Új Szó, 1961. április (14. évfolyam, 91-119.szám)

1961-04-02 / 92. szám, vasárnap

A szocialista világrendszer kialakulása úgy került be a világtörténelem lapjaira, mint olyan esemény, amelynek nincs párja az emberiség fejlődésének és sorsának menetére gyakorolt hatóereje tekintetében. A szocialista országok tábora a világon a haladás és civilizáció központja, biztosítja az egyén igazi sza­badságát, az emberi alkotóerő és képesség jelvirágzását. A szocializmus évről évre világosabban és meg­győzőbben mutatja meg elvitathatatlan előnyeit a társadalom termelőerőinek fejlesztésében. Ezeket az erőket teljes mértékben alárendeli azoknak az érdekeknek, amelyek a társadalom valamennyi tagja ré­széről jelentkező anyagi és szellemi igények kielégítésével függnek össze. a Varsó közelében fekvő iwicznai tele­vízorgyárban korszerű képernyőket gyár­tanak. Ez ideig csak 36 és 43 cm-es kép­ernyőket készítettek. Az idén megkezd­ték az 53 cm-es, sőt a legkorszerűbb, 57 cm-es képernyők gyártását is. Ez az üzem az utóbbi öt év alatt épült és Eu­rópában a legkorszerűbbek közé tartozik. (ČTK — CAF — felvétele) A CSISZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGA fő­iskolai tanácsának küldöttsége március 31-én elutazott Párizsba, ahol részt vesz az európai főiskolai szervezetek képvi­selőinek harmadik találkozóján. A NAGY KÜLFÖLDI ÉRDEKLŐDÉS­RE VALÖ TEKINTETTEL Csehszlová­kia kibővítette a grafikai gépek gyár­tását, amelyeket jelenleg 65 államba exportálunk. TIBETBEN a felszabadulás előtt egyet­len iskola sem volt, ma pedig már 1500 általános és több középiskola működik. 250 ezer tibeti lakos vesz részt az írás­tudatlanság megszüntetésére szervezett különböző iskolákon és tanfolyamokon. AZ EURÓPAI KULTURÁLIS TÁRSA­SÁG konferenciát rendezett Rómá­ban, amelyen a Szovjetunió, Anglia, Franciaország, Olaszország, az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia, Ma­gyarország, Bulgária, Jugoszlávia és más államok képvsielői vettek részt. FUČÍK ÜZENET AZ ÉLŐKNEK című 1 írását Jaroslav Balík filmrendező készül megfilmesíteni. Július Fučík nemzeti hő­sünk alakját Uja Racek, Gusta Fučíková alakját Libuša Švormová személyesíti meg. A SUK-TRIÖ - Josef Suk, Ján Pa­nenka és Josef Chuchro — nagysike­rű hangversenyt adott március 30-án Berlinben. A hangverseny műsorán Beethoven D-dúr hármasa, Mendels­sohn D-moll hármasa és Dvofák-mű­yek szerepeltek. SMETANA MÚZEUMOT avatnak a nyá­ron Göteborgban, ahol a nagy zeneszer­ző 1856-1861 közt mint karmester és zongorista élt és legismertebb müveit ír­ta. MEGJELENT A ROMÁNIA TÖRTÉ­NELME című ötkötetes mű első kö­tete. Az ország történetét a legré­gibb időktől a rabszolgatársadalmon keresztül a feudalizmusba való át­menetig dolgozza fel. A BRNÖl EGYETEM KÖNYVTÁRÁBAN egy Baselben nyomtatott könyv kötésé­ben megtalálták Husz János eddig isme­retlen tankönyvének 8-oldalas töredékét, amely a latin és a cseh nyelv ábécéjét, ' közmondásokat és imádságokat tartalmaz. DRÁMÁT ÍRT AZ ESZKIMÓK ÉLETÉRŐL Lan Petersen kanadai író. A dráma „A nagy éhség" címmel kerül majd színre. VELENCÉBEN véget ért a hónapok óta folyó küzdelem a hagyománytisztelők és a reformátorok között. Az olasz közmun­katanács úgy döntött, hogy nem változ­toztatja meg Velence történelmi arcu­latát és a lagúnák városának déli negye- ť dében létesítendő hipermodern épületek S tervét elveti. S ANGOL TUDÓSOK röntgensugarakkal átvilágítottak néhány egyiptomi múmiát. Kiderült, hogy a hajdani dicső urak jól ismert betegségekben szenvedtek. Sok­nak vesegyulladása, epeköve, reumája, érelmeszesedése, tUdőbaja volt. Ij OLASZ, FRANCIA, NÉMET VAGY AN- > GOL nyelven több mint ezer kérdésre ad s választ a „Ramac-305" elektromos gép, J> amelyet az idén mutatnak be a torinói s nemzetközi vásáron. Az elektronikus agy- £ ban kétmillió szónak megfelelő emléktár j, van. ? TOVÁBBI 8 HEKTÁRRAL GYARAPO­DOTT „Az ifjúság kertje" a košicei járás­ban. E kertben a fiatalok már több mint 1600 gyümölcsfacsemetét ültettek el. A SZOCIALIZMUS ZÁSZLAJA ALATT halad immár a Föld egész lakosságá­nak egyharmada. A szocializmus győ­zelme mindörökre véget vetett an­nak, hogy az imperialisták kényük­kedvük szerint garázdálkodjanak egész kontinenseken. Az a határozott segítség és támogatás, amelyet a szocialista államok az évszázadokon át elnyomott népek nemzeti felsza­badító harcában nyújtanak, áz impe­rializmus gyarmati rendszerének csődjéhez, s a béke, a politikai és gazdasági önállóság megszilárdulásá­nak útján haladó számos független állam kialakulásához vezetett. A szo­cialista országok népeinek példája a tőkés országok dolgozóit harcra ösz­tönzi társadalmi felszabadulásu­kért. A világ dolgozói reménységüket, holnapjukat látják a szocialista vi­lágrendszerben. A szocialista világrendszer erejé­nek és nemzetközi befolyásának gyors növekedése e rendszert nap­jainkban az emberi társadalom fej­lődésének döntő tényezőjévé változ­tatja. A szocialista világrendszer minde­nekelőtt azzal gyakorol döntő befo­lyást a történelmi fejlődés menetére, hogy óriási eredményeket ér el gaz­dasági téren. A szocializmus országai a történe­lemben soha nem látott ütemben ha­ladnak a gazdasági fejlődés útján, s megmutatják az egész világnak, milyen hatalmas győzelmekre képe­sek azok a népek, amelyek lerázták vállukról a tőke igáját, és sorsuk teljes jogú gazdáivá váltak. A szocialista világrendszer országai már most is a világ ipari termelésé­nek több mint egyharmadát adják, a legközelebbi jövőre vonatkozó gaz­daságfejlesztési terveik pedig arról beszélnek, hogy 1965-ig a szocialista világrendszer 2.3-szeresére növeli ipari termelését, s a világ ipari ter­melésének több mint felét fogja adni. 1965-ben a szocialista országok szemes termény termelése a világ­termelés kétharmadát adja majd, a fogyasztási színvonal 40-50 száza­lékkal, a dolgozók reáljövedelme pe­dig 50 százalékkal emelkedik. A SZOCIALIZMUS ÉS A KAPITA­LIZMUS gazdasági versenyében igen nagy jelentősége van annak az aránynak, amely a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a két világrend­szer vezető hatalmainak termelési színvonala között fennáll. Ha a Szovjetunió 1958. évi ipari termelési színvonalát 100-nak vesz­szük, akkor 1965-ben ez a színvonal 180-ra, 1970-ben pedig 270-re emel­kedik. Az Egyesült Államok színvo­nala 1958-ban ennek megfelelően 180 volt. Tekintetbe véve az Egyesült Államok gazdasági fejlődésének átla­gos ütemét sok évre visszamenőleg, feltehető, hogy az Egyesült Államok gazdasági fejlődésének színvonala 1965-ben eléri a 210-et. 1970-ben pe­dig a 225-öt a Szovjetunió 270-es számával szemben. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy a Szovjetunió lakosságának száma 18 — 20 százalékkal nagyobb, mint az Egyesült Államoké, arra a következ­tetésre juthatunk, hogy 1970-ben a Szovjetunió a termelés abszolút mennyiségét tekintve túlszárnyalja, az egy főre jutó termelés tekinte­tében pedig eléri az Egyesült Államo­kat. HASONLÖ ADATOKAT hozhatunk fel a többi szocialista országgal kap­csolatban is, ha összehasonlítjuk őket a vezető imperialista hatalmak­kal. A Kínai Népköztársaság sikere­sen valósítja meg azt a kitűzött fel­adatát, hogy a legközelebbi esztendőik folyamán utóiérje és túlszárnyalja Angliát a legfontosabb termékek ter­melésében. Hazánk 1937-hez képest közel négyszeresére növelte ipari termelését, és harmadik ötéves ter­vünk végén — főleg a gépipar, vegyipar és kohászat gyors fejlesz­tésével — nagyjából elérjük a hábo­rú előtti színvonal hatszorosát. A villamosításban pl. már túlszár­nyaltuk az iparilag fejlett Egyesült Államokat, Angliát és Franciaorszá­got, és a világon az ötödik helyen vagyunk. Az egy főre jutó acélter­melésben 1965-ben megelőzzük az Egyesült Államokat, az NSZK-át, sőt valószínűleg Belgiumot is. Ipari ter­melésünk évenként kb. 10 százalék­kal növekszik és a most folyó gi­gantikus gazdasági világversenyben az egy főre jutó szén-, acél-, és ce­menttermelés terén lényegében el­hagytuk a számottevő nyugat-euró­pai államokat és szorosan felzárkóz­tunk az NSZK mögé. A szocialista világrendszert a cél­kitűzések, a marxista-leninista világ­nézet egysége, a testvéri barátság megbonthatatlan szálai forrasztják össze. A szocialista országok között széleskörűen kifejlődött együttműkö­dés és kölcsönös segélynyújtás le­hetővé teszi, hogy a lehe"tő legész­szerűbben használják ki termelési kapacitásaikat és erőforrásaikat és kiegyenlítsék a szocialista világrend­szerhez tartozó valamennyi állam fejlődési ütemét és színvonalát. A szocialista államok történelmileg igen rövid idő alatt túlszárnyalják azt a legmagasabb szinvonalat, ame­lyet a kapitalizmus csupán évszáza­dok alatt érhetett el, s úgy menetel­nek előre, hogy valóra váltják a leg­emberibb és legigazságosabb elvet: Mindenkitől képességei szerint, min­denkinek szükségletei szerint. A SZOCIALISTA ORSZÁGOK népei a békés alkotás nagyszabású tervei­nek megvalósításán fáradoznak. Ren­delkezésükre áll minden szükséges eszköz ahhoz, hogy a jövőben is si­keresen haladjanak előre a kijelölt úton. Az imperialista hatalmak azon­ban, élükön az amerikai imperializ­mussal, megrémültek a szocializmus erőinek hatalmas növekedésétől, esz­méinek vonzóerejétől, s arra törek­szenek, hogy feltartóztassák a történelem haladását, és letűnt ural­muk helyreállítása érdekében új vi­lágháborúba taszítsák a népeket. Ezért a szocialista világrendszer országainak állandóan a legnagyobb éberséget kell tanúsítaniok, s nem szabad csökkenteniök védelmi erejük növelésére irányuló erőfeszítéseiket. A szocialista világrendszerhez tar­tozó országok növekvő gazdasági és katonai ereje a kommunista és mun­káspártoknak megadott minden jo­gos alapot, hogy arra a következ­tetésre jussanak: a háborúk többé nem végzetszerűen elkerülhetetle­nek. Elérkezett az az idő, amikor a béke ügyét védelmező erők meghiú­síthatják az imperialista agresszorok minden próbálkozását, hogy kirob­bantsák a harmadik világháborút. Sőt, mi több, kialakulnak azok a fel­tételek, amelyek közepette egyszer s mindenkorra ki lehet küszöbölni a háborút az emberi társadalom éle­téből, mint a nemzetközi viták el­döntésének eszközét. ÉPPEN E NAGY CÉL ELÉRÉSÉRE irányul a Szovjetunió és valamennyi szocialista állam külpolitikája. A szo­cializmus országai lelkesen és tevé­kenyen támogatják Hruscsov elvtárs­nak az ENSZ-közgyűlés 15. üléssza­kán előterjesztett javaslatait, továbbá a Szovjetuniónak azt az állhatatos harcát, amely az általános és teljes leszerelésre, a gyarmati uralom vég­leges megszüntetésére, a különféle társadalmi rendszerű államok köl­csönös kapcsolataiban a békés egy­más mellett élés elvének osztatlan diadalára irányul. SZILY IMRE A prágai Szerszámgépipari Kuta­tóintézet nagyban hozzájárul gép­iparunk műszaki fejlesztéséhez. Az intézet feladata, hogy országos vi­szonylatban irányítsa a kutatási munkákat. Irányelveket dolgoz ki az egyes géptípusok fejlesztésére ­szem előtt tartva gazdasági érde­keinket — s az üzemekben ellen­őrzi és kipróbálja a megszerkesz­tett gépek .prototípusait. Ezenkívül új megmunkálási módszereket és termelékenyebb technológiai eljárá­sokat fejleszt. Az intézetben fej­lesztették az IMO 32 jelzésű mű­szert is, mely a fogaskerekek pon­tos mérésére szolgál. A műszer gyakorlati jelentősége abban rejlik, hogy lehetővé teszi az ezredmillimé­ternyire pontos fogaskerekek gyár­tását. Képünkön: Bohumil Hájek sze« relő az optikai műszer beállítása közben. (J. Tachezy f elv. - ČTK); LAPUNK LEGKÖZELEBBI SZÁ­MA KEDDEN, ÁPRILIS 4-ÉN A SZOKÁSOS HÉTFŐI TERJEDELEM­BEN JELENIK MEG. A Horicei Négyéves Mezőgazdasági Műszaki Iskola növénytermesztési tagozatára minden évben tucatjával jelentkeznek a mezőgazdasági tanonciskola végzett növendékei, hogy magasabb szakmai képesítést sze­rezzenek. A horicei iskola ezenkívül a mezőgazdasági dolgozók részére távtanulással, a tizenegyéves iskolák végzett növendékei részére kétéves tanfolyam keretében teszi lehetővé a tananyag elsajátítását. Az iskola 1953-ban kezdte meg mű'íödését. azóta már 300 tanuló tette le sikerrel itt az érettségit. Az idén 93 tanuló készül érettségire, közülük huszonkilencen a mezőgazdasági főiskolán folytatják tanul­mányaikat. Képünkön: H. Mikolášková mérnök-tanítónő a búza egyes fajtáit mutatja a diákoknak. „Önkiszolgáló lakatosműhely Az önkiszolgálóbolt ma már nem újdonság, nem kelt fel­tűnést, Prágában van azonban egy olyan önkiszolgáló „intézmény", amelynek egyelőre nincs párja az egész országban. A Ječná utca 28. szám alatti ház második udvarán a Deza fémipari szövetkezet önki­szolgáló-lakatosmühelyt rendezett be. Sok a vállalkozó szellemű em­ber, aki szeret fúrni-faragni, úgy­hogy a műhely híre hamarosan szárnyra kapott és nagy közked­veltségnek örvend. — Vannak visszatérő vevőink, akik már több komoly darabot ké­szítettek nálunk, például antennát, rádiót, kerítést, tolókocsit, divatos karosszéket, vízhatlan fényképező­és filmfelvevőgép-tokot stb. A fia­talok maguk javítják motorkerék­párjaikat, a nyugdíjasok maguk készítette ajándéktárgyakkal örven­deztetik meg hozzátartozóikat, öt­ezren fordultak meg eddig a mű­helyben s ahányan, annyiféle kíván­sággal, tervvel jöttek — mondja Alois Beneš, a műhely „mindenese". Ö végzi az adminisztrációt, a szerszámok kiadását, ügyel a biz­tonságra, a műhely vezetője pedig, aki egyben a mester is, segít, ta­nít, tanácsol és hegeszt. A hegesz­tést biztonsági okokból nem végez­heti senki saját maga. Tíz munkaasztal van, tíz ember dolgozhat egyszerre, délelőtt keve­sebben vannak, délután, szombaton délután tele van a műhely. A hasz­nálati díj igazán olcsó, 3,60 korona egy órára. A műhely aránylag jól fel van szerelve, van eszterga-, le­mezhajlít ó g ép, 'szögvasolló, köszö­rülögép, csiszológép, gépfűrész, fú­rógép, úgyhogy az amatör lakato­sok sok mindent elkészíthetnek itt. Van, aki kitűnően érti a dolgát s még egy helikopter készítésétől sem riad vissza, de a tapasztalat­lanabbak sem távoznak dolgavége­zetlenül. Némec mester felügyele­tével, ha nem is helikoptert, de ap­róbb dolgokat maguk megcsinál­nak. Az önkiszolgáló-lakatosműhely Prága „specialitása", de bizonyára máshol is örömmel fogadná a la­kosság. KIS EVA A szocializmus korunk döntő tényezője A műszaki frjleszt é «/ « intezete SZÖ 5 * 1551. ŕprilis 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom