Új Szó, 1961. március (14. évfolyam, 60-90.szám)

1961-03-14 / 73. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTAPÁRTÍAKÖIPOMTI BIZOTTSÁGAHAICMAPIIAPJA 1961. március 14. kedd 30 fillér XIV. évfolyam, 73. szám Célszerűség és szépség A szocialista kritika nemrégiben Prágában lezajlott országos konferenciáján néhány felszólaló a többi között azzal is foglalkozott, hogy kritikánk kevés gondot fordít egyes képzőművészeti alkotások értékelésére. A képzőművészet hallatára az emberek többsége szinte gépiesen a festészetre, a grafikára és a szobrászatra gondol. Márpedig az előbb említett konferencia felszólalói olyan képzőművészeti ágazatokra céloztak, amelyek ugyan rendkívül nagy szerepet töltenek be mindennapi életünkben s amelyekkel nap nap után milliók találkoznak, de amelyekre nemcsak a kritika fordít kevés figyelmet és gondot, hanem saját kárunkra általában mi is eléggé mostohán kezeljük. Mire gondolunk tulajdonképpen? Egymásután sorolhatjuk a példákat. Százával és ezrével gomba módra nőnek ki a földből az új házak, lakótelepek, középületek, üzemek stb. Nap nap után szemünkbe ötlenek, de ritkán vizsgáljuk olyan szemmel, vajon ízléses-e a homlokzat megoldása, vajon az épület beleilleszkedik-e a városrész, az utca arculatába, vajon a műépítész népművészetünk hagyományaira és szocialista művészetünk alapjaira építette-e megoldását, stb. Hasonló a helyzet az egyes középületek belső díszítése tekintetében is. Milliók fordulnak meg a mozikban, színházakban, az állomások várótermében, a kultúrházakban, a különféle hivatalokban s többnyire eszünkbe se ötlik a mérlegelés: szép, ízléses-e a falak díszítése, a belső berendezés? Valamivel jobb a helyzet például a bútorgyártás tekintetében, amelynek az utóbbi egy-két esztendőben bizony már számításba kell vennie a vásárló közönség nagyobb igényességét, csiszolódó, formálódó ízlését, s arra kell törekednie, hogy olyan lakásberendezési tárgyak kerüljenek a piacra, amelyek nemcsak hasznosak, nemcsak a kényelem követelményeinek felelnek meg, hanem egyben összhangban állnak korunk szocialista emberének életszemléletével, esztetikai követel-ményeivel. Senki sem állíthatja azt sem, hogy a képzőművészetnek, illetve az iparművészetnek nincs köze mondjuk a lakásunkban található kerámiai vagy porcelánkészletekhez, az üvegből készült különféle modern dísztárgyakhoz, a rádió ée a televíziós készülék, az asztali lámpa vagy akár a porszívó, a mosógép, avagy a hűtőszekrény formájához. Rámutathatunk arra is, hogy nem csekély igyekezetet fordítunk az egyes szerszámok megfelelő formáinak kikísérletezéséhez, s a meghatározott fontosságú célszerűség követelménye mellett itt sem játszik alantas szerepet a szemnek is tetszetős esztetikus megoldás. E néhány példából is láthatjuk, hogy a képzőművészet és az iparművészet állandó és szerves kapcsolatban áll valamennyiünk életével, s ezért. törekednie kell arra, hogy sajátos eszközeivel alkotásainak jellegét összhangba hozza a szocialista társadalom nemes, humánus eszméivel. Hogy a képzőművészet maradéktalanul betölthesse e feladatát, ahhoz saját hibáinak kiküszöbölésén kívül szükséges az is, hogy mi valamennyien nagyobb figyelemmel, gonddal és szeretettel törődjünk ezekkel a problémákkal. Szükség van arra is, hogy a gazdasági dolgozók és a nemzeti bizottságok funkcionáriusai legfontosabb feladataik teljesítése mellett ne feledkezzenek meg a szocialista kulturális forradalom befejezésével kapcsolatos s a nép műveltségét, ízlését befolyásoló feladatok teljesítéséről sem. Erre kötelezi őket az az országos mozgalom is, amelynek tanúi és részesei vagyunk már évek óta, s amelynek célja szebbé tenni városaink és falvaink arculatát, szebbé tenni környezetünket. Természetesen ezen a téren is igazodnunk kell a gazdaságosság követelményéhez, nem bonthatunk le például nyakra-főre olyan házakat, amelyek ugyan esztetikai szempontból nemigen illenek be a városképbe, de hivatásukat még teljesítik, vagyis lakásra még alkalmasak. Az ellenkező véglet viszont az, hogy a gazdasági dolgozók és a nemzeti bizottsági funkcionáriusok egy része mindig és mindenben csak a gazdaságosság elvét tartja szem előtt, és csak „ha törik és szakad", hajlandó anyagi eszközöket fordítani az esztetikai követelményeket is kielégítő munkálatokra. Nem törődhetünk bele az olyan látszólag huszadrangúnak tűnő jelenségekbe, amilyeneket nap nap után tapasztalhatunk városainkban, hogy például a központi negyedekben is gyakorta szemünkbe folik egy ízléstelenül elrendezett kirakat, egyes utcák piszkosak, sok lakóház lépcsőházai gondozatlanok, a drágán telepített virágágyakat, kis parkokat pusztulni hagyjuk. Az ilyen s ehhez hasonló visszásságok megszüntetéséhez az esetek többségében nincs is szükség jelentős anyagi befektetésre, hanem a közömbösség felszámolására, a kezdeményezés felkarolására, jó szervező munkára, jóakaratra, közös munkára. A felvetett problémával kapcsolatban végül beszélnünk kell munkahelyeinkről, azoknak berendezéséről is'. Végeredményben a dolgozó ember — s ez felnőtt lakosságunknak döntő többsége — munkáséveinek egyharmadát itt tölti el. Nem mindegy tehát, hogy milyen környezetben dolgozik, s annál kevésbé, mert a tudományos kutatás bebizonyította; a világos, levegős, szépen berendezett munkahely kétségtelenül befolyásolja a munkaképességet, nagyobb teljesítményre teszi az embert képessé. Természetesen nem oldhatunk meg egy csapásra minden ezzel összefüggő feladatot, mert ebben a vonatkozásban is gyászos örökséget hagyott ránk a kapitalizmus. A hivatalokban többnyire nem is volna baj ezen a téren, annál több főleg a régebben épített üzemekben, műhelyekben. Az öntevékenység felkarolása azonban itt is szinte csodálatosnak mondható eredményekkel járna. Nem egy szocialista munkabrigád gondolt erre is, s példaadásával erre a kérdésre is ráirányítja az üzemi és a szövetkezeti dolgozók figyelmét. A szép környezet megteremtése minden bizonnyal hozzájárul a további termelési sikerek eléréséhez is. De ezen túlmenően a szocializmus nagy művén, az új társadalom építésén munkálkodó ember teljes mértékben megérdemli a szépérzékünket formáló s egyben élet- és munkakedvünket dúsító környezetet. Barátaink ajándéka (ČTK) — Ivan Alekszandrovics Sulgin, a Szovjetunió bratislavai főkonzula március 13-án fogadta Božena Žitníkovát, a Velčice Chocholná-i Egységes Földművesszövetkezet elnökét és Marka Medvecká államdíjas festőművésznőt. Sulgin főkonzul Zitníkovának és Medveckáriak a ceehszlovák-szovjat barátság megszilárdítása ós a nőmozgalomban kifejtett tevékenység elismeréséül átadta azokat aa ajándékokat, amelyeket a szovjet nőszövetség ás a Szovjet-Csehszlovák Baráti Társasága az ez évi nemzetközi nőnap alkalmából adományozott nekik. A fogadásnál jelen volt Irena Ďuriíová, a Csehszlovák NObizottság szlovákiai bizottságának elnöke, az SZNT elnökségi tagja és Jozef Tokár, CSSZBSZ szlovákiai bizottságának vezető titkára.A Szovjetunió bratislavai főkonzula szívélyesen elbeszélgetett vendégeivel. (CTK) Geológusaink szép teljesítménye (CTK) — Az ostravai Zukov Bánya közelében rekordteljesítményt értek el a szénkutatási intézet geológusai. Háromezer méter mélyre hatolt a fúróberendezés, ami csehszlovák viszonylatban egyedülálló teljesítmény. Ennél a fúrási módszernél a legfontosabb feladat a háromezer méteres mélységből felszínre hozni a kőzetmintát, hogy a szakemberek ebből következtethessenek majd, milyen mélységig hatol azon a vidéken a szenet tartalmazó kőzetréteg. Érdemes megjegyezni, hogy az egész fúróberendezést az ostravai szénkutatóintézet szakemberei tervezték és készítették el. A 63.3 méter magas fúrótorony magasság tekintetében egyedülálló az egész világon. A tudósok békekongresszusa Oslóban 0*1 o (CTK) — Az oslói sajtóértekezleten hivatalosan közölték, hogy hét Nobpl-dlias tudós kezdeiménvezésére Oslóban, Norvégia fővárosában május 2. és 7. között a tudósok nemzetközi értekezletet rendeznek, amelyen a béke megőrzésének kérdésével és az atomfegyverek kiküszöbölésének lehetőségével foglalkoznak majd. Az értekezletet összehívó tudósok között van Jaroslav Heyrovský akadémikus, LInus Pauling, amerikai tudós és Albert Schweitzer professzor, it Hivatalos jelentés szerint az érte• kezleten 15 ország, mintegy 75 tudósa C vesz részt. FrőmOvet építünk Szíria területén Bejrut (CTK) — Vasárnap a szíriai Homszában lerakták a csehszlovák segítséggel épülő erőmű alapkövét. Az erőmű 30 Megawatt teljesítőképességű első részét a Brnói Első Gépgyár szállítja le. Szerelését jövő év elején kezdik. Az áramszolgáltatást 19S3 elejére várják, Az erőművet később további 30 Megawatt kapacitással bővítik ki, hogy ellássák villamos energiával a szovjet segítséggel Homszában épülő mütrágyagvártó vegyipari kombinátot. Az ünnepélyes alapkőletételen csehszlovák diplomáciai és gazdasági szemé'visé^ek is r* -t vettek. A kőolajvezeték építőinek sikere A barátsági kőolajvezeték építői a napokban a Vág alsó folyásánál figyelemre méltó eredményt értek el. Robbantással elkészítették a folyón keresztülvezető, az olajvezeték elhelyezésére szolgáló csatornát. A robbantást a prágai kőfejtő vállalat végezte, de a néphadsereg katonái is segítettek a nagyszabású robbanás előkészítésénél. Az építők ezzel mintegy négy hónappal rövidítették le az építésre szánt időt és ötmillió koronát megtakarítottak. A prágai vállalat és a néphadsereg szakemberei a szombatról vasárnapra virradó éjjelen végeztek eredményes munkát. Előbb a vízszintet kellett csökkenteni és csak azután tudták elhelyezni az azbesztburokba ágyazott 146 robbanó töltetet. • -ÍV,.;/. ^.(i . • A robbantás sikeres elvégzése után a kőfejtő vállalat dolgozói átadták a munkahelyet a bratislavai Hydrostav 'Szerelőinek, akik nyomban megkezdték a csövek szerelését. A hatalmas csövek már elő voltak készítve, nagyobb darabok összeforrasztva, hogy a buldozérok segítségével minél hamarabb a helyszínre lehessen szállítani a csöveket. (š. Petráš felv. — ČTK) Gyártmányaink külföldi kiállításokon (ČTK) - Külkereskedelmi vállalataink csakúgy, mint az előző ivekben, az idén is bemutatják iparunk gyártmányait több országban sorrakerülő N kiállításokon és árumintavásárokoi*. Üvegiparunk dolgozói a Skloexport külkereskedelmi vállalat közvetítésével művészi kivitelű üveggyártmányok nagy választékát mutatták be a ipcsei tavaszi árumintavásáron. Május elején a kanadaiak, a vancouyeri árumintavásáron, júniusban a norvégek a oslói csehszlovák kiállításon tekinthetik meg üvegiparunk kiváló gyártmányait. Textiliparunk dolgozói ez idén már harmadszor küldenek különféle szöveteket a március első felében Majna-Frankfurtban sorrakerülő nemzetközi árumintavásárra. A Technoexport külkereskedelmi vállalat a Kubai Köztársaság fővárosában ez év júniusában rendezendő kiállításon bemutatja többek között a csehszlovákiai gyártmányú cukornád-malmok kicsinyített mását. Kerámiai iparunk hasznos porcelánt, azbesztcementből készült és tűzálló gyártmányokat stb., mutat be az említett kiállításon. Harc a nagyobb terméshozamokért A nap és a szél egyre több nedvességet von el a talajtól. Ám a parasztság sem késlekedik a vetéssel. Igyekszik minél előbb földbe tenni a magot, hogy az a télen tárolt nedvesség hatására kisoroljon, életerős gyökeret eresszen, hisz nem kisebb a tét, mint a harmadik ötéves terv sikeres kezdete, amihez az idejében végzett munkával most keli megteremteni az alapot. • A KAMENNÝ MOST-I SZÖVETKEZETESEK is úgy gondolkodtak: ha nem vetik el idejekorán a magot, jó terméshozamra nem számíthatnak. Az pedig nem mindegy, hogy mennyire telik meg a magtár, a csűr, mert ha hiány mutatkozik takarmányból, azt csak egy év múlva pótolhatják be ismét. De hiányról hallani sem akarnak. Már a hónap első napjaiban kivonultak a határba, s a jó munkaszervezés eredménye, hogy a mák, árpa és zab 122 hektáron a főidbe került. A traktorosok, kocsisok mind a határban dolgoztak, az asszonynép is sokat segített. Ök szórták szét a műtrágyát és a búza fejtrágyázását is vállalták, hogy a traktorosok a cukorrépa és kukorica alá készíthessék a talajt. • MÜLT HÉT csütörtökjón a nap még jó magasan volt, mikor a štúrovói szövetkezetesek befejezték a 100 hektár árpa vetését. Munka után a traktorosok a tábla végén gyűltek össze, hogy a másnapi munkát megbeszéljék. Csányi Lajos, a szövetkezet agronómusa ismertette, ki hova megy másnap. Herda Ferenc és Dobrócska József traktorosok az Ebedidűlőbe mennek a kukorica alá előkészíteni a talajt. Farkas Miklós a Duna-dűlőben elveti a 20 hektár zabot; ha minden jól megy, szombaton délig végez vele. Kovács Kálmán a hármas aggregáttal a cukorrépaföldre szórja a műtrágyát, hogy még a héten elkezdhessék a vetését, mert az idejében végzett munkával nemcsak nagyobb bevételre számíthatnak, hanem a takarmányalap növelésére is. Ügyesen dolgoznak a traktorosok, szaporán megy a munka s ha a helyi A kelet-szlovákiai kerületben március 12-én, vasárnap ls teljes ütemben folytak a tavaszi munkák. Az Üpori Állami Gazdaság čeriakyl résilegén Sirotník András traktoros, Mitro Mihály és Kocán György segédmunkások vetőaggregáttal 23 hektáron vetették el az árpát, 3 hektáron pedig a takarmánynak szánt keveréket. (M. Tuleja - ČTK - felv.) GTA január 2-től a lánctalpas traktort meg tudta volna javítani, még jobban menne; sajnos, a nagyteljesítményű gép csak e héten készül el, mikor már a kora tavasziak vetése a múlté. O A NAGYKITERJEDÉSŰ SVODfNl SZÖVETKEZET határában egy hét alatt vetették el az 590 hektár árpát. Hétfőn kezdték és szombaton végeztek a munkával, pedig az időterv tíz napot irányozott elő a vetésre. Fazekas János agronómus elismeréssel nyilatkozik a 35 traktoros, a 40 kocsis és a többi vető munkájáról. Kora reggeltől késő estig dolgoztak az emberek, jó magágyat készítettek, a kötöttebb talajt - a vetésterület felét - tárcsával lazították meg. A tagságot a nagy hozamok elérése mellett a munkaverseny is serkenti, amit az első félév után értékel ki a bizottság. Szép díjakról van szó. Például az a traktoros, aki a legtöbbet veti el, JÓI takarékoskodik az üzemanyaggal, az erő- és vontatógépek karbantartását kifogástalanufvégzi, kéthetes kirándulásra megy a Szovjetunióba, a második helyezett nyolc napot tölthet Magyarországon és a harmadik négy napot a Magas-Tátrában. A kocsisok, gyalogosok szintén versenyben állnak egymással. • A KORA TAVASZIAK elvetése után a traktorosok a cukorrépa, kukorica, burgonya alá készítik elő a talajt, valamint az ősziek fejtrágyázását végzik nagy szorgalommal, mert a versenyben mindenki előnyt akar szerezni, ám a főcél az, hogy a harmadik ötéves tervet négy év alatt teljesíthessék. <bj)