Új Szó, 1961. március (14. évfolyam, 60-90.szám)

1961-03-02 / 61. szám, csütörtök

A Cseh szlo vák Sz oci alista K öz társaság korm ányán ak nyilatk ozata a Kongói Köztársaságban uralkodó helyzetről Á CSEHSZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG ISMÉT FELVESZI DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATAIT A KONGÓI KÖZTÁRSASÁG TÖRVÉNYES KORMÁNYÁVAL A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság kormányát ugyanúgy, mint számos további békeszerető s de­mokratikus ország kormányát mély­ségesen aggasztják a Kongói Köz­társaság területén lejátszódó veszé­lyes események. Ez az ország a bel­ga gyarmatosítók összpontosított tá­madásainak céltáblája lett, akik a NATO-ba tömörülő további nagyha­talmak segítségével s a Mobutu- és Csombe-féle kongói gonosztevő csat­lósok támogatásával megkísérlik a Kongói Köztársaság függetlenségé­nek teljes felszámolását.. A gyarmatosítóknak a Kongói Köz­társaság elleni összeesküvése akkor érte el tetőpontját, amikor alatto­mosan meggyilkolták Patrice Lu­mumbát, a központi kormány mi­niszterelnökét, Okitót, a szenátus el­nökét, Mpolót nemzetvédelmi minisz­tert és további kongói hazafiakat. A Kongói Köztársaság független­sége ellen irányuló álnok össszees­küvésre akkor került sor, amikor az úgynevezett ENSZ-akció kereté­ben Patrice Lumumba, a törvényes kongói kormány miniszterelnöke ké­résére katonai alakulatokat küldtek Kongó területére. A tények azonban megcáfolhatatlanul bebizonyították, hogy az úgynevezett ENSZ-akció küldetésével merő ellentétben szer­vesen összefügg a gyarmatosítóknak a Kongói Köztársaság függetlensége elleni akciója. Ezért a példátlan visszaélésért az ENSZ-akciójával Dag Hammarskjöld főtitkár viseli a teljes felelősséget. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság kormánya arra a következte­tésre jutott, hogy abban a helyzet­ben, amikor is Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára bűnrészese lett a kongói törvényes képviselők ember­telen meggyilkoltatásának s veszé­lyes helyzetet idézett elő ebben az országban, nincs és nem is lehet más megoldás mint az, hogy Ham­marskjöldöt meg kell fosztani az ENSZ-ben betöltött funkciójától. Mint ahogyan a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság kormánya kijelen­tette, ezért nem ismeri el öt az ENSZ képviselőjeként, és megszün­teti a vele fenntartott kapcsolato­kat. A Kongó területén a legutóbbi idő­ben lejátszódott események arra késztették több ország kormányát, hogy felülvizsgálják állásfoglalásu­kat nemcsak az úgynevezett kongói ENSZ-akció kérdésében, hanem, hogy foglalkozzanak azzal a problé­mával, milyen az ENSZ szerepe a jelenlegi • ilágeseményekben. Ismét beigazolódott, hogy az ENSZ­apparátus mostani összetétele nemcsak az ENSZ célkitűzéseivel áll teljes el­lentétben, hanem ellentétben áll a világ mai reális helyzetével is. A fő­titkár leváltása csak személyi vál­tozást eredményezne, de továbbra is megmaradna az a rendszer, amely lehetővé teszi az imperialista hatal­maknak, hogy uralják az ENSZ-t és visszaéljenek vele. A csehszlovák kormány ezért tá­mogatja azokat a javaslatokat, ame­lyeket a Szovjetunió kormánya a múlt év szeptemberében tett az ENSZ közgyűlésének XV. ülésszakán, vagyis azt, hogy az ENSZ összetéte­lének meg kell változnia, kellő ösz­hangban az országok világszerte kialakult valamennyi csoportjának érdekeivel, azaz, hogy el kell törölni a főtitkár funkcióját s létre kell hozni azon három titkár rendsze­rét, akik az államok három fő cso­portját — a szocialista államokat, a semleges államokat és az imperia­lista katonai tömbökbe tömörülő ál­lamokat képviselnék. , Az ENSZ összetételének ilyen megváltoztatása lehetővé tenné az Egyesült Nemzetek Szervezetében elfogadott határozatok igazságos vég­rehajtását. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság kormányának az a véleménye, tekintettel arra, hogy az ENSZ kon­gói akciója csődöt mondott, ezt az akciót a legrövidebb időn belül be kell szüntetni és új intézkedéseket kell tenni, amelyek lehetővé tennék a kongói népnek, hogy legjobb be­látása szerint döntsön sorsáról. En­nek pedig az a feltétele, hogy ha­ladéktalanul s maradéktalanul távoz­zon minden belga s idegen katonai egység Kongó területéről s fegyve­rezzék le a belga csatlósok zsoldos bandáit, tartóztassák le s büntessék meg Csombét és Mobutut, mert fő­leg ők okozták a kongói néppel szemben elkövetett gaztetteket. A Biztonsági Tanács elfogadta azt a határozatot, mely követeli, hogy vonják ki a belga gyarmatosítók ka­tonai alakulatait Kongó területéről. A gyarmatosítók azonban folytatják a kongói nép szabadsága, független­sége ellen irányuló alattomos fon­dorlataikat. Elérkezett annak az ide­je, amikor haladéktalanul véget kell vetni az ENSZ-határozatok semmi­Csehszlovákia dolgozóinak tiltakozása eljutott az ENSZ-be New York (ČTK) - Karel Kurka nagykövet, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság állandó ENSZ-küIdötte New Yorkban február 28-án G. P. Arkagyevnek, az ENSZ főtitkára he­lyettesének átadta dolgozóinknak az ENSZ-hez intézett 510 tiltakozó ha­tározatát és táviratát, amelyekben Csehszlovákia dolgozói felháborodá­sukat fejezik ki a gyarmatosítók kongói garázdálkodása, Patrice Lu­mumba és társai meggyilkolása fe­lett, elítélik Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkárnak és az ENSZ kon­gói haderői parancsnokságának szé­gyenteljes szerepét és a helyzet ked­vező megoldását követelik. bevevésének és határozott megtorló intézkedéseket kell foganatosítani Belgium ellen. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság kormánya úgy véli, további in­tézkedések foganatosítása is szüksé­ges annak érdekében, hogy ismét bé­ke uralkodjon, helyre álljon a rend a Kongói Köztársaságban. Ezen in­tézkedések egyike volna az afrikai országok képviselőiből álló bizottság létesítése, mely országok a Biztonsá­gi Tanács határozata alapján kato­nai alakulatokat küldenének Kongó területére. Ez a bizottság, melynek létesítését N. Sz. Hruscsov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke javasolta Nehru indiai miniszterel­nöknek küldött üzenetében, kétség­kívül hozzájárulna ahhoz, hogy a Kongói Köztársaság Antoine Gizenga miniszterelnökhelyettes vezette tör­vényes központi kormányával együtt­működve felügyelhetne afölött, mi­ként hajtják végre azokat az intéz­kedéseket, amelyek múlhatatlanul szükségesek, hogy ismét helyreállja­nak a normális, békés feltételek eb­ben az országban. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság kormánya továbbá azt a né­zetet vallja, hogy a világ valameny­nyi békeszerető országának segítsé­03t kellene nyújtania a törvényes központi kormánynak, amely Patrice Lumumba utódja, Antoine Gizenga vezetésével fejti ki tevékenységét. Mint ismeretes, ez a kormány se­gítséoet kért a világ valamennyi or­szágát 1. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság kormánya e kéréssel s a Kongó területén uralkodó aggasztó helyzet­tel kapcsolatosan 1961. február 14-i nyi' kozatában juttatta kifejezésre állásfoglalását. A Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság kormánya az említett nyilatkozatban biztosította Kongó népét és Stanleyvillében szé­kelő törvényes kormányát további, lehetőleg leghathatósabb támogatá­sáról. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság kormánya a kongói nép iránt érzett barátság és szolidaritás érzé­sétel áthatva már meg is tette az első konkrét intézkedéseket. Elha­tározta, hogy a Kongói Köztársaság törvényes központi kormányához kiküldött csehszlovák diplomáciai képviselet ismét megkezdi tevékeny­ségét Stanleyvillében, a Kongói Köz­társaság ideiglenes fővárosában, és diplomáciai képviselőt küld az An­toine Gizenga ügyvezető miniszter­elnök vezette központi kormányhoz. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság kormánya meg van róla győ­ződve, hogy csak a világ valameny­nyi békeszerető országának közös törekvései változtathatják meg a Kongói Köztársaságban jelenleg uralkodó aggasztó helyzetet, ame­lyet a gyarmati s az imperialista nagyhatalmak akciói idéztek elő és, hogy a törvényes kongói kormány teljes mérvű támogatásával és hat­hatós megsegítésével lehet megszün­tetni ezt a világszerte nyugtalansá­got, feszültséget okozó veszedelmes tűzfészket. Az USA kormánya újabb agressziót készít elő A kubai kormány jegyzéke az USA szándékairól Havanna (ČTK) - A Prensa La­tina sajtóügynökség jelenti, hogy hétfőn Havannában jegyzéket hoz­tak nyilvánosságra az USA Kuba el­leni újabb agressziója előkészítésé­ről. A jegyzéket Raul Roa kubai külügyminiszter küldte azon latin­amerikai országok külügyminiszte­reinek, amelyekkel Kuba diplomáciai kapcsolatokat tart fenn. A jegyzék rámutat, hogy az USA kormányának újabb mesterkedései az ENSZ és az Amerikai Államok Szervezete alap­okmányainak további megszegését jelentik és közvetlenül fenyegetik a nyugati félteke s az egész világ békéjét és biztonságát. A kubai külügyminisztérium ren­delkezésére álló információk szerint a Kuba elleni agresszív akciókat tar­talmazó új amerikai terv részint rö­vid, részint hosszú időre szóló had­műveleteket készít elő. Az első had­művelet célja a forradalmi kubai kormány megdöntése még az Ame­rikai Államok Szervezetének quitoi értekezlete előtt. Amennyiben ez a hadművelet nem járna eredménnyel, egy másik hadműveletnek olyan tak­tika érvényesítésével kell eredmény­re vezetnie, amilyent a gyarmati ha­talmak Kongó esetében alkalmaztak. E tervekben fontos szerep jut az Amerikai Államok Szervezetének. A kubai kormány jegyzéke kije­lenti, hogy már megkezdődött e ter­vek első fázisa. Minden jel arra mutat, hogy az USA kormánya fel­tételeket teremt, amelyek igazolnák a Kuba elleni közvetett katonai ag­ressziót. A kubai kormány jegyzékében utal arra, hogy Guatemala területe ma az egyik legaktívabb ellenforradalmi központ. A Helvetia és a San Carlos nagybirtokokon észak-amerikai ki­képző tisztek felügyelete alatt 5000 zsoldost képeznek ki. Ezen inváziós egységek magvát a floridai Miami­ban toborozták és észak-amerikai re­pülőgépekkel szállították Guatema­lába. Guatemala városától mintegy 350 kilométernyi távolságban a hegy­vidéken végzik az ejtőernyősök ki­képzését; itt is észak-amerikai ka­tonai repülőgépeket használnak. A kubai kormány élítéli azt a tá­mogatást, amelyet az USA kormánya nyújt az USA területén élő kubai ellenforradaimároknak. A kubai kormány jegyzékének megállapítása szerint az USA kormá­nya nem akarta megengedni és el­ismerni, hogy a kubai forradalom megdönthetetlen történelmi tény és erőszakkal akarta azt megdönteni. A kubai kormány ezzel szemben di­cséretre méltónak tartja a latin­amerikai országok kormányainak minden olyan kezdeményezését, amelynek célja, hogy békés eszkö­zökkel vessen véget az amerikai ál­lamok közötti ellentéteknek, hogy meggátolja az ezen államok bár­melyike elleni katonai vagy gazda­sági agressziót, valamint a beavat­kozást ezen államok belügyeibe. A jegyzék hangsúlyozza, hogy Kuba folytatni fogja történelmi har­cát az Amerikai Államok Szerveze­tében. Megjegyzi, hogy Kubának az amerikai államok közötti rendszerrel kapcsolatban sokkal keresűbb tapasz­talatai vannak, semhogy a forradalmi kormány és Kuba népe megbízhatna e szervezetben. Kuba forradalmi kormánya és népe azonban nagy­mértékben bízik a latin-amerikai nemzetek szolidaritásában, együttmű­ködésében és kölcsönös támogatá­sában. WILLIAMSOT, az USA külügyminiszté­riumának Afrikaügyi titkárát, aki Ken­nedy elnök különmegbízottjaként tájé­koztató körutat tesz Afrikában, Zanzibar lakossága amerikaellenes transzparensek­kel fogadta. (ČTK) BELGRÁDI jelentés szerint Jugoszlá­viában 15 százalékkal emelték a vasúti személyszállítási menetdíjat. Az áruszál­lítás 12,7 százalékkal drágult. (ČTK) A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának teljes ülése Párizs (ČTK) - Ivry párizsi elő­városban a múlt hét végén volt a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának plenáris ülése. A plé­num elhatározta, hogy 1961. május 18-ra Saint-Denisbe hívja össze a Francia Kommunista Párt XVI. ren­des kongresszusát. A kongresszus napirendjén a következő két kérdés szerepel: • valamennyi munkás és demok­ratikus erő szövetsége a kapitalista monopóliumok kormánya ellen a ha­ladásért, a szabadságért, a békéért és a demokrácia felújításáért, • a párt vezető szerveinek meg­választása. A Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának plenáris ülése határozatot hozott az algériai bé­kéért folyó harcról, amelyben hang­súlyozza, hogy Franciaország és Al­géria szakszervezeti küldöttségeinek genfi összejövetele jelentős hozzá­járulás az algériai háború beszün­tetéséhez, mert megnyitja azon kö­?ös akciók megvalósításának legszé­lesebb lehetőségeit, amelyek célja, hogy de Gaulle tábornokot a tár­gyalások megkezdésére kényszerítse. A Központi Bizottság meghallgat­ta és megtárgyalta Waldeck-Rochet­nek, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárának, a po­litikai iroda tagjának beszámolóját és a beszámolóval kapcsolatban ha­tározatokat hozott. A l'Humanité közölte Waldeck­Rochet elvtársnak a Francia Kom­munista Párt KB plenáris ülésén el­hangzott beszámolóját. Az ENSZ-közgyűlés újrakezdése előtt Kinevezték .a szovjet és az amerikai küldöttséget Moszkva (ČTK) - A Szovjetunió Minisztertanácsa kinevezte a szov­jet küldöttséget, amely részt vesz az ENSZ-közgyűlés XV. ülésszaká­nak második részében. A küldöttség vezetője A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, tagjai: V. Zorin, A. Szoboljev, Sz. Lapin és Z. Miro­nova. A küldöttség tagjain kívül ki­nevezték a küldöttek helyetteseit, tanácsadóit és a szakembereket is. New York (ČTK) - Kennedy el­nök február 28-án kinevezte az USA azon küldöttségének tagjait, amely részt vesz az ENSZ-közgyűlés XV. ülésszakának március 7-én kezdődő második részén. A küldöttség ve­zetője Adlai Stevenson, az USA ál­landó ENSZ-képviselője. A küldött­ség tagjai között van Eleanor Roose­velt asszony, az USA volt elnökének özvegye, aki már ezelőtt is tagja volt az USA küldöttségének és az Amerikai Egyesült Államokat képvi­selte az ENSZ emberi jogokat védő bizottságában. Minszk (ČTK) - A Bjelorusz SZSZK küldöttsége Kuzma Kiszeljev külügyminiszterrel az élen szerdán New Yorkba utazott, hogy részt ve­gyen az ENSZ-közgyűlés XV. ülés­szakának második részén. Ugyan­csak szerdán utazott el az Ukrán SZSZK ENSZ-küldöttsége is, ame­lyet L. Palmarcsuk, a köztársaság külügyminisztere vezet. Amerikai tudósok felhívása az USA kormányához Washington (ČTK) — Az Ameri­kai Tudósok Szövetséaének bizottsá­ga február 28-i ülésén határozatot hozott, melynek alapján felszólította az USA kormányát, nyíltan jelentse ki, hogy az USA semmi körülmé­nyek között sem alkalmaz elsőként atomfegyvereket. Az Amerikai Tudósok Szövetségé­nek több mint 2000 tagja van. • * II. HASZAN, Marokkó új királya feb­ruár 28-án ünnepélyes külsőségek között elfogatta a trónt. (ČTK) A kenyai parlamentnek afrikai bennszülött többsége lesz Nairobi (ČTK) — Kenya angol gyarmaton véget értek a parlamenti választások. A Reuter hírügynökség jelentése szerint már az eddigi nem teljes választási eredményekből is kitűnik, hogy az új kényai parla­mentnek első ízben lesz afrikai bennszülött többsége. A legtöbb szavazatot Kénya Afri­kai Nemzeti Szövetsége kapta, amely az ország azonnali függetlenségére törekszik. Új „bécsi kongresszus 1' kezdődik Az államok közötti diplomáciai kap­csolatokat irányító, érvényben lévő kódex gyökerei visszanyúlnak a bé­csi kongresszus idejébe, amelyet a „Szent Szövetség" 1814—1815-ben rendezett. Csehszlovákia részvételével az ENSZ közgyűlésének 1959. évi hatá­rozatával összhangban ma új bécsi kongresszus ül össze. E kongresszus küldetése a régi formák megszünte­tése és a diplomácia klasszikus kon­cepciójának a felülvizsgálása. Annak a ténynek megfelelő új kódexet kell kidolgozni, hogy a fő nemzetközi erőt ma a szocialista és a semleges államok képezik és hogy a békés egymás mellett élés gondolatának vezető elvvé kell válnia a különbö­ző társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatokban, ha meg akar­juk akadályozni a háborús katasztró­fát. A kongresszus megrendezésében a csehszlovák küldöttség volt a kez­deményező. 1958-ban a közgyűlés XIII. ülésszakán javaslatot terjesz­tett elő, hogy dolgozzák ki és fo­gadják el a diplomáciai kapcsolatok újabb alapszabályzatára és a men­telmi jog biztosítására vonatkozó sokoldalú egyezményt. A javaslat akkor a nyugati hatalmak ellenállá­sába ütközött, mert attól féltek, hogy elveszítik a régi gyakorlatból eredő előnyeiket. A következő ülésen azonban erős hangok szálltak síkra a javaslat elfogadása mellett, és vé­gül a javaslat eredménnyel is járt. Csehszlovákia kezdeményezésére a kongresszusi tárgyalás alapját ké­pező okmányba felvették azt a ha­tározatot, hogy az egyik fő koncep­ciónak az államok közötti gazdasági, kulturális és tudományos kapcsola­tok fejlesztésének kell lennie. Fon­tos feladat lesz annak a pontnak el­fogadtatása, amely arról szól, hogy minden államnak joga van a diplo­máciai kapcsolatokra. Ez a.pont azon törekvés ellen irányul, amely a Kí­nai Népköztársaságtól, a Német De­mokratikus Köztársaságtól és más országoktól megvonja a diplomáciai elismerés jogát. Bécsben sok kérdést tárgyalnak meg. így pl. a szocialista országok azzal a kezdeményezéssel állnak majd elő, hogy a diplomáciai képvi­selők — a nagykövetek és követek — két osztálya helyett egy osztályt alakítsanak. Itt ismét arról van szó, hogy meggátolják egyes szocialista országok megkülönböztetését a ka­pitalista hatalmak részéről. Egy másik probléma a diplomáciai me­nedékjog elismerése. A nemzetközi jog nem ismeri el. Csupán Latin­Amerikát köti a diplomáciai mene­dékjog elismerése az 1928. évi ha­vannai egyezmény alapján. Most számos jel arra mutat, hogy a nyu­gati hatalmak legalizálni akarják a diplomáciai menedékjogot., Az USA ezt azért szorgalmazza, hogy jogi formába öntsék Mindszenthynek, a magyar nép árulójának, az USA bu­dapesti nagykövetségén való tartóz­kodását. A szocialista országok ter­mészetesen ezeket a szándékokat erélyesen visszautasítják. Valószínűleg eltérő vélemények fognak elhangzani a mentelmi jog kérdésében. Ma az a helyzet, hogy az USA pl. egyes kis országokba is több száz főből álló vezérkart küld és azt kívánja, hogy valamennyit kivonják az illető állam jogi hatás­köréből. A diplomaták és a műszaki személyzet gyakorta kétes tevékeny­séget végez az elfogadó állam hátrá­nyára. A kisebb államok érthetően nehezen fogadhatják el ezt a gya­korlatot. Egyes nézetek szerint tel­jes mentelmi jogot csupán a diplo­máciai személyeket illetően lehet el­ismerni, a többit csak foglalkozásuk elvégzéséhez szükséges védelemben lehet részesíteni. , Csehszlovákia más országokkal együtt a kongresszuson azt az elvet fogja védelmezni, hogy az államok rendszerének különbözősége nem képezhet akadályt a diplomáciai kapcsolatok felvételére és folytatá­sára. A kongresszuson csaknem 100 or­szág mintegy 1000 képviselője vesz részt. A tanácskozás előreláthatólag hat hétig tart. P. H. ÜJ SZÖ 3 * 1961. március 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom