Új Szó, 1961. május (14. évfolyam, 120-150.szám)

1961-05-03 / 122. szám, szerda

Pártoktatás a termelés szolgálatában Közismert hogy a határozatok annyit érnek, amennyit megvalósíta­nak belőlük. A pártalapszervezetek bizottságai minden gyűlésen hoznak határozatokat. Gyűlnek a pontokba sorolt feladatok. De mi lesz a sor­suk, hogyan valósulnak meg? Ezt néztük meg a rožňavai Vasércbá­nyák málhegyi üzemében, kiválasztva egy határozatot a soK közül, egy na­gyon fontosat, a pártoktatás mene­tének megjavítását. A bányában évek óta komoly gon­dot jelentett a kommunista bányá­szok oktatása. Hol tartsák az okta­tást, az üzemben, az aknáknál-e, közvetlenül a munkaidő után, vagy pedig a bányászok lakóhelyén, amely gyakran messze van az aknától — ez volt a kérdés. Tavaly és az előző években a bányában szervezték meg az összejöveteleket. Kiderült azon­ban, hogy ez nem jó megoldás. Hiába beszéltek arról, milyen fontos az ala­posabb tanulás, ha elemi feltételei sem voltak meg. AZ irodákban állan­dóan zavarták az előadást, a vitát. Az ebéd nélkül, esetleg vizes vagy poros ruhákban üldögélő bányászok zöme alig várta az előadás és a vita végét, hogy hazatérhessen. Jegyzet­készítéssel kevesen próbálkoztak. Hi­szen a második vagy harmadik elő­adásnál el sem tudták volna olvasni, annyira bepiszkolódott. A propagan­disták maguk is siettek befejezni az előadást, lezárni a vitát. Nem volt ritka eset, hogy fél vagy háromne­gyed óra alatt „végeztek". Ez volt az egyik legfőbb oka annak, hogy a pártoktatás kevés eredménnyel járt az elmúlt években. — Ez így nem mehet tovább! — mondották többen. Eredményes párt­oktatás nélkül lehetetlen a pártalap­szervezet megerősítése, a bányászok eszmei, politikai előkészítése a na^y feladatok teljesítésére. Az üzemi pártbizottság belátta, hogy az ered­ményes tanulás alapvető feltétele a pártoktatás jobb megszervezése. Ezért a múlt év nyarán elhatároz­ták, hogy az Idén minden kommu­nista bányász a lakóhelyén, a falusi pártszervezet által szervezett alaku­latban tanulhat. Ezt a határozatot valóra váltották. Az idei pártoktatásnak meg is lett az eredménye, igaz, egyelőre szerény eredmény, de azért mégis előbbre jutottak. Az oktatási idő már nem félóráig tart, mert kényelmes termekben, tisztán, étkezés után ta­nulhatnak. A hallgatók túlnyomó ré­sze ma piár szorgalmasan jegyzetel s az előadások • jobbak, a viták ele­venebbek. Mivel az előadások az ed­diginél többet nyújtanak, a hallgatók szívesebben is látogatják őket. — Bebizonyosodott, hogy ha emel­kedik a színvonal, javul a pártokta­táson való részvétel is — mondotta Zelina Béla elvtárs, a pártalapszer­vezet bizottságának egyik tagja, a jegyzőkönyv vezetője. — A pártalapszervezet bizottsága valóban sokat és tüzetesen foglal­kozik a pártoktatással, — hallottuk a karbantartóktól és a vájároktól. Növekedett a tanulás becsülete, s ez meglátszik a pártéleten, mert aktí­vabbak a tagok. De lemérhető a ja­vulás a vasércfejtésben és minősé­gében is. Sok helyütt megfogadták, hogy tovább szilárdítják a munka­fegyelmet, jobban takarékoskodnak IAZ ÚJ S ZÓ a bányafával, szerszámmal, a robba­nóanyaggal. Tehát a propagandisták nevelőmunkája érezteti hatását a termelésben is. A pártbizottság nem­csak magyarázza a pártoktatás je­lentőségét, hanem segíti a hallgató­kat a nehézségek leküzdésében. A pártcsoportbizalmiakat például az­zal a fontos feladattal bízta meg, hogy rendszeresen foglalkozzanak a csoportjukhoz tartozó párttagokkal és tagjelöltekkel, segítsék őket az anyag elsajátításában, ellenőrizzék tanulásukat. A pártbizottság most mérlegeli a pártoktatási év eredményeit. Számba veszik az elkövetett hibákat, a fo­gyatékosságokat. Ez az értékelés és az ebből levont következtetések, ta­nulságok szükségesek ahhoz, hogy a következő oktatási év még jobb elő­készítését az ismétlések időszakában, tehát még az idei oktatási év végéig biztosítsák. Csakis így teremthetik meg a propagandamunka további ja­vításának kedvező feltételeit. Helytelen lenne ha a pártbi­zottság belenyugodna abba, hogy a pártoktatás tanfolyamain részt nem vevő párttagok teljesen elhanyagol­ják politikai képzésüket. Fel kell használniuk a párt által nyújtott kü­lönféle lehetőségeket, az előadásos propagandát és az egyéni tanulást. Például Szabó János elvtárstól, aki­vel a kötélpálya javítása közben be­szélgettünk a bánya gazdasági ered­ményeiről, a szállítás problémáiról — megtudtuk, hogy Rožňaván lakik, de a pártoktatáson nem vesz részt. Ban­hofer Béla kötélpályakezelő sem tit­kolta, hogy mint drnavai lakós a fa­lusi pártszervezet által szervezett körben kellene tanulnia, de az elő­adásokra nem jár. Persze, komoly érvei alig vannak. Pedig a munka­társaival való beszélgetések során gyakran találkozik olyan kérdések­kel, amelyekre nem tud kielégítő vá­laszt adni. Nyiltan meg kell monda­nunk, hogy az elvtársak bizonyos mértékig elkényelmesedtek. Ügy gondolják, hogy ma kisebb jelentő­sége van a politikai nevelőmunkának, mint régen, a felszabadulás előtt. Elég határozatokat hozni, úgyis meg­érti őket mindenki. Egyes tagok meg úgy vélik, hogy amit ők termé­szetesnek tartanak, azt más is érti. Ezek az elvtársak súlyosan tévednek. A nevelőmunkára, az agitációra is legalább olyan szükség van, mint régebben. Ugrásszerűen megnőtt a dolnozók politikai és általános mű­veltsége, érdeklődési köre. Választ várnak. Tegyük hozzá: kimerítő és gyors választ. Egyéni problémáikra és a világpolitika különféle kérdéseire is. Azt is figyelembe kell venni, mi­szerint pártunk minden tagjától el­várja, hogy odaadó, lelkiismeretes agitációs munkát végezzen, erősítse a párt tömegkapcsolatát, növelje a párt iránti bizalmat. Ehhez minde­nekelőtt széles politikai látókör kell, az, hogy a politikai eszméket ne csupán magyarázzák a fiataloknak, hanem le is fordítsák nekik a maguk nyelvére. Azelőtt a fiatal kommunis­tákat egy-egy idősebb elvtárs való­sággal kézen fogva vezette be a mozgalomba. Most is meg kel! bízni a legtapasztaltabb elvtársakat a bá­nyában, hogy mindegyikük neveljen maga mellett, — de éveken át — egy-egy fiatalt. Szerettesse meg velük a tanulást, a könyveket. A pártbizottságra bizony nagy felelősség és munka hárul, hogy a pártoktatás több mint félszáz főnyi hallgatóját tanulási törekvésében megfelelően segítse. Jelentőségében és nehézségeiben nem szabad eltú­lozni a feladatot, de lebecsülni sem szabad. Azoknak, akik itt-ott azt hangoztatják, hogy: „Nem kel! félni, csiná'.tuk már nemegyszer ezt a mun­kát, megcsináljuk az idén is" — csak annyiban van igazuk, hogy valóban készültek már a pártoktatás sikeres befejezésére, s az új megkezdésére. Beszélgessenek a tanulás tapaszta­latairól, elképzeléseiről, ki hol, mi­lyen fokon tud képzettségének meg­felelően a legjobban tanulni. Bizo­nyára javulni fog a következő év­ben a részvétel. Egészen más úton kell haladniuk, ha azt akarják, hogy több párttag és pártonkívüli fejlessze tudását. A pírtoktatás átszervezése helyes lépésnek bizonyult. Helytelen lenne azonban túlzott jelentőséget tulajdo­nítani az átszervezésnek. Ne tekint­sék csodaszernek, amely egy csapás­ra mindent megold. Az ideológiai munka elősegítheti és elő is kell, hogy segítse a bányászok és műszaki dolgozók jobb együttműködését, egy­más megbecsülését. Ez a viszony nem valami kifürkészhetetlen, a munka­feltételekkel össze nem függő, titok­zatos dolog. Nagyon is összefügg a való élettel. Jurinyi György vájárral, Tóth Ist­ván felvonó gépésszel és másokkal is beszélgettünk. Szóba került sok fontos dolog. Legtöbbjükben a pro­pagandisták értékes előadásai nyo­mán ébredt fel a felelősség az egész bánya munkájáért. Egy kicsit kese­rűen ezt mondták például a termelési értekezletekre: — „Egyszerűbb volna egy értekezletet gramofonlemezre felvenni és ezt minden alkalommal lejátszani, mert mindig csak ugyan­azt a nótát fújjuk, ugyanazokat a bajokat mondjuk el hónapról hónap­ra s az üzem vezetői alig segíte­nek." A bányászok szeme bizonyára a legképesebb arra, hogy a munka­feltételek, a gépesítés színvonalát felmérje, s a fogyatékosságokat meg­lássa. Jó lenne tehát, ha a gazda­sági vezetők is jobban megszívlelnék a pártoktatáson elmondottakat és helytállnának munkaterületükön, nem tűrnék, hogy négy ember mást se csináljon egész nap, mint a kisiklott csilléket a helyére emelgesse, mert a házilag készített váltók már nem f»lelnek meg a mai követelmények­nek, a bányaforgalomnak. A pártoktatás, a tanulás, az ideo­lógiai képzés szorosabb kapcsolata a gyakorlattal nem utolsósorban azt követeli, hogy a tanulás legyen harc­ra nevelés. Nem sokat ír az olyan „tudás", amely csak bemagolt téte­lekben jut kifejezésre s egyenesen károssá válik, ha ez a gyakorlati fel­adatok le%ecsülésével párosul. A pro­pagandamunkának, a pártoktatásnak a tanultak gyakorlati megvalósítá­sát kell segítenie a jövőben is. A pártbizottság feladata — még jobban mint eddig — ezeknek az igényeknek kielégítése. Erre megvan minden lehetőség. ERDŐSI EDE kulrúuzi A Cseh Kamarazenekar vendégszereplése A Cseh Kamarazenekar művészi lavai előadásukban érzelmi gazdag­^ magatartásának jellegzetes és na- sággal tolmácsolták a velencei mes­gyon értékes vonása, hogy az együt- ter sajátos, ma is eleven erővel ható I tes összhangba tudja hozni a régi költészetét. ' stílust a mai zenei közlésmód köve- Jirí Benda (1722—1795) B-dúr ' telményeivel. A régi mestereket lé- szimfóniája az est legsikerültebb ! nyegében zenetörténelmi hűséggel produkciói közé tartozott. Különö­; tolmácsolja, de nem kövesedik meg sen a mély emberi érzésektől átha­• az adott keretben. A kamaraegyüt- tott, feszültségteli középtétel jelen­! tes tagjai a ma művészei és művé- tett kiemelkedő perceket. Sajnála­; szetük a ma emberéhez szól. Fel- tos, hogy a kiváló cseh mester mü­• idézik a régi korok szellemét és le- vei oly ritkán kerülnek előadásra. ! vegőjét, de nem rekednek meg a Benda daljátékok, melodrámák, szo­! régieskedés béklyójában. Valószínű- náták mellett több mint harminc ; leg ez a kompozíció eredményezi, • hogy a stílashüség betartásával na­gyon élő és a mai ember érzésvilá­; gához közelálló zenei élményt nyúj­• tanak. Az együttes művészi vezetője, I Jozef Vlach kitűnő játékával, muzi­szimfóniát is komponált, de alkotása nagyjából kihullt a hangversenyélet általános anyagából. Mozart fiatalkori Divertimentója (K. 136.) nem jelentett fokozást. A mű kényes egyensúlya néhol in­; kalitásának erejével vezet és irá- gadozott, hajlékony eleganciája kissé - nyit. A zenekar viruló, [hangzása már a müsornyitó Vivaldi erősebb vonalú, napsugaras derűje egészséges kissé harsányabb volt a kelleténél. Befejezésül Dvorák E-dur Sze­• szimfóniában kibontakozott. Bratis- renádja hangzott el. A kamara­együttes őszinte muzsikáló kedv­vel, a beavatot­tak otthonosságá­val szólaltatta meg a bűbájos vonós­szerenád áttet­szően tiszta, zárt egységbe olvadó tételeit, amelyek­ből derű és tava­szi hangulat árad. A Cseh Kama­razenekar hang­versenye mindvé­gig lekötötte a hallgatóságot. Prágai vendégeink őszintén meleg ünneplésben ré­szesültek, amit a műsorba is beillő Zďár nad Sízavou-ban talállia tó meg a könyv múzeuma, ráadásokkal kö­I amelyet már ez évben több tízezren kerestek fel. E. B i- szöntek meg. 1 c a n felvételén híres renesz ánsz nyomtatványok és köny­vek. HAVAS MÄRTA A Természet és Társadalom nemzetközi száma Az évforduló jegyében Április havában a politikai" agitációs munka a katonai alakulatoknál is pár­tunk dicső évfordulójának jegyében folyt. Jó munkát végzett Hodonínban a Bartos tiszt vezette alakulati pártszervezetben működő agitációs törzs. Dj agitációs köz­pontjukat „A CSKP győzedelmes harcai­nak 40 éve" című kiállítással nyitják meg, s további gazdag programról is kel­lőképpen gondoskodnak. Előadássorozat­ban Ismertetik katonáinkkal pártunk di­cső múltját egészen napjainkig. Beszél­getéseket rendesnek továbbá a párt nem­zetvédelmi politikájáról, s ezekre meg­hívják az első Szovjetunióban alakult csehszlovák hadtest kommunistáit is, hogy eszmecserét folytathassanak velük Cpüi az új telep Tavaly a HrnSlarovcel Egységes Földmüvesszövetkezet igen megna­gyobbodott. -ok egyéni gazda válasz­totta a közös gazdálkodás útját. Hogy az állatállományt összpontosítani tud­ják, pajtákat építettek át istállók­nak. De így is.6 helyen telelt az ál­lomány. ami megnehezítette az ete­tők, fejők, takarmánykészítők munká­ját. A tagság elhatározta, hogy új is­tállókat épít. amit a télen el i* kez­dett s rövidesen fedél alá, helyez. Hasonló ütemben megy a korszerű sertésól építése is. Nem kell soká várni, hogy az állomány az új épü­letben nyerjen elhelyezést, ami meg­könnyíti az állatgondozók munkáját. Sebők Antal, Nitrianske Hrnčiarovce arról, miként kell folytatni a politikai munkát. Fiatal katonáink ily módon sokat tanulnak a tapasztalt, idősebb elvtársak­tól. KOLAJA JÄN tiszt. A családtagok is bekapcsolódtak A KOMÁRNÖI ÁLLAMI GAZDASÁG üzemrészlegein vasárnaponként sem szü­netel a munka. Egész családok kapcso­lódnak be a cukorrépa-egyeléš mielőbbi elvégzésébe. A Zlatná na Ostrove-i részle­gen Nagyvendégi Erzsébet szülei mutattak jó példát: édesapja, édesanyja vasárnap egész nap kint dolgozott a répaföldeken. Ez a példa a többleket is munkára ser­kentette és ennek köszönhető, hogy néhány nap alatt befejezik az egyelést. Czimer Lajos, Zlatná na Ostrove Szórakoztatták a falut Egy évi szünet után a Csemadok ho­kovcel szervezetének színlegyüttese új­ra elhatározta, hogy szinmüelöadéssal lepi meg a község dolgozóit. Gyerpál János kezdeményezésére Móricz Zsig­mond Sári bíró clmü színművére esett a választás. A színmű betanulása sok fáradsággal járt, mert a tavasz korai beköszöntése nagyon lekötötte a szerep­lőket, úgyhogy a próbákra fáradtan ér­keztek. Ennek ellenére a szereplők erős akarata győzött és a darabot sikerrel vitték színre. Eddig már kétszer játszot­ták Hokovcén a színművet. A szereplők közül kiemelkedett Gyerpál Jánosné, Kuncstál László, Gyerpál Gyula, Balázs Ferenc, Tatár Ferenc és Grác Ernő. A megérdemelt siker arra buzdította a sze­replőket, hogy a jól betanult színdarab­bal meglátogassák Skatina, Horné és Dolné Samarovce továbbá Chorvatice és Plášťovce községeket. Belányi János Hat szocialista ország népsze­rű tudományos lapjainak közös termékeként jelent meg új ma­gyarnyelvű folyóiratunk, a TER­MÉSZET ÉS TÁRSADALOM máju­si száma. Ez az ünnepi szám kon­cepciójával, tartalmával a prole­tár nemzetköziség szerény szim­bóluma. Hasábjai baráti országok közös tudományos és gazdasági erőfeszítéséről és testvéri együtt­működéséről tanúskodnak. A moszkvai Nauka i zsizny c. nép­szerű tudományos havilap például a pulkovői főcsillagvizsgáló intézet igazgatója, A .A. Mihajlov tudós cik­kével járult hozzá a nemzetközi szám összeállításához, A. A. Mihaj­lov írásában érdekes részleteket ta­lálunk a Hold láthatatlan oldalának fényképezéséről. Egy másik szovjet lap, a kijevi Nauka i zsittya tudo­mányos munkatársai az orvostudo­mány új, óriási lehetőségeiről — az atommal való sikeres gyógyítási kísérletekről — számolnak be. Egy gyakori betegség, az érelmeszesedés megelőzésére irányuló új tudomá­nyos kutatásokról ad hírt népszerű formában a magyarországi Élet és Tudomány cikke. Az ünnepi májusi szám célkitűzésének és összeállítá­sának alapgondolatát különösen ki­emeli a Természet és Társadalom hazai munkatársának, dr. Č. Amort­nak írása. A cikk a CSKP megalapí­tásának 40. évfordulója alkalmából szélesebb körökben eddig többé­kevésbé ismeretlen adatokat és kö­rülményeket idéz pártunk interna­cionalista tevékenységéről és sze­repléséről a múltban. A lengyelor­szági Wiedza i žycie c. testvérlap cikke pedig szocialista államaink mai együttműködésének és kölcsönös tá­mo-gatásának egyik nagyszerű gyü­mölcsét, a lengyel kénkombinátot mutatja be. Érdekes témákat vetnek föl a lap más hazai szerzőinek írásai is. Is­mert filozófusunk, A .Kolman akadé­mikus cikke a kibernetika széleskö­rű általános alkalmazásából eredő társadalmi problémákra hívja föl a figyelmet. O. Dub akadémikus a vízgazdálkodás múltjával s a víz­ellátással kapcsolatos világproblé­mákkal ismertet meg. R. Horák ku­bai tartózkodása alapján meleghan­gú írásban számol be a szabad Ku­ba életéről. Dr. Codr őrnagy cikke az ember világűrutazásának a tudo­mányok fejlődésére gyakorolt jelen­tőségét méri fel. A felsoroltakon kívül több külföl­di és hazai cikk nyújt még írásban és képben érdekes, hasznos ismere­teket, a lap fantasztikus elbeszélése pedig izgató olvasmány. A folyóirat igényes grafikai elrendezése jól szolgálja e népszerű ismeretterjesz­tő lap küldetését. A Természet és Társadalom májusi, nemzetközi szá­mának még egy érdekessége: lapjai kellemes szekfűillatot árasztanak. <F) NÖVELIK A TERMELÉST A POPRÁDI JÁRÁSBAN a harmadik öt­évei terv alatt 66 százalékkal növekszik az ipari termelés. Ezt főleg a műszaki fejlesztéssel akarják elérni. A švábovcei vasércbányákban főleg műszaki szervezési intézkedéseket fogana­tosítanak, s ezek segítségével mintegy 23 munkaerőt takarítanak meg. A poprá­di Tatra-vagongyárban ez Idő alatt több mint 64 műszaki intézkedést valósítanak meg. Ahol csak lehet, szaggatott hegesz­tést alkalmaznak, ami által évente 560 ezer koronát takarítanak meg, ugyanak­kor az évi tervet 230 ezer korona érték­ben szárnyalják túl. A matejovcei Tatrasmaltban a harmadik ötéves terv ideje alatt eszközölt műszaki fejlesztés •s a kUIönféle munkaszervezési intézke­dések valóra váltása 18 millió koronával növeli majd a termelést. A műszaki fej­lesztésben ' a svitl Kémiai Müfonalakkal Kísérletező Intézet ii részt vesz, mely több fajta új műanyag előállításán dol­gozik. Hasonló a helyzet a svitl Chemo­tvit Üzemben is, ahol 1965-ig több mint 200 műszaki-szervezési intézkedést haj­tanak végre. RUDOLF STRÝBAR, Košice. A LENINGRÁDI Sz. M. Kirov Színház világhírű balettegyüttese június 19-én meg­kezdi londoni vendégszereplését. A Iondonlak már most — amint azt felvételünk is bizonyítja — megrohanták a jengypénz tárakat. A képünkön látható balettimádók 72 órát sorakoztak, hogy boldog jegytulajdonosokká vállhassanak. (ČTK — Sport and Seneval felv.) ÜJ SZÓ 5 * 1961, május 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom