá nem is kis részét már ez idén, most 1961-ben be kell váltani, meg kell valósítani. És ha most újra feltesszük a kérdést, mit jelent az ötéves terv négy év alatti teljesítése, akkor ez azt jelenti: ez idén, tehát 1961ben az ez évre szóló tervet nem 100 százalékra, hanem 125 százalékra kell teljesíteni. Az ötéves terv négy év alatt történő teljesítése azt jelenti, hogy annak a szövetkezetnek, amely erre kötelezettséget vállalt, és adott szavát valóra is akarja váltani, ha a terv például búzából 25 mázsás hektárhozamot irányoz elő, akkor 30 mázsás hozamot kell elérnie és hogy az állam iránti kötelességeinek teljesítésével a 100 kiló 125 kilót jelent. Matematikai hasonlattal élve, úgy is mondhatnánk, hogy az egész nem 4/4, hanem 5/4. Ha az ember csak ezt a néhány, példának felhozott számot is nézi, és ha komolyan végiggondolja, mit iá jelent tulajdonképpen az ötéves terv négy év alatti teljesítése, akkor látja, igen komoly dologról van szó. Bizony nem kis dolog a termelés, s ennek folytán az állam iránti kötelesség 25 százalékos önként vállalt emelése. Nem kis dolog, de lehetséges, minden reális feltétele megvan. Minden bizonynyal azokban a szövetkezetekben, amelyek kötelezettségvállalást tettek az ötéves terv négy év alatt történő teljesítésére, alaposan meghányták-vetették e vállalás teljesítésének lehetőségeit. Jobb talajművelés, szakszerű és bőségesebb trágyázás, az agrotechnikai határidők betartásával végzett munkák, a nemesített vetőmag. — mind-mind megannyi eszköze és módja annak, hopy az adott szóból valóság legyen. Ám egy pillanatig sem és senki előtt sem lehet kétséges, hogy az adott szó valóra váltásában az egyik döntő tényező az aratás. Mert szinte hiábavaló volt a jó és az idejében végzett talajművelés,

1 a trágyázás és a jó vetőmag, az idejében történt vetés és a gondos növényápolás, ha az aratást Pató Pál módján fogják fel, s a kövér kalászokból a szem nem a zsákokba csorog, hanem kipereg a földre, vagy pedig a rendre vágott gabonát az eső veri és teszi tönkre. Végeredményben az az ember, aki az aratással késlekedik s hagyja, hogy a termés tönkremenjen, nem kevesebbet, mint azt teszi, hogy a készet, amiért csak jóformán a kezét kell kinyújtania, elherdálja, hagyja tönkremenni. Ez pedig bűn nemcsak önmagával, hanem az egész társadalommal szemben. Az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jő, — tartja a népi szólás-mondás. És valóban, minden kötelezettségvállalás, minden ígéret annyit ér, amennyit megtartanak, amennyit valóra váltanak belőle. Az ötéves terv négy év alatt történő teljesítésére senki sem kötelezte és kötelezi a szövetkezeteseket. Hogy mégis tettek ilyen felajánlásokat, ez azt bizonyítja, hogy a szövetkezeteknek az országgal. a társadalommal szembeni felelősségérzetük az, ami őket erre j a lépésre késztette. Felismerték

! és tudatosították azt, milyen nagy; szükségük van a további előrehaladás, a dolgozók megelégedettsége szempontjából arra, hogy mezőgazdaságunk ne csak teljesítse, hanem túlteljesítse a feladatokat. És ebben a törekvésükben, az adott szó valóra váltásában társadalmunk minden tőle telhető segítséget megad a szövetkezeteknek. Senki mástól, csak a szövetkezetek tagjaitól függ most már az, hogy a termés veszteségmentes betakarításával tetté változtassák szavukat. 1961. június 21—22-én ülést tartott Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Az ülésen Antonín Novotný elvtárs beszámolt a járási pártbizottságok és a járási nemzeti bizottságok tevékenységéről s irányító munkásságáról, amelynek célja a falu megsegítése. Az ülésen részt vettek a párt kerületi és járási bizottságainak vezető titkárai, a kerületi és járási nemzeti bizottságok elnökei, valamint a Nemzeti Front pártjainak elnökei. Antonín Novotný elvtárs beszámolójában abból indult ki, hogy a falun döntő győzelmet arattak a szocialista termelési viszonyok, ami létrehozta a falu további szocialista átépítésének és a kisüzemi termelésből a nagyüzemi termelésbe való következetes átmenetnek alapját. „Falun végzett munkánk közös nevezője az a feladat, hogy 1970-ig az ipar színvonalára emeljük a mezőgazdasági termelés színvonalát. E feladat megvalósítása nélkül nem építhetjük fel a fejlett szocialista társadalmat és nem gyűjthetünk elég erőt a kommunizmusba való átmenethez. E feladat teljesítése feltétlenül szükséges ahhoz, hogy fokozatosan kiküszöböljük a város és a falu közötti lényegbevágó különbségeket és létrehozzuk a dolgozók egységes társadalmát. Ezt a feladatot maga az élet és szocialista társadalmunk továbbfejlesztésének szükségletei követelik meg. Hosszabb ideig tarthatatlan az az állapot, hogy egymás mellett létezzék a magas fokú technikával renddelkező, az automatizálást növelő és a munkát mind tökéletesebben megszervező fejlett ipar — a másik oldalon a kisüzemi termelés jelentős maradványaival küszködő, kullogó mezőgazdaság" — mondotta Novotný elvtárs. Az új szocialista falu létrehozásának kulcsa a mindennapi szervező munka; ez következetesen politikai céljaink mélyreható értelmezésére támaszkodik, amelyet áthat az a törekvés, hogy következetesen megvalósítsuk a párt irányelveit, amely teljes megértéssel és tisztelettel tekint az egységes fejlett szocialista társadalom szükségleteire. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés, ä mezőgazdasági munka jellegének lényeges megváltozása nemcsak a termelést fogja gyarapítani, hanem egyben elősegíti a falu kulturális színvonalának jelentős növekedését is, létrehozza a munka iránti alkotó jellegű viszonyt és kiformálja a mezőgazdasági dolgozók új, szocialista életmódját. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés kiépítése a kulturális forradalom mozgató ereje falvainkon, alapja a hatékony politikai-nevelő munkának, amely fokozza a szövetkezeti tagok szocialista öntudatosságát és a szocialista falu építésében aktivitásukat. A mezőgazdaság és az ipar színvonalának kiegyenlítését párhuzamosan kísérnie kell az ipar és a népgazdaság többi ágazata további, még gyorsabb fellendülésének. A mezőgazdaság fejlesztésében ezért erélyesen, határozottan és céltudatosan kell eljárnunk. Enélkül nem szüntethetnénk meg népgazdaságunk komoly aránytalanságát, vagyis a mezőgazdaság és az ipar színvonala közötti különbséget, sőt ez a különbség még elmélyülne. A párt ezért előrehaladásunk kulcsfontosságú feladataként állítja előtérbe a mezőgazdasági termelés fejlesztését. A párt országos feladatot lát ebben, s arra törekszik, hogy megvalósítására minden erőt mozgósítson hazánkban. Antonín Novotný elvtárs a továbbiakban az egy éve új feltételek között múködő nemzeti bizottságok munkájáról beszélt a területi átszervezéssel kapcsolatban. A nemzeti bizottságok nagyobb jogköre s egyben nagyobb felelőssége létrehozta annak feltételeit, hogy növekedjék a dolgozók résztvétele az állam irányításában és igazgatásában, a szövetkezeti tagok tevékeny részvétele a mezőgazdasági termelés fejlesztésében s hogy a nemzeti bizottságok a mezőgazdasági termelés irányításának döntő tényezőjévé váljanak. Ennek érdekében az elmúlt időszakban számos további intézkedést foganatosítottunk. Eddig 5216 szövetkezetet egyesítettünk, s így 1946 új szövetkezet jött létre, amelyek átlag 773 hektár (Folytatás a 2. oldalon)' IIIIIIIIlIflIlllllIIIIIIIlIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIlllltlIIIllMfflIlfllllllIlllllllllllllIIIIflilIlllUIIIIK'iiltllIIIIIIIIIlflIlllIIIIIIIIIIIlllIII^: HIRADAS Ä GÄB0NÄF0LDEKR0L A haragoszöld gabonatáblák napról napra szőkülnek s szinte óráról órára teltebbé válnak a szemek a kövér kalászokban. Az érlelődő búzaszemekkel együtt a parasztember bizakodása is nő, hiszen egyre érzékelhetőbbé válik a gazdagnak ígérkező aratás. Mindez ésak fokozza mezőgazdasági dolgozóink igyekezetét, hogy a harmadik ötéves terv első esztendejében minden eddiginél eredményesebben végezzék el az aratást. Sok helyen alapos felkészülésnek lehetünk tanúi. Például a Nové Zámky-i járásban úgy szervezték meg a kombájnok és általában az aratógépek munkáját, hogy a gabonabetakarítást a lehető leggyorsabban és természetesen a legkorszerűbb módszerekkel végezzék. Tavaly az aratási idényben 18 kombájnos ért el 100 hektáron felüli teljesítményt s ebből a járás vezetői arra következtetnek, hogy hasonló teljesítményre valamennyi kombájn képes, sőt az újabbakkal 150 hektárról is betakaríthatják a gabonát. Ilyen elemzés alapján elhatározták, hogy az idén szigorúan betartják a pártunk által kitűzött határidőt és 14— 18 nap alatt aratják le a 36 000 hektár gabonát. A prémiumo

k meggyorsítják a gabonabetakarítást A Polákyi Állami Gazdaság (choinutovi járás) dolgozói azt vállalták, hogy az aratást 15 munkanap alatt befejezik. A merész vállalás teljesítésének biztosítását elsősorban a helyes prémiumozásra alapozzák. A legjobb kombájnos 10Í0 korona jutalomban részesül, hasonlóképpen jutalmazzák a legeredményesebb cséplőesoportot, valamint a szalmalehúzásban és tarlóhántásban legjobb teljesítményt nyújtó traktorosokat. A gazdaság vezetői bíznak abban, hogy az észak-csehországi kerületben a tavalyihoz hasonlóan az idén is elsőnek fejezik be az aratást. 90 százalékot kétmenetesen A komárnói és Dunajská Streda-i járásban már vége felé közeledik a repce és az őszi árpa aratása. Eddig nagyobbrészt a kétmenetes módszert EGY-EGY KOMBÁJNNAL 100 E HEKTÁRT • 15 NAP ALATT | RAKTÁRBA VKERUL A GABO- 5 NA * TÔNI PÉLDAMUTATÁS § • A SZERVEZÉS DÖNTI EL AZ = ARATÁS SIKERÉT • KÖVETÉS- § RE MÉLTÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS | iiiiiiimiiiiniiiiimiiiiiiimiiiiimiiiiiim^ alkalmazták és a továbbiakban is megvan rá a lehetőség, hogy előtérbe helyezzék ezt az előnyösebb betakarítási módot. Például a tôni szövetkezetesek a kezdeti sikerek alapján azt határozták el, hogy a tervezett 50 százalék helyett az összes gabona 90 százalékát kétmenetesen fogják betakarítani. Példás szervezés Bár a déli járásokban már folyik az aratás, az ország északibb vidékein még csak jónéhány nap múlva érik kasza alá a termény. Éppen ezt a tényt használták ki a komárnói járás vezetői arra, hogy a trenčini járás kombájnosainak segítségével meggyorsítsák az aratást. A trenčini járásból 30 kombájnos legalább egy hétig segédkezhet a Komárno környékieknek a gabonabetakarításban és természetes, hogy a trenčínieknek éppen olyan jól jön majd pár hét múlva a segítség, mint most a komárnóiaknak. —ti. Világ proletárjai, egyesüZ/efefc/ XIV. évfolyam, 175. szám nt • r w j,* A košicei járásban a períni szövetkezetesek az elsők köf HSennCQY ti(lJ9 Qlfltt zöt

t kezdték meg az aratást. Tervük szerint 14 nap alatt ^ v fejezik be a gabonabetakarítást, éppen ezért úgy határoztak, hogy az 513 hektár gabonából 520 hektárt kétmenetesen fognak aratni. A rendrakógép már levágta az őszi árpát s ezt Ján Laskovič elnök és Baran László agronómus megelégedéssel veszi tudomásul. (M. Tuleja — ČTK - felv.) 1961. június 23. péntek 30 f'llér