Új Szó, 1961. április (14. évfolyam, 91-119.szám)

1961-04-28 / 117. szám, péntek

A BRATISLAVAI Kábel- es Szigetelő Kutatóintézetben, amely egyedülálló hazánkban, már hét éve dolgozik Alžbeta Kalašová mérnök. Kollektívája most a trakciós villanymoto­rok csillám-szigete­lésének és a magas­paraméterű generá­torok szigetelésprob­lémáival foglalkozik. (M. Slosiariková — CTK — felv.) Idejében felépül az új szálloda A košicei Magasépítészeti Válla­lat „Tyršovo nábrežie" építkezési telepén .serény munka folyik. A csen­des környezetet felváltotta a keverő­gépek, emelődaruk zúgása, teherjár­művek forgalma, kőművesek, ácsok és szerelők jókedvű munkazaja. Itt épül Košise legnagyobb épülete, a 42 méter magas, tízemeletes új szálloda. Gibiš Hynek építész, a munkarész­leg vezetője ad felvilágosítást a munka menetéről. — A szálloda építésénél, de or­szágos viszonylatban is először itt alkalmaztuk az öntöttbeton módszert. A korszerű építkezésnek ezen for­mája nagyon bevált. Kezdetben ugyan lemaradás mutatkozott, de a dolgozók munka közben elsajátítot­ták az új technológiát és a múlt évi lemaradást ez idén behozták. Az el­ső hat emeletet július elsejéig átad­ják rendeltetésének, s év végéig be­fejezik az egész építkezést. Az építőmunkások az utolsó eme­let felhúzásán dolgoznak, de az első hat emeleten már a belső szerelési munkálatok folynak. A dolgozók szor­galmas munkájukban tökéletesen ér­vényesítik az új technikát. Lomoga János, az építészeti szerelővállalat dolgozója belövő pisztollyal erősíti a horgokat a betonba. Erre szerelik a hegesztők a vaskonstrukciókat és vakolathálózatot. Valamikor ezt a munkát kézzel, nagy erőfeszítéssel, vésőkkel végezték. A Malinak beton- és ácscsoport 18 dolgozója jól kihasználja a keverő­gépeket. Meghosszabbított műszak­ban dolgoznak. — Eleget teszünk vállalt kötele­zettségünknek, idejében befejezzük a szálloda építését — mondja Ján Va­sil. Ezt mondják a kőművesek, ácsok a szerelők is. Mindenki úgy végzi feladatát, hogy elősegítse a másik munkáját. A hatalmas szálloda egész föld­szintjét majd a belépő, fogadóhelyi­ségek, tejbár, fodrászszalon foglalja el, továbbá itt lesz elhelyezve a 212 férőhelyes étterem, a konyha és a mellékhelyiségek. A magasföldszinten előcsarnok, kávéház, borozó, 300 fé­rőhelyes terasz, két klubhelyiség és ünnepi fogadóhelyiség lesz. A tízemeletes szálloda minden emeletén húsz kétágyas, szükség esetén négy férőhelyre kibövíthető szoba lesz. A szálloda építésével kezdetét vet­te a környék átrendezése. Ebben a negyedben épül a hatalmas Szak­szervezeti Ház, továbbá új lakóházak építése kezdődik, új utca keletke­zik és kiszélesítik az úthálózatot is. Azzal a tudattal távozunk erről az építkezésről, hogy az itt dolgozó munkások pártunk nagy évfordulóját újabb munkasikerekkel köszöntik és mindent megtesznek annak érdeké­ben, hogy a tervezett építkezési fel­adatokat idejében teljesítik. Mózes Sándor 1 Ŕ J szó pbbtä iAb A komplex elemzés megmutatta A ruskovi EFSZ gazdálkodásának elem­zése igen sok. a gazdálkodásban előfor­duló hibára mutatott rá. A szövetkezet Vezetősége nem áll hivatása magaslatán, mert a gyűléseken a társadalmi és a köz­ügyek helyett személyi ügyek intézésé­vel bíbelődnek. Ennek aztán a gazdaság különböző ágazataiban igen komoly kö­vetkezményei jelentkeznek. Tavaly 30 hektáron elértéktelenedett maghere, ezenkívül kisebb-nagyobb területeken sok EPITENEK A branci szövetkezet tagsága ta­valy megszaporodott. Több egyéni gazdálkodó lépett be a szövetkezet­be. Bővült a földterület, az állat­állomány, ezért új gazdasági épüle­tekre volt szükség. Az építkezési csoport 70 borjú ré­szére épített istállót. Az idén két 0 hizlaldát kezdett építeni. Az egyiket & a z év végéig befejezi. A tehénistál­• ló alapjait is lerakták már, melyben 9 - elkészülte után 100 tehenet helyez­2 nek el. Lőrinc László, Branč Együttműködnek A Csemadok és a CSISZ bolyi alap­szervezetei az utóbbi időben kölcsönö­sen segítik egymást, ami igen örvende­tes jelenség. Az együttműködés főleg kulturális téren mutatkozik meg. A Csemadok szervezetének keretében belül hozzáfogtak Csiky Gergely „Cifra nyomorúság" cimü darabjának betanulá­sához. Zsebik Károlyné tanítónő vezetése mellett hónapokon át tanulták be a da­rabot. A szereplök kbzótt idősek és fia­talok is voitak, összesen huszonketten. A bemutatónak a zsúfolásig megtelt kul­túrházban oly nagy sikere volt, hogy két napra rá újra eljátszották a da­rabot. Mind a Csemadok-, mind a CSISZ-ta­gok, valamint a bolyi iskola tanítói pél­dás módon vették ki részüket az elő­adás sikeréből. A színmüvei e napokban a környező falvakba is ellátogatnak. A bevételből tetevíziós készüléket vásárol­nak. MOLNÁR JÁNOS, Nitra Komplex kukoricatermeszfő csoport Dvorníkyban A Dvoiýníkyi Egységes Földművesszö­vetkezet vezetősége legutóbbi ülésén el­határozta, hogy a kukorica termeszté­séhez egy komplexcsoportot létesít, mely a vetéstől kezdve egészen a betakarításig gondozni fogja a kukoricát. A komplexcsoportot ellátták a szük­séges gépekkel és felszereléssel. Két traktor áll rendelkezésére, melyeket Éliás Lajos és Kocsmáros Dezső traktorosok gondjaira bíztak. Hogy a csoport egyes 7 tagjai elsajátíthassák a kukorica négy­zetes-fészkes vetésének módszerét, Mi­licky Lajost, Hajdú Józsefet, Varga Fe­rencet és Juhász Józsefet a GTÁ-ra küldték kiképzésre. Andreas Sándor, Košice értékes termény maradt a földeken. Azt hangoztatják a vezetoseg tagjai: kevés a munkaerő. Azzal azonban seoki sem tö­rődik, hogy javulást eszközölnének a munkaszervezésben, kihasználnák a gépe­sítés adta lehetőségeket. Jelenleg súlyos takarmánygonddal küzd a szövetkezet. A múlt évben a szemes­takarmány össztermeléséből csupán 12 százalékot irányoztak elő a takarmány­alapra. Ez az oka, hogy vásárolniuk kell az abraktakarmányt. Az etetés techniká­ja sem megfelelő az állattenyésztésben. Ha a takarmányadagok táperejét kiszá­mítjuk rájövünk, hogy a feletetett meny­nyiség csupán az állatok létfenntartásá­hoz szükségei értéket .fedezi. Ily módon az évi tejhozam sem volt magasabb te­henenként 661 liternél, a borjúelválasz­tási átlag 100 tehénre eső részaránya még a 60-t sem éri el. A helyi nemzeti bizottságnak és a fa­lu kommunistáinak erélyesebben kell ke­zükbe venni a szövetkezet irányítását, hogy községük lépést tartson a fejlődés­sel és egyre több terméket adjon el a közellátásnak. IVÁN SÁNDOR, Košice. Katonáink a kongresszus határozatainak teljesítéséért Környékbeli szövetkezeteink az elmúlt hetekben tárgyalták meg az EFSZ-ek V. országos kongresszusának határozatait. Jakuš tiszt alakulata ebből az alkalomból a vracovi szövetkezetnek ígért hatékony segítséget. Az alakulat tagjai több ízben már tavaly is hasznos támogatást nyúj­tottak a szövetkezetnek a csúcsmunkák idején és nagy részük van abban, hogy az EFSZ ez idén rátérhetett a szilárd ju­talmazásra. Katonáink továbbra is segítik a szövet­kezetet: vállaltuk, hogy 20 ffektáron elvé­gezzük a cukorrépa egyelését, 800 köb­méter komposztot készítünk. A munka már megindult és arra törekszünk, hogy kiérdemeljük a szövetkqzetesek megbe­csülését. Kolaja Ján, tiszt A kollektív szellem eredménye A Streda n. Bodvou-i betoncső-gyár­ban 1960. július 1-én indult meg a ter­melés. A kezdet bizony nem volt köny­nyü, mert nem ismertük a csőgyártás módszerét. Ez azonban már a múlté, ma havi terveinket túlteljesítjük. Nemrég Kondás János vezetésével szo­cialista munkabrigádot alakítottunk, noha tudtuk, hogy a megtisztelő cím elnyeré­séig vezető út nem lesz könnyű. A kol­lektíva szelleme és ereje azonban le tudta küzdeni a felmerült nehézségeket, így elértük, hogy Kondás János kollek­tívája 125 százalékra tudta teljesíteni az első negyedévi tervet, sőt segítséget tud­tunk nyújtani a lemaradozó kollektívák­nak is. A kollektívákban igen jó a munkaszellem. Szmerek János, Streda n. Bodvou Rádioaktív izotópok alkalmazása az orvostudományban A rádióaktív izotópok felfedezése és alkalmazása nagy jelentőségű vál­tozásokat idéz elő a biológiában és az orvostudományban. Az orvosi ku­tatás és gyógyítás szempontjából a rádioaktív izotópok (szokták jelzett vagy nyomhagyó atomoknak is ne­vezni) és „rendes" atomok között az a lényeges különbség, hogy az előbbiek sugárzást kibocsátva ha­ladnak keresztül a szervezeten. Ez a sugárzás megfelelő eszközökkel ki­mutatható és úgy észlelhető, mint­ha a sötét éjszakában valaki lám­pával imbolyogna az utcákon. A rádioaktív izotópokat az orvos­tudományban kísérletekre, betegsé­gek megállapítására és gyógyításra használják. A kutatásban a magyar Hevesy alkalmazta először 1923-ban,, aki ólomizotóppal vizsgálta a lóbab anyagcseréjét. A rádioaktív izotópok kitűnően fel­használhatók a betegségek gyors és pontos felismerésére, diagnózisára. Az eljárás lényege az, hogy a vizs­gálandó betegnek olyan vegyületet adnak be, amely igen csekély meny­nyiségű rádioaktív izotópot is tar­talmaz. A parányi adag izotóp által kibocsátott sugárzás elég ahhoz, hogy a vegyület útját, megtapadá­sát, felszívódását, eltűnését vagy hatását nyomon követhessük a su­gárzásjelző műszerrel, leggyakrab­ban a Geiger—Müller-féle számláló­val. E munkamódszert nyomjelző módszernek nevezzük. A nyomjelző módszer gyakorlati alkalmazása úgy történik, hogy a rádioaktív izotópot a szervezetbe juttatják, majd tanulmányozzák a szervezet egyes pontjain fellépő su­gárerősséget. Tegyük fel, hogy egy beteg vér­keringésének sebességét kell megál­lapítani. Ez nagyon fontos, mert pél­dául a reumánál és más betegségek­nél a véráramlás sebessége változik, így tehát megállapításának nagy diagnosztikai jelentősége van. Ho­gyan végezzük el ezt a vizsgálatot? A beteg fekszik és vénájába rádio­aktív nátriumot tartalmazó kony­hasóoldatot fecskendezünk. Ha az injekciót a balkarba adtuk, jobbkar­ját kell egy sugárzásjelző műszerre helyezni. Amint az első rádióaktív részecskék a sugárzásjelző műszer közelébe érnek ez rögtön jelzi őket. Ilyen módon pontosan megállapíthat­ja az orvos, mennyi idő alatt teszi meg a vér a körfolyamatot. Az egészséges embernél 11—12 másod­perc ez az idő, míg egyes betegsé­geknél a véráramlás sebessége csök­ken, tehát, ez az idő növekszik. A rádioaktív jódot az agydagana­tok kimutatására és a daganatok helyének pontos meghatározására használják fel. Ennek az a nagy je­lentősége, hogy a daganatok jelen­létét, keletkezési helyét, kiterjedé­sét, esetleg természetét műtéti be­avatkozás. tehát a koponya feltárá­sa nélkül lehet megállapítani. Gyakran megtörténik, hogy a pajzs­mirigyrák más testrészekbe is áthú­zódik, de ezeket a helyeket még nem lehet pontosan megállapítani. A tudósok azonban felfedezték, hogy a pajzsmirigyrák szövete gyor­sabban és erösebben szívja magába a jódot, mint az egészséges szövet. Ezért rádioaktív jódoldatot fecsken­deznek a beteg testébe és sugárzás­jelző műszer segítségével követik a jód útját. így könnyen meg lehet határozni, hogy a megtámadott ••pajzsmirigyen kívül, mely testré­szekben szívódik fel gyorsan a jód. Egy kezdődő rákot, melyet néhány évvel ezelőtt még nem lehetett meg­állapítani, most igen jó kilátásokkal megoperálhatunk. Érdekes kísérlettel lehet a szív működését is vizsgálni. Az injek­cióval bevitt jód rádioaktív izotóp sugárzásának mérésénél kiderült, hogy a rádióaktivitás jellegzetes görbével ábrázolható, ű. n. rádiókar­diogrammal. Egészséges szívnél a görbe lefutása gyorsabb, mint a szívizom különböző károsodásánál. A különbséget a szívizom erejének csökkenése okozza, s így következ­tetések vonhatók le a szívizomzat bántalmaira. Rádioaktív izotópok segítségével sok helytelen elméletet sikerült megdönteni. Például közismert, hogy az angolkór (rachitis) gyógyításánál nagyon jó hatása van a D-vitamin­nak. Eddig azt hitték, hogy a D vi­tamin elősegíti a csontokban a fosz­for felszívódását és megkötését. A rádióaktív foszforral végzett vizs­gálatok azonban nagy meglepetést okoztak, mert kiderült, hogy a D vi­befolyásolja, viszont a foszfor fel­hígítását gátolja. így tehát az eddigi feltevéssel ellentétben a D vitamin jó hatása nem a foszfor felszívódá­sának gyorsításán alapszik, hanem a felszívódott foszfor kiürülésének megakadályozásában. A gyógyításban gyakran használjuk a vérátömlesztést, melynek nem egyszer életmentő hatása van. Épen ezért olyan nagy jelentőségű a vér­átömlesztés hatásmechanizmusának ismerete. Itt rádioaktív kénnel jel­zett metioninnel vizsgálták a vér és az egyes szervek fehérjéit. A kísér­letek eredményeként megállapítot­ták, hogy a vérben, a vérképző szervekben és az agyvelőben jelen­tősen meggyorsul a fehérjék anyag­cseréje. így a vérátömlesztés eddig csak tapasztalatból ismert jó hatása tudományos magyarázatot nyert. A rádioaktív izotópok segítségével megjelölt élelmiszerek útját az em­beri testen keresztül is könnyen követhetjük. Ezáltal megjelölhetjük tartózkodási helyüket és kimutathat­juk hatásaiknak módjait. Ezeknél a kutatásoknál kiderült például az a meglepő tény, hogy a testünk fel­építéséhez szükséges minden anya­got a tartalékból és nem a közvet­lenül felvett táplálékból egészítjük ki. Ez utóbbi csak a készletek meg­újítására szolgál. Jelzett atomok segítségével meg lehet állapítani, hogy a gyógyszerek hogyan hatnak a testben, bizonyos folyamatokat hogyan gátolnak vagy gyorsítanak. így például a penicillint rádióaktív kénnel jelölték meg, hogy a testben megtett útját és hatásá­nak módját megfigyelhessék. Az agytumor pontos helyének meg­határozása rádioaktív foszfor segít­ségével. A beteg hajának levágása után a fej felületét több részre oszt­ják. Az egyes részek aktivitását GM számlálóval mérték. Az agytumor fe­lett a mérőműszer nagy aktivitást jelez. Rádioaktív izotópok segítségével kutatják az orvosok azokat az eljá­rásokat, amelyekkel a magas vér­nyomást lehet gyógyítani. A magas vérnyomású betegeknek olyan gyógyszerre van szükségük, amelyek tágítják a véredényeket és ezzel le­hetővé teszik a vér gyorsabb kerin­gését. A magas vérnyomás gyógyí­tására használt gyógyszerek hatását csak úgy ítélhetjük meg, ha huza­mosabb időn át tanulmányozzuk az illető gyógyszerek viselkedését a szervezetben. Mielőtt a gyógyszer hatását megvizsgálnánk a beteggel rádioaktív xenongázzal elegyített le­vegőt lélegeztetünk be. így azután sugárzásjelző műszer segítségével megállapítjuk, hogy a véredényben haladó rádioaktív xenon mikor ér a mellbe, a könyökbe, a térdbe, a kéz és lábujjakba. Ugyanezeket a méréseket megismételjük a gyógy­szer beadása után is. Ha a vérben levő rádioaktív xenon rövidebb idő alatt jut el a tüdőtől a könyökig, a térdig és az ujjakig, akkor az azt jelenti, hogy a vérkeringés sebessé­ge fokozódott, tehát a gyógyszer ki­tágította a véredényeket. Rádioaktív izotópok segítségével könnyen megállapíthatjuk a vér tér­fogatát. E célból a betegtől vért vesznek, s a vett vér vörösvérsejt­jeit rádióaktív foszforral megjelö­lik. Ezután meghatározott mennyisé­gű vért visEzafecskendeznek. A jel­zett vértestek hígulási fokából kö­vetkeztetni lehet az egész vérmeny­nyiségre. Ily módon nagy műtétek­nél a vérveszteséget majdnem köb­centiméter pontossággal meg lehet tamin a foszfor felszívódását alig állapítani, hogy azután úgyszólván csepről-csepre vérkonzervvel helyet­tesítsék az elveszett, vért. A rádióaktív izotópoknak nagyon nagy a jelentőségük a gyógyászatban, és az általuk nyújtott lehetőségek, szinte naponta tárnak fel új és új alkalmazási területeket. A rádioaktív izotópokat többféle módon juttathatjuk a szervezetbe. A legegyszerűbb mód az, amikor a rádioaktív izotópot tartalmazó ol­datot megitatjuk a beteggel, itt iga­zat kell adnunk annak az újságíró­nak, aki 1938-ban szenzációhajhá­szás céljából egy orvosi interjúnak azt a címet adta: „Ezentúl kanállal eszik a betegek rádiumot" Az orvost, aki az interjút adta, ez a cím elkeserítette, de a kifejezés kétségtelenül megközelítette az új sugárterápiás eljárás lényegét. A rádióaktív izotópok adagolhatok gyógyszeres formában, szájon át, befecskendezve, vagy pedig felhasz­nálhatók mint külső sugárforrások. Mivel úgy hatnak mint a rádium­vagy a röntgensugarak, bizonyos rákfajták és egyéb rosszindulatú da­ganatok gyógyítására máris bevál­tak. A további kísérletek annál biz­tatóbban alakulnak, mert számos elemnek, illetve vegyületnek az a tulajdonsága, hogy a szervezetbe ke­rülne, csak bizonyos meghatározott szervekbe jutnak el. így például mint már említettük a jód a pajzs­mirigybe, D vas a vörösvérsejtekbe, a réz a májsejtekbe stb. Ha tehát az ilyen „irányítható" . anyagokhoz megfelelő rádióaktív izo­tópot kevernek, hatása a beteg test­részre összpontosítható. így a rá­dioaktív izotóp csak a beteg sejte­ket pusztítja el sugaraival, a kör­nyező egészséges szöveteket meg­kíméli, ami a rádium- és röntgen­sugárzásnál csak ritkán érhető el. A foszfor nagy mennyiségben ra­kódik le az élénken burjánzó kóros szövetekben, a megbetegedett csont­velőben, májban, lépben és nyirok­csomókban is. Ez teszi lehetővé gyógyító alkalmazását a vérképző szervek megbetegedéseinél is. A fel­szívódott rádioaktív foszfor a meg­betegedett szervekben összpontosul, sugárzásával elpusztítja a kóros sej­teket s így gyógyulást eredményez. A rádioaktív foszfor segítségével eredményesen távolíthatjuk el a bőr felületén lévő anyajegyeket. A bőr felületére celofánt és arra rádió­aktív foszfor oldatba mértott gézt helyezünk. Az egészet bekötjük és az anyajegyet így 10 — 12 napon ke­resztül néhány órán át besugároz­zuk. Ilyen gyógyításnál az anyajegy helyén nem marad csúnya forra­dás. A rádióaktív jód segítségével si­keresen gyógyítható a Basedow-be­tegség. Ennél a betegségnél a pajzs­mirigy növekszik, az oxigénfogyasz­tás emelkedik, a szívműködés gyor­sul. A betegnek hőemelkedése van, fáradtságot érez, feje fáj, nagyon érzékeny és álmatlanságban szen­ved. E betegség gyógyításánál a be­teggel rádióaktív jódot tartalmazó oldatot itatunk. A rádióaktív jód a pajzsmirigyben lerakódva ezt erős sugárzásnak teszi ki. A betegnél eltűnnek az említett nehézségek és állapota javul. A gyógyítás kb. egy hónapig tart. Ezzel a módszerrel gyógyítják a Basedow-kórt és a pajzsmirigy más betegségeit is Bra­tislavában az Endokrinológiai Inté­zetben. A különböző szemgyulladások és daganatok kezelésében a rádioaktív sztroncium bizonyult hatásosnak. Segítségével a szemhéjakon vagy a kötőhártyán, szaruhártyán létrejött kóros folyamatokat— gyulladást, da­ganatot — besugározzák anélkül, hogy a szem többi részében su­gársérülések keletkeznének. A rádióaktív kobaltot főleg külső besugárzásra használják az ú. n. ko­baltágyúban. A készülékben elhelye­zett kobalt sugaraival a rádium-, illetve a röntgensugarakat pótolják: rosszindulatú' daganatot gyógyítnak besugárzással. A rádióaktív kobalt viszonylag olcsó, nagy mennyiség­ben állítható elő, és egyszerűen ke­zelhető. Bratislavában ilyen kobalt­ágyú az Onkológiai Intézetben mű­ködik. E néhány példából láthatjuk, hogy a rádióaktív izotópok mily nagy se­gítséget jelentenek a nvógyító or­vosnak. Azok a rádioaktív izotópok, melyek az atomenergia békés fel­szabadításának termékei, így szinte végtelen lehetőségeket tárnak fel az orvostudomány és egyáltalán az életfolyamatok kutatása terén is. TÖLGYESSY GYÖRGY, mérnök, a kémiai tudományok kandidátusa ÖJ SZÖ 1 W Í96Í\ ffprilíS 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom