Új Szó, 1961. május (14. évfolyam, 120-150.szám)

1961-05-13 / 132. szám, szombat

HISTORICKÝ MEZNÍK V DÉJINÁČH STRANY i című lap pedí? arrfl! ad ftirŕ, ftopy a színházban 5 kábelgyár ve* zérigazgatójának, Bandy Egonnak a felesége elveszítette 60 000 koronát érS nyakékét. Százezreknek nincs mit enniök, a vezérigazgató úr felesége pedig 60 000 koronás nyakékét veszíti el! Nincs más védelmezője a dolgozó népnek, csak a kommunista párt! X Íusiszís Tjogszáilók bevonulása Prágába A csehszlovák burzsoázia nép- és hazaáruló kormánya kapl/\ tulál Hitler előtt. Megszületik a legszégyenteljesebb diktátum, - a müncheni döntés. A nyugati nagyhatalmak, ahelyett hogy gátat vetnének a német fasizmus egész világot lángba borító terjeszkedésének, kiszolgáltatják Csehszlovákiát a barna veszedelemnek. A hazai burzsoázia pedig, kormányával együtt, a legszégyenteljesebb hazaárulást követi el. Ahelyett, hogy az országot védené, Csehszlovákiát egy puskalövés nélkül átadja Hitlernek. Hitler bevonul a szudéta-német vidékre. 1938 november elején Dél-Szlovákia területére pedig bevonulnak Horthy csapatai, - megkezdődik Csehszlovákia feldarabolása. Münchenben Hitler, hogy port hintsen a világ szemébe, arról beszél és arra fogadkozik, neki csak az a fontos, hogy „fel szabadit s a" a szudéta-németeket, más „követelni" valója a Csehszlovák Köztársaságtól nincs. Bár a kommunisták a müncheni egyezmény után rögtön rámutattak, hogy a munkásosztály és nemzeteink számára nem lehet veszélyesebb tévedés, mint elhinni, hogy Csehszlovákia megcsonkításával megváltható a béke, és hogy a német fasizmus nem folyamodik további erőszakos cselekedetekhez, - az idő, alig néhány hónap leforgása alatt, u kommunisták előrelátását igazolta. Hogy Hitler hazai kiszolgálói minden akadályt elhárítsanak a német fasizmus útjából, s végleg megtörjék a népi ellenállást, a fasizmust kiszolgáló csehszlovák kormány 1938 végén a megmaradt országrészekben is, feloszlatta a kommunista pártot és a párt képviselőit megfosztotta mandátumuktól. 1939. március 15-én Hitler hadserege megszállta Csehországot, Szlovákiát elszakította a cseh országrészektől s egy németbérenc fasiszta kormány megalakította az iin. Szlovák Államot. Csehszlovákia népére minden emberi képzetetet felülmúló terror és üldözés, minden idők legsúlyosabb megpróbáltatása várt. C

sehszlovákia népe a fasizmus igája alatt nyögött. A legbrutálisabb elnyomás, a legvadabb terror igyekezett gátit vetni, csirájában elfojtani minden népi megmozdulást. A kommunistákat, a demokratikus gondolkodású embereket, az antifasisztákat, mindazokat, akik fasizmus számára veszélyt jelenthettek, börtönbe vetették, koncentrációs táborokba hurcolták, a legembertelenebb kínzásoknak vetették alá. Az emberek ezrei és tízezrei pusztulnak el a vadállati terror következtében, csupán a párt tagjai közül 25 000-en vesztették életüket a fasiszták börtöneiben és a koncentrációs táborokban. Hitlerek és hazai kiszolgálóik azt hitték, a vad terrorral végképp sárba taposhatják a nép ellenállását, a népet örökre a fasizmus igája alá hajthatják. A fasiszták azt hitték, hogy a vad vérengzéssel a kommunistáknak, a fasizmus legkövetkezetesebb ellenségeinek még a csiráját is kiirtják. Ám a fasiszták rosszul ismerték a népet, rosszul ismerték a kommunistákat. Bár súlyos vérveszteséget okoztak a kommunista pártnak, a kommunistákat megtörni, a kommunista pártot felszámolni nem tudták. A koncentrációs táborokba hurcolt és kivégzett kommunisták helyére újak léptek. A párt élt, a párt dolgozott, a párt szervezte a népi erőket a fasiszta meg(Folytatás az 5. oldalon) A guzdu jL-lcn esetben a proletariátus és kommunista pártja. A proletariátus pedig ma, vagy holnap, előbb vagy utóbb, de egészen biztosan vastag tollvonással húzza majd keresztül az önök számításait. A dolgozó nép, amelynek a bőrére maguk itt alkudoznak, nem fogja tűrni, hogy szíjat hasítsanak a hátából." „Mi Moszkvába járunk tanulni - folytatta Gottwald elvtárs - és tudják, hogy mit T Mi Moszkvába járunk megtanulni az orosz bolsevikoktól, hogyan tekerjük ki az önök nyakát. £s önök tudják, hogy a? orosz bolsevikok mesterek ebben!... Mi ezt r harcunkat meg figjuk vivni tekintet nélkül az áldozatokra, céltudatosan, szlvósar mindaddig, amíg az önök uralmát el nem söpörjük.' O

lvasónk, c'-i mu ezekre a képekre nézel, megdöbbensz. Ha idősebb "agy, akkor felrémlik benned a borzalmas múlt, hp pedig fiatalabb, akkor pedig el sem tudod képzelni, hogy a maga fzörnyü valósigában, mit is jelent ez « kép. Munkanélküli apa, - éhező, rongyos, kolduló gyerekek. 1920-ben kitört a kapitalista világ minden eddigit felülmúló, a megélhetés utolsó morzsáií is elsöprő gazdasági válsága. MunkCsok <ii• és százezrei kerülnek az utcára, szinte valamennyi gyár kapuján ott lóg a tábla: Munkásokat nem veszünk lel! Munkakeresés céltalan! Munkanélkülieknek tilos a bemenet! Nincs munka, nincs kereset, nincs ennivaló. Július Fuíík megrendítő cikket ír a Rudé právoban: Prágában az utcán éhen halt egy ember. Sarkokon ácsorgó munkanélküliek, üresen tátongó üzletsorok, kialudt gyárkémények, öngyilkosok hullát, rendőrsorfnlak, csendőrsortüzek - ez a kapitalista Csehszlovákia 1929- 31-ben. Nem jobb a helyzet a falvakon sem. A búza, rozs és a többi mezőgazdasági termék ára oly mélyre zuhant, hogy nem hogy eladni, de termelni nem volt érdemes. Ám élni kellett, az adót, a bankban a tartozást fizetni kellelt, o burzsoázia nem ismert kegyelmet, — a kisparaszti gazdaságok ezrei és tízezrei - kerülnek dobra. A párt szószólója és egyedüli védelmezője a munkanélküliek és nyomorgók óriási tömegeinek Dacolva a legbrutálisabb elnyomással, a terrorral, o r->nd

Kr és csendörrohamokkal, a sortüzekkel, hatalmos manife^tóciókat. éhségtüntetéseket szervez, s az Óriási proletár megmozdulások alapjaiban rázzák meg a burzsoá uralmat. ligová mhmrticm v koIiciach v m Németországban hatalomra került Hitler-fasizmus mind /M jobban fenyegeti Európa békéjét, a Németországgal szomszédos államok biztonságát. Ausztria durva lerohanása nem hagy semmi kétséget afelöl, milyen sors vár a többi országokra is, ha idejében meg nem fékezik az „életteret" követelö német fasizmust. A CSKP az egységfront a népfront megteremtésére hívja fel Csehszlovákia népét a köztársaság létét fenyegető fasizmus ellen. A párt országszerte nagy megmozdulásokat, tüntetéseket szervez a köztársaság védelmére, a mind fenyegetőbb háborús veszély ellen. A párt tudja, és igyekszik megértetni a különböző pártállású és nemzetiségiI tömegekkel is, hogy a fasizmusnak tett legkisebb engedmény a köztársaság felbomlását vonja maga után, i n fasizmus puszta létében fenyegeti Csehszlovákia népét, legyen csth izlovák vagy magyar, német avagy lengyel. 1938. július 31-6n a köztársaság védelmére nagy manifesztáció zajlott le Koitcén, amelyen - mint a fenti képen is látható - részt veti Gottwald. Široký és Major István elvtárs is. Ezen a manifesztálón mondotta Gottwald elvtárs: „Azok a magyar grófok, akik Henleinnel és közvetítésével Berlinnel szövetkeztek, hogy segítsenek Csehszlovákia földarabolásában, saját nemzetük sírját ássák." Gottwald elvtárs Moszkvában jár, a szovjet kormánnyal tárgyal és kieszközll, hogy a Szovjetunió kész katonai segítséget adni, ha Hitle> részéről Csehszlovákiát támadás éri, és ha ezt a segítséget Csehszlovákia kormánya kérni fogja. Gottwald elvtárs ezt az üzenetet továbbítja Beneš köztársasági elnöknek és a csehszlovák kormár.ynak Ám a csehszlovák burzsoázia inkább lepaktál Hitlerrel, sem ho^y a népre támaszkodva, a Szovjetunió segítségével megvédené a köztársaság függetlenségét. Amikor Gottwald elvtárs 1938. szeptember 30-án felkereste Benei elnököt, aki közölte vele, hogy a kormány kapitulál Hitler előtt, Gottwald elvtárs kijelentette: „Nem értek egyet önnel elnök úr. A mezítlábas és fegyvertelen abesszinek védekeztek, és mi megadjuk magunkat! Klvátó hadseregünk van, a nemzet velünk tart és egységes. Míg most meg kellene mutatnunk erőnket. Még nem késő!" l O

pportunista passzivitásból - bolsevik aktivitásba!" - adta ki a jelszót a párt 1928 őszén, a Komintern VI. kongreszszusa után, amely nyílt levelet intézett a CSKP tagjaihoz, s amit a párt országos vitára bocsátott a párt tagjaihoz. A párt súlyos válságot élt át ezekben az időkben. A kapitalizmus időleges stabilizációja, s az a körülmény, hogy a termelés elérte, sőt túlhaladta a háború előtti szintet, és hogy a burzsoázia magához tért a háború befejezését követő évek nagy proletár megmozdulásainak hatásából, a párt vezetését kezében tartó lilék-féle opportunista csoportban azt a nézetet keltette, hogy kár minden harcért, a burzsoáziát megdönteni és térdre kényszeríteni nem lehet. Ennek a megalkuvó, opportunista, a burzsoázia érdekeit szolgáló nézetnek és magatartásnak következnényeként a párt elvesztette kapcsolatát a munkástömegekkel. Bár a fokozódó kizsákmányolás ellen a munkások és a szegényparasztok országszerte nagy sztrájkokkal küzdenek, a párt az opportunista vezetés hibájából nem hogy az élére állna a sztrájkmozgalmaknak, hanem a legjobb esetben Is csak passzív szemlélője az eseményeknek. Ilyen helyzetben ül össze 1929. február 18-án a CSKP V. kongresszusa, amelyen Gottwald elvtárs mondott beszámolót. Gottwald elvtárs beszéde nyomán a kongresszus élesen elítéli az opportunisták megalkuvó, áruló politikáját, a csoportot a kongresszuson és azt követően kizárják a pártból s a kongresszus Klement Gottwald elvtársat a CSKP főtitkárává választja. A Gottwald elvtárs vezette új Központi Bizottsággal a párt vezetése bolsevik kezekbe kerül. Hiába reménykedett a burzsoázia a párt felbomlásában, - a párt élt, a párt talpra állt, a párt rendületlenül tovább harcolt. icsoda kísértése a múltnak a fenti kép! Az úri hatalmat szimbolizáló keménykalapos, sétapálcás végrehajtó. Pedig nem is oly régen, jó harminc évvel ezelőtt, a huszasévek végén és a harmincas évek elején százával és ezrével lehetett ilyen felvételeket készíteni. A városok nyomortanyáin, az Jsszeeszkábált fabódékból a végrehajtó kilakoltatta a munkanélkülieket. A gazdasági válság küszöbön volt, a munkanélküliség, a nyomor soha nem látott mereteket öltött. A párt a nyomor sújtotta dolgozók élén erős támadásba lendült i burzsoázia ellen. Gottwald elvtárs, akit az 1929-es választásokon képviselővé választottak, gyújtó hatású beszédet mondott - p' 'mentben. Leleplezte a kormány munkásnyúzó politikáját, hogy fokozódó gazdasági válság minden terhét a munkások vállára akarja rakni és látnokl szavakkal jósolta meg: a burzsoázia oukása és a proletariátus győzelme elkerülhetetlen. „Megfeledkeznek arról - mondotté Gottwald elvtárs a burzsoáziára célozva, - hogy gazda nélkül csinálnak számadást. j burzsoázia mindenre elszántan védekezik a legelemibb joíI gaiért, puszta megélhetéséért harcoló hatalmas proletár tömegek, a munkanélküliek, az éhezők tíz- és százezreinek minden megmozdulása ellen. Brutális rendőrterror veri szét a munkáért tüntetőket, százakat és ezreket hurcolnak börtönökbe, pedig semmi más „bünük" nincs, mint az, hogy munkát és kenyeret követelnek. Ám nem elég a rendőrterror, a börtön. A burzsoázia retteg. 1931 elején csendőrsortűz hasít bele üucheovon a munkanélküliek éhségmenetébe. Négy halott és sok sebesült marad e barbár ember-mészárlás színhelyén. Alig néhány hónap múlva a galántai járás Koiuty községében oltja kt négy ember életét a csenahrök golyója, öten pedig súlyosan megsebesülnek. A burzsoázia vérengzését óriási felháborodás fogadja az egész országban. A cseh és szlovák munkások hatalmas tömegei tiltakoznak a munkás-áldozatokat követelő terror ellen. „Drágán fogtok megfizetni minden csepp kiontott munkásvérért" - kiáltja a gyilkos kormány felé Gottwald elvtárs a parlamentben. £s a kormány, amely a „demokráciát" hirdeti? „Most KoSutyn rend és nyugalom van" — állapítja meg cinikusan Slávik belügyminiszter. A burzsoázia rendőrterrorral, börtönnel, csend^rgolyóval védi profitját. Millióié vannak munkanélkül, százezrek éheznek, ám a gazdagok jövedelmit ez nem érinti, A Híradó 1931. 111. 1-i száma írja, hogy a Pozsonyi Általános Bank fi. T. betétállománya 1930-ban 23Vi millió koronával növekedett, a bank tiszta nyeresége pedig 2 608 005 korona. A Reggel Major István elvtárs a leopoldovl fegyházból való kiszabadulása után Široký elvtárs, és az őt üdvözlő elvtársak társaságában, a Rudé právo 1921. május 18-i száma hírül adja Cseh/A Szlovákia dolgozó népének: megalakult Csehszlovákia Kommunista Pártja. Megalakult a kommunista párt — új szakasz, új fejezet kezdődött Csehszlovákia munkásosztályának, dolgozó népének a nagyobb kenyérért, az emberi megélhetésért, a jobb jövőért, a dolgozó nép hatalmának megteremtéséért folytatott harcában. „Több vagyunk, mint politikai párt — mondotta Šmeral elvtárs az alakuló kongresszuson. — Az új élet élcsapata vagyunk. Üj viszonyokat teremtve, új embereket akarunk formálni." A kommunista párt megalakulásával harcos, forradalmi pártja, vezére lett az emberi életért harcoló dolgozó népnek. Olyan pártja, amely a marxizmus-leninizmus tanításait, a győzelmes orosz bolsevikok példáját követve győzelemre viszi a dolgozó nép szent és nagy ügyét. A kommunista párttal olyan pártja lett Csehszlovákia népének, amely nemzetiségre való tekintet nélkül egyesítette a dolgozó nép erőit, és nemzetiségre való tekintet nélkül harcolt a dolgozó ember jogaiért. 1921. májusa, hazánk népének történelmi májusa. ÜJ SZÖ 4 * 1981 május 13