Új Szó, 1961. március (14. évfolyam, 60-90.szám)

1961-03-16 / 75. szám, csütörtök

nagy emberrel beszélgettem J uraj Lopatnik nagy darab em­ir-. Ha azonban közeli és tá­voli ismerősei állítják róla, hogy nagy ember, akkor azt bizonyára nem a termetére, hanem a nagy ho­zamok mestereinek mozgalmában elért kiváló sikereire értik. Ugyan­is a cukorrépatermesztésben mind­két évben országos rekorddal győ­zött. A kérdésre, hogy az általuk indí­tott mozgalomban milyen tapaszta­latokat szerzett, nem válaszolhat azonnal, mert először egy jóízűt ne­vet — a végén már jómagam is be­kapcsolódom —, csak aztán mondja: — Amint látja, elég széles a há­tam, de ha csak feleannyi „simo­gatást" kaptam volna rá, mint amennyit szóban és írásban kiszám­l.ztak 5szemre, akkor talán már rég alulról szagolnám az ibolyát. — Hogyhogy? Ezt nem értem. — Hát persze, hogy nem érti, hi­szen az újságírók már hivatásból, meg — újra elneveti magát — a szenzáció miatt is lelkesednek min­den újért. Csakhogy... csakhogy sokan vannak, akik nem lelkesed­nek azért, ha valaki cukorrépából 1300 mázsás hektárhozam elérésére tesz vállalást és országos felhívást. — De kinek árthat a nagy hektár­hozam? — El sem hinné, kiktől kaptam a legtöbb és legkeményebb sértege­tést. — Remélem, elárulja? — A zakemberektől — mondja és sóhajt hozzá egy nagyot, majd kérdően ;z a szemembe. EMhittem! (Utóvégre 5 hektáros parcellán még egyetlen kísér­leti gazdaságunk sem ért el átlag 1003 mázsás hektárhozamot.) S míg papírra vetem a gondolatokat, ő folytatja: — Bizony, ez így van. De ennél is rosszabb az, hogy a termelők is bizalmatlankodnak, vagy inkább ta­lán az az igazság, hogy kényelmes­kednek. — Egyáltalán nem tapasztalt sem­mi érdeklődést? — Azt nem mondhatom, mert a nyugat-szlovákiai kerület termelői­től sok olyan levelet is kaptam, me­lyekben módszerem részletes ismer­tetését kérik. Szorgalmas munka — jó eredmények Tíz évvel ezelőtt a zalabai EFSZ mindössze 13 alapító taggal és 100 hektárnyi földdel kezdte meg a nagyüzemi gazdálkodást. Kézzel vetették el az első gabonát. A termés sikerült. Állatokat persze vásárolniuk kellett, mivel az első tagok kisparasztok és nincstelen munkások voltak. A további évek­ben fokozatosan gyarapodott a szövetkezet taglétszámban és ál­latállományban is. Rizstermeléssel kísérleteztek s már a közös gaz­dálkodás második évében az előle­gen felül 5 koronát kaptak a ta­gok munkaegységenként. Az elő­leg kezdettől 10 korona, tavaly pedig 12 korona volt. 1958 óta az egész falu a szövetkezetben dol­gozik. tehát Zalabából szövetke­zeti község lett. Az 1960. évi pénzügyi terv sze­rint a bevétel 1 437 000 korona, az elért eredmény pedig 1706 000 korona. Az előlegezett 12 koroná­hoz még 10 koronát osztottak izét munkaegységenként s így a tervezett 20 korona helyett 22 ko­ronát kaptak a tagok minden le­dolgozott munkaegységre. Miből tevődött össze a többlet? Nézzük meg a múlt évi termelési terv adatait. Búzából 24 mázsás hektárhozamot terveztek, termett 24,3 mázsa. Rozsból a 19-el szem­ben 32,2, árpából a tervezett 22 helyett 27,2 mázsa, cukorrépából 102 mázsával termett több a ter­vezettnél. A többi terménynél is elérték a tervezett hozamokat s a szerződéses eladást mindenből 100 százalékon felül teljesítették. A 10 éves évforduló ünnepségén öt alapító tag megérdemelten vet­te át az emlékérmet és az okleve­let, további öt tag példás munká­jáért kapott oklevelet. Az emlék­érmesek között van Szekeres Já­nos elnök, Dióssy Károly, Dióssy Nándor, Molnár Irma és Zajček Lajos, míg Lányi Sándor, Horhi Gyula, Csontos Eeszter, Kormosi Irén és Molnár Géza elismerő ok­levelet kapott. Az ünnepi össze­jövetelen derűsek voltak az ar­cok, csillogtak a szemek. Tíz év eredménye biztató távlatot mutat s a munkát és a kultúrát szerető, magukat állandóan művelő dolgo­zók bizonyára még sok-sok sikert érnek el a jövőben. Cs. V. — Gondolom, nem rejtette véka alá tapasztalata.t. — Arra semmi szükségem. Am megmondom az igazat, nem vála­szoltam minden érdeklődő levelére, mert a 3300 hektáros trebišovi szö­vetkezet vezetése mellett a levelek írásai a nsm sok idő jut. Csak azok­nak válaszoltam, akiknek érdeklő­dését a legőszintébbnek véltem. — Most a nyilvánosság elé kerül vallomása. Legyen kissé részlete­sebb. — A nagy hektárhozam titka nem valami külön módszer. Azt állítom, hogy az agronómusok 80 százaléka tisztában van azzal, mi minden kell e dy hektár földnek, hogy 1000 má­zsa cukorrépát teremhessen. Hiszen az 1000 mázsa cukorrépa tulajdon­képDen nem más, mint elegendő is­tállótrágya, alapos őszi mélyszántás, jó talajelőkészítés, idejében törté­nő vetés, helyes műtrágyázás és gondos növényápolás. — Gondolja, hogy ennyiből már minden világos? — Folytatom. Amikor a felhívást tettem, abból indultam ki, hogy már nagyapáink is termeltek egy-egy hektárra számítva 600—700 mázsa cukorrépát, pedig a műtrágyát nem is Ismerték, a tehénkékkel meg nem végezhettek 30 centiméteres őszi mélyszántást. A talajelemzést sem az agrolaboratóriumok végezték, azt csupán már a nagyapáktól is örökölt tapasztalatok jelentették. Szóval, ha a lehetőségeket vesszük figyelembe, a mostanihoz viszonyítva nagyon gyengén álltak. Egyesek mégis ki­váló eredményeket értek el. Mert... N em szokása a gesztikulálás, most azonban a mert után megáll, ökölbe szorított kezét melle előtt mozgatva folytatja: ...Mert volt bennük olyan adag akarat, amilyenre éppen a ma em­berének lenne szüksége. Most lenne érdemes szeretni a földet. — Cgy hiszi, hogy a ma emberé­ben nincs annyi akarat és lelkese­dés, mint a régi földművelőkben volt? — Ezt azért nem állítom, mert a múlt évben országos átlagban még­iscsak minden idők legmagasabb hekt'rhozamát értük el. Ebben az eredményben pedig sok a lelkes munka. Elég sok helyen több mint 500 mázsa cukorrépát termeltek hektáronként. De az alig 300 mázsás országos átlagból könnyű kiszámí­tani, hogy sok helyen még a 200 mázsát sem érték el. — Még valamit, de ne vegye rossz néven. Említette, hogy egy hektáron 1300 mázsa cukorrépa termelését vállalta, de „csak" 1003 mázsát ért el. Ezt mivel indokolja? — Valóban, 1300 mázsát vállaltam, de egy hektáron. Később úgy dön­töttünk, hogy 15 hektárra bővítjük a kísérleti területet. Három 5 hek­táros parcellán, különböző minőségű földön végeztük a kísérletet. így lett az elsőn 1003, a másodikon 975 s a harmadikon 855 mázsás hektár­hozam. Szóval nem veszítettünk a változtatással. — Milyen hozamot tart elérhető­nek a jelenlegi feltételek közepette? — A tapasztalat azt bizonyítja, ho>~ -,tlag 1,5—1,7 kg-os cukorrépa termelésére van lehetőség. Százezer egyedet is meghagyhatunk egy hektáron, eszerint 1500—1700 má­zsát elérhetőnek tartok. cézárom a jegyzetfüzetet, de még kérdezek. — Mit vár a nagy hozamok mes­j tereinek mozgalmától? — Sokat. Csak arra van szükség, hoov közös erővel tömegalapra szé­lesítsük s akkor a jövőben a mosta­ni csúcshozamok átlageredménnyé válhatnak. S még mondja valaki, hogy Juraj Lopatnik nem nagy ember. Haraszti Gyula Kihasználatlan lehetőségek \i ín szo Tavaszi gondok és remények A tavaszi munkákkal párhuzamosan a szerkesztőségünkbe érkezett levelek száma is megszaporodott. A levelek íróinak legtöbbje arról ad számot, hogyan haladnak a tavaszi munkák, milyen gondokkal és reményekkel indulnak szövetkezeteseink a harmadik ötéves terv első esztendejébe. A legeredményesebb gazdaság Öt nap alatt A Zeliezovcei Állami Gazdaság üzemrészlegein már február utolsó napján benépesült a határ — írja Cseri András Nylrágóról. De meg­kezdődtek a tavaszi munkák a szö­vetkezetekben is. Az ágói EFSZ-ben a traktorosok közül Gaál Győző, Pólya Dezső, Máté István és Kiss János traktorosok értek el szép eredményeket, de dicséretet érde­melnek a kocsisok is. Jó munká­juk eredménye, hogy a kalászosok vetését öt nap alatt befejezték. Szorgalmasan dolgoznak A košicei járásból Iván Sándor le­velezőnk arról számol be, hogy már a hidegebb talajú dvorníkyi és zá­dieli szövetkezetben is megkezdték a tavasziak vetését, s azt hét nap alatt akarják elvégezni. A kezdés­sel Turňanská Nová Ves-en, Pederen, Milhosťon és másutt sem tétováz­nak, mert tudják, hogy az idejében végzett vetéssel harmadik ötéves tervünk első esztendejének terme­lési sikerét biztosítják. A Strakonice! GTÁ dolgozói a dél­csehországi kerületben elsőnek kezdték meg a komposztnak hul­ladákokból való iparszerű elő­állítását. A szerves-ásványi anya gokból készült első szállítmány iránt az EFSZ-ekben igen nag;, volt az érdeklődés. Felvételün­kön Pavel Kolár a komposzt mi­nőségét ellenőrzi. (J. Falta felv. - ČTK) Psenák József levelezőnk a Bajči Állami Gazdaságban tanúsított igye­kezetről írt. Levelében hangsúlyoz­za, hogy a tavasziak vetésének ha­táridejét azért sikerült 5 nappal lerövidíteni, mert a szocialista mun­kabrigád tagjai kétváltásos és .meg­hosszabbított műszakban üzemeltet­ték a traktorokat. Persze a javító­műhely dolgozóinak is nagy szere­pük van abban, hogy a gazdaság az országban az elsők között végzett a tavaszi kalászosok vetésével. A KONGRESSZUS ELŐTTI KAM­PÁNYBAN a Nové Zámky-i járás nem egy községében tették fel a kérdést: Mit tegyünk annak érdeké­ben, hogy szövetkezeteink rövid időn belül fejlett, szocialista nagy­üzemekké váljanak, s négy éven belül teljesíthessük a harmadik öt­éves terv feladatait? Valóban nagyon fontos kérdése ez dolgozó paraszt­ságunknak és a járás valamennyi szövetkezetesének. Elöljáróban el kell mondanunk, hogy a cél világos és minden köz­ségben ugyanaz. A célhoz vezető út megválasztása tekintetében azonban a vélemények mégis különbözőek. Ez érthető is, hiszen a járás nem min­den egyes szövetkezete áll a ter­melésben a kellő színvonalon. Akad­nak helyek, ahol a szakvezetés megjavítását tartják a legfontosabb dolognak. Másutt a gépesítés és a haladó termelési módszerek mielőbbi érvényesítése mellett törnek lánd­zsát. Mindkét félnek igazat kell ad­nunk, természetesen azzal a fenn­tartással, hogy a felsorolt ténye­zők egyikét sem . választhatjuk el egymástól. ^ Petrík József, a dubníki szövet­kezet elnöke például a jó vezetést helyezi előtérbe, amellyel a többi részletkérdés is könnyebben meg­oldódik. Igazat kell adnunk Petrík elvtárs érvelésének, mert ha jó a vezetés, akkor a gépesítés sem üt­közhet komolyabb akadályokba, bő­ven jut táperő a talajba, jobb lesz a munkaszervezés és hamar megta­lálja számítását a tagság is. Nézzünk csak egy kicsit körül, hogyan álla­nak ezen a téren a járásban? — A termelés gyorsabb ütemű fejlesztéséről addig nem is beszél­hetünk — mondotta felszólalásában a GTÁ igazgatója a járási szövetke­zeti konferencián —, míg szövet­kezeteink a rendelkezésükre álló gépeket nem használják ki tökélete­sen. VALÖBAN, A GÉPEK KIHASZNÁ­LÁSA KÖRÜL igen sok a tennivaló a szövetkezetekben. A tavalyi ga­bonabetakarításnál például egy-egy kombájn teljesítménye alig érte el az 55 hektárt. Mi a helyzet a mély­szántás terén? A lánctalpas és a kerekes traktorok „henyélése" miatt több mint 4000 hektár maradt ősz­szel felszántatlanul. Az állattenyész­tésben lassan honosítják meg az új technológiát. Pozbán, Ül'anyban, Dol­ný Óhajon a szarvasmarhák szabad istállőzájára átalakított épületeket fészernek és nem eredeti rendelte­tésüknek használják. Suranyban, Dubníkon és még további fejlett szö­vetkezetekben a fejőgépek kihasz­nálatlanul a padlásokon hevernek. A sertések önetetéses hizlalására a járás több, mint 19 szövetkezete tért át a múlt évben, de eddig egyik helyen sem tudják pontosan meg­mondani, mennyivel könnyebb a munka és gyorsabb a hústermelés a hagyományos etetéssel szemben. Azért adtunk igazat a dubníki EFSZ elnökének a jó vezetés fon­tosságának hangsúlyozásával kap­• * Versenyző juhászok Uličný István, az ismert královcei juhász versenyre hívta a košicei já­rás valamennyi juhászát, mégpedig a következő pontokban: 1. 100 juhtól neveljenek fel 120 kisbárányt, 2. egy juhtól termeljenek ki 12 kg juh­sajtot, 3. juhonként 4,5 kg gyapjút nyírjanak. Néhány juhász már eddig is be­nevezett a vetélkedésbe, mert az ő ériekük is, hogy gazdaságuk ezen a téren is minél jobb eredménye­ket érjen el a harmadik ötéves terv első esztendejében. (a-s.) csolatban, mert ennek segítségével az emiitett fogyatékosságokat már minden szövetkezetben ki lehetett volna küszöbölni. Nagyon jó példa erre a Dvory nad Žitavou-i EFSZ példája. A közel óte,:er hektáros gazdaság a gépek teljes bevetésé­vel tavaly 18 nap alatt végezte el a gabonabetakarítást. A szomszé­dos bešeňovi szövetkezetben, ahol ennek még felét sem haladja meg a földterület, 23 napig tartott az aratás, ami a csépléssel együtt több mint egy hónapig elhúzódott. A na­ponta szaporodó szemveszteség tehát busás tandíjat követelt a szövetke­zet vezetőségétől, tagságától egy­aránt. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS FEJLESZ­TÉSÉVEL is sok nehézség merül fel a járás szövetkezeteiben. „Nincs ele­gendő takarmányunk", válaszolják az illetékesek. Arról azonban senki nem beszél, miért nem teljesítették az őszi keverékek vetéstervét. A mi­lanovcei szövetkezetben szintén ke­vés a takarmány. Elfogadható-e ez az érv, ha még folyó év januárjá­ban is köze! 20 hektáron állt lábon a silókukorica? A takarmányok hek­tárhozama sem nyújtotta a várt eredményt. A Nové Zámky-i szövet­kezet 616 mázsa takarmányt taka­rított be hektáronként a silókuko­ricából. A Štúrovo szomszédságában fekvő obidi szövetkezet határában ugyanakkor csak 191 mázsa termett hektáronként. Ezekre azt szoktuk mondani, hogy „rejtett tartalékok", amelyek leg­több esetben nem is olyan rejtettek, s amelyek kiaknázására minden szö­vetkezetben egyformán megvan a lehetőség. Hozzáértés, szaktudás, me­részség, találékonyság és a szövetke­zetesek mozgósítása kell hozzá és a jó ügybe vetett hit, mely végérvé­nyesen megoldja a tartalékok ki­használásának kérdését, melynek út­ján a járás élenjáró szövetkezetei már eredményesen elindultak. (sz. a.) A jobb termés­ered m ény e k ér t A košicei járásban az egységes földműves szövetkezetek konferen­ciája értékelte az elmúlt év gazda­sági eredményeit és megtárgyalta a mezőgazdaság előtt álló feladatokat. A járásra vonatkozó ötéves terv termelési és felvásárlási célkitűzé­seit, valamint a tavaszi munkára va­ló felkészülést Peter Gliba, a járási nemzeti bizottság elnöke ismertette. Az elkövetkező évek feladatainak teljesítését már ez idén a mezőgaz­dasági termelés lényeges javításával kell megalapozni. Az előző évekhez vi­sz. .yítva több gondossággal kell folytatni a talajjavítást és a föld termővé tételét. A talajjavító szö­vetkezeteknek több mint 800 hek­táron kell elvégezniük az alagcsö­vezést, 330 hektáron megvalósítani az öntözéses gazdálkodást, hétkilo­méteres szakaszon pedig szabályoz­ni kell a patakokat. A növénytermesztésben elsősorban a takarmánytermesztésre helyezik a fő súlyt. A szövetkezeteknek önál­ló takarmányellátásra kell berendez­kedniük, azért a szántóterület 19 százalékán évelő takarmányt, tíz­ezer hektáron kukoricát és három­ezer hektáron silótakarmányt fog­nak termelni. A járásban ezenkívül felszántanak ezer hektárnyi kisho­zamú rétet és a rekultiválást 500 hektáron végzik el. A szarvasmarha­állomány sűrűségét több mint két­ezer darabbal szaporítják. A konferencián felszólaló küldöt­tek a mezőgazdaság gyökeres meg­javításáról, az irányítás, a munka­szervezés, a munkaerő és a gépek jobb kihasználásáról beszéltek. Kovács Miklós, a čečejovcei EFSZ elnöke hangsúlyozta, milyen ártal­mas a közös gazdaság további fej­lődésére, ha a vezetőség megtűri a lágy normákat. Ez nem ösztönöz a termelés növelésére. Fűzi János, a péderi szövetkezet küldötte a járási irányitó szervek tevékenységét bí­rálta, amelyektől kevés segítséget kapnak a nehézségekkel küzdő szö­vetkezetek. Ez az egyik oka annak, hogy az EFSZ-ekben nem sajátí­tották el a munkák helyes ellenőr­zésének módját sem. Több politikai és szaksegítséget kell nyújtani a szövetkezeteknek. Koleszár János, a Turňanská Nová Ves-i szövetkezet küldötte a helyte­len munkaszervezésről beszélt. Job­ban ki kell használni a gépeket, hogy a termelést olcsóbbá tehessük. Ez azért is fontos, mert a járásban épül a Keletszlovákiai Kohómű, mely igen sok munkaerőt von el a falutól. A konferencia felszólalói hangsú­lyozták, hogy a szövetkezetesek mindent elkövetnek a harmadik öt­éves terv feladatainak határidő előt­ti teljesítése érdekében. (m. s.) Ó.1 SZÖ 5 * 1961. március 17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom