Új Szó, 1961. március (14. évfolyam, 60-90.szám)

1961-03-14 / 73. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTAPÁRTÍAKÖIPOMTI BIZOTTSÁGAHAICMAPIIAPJA 1961. március 14. kedd 30 fillér XIV. évfolyam, 73. szám Célszerűség és szépség A szocialista kritika nemrégi­ben Prágában lezajlott országos konferenciáján néhány felszólaló a többi között azzal is foglalkozott, hogy kritikánk kevés gondot for­dít egyes képzőművészeti alkotá­sok értékelésére. A képzőművé­szet hallatára az emberek többsé­ge szinte gépiesen a festészetre, a grafikára és a szobrászatra gon­dol. Márpedig az előbb említett konferencia felszólalói olyan kép­zőművészeti ágazatokra céloztak, amelyek ugyan rendkívül nagy szerepet töltenek be mindennapi életünkben s amelyekkel nap nap után milliók találkoznak, de ame­lyekre nemcsak a kritika fordít kevés figyelmet és gondot, hanem saját kárunkra általában mi is eléggé mostohán kezeljük. Mire gondolunk tulajdonképpen? Egy­másután sorolhatjuk a példákat. Százával és ezrével gomba mód­ra nőnek ki a földből az új házak, lakótelepek, középületek, üzemek stb. Nap nap után szemünkbe öt­lenek, de ritkán vizsgáljuk olyan szemmel, vajon ízléses-e a hom­lokzat megoldása, vajon az épület beleilleszkedik-e a városrész, az utca arculatába, vajon a műépí­tész népművészetünk hagyomá­nyaira és szocialista művészetünk alapjaira építette-e megoldását, stb. Hasonló a helyzet az egyes középületek belső díszítése tekin­tetében is. Milliók fordulnak meg a mozikban, színházakban, az ál­lomások várótermében, a kultúr­házakban, a különféle hivatalok­ban s többnyire eszünkbe se ötlik a mérlegelés: szép, ízléses-e a fa­lak díszítése, a belső berendezés? Valamivel jobb a helyzet pél­dául a bútorgyártás tekintetében, amelynek az utóbbi egy-két esz­tendőben bizony már számításba kell vennie a vásárló közönség nagyobb igényességét, csiszolódó, formálódó ízlését, s arra kell tö­rekednie, hogy olyan lakásberen­dezési tárgyak kerüljenek a piac­ra, amelyek nemcsak hasznosak, nemcsak a kényelem követelmé­nyeinek felelnek meg, hanem egyben összhangban állnak ko­runk szocialista emberének élet­szemléletével, esztetikai követel-­ményeivel. Senki sem állíthatja azt sem, hogy a képzőművészet­nek, illetve az iparművészetnek nincs köze mondjuk a lakásunk­ban található kerámiai vagy por­celánkészletekhez, az üvegből ké­szült különféle modern dísztár­gyakhoz, a rádió ée a televíziós készülék, az asztali lámpa vagy akár a porszívó, a mosógép, avagy a hűtőszekrény formájához. Rá­mutathatunk arra is, hogy nem csekély igyekezetet fordítunk az egyes szerszámok megfelelő for­máinak kikísérletezéséhez, s a meghatározott fontosságú célsze­rűség követelménye mellett itt sem játszik alantas szerepet a szemnek is tetszetős esztetikus megoldás. E néhány példából is láthatjuk, hogy a képzőművészet és az ipar­művészet állandó és szerves kap­csolatban áll valamennyiünk éle­tével, s ezért. törekednie kell ar­ra, hogy sajátos eszközeivel alko­tásainak jellegét összhangba hoz­za a szocialista társadalom nemes, humánus eszméivel. Hogy a kép­zőművészet maradéktalanul be­tölthesse e feladatát, ahhoz saját hibáinak kiküszöbölésén kívül szükséges az is, hogy mi vala­mennyien nagyobb figyelemmel, gonddal és szeretettel törődjünk ezekkel a problémákkal. Szükség van arra is, hogy a gazdasági dol­gozók és a nemzeti bizottságok funkcionáriusai legfontosabb fel­adataik teljesítése mellett ne fe­ledkezzenek meg a szocialista kul­turális forradalom befejezésével kapcsolatos s a nép műveltségét, ízlését befolyásoló feladatok telje­sítéséről sem. Erre kötelezi őket az az országos mozgalom is, amelynek tanúi és részesei va­gyunk már évek óta, s amelynek célja szebbé tenni városaink és falvaink arculatát, szebbé tenni környezetünket. Természetesen ezen a téren is igazodnunk kell a gazdaságosság követelményéhez, nem bonthatunk le például nyakra-főre olyan háza­kat, amelyek ugyan esztetikai szempontból nemigen illenek be a városképbe, de hivatásukat még teljesítik, vagyis lakásra még al­kalmasak. Az ellenkező véglet vi­szont az, hogy a gazdasági dol­gozók és a nemzeti bizottsági funkcionáriusok egy része mindig és mindenben csak a gazdaságos­ság elvét tartja szem előtt, és csak „ha törik és szakad", haj­landó anyagi eszközöket fordítani az esztetikai követelményeket is kielégítő munkálatokra. Nem tö­rődhetünk bele az olyan látszólag huszadrangúnak tűnő jelenségek­be, amilyeneket nap nap után ta­pasztalhatunk városainkban, hogy például a központi negyedekben is gyakorta szemünkbe folik egy íz­léstelenül elrendezett kirakat, egyes utcák piszkosak, sok lakó­ház lépcsőházai gondozatlanok, a drágán telepített virágágyakat, kis parkokat pusztulni hagyjuk. Az ilyen s ehhez hasonló visszássá­gok megszüntetéséhez az esetek többségében nincs is szükség je­lentős anyagi befektetésre, hanem a közömbösség felszámolására, a kezdeményezés felkarolására, jó szervező munkára, jóakaratra, kö­zös munkára. A felvetett problémával kap­csolatban végül beszélnünk kell munkahelyeinkről, azoknak beren­dezéséről is'. Végeredményben a dolgozó ember — s ez felnőtt lakosságunknak döntő többsége — munkáséveinek egyharmadát itt tölti el. Nem mindegy tehát, hogy milyen környezetben dolgo­zik, s annál kevésbé, mert a tu­dományos kutatás bebizonyította; a világos, levegős, szépen beren­dezett munkahely kétségtelenül befolyásolja a munkaképességet, nagyobb teljesítményre teszi az embert képessé. Természetesen nem oldhatunk meg egy csapásra minden ezzel összefüggő feladatot, mert ebben a vonatkozásban is gyászos örökséget hagyott ránk a kapitalizmus. A hivatalokban több­nyire nem is volna baj ezen a té­ren, annál több főleg a régebben épített üzemekben, műhelyekben. Az öntevékenység felkarolása azonban itt is szinte csodálatos­nak mondható eredményekkel jár­na. Nem egy szocialista munka­brigád gondolt erre is, s példaadá­sával erre a kérdésre is ráirányít­ja az üzemi és a szövetkezeti dolgozók figyelmét. A szép környezet megteremtése minden bizonnyal hozzájárul a to­vábbi termelési sikerek eléréséhez is. De ezen túlmenően a szocializ­mus nagy művén, az új társa­dalom építésén munkálkodó ember teljes mértékben megérdemli a szépérzékünket formáló s egy­ben élet- és munkakedvünket dú­sító környezetet. Barátaink ajándéka (ČTK) — Ivan Alekszandrovics Sulgin, a Szovjetunió bratislavai fő­konzula március 13-án fogadta Bo­žena Žitníkovát, a Velčice Chochol­ná-i Egységes Földművesszövetkezet elnökét és Marka Medvecká államdí­jas festőművésznőt. Sulgin főkonzul Zitníkovának és Medveckáriak a ceehszlovák-szovjat barátság megszilárdítása ós a nő­mozgalomban kifejtett tevékenység elismeréséül átadta azokat aa aján­dékokat, amelyeket a szovjet nőszö­vetség ás a Szovjet-Csehszlovák Ba­ráti Társasága az ez évi nemzet­közi nőnap alkalmából adományozott nekik. A fogadásnál jelen volt Irena Ďu­riíová, a Csehszlovák NObizottság szlovákiai bizottságának elnöke, az SZNT elnökségi tagja és Jozef Tokár, CSSZBSZ szlovákiai bizottságának vezető titkára.A Szovjetunió bratisla­vai főkonzula szívélyesen elbeszélge­tett vendégeivel. (CTK) Geológusaink szép teljesítménye (CTK) — Az ostravai Zukov Bánya kö­zelében rekordteljesítményt értek el a szénkutatási intézet geológusai. Három­ezer méter mélyre hatolt a fúróberende­zés, ami csehszlovák viszonylatban egyedülálló teljesítmény. Ennél a fúrási módszernél a legfontosabb feladat a há­romezer méteres mélységből felszínre hozni a kőzetmintát, hogy a szakembe­rek ebből következtethessenek majd, mi­lyen mélységig hatol azon a vidéken a szenet tartalmazó kőzetréteg. Érdemes megjegyezni, hogy az egész fúróberen­dezést az ostravai szénkutatóintézet szakemberei tervezték és készítették el. A 63.3 méter magas fúrótorony magasság tekintetében egyedülálló az egész vilá­gon. A tudósok béke­kongresszusa Oslóban 0*1 o (CTK) — Az oslói sajtóérte­kezleten hivatalosan közölték, hogy hét Nobpl-dlias tudós kezdeiménvezé­sére Oslóban, Norvégia fővárosában május 2. és 7. között a tudósok nemzetközi értekezletet rendeznek, amelyen a béke megőrzésének kérdé­sével és az atomfegyverek kiküszö­bölésének lehetőségével foglalkoznak majd. Az értekezletet összehívó tudósok között van Jaroslav Heyrovský aka­démikus, LInus Pauling, amerikai tu­dós és Albert Schweitzer professzor, it Hivatalos jelentés szerint az érte­• kezleten 15 ország, mintegy 75 tudósa C vesz részt. FrőmOvet építünk Szíria területén Bejrut (CTK) — Vasárnap a szíriai Homszában lerakták a csehszlovák segít­séggel épülő erőmű alapkövét. Az erő­mű 30 Megawatt teljesítőképességű első részét a Brnói Első Gépgyár szállítja le. Szerelését jövő év elején kezdik. Az áramszolgáltatást 19S3 elejére várják, Az erőművet később további 30 Megawatt kapacitással bővítik ki, hogy ellássák vil­lamos energiával a szovjet segítséggel Homszában épülő mütrágyagvártó vegy­ipari kombinátot. Az ünnepélyes alapkő­letételen csehszlovák diplomáciai és gaz­dasági szemé'visé^ek is r* -t vettek. A kőolajvezeték építőinek sikere A barátsági kőolajvezeték építői a napokban a Vág alsó folyásá­nál figyelemre méltó eredményt értek el. Robbantással elkészítették a folyón keresztülvezető, az olajvezeték elhelyezésére szolgáló csa­tornát. A robbantást a prágai kőfejtő vállalat végezte, de a nép­hadsereg katonái is segítettek a nagyszabású robbanás előkészítésé­nél. Az építők ezzel mintegy négy hónappal rövidítették le az építésre szánt időt és ötmillió koronát megtakarítottak. A prágai vállalat és a néphadsereg szakemberei a szombatról va­sárnapra virradó éjjelen végeztek eredményes munkát. Előbb a víz­szintet kellett csökkenteni és csak azután tudták elhelyezni az az­besztburokba ágyazott 146 robbanó töltetet. • -ÍV,.;/. ^.(i . • A robbantás sikeres elvégzése után a kőfejtő vállalat dolgozói át­adták a munkahelyet a bratislavai Hydrostav 'Szerelőinek, akik nyomban megkezdték a csövek szerelését. A hatalmas csövek már elő voltak készítve, nagyobb darabok összeforrasztva, hogy a bul­dozérok segítségével minél hamarabb a helyszínre lehessen szál­lítani a csöveket. (š. Petráš felv. — ČTK) Gyártmányaink külföldi kiállításokon (ČTK) - Külkeres­kedelmi vállalataink csakúgy, mint az előző ivekben, az idén is be­mutatják iparunk gyártmányait több or­szágban sorrakerülő N kiállításokon és áru­mintavásárokoi*. Üvegiparunk dolgozói a Skloexport külkeres­kedelmi vállalat közve­títésével művészi kivi­telű üveggyártmányok nagy választékát mu­tatták be a ipcsei ta­vaszi árumintavásáron. Május elején a kana­daiak, a vancouyeri árumintavásáron, jú­niusban a norvégek a oslói csehszlovák ki­állításon tekinthetik meg üvegiparunk kivá­ló gyártmányait. Tex­tiliparunk dolgozói ez idén már harmadszor küldenek különféle szö­veteket a március első felében Majna-Frank­furtban sorrakerülő nemzetközi árumintavá­sárra. A Technoexport külkereskedelmi válla­lat a Kubai Köztársa­ság fővárosában ez év júniusában rendezendő kiállításon bemutatja többek között a cseh­szlovákiai gyártmányú cukornád-malmok ki­csinyített mását. Kerá­miai iparunk hasznos porcelánt, azbesztce­mentből készült és tűzálló gyártmányokat stb., mutat be az em­lített kiállításon. Harc a nagyobb terméshozamokért A nap és a szél egyre több ned­vességet von el a talajtól. Ám a parasztság sem késlekedik a ve­téssel. Igyekszik minél előbb földbe tenni a magot, hogy az a télen tá­rolt nedvesség hatására kisoroljon, életerős gyökeret eresszen, hisz nem kisebb a tét, mint a harmadik öt­éves terv sikeres kezdete, amihez az idejében végzett munkával most keli megteremteni az alapot. • A KAMENNÝ MOST-I SZÖVET­KEZETESEK is úgy gondolkodtak: ha nem vetik el idejekorán a magot, jó terméshozamra nem számíthat­nak. Az pedig nem mindegy, hogy mennyire telik meg a magtár, a csűr, mert ha hiány mutatkozik ta­karmányból, azt csak egy év múlva pótolhatják be ismét. De hiányról hallani sem akarnak. Már a hónap első napjaiban kivonultak a határ­ba, s a jó munkaszervezés ered­ménye, hogy a mák, árpa és zab 122 hektáron a főidbe került. A trak­torosok, kocsisok mind a határban dolgoztak, az asszonynép is sokat segített. Ök szórták szét a műtrá­gyát és a búza fejtrágyázását is vállalták, hogy a traktorosok a cu­korrépa és kukorica alá készíthes­sék a talajt. • MÜLT HÉT csütörtökjón a nap még jó magasan volt, mikor a štú­rovói szövetkezetesek befejezték a 100 hektár árpa vetését. Munka után a traktorosok a tábla végén gyűltek össze, hogy a másnapi munkát meg­beszéljék. Csányi Lajos, a szövetke­zet agronómusa ismertette, ki hova megy másnap. Herda Ferenc és Dob­rócska József traktorosok az Ebedi­dűlőbe mennek a kukorica alá elő­készíteni a talajt. Farkas Miklós a Duna-dűlőben elveti a 20 hektár za­bot; ha minden jól megy, szomba­ton délig végez vele. Kovács Kálmán a hármas aggregáttal a cukorrépa­földre szórja a műtrágyát, hogy még a héten elkezdhessék a vetését, mert az idejében végzett munkával nem­csak nagyobb bevételre számíthatnak, hanem a takarmányalap növelésére is. Ügyesen dolgoznak a traktorosok, szaporán megy a munka s ha a helyi A kelet-szlovákiai kerületben március 12-én, vasárnap ls teljes ütemben foly­tak a tavaszi munkák. Az Üpori Állami Gazdaság čeriakyl résilegén Sirotník And­rás traktoros, Mitro Mihály és Kocán György segédmunkások vetőaggregáttal 23 hektáron vetették el az árpát, 3 hektá­ron pedig a takarmánynak szánt keveréket. (M. Tuleja - ČTK - felv.) GTA január 2-től a lánctalpas trak­tort meg tudta volna javítani, még jobban menne; sajnos, a nagytelje­sítményű gép csak e héten készül el, mikor már a kora tavasziak ve­tése a múlté. O A NAGYKITERJEDÉSŰ SVODfNl SZÖVETKEZET határában egy hét alatt vetették el az 590 hektár árpát. Hétfőn kezdték és szombaton vé­geztek a munkával, pedig az idő­terv tíz napot irányozott elő a ve­tésre. Fazekas János agronómus el­ismeréssel nyilatkozik a 35 trakto­ros, a 40 kocsis és a többi vető munkájáról. Kora reggeltől késő es­tig dolgoztak az emberek, jó mag­ágyat készítettek, a kötöttebb ta­lajt - a vetésterület felét - tár­csával lazították meg. A tagságot a nagy hozamok elérése mellett a mun­kaverseny is serkenti, amit az első félév után értékel ki a bizottság. Szép díjakról van szó. Például az a traktoros, aki a legtöbbet veti el, JÓI takarékoskodik az üzemanyag­gal, az erő- és vontatógépek kar­bantartását kifogástalanufvégzi, két­hetes kirándulásra megy a Szovjet­unióba, a második helyezett nyolc napot tölthet Magyarországon és a harmadik négy napot a Magas-Tát­rában. A kocsisok, gyalogosok szin­tén versenyben állnak egymással. • A KORA TAVASZIAK elvetése után a traktorosok a cukorrépa, ku­korica, burgonya alá készítik elő a talajt, valamint az ősziek fejtrá­gyázását végzik nagy szorgalommal, mert a versenyben mindenki előnyt akar szerezni, ám a főcél az, hogy a harmadik ötéves tervet négy év alatt teljesíthessék. <bj)

Next

/
Oldalképek
Tartalom