Új Szó, 1961. május (14. évfolyam, 120-150.szám)

1961-05-14 / 133. szám, vasárnap

^r ­P­i*­(Folytatás a 4. oldalról) társadalom építése feltételezi, hogy határozott lépéseket tegyünk a vá­ros és falu között meglévő lényeges különbségek megszüntetésére, első­sorban a termelés műszaki és gazda­sági színvonalát tekintve, természe­tesen azonban oly értelemben is, hogy kiegyenlítsük a falu és a város életének társadalmi, kulturális, szo­ciális feltételeit. A következő tízesztendős időszak­ban nainden erőnket arra kell össz­pontosítanunk, hogy mezőgazdasá­gunkban is maradéktalanul érvénye­süljenek a szocialista nagyüzemi ter­melés előnyei, hogy lényegesen nö­vekedjen a mezőgazdasági termelés mennyisége, jelentősen fokozódjék a szövetkezeti tagok és más mezőgaz­dasági dolgozók munkájának terme­lékenysége. Anyagi és műszaki bázisunk, erős gépiparunk lehetővé teszi, hogy me­zőgazdaságunkat a legfejlettebb technikával lássuk el s ennek alap­ján valóban belterjesen szervezzük a mezőgazdasági nagyüzemi terme­lést. Csak a mezőgazdasági termelés nagyfokú belterjessége és termelé­kenysége teszi lehetővé, hogy a leg­kielégitőbb módon biztosítsuk lakos­ságunk élelmiszerszükségletét, a fel­dolgozó ipar nyersanyagszükségletét. Elvtársak! A feljatt szocialista társadalom építése nagy feladatainak megoldását úgy kezdjük meg, hogy szilárdan hiszünk népünk alkotóerőiben, egy­re növekvő munkáskezdeményezé­sében. E tekintetben a szocialista demokratizmus elmélyülésének eddi­gi folyamatából indulunk ki, amely oly szembetűnően nyilvánult meg főleg , az utóbbi években. Éppen az utóbbi évek igazolták utunk helyes­ségét, amikor a politikai aktivitás és alkotó kezdeményezés növekedé­sének egyik fő feltételét abban lát­juk, hogy megteremtjük annak fel­tételeit, hogy a dolgozók mind szé­/lesebb körben vegyenek részt a tár­sadalmunk fejlődésével kapcsolatos fontos kérdések eldöntésében és megoldásában. Gondoljunk csak oly fontos intézkedésekre, amilyen pél­dául a .tervezés, a vezetés és a pénz­ügyi biztosítás új módszerének al­kalmazása volt az iparban és az épí­tőiparban, továbbá fontos problémák országos megvitatása, a munkásbér­rendszerek átépítésének mélységesen 'demokratikus módszere, a központi állami szervek hatáskörének messze­menő átvitele a társadalmi szerve­zetekre, főleg a különböző fokú nemzeti bizottságokra. Ma gyakorla­tilag az egész dolgozó néppel szoros kapcsolatban, akaratával összhangban oldjuk meg szocialista társadalmunk fejlődésének minden alapvető kér­dését. Ebben látjuk a szocialista de­mokrácia legszélesebb alapját, amely biztosltja a népakarat érvényesülé­sét az államvezetésben. Szem előtt tartjuk azt is, hogy a szocialista országépítés esztendei­ben lényegesen megváltozott magá­nak a munkásosztálynak a jellege is. Megváltozott a munkások viszo­nya saját munkájukhoz, fokozódott felelősségérzetük saját üzemük és az egész népgazdaság termelésének megszervezésével és irányításával kapcsolatban. A munkások gondolkodásának meg­változásával és szocialista öntudatá­nak erősödésével kapcsolatban való­sult meg ez a folyamat is, amely a tőkés „éhségfegyelemtől" az öntuda­tos szocialista munkafegyelemhez visz. A munkához való új, öntudatos szocialista viszony jut kifejezésre a szocialista munkaversenyben, legalsó formáitól kezdve a szocialista bri­gádok mozgalmának legutóbbi töme­ges fejlődéséig, és a dolgozók szé­leskörű tevékeny részvételéig nép­gazdaságunk fejlesztése legfontosabb kérdéseinek megoldásában. A szocialista országépités eszten­deiben, azáltal, hogy a felaprózott mezőgazdasági kistermelésről áttér­tünk a szocialista szövetkezeti nagy­termelésre, parasztságunk is mélyre­ható változásokon ment át. Ez a fo­lyamat különösen bonyolult, mivel tekintetbe kell vennünk a mezőgaz­daság műszaki és gazdasági elmara­dottságát, a meglevő erős, kisüzemi termelési hagyományokat és nézete­ket. Ennek ellenére itt is jelentős sikereket értünk el, amit az bizonyít, hogy mezőgazdaságunkban egyre szé­lesebb méreteket ölt a szocialista munkaverseny és a szocialista mun­kabrigádok mozgalma, politikailag és gazdaságilag egyre jobban megszilár­dulnak egységes földművesszövetke­zeteink. A szocialista országépítés éveiben jelentősen megváltozott és újjászü­letett értelmiségünk is, szocialista értelmiséggé fejlődött, s a többi dol­gozóval vállvetve hozzájárult a szo­cialista társadalom felvirágoztatásá­hoz. Munkásosztályunk, szövetkezeti pa­rasztságunk és dolgozó értelmisé­günk politikai és szakmai érettsége biztosíték arra, hogy a következő években elérjük a magunk elé tű­zött nagy célokat. Népgazdaságunk termelőerőinek fejlődése és műsza­ki színvonalának emelkedése a kö­vetkező években szükségessé teszi, hogy új, magasabb fokra emeljük valamennyi dolgozó szakképzettsé­gét, kulturális és politikai színvona­lát. A szocialista munkabrigádok mozgalmának széleskörű fellendülése e tekintetben fontos jelenség, amely megmutatja, mily nagy és sokoldalú fejlődési lehetőségek állnak szocia­lista korszakunk emberei előtt. A szocialista munkabrigádokban már ma ott látjuk a kommunizmus csí­ráit, a munkához való kommunista viszony elemeit, amelyek a további fejlődés során egyre inkább megerő­södnek. Végső célunk az osztálynélküli társadalomnak, a dolgozók egyöntetű társadalmának a felépítése. Már most megteremtjük annak feltételeit, hogy amint leküzdjük a testi és szellemi munka különbségeit, fokozatosan egybeforrjon az értelmiség és a dol­gozó parasztság a munkásosztállyal és társadalmunk egyöntetűvé váljék. A jövendő társadalom döntő jellegét a munkásosztály határozza meg, amelynek műveltsége eléri a szocia­lista értelmiség színvonalát. A nagy műveltségű és nagy kultú­rájú társadalom megvalósításának feltételeit már most megteremtjük azzal, hogy széleskörűn továbbfej­lesztjük eddigi iskolarendszerünket. Iskolaügyünk fejlesztésének legfon­, tosabb problémája ma és a jövőben egyaránt az, hogy biztosítsuk az is­kola szoros kapcsolatát az élettel, a termeléssel, szocialista építésünk gyakorlatával. E szándéktól vezetve már ebben az ötéves tervben arra törekszünk, hogy kibővítsük gyá­rainkban és falvainkban a közép­és főiskolák termelési gyakorlatának hálózatát. Csakis ily módon biztosít­hatunk elegendő szakképzett kádert ipari és mezőgazdasági termelésünk számára. A fejlett szocialista társadalom építése feladatainak meg kell, hogy feleljen társadalmunk állami politi­kai szervezete is. Ezért 1960-ban új­jászerveztük állami apparátusunkat, azzal a céllal, hogy közelebb hozzuk a termelés irányításához, egyre több dolgozót vonjunk be közvetlenül az állam és a gazdaság vezetésébe, és fokozzuk az alsóbb szervek hatás­körét. Öreg kommunisták a Központi Bizottság ülésén. (Képtávirón érkezett felvételek) A szocialista demokrácia elmélyí­tésének folyamatában egyre nő és bővül a nemzeti bizottságok hatás­köre. Tovább fejlődik a központi szervek funkciója és elmélyül köl­csönös kapcsolatuk az alsóbbfokú közigazgatási szervekkel, amelyekben egyre inkább és egyre szélesebben érvényesül a nép közvetlen részvé­tele. Tovább erősödik az egységes terv jelentősége, tökéletesíteni és elmélyíteni kell a tervezés gyakorla­tát. egyszerűsíteni a vezetés módsze­reit. fokozni a végzett munkáért és döntésekért való felelősséget, s ami a fő, tovább kell 'okozni a dolgo­zók részvételét és érdekeltségét a terv kidolgozásában és végrehajtá­sában. E folyimat során minden ál­lampolgárunk tevékenyen részt vesz a közügyek intézésében. A határo­zatok megszabadulnak minden önző és egyéni csöke"érytől, csakis a kö­zösség érdekeit 'ejezik majd ki, s ezzel minden eo , r»s egyén érdekeit is. y A szocialista -í^mokrácia tovább­fejlesztése -nég "r.hban kibővíti azok­nak a társadalmi problémáknak a körét, ame'vekrŕ" a dolgozó nép közvetlenül dört. elmélyíti népgaz­daságunk Irány^ásárlak demokratikus centralizmust 'okozza a népkép­viseleti szer"?k szerepét a közügyek intézésében. A szocialista demokrá­cia további elmélyítése az az út, amelyen meg"alňsít.juk a jövendő kommunista önkormányzatot, mely­nek létrejötte együttjár a kommu­nista társadalom jövendő építésével. Jelenleg a Szovjetunió, a szocia­lista tábor országai s köztársaságunk is kidolgozza a népgazdaság távlati fejlesztési tervét 1980-ig. Ezzel a gyakorlatban valósítjuk meg a Szov­jetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának elméleti megállapí­tását, mely szerint „a szocializmus országai a szocialista rendben rejlő lehetőségek sikeres kihasználásával többé-kevésbé egyidejűleg jutnak el a kommunista társadalom fejlettebb fázisába." Miről lesz szó. elvtársak ebben a húszéves időszakban? Elsősorban látnunk kell. hogy olyan szakasz áll előttünk, amelynek során Csehszlo­vákiában felépítjük a fejlett szocia­lista társadalmat. Megteremtjük a kommunizmus anyagi-műszaki bázi­sát és a kommunizmusba való átme­net fokozatosan megvalósul társa­dalmi életünk minden területén. Ennek az időszaknak a jellemző vonása a termelőerők rohamos gya­rapodása kell. hogy legyen; elsősor­ban a korszerűsítés, a legmodernebb technika kihasználása, a komplex gépesítés, automatizálás és kemizá­lás, a szocialista társadalmi viszo­nyok megszilárdítása és tökéletesí­tése alapján. A termelés rohamos fejlődése ré­vén ebben az időszakban állandóan megsokszorozódnak a szocialista rend előnyei, az egy lakosra eső terme­lésben megelőzzük a legfejlettebb tőkés államokat, s ezzel megteremt­jük az egész dolgozó nép életszín­vonala további lényeges emelésének alapját olyképpen, hogy túltegyünk a legfejlettebb tőkés államokon. Je­lentősen lerövidítjük a munkaidőt is. Megjavítjuk dolgozóink lakásviszo­nyait is. Lényegesen fejlesztjük a dolgozókról való szociális és egész­ségügyi gondoskodást. Meg akarjuk teremteni annak feltételeit, hogy a család nevelő szerepének célszerű egybehangolásával a társadalom mind nagyobb szerepet játsszon városon és falun a gyerekek nevelésében, anya­gi jólétének biztosításában. A rohamos gazdasági fejlődéssel, a társadalmunk életét meghatározó anyagi feltételek mélyreható meg­változásával karöltve nagy változá­sok állnak be az emberek közötti társadalmi viszonyok minden terüle­tén, amelyek egyre inkább kommu­nista viszonyok jellegét öltik ma­gukra; mélyrehatón megváltozik az emberek gondolkodása és tudata is. A politikai, gazdasági és ideológiai élet valamennyi területén az a fon­tos feladat áll előttünk, hogy elő­készítsük népünket, elsősorban a fia­tal nemzedéket a jövendő kommu­nista társadalom számára. Elvtársak! Kommunista Pártunk negyven éves forradalmi útja elválaszthatatlanul összefügg a nemzetközi kommunista mozgalom fejlődésével, amelynek harcaiban és küzdelmeiben pártunk megacélozódott és a munkásosztály lenini élcsapatává érett. Saját for­radalmi munkásságát mindig átha­totta a nemzetközi proletár együtt­működés elvei iránti határtalan oda­adás, a világ kommunista mozgalmá­Az ünnepi ülés résztvevői val való elvtársi együvé tartozás tudata. A negyven esztendős történelmi időszak folyamán a proletár nemzet­köziség és az öntudatos forradalmi szolidaritás eszméi határozták meg pártunk forradalmi magatartásának vezérelvét és mélységes értelmét. A mai dicső évfordulón jogos büsz­keséggel állapíthatjuk meg, Cseh­szlovákia Kommunista Pártja minden helyzetben arra törekedett, hogy a csehszlovákiai munkásosztálynak a hatalomért, a szocializmus győzel­méért vívott harca a nemzetközi kommunista mozgalom feladataival és célkitűzéseivel teljes összhangban haladjon. Ez az alapvető irányvonal határozta meg pártunk politikájának kikristályosodott nemzetközi jellegét. Ha ma számba vesszük pártunk negyven esztendős munkájának ered­ményeit, kétszeres öröm és lelke­sedés tölti el szívünket, bensőnket, látván, hogy az egész nemzetközi kommunista mozgalom a nagyszerű fellendülés időszakát éli és jelen­korunk legfontosabb mozgató ere­jeként hat. Jelenleg 87 országban működik a kommunista mozgalom, s harminchatmillió forradalmi harcost tömörít soraiban. A kommunista pár­tok uralkodó pártok lettek akkora területen, amelyen az emberiségnek több mint egyharmada él. A kom­munista pártok hatalmas erőt kép­viselnek Európa és Ázsia számos további országában, Latin-Amerika sok államában tömegpártokká fej­lődtek, s a kommunista mozgalom Afrikában is határozott gyarapodást könyvelhet el. A marxizmus-leniniz­mus és a proletár nemzetköziség győztes igazsága utat tört minden országba, minden földrészbe, a dol­gozó emberek százmillióit nyerte meg a szocializmus fennkölt esz­méinek. Kilencven esztendővel ezelőtt vív­ta nagy harcát a nép társadalmi fel­szabadulásáért a párizsi kommün, és Marx Károly lelkesülten írt a pá­rizsi kommünárdokról, akik forra­dalmi lendületükkel „az eget roha­mozzák". A párizsi kommünárdok zászlaját vitték győzelemre a kom­munisták a Szovjetunióban és a töb­bi szocialista országban. Az impe­rialisták minden mesterkedése elle­nére további országokban is készül­nek „megrohamozni az eget". A szo­cializmus első győztes országának fia Gagarin, hőstettével elsőnek nyitott utat az emberiségnek a vi­lágűrbe. Ilyen mérhetetlen utat tett meg már a munkásosztály előre haladó győzelmes útján. Az utóbbi években a szocialista világrendszer sokoldalú fellendülése következtében a szocializmus és a kapitalizmus között oly messzeme­nően megváltoztak az erőviszonyok, hogy ez már közelhozza a szocializ­mus teljes győzelmét a kapitaliz­mus fölött. A szocializmus gazdasági téren is egyre inkább a tőkés rend fölé kerekedik, s ez a fölény egyre erősebben befolyásolja, változtatja meg a munkásosztály javára az osz­tályharcok feltétteleit. A szocializ­mus minden tekintetben a dús, sza­bad és igaz élet szemléltető pél­dáját mutatja. Ezzel döntő csapást mér a szocialista rend demagóg el­lenségeire, akik ravaszul felhasznál­ták a szocializmus ellenében azt a körülményt, hogy nagyrészt elma­radott országokban győzedelmeske­dett, s ennek következtében csak egy idő múlva hozhatta be a fej­lett tőkés államok előnyét a gazda­sági fejlődés területén. Az ellenségeknek ezek az érvei egyre tarthatatlanabbak, mivel a Szovjetunió minden tekintetben ro­hamosan a legfejlettebb országgá fejlődik, s oldalán halad a mi ha­zánk, és a többi szocialista ország is. Világos, hogy a tőkés rendszer viszont minden nappal egyre inkább lemarad. Ez a szocializmust a leg­kézzelfoghatóbb mozgósító eszmény­nyé teszi, amelynek megvalósításá­ért tevékenyen harcolni fognak a tő­kés országok egyszerű embereinek mind szélesebb tömegei. A szocializmushoz vivő világmé­retű fordulat számára a szocialista országok azzal készítik elő a talajt, hogy minden téren tervszerűen fej­lesztik gazdaságukat és kultúrájukat s e törekvésükben egybehangolják nemzetközi küldetésüket népük anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítésével a meglévő szocialista és a jövendő kommu­nista társadalom viszonyaiban. A szocializmus és a kapitalizmus tör­ténelmi mérkőzéséhez döntő módon járul hozzá a Szovjetunió, amely­nek gazdasági fejlődése, felvirágzá­sa, a szovjet tudomány és tech­nika világelsősége s az a tény, hogy a Szovjetunió az első ország, amely a kommunizmus felé halad, a leg­nagyobb mértékben befolyásolja az egész szocialista világrendszer ere­jének és vonzásának gyarapodását. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a nemzetközi szocialista munkameg­osztás sokoldalú fejlesztésének, mert a legnagyobb mértékben kifejezésre jut benne az az egységes és egy­behangolt törekvés, melynek célja a szocialista világrendszer valameny­nyi erőforrásának és lehetőségének kihasználása annak érdekében, hogy a szocializmus és a kommunizmus ügye minden szocialista országban és a szocialista tábor egészében gyorsabban haladjon előre. Ebben múlth-atatlan feltételét látjuk annak, hogy a szocialista világrendszer ere­jének gyarapodásával együtt egyre fejlettebb fokon erősödjék és szi­lárduljon a szocialista táborhoz tar­tozó valamennyi ország érdekeinek és célkitűzéseinek egysége, amely a marxizmus-leninizmus közös ideoló­giájából, a békéért és a szocializ­musért folytatott közös harcból fa­kad. (Folytatás a 6. oldalon) ÜJ SZÖ 5 * 1961. május 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom