Új Szó, 1961. március (14. évfolyam, 60-90.szám)

1961-03-14 / 73. szám, kedd

PRÁGÁBAN az AUami Műszaki Könyvkiadó Spálená utcai épületében a könyv hónapja alkalmából megnyitotta a műszaki irodalom központját. KépUnkön: A műszaki-irodalmi központ kiállítási termének egy része, ahol a hazat és külföldi műszaki irodalomból rendeznek majd kiállításokat. (J. Dezort — ČTK — felvétele) Egyre több szakmunkásra lesz szükség r (ČTK) — A Košicei Kohóépítkezési 5 Vállalat dolgozói a Keletszlovákiai Ko2j hómű építésén ebben az évben befe~ jezik a földmunkákat s áttérnek a beS ton-, ács-, vas- és szerelő munkákra. S E feladatok teljesítésére a vállalatnak •» újabb szakmunkásokra van szüksége. E Ezeket a vállalat munkásai köréből S nyeri. A dolgozók iskoláztatáson vesz~ nek részt s még ebben az évben több E mint 1600 munkás nyer magasabb = szakképzettségét. Ezenkívül a szak5 tanintézetekből kb. 400 kőműves, ács, ~ stb., kerül ki. kulrú RÄ Kél külföldi vendég o hnngversenydobo-ón Radar a hazai folyóvizeken 1960 augusztusa óta éjjel és ködben is közlekedhet a Slapy motoros vontatóhajó, mely az áruszállítást bonyolítja le Déčín és Hamburg között. A biztonságos közlekedést a rossz látási viszonyok között radar teszi lehetővé, mellyel az idén további folyami hajóinkat is felszerelik. A radarberendezés segítségével a legénység 10 kilométerre előreláthatja a folyón útjába kerülő akadályt. Hétköznapi gondolatok 32 Üzemi Mostanában a szokottnál több szó esik a dolgozók Üzemi étkezéséről. Meg is van rá az ok. Az üzemi konyhákat a RaJ-tól fokozatosan átveszik az Üzemek és a szakszervezetek, tehát a dolgozók közvetlen ellenőrzése alá kerülnek. A változás egyelőre a kulturáltabb környezetben, nagyobb tisztaságban mutatkozik meg. BARÁTSÁGOS KÖRNYEZET A napokban meglátogattunk két prágai üzemi étkezdét. A Tatra Vagongyár étkezdéjének asztalaira ízléses, virágos abroszok kerültek és az ízléses ételt önkiszolgáló pultokról könnyű, hófehér műanyagból készült tálcára helyezik. Tízezer koronáért rozsdamentes étkészletet vásároltak és a gombócot nem eszik már törékeny alumínium kanállal, amit nadrágzsebük mélyéből, vagy ki tudja honnan húztak elő a kosztosok. Éppen ez az egyik fő változás, hogy a „kosztos" vendéggé avanzsált, a számból ember lett. Tisztább a konyha, az étkezde, jobb a szellőztetés, az élővirág lapályosabbá teszi a helyiséget, bőséges és változatos árukészlettel rendelkezik a kantin és az egyik falba épített vitrinben a legújabb szép- és szakirodalmi könyveket állítják ki és árusítják. A kulturáltabb környezetben az emberek jobban érzik magukat, több gondot fordítanak maguk is tisztaságukra, külsejükre. Eddig azzal a megokolással, hogy sok elvész, nem adtak rozsdamentes evőeszközöket. Nem bíztak az emberekben, nem nevelték őket. A Tatra Vagongyárban pár hét tapasztalatai megcáfolták ezt az állítást. Eddig mindössze két villa veszett el, lehetséges, hogy ezek is csak elkallódtak és még előkerülnek. Az esetleges hiányok, a rossz tréfa ellen úgy védekeznek, hogy az étkezés után, távozáskor, az egyik pultra mindenki leteszi a tálcáját és azon hiánytalanul rajta kell lenni az átvett tányéroknak és evőeszközöknek. Az ilyen ellenőrzés nem sértő. Nevelő hatású. Lám, erre a kitűnő gondolatra a Csehszlovák Naftamotorok Üzemében még nem jöttek

1 rá. VÉKA ALÁ REJTETT EVŐESZKÖZ Ugyan már ott is megvették a modern, rozsdamentes, brüsszeli „eszcájgot", de valahogy viszolyognak a használatba vételétől. Pavlíček elvtárs, az üzemi étterem vezetője, ez a kitűnő vendéglátóipari szakember tapasztalatcserére készül a Tatrába. Reméljük, hogy azután minden aggálya eloszlik. Bízni kell az emberekben. Nagy vívmány az olcsó és kiadós üzemi étkezés. Érvényesül benne a helyes táplálkozás elve és mentesíti a dolgozó asszonyt a főzés gondjától és fáradalmaitól. Hisz a fejlődés szükségszerűen odairányul, hogy az otthoni sütést-főzést kiszorítsa az üzemi, iskolai és vendéglői közétkezés, amelyet az eddiginél sokkal magasabb színvonalra óhajtunk emelni. Az üzemek, a szakszervezet, az élelmezési bizottság és a dolgozók feladata, hogy ez minél előbb meg is valósuljon. Persze nem megy minden egyik nap

ról a másikra, de a feltételek megvannak mindenhol. A dolgozók ellenőrzési jogának egyre inkább érvényt kell szerezni. A dolgozók által megválasztott bizottságnak joga van részt venni az étlap összeállításában, ellenőrizheti, vajon minden műszak számára frissen főznek-e, elég változatos-e a kantin árukészlete stb. Itt nem árt megjegyezni, hogy a kantin gazdasági eredményeit az üzemi étterem költségeinek fedezésére, a környezet kulturáltságára fordítják. Ez így helyes. SEGÉDGAZDASÁGOK Az üzemi étkezés színvonalának emeléséhez nagyban hozzájárulhat amolyan segédgazdaság létesítése. Az ilyen kiegészítő gazdaságban termeszthetnek zöldséget, gyümölcsöt, a moslékot felhasználhatják sertéstenyésztésre, baromfi etetésére stb. Ahol saját gazdaság létesítésének a feltételei nem forognak fenn, ott a moslékot átengedhetik a legközelebbi EFSZ-nek, vagy állami gazdaságnak sertéshús szállítása ellenében. Itt meg kell mondani, hogy az üzemi kosžttal még nem mindenütt, de igen sok üzemi étkezdében a dolgozók elégedettek. Persze a fejlődésben sehol sincs megállás és nincsen olyan jó, amelynél még jobb ne létezne .., Az üzemi étkezdékben egyre többen étkeznek. És mi azt szeretnénk, ha ezt a szociális, jól bevált, kedvelt szolgálatot már a közeljövőben még sokkal többen vennék igénybe. Szily Imre nnAKASI ASAHINA, japán karmester ezúttal hosszabb időt tölt Bratislavában és ezalatt összesen hét hangversenyt vezényel nálunk, és pedig: négy bérleti estet, két üzemi hangversenyt (március 14. és 15-én) és egy .ifjúsági hangversenyt. Vendégszereplése rendkívül érdekes és értékes művészi élményekkel gazdagítja hang ver senyéietünket. Takasi Asahina második műsorával újból beigazolta kiváló és roppant sokoldalú karmesteri képességeit. Otthonosan mozog a klasszikus zenében és nagyszerűen kalauzolja a hallgatót a modern muzsika világában. Zenei memóriája bámulatra méltó, a legnehezebb műveket is partitúra nélkül vezényli, a zenei anyag tökéletes ismeretével. Keze alatt a játékosok őszinte kedvvel, jelvillanyozva játszanak, mintha szabadon, szívük szerint muzsikálnának, de amellett fenntartás nélkül engedelmeskednek a dirigens szuggesztív akaratának. Talán éppen ebben rejlik Asahina karmesteri művészetének legfőbb titka. Uralja a zenekart, de nem uralkodik felette. Lénye, muzikalitása erejével csiholja ki a legjobbbat. Minden muzsikusból képessége és cselekvő odaadása legjavát tudja megnyerni. Az est másik vendége, dr. Günther Radhuber, osztrák zongoraművész Mozart A-dúr (K. 488.) zongoraversenyét adta elő. Mozart interpretációja nem hatott meggyőzőn. Nem találtuk meg benne a mii napfényes derűjét és a derű mögött rejtőző szívszorító bánatot sem tárta fel. Játéka minden csiszoltság mellett is hűvös és személytelen volt. A műsor második felében meredek tvben szökött fel a hangverseny hangulata. Bach Passacaglia és Fuga (c-moll) című művét hallottuk Respighi zenekari feldolgozásában. A hallgatót szinte áhítatos csodálatra készteti Bach építóművészete, amellyel a gondolat merészen ívelt vonalát élő egésszé fogja össze. A hatalmas téma drámai ereje talán főképp abban rejtik, hogy Bach érzéseinek tisztítótüzében lehámlott róla a szenvedély, csupán mély emberi érzelem szól belőle. Az előadás felépítésének nemes íve, világossága, a szel• lem nagyságát és a szív mélységeit egyaránt magában foglaló értelmezése élménnyé avatta a Bach-mű interpretációját. A műsor utolsó száma, Respighi Róma ünnepei című szimfonikus költeménye átforrósodott légkörben hangzott el. A négy hangulatképből álló kompozíció szineit az olasz zeneköltő a mű programjának megfelelően a legvastagabb ecsettel rakta fel. A zenekarban néha valóságos hangorgia tombol. Respighi kiaknázott minden zenekari lehetőséget, hogy a történést élethűen illusztrálja. A négy kép tartalma: Cirkuszi ünnepség, amelyen Néró császár a nép szórakoztatására vadállatokkal marcangoltat szét keresztény mártírokat, az arénában zúg, zajong, ordít, rikoltozik a tömeg, a második kép, a Jubileum zarándoklatot ábrázol, a hosszú úttól kimerült hivők a szent várost megpillantva örömujjongásban törnek ki, majd az Ottobrata, a római októberürmep következik és végül a Dr. Günther Radhuber osztrák zongoraművész kálja az érdeklődők műsorfüzetét. (J. Herec. Befana, a három királyok éjszakai ünnepe leírhatatlan mozgalmassággal, mintha a zenekar minden jó és rossz szelleme elszabadult volna. Az előadás sodró lendületű volt, senki nem tudta kivonni magát hatása alól. A közönség szűnni nem akaró tapsviharral köszönte meg a dirigens és a zenekar nagyszerű teljesítményét. HAVAS MÁRTA A szovjet filmgyártás újabb vívmánya E hetekben új nagy alkotással gyarapodott a szovjet filmművészet. A halhatatlan szovjet rendező, Dovzsenko tanítványa, Júlia Szolnceva, mesterének forgatókönyve alapján befejezte a Lángoló évek története című film forgatását, mely az ukrán hazafiak bátor antifasiszta harcát és az új élet győzelmét örökíti meg. A film azért is érdekes, mert a m'

wm

ai Szovjetunió kinematográfiai kutatóintézetének terve alapjáp kidolgozott eljárással készült, ún. szélesformátumú film. Egyesíti magában a szélesvásznú és a panoráma-film összes előnyeit. Előnye: egy géppel dolgozik az operatör s nem hárommal, mint a szélesvásznú filmeknél. A képet 70 mm széles szalagra, tehát a szokásosnál kétszer szélemrnw •»«. ..> »J w«w sebbre veszik fel. Vetítésnél sokkal élesebb a kép, s a vetítővászon arányai is kedvezőbbek. További előnye a ' tökéletesebb hanghatás és a törés kikerülése. Ugyanis a szélesvásznú filmeken sokszor észrevehető a három rész ragasztása, ami a szélesformátumúnál megszűnik. Hat mágnesbarázda lehetővé teszi a tökéletes hanghatást. <L) MEGFIGYELTÜK, hogy a Plešiveci Egységes Földművesszövetkezetben nem az embert, hanem a gépet emlegetik. „Erős, lánctalpas traktor bokrokat és fákat húz ki a földből, hogy Simán menjen majd a szénakaszálás. Zetorra szerelt emelő rakja kocsira a trágyát, jó munkát végeztek a traktorok!" — így beszélnek a szövetkezet irodájában, az istállóban, a földeken, egyszóval mindenütt. De a géphez, ha nem is mondják ki, hozzáértik az embert is. Mert az ember és gép már úgy öszszenőtt, hogy elválaszthatatlan. Az egyik traktoros mondta meg a legtalálóbban: „A gépek is élnek." Az élet jelei a szövetkezetben az idén különösen megmutatkoznak. A gépeket jobban kihasználják, mint azelőtt. A szövetkezet vezetősége a kommunisták kezdeményezésére azon fáradozik, hogy a tavalyinál jobban kihasználják a gépeket s még újabbakat, például korszerű, automatikus cséplőgépet is vásárolnak. Igen érdemes embernek tartják Kovács János elvtársat, a gépkarbantartót, a kövér, derűs, csendes szavú géporvost. Szeretik, mert a traktorok lélegzését is ismeri. Tanulnak tőle a fiatalok. Kovács elvtárs megmondja, hogy mikor szorul rá a gép főalkatrészcserére vagy nagyjavításra. Ennek alapján kidolgozta a gépek javítási tervét. Azt akarja, hogy ne kampányszerűen javítsák a gépeket, hanem tervszerűen, egyenletesen, folyamatosan. Ha eljön egy-egy traktor javításának vagy alkatrészcseréjének ideje, szigorúan kivonja a gépet a munkából, hogy egy-két nap múlva kijavítva újra visszaadhassa. Komolyan veszi pártmsgblzatást, igyekszik minél több javaslatot kidolgozni az önköltség csökkentésére. Szereti a gépeket, minden da. ' ka fámét, aprólékosan pontos munkát. Megvalósul a párt határozata Amikor a traktorosokra terelődött beszélgetésünk, Kovács elvtárs azt mondotta, azok igazán megérdemlik a dicsérő szót. A traktorosok között a tavaszi munka idejében való elvégzésével kapcsolatos hangulat magával ragadó. Cserényi Béla és ifj. Papezsik István a gépek derék katonái. Már a múlt évben Jcitettek maqukért. Fáradságot nem ismerve, tűző napon arattak, csépeltek, vagy olykor sötét, máskor holdvilágos éjszakákon át szántottak gépükkel, hogy az idén gazdag legyen a szövetkezet aratása. Ezt a munkatempót diktálja becsületük és adott szavuk most is, amikor kora reggeltől késő estig a tavasziak alá hordják az éltető trágyát. Mindig a jó termés lebeg a szemük előtt, s nem utolsósorban az, hogy semmi esetre se legyen kevesebb a munkaegység értéke a tervezettnél, sőt lehetőleg többet oszthassanak. FELKERESTÜK KOCSÁRDI SÁNDOR elvtársat, a szövetkezet elnökét is. Beszélgetésünk nagyon őszinte volt. Sorra vettünk mindent s így eléggé beláthattunk az EFSZ életébe. Meggyőződhettünk róla, hogy a javakkal történő okos gazdálkodás és a szakértelem sok hasznos megnyilvánulása lehetővé tette, hogy rendszeresen fizessenek előleget a tagoknak, mert így nagyobb a lelkesedés és a szorgalom. Kocsárdi elvtárs azt vallja és ebből a jövőben sem tágít, hogy az első és a legfontosabb tennivaló minden embert a képességeihez legmegfelelőbb munkára helyezni s mindenki számára pontosan meghatározni, hogy te ezért, te pedig ezért vagy felelős a szövetkezet taggyűlése előtt. így alakította ki a tapasztalt gazdákból összetevődő vezetőkkel, a tagság véleménynek meghallgatásával a munkacsoportokat. A vezetésben meghonosította a szigorúságot és egyben az igazságot is. Minden embert érdemei szerint bírálnak el, nem lehet tehát szó kivételezésről. A kommunisták arra tanítják a tagságot, hogy bátran kérje számon a szövetkezet vezetőségétől, mit, miért és hogyan cselekszik, hogy fejlődjön az egészséges kritika, de úgy, hogy aki bírál, nézzen önmagára is, vagyis megtett-e mindent a munkahelyén. Szükség van a jó ötletekre, segítő véleményre, mert több szem többet lát, így gyorsabban gyarapodhat a közös vagyon. így erősödik a „miénk" érzés, a szilárd összefogás. A FALUBAN VALÓBAN mély gyökeret vert már a szövetkezet, a közös gazdálkodás, és ha nem is mondhatják el magukról, hogy minden a legnagyobb rendben megy, összegyűlt annyi tapasztalat, hogy világosan látják, hol és miben hibáztak. Ez pedig azt is jelenti, hogy tudják, mit és hol kell kijavítaniok. Igaza van Bartus Bélának, akivel a tehénistálló tisztogatása közben beszélgetünk, az idén nagyobb gondot kell fordítani a széna betakarítására, s arra is, hogy a fejőgép jobban ki legyen használva. „Mert a gép akármennyit dolgozik, nem izzad meg." Megfontolt paraszti bölcsesség van ebben a megjegyzésben, ami egyben azt is mutatja, hogy megszűnik a gépekkel szembeni idegenkedés a szövetkezeti parasztok körében. Látják, hogy nem érdemes visszafelé gyalogolni a múltba, nehéz testi munkát végezni ott, ahol a gép segít égére támaszkodhatnak. .Megkerestük Brezina Arpád elvtársat, a szövetkezet pártcsoportjának bizalmiját is. A kommunisták, a pártcsoport politikai nevelőmunkájáröl beszélgettünk. Mondanivalóját azzal fejezte be, hogy: „Sokat kell nekünk magyaráznunk, de még többet segítenünk." Brezina elvtársról sok dicsérő szót hallottunk, még mielőtt megismerkedtünk volna. Olyan jól ért ugyanis a mezőgazdasághoz, hogy akár előadást is tarthatna a gépek fontosságáról, az állatállomány szerepéről, mezőgazdaságunk eredményeiről. Pedig nem foglalkozik hivatásszerűen a mezőgazdasággal, mert tanító az egyik iskolában. De hivatása mellett nagyon becsületesen látja, el a pénztári funkciót az egységes földművesszövetkezetben, így ismeri az embereket, a szövetkezet problémáit. SOK SEGÍTSÉGET NYÚJTANAK a pártcsoport tagjai a minőségi munka javításában. Több munkacsoportban olyan légkör alakult ki, amely eleve meggátolja a felületes munkát. Ha ez néhány esetben mégis előfordul, a kommunisták felhívják a hanyagságot elkövetők figyelmét, megmagyarázzák, hogy a rossz munka milyen kihatással van a közös jövedelemre. A szövetkezet tagjai rájönnek, hogy minden megbetegedett állat, minden elromlott gép, szerszám, valamennyi szövetkezeti tagnak okoz kát*. A pártcsoportülések minden esetben megelőzik a szövetkezeti taggyűlést, ahol a párt tagjai megvitatják a gazdálkodás soron levő feladatait és az EFSZ-taggyűlés előtt beszélik meg minden munkaszakaszon a legfontosabb kérdéseket. Ezzel tájékozódik minden szövetkezeti tag s így sokkal aktívabbak, sokoldalúbbak az egységes földművesszövetkezetek taggyűlései. A párttágok gerincesen kiállnak például a munkacsoportvezetők mellett olyan esetekben, ha a szövetkezet érdekeit sértő jelenségeket tapasztalnak. Persze, akad még javítani való a kedvező időjárás kihasználásánál. A kommunisták feladatuknak tartják megmagyarázni, hogy az idő kedvező a tavaszi munkákra, tehát nem a dátum a fontos. Egy percet sem szabad most elvesztenünk. „Az idő oén.", tartja a régi közmondás. Ehhez még hozzátehetjük, az a szövetkezet, amely ezekben a napokban versenyre kél az idővel, gyorsan elveti a tavasziakat, gazdagabb termést arat. Nagyobb jövedelemre tesz szert, s egyúttal hozzájárul ahhoz is, hogv hazánk egész dolgozó népének több kenyere legyen. A szövetkezet kommunista tagjai tehát fontos csatát vívnak most, felelősséget éreznek a februári párthatározat végrehajtásáért. A FALUSI PÁRTSZERVEZET évzáró taggyűlése helyesen mutatta meg, hogy a mezőgazdaság továbbfejlesztésében, a szövetkezet virágzásában milyen szerepe van a pártcsoportnak, az EFSZ kommunista tagjainak. Bátor szóval, példamutatással kell a helytelen nézetek ellen küzdeni. Védelmezni kell a kezdeményezést, az egészséges törekvést, mindazt, ami előreviszi a közösség érdekeit. A szövetkezet már eddig is megmutatta, hogy mire képes. Elég körülnézni a portájukon, hogy bárki megállapítsa: ez az év is meghozza a maga gazdag gyümölcsét. Erdősi Ede ÖJ SZÖ 5 * "61. március 14.