Új Szó, 1961. május (14. évfolyam, 120-150.szám)

1961-05-18 / 137. szám, csütörtök

fiz épületfa megtakarításának lehetőségei ÉPÍTKEZÉSEINKEN gyakran lehe- I össze. A Faipari Kísérleti Intézet I és igen könnyen kezelhetők. A No­tünk annak tanúi, hogy _ a dolgozók j újabban sikeresen fejlesztett és vák-féle egymásba tolható támfák ki­próbált k; vékony, vízálló ra- | vitelezése szintén igen ésszerű és gasztott falemezekből készített zsa- ] elterjesztésük az építkezéseken nagy luzást, amely kiválóan bevált kerek | m ennyiségű gömbfa megtakarítását A frankfurti állatkertbe erdekes példányt > szállítottak Thaiföldről, egy kétfejű kí- s gyót. A kígyó ma még aprócska, de na- S gyon gyorsan fejlődik Ingerlésre a kí- \ gyó mindkét feje reagál, közülük az S egyik teljesen önállóan, (ČTK — Keystone felvétele) A KÖZELJÖVŐBEN NYlLIK MEG a szovjet fővárosban a Kozmosz­pavilon, ahol bemutatják a Szovjet­uniónak a kozmikus térség tanulmá­nyozásában elért eredményeit. Köz­ponti helyre állítják ki azokat az eszközöket és tárgyakat, amelyek Jurij Gagarin első űrrepüléséről szá­molnak be. MÁJUS 28-A ÉS JŰNIUS 4-E KÖZÖTT ünnepi könyvhét lesz Magyarországon, amelyre 62 új művet jelentetnek meg < a magyar könyvkiadók 900 ezer példány- ? ban. A LEGOJABB DIVAT Tňkióban: az es­ernyő fogantyújába szerelt rádió. Anten­nája: az ernyő fémváza. HÉTFŐN, MÁJUS 15-én Hongkong egyik sűrűn lakott negyedében tűz ütött ki. 22 ember megégett és több mint 45 embert súlyos égési se­bekkel szállítottak kórházba. ÓRIÁSI SÖLELŐHELYEKET FEDEZTEK FEL az üzbég geológusok a Kuzulkum­sivatag déli részében. Az itt található só mennyisége csak csillagászati számmal fejezhető ki: 1 billió 700 "milliárd tonna. Ha ennyi sóból hegyet építenének, ma­gasabb lenne a Himalajánál. A MOSZKVAI OBRAZCOV BÁBSZÍN­HÁZ együttese nagy sikerrel vendégszere­pel Olaszországban. 7002 MILLIÓ KÖBMÉTER befoga­dóképességű mesterséges víztartályt létesítenek a szűzföldeken, amely 3000 km hosszúságú vízcsőnek fog vizet szolgáltatni. A mesterséges tó létesítéséhez harminc méteres föld­gátat építenek. 28 EZER GÉPKOCSIVEZETŐ VERSE-; NYEZ a baleset nélküli vezetésért, ame-, lyet 1961. január l-től a HESZ szerve­zett. ÖTVEN HALÁLOS ÁLDOZATA VAN a maláj földi C artíeron-fennsíkon történt földcsuszamlásnak. TÖBB. MINT SZÁZEZER HANGLE­MEZT gyártottak a Szovjetunióban Gagarin őrnagy hangjával A hang­lemezeket kivitelre készítették és hat nyelvre fordították le. KÖZÉP SZLOVÁKIÁBAN a harmadik öt-] éves tervben számos új. modern üzem, épül. 1961-ben megkezdődött a nagy 1 élelmiszerkombinát építése Rim Sobotán., A VASBETONT egy francia kertész J. Monier találta fel. A múlt század hatvanas éveiben saját szükségletére na­gyobb virágcserepeket és víztartályokat készített cementből, amelyekbe drótháló­zatot helyezett. SZÓFIÁBAN KIÁLLÍTÁST REN­DEZTEK Csehszlovákia' felszabadítá­sának 16, évfordulója tiszteletére. A képkiállításon Josef Lieslyr, fes­tőművész képeit állította ki a Bol- i gár Képzőművészeti Szövetség. A ki­állítást V. Sztajkov akadémikus nyitotta meg. A BRITISH MOZFUMBAN megtartott I leltározásnál megállapították, hogy az j időszámításunk előtti VIII. századból származó hat felbecsülhetetlen értékű ; szíriai kőszobor ismeretlen módon eltűnt. , LIPTOVSKÁ TF.i'l.lCKÁN úi cseppkőbar­langot fedeztek fel Ez már a második ilyen barlang és nem kétséges, hogy mindkét barlang összefügg. A kutató munkákat folytat iák A barlang felfedezői dr. Mikula, Láska mérnök és Kondula erdész. FENNÁLLÁSÁNAK 15. ÉVFORDU­LÖJÁT ünnepli a Német Demokrati­kus Köztársaságban a DEFA filmtár­saság. A DEFA első filmje a „Gyil­kosok közöttünk" a haladó világ leg­jobb filmalkotásai közé tartozik. AZ IDEI MOSZKVAI NEMZETKÖZI FILMFESZTIVÁLON Sophia- Loren, az is­mert olasz színésznő is részt vesz. a vasbetonvázak zsaluzásánál igen sok faanyagot fecserélnek el. Az ácsok elavult módszerek szerint ké­szítik a zsaluzást, azaz nem használ­ják ki hatékonyan a faanyagot sem a zsaluzásra, sem az azt alátámasztó támfákra, összehúzó rudakra stb. A deszkákból készített zsaluzás több­szörös felhasználása aránylag igen csekély. Az ilyen zsaluzás átlag csak két és félszer használható. Alacsony az ácsok munkatermelékenysége is, mivel az ilyen zsaluzás általában sok kétkezi munkát igényel. Kiszádolás, a zsaluzás eltávolítása közben sok fa megy tönkre, különösen azért, mert a deszkákat emeletekről is ledobják, nem tisztagatják meg és így rakják el, amiért hamarabb vállnak haszna­vehetetlenné az időjárás viszontag­ságai következtében. Hosszabb időn át végzett megfi­gyelések szerint az építkezés szín­helyén összeállított 1000 köbméternyi vasbetonvázra átlag 9000 köbméternyi zsaluzásra, vagyis 350 köbméter fára van szükség. (Az épületállvá­nyokon kívül.) Mindnyájan tudjuk, hogy hazánk­ban a fa kitermelése lényegesen meg­haladja a fásítást. Az építészet je­lentős részt vesz ezen valóban nem örvendetes helyzet kialakításában. Pártunk és kormányunk határozata értelmében 1970-ig kellő egyensúlyba kell, hoznunk a fa kitermelését és a fásítást. Emellett 1965-ig az 1957. évhez viszonyítva 30 százalékkal kell csökkennie a fa felhasználásának. E fontos feladat teljesítése érdeké­ben feltétlenül szükséges, hogy az építkezéseken állandóan csökkentsék a fa, de különösen a betonozásnál zsaluzásra használt fa szükségletét. A DESZKÁBÓL készített zsaluzás teljesen nem nélkülözhető az építé­szetben, azonban lényegesen kor­látozható új technológiai eljárások alkalmazásával és az előregyártott elemek elterjesztésével. Például a seredi híd építői a pilléreket lég­telenített .betonból készített előre­gyártott lemezekkel borították be. Ezek a lemezek helyettesítették a zsa­luzást. Másutt keményfarostból ké­szített lemezeket használtak kerek oszlopok zsaluzására. Ezek a fahul­ladékból sajtolt lemezek' hajlíthatok, megfelelő átmérőjű hengerekké ra­gaszthatók össze s a betonozás után ott hagyják az oszlopon. Azután be­festik felületüket. A kerek oszlopok betonozására igen előnyösen hasz­nálhatók azbeszt-cementcsövek is, amelyeket hosszában kettéfűrészel­nek és azután fémkapcsokkal húznak oszlopok betonozására. A zsaluzásra használt anyag vá­lasztéka nagyobb lett a préselt fa­lemezek alkalmazásával, amelyeket az egyenes felületek, különösen a fe­dőlapok, alap és támfalak stb. zsalu­zására használnak. Ezeket a faleme­zeket 120x120 cm nagyságban készí­tik. Csekély súlyukkal lehetővé te­szik a zsaluzás gyors és könnyű el­készítését. A betonréteg felülete ki­szádolás után teljesen sima, úgy­hogy nem szükséges a beton vako­lása. E lemezek felhasználásának le­hetősége csaknem 40-szer akkora, mint a deszkáé. A vízálló falemezek kiválá tulajdonságai úgy növelhetők, ha felületüket bakelitgyantával be­vont papírral borítják be. Építke­zéseinken, sajnos, nem bannak elég­gé gazdaságosan ezekkel a vízálló falemezekkel, amelyek különösen a helytelen kezelés és gondozás kö­vetkeztében nem érik el a feltétele­zett használhatóságot. Ezeket a fa­lemezeket rendesen meg kell tiszto­gatni és elrakni, óvatosan kiszádolni s nem szabad őket nagy magasság­ból ledobálni. Építészeti dolgozóink aronban nincsenek megelégedve mi­nőségükkel, mert gyakran előfordul, hogy néhányszoros használat után szétválnak a falemezek, s ezért a žarnovicai Preglejka- és zvolení Bu­cina-üzemben tökéletesíteni kellene a lemezek összeragasztásának tech­nológiáját. A ČESKÉ BUDÉJOVICE-1 Magasépít­kezési Vállalat és a prágai Arma­beton Vállalat dolgozói haladó irány­zatú s gazdaságos módszereket al­kalmazva vázás építkezéseken, igen sikeresen használták a vízálló fale­mezeket. Az ablakok fölötti faleme­zes zsaluzás és a födémlemezek alá­támasztására egymásba tolható acél­gyámoszlopokat és támfákat hasz­náltak. Az ablakok fölötti zsaluzást egyrészt acélkampókkal rögzítették, másrészt kapocsfákkal és oldaldesz­kákkal támasztották a falakhoz. En­nek a sok előnyt nyújtó módszerek­nek további vasbetonvázas építkezé­seken is el kellene terjednie. Az egy­másba tolható gyámoszlopok közül legjobban váltak be az Armabeton tervei alapján készített AB típusú oszlopok. Aránylag csekély a súlyuk, és egyben a zsaluzással összefüggő munka termelékenységének növelését eredményezi. Egyelőre csak a prágai Stavokonstrukce — üzemben készí­tenek ilyen gyámoszlopokat és gyám­fákat. Szlovákiában már 1961-ben igényeltek összesen 25 kilométernyi egymásba tolható gyámoszlopot és 35 000 gyámfát. Gyakori és gyors felhasználhatósá­gával az ún. légmentesített zsaluzás nyújt — ami a gazdaságosságot il­leti — igen nagy előnyt. Ez a mód­szer gyakorlatilag lehetővé teszi, hogy egy-egy zsaluzást egy óra le­forgása alatt további oszlopnál hasz­nálhassanak —, vagyis az adott épít­kezésen egy zsaluzás csaknem nyolc­szor használható egy műszak alatt. Ezért kiválóak az e zsaluzással elért gazdasági eredmények. A bratislavai Magasépítészeti Vállalat e téren szer­zett értékes tapasztalatok alapján további vállalatok, például a žilinai Magasépítészeti Vállalat és a brati­slavai Priemstav sikeresen próbálta ki az említett zsaluzási módszert. AZ ÉPÍTÉSZETI vállalatoknak ma már sok lehetőségük van nagy meny­nyiségű épületfa megtakarítására. Ennek ellenére annak vagyunk tanúi, hogy sok építkezésen nem bánnak gazdaságosan ezzel az értékes anyag­gal. Ezért szükséges az egyes válla latokban szerzett jó tapasztalatok minél előbbi és minél hathatósabb el­terjesztése. Ennek érdekében azonban biztosítanunk kell a nagy megtaka rításokat lehetővé tevő új zsaluzási elemek tömeges gyártását. . Lubor Hottmar, mérnök Hideghullám Európában A hét elején északnyugati irány­ból Közép-Európába áramló hideg, északsarki levegő hatása következ­tében Szlovákiában is csökkent a hőmérséklet és állandó változékony­ság jellemző az időjárásra. A Balti­tenger fölötti térségben átnedvese­dett északsarki légáramlat sok he­lyütt futóesőket és a délutáni órák­ban helyenként zivatarokat okozott, úgyhogy igen aránytalan volt a csa­padék mennyisége. Míg a síkságokon s az alacsonyabb fekvésű helyeken gyakoriak voltak az esők, a hegyek­ben havazott. A Chopokot és a Lom­nici csúcsot, ahol mínusz 5, illetve mínusz 8 fokig süllyedt a levegő hőmérséklete, 5—8 cm vastagságú hótakaró borítja. A levegő nemcsak Nyugat- és Kö­zép-Európában hűlt le, hanem a Bal­kán-félszigeten is. Az északsarki hideg levegő beáramlása következ­tében fennáll az éjjeli fagyok ve­szélye, ami ellen különösen a szőlő­termelőknek kell védekezniük, hogy megóvják a termést. E napokban magas légnyomás jel­lemző az időjárásra. E magas lég­nyomás, melynek közepe az Anglia fölötti légitérben van, idővel tovább terjed az európai szárazföld irá­nyában. Elülső szegélyéről még a legközelebbi napokban is hideg északsarki levegő áramlik hazánk te­rületére. Ennek következtében a hét végén is változékony lesz az időjá­rás, helyenként futóesőkkel és több­nyire 10—15 C fok nappali hőmér­séklettel. Felhőtlen és szélmentes éjszakákon talajmenti fagyok várha­tók az alacsonyabb fekvésű helye­ken is. A jövő hét első felében elő­reláthatólag állandósul az időjárás és napközben eleinte enyhén, a hét közepén s második felében pedig mindjobban felmelegszik a levegő is. A jövő hét elején azonban még mindig számíthatunk éjjeli fagyokra. P. F. Jobban, mint a múlt esztendőben... A čakanovcei szövetkezetesek a múlt esztendőben hat hektáron termesztettek cukorrépát. A növény ápolásával azonban vajmi keveset törődtek. A szövetkezet emiatt alig 125 mázsa termést takarított be egy hektárról. Csak örülni lehat annak, hogy a čaka­novceiek a múlt hibáiból tanultak. Az idén már határidőben — járási mére­tekben is — az elsők között vetették el a cukorrépát, s május első felében meg is sarabolták. — Olyan cukorrépa, mint a miénk, ke­vés helyen van — mondotta Babic elv a sarabolás után megkapáljuk a növényt, s ezzel egyidőben végezzük el az egye­lést is. A cukorrépa növekedésének ser­kentése céljából műtrágyalét alkalmazunk. Ezt követően még kétszer kapáljuk meg a nyáron. A rovarok ellen is védekezünk. A terv szerint Čakanovcén 300 mázsa cukorrépatermést kell elérni egy hektá­ron. Az agronómus azonban annnak a vé­leményének adott kifejezést, hogy a szö­vetkezet tagságának megváltozott mun­kaerkölcse, az említettnél még 'szeob eredményt biztosít. Csaba Zoltán, Radzovce társ szövetkezeti agronómus. Tíz nappal Humiiimiii;iiii!HHiiimiimiM!i!!miMm!iimmmim!!im!i;iiimiMiim TANYAI EMBEREK...? mm Még nem is olyan régen volt, ami­kor egyik vagy másik, de talán va­lamennyi tanya lakóiról megvolt a környékbeliek különvéleménye. Nem a zsírosparasztok tágas tanyáira gon­dolok, hanem a nagy uradalmi bir­tokok bérestanyáira. Az ilyen tanyák fogalmához mindig hozzátartozott a kulturális elmaradottságról, meg... de minek is soro'ni a sok tanyai ve­lejáróról az olyan emberek elképze­lését, akik — ha csak egy kevéssel is — de emberségesebben élhettek. Mert még a szegényparasztok szoba­konyhás agyagpadlős lakása is kultu­ráltabb életfeltételeket jelentett a béreslakások nyújtotta lehetőségek­nél. Csak a fiatalabb nemzedék előtt ismeretlen, hogy az ilyen cseléd­házakban az udvarról nyíló konyhá­ból három, de nem ritkán négy bé­reslakásba nyílott az ajtó. Az egy közös konyhán három, négy család osztozkodhatott, veszekedhetett, s a 3—4 mindenes „szobában" éjjelen­ként 25—30 ember szorongott, éhe­zett — élte a tanyai emberek éle­tét. Nem kedélyvidámító dolog a múlt eme embertelen emlékeinek idézge­tése. Jókora adag düh szorul az em­berbe, ha a bérestanyák jutnak az eszébe. Ha azonban szembetalálko­zunk a régi tanyalakók új világával, akkor a látottak minden bizonnyal megörvendeztetik az embert. A közelmúltban Fejszéstanyán nyí­lott alkalmam egy ilyen találkozásra. Persze most már nem illik rá a ta­nya kifejezés és a helybeliek joggal megsértődnének, mert csaknem a felismerhetetlenségig megváltozott itt minden. Az új manzárdtetős há­zak mellett már csak terpeszkedik, de nem büszkélkedik a régi intézői kastély, hiszen ezek az újak a kas­télynál jóval tágasabb ablakokkal mosolyognak az űjarcú emberekre. S vajon a régi cselédházak eltűn­tek-e? Dehogy. Megvannak, csak éppen más célt szolgálnak, mint an­nak idején. Raktárnak, egy kis át­alakítással, még egészen jól meg­felelnek. Az üzlet is ott kapott he­lyet (valamikor az sem volt a ta­nyán). Iskolájuk is van, pedig most már könnyebb lenne megközelíteni a szomszéd falut, új út épült. Fil­met rendszeresen vetítenek, a szín­játszó-csoport is kitesz magáért egy­egy új darabbal. Szóval a kultúra betört a „tanyá­ra". El ne felejtsem, a fejőgulyá­sokból, etetőkből, traktorosokból olyan zenekart szerveztek, hogy azoknak már nagyon sokat tapsolt a környék. Ki ne lenne kíváncsi, hogy ennyi szemre tetszetős dolog mellett mi­lyenek az eredmények a termelés­ben, hogyan viszonyulnak az egy­kori cselédek, azok gyermekei és unokái az új problémákhoz, mit tesz­nek a gazdaság előtt álló feladatok megvalósításáért. Az igazgatóságon Kráľovský Chlmecen, az igazgató­ságon elmondtak egyet mást a gaz­daság feladatairól, problémáiról, öt üzemrészleg tartozik a 2095 hektá­ros szántóterületű gazdasághoz, ösz­szesen több mint 5000 sertést tarta­nak, a szarvasmarhából 100 hektár mezőgazdasági területre 62 darab jut, ennek csaknem fele tehén. A juh­és a baromfitenyésztés kelet-szlo­vákiai viszonylatban szintén magas színvonalú. Érdemes megjegyezni, hogy ebben az országrészben a 100 hektárra eső állatsűrűség a negyve­net sem éri el, sertésből kevés he­lyen jut 100 hektárra 100 darab. Aránylag tehát nehéz feladat elé állította a helmeci gazdaságot a régi állami gazdaság területi átcsoporto­sítása. Ezen az öt részlegen maradt a legtöbb állat, pedig takarmányból éppen ők kezdték a leggyengébb alapokkal az idei gazdasági évet. Már az első pillanatban tapasztalhattam, hogy van probléma, gond bőven, hi­szen az állam iránti kötelezettség­nek mind húsból, mind tejből hiány­talanul eleget akarnak tenni. Csak­hát a takarmány. Az okozott hosszú időn át legtöbb fejtörést. Akárhogy számolták a fehérje és keményítő­értéket, annyi csak nem akart ösz­szegyűlni, hogy kiteljen belőle a szükséges hús és tejmennyiség. Va­lamit tehát tenni keHett. Tettek is. Legelőször azt, hogy va­lamennyi üzemrészleg takarmányát a központi takarmányelosztóra bíz­ták. így például Vajkovcéről a fe­hérjedús hereszéna nagyobb részét elszállították azokra a részlegekre, ahol a tejtermeléshez éppen a fe­hérjeérték hiányzott legjobban. Le­lesről répát adnak Fejszésre, mert a sertések etetéséhez nagy szükség van minden keményítőegységre, ré­pával is pótolhatják az erőtakar­mányból hiányzó mennyiség bizonyos részét. Szóval mind az öt részlegen egyen­lő feltételeket teremtettek a terme­léshez a takarmányok ilyen elosztá­sával. De ezzel még nem fejeződött be a további út keresése, a takar­mányok leggazdaságosabb felhaszná­lási módjának megtalálása, Rátér­tek a takarmányok élesztősítésére, ízesítésére. Ugyanakkor az egyenlő feltételek biztosítása mellett az üze­mi pártszervezet és az egész üzem vezetősége nagy súlyt helyez a szo­cialista munkaverseny kibontakozta­tására, mind az egyes részlegek, mind a részlegeken belül az egyes dolgozók között. Meg is indult a ne­mes vetélkedés, főképp a tejterme­lésben, mert a csizma itt szorított legjobban. Az eredmény, ha a rész­legek között kialakított egyenlő ter­melési feltételeket vesszük figyelem­be, eléggé elütő. — Hiszen a pri­beníki és vajkovcei részlegen alig 5 liter körül mozog a napi tejhozam tehenenként. Fejszésen pedig már a 7 litert közelítgetik. Ez pedig a gaz­VERES BÄCSI A LEGJOBB FEJŐ daság szempontjából nem egyszerű mindennapi dolog, mert a tehenek­nek csaknem felét éppen a fejszősi részlegen helyezték el. Hogy miből táplálkozik a fejszésl igyekezet? Helyszíni szemle Az állattenyésztés fejlesztésének gondja-baja jelenleg a részleg állat­tenyésztési felelősére és természete­sen az állatgondozókra hárul. Igaz, a jövőt illetően a növénytermesztők is nagyon fontos szerepet töltene-k be ezen a téren, — ugyanis a gaz­daságnak ez a részlege nemcsak az ŰJ SZÖ 4 * 1961. május 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom