Új Szó, 1961. május (14. évfolyam, 120-150.szám)

1961-05-15 / 134. szám, hétfő

A párt dicső történetéből tanulunk (Folytatás az 1. oldalról uralma, lényegesen szűkebbek lettek a munkásosztályra gyakorolt burzsoá ideológiai befolyás lehetőségei Is. A párt megalakulása megtörte a burzsoázia monopóliumát a dolgozó parasztság befolyásolásában, lerakta a munkás-paraszt szövetség alapját, mert ez a proletárdiktatúra egyik fö támasza és ma szocialista társadalmunk alapja. A párt megalakulása a népeinket egymás ellen uszító burzsoá nacionalista politika leverésének kezdetét jelentette, lerakta a nemzetiségi problémák lenini megoldásának alapját hazánkban, hogy ezzel népeink egyenjogú, szabad fejlődését és testvéri egységét szolgálja. A CSKP lett az egyetlen párt, mely a Csehszlovák Köztársaság nemzeteinek és nemzetiségeinek legöntudatosabb tagjait egyesítette soraiban és a burzsoázia nemzetiségi uszításaival szembe állította a cseh, a szlovák, a magyar, az ukrán és a német proletariátus egységfrontját. A forradalmi párt megalakulása önmagában még nem volt. elegendő a proletáriátus győzelmének biztosításához. A párt tömegpártként alakult meg. Felvette soraiba a volt Szociáldemokrata Párt tagjainak többségét. Velük együtt egészségtelen opportunista nézetek is behatoltak a pártba. Ezért a pártnak kezdettől fogva harcolnia kellett a helytelen, egyleti irányzatok ellen, az opportunista hibák kiküszöböléséért, a párt előkészítéséért a Forradalmi cselekvésre. Ebben kezdettől fogva nagy segítséget kapott a Kommunista Internaclonálétól. E szempontból nagy Jelentőségük van a CSKP II. kongresszusa egyes határozatainak, főként a nemzetiségi kérdésben, a munkás-paraszt szövetség kérdésében, a szakszervezeti egységről, valamint a helyi csoportoknak üzemi sejtekbe való áthelyezéséről szóló határozatának. A CSKP II. kongresszusa a nemzetiségi kérdésről hozott határozatában a Kommunista Internacionálé irányelveiből kiindulva elvetette az úgynevezett csehszlovák nemzetről hirdetett csaló polgári elméletet, mellyel a cseh burzsoázia KárpátUkrajna, Szlovákia és a nemzeti kisebbségek félgyarmati jellegű kizsákmányolását és politikai elnyomását álcázta. A kongresszus ugyanakkor rámutatott, hogy az elnyomott népek nemzeti felszabadító harcának és a proletáriátus osztályharcának egybekapcsolása legyen a CSKP nemzetiségi politikájának vezérfonala. Szlovákiában szervesen egybe kellett illeszteni a szociális felszabadulásért vívott harcot a nemzeti felszabadulásért folytatott küzdelemmel. Ebben a szellemben küzdöttek a szlovákiai kommunistákkal együtt a csehországi munkások is a szlovák nép jogaiért, szociális helyzetének megjavításáért, s a szlovák nemzet önrendelkezésének jelszava a CSKP egyik legfőbb jelszava volt. Jelentősen megerősödött a munkásosztály internacionalizmusa és közös harca. Ez pártunk további fejlődésében és harcában is szembetűnően megnyilvánult. A közös sztrájkok, tüntetések, az üzemekben, az utcákon, a sajtóban, a parlamentben, a bírósági tárgyalótermekben, a burzsoázia börtöneiben folytatott küzdelmek a cseh és a szlovák munkásosztály, valamint a Csehszlovák Köztársaságban élő többi nemzetiségek proletár szolidaritásának emlékezetes eseményei lettek. A košutyi, holiči, telgárti, pohorelai, polomkai sortűzek és más szlovákiai helységekben munkásokra leadott sortűzek a felháborodás hullámát váltották ki az egész köztársaságban, mint amikor Duchcovnál, Radostínban és más csehországi helységekben tüzeltek a munkásokra. Pártunk történetébe örök időkre beíródott, hogy éppen a cseh kommunisták, Gottwald, Šverma. Fučik, Urx, Jilemnický és a többi elvtársak emelték a legélesebb vádat a cseh burzsoázia ellen, azok ellen, akik vétkesek voltak Szlovákia szociális nyomorában, osztály- és nemzetiségi elnyomatásában. A CSKP II. kongresszusával — még a Bubník vezette, renegát csoport 1925. évi kizárásával — sem ért véget a harc. A likvidátorok megalkuvó passzivitása miatt akkor sok helyes párthatározat még nem tudott kellőképpen érvényesülni az életben. így edződött és fejlődött a párt tevékenységének egész időszaka alatt az opportunisták és a trockisták elleni további harcokban. Bacllek elvtárs beszéde további részében elemezte a pártban megnyilvánuló összes opportunista és szektás irányzatok elleni harc kibontakozását, majd folytatta: A CSKP V. kongresszusa a pártpolitika legalapvetőbb stratégiai és taktikai kérdéseinek megoldásán kívül azért is óriási jelentőségű, mert helyesen és következetesen marxilenini módon értelmezte és kezelte a nemzetiségi kérdés megoldását a párt szlovákiai politikájában. Mint tudjuk a nemzetiségi politikát illetően azelőtt Szlovákiában különféle helytelen nézetek merültek fel, melyek korántsem biztosították a párttjj SZÖ 296 ír 1961. május 12, politika lenini érvényesítését. A párt szlovákiai politikájában egyrészt közömbösség nyilvánult meg a nemzetiségi kérdés megoldása iránt, ami lehetővé tette a reakciónak, hogy népámítóan saját reakciós céljaira, fajgyűlölet felszítására használja ki a nemzetiségi problémákat. Másrészt a pártban csehellenes jellegű burzsoá nacionalista elemek is megnyilatkoztak, különösen Zilinán és Banská Bystricán és konkrét képviselőjük a renegát Verčík volt. Ezekre az elhajlásokra jellemző az 1926-ban kiadott „Takarítsátok ki Szlovákiát!" brosúrában kitűzött nacionalista jelszó, mely taktikailag nem a szlovák nemzet megsegítésére a cseh munkásosztály szolidaritására, támaszkodott, hanem egy kalap alá vette a cseh proletariátust és a cseh burzsoáziát. A kommunista párt soraiban feltűnő opportunizmus felszámolásával egyidejűleg az 1929—1930-as években a párt bolsevizálásáért folytatott küzdelemben a nemzeti kérdésben megnyilvánult elhajlásokat is felszámolták. Amikor Gottwald elvtárs a párt vezetőségébe került, a nemzetiségi kérdésben is világos irányt mutattak. 1930. január 18-án és 19-én Zilinában szlovákiai pártkonferenciát rendeztek, melyen Klement Gottwald elvtárs is részt vett. Ez az értekezlet megvitatta a CSKP KB 1930. január 5-i és 6-i fontos határozatait a párt bolsevizálása ütemének meggyorsításáról és ennek szervezeti feltételeiről. A žilinai értekezlet a nem kielégítő szlovákiai helyzetről is tárgyalt és elhatározta, hogy megszünteti az eddigi kerületi vezetőségeket és megalakítja a CSKP szlovákiai vezetőségét. Ezt a szlovákiai vezetőséget, melynek a párt legkiválóbb szlovák, magyar és ukrán nemzetiségű harcosai lettek a tagjai, első ízben az 1930. évi žilinai konferencián választották meg, a következő években pedig a szlovákiai konferenciákon választották. A CSKP szlovákiai vezetőségének tevékenysége kezdetén Dolanský elvtárs, a CSKP KB politikai irodájának tagja segített. A párt Szlovákiában szervezetileg 9—10 területre oszlott, melyeknek élén párttitkárok vezette területi választott szervek álltak. A Pravda, a Ludovy denník és a Slovenské zvesti fokozatosan a CSKP sajtószervei lettek. A CSKP szlovákiai vezetősége a harmincas években nagyon jelentős szerepet játszott a proletár nemzetköziségért és pártunk egységéért folytatott küzdelemben. Viszonyaink közepette megalakulásában érvényesül a demokratikus centralizmus elve, mely szervesen egybekapcsolódik a párt bolsevik alapelveinek érvényesítéséért folytatott küzdelemmel, így a CSKP gottwaldi vezetésének hatására Szlovákiában is fordulat állt be a tömegpolitikai munkában, és a párt még következetesebben érvényesítette a nemzetiségi politika helyes marxi-lenini megoldását. A párt növekedésével és szilárdulásával, kádereinek fejlődésével párhuzamosan fokozatosan kidolgozta Szlovákia alapvető politikai, gazdasági, szociális, kulturális problémáinak komplex és tömör megoldását, amit később a CSKP 1937. évi Banská Bystrica-i szlovákiai értekezlete foglalt össze és terjesztett népünk elé. A CSKP szlovákiai vezetősége végrehajtotta a CSKP KB határozatalt Szlovákia területén, harcra szervezte a szlovákiai proletariátust, a szlovák, magyar és ukrán dolgozókat a kizsákmányolók, a nyomor, az éhség és a munkanélküliség. a nemzetiségi elnyomás és a ludák szeparatizmus, a burzsoá nacionalista ideológia és a nemzeti közömbösség ellen, a cseh és szlovák dolgozó nép megbonthatatlan testvéri egységéért, a köztársaság megvédéséért a fasizmussal szemben. A CSKP szlovákiai vezetősége akkor kezdte meg tevékenységét, amikor már befejeződött a kapitalizmus ideiglenes, átmeneti jellegű stabilizálódása és elkövetkezett a mély gazdasági válság időszaka. A tőkések heti 2—4 napra korlátozták az üzemekben a munkát, szaporodott a munkanélküliek száma. A munkaidő korlátozása a bérek és a fizetések csökkenésével párosult. A gazdasági válság 1933-ban kulminált, akkor 910 ezer munkanélküli volt Csehszlovákiában. A CSKP a nagy néptömegek élére állt és irányította, vezette tömegmozgalmukat. A burzsoá kormány abban az időben mindenképpen korlátozta a munkások jogait, betiltotta a nyilvános beszédeket, elkobozta a folyóiratokat, bebörtönöztette a párt számos aktív funkcionáriusát. A munkanélküliek munkát — kenyeret jelszóval hatalmas tüntetéseket és éhségfelvonulásokat renleztek, melyeken a foglalkoztatott munkások is részt vettek. Heves összecsapásokra került sor a csendőrség, a rendőrség és a dolgozók között. A párt kemény küzdelmeket vívott és sztrájkokat szervezett a munkaidő korlátozása és a bérek leszállítása ellen. A nagy harcok közül megemlíthetjük az 1932. évi mosti bánvá»s7trá.|kot, az Ostrava-vidéki sztrájkokat és a cseh országrészekben lefolyt további számos sztrájkot. A sztrájkhullám Szlovákiában is elterjedt. Bacílek elvtárs beszédében megemlítette a bratislavai, trnavai, žilinai, podbrezovai s más nagyszabású szlovákiai sztrájkokat, melyekben ezrek vettek részt a párt és a vörös szakszervezetek szervezésével. Ecsetelte a gazdasági válság súlyos következményeit a városi középrétegek és a falusi lakosság életében: Megállapította: Csehszlovákia Kommunista Pártja a munkás-paraszt szövetséget szilárdítva a köztársaság egyetlen pártja volt, mely rettenthetetlenül és következetesen síkra szállt a parasztok védelmében, s a végrehajtások elleni harcra mozgósította üzemi és falusi szervezeteinket. A párt harca a végrehajtók ellen győzelemmel végződött, a végrehajtásokat kormányrendelettel beszüntették. így érvényesült a munkás-paraszt szövetség lenini politikája a parasztok konkrét megsegítéséért. Bacílek elvtárs beszéde további részében a köztársaság fasiszta veszélyeztetése idején és az illegalitás idején végzett pártmunkát elemezte. A müncheni diktátum és a Csehszlovák Köztársaság feldarabolása után a pártnak illegalitásba kellett vonulnia és szervezeti irányítását módosítania kellett az illegális munka feltételeihez. Miután Szlovákiát erőszakosan elszakították Csehországtól, a CSKP KB határozata alapján felvette a Szlovákia Kommunista Pártja elnevezését, a szlovákiai vezetőség pedig Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága elnevezést. Am továbbra is szerves része maradt az egységes CSKP-nak. A nehéz illegális munka, az új helyzet viszonyai között új feladatokat teljesítve folytatta a régi szlovákiai vezetőség tevékenységét és követte a CSKP illegális Központi Bizottságának politikai irányvonalát. Szlovákia Kommunista Pártja a megszállás idején sem szűnt meg az egységes CSKP szerves része lenni, bár lehetetlen volt Szlovákia és .a cseh országrészek között a rendszeres kapcsolat. A CSKP moszkvai vezetősége a fasiszta uralom és a nemzeti felszabadító harc, különösen pedig a Szlovák Nemzeti Felkelés idején rádió útján és úgy irányította a párt szlovákiai tevékenységét, hogy a párt egységes politikájának biztosítása céljából Szlovákiába küldte a vezető elvtársakat. A mai ünnepség alkalmából meg kell említenünk még egy rendkívül fontos tényt: Pártunk negyven évi tevékenységét hűsége jellemzi a nagy Szovjetunióhoz és kommunista pártjához. A szovjet nép felszabadított minket, a Szovjetunió segít bennünket népünk boldog életének megteremtésében. Bacílek elvtárs ezután a felszabadulás utáni időkről beszélt, s kiemelte a testvéri cseh munkásosztály erejének és politikai súlyának, a CSKP vezető szerepének felbecsülhetetlen jelentőségét államunkban. Rámutatott a szlovákiai reakció bomlasztó üzelmeire, egységbontó törekvéseire. A csehszlovák munkásosztály februári győzelme, a CSKP vezető szerepének megszilárdulása az államban és a közös cél, a szocializmus felépítése megteremtette a CSKP és az SZLKP kapcsolatai szervezeti rendezésének feltételeit is. Pártunk nemzetközi egységének megszilárdításában, a munkásosztály politikai egységének megszilárdításában jelentős lépés volt a burzsoá nacionalista csoport leleplezése, eszmei leverése és felszámolása. Pártunk szilárd eszmei, politikai és szervezeti egységének jelentőségét növelte az a tény, hogy a CSKP 1948 után az egységes szocialista gazdaság építésének és a mezőgazdaság szocializálásának útjára lépett. A CSKP egységes politikájának, az egységes gazdasági tervnek következetes érvényesítése a köztársaság egész területén lehetővé tette Szlovákia alapvető problémáinak gyors megoldását — gazdasági és kulturális elmaradottságának megszüntetését is. így tehát ténylegesen s nem formálisan oldódik meg a csehek és szlovákok nemzeti egyenjogúsítása, s az egyenjogúság szellemében biztosítjuk a magyar és ukrán nemzetiségű lakosság fejlődését Is. A nemzetiségi kérdés ilyen megoldása teljesen megfelel a nemzetiségi politika lenini elveinek, megszilárdítja népünk erkölcsi-politikai egységét, nemzeteink egységét és testvériségét. Ma, a CSKP megalakulásának 40. évfordulóján újra tudatosítjuk, hogy népeink megbonthatatlan egysége annak eredményeképpen jött létre, hogy megfosztottuk a burzsoáziát politikai és gazdasági hatalmától, majd felszámoltuk az összes kizsákmányoló osztályokat, melyek önző érdekekből védték a nemzeti elnyomás, kizsákmányolás és uszítás rendszerét. * * * A burzsoázia legyőzése után a CSKPra a szocialista társadalom felépítésének történelmi feladata hárult A szocializmus (elépítése megkövetelte, hogy a meglevő ipar szocialista átalakításával, valamint új üzemek, főként nehézipari és nehézgépipari üzemek építésével erős anyagiműszaki bázist teremtsünk. A párt az ötéves tervekben oldotta meg ezt az alapvető feladatot. Bacílek elvtárs beszéA Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége Bratislavában fFoIvtitü* az L oldalról) a városnegyedben. Brezsnyev elvtárs kíséretével megszemléli az egyik épületet, melyet a hét végén adnak áfc rendeltetésének. A szovjet küldöttség városszemléje során a Februári Győzelem utcán köt ki. Meghallgatták az építkezési szakember magyarázatát, s megte^ kintik az új munkamódszerrel, öntöttbetonból készülő háztömböket. Délben kedves vendégeink a Szlovák írószövetség budmerleei otthonát ban tesznek látogatást. A díszebéden Karol Bacílek elvtárs mond pohárköszöntőt, és szavai a csehszlovák-szovjet barátság jelentőségét' hangsúlyozzák. A szovjet pártküldöttség este részt vett Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ünnepi ülésén, melyet Csehszlovákia Kommunista Pártja fennállásának 40. évfordulója tiszteletére rendeztek a bratislavai Nemzeti Színházban. (Tudósítónktól.) A Lengyel Egyesült Munkáspárt küldöttsége visszatért hazájába (ČTK) - A Lengyel Egyesült Munkáspárt küldöttsége - Aleksander Zawadski, a LEMP KB politikai irodájának tagja, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke és Ostap DIuski,, a LEMP KB tagja, — mely részt vett Csehszlovákia Kommunista Pártja megalapítása 40. évfordulójának ünnepségein, vasárnap, május 14-én Prágából Lengyelországba utazott. A küldöttségtől Antonín Novotný, a CSKP KB első titkára köztársaságunk elnöke, Jaromír Dolanský, Zdenék Fierlinger, Václav Kopecký és Ľudmila Jankovcová, a CSKP KB politikai irodájának tagjai és póttagjai, Alexander Dubček és Vladimír Koucký, a CSKP KB titkára, Antonín Krček, a CSKP prágai városi bizottságának vezető titkára, a CSKP KB osztályvezetői, a kormánynak és a Nemzetgyűlés elnökségének tagjai búcsúztak a csehszlovák és lengyel állami lobogókkal feldíszített ruzynéi repülőtéren. Franciszek Mazur nagykövet vezetésével jelen voltak a Lengyel Népköztársaság prágai nagykövetségének tagjai is. Pionírok piros rózsacsokrokat nyújtottak át a kedves lengyel vendégeknek. A Lengyel Egyesült Munkáspárt küldöttségének tagjai, akiket a repülőtéren egybegyűlt prágaiak lelkesen üdvözöltek, szívélyesen elbúcsúztak Antonín Novotný elvtárstól s pártunk és kormányunk további képviselőitől és röviddel fél tíz után különrepülőgéppel Varsóba utaztak. Franciaország és Németország Kommunista Pártjának küldöttsége a kelet-szlovákiai kerületben (ČTK) — Franciaország és Németország testvéri kommunista pártjának küldöttségei, melyek részt vesznek a CSKP megalapítása 40. évfordulójának ünnepségein, vasárnap, május 14-én néhány napos látogatásra a kelet-szlovákiai kerületbe érkeztek. A becses vendégek látogatásuk első napján a Magas-Tátra ter« mészeti szépségeiben gyönyörködtek, megtekintették az egyes gyógyintézeteket és üdülőket. A testvéri kommunista pártok küldöttségeinek tagjai ellátogatnak a kelet-szlovákiai kerület néhány ipari és mezőgazdasági üzemébe is. Kegyelettel adóztak az illegális SZLKP funkcionáriusai emlékének (ČTK) — Csehszlovákia Kommunista Pártja megalapításának 40. évfordulója napján, május 14-én kegyeletteljes ünnepség keretében megkoszorúzták Bratislavában a Csalogány-völgyi temetőben az illegális SZLKP azon érdemes funkcionáriusainak emlékművét, akik a fasizmus elleni küzdelem bátor harcosaiként 1943. február 19-én vesztették életüket az ausztriai Melk község közelében. Az emlékmű mellett a csehszlovák néphadsereg katonái és pionírok álltak díszőrséget. Felhangzott az orosz forradalmárok indulója, amikor az SZLKP KB irodájának küldöttsége, melyet Jozef Való, az SZLKP KB irodájának tagja vezetett, megkoszorúzta Ján Osoha, Karol Černocký s Ladislav Lečko elvtársak, s a párt további bátor harcosainak sírját. A küldöttség tagjai a következők voltak: Ľudovít Benada, Michal Chudík, Jozef Kríž és Pavol Majling, az SZLKP KB irodájának tagjai. Azután az SZLKP nyugat-szlovákiai kerületi bizottsága irodájának, az SZLKP bratislavai városi bizottságának küldöttségei, a bratislavai üzemek képviselői, CSISZ-tagok és pionírok adóztak kegyelettel a hős hazafiak emlékének. A kegyeletteljes ünnepség az Internacionáléval ért véget. Az SZLKP Központi és kerületi bizottsága irodájának, valamint városi bizottságának küldöttségei azután megkoszorúzták Mirko Nešpor sírját és kegyelettel emlékeztek meg e fiatal harcosról, akit a fasiszták 1944-ben 20 éves korában ítéltek halálra a főiskolások körében végzett hazafias tevékenységért. de további részében Szlovákia rohamos ipari és mezőgazdasági, kulturális fejlődését méltatta és megemlítette az állami rendszerünkben végbement nagy átalakulásokat. Végül a harmadik ötéves terv nagy feladatait ecsetelte és külön kiemelte a mezőgazdaság feladatait. A mezőgazdaságunkban végbement nagy átalakulásokat a szocialista állam, a munkásosztály és az ipar nagy segítségével, gépek, műtrágya, vetőmag, építőanyag szállításokkal és pénzügyi segítséggel értük el. A legfontosabb segítség, melyet falvainknak meg kell adnunk: a szakemberek és szervezők új kádereinek kiküldése, akik majd alapjában megváltoztatják a falu viszonyait és közelebb viszik a mezőgazdasági termelést az ipari termeléshez, a falut a városhoz. A falvakon is érvényes az, hogy a gazdasági feladatok egyben politikai feladatok, nem oldhatók meg adminisztratív úton és hogy a politikai segítségnek mindenekelőtt a munkás-paraszt szövetség megszilárdulását, a szocialista termelési viszonyok kialakulását és megszilárdulását kell szolgálnia. Csak így tudjuk a mezőgazdasági termelés színvonalát 1970-ig felemelni az ipar színvonalára, s a falvakon megteremteni a kommunizmusba való átmenet feltételeit. Bacílek elvtárs a következő szavakkal fejezte be ünnepi beszédét: Pártunk tevékenységének negyven éve alatt bebizonyította hűségét és szeretetét népünk és a haza iránt. Ennek a hűségnek és szeretetnek semmi köze sincs a nacionalista korlátozottsághoz, hanem a marxi-lenini internacionalista gondolkodást tükrözi. A 81 kommunista és munkáspárt értekezletének pártunkat is kötelező Nyilatkozata értelmében minden erővel azon leszünk, hogy szilárdítsuk és erősítsük a szocialista világrendszert, melynek egyre értékesebb és elválaszthatatlanabb részét képezzük. Mindenképpen támogatjuk a tőkés országokban kibontakozó nemzetközi forradalmi munkás és kommunista mozgalmat. Erőnktől telhetően segítjük az imperializmus ellen nemzeti felszabadulásukért vagy nemrégen kivívott nemzeti függetlenségük és gazdaságuk megszilárdításáért- küzdő afrikai, ázsiai és latinamerikai gyarmati és függő országok népeit. Ez a mi büszkeségünk forrása. Ez teszi naggyá és erőssé szocialista államunkat, emeli tekintélyét a békeszerető népek szemében és erősiti nemzetközi helyzetét és biztonságát. Népünk egyre szilárdabb erkölcsipolitikai egysége, testvérnemzeteink megbonthatatlan egysége, csehszlovák szocialista hazafiságunk és proletár nemzetköziségünk — ezek a mi szocialista társadalmunk új, ha talmas mozgatóerői, melyek biztosítják gyors előrehaladásunkat a kommunizmus felé. Ezek Csehszlovákia Kommunista Pártja negyven évi harcának és munkájának érett gyümölcsei. Ez a negyven év kötelez bennünket. Kötelez arra, hogy jól tudjuk kamatoztatni a tapasztalatok gazdag örökségét, melyet pártunk alapítói és a szocializmus győzelméért küzdő harcosok nemzedékei hagytak ránk. Ha pártunk múltjára nemcsak mint nagy és dicső történelemre fogunk nézni, hanem mindenekelőtt a ma tanulságait fogjuk keresni bennük, teljesítjük ezt a kötelezettséget, melyet ma pártunk megalakulása 40. évfordulójának ünnepségei alkalmából vállalunk. Szavunkat álljuk, ha fel fogjuk tudni használni a párt régi harcainak és munkáink tapasztalatait jelenünk időszerű és egyre bonyolultabb feladatainak teljesítésében és fontos problémáink megoldásában.