Új Szó, 1961. március (14. évfolyam, 60-90.szám)

1961-03-22 / 81. szám, szerda

Világ -proletárjai, egyesül jetele ! UJSZO SZLOVÁKI A KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTIBIZOTTSAGANAK NAPILAPJA 1961. március 22. szerda 30 fillér XIV. évfolyam, 81. szám Ezért érdemes küzdeni Gyakran hallunk ilyen kijelentéseket: „Jó és könnyű a fiataloknak, csupa öröm az életük..." Igaz lenne ez? Bólintanunk kellene, mert olyan természetesen hangzik a szó, s ha nem gondolkodnánk el felette, mi sem mondhatnánk mást. Az igaz, hogy fiataljaink csak hírből ismerik az elmúlt évtizedek ifjú nemzedékének nehéz és keserves életét. Őket már nem fenyegeti a munkanélküliség, a nyomor réme, már nem hathat rájuk a polgári társadalom mérgezett légköre, nem ismerik a kizsákmányolók rendjének farkastörvényét, az irgalmatlan hajszát a mindennapi kenyérért. Nem kell kivonulniok az utcára, hogy tüntessenek a dolgozók jogaiért, szembeszegüljenek a burzsoá hatalom bérenceivel, farkasszemet nézzenek a gumibotosokkal, a puskás csendőrökkel, mint tették a háború előtt a fiatal kommunisták, a komszomolisták. Erre már nincs szükség. Szétzúztuk a népelnyomó burzsoá hatalmot, és hazánk fiataljai olyan országban élnek, ahol már győzött a szocializmus, ahol a legmesszebbmenően gondoskodnak az ember jólétéről. Kommunista pártunk mindent megad a fiataloknak, csakhogy sokoldalúan fejlődhessenek, erősek, egészségesek legyenek és gyarapíthassák tudásukat. Sok idős ember látva e nagy lehetőségeket így sóhajt: „Ha nekünk is mindez meglett volna, ha mi is így kezdhettük volna az életet!... " Bizony, jó erre emlékeztetni a fiatalokat, elbeszélgetni velük erről, hadd tudják meg, honnan indultunk, mennyit kellett küzdenünk, áldoznunk azért, hogy a mai életet a magunkénak mondhassuk, amit a fiatalok oly természetésnek tartanak, akárcsak a levegőt. De ha már itt tartunk, tegyük hozzá, nem olyan könnyű a fiatalok élete, ahogy azt egyesek hangsúlyoztatják. Azért nem, mert a nagy lehetőségekkel élni is kell tudni, azokat valakinek valóra is kell váltani, s ezt csak ők, a fiatalok tehetik. Ezt helyettük senki el nem végzi, ezért nekik kell megküzdeniük. S ha mind többet kapnak az élettől, akkor az élet is többet követel tőlük. Elsősorban is nagyobb tudást, műveltséget, merészséget és céltudatosságot, hogy tovább fejleszthessék magukban fiataljaink túlnyomó részének legjellemzőbb tulajdonságát: szívvel-lélekkel küzdeni az újért. Az új pedig a kommunizmus eszméiért való odaadó, lelkes küzdelmet jelenti. Ez szilárd jellemet, hősiességet kíván tőlük, mert a kommunizmus győzelmes építése hőstettekkel párosul. Ha nem lennének ilyenek, nem válthatnánk valóra azt, amit elvárunk ifjúságunktól. De gyakran is hangoztatjuk, hogy ma a rakéták, a szputnyikok, az atomreaktorok, az elektronikus számológépek korában élünk. Mire figyelmeztet ez bennünket? Arra, hogy tudásunkat szüntelenül gyarapítanunk kell, mert csak így haladhatunk a korral, csak így vezethetjük be a népgazdaságunkban, az iparban, a közlekedésben, főleg a mezőgazdaságban a legmodernebb technikát. A gépesítés, a kemizálás, az automatizálás nemcsak a termelési folyamatokat forradalmasítja, hanem — mivel alkalmazásuk nagyobb tudást követel meg tőlünk — kihat életmódunk megváltoztatására is. Az emberi társadalom fejlődése mögött mi sem maradhatunk el — sőt, azt meg is akarjuk gyorsítani. Azt akarjuk, hogy országunk a világ olyan része legyen, ahol már az első pillanatban világossá válik — itt minden téren utóiértük és túlszárnyaltuk Amerikát. És ki más, mint éppen a fiatalember küzdhet a leglelkesebben e cél eléréséért. A fiatalok veleszületett tulajdonsága ez, a legszebb tulajdonság, melyet ápolnunk kell bennük. Ez azt a tulajdonságot is jelenti, hogy eltökélten harcolunk mindaz ellen, ami fékezi előrehaladásunkat. Ez az emberek gondolkodásában megmaradt csökevények, az elavult régi munkamódszerek elleni harcot is jelenti. Az elmúlt hetekben emlékeztünk meg hazánkban a fiatal kommunisták szervezetének, a Komszomolnak negyvenedik évfordulójáról. De nemcsak emlékeztünk, hanem azt is tudatosítottuk magunkban, hogy haladó ifjúságunk négy évtizeddel ezelőtt milyen fontos szerepet töltött be kommunista pártunk megalapításában és harcainak győzelemre vitelében. A fiatal proletárok kockázatot nem ismerve, életüket sem féltve harcoltak a burzsoázia, majd a fasizmus ellen a munkásosztály és a dolgozó nép jogaiért, a szabadságért. Erről a forradalmi múltról egy pillanatra sem feledkezhetünk meg. Ez a múlt figyelmeztet — ifjúságunknak forradalmi hagyományai vannak, és ezek köteleznek, tettek vállalására ösztönöznek. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy tudunk a hősies múltról, tiszteljük és becsüljük a forradalmi harcosokat, hanem arra kell törekednünk, hogy mi is olyanok legyünk, mint ők voltak. Nemcsak a rakéták, hanem a tettek korában is élünk. Ifjúságunk szabad életünk éveiben nagyszerű munkát végzett, bebizonyította, hogy a tettek embere, aranybetűkkel írta be nevét a szocializmus építésének krónikájába. A fiatalok tavaly is derekasan dolgoztak, a meliorációs munkálatok egy harmada kezük munkáját dicséri. A kralupyi kaucsukgyárat, a lochkovi hatalmas cementgyárat a CSISZ zászlaja alatt építik. Nemrégen hazánk legnagyobb építkezésén, a Keletszlovákiai Kohómű építkezésén az egyik épülő műre is kitűzték a CSISZ-zászlót, s messziről látható a felirata: Ifjúsági építkezés. Már csaknem hatezer-, ifjúsági kollektíva verseng a szocialista munkabrigád megtisztelő címért... És mégis azt mondjuk: kevés, nem elégedhetünk meg mindezzel, mert ifjúságunk többre képes! Többre, ha még nagyobb tudásra tesz szert. Ezt a fiatalok közül már sokan megértették, munkájuk elvégzése után ezrével járnak különböző tanfolyamokra, munkájuk, foglalkozásuk mellett ezrével tanulnak az ipariskolákon, távúton a főiskolákon. Csak tanulással, tudásunk gyarapításával juthatunk még előbbre. Erre igen nagy lehetőségeink vannak. Többet tudni, többet ismerni! — ez a mi jelszavunk. A mi jelszavaink olyanok, hogy egytől egyik az ember javát szolgálják s mi, mindent megteszünk, hogy valóra is váltsuk. Ezért nem mondhatja senki sem, hogy könnyű ma a fiataloknak. Fiataljaink maguk sem akarják, hogy ilyen legyen az életük, nem akarnak elpuhult emberek lenni, akiket nem érdekel semmi, ök a fiatal proletár harcosok útján haladnak, elszántan küzdenek pártunk vezetésével nagyszerű célkitűzéseink eléréséért. Minden nehézségen keresztül Verekszik magukat, hogy lelkes építőmunkájukkal meggyorsíthassák a kommunizmusba vezető utunkat. Ezért a célért, ezért a győzelmekkel teli építőmunkáért érdemes küzdeni. Fontos feladat: a többműszakos termelés bevezetése A műszaki fejlesztés mellett a harmadik ötéves terv egyik igen fontos követelménye: a többműszakos termelés. Igen, mert hiába gépesítünk, ha azután a gépek nagyobbrészt állnak s nincsenek kihasználva a nap minden órájában. MI A HELYZET A SZLOVÁKIAI ÜZEMEKBEN? Röviden: lehetne jobb. Miért? Nézzük csak az alábbi példát. Tavaly szeptemberben a műszakarányszám 1,47 százalékot mutatott, az év végéig pedig mindössze 1 századrésszel nőtt. Három hónap alatt ez bizony kevés. Egyes üzemek sikerei mellett meg kell mondanunk, hogy kerületeinkben a többműszakos termelés bevezetése terén komoly hiányosságok mutatkoznak. Például a közép-szlovákiai kerületben a műszakarány tavaly 1959-hez viszonyítva csak 0,051-gyel nőtt. Egy helytelen jelenség, amit fel kell számolni, például ez: tavaly a Nižná na Orave-i Tesla Üzemben nem a többműszakos termelést, hanem — majdnem kétszeresére — a túlórák számát növelték. Újra megkezdte munkáját a genfi háromhatalmi értekezlet Genf (ČTK) — A Szovjetunió, az USA és Anglia küldöttei több havi szünet után kedden 15,30 órakor összeültek a genfi Nemzetek Palotájában, hogy felújítsák a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről folyó tárgyalásaikat. Az értekezletet 1960 decemberében az Eisenhower-kormány kérelmére szakították félbe. Kennedy elnök februárban az értekezlet további elhalasztását kérte, hogy „az új amerikai kormány kidolgozhassa álláspontját". A nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről szóló egyezmény 24 cikkelye közül eddig 17-et fogadtak el, ezenkívül egy bevezetőt és két pótokmányt is. Hátra van még azoknak a cikkelyeknek a jóváhagyása, melyek néhány alapvető és lényeges kérdést ölelnek fel, többek között az ellenőrző bizottság összetételét, az ellenőrző állomások elhelyezését, stb. Az amerikai küldöttség az eddigi tárgyalásokon nagyon bonyolulttá tette a földalatti robbantások kérdésének ellenőrzését. Általában azt várják, hogy az új amerikai küldöttség új javaslatokat tesz. A két világrendszer gazdasági együttműködésének fejlesztéséért Genf (CTK) — Az ADN hírügynökség genfi tudósítójának közlése szerint hétfőn kezdődött Genfben a szocialista és kapitalista országok gazdasági szakértőinek tanácskozása a Kelet és Nyugat közötti gazdasági kapcsolatok problémáiról. A március 24-ig tartó értekezletet a Szovjetunió kezdeményezésére hívták öszsze. A Szovjetunió már régebben javasolta a világ valamennyi országa kereskedelmi minisztereinek tanácskozásait. A nyugati hatalmak e kérdésben elutasító álláspontra helyezkedtek, csupán a kormányképviselők vélemény-cseréjével értettek egyet. A jelenlegi tanácskozáson megjelentek az Európai Gazdasági Bizottság valamenynyl tagállamának és az USA-nak képviselői, Ciprus és Izland képviselőinek kivételével. A szocialista országok javaslatára napirendre tűzték a nemzetközi együttműködés problémáit. A vita tárgyát képezi a miiszaki Információk kicserélése, valamint a Kelet és Nyugat közötti kereskedelem bővítésének kérdése. NAQY EGYENLŐTLENSÉGEK •annak a kelet-szlovákiai kerületben is; egyes üzemekben ugyan jó a helyzet, de több helyen lemaradtak. Dicséret illeti a Keletszlovákiai Kohóművet és a Košicei Energetikai Elosztó Műveket. Ezekben az arányszám 2-őt, a bányákban és a kohókban 1,7-et tesz ki. Erős lemaradás mutatkozik a gépgyárakban, de még ennél is rosszabb a helyzet a keletszlovákiai konzervgyárakban Košicén, Sabinovban, Michalanyban és Prešovban, továbbá a gépipari javítórriűhalyben Michalovcén és a prešovi hulladékgyűjtő vállalatban. A JOGOS BlRÄLAT HANGJÁN írhatunk a nyugat-szlovákiai kerület üzemeiről is, mert az adott lehetőségeket nem használják ki a többműszakos termelés megvalósítására. Például a tlmačei S. M. Kirov Üzemben tavaly — az előző évhez viszonyítva — a terv szerint a műszakarányt 1,67-re kellett volna teljesíteni, de csak 1,50-et értek el. Az ok: a rendszertelen műszakbajárás. Egyes dolgozók akkor mennek munkába, amikor „tetszik" nekik, de az is előfordul, hogy hamisítják az ellenőrző lapot. Hasonló a helyzet a komárnói hajógyárban. Tavaly az arányszám negyedévenként 1,12 és 1,14 között mozgott. Helyes és szükséges is volna, ha a felettes szervek útmutatásait főleg a nehézipari üzemek tartanák be, annál is inkább, mert az említett üzemekben a nyugat-szlovákiai kerületben a müszakarány szám csak 1,33-at tesz ki. (kz) Tavaly a Keletszlovákiai Kohómű építőinek nagy nehézségeket okozott a talajvíz. Az idén már ez nem fogja hátráltatni őket, mert az építővállalat munkásai levezető csatornákat építenek, hogy a felgyülemlett vizet levezessék az építkezés területéről. Képünkön: a vízlevezető csatornák építésén dolgozik Heves elvtárs betonozó csoportja is. (M. Tuleja — CTK — felv,) Azt akarjuk, hogy soha többé ne legyen háború Nyikita Hruscsov beszédet mondott Kazahsztán kiváló mezőgazdasági dolgozóinak értekezletén MOSZKVA (CTK) — HRUSCSOV ELVTÁRS KEDDEN NAGY BESZÉDET MONDOTT KAZAHSZTÄ/N KIVÁLÓ MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓINAK ALMA-ATA-I ÉRTEKEZLETÉN. BESZÉDÉT VALAMENNYI SZOVJET RÁDIÖLEADÖÁLLOMÁS KÖZVETÍTETTE. Hruscsov beszélt a Szovjetunió valamennyi fő övezetében megtartott értekezletekről, melyeken több mint 25 ezer kiváló mezőgazdasági dolgozó vett részt. Ezek az értekezletek jó iskolául szolgálnak, lehetővé teszik a tapasztalatcserét és előse-; gítik a mezőgazdaság gyors fejlődését. A szovjet hatalom fennállása óta Kazahsztán össztermelése 57-szerte növekedett. Ipari termelése több mint 7-szerese az 1940. évinek. Kazahsztán ipara jól dolgozik, túlteljesíti a hétéves terv feladatait. Az ipari termelés két év alatt az. előirányzott 22 százalékkal szemben 28 százalékkal növekedett. Kazahsztán a háború után bevezette a nyersvas, acél és hengereltáru gyártását, a vasércfejtést, növelte villamosenergia-termelését, a műtrágyák és mezőgazdasági gépek gyártását. A Kazah SZSZK a legutóbbi hét évben új'pénzben 9 milliárd 700 millió rubelt ruházott be a népgazdaságba, ebből csak a hétéves terv két évében 3 milliárd 700 millió rubelt, tehát háromszor annyit, mint amennyit a háború előtt ruháztak be a köztársaság népgazdaságába. Ez ékesszóló bizonysága annak, hogy a szovjetország népei mindannyian hozzájárulnak a kazah gazdaság gyors fejlesztéséhez. Kazahsztán ipari építésének nagy jelentősége abban van, 'hogy saját (Folytatás a 3. oldalon) A CSISZ KB küldöttsége Hanoiba utazott (CTK) — A Vietnami Demokrati kus Köztársaság ifjú szocialista építői — a Vietnami Dolgozó Ifjúság Szövetségének tagjai Hanoiban március 22—25-e között tartják III. kongresszusukat. A kongresszuson résztvevő küldöttek megvitatják, miként járult hozzá az ifjúság az ország gazdasági és kulturális építésének hároméves terve teljesítéséhez, mik a feladatai az első ötéves terv első évében stb. Ezenkívül megvitatják a szövetség alapszabályzatának módosítását is. A kongresszuson Ľubomír Metličky, a CSISZ KB titkára vezetésével részt vesz a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának küldöttsége is. • ••••• A tudományos kutatásra nagy feladatok várnak a harmadik ötéves terv ben. Ilyen feladat például annak megoldása, hogyan kliszöböljék ki a nagy villanyerőművek környékén a levegőből a széndioxidot. A kutatásban számos tudományos intézet vesz részt. A villanyerőmüvek feletti levegő összetételét a kérdéssel foglalkozó tudósok J. V. A. Novák doktor polarografikus analizátor ja segítségével fogják vizsgálni. Képünkön: Novák doktor a műszerével. (J. Tachezy — CTK — felv.) Nélküle már elképzelhetett en SI^.^— - j Hamuliakovön ki ne ismerné Ián Konevalikot. Már csak azért is nagyobb érdeklödés1 sel fordult felé a É kis falu lakossági, g a, mert 1946ban mint szlovák nemzetiségű Romániából került a faluba. Ottani emlékeiből leggyakrabban azt emlegeti: „Sokszor csodálkozom azon, hogyan is lehetett kibírni azt az elnyomást, amely ott sújtotta a kisparasztot. Persze — teszi hozzá ilyenkor itt sem volt az másként." Minden kétséget kizáróan a múlt ilyen értékeléséből és a ma felismeréséből fakad az a szorgos igyekezet, amellyel Ján Konevalik bekapcsolódott a közös gazdálkodás megszilárdításáért folytatott munkába. Kezdetben mint fogatos a növénytermesztő csoportban dolgozott. Talán azzal a számítással osztották be — fogattal együtt — a kertészetbe, hogy Konevalik szövetkezetesnek soha nincs olyan korai és olyan késői munka, hogy kifogásokat keresne az elvégzése ellen. A kertészetben pedig gyakori a hajnali munka, ö mindig késedelem nélkül jelenik meg, ha a közös ügyéről van szó. Nélküle a nyolc hektáros, jól jövedelmező kertészetben már el sem tudják képzelni az eredményes munkát. Azért esett rá a tagok választása, amikor az EFSZ-ek V. kongresszusára öt delegálták. j. s.