Új Szó, 1961. április (14. évfolyam, 91-119.szám)

1961-04-08 / 97. szám, szombat

Nasszer, az EAK elnöke fogadta a csehszlovák parlamenti küldöttséget egy het <l|> a nagyvilágban Kairó (ČTK) — Nasszer, az Egye­sült Arab Köztársaság elnöke ápri­lis 6-án este fogadta a Zdenék Fier­linger vezette csehszlovák parla­menti küldöttséget. A fogadásnál jelen volt Anvar Sadat az EAK Nemzetgyűlésének elnöke és dr. František Zachystal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kairói nagy­követe. Nasszer elnök és Fierlinger, a csehszlovák Nemzetgyűlés elnöke szívélye-s beszélgetésük során hang­súlyozták azt a tényt, hogy mind Csehszlovákia, mind az EAK a vi­lágbékéért harcol és különböző po­litikai rendszerű államok békés egy­más mellett élésére törekedve se­gítséget nyújt azoknak az országok­nak, amelyek politikai és gazdasági önállóságukért küzdenek. Nasszer elnök részletesen foglalkozott a le­szerelés kérdéseivel. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság Nemzetgyűlésének elnöke be­szédében rámutatott a német mili­Ruba kórházadat épít tarizmusra, mint az európai béke legnagyobb ellenségére. Mindkét államférfi kiemelte a két ország gazdasági együttműködésének jelentőségét. * • * Dr. František Zachystal, Csehszlo­vákia kairói nagykövete április 6-án fogadást rendezett a csehszlovák parlamenti küldöttség tiszteletére. A küldöttség pénteken Asszuánba utazott. A fajgyűlölők önkénye a Délafrikai Unióban London (ČTK) — A Verwoerd-kormány (okozza az afrikai vezetők üldözését, így akarja megtörni a Délafrikai Unió benn­szülött lakosságának ellenállását. A Reu­ter hírügynökség jelentése szerint e na­pokban letartóztatták Joseph Molewit, a betiltott Afrikai Kongresszuspárt egyik vezetőjét. A johannesburgi rendőrség őrizetbe vette Dumu Nokwet, az Afrikai Nemzeti Kongresszuspárt főtitkárát. A le­tartóztatott vezetőket azzal vádolják, hogy a kormány megdöntésére törekedtek. \ z elmúlt hét nap alatt foly­tatódtak a különféle tanács­kozások, megbeszélések, sajnos vég­leges megegyezés a vitás kérdések egyetlen területén sem született. A nagyhatalmak diplomáciai úton ta­nácskoztak a laoszi polgárháború megoldásának lehetőségeiről, amely­nek alapját a laoszi béke helyre­állítására tett szovjet javaslatok képezik. Macmillan angol miniszter­elnök a laoszi helyzeten kívül meg­vitatta Kennedy amerikai elnökkel az egész nemzetközi helyzetet és a jólértesült nyugati lapjelentések szerint megpróbálnak valami csoda­szert felfedezni a kapitalista világ befolyásának megmentésére egysé­gének megszilárdítására. Ezért rövi­desen Adenauer is Washingtonba lá­togat, májusban pedig Kennedy Pá­rizsban próbálja meg rábeszélni de Gaulle elnököt — a nyugati szoli­daritás ürügyén-egységbóntó tervei­ről való lemondásra. Mindenesetre az említett tanácskozásokat kiegészítő számos nyugati eszmecsere azt bizo­nyítja, hogy a reális világhelyzet­tel ellentétbe kerülő nyugati világ­politika mozgásban van, nincs kiala­kult álláspontja. A dullesi koncep­ció egyre hasznavehetetlenebb, de helyette még nincs más. A józan ész győzelmében reménykedő Szov­jetunió ezért egyezett bele, hogy a leszerelés kérdését az ENSZ-köz­gyűlés szeptemberi ülésszakán tár­gyalják meg, addigra talán a hideg­háború hivei és a békés egymás mel­lett élést kpvetelő erők harcában Washingtonban is jelülkerekedik a megegyezésre törekvés. % A megegyezés kerékkötői Sajnos az 'atomfegyver-kísérletek megszüntetéséről tárgyaló genfi ér­tekezleten az angol és az amerikai küldöttség újabb akadályokat gör­dít az egyezmény útjába. A szívós és lassú tárgyalásokkal, a Szovjet­unió megegyezésre törekvésének eredményeként elért részleteredmé­nyeket sem hajlandó a Nyugat rög­zíteiý, Ürügyül azt hozzák fel, hogy átfogó szerződést akarnak kötni. A nyugati sajtó elhallgatja, hogy a Szovjetunió beleegyezett a Nyugat által előterjeszetett újabb négy pontba, s ehelyett a még megoldat­lan kérdések körüli véleménykülönb­ségeket kürtöli világgá eltorzítva, felnagyítva. Arról természetesen hallgatnak, hogy kik a megegyezés igazi kerékkötői. A néhány napja a genfi tanácskozá­sokon résztvevő Albert Gore amerikai szenátor azonban elárulta, hogy a meg­egyezés útjában álló egyik legfőbb aka­dály a Nyugat azon követelménye, hogy az ellenőrző szervezetben nem hajlandó elismerni az egyenlőséget, hanem szám­beli és operatív többséget követel. Kü­lönben a szenátor szerint nem írják alá a megegyezést és folytatni fogják az atomfegyver-kísérleteket. De miféle szándékról tanúskodik az USA és Anglia előnyszerzési törekvése? Az ilyesmi feltétlenül bizalmatlanságot szül, hiszen az egyenlőség elvének el­vetése magában hordozza a megkötendő egyezmény kijátszásának lehetőségét. A fő cél az atomfegyver-kísérletek be­tiltása és annak alapos ellenőrzése, ézt pedig biztosítják a szovjet javaslatok, amelyek figyelembe veszik valamennyi ország érdekeit. A Szovjetunió legutóbbi beleegyezése az amerikai javaslat négy pontjába jelentős lépés a megegyezés felé. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elfogadja a nyugati terv „egész csomag­ját", minden hibájával és önző követel­ményével. A nyugati hatalmaknak ezt lát­niuk' kell, ée a mielőbbi megegyezés ér­dekében nekik is meg kell tenni a köze­ledd lépéseket. • Meg nem kezdett tárgyalások A várva várt francia-algériai tár­gyalások április 7-én rem kezdődtek meg. A francia kormány makacs manőverezése újabb akadályokat gördített e rendkívül égető kérdés megoldásának útjába már legelső komoly lépés előtt. Párizs ugyanis az Algériai Felszabadítási Fronttal egyidőben tanácskozásokat akart kezdeni algériai kiszolgálóikkal, a nacionalistákkal. Ezért az ideiglenes algériai kormány úgy határozott mindaddig nem ül tárgyalóasztalhoz a párizsi kormánnyal, míg az egy­értelműen és világosan el nem is­meri az algériai nép egyetlen kép­viselőjének. A francia kormány újra megerősítette, hogy tanácskozni akar az algériai lakosság önrendelkezésé­nek problémáiról az ideiglenes kor­mánnyal, de nem határolta el magát attól az elvtől, miszerint tárgyalni fog „más politikai irányzatok, cso­portok" képviselőivel is. így tehát a helyzet még nem tisztázódott, miközben egymást érik az ultrák bombamerényletei, a kormány této­vázik, nem önt tiszta vizet a po­hárba. A Francia Kommunista Párt poli­tikai irodája nyilatkozatában kije­lentette: „Aki kétségbe vonja, hogy az ideiglenes algériai kormány az egész algériai népet képviseli — az hátat jordít a békének. A hasonló javaslatok a monopóliumok és a kormány azon igyekezetéről tanús­kodik, hogy megakadályozzák az igazi tanácskozásokat, nehogy ve­szélybe kerüljön gyarmatosító érde­kük. A tárgyalások megkezdése előtti huzavona figyelmezteti a világot, hogy az algériai béke nem születik meg magától, továbbra is fáradha­tatlanul harcolni kell érte. 9 Azonnal távozzanak Kongóból a belgák Az ENSZ-közgyűlés plenáris ülé­sén már több mint ötven küldöttség vett részt a vitában többségük elí­télte a belga beavatkozást és egyet­értett a Biztonsági Tanács azon ha­tározatával, mely követelte a belgák távozását Kongóból. A belga kül­döttség ezért kénytelen volt kije­lenti, hogy kormánya felszólítja a Kongóban lévő belgákat, hagyják el az országot. Természetesen, mint mindig, most is volt egy de, amely alapján a belga tanácsadók Kongó­ban maradhatnak. A belga kormány ugyanis tiszteletben tartja az árulók zsoldjába szegődött belgáknak Csombenak, Kalondzsinak, stb. tett ígéretét, csak éppen a kongói nép követelését és az ENSZ határozatát veszi semmibe. Az ENSZ-közgyűlés előtt most két határozat fekszik. Az egyiket India nyújtotta be 16 ország nevé­ben, ez követeli, hogy három héten belül hagyják el a belgák Kongót. Ennek ellensúlyozására a gyarmato­sítókat támogató 13 ország javasolja egy „békéltető bizottság" megalakí­tását és az ENSZ védnöksége alatt a parlament összehívását. Ez a má­sik határozati javaslat természete­sen csak arra jó, hogy időt adjon a kongói árulóknak az ország felda­rabolására. Itt az ideje, hogy az ENSZ végre olyan határozatot hozzon, amely elő­segíti a kongói probléma megoldá­sát és lehetetlenné teszi, hogy az ENSZ-egységek meghátráljanak az árulók előtt, vagy szabad kezet biz­tosítsanak az ország egységére törő imperialista báboknak. A legfonto­sabb feladat tehát valamennyi belga távozása, ha ezt eléri az ENSZ, meg­teszi az első lépést a kongói hely­zet konszolidálására. Sz. B. • MAGYARORSZÁGON 645 LAKOSRA JUT EGY ORVOS A magyar egészségügyi minisztérium szerint Magyarországon több mint 15 ezer orvos működik. A felszabadulás előtti nyolcszázzal szemben ma 645 la­kosra jut egy orvos, ami világviszony­latban is igen szép eredmény. Havanna (ČTK) — Kubában a leg­utóbbi két évben 13 kórházat építet­tek és további 7-et a közeljövőben adnak át rendeltetésének. Az új kórházak javarészét az ország leg­messzebb fekvő tájain rendezték be, amelyek eddig orvosi segítség nélkül voltak. Ezenkívül még ez idén 73 száza­lékkal emelkedik a kubai kórházak­ban a férőhelyek száma. TITO JUGOSZLÁV ELNÖK és II. Hasz­szan marokkói király Rabatban közös közleményt bocsátottak ki, amelyben kö­vetelik, hogy az algériai népnek haladék­talanul adják meg önrendelkezési jogát. (ČTK) ÉSZAK-RODÉZIÄBAN új afrikai politi­kai pártot alakítottak „Egyesült Nemzeti Köztársasági Párt" néven. Dixon Concolo pártelnök kijelentette, hogy pártja Észak­Rodézia függetlenségéért fog harcolni a Brit Nemzetközösség keretében. (ČTK) A HIVATALOK és a munkaadók kegyetlen megtorló intézkedései elle­nére is erősödik Japánban az osztályharc és a dolgozók akció egysége. A képen Tokióban a magánvasutak 5000 dolgozója is csatlakozott a béremelést követelő tüntetőkhöz. (Foto ČTK Japan Press) M' 'ég a furcsa foglalkozá­sok között is ritkaság­nak számít azoknak a tudósoknak a hivatása, akik ősvilági csontokat hajhásznak, bányásznak ki a föld mélyé­ből. Hogyan is fest egy ilyen hivatásos sárkányvadász? Első pillantásra szöges ellentéte annak, amit képzeletünk fest elénk: teste nem karcsú és szikár, inkább kényelmesség­ről árulkodó, gömbölyded vo­nalú, fején ritkás ősz haj, fe­kete keretes, vastag szemüve­gén keresztül kedvesen és bölcsen, évtizedek élettapasz­talatának bölcsességével pil­lant ránk sötét szeme. Minden porcikája a jámbor szobatu­dósra emlékeztet, semmi sincs benne a vadont járó, merész vadászból. A látszat ezúttal nem is csal. Jang Cung-cau harminc esztendeje az őslénytan pro­fesszora, másfél évtizede a pe­kingi egyetem őslénytani in­tézetének a vezetője. Aztán jön a meglepetés. Beszélgeté­sünket e szavakkal kezdi: „Ennyi talán elég is, hogy di­noszaurusz-vadászjegyet kap­junk." Egyszerre nyoma sincs a szórakozott, világtól elvó­nult szobatudósnak, jókedvű, életörömtől duzzadó ember áll előttünk, aki biztosan mozog a gyakorlati életben, és öreg korára is megőrizte fiatalos frissességét. Ismeretségünket egy újság­hírnek köszönhetjük. A kínai lapokban olvastam, hogy nem­rég érkezett vissza a belső­mongóliai sivatagból egy szovjet-kínai expedíció közel száz ládányi ősvilági csonttal, amelynek korát 70—100 mil­lió évre jecsülik. Vagy har­minc eddig ismeretlen sár­kánygyík lelőhelyet fedeztek fel. Alig olvastam el a hírt, Interjú egy sárkányvadásszal felkerestem a legilletékeseb­bet, az őslénytani intézet ve­zetőjét, és Jang professzor készségesen válaszol kérdé­seimre. „Természetesen, sze­rény tudásom szerint", — te­szi hozzá, elhallgatva, hogy e témakörben az ő tudása az el­érhető legtávolabbi határokat jelenti. A sárkánygyík vadászat nem tekinthet vissza olyan hosszú múltra, mint, mondjuk, az elefánt-, bölény- vagy mam­mutvadászat. Kereken száz­nyolcvan esztendeje egy né­met sebész, Hoffmann, Hollan­diában óriási koponyát talált. A csontok nyilvánvalóan gyík­féle állattól származtak, el­keresztelték tehát szaorosz­nak, a gyík görög nevéről. Nemsokára tudós vadászok tették tűvé a reménnyel ke­csegtető vidékeket őskori óriásgyíkok csontjaiért, s nemsokára , rájöttek, hogy a legnagyobb eredményre Kö­zép-Ázsiában, a szovjet Ka­zahsztántól Belső-Mongóliáig terjedő területen számíthat­nak, amely magába foglalja Szinkiang, Sinhaj, Kanszu, Ninghszia kínai tartományo­kat, és a Burját-Mongol Auto­nóm Szovjet Köztársaságot. A legjobb vadászterület azon­ban, a Mongol Népköztársaság­ban a Gobi-sivatag. Mint afé­le laikus tüstént megkérdem, mi ennek az oka? -Ez a terület szárazföldünk legrégibb darabja, vagyis először merült fel a tengerből és vált vagy százmillió e'szteniővel ezelőtt vi­zektől mentes szárazfölddé, ­magyarázza Jang professzor. — A Gobi sivatag egyetlen óriási kat­lan, mintha a természet arra PEKINGI TUDÓSÍTÁSUNK szánta volna, hogy egymásra hal­mozódó rétegekben gyűjtse össze az agyagot és a homokot. A le­rakódott rétegek magukba temetik az állati csontvázakat, a csontok állaga idővel ásványi sókkal telítő­dik, a csontok megkövesedr.ek, és ásatag állapotba kerülnek. A leg­tökéletesebb tartósítási eljárás ez, s a konzerválást, a mumifikálást még jobban elősegíti a közép­ázsiai felföld száraz éghajlata, amely megakadályoz mindennemű rothadást. A mai Gobi-sivatag te­rületén számtalan állatfajta alakult és fejlődött ki, maga a katlan irdatlan méretű múzeum, tele ős­világi lények temetőivel. Termé­szetesen a sárkánygyíkok nem tar­tották tiszteletben a mai határo­kat, - mosolyodik el a sárkány­vadász, — szerencsére azonban az egész terület ma szocialista álla­mok tulajdonában van. Ez a gya­korlatban azt jelenti, hogy nem kaptunk hajba az ősvilági csonto­kon, hanem két vagy három or­szág közös kutató expedíciót szer­vez, s a leleteknek mindnyájan hasznát látjuk. Ez a probléma egyébként nem is olyan nevetséges, a tudományos kutatások történetében nemegy­szer előfordult, hogy a kutatók hosszú vitákat folytattak egy-egy korszakalkotó lelet elsősége fölött. De mi a helyzet ma ? Mi történik, ha mondjuk szovjet tudós kínai te­rületen kapar ki a földből egy szaurusz csontvázat? Kié lesz a lelet? Ezt a problémát is eleve ren­dezték, mégpedig salamoni böl­csességgel. Az eredeti lelet min­dig azt az országot illeti meg, amelynek területén előkerült a földből. Az expedícióban résztvevő másik állam számára azonban ter­mťszethO másolatot készítenek. Elsősorban azonban találni kell valamit. Ezzel már ott is vagyunk a következő kérdésemnél, a lelő­helyek feltárásánál. A professzort most sem hagyja el humora. — Igaza van, csalétekkel sajnos nem foghatunk ősgyíkokat. An­nak sem volna sok értelme, hogy puskával ď váltunkon sárkányles­re menjünk ki a sivatagba. A fel­fedezés igen gyakran véletlen eredménye, bár a földrétegek fel­tárásával eleve megállapíthatjuk, van-e egyáltalán értelme keresni. Hasznosítjuk a régebbi kutatók adatait is. Nagy értékűek számunk­ra a helyi lakosságtól, pásztorok­tól, vadászoktól, parasztoktól szer­zett értesülések. Gyakran őslény­csontokat is hoznak, amelyeket ásás közben találtak. Legtöbbször azonban a sárkánycsontokat gon­dosan megőrlik és közép-ázsiai hagyomány szerint orvosságnak használják fel, esetleg a földet trágyázzák meg vele. Ha feltárnak egy ilyen ősvilági temetőt, különös kép tárul a kuta­tók elé — óriási őslények világa, amelyeknek kései ivadéka a mi pöttömnyi szürke vagy zöld gyí­kocskánk. Az ősgyíkok között akadtak harminc méter hosszú nö­vényevő szauruszok, úszóhártyás vízigyíkok, kúszó tankra emlékez­tető páncélos gyíkok, hús- és dögevő ragadozók. E lények fejlő­désével és főleg kihalásával kap­csolatban sok kérdést mindmáig nem oldottak meg, annyi azonban bebizonyítottnak látszik, hogy ezek a háznyi szörnyetegek alapjában véve békés teremtések voltak és nagy egyetértésben éltek egy­mással. A megvadult sárkánykí­gyók, amelyek hátborzongató ször­nyű párbajokat vívnak egymással, javarészt nagy fantáziával meg­áldott írók és filmrendezők képze­letének szülöttei. További kérdéseimre a professzor elmondja, hogy egy korszerű sár­kánygyík-kutató expedíció igen bo­nyolult szervezet A legutóbbi ku­tató csoportnak nyolcvan tagja volt, köztük geológusok, paleon­tológusok, ásatási szakemberek, technikusok, gépkocsivezetők és orvosok. A felszereléshez 14 te­herkocsi és terepjáró autó tarto­zott. Rég elmúltak azok az idők, amikor a kutatók ásóval, kapával a vállukon Indultak sárkányvadá­szatra. Ma a munka nehezét ta­lajgyaluk és daruk végzik el. Csakis így kutathatjuk végig az óriási Gobi-sivatagot, — ez a nagy­arányú feltáró munka tavaly .kez­dődött, és öt esztendeig fog tar­tani. - De ne képzelje, - néz rám pápaszemén keresztül a professzor, - hogy a sárkányvadászat ma ké­nyelmes ligeti séta. A Gobi-slva­tagban állandó vízhiánnyal küz­ködiink, vannak helyek, ahová a legjobb autóval sem lehet eljutni, a homokviharok állandó nehézsé­get jelentenek. Egyizben hét napon keresztül naponta elvitte a sátrain­kat a siél. Éjszaka kegyetlen hi­deg van, nappal egyre-másra bé­nulnak meg az autók motorhiba "miatt. Egyes kutatók egyedül vág­nak neki a sivatagnak, eltévednek és nem találnak vissza a táborba. Izgalom tehát mindig van bőven. - A csontvázak kiemelése sem egyszerű munka, - folytatja Jang tanár. - A csontokat a környező kőzetekkel együtt emeljük ki ha­talmas tömbben. A tömböt fabur­kolattal vesszük körül, áz üres helyeket gipsszel töltjük ki, két ol­dalról befenekeljük, és készen áll a lelet a szállításra. Régebben eze­ket a ládákat csúszdák segítségé­vel lejtökön lefelé juttattuk el a gépkocsikhoz. A nehéz teher gyak­ran elszabadult és összetört. Ma­napság daruk nyújtják ki hosszú karjukat a ládákért és egyenesen a kocsikasba emelik. A kőtömbök súlya nem lebecsülendő. A leg­utóbb talált dinoszaurusz csont­vázak egyikét összesen három egyenként három tonna súlyú ládá­ba csomagoltuk. Minél tovább beszél a professzor erről a látszólag unalmas tudo­mányágról, annál érdekesebb lesz a beszélgetésünk. Szeretnénk vala­mit hallani a csontvázak prepa­rálásáról, tudományos feldolgozá­sáról. De hiába, még az olyan tu­dósnak is, aki évmilliókkal szá­molja az időt, egyszer letelik az interjúra szánt szabad ideje. Még egy kérdés azonban kikívánkozik belőlünk: ml a gyakorlati értéíe az ősvilági sarkánykígyók vadásza­tának? Várakozásunk ellenére Jang pro­fesszor nem háborodik fel, még sajnálkozó tekintettel sem bélyegzi tudatlanságunkat. Ellenkezőleg, mintha várta volna, hogy ezt a kérdést előbb-utóbb feltesszük neki. - Az ásatag őslények vizsgálata mindenekelőtt lehetővé teszi, — magyarázza türelmesen, — hogy évmilliókra visszafelé vizsgáljuk Közép-Ázsia állatvilágát. Ezzel pe­dig szorosan összefügg a földtör­ténet tanulmányozása is, az őslény, maradványok sok mindent elárul­nak ez egyes földrétegek koráról. Lehetővé teszik, hogy kiegészít­sük Közép-Ázsia földtani történetét a föld középkorában, a mezozoi­kumba és egyes szakaszaiban, a triász, jura és kréta korban. A földtani rétegek megállapítasa dön­tő fontosságú az ásványi kincsek felkutatásában, hisz lelőhelyeik földtani koruk szerint rétegződnek. Az őslénykutatás tehát nem is áll olyan távol az atomkorszaktól, mint a beavatatlan képzelné. Az őskori sárkányok és egyéb ször­nyetegek temetőitől egyenes út visz a kőolaj, szén. érc és egyéb lelőhelyekhez, amelyek a mai kor ipari szörnyetegeinek mindennapi táplálékát adják. Búcsúzáskor Jang Cung-cau professzor kifogástalan né­metséggel mondja: „Auf wie­dersehen!" — A viszontlátás­ra. Amikor meglepetten fel­kapjuk fejünket, megjegyzi: - Szinte el is felejtettem meg­mondani, Münchenben tanultam, harmincöt évvel ezelőtt. Kiment a fejemből. Hiába, a százmillió év­nél kurtább dátumokat nehezen jegyzem meg. HARRY SICHROVSKY ÜJ SZO 4 * 1961- április 8. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom