Új Szó, 1961. április (14. évfolyam, 91-119.szám)

1961-04-22 / 111. szám, szombat

TÜNK LENINI U TJ A (Folytatás az 1. oldalról) t'ak, hogy megtörjék a munkásság forradalmi mozgalmát. 1920 decemberében a munkásság drámai tapasztalatokat szerzett a hatalomért vívott forradalmi harc­ban, s öntudata rohamosan fejlődött, egyre inkább megértette a forradal­mi mozgalom vezetésének fő kérdé­seit. Felismerte, hogy a régi szociál­demokrata párt helyett új típusú marxista-leninista pártra, Kommu­nista Pártra van szüksége. Ennek a felismerésnek az eredménye volt a CSKP 1921. május 14-én összehívott alakuló kongresszusa. Kifejezésre juttatta a csehszlovákiai munkás­osztály elszánt akaratát, hogy köves­se az oroszországi győztes munkás­osztály példáját és hazánkban is va­lóra váltja a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom vezéreszméit, a Václav Kopecký elvtárs beszéde szocializmus és a kommunizmus esz­méit. Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalakulását leírhatatlan lelkesedéssel fogadták, s ez a lelke­sedés Lenin és győztes pártja ünnep­lését jelentette. 1921. május 14-én harci elszántsággal, büszkén bontot­tuk ki vörös lenini zászlónkat, amely magán viselte a sarló és a kalapács jelét. v Vlagyimir Iljics Lenin nagy öröm­mel fogadta a CSKP megalakulásá­nak hírét. Forró üdvözletében hang­súlyozta, Csehszlovákia Kommunista Pártja büszkén bonthatja ki a for­radalmi kommunizmus zászlaját, mi­vel annak az országnak a kommu­nista pártja, ahol már a 15. század­ban kitűzték a forradalmi kommuniz­munkások és parasztok kormányát, a | mus lobogóját a táboriták. LENIN SEGÍTSÉGÉVEL LETT PÁRTUNK A DOLGOZÓK VEZÉRE Kopecký elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogyan segítette Lenin személyesen is pártunkat a kezdeti időszakban, főleg a kommunista In­ternacionálé 1921. júliusában megtar­tott m. kongresszusa idején, amikor a párton belül bizonyos ellentétek léptek fel. Lenin a kongresszuson elmondott beszédében hangsúlyozta, a forradalmi hullám lankadása után a kommunista pártoknak az a fő fel­adatuk, hogy mozgósítsák a széles tömegeket, kitartóan kialakítsák a munkásosztály forradalmi erőit és felkészüljenek a jövendő összecsapá­sokra. A kommunista Internacionálé harmadik kongresszusának lenini irányvonala jegyében külön cseh­szlovák szakbizottság foglalkozott a CSKP kérdésével. A bizottság mun­kájában Lenin elvtárs is részt vett és lényegében igazat adott Smeral elvtársnak, aki azt követelte, hogy a CSKP hatalmas tömegpárttá formá­lódjék. Ugyanakkor ragaszkodott ah­hoz, hogy haladéktalanul egyesítsék a nemzetiségi kommunista szerveze­teket az egységes, internacionalista CSKP-ban. Felhívta a párt figyelmét, szabaduljon meg a szociáldemokrata ideológia minden csökevényétől, és a bolsevizmus szellemében sajátítsa el következetesen a kommunista ideológiát. Amikor 1957-ben öreg csehszlovákiai kommunistákkal meg­látogattuk a moszkvai „marxizmus­leninizmus intézetét", a szovjet elv­társak megmutatták azokat a jegy­zeteket, amelyeket Lenin készített a csehszlovák kérdés megvitatásával kapcsolatban. Pártunk a lenini eszmék szellemében oly elszántan, következetesen, lelkiisme­retesen és szorgosan készült fel a tör­ténelmi fejlődés hozta jövendő forra­dalmi harcokra, hogy miután a szov­jet hadsereg felszabadította Csehszlová­kiát a német fasizmus igája alól, 1945 májusában és 1940 februárjában az ö ve­zetése alatt győzedelmeskedett hazánk munkásosztálya és dolgozó népe. Ennek eredménye az is, hogy ma Csehszlovákia Szocialista Köztársaság lett. Kopecký elvtárs beszélt arról a sze­retetről, amelyet dolgozóink a Szovjet­unió, Lenin s a lenini bolsevik párt iránt éreztek és éreznek, s amelyet ki­fejezésre juttattak akkor Is, amikor a reakció világszerte aljas rágalomhadjára­tot intézett a fiatal szovjet hatalom el­len. Emlékszünk arra, hogyan uszított ellenük a csehszlovák burzsoázia is, Kra­raár, Masaryk, és Benes. Attól sem riad­tak vissza, hogy részt vegyenek külön­féle szovjetellenes összeesküvésekben, az elvetemUIt aszltó hadjáratban vezető szerepet vittek a mindenféle áldemokra­ták és álszocialisták. De hiába volt min­den igyekezetük. A lenini eszmék ereje, amely egyben a CSKP tömegeinek ereje is volt, a tőkés stabilizáció idején sem vesztett hatásából. Csalódott számításai­ban a csehszlovákiai burzsoázia akkor is, amikor 1924. január 21-én Vlagyimir Il­jics Lenin elköltözött közülünk. Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Lenin ko­porsójánál szentül megfogadta, hogy tán­toríthatatlan hűséggel, következetesen, áldozatosan és egyre lelkesebben fog küzdeni hazánkban a lenini eszmék győ­zelméért, a jobb és Igazabb társadalmi rendért, a szocializmusért és a kommu­nizmusért. Csehszlovákia dolgozó népe egyre nagyobb tisztelettel viseltetett Le­nin iránt; ez a tisztelet mélységes szeretetből, szelleme nagyságának csodálatából, emberi erényeinek meg­becsüléséből, szenvedélyes forradal­mi lelkesedésének megértéséből fa­kadt. Büszkék voltunk arra .hogy Le­nin érdeméből a világ haladásának élén a nagy Oroszország állt, amely iránt népünk mindig testvéri rokon­szenvet érzett. A CSKP érdeméből ez a rokonszenv a Szovjetunió iránt ér­zett forró szeretetté erősödött, a szocializmus és a kommunizmus esz­méi iránt érzett lelkesedésünk for­rása lett. A csehszlovákiai burzsoázia a reformista vezetők segítségével igyekezett csökkenteni azt a hatást, amelyet a lenini eszmék' gyakoroltak Csehszlovákia dolgozó népére. A Mün­chen előtti köztársaság húsz eszten­dejét állandó harc jellemezte a CSKP vallotta lenini eszmék és a polgári demokrácia ideológiáját terjesztő T. G. Masaryk-eszmék között. Az első világháború utáni években, amikor a Nagy Októberi .Szocialista, Forra­dalom győzelme fokozta a csehszlo­vákiai munkásosztály ösztönös for­radalmi harcát, és Lenint tekintette mindenki a forradalom vezérének, a jobboldali szociáldemokrata vezetők azzal a fogással éltek, hogy Masary­kot Leninhez hasonlították és azt ál­lították, hogy Masaryk Csehszlová­kiában ugyanolyan társadalmi refor­mátor, mint Lenin Oroszországban. Ez a csalás azonban hatástalannak bizonyult, — főleg azután, amikor 1920 decemberében Masaryk a pol­gári ellenforradalom vezetőjének bi­zonyult. Idővel bebizonyosodott az is, mermyire hazugok a demokráciáról és humaniz­musról szóló masaryki eszmei;. Mi, kom­munisták meggyőzön rámutattunk a ma­saryki demokrácia igazi arcára, hogy a társadalom minden java a tőkés, mono­polistáké, a dolgozók sorsa pedig az el­nyomás, a nyomor. A masaryki demokrá­ciával szembeállítottuk a Lenin hirdette demokráciát, amelyben az uralom, a ha­talom a munkásoké és a parasztoké, valamint a többi dolgozó rétegé. A le­ninizmus alapját tevő tudományos világ­nézet, a dialektikus materializmus győz­tesen került ki a masaryki filozóia idea­lista világnézetével, vallási előítéleteivel vívott harcból. A történelmi fejlődés el­kerülhetetlen következménye volt, hogy hazánkban Lenin eszméi győzedelmesked­tek, s a masarykl/mus csupán a sok meddő kísérlet egyikének számit, amely­lyel hiába próbálták megcáfolni a mar­xlzmus-lenlnizmus tanításának tudomá­nyos Igazságát. A LENINIZMUS PÁRTUNK MUNKÁJÁNAK BIZTOS IRÁNYELVE Ä leninizmus eszméi vitték győzelemre hazánkban Csehszlovákia Kommunista Pártját. Igen fontos szerepet játszott, hogy pártunk a 19. század cseh munkás­mozgalmának hagyományaiból kiindulva Lenin tanításában Marx és Engels ta­nításának továbbfejlesztését látta. Pár­tunk egyre inkább elmélyítette tudomá­nyos felkészültségét, a párton belül a nézetek tisztázására és tisztántartására törekedett, hogy soha le ne térjen a marxizmus-leninizmus útjáról. A párt két nanv belső válsáaon ment St, mielőtt lenini szellemű párttá lett. A CSKP bolsevlzálását csak az V. párt­kongresszuson, 1929. februárjában meg­választott vezetőség biztosította, amely­nek élén Klement Cottwald elvtárs állt. 1929 és 1934 között, a kapitalizmus gaz­dasági válsága idején a gottwaldi veze­tés harcra mozgósította a pártot, gondos­kodott a párttagság marxista-leninista szellemben, Lenin tanításának szellemében történő neveléséről. Fáradhatatlanul har­colt a munkásosztály egységéért, a re­formisták egységbontó törekvései ellen. A leninizmus arra tanított, hogy har­coljunk a munkások és a parasztok test­véri szövetségéért, amely győzelmünk fel­tétele a forradalmi harcban. Számunkra ez annál fontosabb volt, mivel a paraszti tömegeket befolyásoló polgári agrárpárt a csehszlovákiai burzsoázia vezető pártja volt. A leninizmus tanított meg arra is, hogy helyes álláspontot foglaljunk el a nemzetiségi kérdésben. A CSKP követ­kezetesen harcolt a cseh sovinizmus el­len, a szlovákok nemzeti sajátosságának elismeréséért, s azt vallotta, hogy az egyenjogú cseh és szlovák nemzet test­véri egysége lehet csak a köztársaság államiságának biztos alapja. A CSKP har­colt a többi nemzetiség nemzeti jogaiért is. Ugyanakkor összetételét tekintve pél­dája volt a proletár nemzetköziségnek, soraiban cseh, szlovák, lengyel, ukrán, német, magyar munkások fogtak össze. A leninizmus tanított meg arra, hogy szem előtt tartsuk a párt ideológiai egy­ségét és kellőképpen értékeljük az elmé­leti nevelés jelentőségét. A leninizmus ta­nitolt meg arra, milyen legyen az új típusú párt, mely a párton be­lüli demokrácia és a demokrati­kus centralizmus elvén alapul, tisz­teletben tartva a bírálat és önbírálat, valamint a kollektív vezetés elveit. A le­nini tanítás volt pártunk vezérelve négy évtizedes munkássága során, amikor vezette a tőkés rend elleni forradalmi harcot, s azokban az esztendőkben, ami­kor Csehszlovákia népének a német fa­sizmus ellen vivott harca élére állt, hő­siességre, tántoríthatatlan áldozatkészség­re nevelte dolgozólkat, kitartásra ösz­tönözve őket, míg végül a szov­jet hadsereg felszabadította hazán­ka.t 194S májusában történelmi győ­zelmet arattunk, s az egykor üldözött kommunista párt az új népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság fejlődésének dön­tő tényezője lett. Látjuk, — golytatta Kopecký elvtárs, — hogyan érvényesítette a CSKP 1945 után a leninizmus irány­elveit a hatalomért és a szocializ­musért folytatott harcban. Amikor a háború alatt Moszkvában arról vitat­koztunk, milyen eljárást folytasson a CSKP a felszabadulás után, mindig felidéztük az 1918—1920-as forradal­mi évek emlékét, amikor a csehszlo­vákiai forradalmi proletariátus azért nem szerezte meg a hatalmat, mert nem volt lenini típusú pártja. A de­mokratikus forradalom továbbvitelé­ről és szocialista forradalommá fej­lesztéséről világosan beszél V. I. Le­nin rendkívül értékes, 1904-ben Írott könyve: „A szociáldemokrácia kát taktikája a demokratikus forradalom­ban" és az 1917-es Áprilisi tézisek. 1945 májusa után felszabadult köz­társaságunkban a fejlődés az általunk meghatározott vonalon haladt. A CSKP a lenini eszmék szellemében céltudatosan úgy irányította a fejle­ményekét, hogy a nemzeti és demok­ratikus forradalom szocialista forra­dalomba nőjjön át. E törekvésünkre a koronát 1948 győzelmes februárja tette fel. A reakció ellentétes tö­rekvései ellenére a fejlődés békésen haladt a CSKP megszabta irányban, a népi demokrácia platformján, a nem­zeti front politikájának alkalmazásá­val. A reakció ellenforradalmi állam­csíny-kísérlete kudarcot vallott. Pár­tunk azonnal mozgósította a nép óriási tömegeit, a puccsista reakció teljesen elszigetelődött és megsem­misült. 1948-as februári győzelmünk ama lenini tétel igazságát bizonyí­totta, hogy a munkásosztály a pa­rasztsággal, az értelmiség széles kö­reivel és más hazafias erőkkel egye­sülve békés úton, polgárháború nél­kül is megszerezheti a hatalmat, meg­valósíthatja a szocializmust és a par­lamentet is a népakarat eszközévé teheti. Jellemző, hogy az utőbbi i dő ben a nyugati rádióállomások 1948-as feb­ruári győzelmünkkel kapcsolatban uszító hadjáratot indítottak és a szo­cializmushoz vivő békés fejlődés út­ját kommunista cselfogásnak minő­sítik, amelytől más országoknak úgy­mond őrizkedniök kell. A múltban a burzsoázia lakájai mindig azt állítot­ták, hogy a kommunisták az úgy­nevezett demokratikus szocialisták­tól eltérően csak a szocializmushoz vivő erőszakos út hívei. Most ugyan­ezek az álideolögusok visszájára for­dítják éveiket, és amiatt támadják a kommunistákat, hogy a leninizmus szellemében a szocializmushoz vivő békés útról beszélnek s a parlamen­tet használják ki a népakarat esz­közeként. Világos, hogy ezek az em­berek esküdt ellenségei a szocializ­mus felé vivő társadalmi fejlődésnek, s mindegy nekik, milyen ürüggyel uszítanak a kommunisták ellen. Ma félnek a szocializmushoz vivő békés fejlődéstől, a kommunisták ezzel kapcsolatos érvelésétől, mivel sej­tik, hogy számos országban a fejlő­désnek éppen ez az útja a legjárha­tóbb. A SZOCIALIZMUSHOZ VIVŐ LENINI ÜT Az 1948 februári győzelem után a CSKP IX. kongresszusa pártunk fő Irány­vonalaként tűzte ki a szocializmus felépí­tését hazánkban. A szocialista iparosítás vonalán teljes mértékben érvényesül az az elv, hogy a szocializmus megköveteli a nehézipar elsődleges fejlesztését; ez köztársaságunk esetében fokozott mér­tékben érvényes volt, mindenekelőtt gép­iparunk fejlesztését tekintve. A párt fő irányvonalának megvalósítása egyben azt is jelentette, hogy egységes földműves­szövetkezetek alakítása útján felépítjűk falun is a szocializmust. Ez lett a mező­gazdaság szocialista termelési viszonyai érvényesítésének csehszlovákiai formája a lenini úton, a mezőgazdaság szövetke­zeti szervezésének útján. A CSKP 1934. évi X. kongresszusa kitűzte a mezőgaz­daság szövetkezeti szervezésének határo­zott és szilárd irányvonalát. A Szovjet­unióban bevált lenini elveket követve értük el szocialista országépitésünk mind­ama sikereit, amelyek pártunknak a leg­nagyobb elismerést szerezték. A CSKP történetében fontos mezsgye az SZKP 1936. évi XX. kongresszusa, amely ismét magasra emelte a lenini eszmék és elvek élő jelentőségét s a nemzetközi kommu­nista mozgalomban az offenzív aktivitás új fellendülését jelentette. Pártunk a leg­teljesebb egyetértéssel fogadta az SZKP XX. kongresszusának határozatait, s le­vont.-) tanulságait, amelyek fokozták a szocialista országópités ütemét, s ezért a CSKP 1938. évi XI. kongresszusa közeli célként tűzhette ki a szocializmus építé­sének befejezését országunkban. Az SZKP XX. kongresszusa elméletileg és elvileg tisztázott számos fontos prob­lémát, többek között a személyi kultusz káros következményeinek kérdését. A le­nini tanítás szellemében történt ez, hisz Lenin mindig élesen elutasította a sze­mélyi kultusz minden megnyilvánulását. Idősebb elvtársaink, akik személyesen Is­merték Lenint, gyakran mesélték, hogy Vlagyimir Iljics Lenin, az újkori törté­nelem e legnagyobb elméje magatartásá­ban egyszerű, barátságos, igénytelen volt, s bárkivel beszélgetett, mindig há­lásan fogadta azokat a tanácsokat, ész­revételeket, amelyek a kommunista poli­tika helyes megítéléséről tanúskodtak. Nyiklta Szergejevics Hruscsov elvtárs igen érdemes munkát végzett, amikor Vlagyimir Iljics Lenint állította az egész nemzetközi kommunista mozgalom elé, mint olyan kommunista vezető eleven, halhatatlan példáját, akinek személyes tulajdonságai a legmélyebben kifejezésre juttatják a kommunizmus emberség­eszméjét. Az SZKP XX. kongresszusa a nemzet­közi politika terén is érvényesítette a le­nini eszméket, a béke és a békeharc le­nini értelmezését. Csehszlovákia Kommu­nista Pártja lelkesülten fogadta a lenini ta­nok feltárta távlatokat. Csehszlovákia a Szovjetunió oldalán fenntartás nélkül tá­mogatja a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélésének és békés versengésének lenini politikáját, amely az egyetlen lehetséges és értelmes mód­ja annak, hogy a szocialista és a tőkés országok viszonyát békében, a béke meg­tartásával rendezzék. \ Szovjetunió és a szocialista országok békés együttélési politikája néhány év alatt a béke javára változtatta meg a világhelyzetet. Hrus­csov elvtársnak a nyugati és más orszá­gokban tett látogatásai bizonyítják, mily óriási tekintélynek örvend az egykor rá­galmazott és elszigetelt Szovjetunió. Ma a világ valamennyi országa kívánja Hrus­csov elvtárs és a Szovjetunió küldöttei­nek látogatását. Bár egyes államok belső életükben előítéletekből vagy értetlenség­ből korlátozzák a kommunista eszmék propagálását, mégis tiszteletüket fejezik ki a Szovjetunió es a szocialista országok képviselőinek, és hálásán fogadják az új élet fejlesztéséhez tőlük kapott segitse­get. E téren köztársaságunk kétségtele­nül vezető helyet tölt be. Számos or­szágban viziercmuveken, gyárakon szocia­lista címerek bizonyítják, hogy ezeket a létesítményeket a Szovjetunió éi a szocia­lista országok segítségével építették fel, amelyek egyre inkább képesek befo­lyásolni sok nem szocialista ország gaz­dasági fejlődését és eredményesen ver­sengeni a tőkés államokkal. Ma a világ minden nemzete, az egész haladó emberiség tisztelettel, csodálattól és szeretettel tekint a Szovjetunióra, amely minden erejét a béke ügyeért veti iatba s a szovjet tudomány és technika nagyszerű eredményeivel a békét szol­gálja. Az emberiség történelmében nagy­szerű tényként szerepel, hogy a Szovjet­unió először juttatott el embert a világ­űrbe, és Jurij Alekszejevics Gagarin hős­tettével megnyitotta az emberiség előtt a világűr meghódításának, energiaforrá­sai kihasználásának útját. Mindebben döntő szerepet játszott Lenin életműve. Amikor ma megemlékezünk Vlagyimir Iljics Lenin születésének 91. évforduló­járól, meghatottan látjuk, milyen távla­tok nyíltak a világ fejlődése előtt nagy eszmélnek hatására. Erre gondolunk a CSKP megalapításának 40. évfordulóján rendezendő ünnepségek előestéjén, hisz pártunk hazánkban a marxizmus-leniniz­mus győztes eszméinek zászlóvivője, ezeknek az eszméknek köszönhető, hogy hazánk ma szocialista köztársaság, a Szov­jetunió mellett a második állam a vilá­gon, amely nevében viseli szocialista jel­legét. I Vlagyimir Iljics Lenin a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom követ­kezményeként előre látta az imperia­lista gyarmati rendszer felbomlását. A második világháború befejezése óta máig Ázsiában és Afrikában negyvennél több új önálló állam ala­kult. A gyarmati népek szabadság­harcukhoz az erőt és ihletet Lenin eszméiből, Lenin tanításából merítet­ték, s szabadságukat csak azután érhették el, hogy a lenini eszmék a Szovjetunió és a szocialista tábor létében és hatalmában testet öltöt­tek. Lenin látnoki szemmel előre fel­ismerte, milyen irányt vesz a világ­történelem fejlődése. A lenini esz­mék diadala volt, amikor Hruscsov elvtárs az ENSZ XV. közgyűlésén javaslatot tett a gyarmati rendszer teljes megszüntetésére, a gyarmati népek felszabadítására. SZOLIDÁRISAK VAGYUNK MINDEN SZABADSÁG­HARCOSSAL Hazánkban ma már a fejlett szociális- | vább, hogy hazájában felvirágoztassa a ta társadalom építésének feladatait telje­sítjük. Megvalósítjuk harmadik ötéves tervünket, véghervisszük szocialista kulturális forradalmunkat, amely orszá­gunk lakosait a szocialista társadalom új embereivé teszi, akik már a jövendő kommunista társadalom életére készül­nek fel. Joggal büszkék lehetünk szocia­lista köztársaságunk egyre növekvő nem­zetközi jelentőségére és tekintélyére. Örömünk és büszkeségünk azonban nem ringat ábrándokba. Világosan látjuk, mi­lyen veszélyekkel fenyegetnek a háborút előkészítő imperialista erők tervei. Vi­lágszerte ösztönös felháborodást váltott ki az amerikai imperialisták mérhetetlen gaztette, akik dollár-zsoldba szegődött bérenceiket Kubára küldték, hogy térdre kényszerítsék a hos kubai népet és vér­be fojtsák szabadságát. A világ minden szabadságszerető népe forrón együttérez a harcoló kubai hazafiakkal, akik szülő­földjük szabadságát e jelszóval védelme­zik: „Szabad haza, vagy halál!" A forra­dalmi Kuba a szabadság fáklyája a nyu­gati féltekén, s a latin-amerikai orszá­gok reményeinek képviselőjeként szenve­délyesen védelmezi szabadságát az Ame­rikai Egyesült Államok önkényuralmával szemben. Csehszlovákia népe kezdettől fogva csodálatot és baráti szeretetet érez a forradalmi Kuba iránt, egy emberként áll az igaz ügyéért harcoló hós kubai nép mellett, s kész a leghathatósabb segítséget nyújtani neki. Hasonlóan együtt érzünk a harcoló kongói, algériai, ango­lai néppel, a vitézül küzdő laoszi nép­pel. Az imperialisták politikája követ­keztében a világ néhány helyén fellán­golt a szabadságért indított harc. Az im­perialisták azonban tévednek számításaik­ban. A szabadság ügye minden cselvetés, minden elvetemült brutalitás felett dia­dalmaskodni fog. A szabadság ügye ma a béke szent ügye, amelynek védelme mellett foglal állást a világ minden or­szágának népe. Csehszlovák népe történelmi tapaszta­latain okulva felháborodottan elítéli a nyugat-németországi militarizmus és re­vansizmus kihívásait és agresszív fenye­getéseit, amelyek miatt a Varsói Szer­ződés Politikai Tanácskozó Testülete Nyu­gat-Németországot a háborús veszély első európai tűzfészkének jelölte meg nyilat­kozatában. Csehszlovákia népe legkevés­bé sem fél a nyugat-németországi mili­tarizmus és revansizmus fenyegetéseitől. Biztonságot ad nekünk az a tudat, hogy Csehszlovákia mögött áll a Szovjetunió hatalmas ereje, a Varsói Szerződés tag­államainak hatalmas katonai ereje, a szocialista országok táborának mérhetet­len ereje. Ez az erő, a világ valamennyi békeszerető népének és emberének szo­lidaritására támaszkodva képes tönkre­zúzni az imperializmus háborút szító erőit és biztosítani a világ békéjét. Csehszlovákia ezért a biztonság érzetével áldozatosan és lelkesülten dolgozik to­szociallzmust. A CSKP alapításának 40. évfordulóját a legboldogabb érzésekkel ünnepeljük. Pár­tunk büszkén állapítja meg, mily óriási, mérhetetlen erőt jelent ma a világon a kommunista mozgalom, amelynek zász­laja alatt 40 esztendővel ezelőtt a CSKP megkezdte harcát. Ezt bizonyította a kommunista és munkáspártok 1900 no­vemberében megtartott moszkvai értekez­lete, amelyen 81 ország 36 millió szervezett kommunistájának képviselői vettek részt. A kommunisták ma az em­beriség fejlődésének vezető tényezői és az egész világot az új, szocialista és kommunista jövő felé vezetik. A mosz­kvai értekezleten Antonín Novotný elv­társ, a CSKP küldöttségének vezetője mindnyájunk szíve szerint beszélt, amikor kijelentette, mélységesen érezzük, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom él­csapata a Szovjetunió Kommunista Párt­ja, amely Iránt mérhetetlen hálát érzünk. Igen, a Szovjetunió Kommunista Pártja, Lenin dicső partja mindig nagy tanítónk és segítőnk volt, amelynek tanácsai je­lentősen elősegítették, hogy kiharcoljuk munkásosztályunk, népünk, Csehszlovákia nemzeteinek boldog életét. A 40. évfordulón kifejezésre juttatjuk forró és kimondhatatlan hálánkat a Szov­jetunió Kommunista Pártja iránt, kifeje­zésre juttatjuk, hogy fenntartás nélkül, mélységes meggyőződéssel azonosítjuk magunkat a kommunista politika lenini értelmezésével, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának élén Nyikita Szer­gejevics Hruscsov testesít meg. A CSKP munkájának eredményei, Csehszlovák Szo­cialista Köztársaságunk fejlődésének si­kerei napról napra meggyőznek bennünket e politika helyességéről. A legnagyobb örömmel és büszkeséggel ünnepeljük a CSKP alapításának 40. év­fordulóját. Lelkesülten és még áldoza­tosabban munkálkodunk azon. hogy a Szovjetunió példájára megteremtsük az emberi jólét legnagyobb fokának, a kom­munizmus megvalósításának feltételeit. Ezt fogadjuk, Vlagyimir Iljics Leninre emlékezve ma, születésének 91. évfordu­lóján, amikor mélységes tisztelettel haj­lunk meg halhatatlan müve előtt. örök dicsőség Vlagyimir Iljics Lenin­nek, az egész világ dolgozó népe halha­tatlan, lángeszű tanítójának és vezéré­nek! Éljen Lenin dicső pártja, a Szovjet­unió Kommunista Pártja, a nemzetközi kommunista mozgalom büszke élcsapata! Éljen hőn szeretett pártunk, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja, amely tánto­ríthatatlan odadással viseltetik Lenin eszméje iránt! A marxizmus-leninizmus győztes taní­tásának 'zászlaja alatt előre a szocializ­mus további győzelmeihez, a kommu­nizmus diadalához! JUJ SZÖ 2 * 1961. április 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom