Új Szó, 1961. március (14. évfolyam, 60-90.szám)

1961-03-19 / 78. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLQVAKIA KONHUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTISA6ANAK NAPILAPJA 1961. március 19. vasárnap 30 fillér XIV. évfolyam, 78. szám Becsületbeli ügy Sok-sok probléma merül fel a nemzeti bizottságpk tevékenysé­gében. A feladatok a területi át­szervezéssel gazdasági és kultu­rális életünk megnövekedett cél­kitűzéseivel, a bővült jogkörrel és ennek következtében a foko­zott felelősséggel kapcsolatban adódnak. Egyes járások kielégítően, ered­ményesen oldják meg feladatai­kat, mások nagy nehézségekkel küzdenek. A nemzeti bizottság jó vagy gyengébb munkájának ered­ményei egyaránt az irányítás szín­vonalától függnek. Ha az irányításról esik szó, le kell szögeznünk, hogy mindenek­előtt a feladatok távlati, elvi meg­oldására gondolunk. Azt jelenti ez talán, hogy a ke­rületi és a járási nemzeti bizott­ságoknak nem kell foglalkozniok az olyan mindennapi, konkrét fel­adatokkal, mint például a felvá­sárlás, az építés, az iskolaügy szervezése? Talán nem kell konk­rét feladatokat kitűzniök az al­sóbb szervek számára? A dolog­nak ilyen értelmezése teljesen hi­bás, sőt káros lenne. A konkrét mindennapi feladatokat meg kell oldani. Ezt maga az élet folyá­sa, sokoldalúsága és gyors üteme követeli meg. Azonban az irányí­tás fogalma alatt nem érthetjük csupán a mindennapi konkrét feladatok teljesítését. Ez lényegé­ben azt jelentené, hogy a felsőbb szervek a helyi szervek munká­ját végzik. Számos példa bizonyítja, hogy az irányításnak eme helytelen ér­telmezése következtében járá­sainkban sok feladat megoldat­lan marad. A kerületi és a járási nemzeti bizottságok funkcionáriu­sai rótták a községeket, hogy bi­zonyos feladatok teljesítését biz­tosítsák, az eredmények mégis elmaradtak. Miért? Mert olyasva­lamit tettek, ami nem rájuk tar­tozott, amivel nem tudtak meg­birkózni. Teljesen érthető és tör­vényszerű ez. Egy járási vagy kerületi szerv nem végezheti el sok-sok helyi szerv feladatát. Az ő feladatuk a helyi szervek irányí­tása, megsegítése, de nem a he­lyettesítése! A falvak járása, az alsóbb szer­vekkel és egyáltalán az emberek­kel való kapcsolat felette szüksé­ges. A valódi helyzet megismerése csak a helyszínen lehetséges. Konkrét ismeretek és tapasztala­tok nélkül az irányítás el sem képzelhető. A nemzeti bizottságok tapasztalatai azt bizonyítják, hogy még sok tanácskozás egyedüli alapját a nemzeti bizottság ügy­osztályainak jelentése képezi. Ez eleve helytelen. Az a jelentés, amely nincs alátámasztva a nem­zeti bizottság képviselőinek hely­zetismeretével, nem lehet kellő alap hatékony határozatok hoza­talára, megfelelő intézkedések fo­ganatosítására. Mások munkáját kizárólag jelentések alapján nem lehet megítélni. Az irányítás színvonalával, ha­tékonyságával és módszerével kapcsolatban gyakran találkozunk azzal a káros jelenséggel, hogy egyes elvtársak túlbecsülik a pa­pírra vetett határozatok jelentő­ségét. A gyakorlatban az is elég gyakran előfordul, hogy sokkal több erőt pocsékolnak a határoza­tok kigondolására és megfogalma­zására, mint teljesítésük biztosí­tására. Ez úgy tűnik, mintha meg­elégednénk a határozat jóváhagyá­sával és feltételeznénk, hogy a többi már magától megy. Káros Kö zl emé n ya kor mán y ülés érőI A mezőgazdasági feladatok négy év alatti teljesítéséért A kormány a kerületi nemzeti bizottságok és mezőgazdasági szakbi­zottságaik elnökeinek jelenlétében tartott Csütörtöki és pénteki ülésén a mezőgazdasági politika terén foganatosított intézkedésekről tárgyalt, melyeknek célja a CSKP KB februári ülésén elfogadott irányelvek tel­jesítése. A kormány a földmüvelés ügyi miniszter javaslatai alapján fő­ként a gabona- és a burgonyahozamok harmadik ötéves tervbeli gyors növelésének biztosításával, a főbb mezőgazdasági termények magneme­sítési, szaporítási és fajösszetételi távlatainak teljesítésével, valamint a föld termővétételére indult országos mozgalom idei irányzatával fog­lalkozott. tévhit a papír mindenhatóságá­ban! S a következmény? A kerü­leti és járási nemzeti bizottságok határozatainak tömkelege, ame­lyekkel a helyi nemzeti bizott­ságokat valósággal elárasztják... A határozatok sokasága azt eredményezi, hogy a nemzeti bi­zottság dolgozóinak túlnyomó többsége nem tud elszakadni az íróasztaltól, mert minden idejét a legkülönfélébb jelentések össze­állítása veszi igénybe. A papír papírt szül. Ennek következmé­nye, hogy a funkcionáriusoknak nincs idejük azok közé menni, akiknek a határozatokat címez­ték, akiknek a valóságban a ha­tározatokat teljesíteniök kellene. Viszont ne essünk át a ló másik oldalára. A határozat igenis szük­séges. Csak nem szabad elfelej­teni, hogy sokkal fontosabb a köz­ség, város, falu konkrét helyze­tének ismerete, mert csak ennek alapján születhetik jó határozat. Azonkívül fontos az, hogyan fo­gadták, hogyan értették meg a I határozatot azok, akiknek teljesí- j teniök kell. S még valami: na- j gyon fontos a határozatok telje­sítéséhez az anyagi, • személyi és j politikai feltételek biztosítása. S itt elérkeztünk egy fontos ponthoz, a határozatok teljesíté- ; se ellenőrzésének kérdéséhez. Nem állíthatjuk, hogy a nem­zeti bizottságok munkájában az ellenőrzés megütné a kívánt szín­vonalat. Ismert tény, hogy a leg­több határozat teljesítésének el­lenőrzése formális. Jobbára azok szóbeli vagy Írásbeli jelentése J alapján történik, akiket a való­ságban ellenőrizni kellene. Ellenőrizni nem csupán annyit ! jelent, hogy a felsőbb szerv funk- 1 cionáriusa meglátogatja a JNB, a HNB vagy valamelyik szervezet | vezető dolgozóját. Korántsem. Mindenekelőtt a műhely, az is­tálló dolgozóival kell elbeszélget­ni, meg kell ismerni a való hely­zetet, a határozat életképességét, hatékonyságát, esetleg anyagot lehet gyűjteni az esetleges módo­sítások eszközölésére. Egyszóval tapasztalatokat kell szerezni és ezeket általánosítani. Ez a bölcs irányítás alapelve. Ez az elv, ilyen irányítás ki­zárja a formalizmust, amely saj­nos gyakori jelenség nemzeti bi­zottságaink tevékenységében. Nem ritkaság, hogy a helyi szervek kimutatások és statisztikai adatok halmozásával akarják kivívni a felsőbb szervek elismerését. Iga­zán elég volt a papíron kimutatott eredményekből. Ebből senkinek semmi haszna sem származik. Az efféle formalizmus szemfényvesz­tés. A formalizmus elleni harc minden funkcionárius becsületes­ségének és pártunkhoz való őszin­teségének fokmérője. Mert a for­malizmus nem más, mint agya­fúrtan leplezett hazugság! Minden probléma megoldása becsületességet, őszinteséget kö­vetel. A feladatokat nem elegen­dő „letudni", a feladatokat meg kell oldani. Csak ez segíti tár­sadalmunk fejlődését. A kormány megállapította, hogy gabonatermesztésünk jelenlegi szín­vonala nem felel meg a csehszlovák gazdaság magas színvonalának, nem fedezi a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés igényes követel­ményeit és nem teremti meg a dol­gozók életszínvonala gyors emelke­désének kellő időelőnyü feltételeit a növénytermesztésben és az ál­lattenyésztésben. Ennek az állapot­nak to oka elsősorban a gabonafé­lék megművelésének alacsony agro­technikai színvonala, az egyes gabo­nafajták rossz összetétele és a beta­karítás túlsúlyban levő kisüzemi módja. Azért igen költséges a ga­bonatermesztés, mert aránytalanul sok kézi munkát igényel. Mind a megműveléskor, mind a betakarítás­kor jelentős veszteségek keletkez­nek. A betakarítás sokáig tart és ki­tolódásával igen összetorlódnak az őszi munkák, ami komoly nehézsé­geket okoz és nem felel meg a szo­cialista mezőgazdaság feltételeinek. Tavaszi búzával pótolni a lemaradást A kormány intézkedéseket foga­natosított az említett fogyatékossá­gok megszüntetésére és a gabona­termesztés színvonalának lényeges emelésére. Ezek az intézkedések mindenek előtt a költségvetési gabo­naterületek, főként a búza- és rozs­területek szigorú betartását bizto­sítják már az idén. Az 1960 őszén bevetetlenül maradt őszi búza és rozsföldeket a tavaszi búza vetés­területeinek kiterjesztésével kell pótolni. A gabonafélék felépítését úgy kell módosítani, hogy jobban érvényesüljenek a kifizetődő új ga­bonafajták. Hosszúlejáratú terveket dolgoznak ki a szemes termények vetőmagjainak kicserélésére, s ezt ellenőrizni fogják. Kísérleteket vé­geznek majd a gabonafélék kifize­tődőbb hozamaival és az eredménye­ket széleskörűen ismertetni fogják a mezőgazdasági dolgozókkal. Lényegesen emelni kell a gabona­félék megművelésének agrotechnikai színvonalát, ami különösen a talaj agrotechnikai elemzései eredményei­nek alapján összeállított trágyázási tervekben megfelelő helyes trágyá­zással érhető el. Fokozott küzdelmet kell folytatni a gyomnövények, nö­vényi betegségek és kártevők ellen. Gyorsan kell növelni a gabonaföldek vegyi kezelését úgy, hogy 1963-ban már az általános gabonaterületek 55 százaléka részesüljön vegyi gon­dozásban. Gyors, veszteségmentes betakarítás Gyorsan el kell terjeszteni a kor­szerű betakarítási módszereket, hogy meggyorsuljanak a betakarítási mun­kák, csökkenjen a munkaeröszükség­let és lényegesen kisebbek legyenek a betakarítási veszteségek. Már az idén legalább 500 ezer hektáron fog érvényesülni a megosztott betakarí­tás. Az ily módon betakarított ga­bona vetésterülete 1963-ban már eléri az 1170 000 hektárt, 1965-ig pedig a gabona túlynomó többségét ezzel a módszerrel fogjuk betakarí­tani. A kormány intézkedéseket fo­ganatosított az e betakarítási mőd­Jó vetőmag + agrotech­nikai határidők betartása + talajjavítás = magas hektárhozamok • Orszá­gos mozgalom a mező­gazdasági feladatok tel­jesítésére A nagy évforduló tiszteletére • A SOKOLOVÖI BARNASZÉN­BANYÁK dolgozói tegnap teljesítet­ték március hónapra vállalt kötele­zettségüket: a hónap elejétől 40 ezer tonna szenet fejtettek terven felül. A bányászok elért sikerükkel méltó választ adnak a CSKP KB-nek a szénellátás megjavítására vonatko­zó felhívására. A sikerhez hozzájá­rultak a bányászok felajánlásai, me­lyeket a CSKP megalapítása 40. év­fordulójának tiszteletére tettek. Ré­szesei az eredménynek a sokolovói vasutasok is, akik a terven felül fejtett szenet elszállították a fo­gyasztókhoz. • A KÖOLAJBÁNYÁK DOLGOZÓI Hodonínban műszaki-gazdasági ér­tekezletet rendeztek, melyen a kő­olajtermelés műszaki fejlesztéséről tárgyaltak. Pártunk megalapításának 40. évfordulója tisztelétére a válla­lat dolgozói felajánlották, hogy az első félévben háromezer tonna kő­olajat termelnek terven felül s a termelési költségeket 300 ezer koro­nával csökkentik. Értékes kötele­zettségvállalásuk azon része is, mely a mezőgazdaságnak nyújtott segítséggel- foglalkozik — a mező­gazdaságban 7500 brigádórát dolgoz­nak le. Nyolc kollektíva a szocialista munkabrigád cím elnyerését tűzte ki célul. Oj gépek o Borátság kőolajvezetékeinek építésén Moszkva (ČTK) — A Szovjetunió kőolajipa­ri igazgatósága új gé­pekkel látta el a Ba­rátság kőolajvezetéket, mely lehetővé teszi a nagy nemzetközi jelen­tőségű építkezés pontos elkészítését. A 40 mé­ter hosszú csövek le­rakását végző 42 gép­hez további 28 új gép társult, a 8 hegesztő aggregátumhoz pedig további 12. A Brodi­Uzsgorod szakaszt épí­tő Ukrgaznyeftyesztroj további 10 centrátort, 17 földgyalut és 10 ex­kavátort, tisztító és szigetelő gépeket, moz­gó villanyáramfejlesz­töket, különleges gyan­takészítö autókat és epvéb berendezést ka­pott. Az új technika reális feltételeket te­remt arra, hogy az A közép-szlovákiai kerület vegy­ipari üzemeiben a műszaki szín­vonal emeléséhez nagyban hozzá­járul az üzemek gépi berendezé­seinek korszerűsítése. A novákyi vegyiüzemben például a műit év­ben egy új csarnok épült, modem berendezéssel. Képünkön: Jozef Bernáth, az üzem egyik legidősebb munkása és Vendel Šuryk, a szo­cialista brigád tagja az új csarnok j hűtőkompresszoránál, i (F. Kocian — ČTK — felv.) szerhez szükséges gépek előteremté­sére. A beruházások tervezett ter­jedelmén belül komplex gépesítésű, megfelelő szárító kapacitásokkal felszerelt gabonaraktárakat létesíte­nek a mezőgazdasági felvásárló és ellátó vállalatokban. Ez az intézke­dés fokozatosan megteremti a felté­teleket a gabona közvetlen behordá­sára. Több, jobb burgonyát A kormány a továbbiakban a bur­gonyatermesztés kedvezőtlen hely­zetével foglalkozott. Nem kielégítő a burgonyatermesztés általános szín­vonala, ami annak a következmé­nye, hogy lebecsüljük a burgonya népgazdasági jelentőségét és ennek (Folytatás a 2. oldalon) Két műszakban dolgoznak (ČTK) — A Považská Bystrí­ca-i járásban elsőnek a dubnicai szövetkezetesek kezdték el a ve­tést. A tervezett terület negyed részén már a földbe tették a ma­got. Ezt a traktorosok igyekeze­tének köszönhetik, mert a vetők hosszabbított műszakban dolgoz­nak, a talajelőkészítők viszont éjjel símítózzák és boronálják a talajt. A ve^és jól halad a bo­lašovi és ilavai szövetkezetben is. SZKP XXII. kongresz­szusáig befejezzék a kőolajvezeték főbb épít­kezési munkálatait. A kőolajvezeték út­vonalát kilenc komplex szakaszra osztották. A Brodi-Uzsgorod szaka­szon a Kárpátokban 71 vasbeton fölüljárót, 116 alagutat építenek és 239 helyen vízen veze­tik át a csöveket. Épül a legnagyobb GYÁRCSARNOK (ČTK) — A bratislavai Priem­stav dolgozói nemsokára befejezik a Keletszlovákiai Kohómű 700 hektárnyi építkezési helyén ha­zánk legnagyobb gyárcsarnokának építését. A 40 ezer négyzetméter­nyi területen előregyártóit épü­letelemekből összeszerelt gép­csarnoknak — a kohómű központi finommechanikai műhelyének — hosszában 11 csarnok és két ol­dalcsarnok lesz. A hatalmas gyáresarnok 25 ton­na súlyú vasbeton-pilléreinek épí­tését, válaszfalainak és födémpa­neleinek rögzítését sikeresen vég­zi a kiváló munkájáért kitünte­tett Tibor Demmer vezetésével dolgozó kollektíva, amely e na­pokban nyerte sl a szocialista munkabrigád megtisztelő címet. E brigáddal igen eredményesen mű­ködik együtt a Priemstav Varga Károly vezette további verseny­kollektívája is. Az említett kollektívák dolgozói már nagyjában befejezték a gyár­esarnok nyolc részlegének össze­szerelését és befedését. Jelenleg a kilencedik részleg összeszerelésén dolgoznak. Elhatározták, hogy valamennyi részlegen e hó végéig befejezik a munkát s ezzel lehe­tővé teszik a központi finomme­chanikai műhely határidő előtti üzembehelyezését. A Keletszlová­kiai Kohómű e gyárcsarnokában lesz július 1-től az ideiglenes hídépítő-részleg, ahol acélvázakat készítenek a kohómű további épületei számára. A fiatalok (ČTK) — Az észak-morvaországi kerületben a harmadik ötéves terv éveiben 50 százalékkal növekednek a beruházási féladatok. A kerületben 76 ezer lakást éoítenek. ezenkívül nagy feladat hárul az építkezési vál­lalatokra a kohóipari üzemek rekonst­ruálása. a bányák, vasutak stb. kiépítése terén. A feladatok teljesí­téséhez nagyban hozzájárulhatnak a fiatalok, hisz a kerület építkezésein több mint tízezer fiatal dolgozik. A fiatalok most azt kezdeményezik, hogy valamennyi építkezésen szocia­lista kötelezettségeket vállaljanak a rájuk háruló feladatok te! Sr - tése ér­dekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom