Új Szó, 1961. április (14. évfolyam, 91-119.szám)

1961-04-15 / 104. szám, szombat

A CSKP KB határozata az építőiparról és a lakáskérdés megoldásáról Csehszlovákia Kommunista Pártjának XI. kongresszusa kitűzte a szocializmus felépítésének programját hazánkban, amely fontos szerepet biztosít a beruházási építkezéseknek. Feladata biztosítani az ipari, mezőgazdasági és lakásépítkezéseket, társadalmunk termelőerőinek további gyarapodását és a lakosság életszínvonalának emelkedését. Miután a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban felépítettük a szocializmust, a párt országos konferenciája 1960-ban a beállt új körülmények között, a fejlett szocialista társadalom fejlesztésének időszakában meghatározta a beruházási építkezések feladatait, amelyek helyet kaptak a népgazdaság harmadik ötéves fejlesztési tervében. Teljesítésükkel erőt gyűjtünk ahhoz, hogy biztosítsuk Csehszlovákiában a kommunizmusba való átmenetet, valamint országunk résztvételét a tőkés rendszerrel folytatott gazdasági versenyben. Népünk politikai és munkás kezdeményezéseinek fellendülése, a népgazdaság rohamos gyarapodása lehetővé tette, hogy a beruházási építkezések területén fontok szerepet játszó építőipart a harmadik ötéves tervben igényes feladatokkal bízzuk meg. Az építőipar a harmadik ötéves tervben 207,4 milliárd korona értékű ipari, mezőgazdasági és lakásépítkezést végez el, aminek eredményeképpen 482 000 űj lakás épül. A párt nagy figyelmet fordít az építőiparra, amely hazánkban csak a szocializmus építésének időszakában vált nagyipari, nagytermelő jellegűvé. A CSKP Központi Bizottsága 1961. április 12-14-én megtartott ülésén foglalkozott az építőipar egyes kérdéseivel és ellenőrizte, hogyan teljesítik a CSKP XI. kongresszusának és országos konferenciájának a csehszlovákiai lakáskérdés megoldásáról hozott határozatait. E határozatok teljesítéséről Oldrich Beran elvtárs építésügyi miniszter számolt be. Antonín Krček elvtárs, a CSKP prágai városi bizottságának titkára ellenőrző jelentést tett a lakásépítésről szóló határozatok teljesítéséről és Prága főváros egyes építésügyi kérdéseiről. Emil Chlebec elvtárs, az SZLKP košicei kerületi bizottságának vezető titkára beszámolt a lakás- és egyéni építkezésekről szóló határozatok teljesítéséről a Keletszlovákiai Vasmű építésével kapcsolatban. A vita során foglalkoztak a párt befolyásának növelésével az építőipar irányításában, a második ötéves terv feladatainak teljesítése során elért eredményekkel, a harmadik ötéves terv feladataival, nevezetesen a beruházási építkezések előkészületi időszaka során a hatékonyság növelésével, az építkezések tervezésével és megvalósításával, valamint azzal, hogy fokozzák a dolgozók részvételét a csehszlovákiai lakáskérdés megoldásában. Az ellenőrző beszámolók és a vita alapján a CSKP Központi Bizottsága a következő határozatot hozta: Az építőipari dolgozók növekvő kezdeményezése következtében az utóbbi években megjavult a kitűzött feladatok teljesítése. Az építőipar szakaszán a második ötéves terv során az építési munkák összmennyisége 75 százalékkal, az egy dolgozóra átszámított munkatermelékenység 49,7 százalékkal, vagyis 34 801 koronáról 52107 koronára nőtt. Az Építésügyi Minisztérium és a kerületi nemzeti bizottságok vállalataiban az egy építőmunkásra eső gépi eszközök száma 1,7-szeresére, vagyis az 1955. évi 12 400 koronáról 1960-ban 21500 koronára nőtt. Az építőanyag-iparban az össztermelés megkétszereződött. 760 000 tonnával több cementet. 292 000 tonnával több meszet gyártottak. Az építőanyag-iparban az egy dolgozóra átszámított munkatermelékenység 64,8 százalékkal emelkedett. 1955-ben 468 000 köbméter előgyártott épületelemet állítottak elő, 1960-ban 1785 000 köbmétert. Számos fontos, újonnan épült ipari létesítményt, vízierőművet, kórházat, gyermekotthont, iskolát és mezőgazdasági létesítményt helyeztek üzembe. Jelentős sikereket értek el a lakásépítés tervének teljesítése során. Oj lakótelepek és városok építésével megváltozik dolgozóink életkörnyezete, kifejezésre juttatva népünk emelkedő életszínvonalát. Népünk a párt vezetésével e téren is fokozatosan felszámolja a tőkés rendszer áldatlan örökségét, s megteremti az új, szocialista társadalom életének alapjait, amelyben a kommunizmus elemei is megjelennek már. A második ötéves tervben a lakásépítkezések valamennyi szakaszán 324 383 új lakást adtak át. Ostrava, Ostí, Karlovy Vary vidékén és Prágában 1959-ben és 1960-ban összesen 46 627 új lakást adtak át, s ezzel e területeken a lakásépítés állami tervét átlag 100,5 százalékra teljesítették. A beruházási építkezések és az építőipar területén elért eredmények azonban még mindig nem felelnek meg népgazdasági fejlődésünk szükségleteinek sem azoknak a lehetőségeknek, amelyeket a szocialista rend biztosít. A CSKP KB kitűzte számos feladatot igen lassan, vagy elégtelenül hajtanak végre. A népgazdaság fejlesztése szempontjából fontos központosított építkezések nagy része késik. Az építőmunkák helytelen beosztása következtében csökken az épülő létesítmények hatékonysága. Nem tartják be a központosított és decentralizált építkezéseknek a népgazdaságfejlesztési terv megszabta arányosságát. A központilag irányított építkezések még mindig nem váltak a beruházók, tervezők, szállítók és nemzeti bizottságok együttes elsőrendű ügyévé, s ennek következtében nem teljesítik következetesen a párt határozatait. Jelenleg a leggyöngébb láncszem a központilag irányított építkezések előkészítése, nevezetesen fejlesztési, kutatási és tervezési biztosítása. Az építkezéseken nem teljesítik kielégítően a CSKP XI. kongreszszusán és országos konferenciáján megállapított minőségi mutatószámokat. A termelés gyarapodásában még mindig kis szerepet játszik a munkatermelékenység növekedése, s a többtermelést a munkaerők számának növelésével biztosítják. Nem tartják be az önköltségek csökkentéséről szóló irányelveket. Az építkezés időtartamának meghosszabbodása a befejezetlen épületek túlságosan nagy számának, a munkaszervezés és irányítás alacsony színvonalának következménye. Nem használják ki megfelelően az állóalapokat és a munkaidőt. A fontos építkezéseken hoszszadalmasan és csak részlegesen vezetik be a kétműszakos munkát, mint a munkarend alapvető formáját. A CSKP KB 1955-ben határozatot hozott az építészet iparosításáról és további fejlesztéséről; ezt a határozatot nem teljesítik következetesen. A műszaki fejlesztés még mindig nem játszik döntő szerepet. Az Építésügyi Minisztérium, a többi tárca és a kerületi nemzeti bizottságok csak lassan teremtik meg a műszaki fejlesztés alkalmazásának előfeltételeit azzal, hogy kiépítsék az egységes anyagellátási és termelési bázisokat s kihasználják a tipizálást és egységesítést, mint a beruházási építkezések előkészítésének és végrehajtásának módszerét. A CSKP KB politikai irodája foglalkozott a beruházási építkezések e negatív jelenségeivel, s fokozatos megszüntetésükre a következőket tűzte ki feladatul: Biztosítani kell a harmadik ötéves terv központilag irányított építkezésein a beruházási feladatok idejekoráni és jó előkészítését, elsősorban az 1962— 1963-as években induló építkezéseken. Gyorsítsák meg az 1961—1963-ban kezdődő építkezések részletes dokumentációs terveinek kidolgozását; ne tűrjék a decentralizált építkezések tervezését mindaddig, amíg nem biztosítják a központilag irányított építkezéseket. Minél szélesebb mértékben alkalmazni kell a típus- és ismétlődő terveket. Készítsék elő a beruházási építkezések viszonyainak leegyszerűsítését, teremtsék meg a technológiai berendezések vizsgálatának, fejlesztésének, szerkesztésének, tervezésének és gyártásának helyes kapcsolatát a beruházási építkezések konkrét szükségletei szerint. Lényegesen meg kell erősíteni a közvetlen és központi invesztorok helyzetét. Meg kell javítani a területi előkészítést és biztosítani kell, hogy legkésőbb 1962 végéig kidolgozzák és jóváhagyják azoknak a városoknak a területi irányterveit, ahol nagyobb lakótelepek épülnek. Használják ki minél jobban a körzeti és egyéb területi terveket. Csökkentsék a befejezetlen decentralizált építkezések túlságosan nagy számát, mégpedig azáltal, hogy lényegesen kdrlátozzák az építkezések megkezdését s megszüntetik azt a helyzetet, hogy aránytalanul sok az elkészült épület és létesítmény, amelyeket nem helyeztek üzembe. Ne kezdjenek meg olyan építkezést, ahol nincsenek készen a tervrajzok, nem biztosították az építkezési munkálatokat, a gépek szállítását és az anyagi eszközöket. Hasonló szempontok alapján sorolják be az 1962-es és 63-as évi tervekbe a központilag irányított építkezéseket is. Halasszák el azoknak az építkezéseknek a megkezdését, amelyeket nem készítettek elö kellőképpen. Az egyes iparágak, üzemek és beruházási feladatok távlati terveiben fordítsanak különös figyelmet annak lehetőségére, hogy nagyobb mértékben használják ki a meglévő létesítményeket a több műszakban való munka bevezetésével vagy az üzemek korszerűsítésével és rekonstrukciójával. Ne engedélyezzenek új építkezéseket akkor, ha e meglévő lehetőségeket nem használták ki elégségesen. A fennálló helyzetet ne csak az egyes üzemek szempontjából vizsgálják, hanem a szerint is, hogyan használják ki az egyes iparágak a meglevő termelési létesítményeket és alapokat. Vizsgálják felül a gépi berendezések szállítási határidejét, minőségét és árát; e felülvizsgálás során elemezzék átfogón a gépipar munkáját, és javasoljanak hathatós intézkedéseket a megállapított hibák orvoslására. Biztosítsák az építőipar tipizálásának irányítását, javasoljanak intézkedéseket, hogy a beruházási építkezések előkészítése során, a tervezésben és az építőmunkák elvégzésénél biztosítsák a tipizálás szélesebbkörű alkalmazásának és kihasználásának előfeltételeit. Területenként szervezzék meg az építőipar anyagellátási és termelési bázisait, főleg az egységesített épületelemek gyártását. A beruházások távlati terveinek első szakaszát az egyes iparágak távlati tervei tegyék, amelyeket az egyes minisztériumok és az Állami Tervbizottság dolgoztak ki a népgazdaság távlati fejlesztési terve számára. A beruházási építkezések biztosításánál legven valamennyi érdekelt tényező alapvető munkamódszere az elvtársi együttműködés, amely fokozott lehetőségeket biztosít a dolgozók kezdeményezésén"' hisz ez a jelentős sikerek elérésének múlhatatlan előfeltétele. Csakis így vethetünk véget a problémák túlzottan lassú megoldásának, az egészségtelen szakmai sovinizmusnak, így érhetjük el, hoc minden érdekelt tényező egységes és összpontosított igyekezettel törekedjék az épülő létesítmények idejekoráni, megfelelő üzembehelyezésére. A CSKP Központi Bizottsága a lakásépítés feladatainak teljesítését ellenőrizve megállapítja, hogy az elért jelentős sikerek ellenére a CSKP KB 1959. március 5-én a Csehszlovákiai lakáskérdés megoldásáról hozott határozatának teljesítésében még mindig bizonyos hiányosságok tapasztalhatók, amelyekre a dolgozók is rámutattak a lakáskultúra és a lakásépítés kérdéseiről folytatott vita során. Ezt az országos vitát tavaly novemberben és decemberben szervezték meg a CSKP KB politikai irodájának határozata alapján. A vita szervezői a pártszervek vezetése alatt az Építésügyi Minisztérium, a kerületi és járási nemzeti bizottságok voltak, tevékenyen támogatta őket a Csehszlovák Építészek Szövetsége, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, valamint a Politikai és Tudományos Ismeretterjesztő Társaság. A vita lefolyása eredményes volt. Több mint ezer vitaesten és aktíván, amelyeket kiválasztott városokban, lakótelepeken és üzemekben folytattak le, közel százezer lakos vett részt, lakásbérlők és szakemberek. Különösen magas színvonalú volt a vita az új lakótelepeken. A lakosság nagy érdeklődéséről tanúskodik a több mint 14 000 vitafelszólalás és javaslat, valamint az a számos írásbeli észrevétel, amelyeket a CSKP Központi Bizottságának, az országos vitát irányító központi bizottságnak, a lapok szerkesztőségeinek és a rádiónak küldtek el. A lakosok érdeklődését elsősorban a Brnóban, Gottwaldovban, Hr. Královéban, Martinban, České Budéjovicéban és más városokban rendezett kiállítások keltették fel, amelyeken berendezett mintalakásokat, bútorokat és berendezési tárgyakat mutattak be. Pozitívan kell értékelni a sajtó, a rádió és a televízió együttműködését. A központi, kerületi, valamint járási és üzemi lapok 1500-nál több cikket és vitahozzászőlást közöltek. A vita során bebizonyosodott, hogy a CSKP KB a lakáskérdésben helyes irányvonalat követ, s kifejezésre jutott a lakosság rendkívüli érdeklődése és kezdeményezése a lakáskérdés megoldásával kapcsolatban, ami egész sor kötelezettségvállalásban is megnyilvánult. A bíráló észrevételek elsősorban az építkezési s főleg a befejező munkák minőségét, a hang- és hőszigetelés problémáját, a lakótelepek komplex építését érintették, s rámutattak arra, hogy a bútorgyártás nem áll összhangban a lakásépítés szükségleteivel. Kedvezően értékelték a pártnak azt a határozatát, hogy növelik az átlagos lakásfelületet. A vita legtöbb résztvevője több kisebb szobát és kis konyhát kíván. Sürgették a tárolási lehetőségek növelését, valamint a többgyermekes családok lakásaiba a fürdőszoba méreteinek növelését. A vita során kifejezésre jutott az a kívánság is, hogy több lakás- és lakóháztípust építsenek, tekintetbe véve a különböző nagyságú és összetételű családok szükségleteit, beleértve a fiatalokat és az öregeket, nyugdíjasokat is. Számos felszólaló azt javasolta, hogy a bolthelyiségeket és egyéb közösen használt létesítményeket, például mosodákat ne az egyes lakóházakba helyezzék el, hanem külön épületbe összpontosítsák. Építsenek óvodákat és bölcsődéket a lakótelepek szerves részeiként, oldják meg a gépjármüvek parkolásának és garázsolásának kérdését. A lakótelepeken kívül létesítsenek gazdaságos hőerőműveket és energetikai központokat, hogy ezek ne szennyezzék a lakónegyedek levegőjét. A nemzeti bizottságokat bírálták, amiért elkésve építik az energetikai forrásokat és hálózatokat^ E hiba egyik fő oka a területi és építészeti tervezés megkésettsége. A legtöbb vitaesten azt követelték, javítsák meg a lakótelepek városrendezési és építészeti megoldását, használják ki jobban a színeket, és a lombok zöldjét, hogy ezzel is szebbé tegyék a lakások környezetét és fokozzák a lakótelepek kulturáltságát. Az új típustervek bizto í sításávil kapcsolatban az építőipari vállalatok dol . gozói és a nemzeti bizottságok funkcionáriusai felhívták a figyelmet arra, hogy idejében döntsenek i sz alapméretekről, hogy jókor előkészíthessék az új lakásépítkezések anyagellátási és termelési bázisait. A lakosok azt kívánták, hogy minél előbb és minél szélesebb körben alkalmazzák a magasabb i lakásstandardot, beleértve a többfajta Ialíast és ! lakóházat, a helyiségek nagyobb számát Is. A kí sérleti lakásépítések alapján bebizonyosodott az előkészületben levő típusok nagyobb gazdaságosj sága és hatékonysága, ezért célszerű, ha a harmaj dik ötéves terv lehetőségein belül minél több lakás épül az új típustervek szerint. Az Építésügyi Mi| nisztérium, a többi tárca és a nemzeti bizottságok j feladata, hogy megteremtsék ennek feltételeit. A vij ta során helytelen nézetek is kifejezésre jutottak, például az, hogy ne várják be az új típustervek jóváhagyását és az építkezéseket még ki nem értékelt kísérleti épületek adatai szerint ke meg. A vita rámutatott továbbá arra, hogy jelenleg a lakótelepek, kulturális, ipari és mezőgazdasági létesítmények építése együttvéve olyan környezetet hoz létre, amelyben a virágzó, fejlett szocialista társadalom emberei fognak élni és dolgozni, s hogy a lakásépítés annak a gondoskodásnak a része, amelyet pártunk tanúsít az ember iránt. E célkitűzésnek kell, hogy megfeleljenek a szocialista lakótelepek jellemző vonásai és viszonyai. Helyesen kell értékelnünk a lakás és a munkahely befolyását a társadalom fejlődésére, s ez megkívánja, hogy tudományos következetességgel járjunk el a beruházási építkezések jelenlegi és távlati kérdéseinek megoldásánál, társadalmi jelentőségének és kulturális színvonalának értékelésénél. Ennek érdekében használjuk fel azokat a dús tapasztalatokat, amelyeket a Szovjetunióban szereztek a város- és faluépítés területén. Szenteljünk fokozott figyelmet a lakásfejlesztés, a városrendezés és az építészet kérdéseinek, valamint a beruházási építkezések társadalmi és gazdasági hatékonyságának. Csehszlovákiában a lakáskérdés megoldásához tartozik az is, hogy új lakások építése, a meglévő lakások karbantartása és korszerűsítése mellett helyes lakáspolitikát folytatunk. Leszögezték, hogy az állami lakásépítés keretében biztosítani kell elsősorban: az újonnan épült üzemek dolgozóinak, továbbá a népgazdaság kulcsiparágaiban állandóan foglalkoztatott dolgozók (bánya- és kohóipar, építőipar stb.) elszállásolását; a kisebb jövedelmű családok lakásait, elsősorban a sokgyermekes családokét, továbbá a múlhatatlanul szükséges szolgálatok dolgozóiét; biztosítsanak továbbá lakásokat azoknak, akiknek eddigi lakóházait lebontják. A vállalati lakásépítés feladata, hogy lakáshoz juttassa elsősorban a vállalatok szakembpreit. A szövetkezeti lakásépítés a nagyobb jövedelmű családok számára van, rendeltetése az, hogy csökkentse az állami lakásépítéssel szemben támasztott igényeket, s az építési akcióban résztvevőket egyénileg érdekeltté tegye a lakóházak felépítésében. A nemzeti bizottságok ily értelemben folytassák lakáspolitikájukat.Használják fel a lakosok javaslatait és szervezzék meg a lakosság tevékeny részvételét a határozatok végrehajtásában s ellenérzésében. Bár a második ötéves terv során teljesítették a lakásépítés tervét, átadták a tervbe vett számú lakást, a nemzeti bizottságok lakáspolitikája nem biztosítja következetesen a CSKP Központi Bizottsága határozata ama részének végrehajtását, amely feladatul tűzi ki, hogy 1965-ig oldják meg a lakáskérdést Ostrava, Üstí, Karlovy Vary vidékén és Prága főváros területén. A nemzeti' bizottságok folytatta lakáspolitikának számos hibája van. A nemzeti bizottságok egyes esetekben az állam építette lakásokat a vállalatok igényei szerint osztják szét, anélkül, h3<-v következetesen felülvizsgálnák, megfelelnek-e ezek az igények a tényleges szükségletnek. Kevéssé veszik tekintetbe a kisebb jövedelmű családok szükségleteit, főleg olyan helységekben, ahol nagyobb a kulcsiparágak munkaerő;,íükséglete. Nem tan., be a CSKP KB határozatának irányelveit. A lakásépítés tapasztalatai azt mutatják, hogy a kerületi, járási és városi nemzeti bizottsá"ck még mindig nem teljesítik teljes mértékben azt a szervező feladatot a csehszlovákiai lakáskérdés megoldásában, amelyet a CSKP KB-nak ,,A lakáskérdés megoldásáról" és ,,A nemzeti bizottságok hatáskörének és felelősségének kibővítéséről" hozott határozatai bíztak rájuk. A CSKP Központi Bizottsága ellenőrizte, hogyan teljesítik az építőparban az egyes kitűzött feladatokat, nevezetesen a CSKP XI. kongresszusának határozatát, amelynek értelmében Csehszlovákiában a lakáskérdést 1970-ig meg kell oldani. A végrehajtott ellenőrzés alapján újból hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az építőipar az egész népgazdaság fejlődése érdekében teljesítse feladatait. A harmadik ötéves tervben 207,4 milliárd korona értékben kell elvégezni építkezési munkákat és 482 000 új lakást kell felépíteni. Ez is mutatja, mily fontos szerepet játszik az építőipar a következő öt esztendő során a fejlett szocialista társadalom építésében. E feladatok megkövetelik, hogy az építőipar elérje az ipar színvonalát, ami lényegében azt jelenti, hogy gyorsabb ütemben kell előrehaladni az építészet iparosításának útján, ki kell használni az építőiparban meglévő minden lehetőséget és tartalékot. Javítani kell a vezetés és a munkaszervezés színvonalát. A harmadik ötéves terv nagy feladatai, amelyeket a CSKP KB kitűzött, fokozott igényeket támasztanak az Építészeti Minisztériummal szemben, amely az építőipari termelés, valamint az építőanyagipar, előgyártott elemeket és szerkezeteket gyártó ipar irányító szakmai szerve. Ez megköveteli, hogy mind az Építészeti Minisztériumnak, apparátusának és intézményeinek, mind az egyes termelési, gazdasági egységeknek irányító és szervező munkája a kitűzött feladatok színvonalán álljon. Az építőipar haladó munkamódszereinek mielőbbi bevezetése, a megfelelő anyagellátási és termelési bázisok építése, a tipizálás és az egységesítés sürgős érvényesítése, valamint az a követelmény, hogy a harmadik ötéves terv során építkezéseinken a legfontosabb szerepet a szerelők vigyék, s az épületeket egyre inkább úgy szereljék össze, mint a gépeket és gépi berendezéseket — mindez elsőrendű és döntő feladat. A harmadik ötéves terv sikeres teljesítése szempontjából fontos szerepet játszik, hogy bevezessék a haladó szerkezetek és építőanyagok alkalmazását olyképpen, hogy 1965 végén a felhasznált 3,8 millió köbméter épületelem 40 százaléka könnyű betonból és 15 százaléka előfeszített betonból készüljön. Csakis ily módon érhetjük el a CSKP XI. kongresszusán és országos értekezletén kitűzött mutatószámokat főleg a munkatermelékenység növelésében, az önköltségek csökkentésében és az építkezések határidejének lerövidítésében. A CSKP Központi Bizottsága ezért az építőipar valamennyi dolgozójához fordul, hogy a kerületek, a járások, az építkezések és az építőanyag iudri vállalatok pártszerveinek és szervezeteinek vezetésével, a technikusok, tudományos kutatók és újítók széleskörű részvételével kihasználják az építőiparban és minden munkahelyen meglévő tartalékokat, s ezáltal teljesítsék és túlteljesítsék az idei tervfeladatokat. A CSKP Központi Bizottsága elvárja, hogy az építőiparban és a népgazdaság többi ágában foglalkoztatott dolgozók, akik az építkezéseken felhasznált készítményeket és anyagokat előállítják, azzal járulnak hozzá a népgazdaság fejlesztéséhez, hogy az, építkezési munkálatokat meggyorsítják, olcsóbbá és jobbá teszik. A legközelebbi feladat, amely lényegesen befolyásolja idei munkánk és az egész harmadik ötéves terv eredményeit, a központilag irányított építkezések feladatainak teljesítése és túlteljesítése. Elsődleges feladatként úgy készítsük elö és hajtsuk végre az építkezéseket, hogy jelentősen lerövidítsük az egyes létesítmények építésének határidejét. Az állami terv teljesítésével biztosítsuk, hogy 1961-ben az építkezési határidők átlag 12 százalékkal megrövidüljenek. Biztosítsuk a megkezdett építkezések mielőbbi befejezését. A kádereket és anvagi eszközöket összpontosítsuk a központilag irányított építkezések legfontosabb szakaszaira csökkents'. '< a megkezdett építkezések számát, ezzel teremtmeg a többmüszakú munka előfeltételeit, ami a határidők további kurtításának előfeltétele. Az idei év egyik legfontosabb feladatának tekintsük, h a központilag irányított építkezéseken bevezetjük a kétműszakos munkát. A központilag irányított építkezéseken teremtsük meg annak feltételeit, hoqv 1962-ben és 1963-ban idejében az ötéves terv eredeti előirányzatánál több munkát végezzünk el, ami abból következik, hogy 1960-ban nem teljesítették (Folytatás a 4. oldalon) ÜJ SZO 3 * 1961. április 13.