Új Szó, 1961. március (14. évfolyam, 60-90.szám)

1961-03-05 / 64. szám, vasárnap

üzeme k és falvak dolgozói megvitatták a munkabiztonságról szóló törvényjavaslatot! Rosa L u* em6u r£ 90 évfordulójára » • ' ? Iifit rifin Pállhat- mpnszt.rfiiki l SAS VOLT A dolgozók talán sohasem beszéltek annyit a munkabiztonságról, mint az utóbbi hetekben. A Központi Szakszervezeti Tanács a dolgozók elé terjesztette megvitatásra a munka biztonságáról és az egészségvéde­lemről szóló törvényjavaslatot. A járásokban összegezték a vita anya­gát s utána kerületi, majd országos méretben értékelik. Április végén, vagy május elején a Nemzetgyűlés — a dolgozók hozzászólásalt fi­gyelembe véve — megtárgyalja és törvényerőre emeli a javaslatot. A Dunajská Streda-i járásban beszélgettünk néhány felelős dolgozóval, akik az Szemekben és a falvakon szervezték a vitát. A nemzeti bizottság együtt­működik a szakszervezettel Elsőnek HAJZOK IMRÉVEL, a já­rási nemzeti bizottság biztonsági technikusával váltottunk szót: • A nemzeti bizottságok ed­dig is gondot fordítottak az EFSZ-ekben a munkabiztonság­ra. Mit tett eddig a járási nem­zeti bizottság ezen a szakaszon és mit tesz a jövőben az új törvényjavaslat alapján? — A közbiztonsági szervek, egész­ségügyi dolgozók, bírósági alkalma­zottak és az állami biztosító tiszt­viselői gyakran rendeztek a falva­kon előadásokat a munka biztonsá­gát érintő kérdésekről. A szövet­kezetek biztonsági technikusai min­den évben iskolázáson vesznek részt. A munkabiztonságról való gondos­kodást a jövőben még jobban el­mélyítik. A szövetkezetek gépesí­tése feltétlenül szükségessé teszi, hogy nagyobb gondot fordítsunk a munkabalesetek megelőzésére. • Miben nyilvánul majd meg a nagyobb gondoskodás? Jobban összhangba akarjuk hoz­ni a mi munkánkat a szakszervezet tevékenységével, mivel a törvény­javaslat is leszögezi, hogy a járási nemzeti bizottságok az EFSZ-ek munkabiztonsága és egészségvédel­me feletti ellenőrzést a szakszer­vezetek által végzik. • Mi az ön véleménye a tör­vényjavaslatról? — Nagyon helyesen összefoglalja a feladatokat, azonban módosítási javaslatokról is beszélgettünk, ami­kor a kerületi nemzeti bizottságon ismertették velünk a törvényjavas­latot. Azt szeretném, ha minden 500 hektáron felüli vagy több mint 10 gépegységgel rendelkező EFSZ-nek fizetett biztonsági technikusa len­né. Olyan embereket kell odaállítani, akik naponta hozzáértéssel végez­nék ezt a munkát. • A törvényjavaslat említést tesz arról, hogy a járási nemzeti bizottság kinevezhet biztonsági előadókat a szövetkezetekben. — Igen, csakhogy ez feltételes módban van. A nemzeti bizottságok AMWMWWWW, feladatait taglaló szakaszban több bizonytalan meghatározást találha­tunk, mint pl. „esetleg tanácsadói testületeket létesíthetnek", vagy másutt: „esetleg felelősségre von­hatják". A már említett előadókról szó szerint ezt olvassuk: „A nem­zeti bizottságok szükség szerint az általuk irányított gazdasági ágaza­tok • számára biztonsági előadókat nevezhetnek ki." Határozottan kel­lene a törvényben feltüntetni a já­rási nemzeti bizottság teendőit. • A törvényjavaslat említést tesz a bizottságokról, melyek mint az EFSZ vezetősége által kinevezett szervek ellenőrzik a munkabiztonságot, jelentést tesz­nek a hibákról, javaslatokat nyúj­tanak be, részt vesznek a mun­kabalesetek kivizsgálásában stb. Mi a véleménye ezekről a bi­zottságokról ? Hozzáértő embereket kell nevel­nünk, akik politikailag fejlettek és munkájuk mellett vállalják ezt a közérdekű tisztséget. (Valóban ne­hezebb, de fontosabb feladat, mint valakit kinevezni és alkalmazni ilyen beosztásban.) Mit mondtak a dolgozók? A Járási Szakszervezeti Tanács irodájában találkoztunk KAROL NO­VOTNÝVAI,, a Kerületi Szakszerve­zeti Tanács dolgozójával, aki mint instruktor tartózkodott Dunajská Stredán. Novotný elvtárs kezén men­tek át a falusi és üzemi gyűlések­ről beérkezett jelentések s ő is ér­tékelte a vitát. Megkérdeztük No­votný elvtársat, milyen hozzászólá­sok voltak magához a törvényjavas­lathoz? — Többek közt olyan javaslatok vannak, hogy a törvény ne csak azt tartalmazza, kik felelősek a balese­tekért, hanem azt. is, hogyan von­ják majd felelősségre azokat, akik megszegik a törvényt. Pontosabban meg kell határozni, hogy az EFSZ­ekben, mivel ott nem működik szak­szervezet, kié az elsőfokú felelős­ség a munka biztonságának ellen­őrzéséért. • A helyi problémákból ki­indulva a dolgozók valószínűleg felvetettek konkrét javaslatokat, hogyan lehetne elejét venni a baleseteknek? — Ezekből a hozzászólásokból volt la legtöbb. Például Štefan Beronský I Lehnicéről arról beszélt, milyen ré­; pavágókat kellene gyártani, hogy ke­'< vesebb legyen a baleset. A holicei ! GTÄ már készít ilyen répavágókat. ; Peter Engler ugyancsak Lehnicéről • azt javasolta, hogy a traktorokon a 1 kardánt be kellene fedni, mert ő J ennél balesetet szenvedett. Javasol­• ták azt is, a traktorok pótkocsiját lássák el bódéval, hogy az emberek ne üljék körül a traktoristát s ne utazzanak a kocsi tetején. Különö­sen a trágyaszállításnál higiéniai szempontból fontos, hogy a dolgo­zóknak ne kelljen a trágyán utaz­niuk. Kifogásolták még. hogy az utóbbi időben körfűrészek kerültek forgalomba védőkas nélkül. Az ál­lami gazdaságok dolgozói javasol­ták, hogy pácoláskor vagy ha műtrá­gyával dolgoznak, védőeszközök áll­janak rendelkezésükre. Az állatte­nyésztési dolgozók öltözőszekrénye- ; ket és mosdókat kérnek. — Ezekről a problémákról a dol­gozók gyakran beszélgetnek, sajnos főleg akkor,, ha valamilyen baleset történik. Amikor Šamorinban egy; négyéves gyermek a zsumpába esett • és megfulladt, a környéken az em­berek figyelmesek lettek arra, meny­nyire veszélyes, ha a zsumpák, a i pácológödrök fedetlenek. Egy kis statisztika KOVÁCS OSZKÁRRAL, a Járási Szakszervezeti Tanács munka- és egészségügyi inspektorával a tör­vényjavaslat vitájának szervezési oldaláról beszélgettünk. • A járásban hányan vettek részt a törvényjavaslatokról ren- ; dezett gyűléseken? — A falvainkon tartott nyilvános gyűléseken több mint 3500 lakos, a szövetkezeti gyűléseken 1790 EFSZ­tag s az üzemekben több mint 8400 ' dolgozó ismerkedett meg a törvény­javaslattal. A hozzászólások száma megközelíti a 700-at. Dicséretet ér­demelnek a bírósági dolgozók és a Vöröskereszt szervezettől különö­sen Brandl Sándor és dr. Kubik Ká­roly elvtársak, akik tevékenyen köz­reműködtek a törvényjavaslat is­mertetésekor. • A védnökség! üzemek meny­nyire kapcsolódtak be a nyilvá­nos vita szervezésébe a szövet­kezetekben? — Sajnos, az üzemi dolgozók na­gyobbrészt adósak maradtak. Azon­ban még nem késő! Maga a tör­vényjavaslat is említést tesz arról, hogy az üzemek segítenek a falusi dolgozóknak a munkabiztonság és az egészségvédelem terén. • Mennyiben indokolt ez a követelmény a Dunajská Streda-i járásban? — Sajnos, a balesetek száma nagy. Tavaly 534 baleset fordult elő mun­kaközben, 363 a többi baleset, ösz­szesen 14 743 napot mulasztottak balesetekből eredő betegségek miatt. Ezen túl hány ember csonka test­tel, megtört egészséggel kerül visz­sza munkahelyére, vagy egyáltalán nem képes dolgozni. Mi ezt akarjuk megakadályozni! Társadalmunkban a legnagyobb érték az ember. Ezért vitatták meg a dolgozók munkahe­lyeiken ezt a fontos törvényjavas­latot, mely az eddiginél még kö­vetkezetesebb harcot hirdet a mun­kabiztonság és az egészségvédelem érdekében. DRÁBEK VIKTOR Két nép vallhat­ja magáénak Rosa Luxemburgot, a forradalmi mun­kásmozgalom már­tírját, aki ma len­ne 90 éves, ha az ellenforradalom pribékjei nem gyilkolták volna meg a börtönben Kari Liebknecht elvtárssal együtt. Rosa Luxem­burg, a lengyel­országi Zamoščban született, jómódú polgári családban. Már diákkorában, a városi gimná­ziumban bekapcso­lódott a munkás­mozgalomba, tagja lett a Proletariát nevű marxista munkáspártnak. Később a rendőri ül­dözés elől Svájcba emigrált. A zü­richi egyetemen avatták doktorrá. Tanulmányainak befejezése után Németországban telepedett le és be­kapcsolódott a Német Szociálde­mokrata Párt forradalmi munkájába. Több szocialista lap munkatársa volt, szenvedélyes elméleti és propagan­damunkát fejtett ki. Rosa Luxemburg megalkuvást nem ismerő forradalmi kiállásával, az opportunizmus, a revizionizmus, a militarizmus ellen vívott bátor har­cával örökre beírta nevét a munkás­osztály forradalmi harcai történeté­nek aranykönyvébe. A meg nem al­kuvás, a lankadatlan forradalmi szel­lem volt a legfőbb értéke, melyet egyes ideológiai tévedései sem ront­hattak le. Igaz, élete utolsó, viha­ros Időszakában igazi forradalmárhoz méltóan erőt talált magában ahhoz, hogy korrigálja tévedéseit, melye­ket Lenin többször bírált. Miben tévedett Rosa Luxemburg? Először is abban, hogy nem értette meg: nemcsak eszmei, hanem szer­vezeti téren is fel kell számolni a gyűlölt revizionízmust. Rosa Luxem­burg engesztelhetetlen gyűlölettel vi­seltetett Bernsteinék revizionizmusá­val szemben, mégis a szervezeti kér­désekben a mensevikek álláspontját képviselte. Második nagy tévedését a nemzetiségi kérdésben követte el. ö, aki harcolt a lengyelek nacionaliz­musa ellen, a másik végletbe esett, s Leninnel szemben tagadta a nem­zetek önrendelkezési jogát. Az első orosz forradalom nagy megújító hatással volt Rosa Luxem­burgra is. Propagálta a forradalom gondolatát, rokonszenvet ébresztett iránta a tömegekben, teljesen azon­ban mégsem tudta értékelni jelentő­ségét. Részt vett a varsói harcok­ban, majd visszatérése után Német­országban az opportunisták elleni harcban használta fel az orosz pro­letariátus nagy harci tapasztalatait. Az OSZDMP V. londoni kongresszu­sán több kérdésben, elsősorban a tö­megsztrájkt kér­désében köz ' dik Lenin álláspontjá­hoz. Fosa Luxemburg radalmi egyéni­sége különösen akkor tűnt ki a német munkásmoz­galomban, amikor a szociáldemokra­ák árulása foly­tán a burzsoáziá­nak mégis sil ült kirobbantania a világháborút. Szív­vel lélekkel harcba szállt a militariz­mus, az imperia­lista háború ellen. Többször perbe fogták és börtönbe zártak, de ő rettenthetetlenül vallot­ta a frankfurti büntetőkamara előtt: megsztrájkok kérdésében közeledik Lenin álláspontjához. „... háborút csak akkor és addig le­het viselni, amíg a dolgozó töme­gek ... lelkesen részt vesznek benne, mert igazságosnak és szükségesnek tartják... Ha azonban a dolgozó nép nagy többsége arra a meggyőző­désre jut — és mi, szociáldemokra­ták éppen azt tekintjük feladatunk­nak, hogy felébresszük a dolgozó népben ezt a meggyőződést, ezt a tudatot — ... hogy a háború bar­bár, mélységesen erkölcstelen, reak­ciós és népellenes jelenség, akkor a háború lehetetlenné válik — ..." Rosa Luxemburg alapító tagja volt a Német Kommunista Pártnak. For­radalmi lelkülete, vitán felüli hű­sége a munkásosztály és a forrada­lom ügyéhez nem engedte, hogy az opportunisták közé süllyedjen, bár a párt vezető szerepének, a proleta­riátus szövetségeseinek kérdésében továbbra is komoly ideológiai hibák­ba esett. Az NKP Központi Bizott­sága később úgy jellemezte ezeknek az ideológiai tévedéseknek okait, hogy „a német baloldali radikálisok csoportja a háború előtt és alatt igen erősen elmaradt a bolsevikok mögött az ideológiai tisztaság és forradalmi szilárdság dolgában." A munkásosztály árulói többször próbálták kijátszói Rosa Luxem­burg tévedéseit az orosz bolsevikok­kal szemben. Megfeledkeztek arról, amit Rosa Luxemburg az NKP alaku­ló kongresszusán mondott: ha az orosz bolsevikok rágalmazásával találkozunk, sohase mulasszuk el a kérdést: hol tanultátok mai forradal­tok ábécéjét? Az oroszoktól vetté­tek: a munkások és katonák szov­jetjei ... az orosz forradalom voltak azok, amelyek az első jelszavakat kiadták a világforradalomra." Rosa Luxemburg tévedései ellené­re is sas volt és az is marad... — így jellemezte Lenin a nemzetközi munkásmozgalom kiváló harcosának alakját. L. L. A többtermelés alapja a jó felkészülés és a szorgalmas munka Hajdú Júlia 450 hízósertésnek viseli gondját a pederi szövetkezetben. A pederi szövetkezetesek jól felkészültek az állatok átteleltetésére, silótakarmányuk a tavaszi hónapokban sem fogy el. Ko­vács István állatgondozó, noha igen gaz­daságosan bánik a takarmánnyal, igen szép hozamokkal dicsekedhet. (M. Tuleja — ČTK — felvétele) A pederi EFSZ irodájában a kü­szöbön álló tavaszi mezőgazdasági munkálatok előkészületeiről tanács­kozik az agronómus a könyvelővel és a csoportvezetőkkel. — A munka megkezdése előtt fe­lülvizsgáljuk a felkészülést, — ezzel fogad bennünket Hegedűs János ag­ronómus. , — A nagyüzemi gazdálkodásban az év minden szakában van munka bő­ven, van tennivaló, — veszi át a szót Görcsös Jenő csoportvezető. — Az idei gazdag termést meg­alapoztuk azzal, hogy az őszieket agrotechnikai határidőben földbe tet­tük. Idejében elvégeztük a mélyszán­tást is — mondják. A műhelyben mechanikusok és ko­vácsok a tavaszi munkálatoknál nél­külözhetetlen gépek és szerszámok kijavításén dolgoznak. Már csak a traktoron kell befejezni a fő javítást. Gépek, szerszámok kijavítva, készen­létben, felkészülten várják a tavaszi offenzíva megindulását. A mezei csoportban dolgozók egy része a trágyakihordással, a trágyá­ié-öntözéssel, továbbá a rétek és le­gelők meszezésével és kitisztításával foglalatoskodik. A munkacsoport má­sik része az építkezésnél segédkezik. Kihasználják a kedvező időjárást, a géppark részére szérűt, a műtrágyá­nak raktárt építenek. A múlt évben a kedvezőtlen idő­járás ellenére kalászosokból átlagban 28 métermázsát, burgonyából 140, csöveskukoricáből 42 métermázsát takarítottak be. Árutermelésük egy hektár földön 196 kilogramm hús, tejből 463 liter, tojásból 261 darab volt. A falu lakossága megtalálta a szö­vetkezetben a boldogulását. A munka­csoportok ismerik termelési tervüket. Mindenki végzi tennivalóját. Amíg a szomszédos szövetkezet tagsága még csak „cihelődik", a pederiek már kint vannak a határban. Szeretik a földet, azért törődnek állandó javításával. Saját beruházás­sal 2,5 kilométeres szakaszon vízle­vezető csatornát építettek. Földjük humusztartalmának megjavítására 110 köbméter komposztot készítet­tek. Egy hektár földre 110 méter­mázsa istállótrágyát és 6 métermázsa műtrágyát használtak fel. — Mik a terveik a jövőben? — Az elkövetkező négy év alatt — adja meg a választ Hegedűs János, — a kalászosokból 33 mázsás hek­tárhozamot fogunk elérni. Az egy hektárra eső árutermelésünk húsból 240 kilogramm, 620 liter tej és 350 tojás lesz. — Hogyan biztosítják ennek meg­valósulását? — Tudja elvtárs, mi nehezen dön­tünk. Jól megrágjuk elhatározásun­kat, de amit magunkévá teszünk, azért azután felelünk, — adja meg a feleletet Soltész László. A növénytermesztésben elsősorban a vetett takarmányokra helyezik a fő súlyt. Önálló takarmányellátásra rendezkednek be. Az ötéves tervben száz hektáron megvalósítják az ön­tözéses takarmánygazdálkodást. Ez idén 50 hektáron ezt már meg is kezdik. Ügy számítják, hogy az előző évekhez viszonyítva megkétszerezik a takarmánytermelést. Négy év alatt 40 hektár kishozamú rétet felszán­tanak. A föld termőképességének fo­kozása érdekében a komposzton kí­vül 150 mázsa istállótrágyát, 8 má­zsa műtrágyát fognak hektáronként felhasználni. Növelik az állatállomány sűrűsé­gét. Száz hektáron felnevelnek 82 szarvasmarhát, 150 sertést és 650 tyúkot. Jókedélyú, egészséges és szorgal­mas emberek a pederiek. Rendszere­tetük meglátszik a gazdasági udva­ron és az istállókban is. Az állatok tiszták, jó húsban vannak, nem szű­kölködnek a takarmányban. A jó­szággondozők szocialista munkaver­senyben állnak egymással, minden félévben értékelik az eredményeket. Legutóbb Olajos Erzsébet fejőcso­portja lett a győztes. A gondozá­sukra bízott tehenekből 2580 liter te­jet fejtek ki. A hizlaldában Lucskai József másodmagával 445 métermá­zsa húst termelt. A termelés fokozásában még job­ban érdekeltté teszik a tagságot. A munkaegység pénzbeni értéke 20 korona. A ledolgozott munkaegysé­gekre havonta 16 korona előleget fizetnek. A munkacsoportok ismerik saját termelési és pénzügyi tervüket. Az évvégi elszámolásnál az a mun­kacsoport és szövetkezeti tag része­sül további jutalomban, amely illet­ve aki teljesítette a termelési tervet és nem úgy, mint eddig, amikor a termelési eredményektől függetlenül, a munkaegység mennyisége szerint kapta a részesedést. A község sokoldalú gondoskodással biztosítja az ifjúságnak a mezőgaz­daságban való maradását. Jelenleg három fiatal végzi a mezőgazdasági középiskolát. A vezetőség határozata értelmében magasabb gyermekpótlé­kot fizet a szövetkezet azon tagjai­nak, akik gyermekeiket mezőgazda­sági vagy szövetkezeti tanonciskolá­ba járatják. A kulturális alapból szövetkezeti klubot rendeztek be. A klub felsze­relésére televízort, 50 széket és hoz­závaló asztalokat vásároltak. A falu­ban szövetkezeti labdarúgó-csapatot létesítettek. A pederi szövetkezetesek példás akaratukkal megteremtették a fel­tételeket arra, hogy az ötéves terv feladatait négy év alatt teljesítsék. Jó munkaszervezéssel, a technika és technológia állandó fejlesztésével s nem utolsó sorban a tagság szor­galmával ezt a nemes célt meg is valósítják. Mózes Sándor ŰJ SZŐ 5 * 1961. március 5.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom