Új Szó, 1961. április (14. évfolyam, 91-119.szám)

1961-04-20 / 109. szám, csütörtök

Megválasztották a lengyel szejmet Á Nemzeti Egységfront jelöltjei a szavazatok csaknem 99 százalékát kapták A Nemzeti Egységfront jelöltjei a szavazatok csaknem 99 százalékát kapták. Varsö (ČTK) — A központi vá­lasztási bizottság kedden közölte a lengýel parlamenti választások ered­ményeit. 80 választási körzetben 18 615185 szavazásra jogosult válasz­tó közül 17 653 646, vagyis 94,83 % szavazott. A leadott szavazatok 98,34 százaléka a Nemzeti Egység­front jelöltjeire esett. A legtöbb sza­vazatot, 99,54 százalékot Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságának tit­kára nyerte. A. Zawadski a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának el­nöke az érvényes szavazatok 98,81 és J. Cyrankiewicz, a minisztertanács elnöke 93,32 százalékát kapta. Souvanna Phouma visszavonta amerikai látogatását nyugati hírügynökségek jelen­szerint Souvanna Phouma laoszi miniszterelnök közölte az USA külügyminisztériumával, hogy visszavonja látogatását az USÁ-ban, ahol Kennedy elnökkel és Rusk ál­lamtitkárral kellett volna tárgyal­nia. A tése Egyre nagyobb méreteket ölt a dániai sztrájkmozgalom Koppenhága (ČTK), — A dán kikötő­munkások kedd őta beszüntették a mun­kát s fokozták április 11-óta folyó sztrájkharcukat. Akkor 150 ezer kikötő­munkás, kereskedelmi tengerész és fém­munkás lépett sztrájkba. A közlekedési munkások nemzetközi szövetsége utasí­tást adott, hogy az idegen kikötőkben bojkottálják a dán hajókat. A- szakszer­vezetek és a vállalkozók tárgyalása, me­lyet a dán kormány kérésére kezdtek meg, addig nem vezetett eredményre. A dán dolgozók ki akarják terjeszteni a sztrájkot. Angolában tovább folynak a partizánok szervezett támadásai Párizs (ČTK). — Mint a nyugati saj­tóirodák jelentéseiből kitűnik, Észak-An­golában erős partizánosztagok alakultak. Szemtanuk szerint a partizánosztagokban nők is harcolnak. Az első nagy összecsa­pás Locundátol mintegy 12 km-re tör­tént. Az afrikai partizánok zsákmányolt automata lőfegyvereket használnak. A portugál gyarmati hadseregben szolgáló afrikai katonák gyakran átszöknek a partizánokhoz. Kedden a hazafiak és a gyarmati ka­tonák összetűztek Luandában. Az össze­csapásnak több emberélet esett áldozatul. Lisszabonban kormányrendeletet adtak ki gépesített rendőralakulatok felállítá­sáról az angolai felkelés leverésére. A kormány 360 ezer dollárt irányozott elő e célra. Légi úton tovább özönlenek az újabb erősítések Angolába. Az AFP sajtóiroda jelentette, hogy Mozambiqueban további letartóztatások folynak. A Noticias lap azt Irta, hogy az angolai eseménynek Mozambiqueba is bármikor átcsaphatnak. Tovább folyik Eichmann bűnpere Eichmann az ártatlanok gyilkosa Jeruzsálem (ČTK) '— Hausner, az izraeli főügyész a keddi tárgyaláson folytatta a náci gaztettek ismerte­tését. A bűnperben kedden többször em­legették Csehszlovákiát is, mégpedig akkor, amikor a főállamügyész Te­rezinről és Lidicéről beszélt. Leírta a parancsnokok ülését Heydrich és Eichmnn részvételével, amely ülésen a zsidókérdés megoldásáról volt szó az úgynevezett protektorátusban. A főügyész ezután a gettó számára kiadott napiparancsokat olvasta fel, hogy bebizonyítsa, milyen terror alatt tartotta Eichmann áldozatait „Eichmann gaztettei közé tartozik a lidicei gyermekek meggyilkolása is; ezt a csehországi falut teljesen elpusztították megtorlásképpen a Heydrich elleni merényletért. Kru­mey, Eichmann segítőtársa Eich­manntól utasítást és beleeifVezést kért a gyermekek elpusztítására. Az ártatlanok gyilkolása, ez _ vpjt Eich­mann tevékenysége" — mondotta a főügyész, ujjával az üvegkalitkában ülő gonosztevőre mutatva. Az ügyész e szavakkal fejezte be vádbeszédjét: „A meggyilkoltak kö­vetelik, hogy gyilkosaikat büntessék meg." Miért maradt el az USA a világűr meghódításában London (ČTK) — Bemard Lövell professzor, a Jodrell Bank-i csillag­vizsgáló intézet igazgatója a Daily Herald című angol lapban elemez­te a szovjet űrkutatás legújabb si­kerét, az ember világűrrepUlését. Az angol tudós kiemeli azt a tényt, hogy az USA tudósai legalább három évvel elmaradtak a Szovjetunió mö­gött, bár Észak-Amerika óriási erő­feszítést tesz elmaradásának beho­zására. Lövell professzor ezután újra meg­ismételte, hogy a szovjet embert vivő szputnyikűrhajó felbocsátása a keringési pályára korunk történel­mének legfigyelemreméltóbb és leg­jelentősebb eseménye. Nem is olyan régen a Szovjetunió még elmaradott ország volt. Ma azonban a tudósnevelésre és a ku­tatásra fordított hatalmas anyagi áldozatok révén éri el óriási sikereit. Amerika viszont elvesztette az előző nemzedék életében elért tudományos és technikai fölényét. Lövell professzor azt írja, hogy a Szovjetunió legutóbbi tudományos sikere nagy hatással volt a gazdasá­gilag elmaradott ázsiai és afrikai or­szágokra is. Nem hibáztathatjuk az afrikaiakat, ha a jövőben rfyugati országok helyett a Szovjetuniótól akarnak majd autókat és műszaki berendezéseket vásárolni. Az Angol-Szovjet Társaság meghívta Gagarini London (ČTK) — Az Angol-Szov­jet Társaság meghívta Jurij Gaga­rint, az első űrhajóst, hogy látogas­son el Angliába. A társaság távira­tában ígéri, mindent megtesz, hogy a látogatás minél eredményesebben hozzájáruljon a népek barátságának és kölcsönös megértésének szilárdu­lásához. Rövidülnek a távolságok: A Hold ra a következő években, a Marsra a következő évtizedben jutunk el Varsó (ČTK) Nyikolaj Barabasov professzor, a bolygók viszonyait ta­nulmányozó tudományos bizottság elnöke egy lengyel tudósítónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a közeljövőben az űrrepülések egész sorozata várható. A Szovjetunióban már többszemélyes óriás szputnyik­űrhajókat terveznek. Többszemélyes ürlaboratóriumokat bocsátanak majd fel, melyekben nemcsak a tudósok, A KRIM FÉLSZIGETEN Szimferopol ban emlékművet állítottak Jurij Ga­garinnak, az első űrhajósnak. Gaga rin szobrát Koskin és Minkov szov­jet szobrászok mintázták meg. (Rádiofoto ČTK — TASZSZ) Édesanyja az első világűrutasról Moszkva (CTK) — A Szovjetszkaja Rosszija keddi szá­mában megkezdte az „Oroszország fia" című elbeszélés folytatásos közlését, az első világűrutas életéről. Az első fejezet Anna Gagarina asszonynak, a hős anyjának elbeszélését ismerteti. kifosztották a kolhozt és a kolhosz­tagokat kikergették otthonukból. 1942-ben a Gagarin családot nagy megpróbáltatás érte: Jurij bátyját és nővérét a hitleristák a többi fia­tallal együtt kényszermunkára hur­colták. A család csak a háború vé­gén tudta meg, hogy a szovjet ka­tonák szabadították ki őket a halál­táborból. A kis Jurijnak sok nehézséget, éhséget, hideget kelett leküzdenie. Amikor a hitleristákat kiűzték a Szmolenszki területről, a fiú isko­lába kezdett járni. Minden szabad­idejét barátjánál töltötte, akivel együtt repülőgépmodelleket készí­tettek és tanítójuk vezetésével se­gédeszközöket állítottak össze az is­kola számára. Jurij gyermekéveiben sokat spor­tolt. Elhatározta, hogy repülő lesz és kijelentette, hogy erősnek és egészségesnek kell lennie. Mihelyt a hó elolvadt, megfürdött a folyóban. Szerette a labdarúgást és a kézi­labdát. Anna Gagarina elmondja, hogy ő és a család valamennyi tagja jót nevetett azon az amerikai híren, hogy Jurij Gagarin herceg utódja. „A mi vérünk nem kék. Ugyanolyan piros, mint az a vér, amelyet a mun­kások és parasztok ontottak, amikor a cárizmus ellen harcoltak és kiűz­ték a hercegeket." „Amikor megtudtam, hogy fiam az űrhajóban utazik, beismerem, nem tudtam visszatartani könnyeimet. Minden, ami ez után következett, meseszerű — a moszkvai fogadtatás, az ünneplés a Vörös téren, a fogadás a Kremlben. Azon a napon egész életünk lepergett lelki szemeim előtt." — mondotta Anna Gagarina. Amikor Jurij hétéves volt, kezdő­dött a második világháború, nehéz, szörnyű idők jöttek. Anna Gagarina gyermekeivel együtt egy földbe ásott kunyhóban lakott, mert a hitleristák hanem az -újságírók is helyet kap­nak. A legközelebbi években már a Holdra repülhet az ember. A Marsra azonban csak a következő évtizedben jut el, mert addig több probléma vár még tisztázására. Az út több mint 200 napig fog tartani. A Mars a jö­vő évtizedben kerül a legkedvezőbb helyzetbe a Földhöz. A szocialista jog nevelő hatása A CSKP Központi Bizottságán ak múlt év decemberi határozata felhívta figyelmünket a szociális ta jog fokozott jelentőségére társa­dalmunk továbbfejlődése szempo ntjából. A szocialista államban élő dolgozó nép akaratát, érdekét és célkitűzéseit egyebek között a jog, a mindenkire kötelező érvényű törvények és általában jogszabályok révén valósítja meg. A jogszabályok betartásáról és végrehajtásáról az állam gondoskodik. A szocial ista állam tevékenységében — külö­nösen az osztályok közötti antagonizmus felszámolása után — egy­re inkább előtérbe lép a gazdasági-szervező és kulturális-nevelő­szerep. Ez nemcsak az államra, hanem magára a jogra is érvényes. A szocialista jog a dolgozók érdekét védi A mi jogunk, jogrendünk már nem burzsoá jogrend, mely a kizsákmá­nyoló kisebbség' kezében a dolgozók többségének elnyomására és kizsák­mányolására szolgált. A mi népi jog­rendünk a polgárok legsajátabb ér­dekét fejezi ki és a kommunista párt politikáját tükrözi. A dolgozók szociális vívmányait rögzíti és védi. Biztosítja a társadalom és az egyén érdekazonosságát- A szocalista épí­tés irányításának és a társadalom szervezésének az eszköze. A dol­gozókat a szocializmus szellemében neveli. A mi jogrendünk nemcsak belső tartalmát illetőleg népi, hanem azál­tal is, hogy maguk a dolgozók hajt­ják végre, valósítják meg. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy nálunk a dolgozók a legkülönbözőbb formá­ban vesznek részt az állam igazgatá­sában, a gazdaság és a kultúra irá­nyításában. A dolgozók érvényesítik nálunk a jogot a gazdasági szervek­ben, a nemzeti bizottságokon, a bíró­ságokon, sőt a társadalmi szerveze­tek tevékenységében, hisz fokozato­san olyan feladatok megoldását is rájuk — különösen a szakszerveze­tekre — ruházzuk, amely azelőtt ki­zárólag az állami szervek hatáskö­rébe tartozott. Ezer és ezer szak­szervezeti funkcionárius és egyszerű tag juttatja érvényre jogrendünk szabályait a betegbiztosítás, a mun­ÍÖJ SZÖ 3 * 1961. április 20. kaügyi viszonyból folyó választott bírósági eljárás, a hivatás teljesíté­séből folyó kártérítés, munkabizton­ság stb. kérdéseinek megoldása so­rán. A szakszervezetek részt vesz­nek a termelési, üzemvezetési, gaz­dasági, munkabiztonsági, egészség­védelmi és kultúrpolitikai, nevelési, sőt-erkölcsi kérdések megoldásában. A szakszervezetek a parlamenti tár­gyalás előtt álló új törvények ér­telmében társadalmi, közösségi vé­dőt és vádlót delegálhatnak a bíró­sági tárgyalásra, sőt kezességet vál­lalhatnak a bűnözők átneveléséért. Az üzemekben létesítendő helyi nép­bíróságok ügykörében a szakszerve­zeteknek lesznek jelentős feladataik. Jogrendünk demokratikus jellege Jogrendünk nemcsak azért népi jellegű, mert a törvényeket és a kö­telező jogszabályokat a nép igazi képviselőiből álló törvényhozó vagy más hatalmi szerv tárgyalja és fo­gadja el, hanem azért is, mert a dolgozók közvetlenül részt vesznek a legfontosabb jogi szabályok előké­szítésében és tárgyalásában. Lehet-e jobb és időszerűbb példa erre mint az üzemekben a munkabiztonsági és egészségvédelmi kérdésekről minap befejezett vita, mely lényegében az előkészítés alatt álló törvény leg­megbízhatóbb kiindulópontja. Dol­gozóink tevékeny részt vettek az új szocialista alkotmány előkészítésé­ben. Pártunk a szakszervezeteket bízta meg a munka kódexének a ki­dolgozásával. Teljesen új jelenség, hogy a Nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottsága a helyi népbíróságokról szóló új törvényjavaslattal foglal­kozó március 31-i ülésére meghívta a dolgozók képviselőit. A burzsoá jog szorosan összefüg­gött az elnyomással, kényszerrel és büntetéssel. Miután a demokratikus jellegű szocialista jogot mint saját­jukat a polgárok mind következete­sebben betartják és tevékenyen ér­vényre juttatják, fokozódik a jog nevelő és erkölcsi hatásának a je­lentősége, amiért is az állam egy­re kevesebb kényszerítő eszközt vesz igénybe és csupán akkor, ha a társadalom nevelőhatása eredmény­telen marad. A fejlődés odavezet, hogy egyre kevesebb jogszabályra lesz szükség, a jogot az öntudaton alapuló ismert és elismert társa­dalmi-erkölcsi szabályok pótolják majd, és betartásukat is a társada­lom lesz hivatott ellenőrizni. Persze, amíg ezt elérjük, addig még töké­letesítenünk kell jogrendünket oly irányban, hogy tovább fejlődjék a társadalom jogtudata, hogy az eddig töryénnyel szabályozott szocialista elvek mindinkább magától értetőcjőek legyenek az emberek cselekedeté­ben és életében. Ezért hangsúlyozta a CSKP Köz­ponti Bizottsága a dolgozók jogi tu­dása növelésének és a jogrend pro­pagandájának a jelentőségét. Meg kell magyarázni a jogszabályok po­litikai értelmét és célját építsünk és társadalmi életünk konkrét prob­lémáinak megoldásával kapcsolat­ban. Különösen a Forradalmi Szak­szervezeti Mozgalom keretén belül, — ahol egyre szélesebb körben fog­lalkoznak fontos jogi kérdések meg­oldásával, — szükséges a jogisme­retek gyarapítása mind a funkcio­náriusok, mind a tagság számára. És bár hangsúlyozzuk ,hogy a jog érvé­nyesítése során egyre inkább előtér­be lép a nevelés szerepe, ez ko­rántsem jelenti azt, hogy liberálisan viselkedjünk azokkal szemben, akik minden nevelő szándékunk ellenére sem tartják tiszteletben jogrendün­ket. Továbbra is a leghatározottab­ban megvédjük a szocialista tulaj­dont, társadalmunk rendszerét, va­lamint polgáraink törvényes jogait és érdekét az ellenséggel, a tolvajok­kal, a visszaeső bűnözőkkel és álta­lában a deklasszált elemekkel szem­ben. Akadnak még olyanok, akik a tör­vényekkel és a jogszabályokkal szemben ellenszenvvel viseltetnek. Ez egyrészt a régebbi burzsoá jog­gal szemben táplált és indokolt el­lenszenvvel magyarázható, másrészt az az oka, hogy ezek az egyébként becsületes dolgozók még nem ér­tették meg, hogy a jelenlegi jog a szocialista társadalom és az egyén érdekvédelmének szükséges és ha­, tékony eszköze. Vannak, akik a jog­ban bürokratizmust látnak, amely megbénítja az előrehaladást és gúzsbaköti a kezdeményezést. Az ilyen természetű jogi nihilizmus el­len. fel kell venni a legélesebb har­cot. Az ilyen nézetek követői kö­zött könnyen fellelhetők azok az ön­kényeskedő elemek, amelyek jogta­lan és indokolatlan helyi érdeket, egészségtelen lokálpatriotizmust igyekeznek a társadalom rovására érvényesíteni. Hogyan tökéletesítjük jogrendünket? A szocialista jog aktív tényező a szocialista társadalom fejlődése szempontjából és jelentős nevelő­eszköz. Éppen ezért jogrendünk tö­kéletesítésére pártunk Központi Bi­zottsága fontos irányelveket dolgo­zott ki. Mindenekelőtt egész jog­rendünket mielőbb összhangba kell hozni az új alkotmánnyal és meg kell változtatni, illetve hatályon kí­vül kell helyezni az elavult jogsza­bályokat. Ezek helyett új jogszabá­lyokra van szükség. A CSKP Közpon­ti Bizottsága határozatában kimond­ta, hogy újonnan kell szabályozni a munka-, büntető és polgárjogot. Központi Bizottságunk figyelem­mel van jogrendünk alakulására is. Jogrendünk legyen az eddiginél egy­szerűbb, világos, érthető és átte­kinthető. Ez a legfőbb előfeltétele annak, hogy a dolgozók jogismeretei gyarapodhassanak. A szocializmus győzelme után a társadalmunkon belüli lényeges jog­viszonyok javarésze stabilizálódott. Ezek a tartós jogviszonyok törvény­könyvekben kerülnek feldolgozásra, magukba foglalnak minden lényege­set és hosszab ideig maradnak ér­vényben. Nem kívánatos, hogy a tör­vény a legaprólékosabb részletekre is választ adjon, mert ez megkötné hatáskörük bővítése idejében az al­sóbb szervek kezét. A törvényelőké­szítési munkák során figyelemmel kell lenni arra is, hogy társadal­munk további fejlődése során egyre több lesz az olyan probléma, amely már nem kíván jogi szabályozást, mert a társadalmi élet, a közösség hatósugarába kerül. A fejlett szocialista társadalom építése megkívánja a jogrend egy­ségét, egységes betartását, vagyis az egységes szocialista törvényességet. A szocialista törvényesség a szocia­lista társadalom további eredményes fejlődésének egyik feltétlenül szük­séges biztosítéka. így van ez an­nál inkább, mert a dolgozók túl­nyomó többségükben megértik, hogy a szocialista jog a nép érdekét védi és ezért önként és öntudatosan be­tartják a jogrend szabályait. Ép­pen ezért beszélhetünk már ma jog­rendünk nevelőhatásáról. Ogy véljük, hogy Központi Bizottságunk határo­zata és a szocialista jog nevelőha­tását fokozó most előkészítés alatt álló új törvényes intézkedések , je­lentősen hozzájárulnak a szocialista ember erkölcsi arculatának tovább­fejlesztéséhez. SZILY IMRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom