Új Szó, 1961. március (14. évfolyam, 60-90.szám)

1961-03-16 / 75. szám, csütörtök

nagy emberrel beszélgettem J

uraj Lopatnik nagy darab emir-. Ha azonban közeli és távoli ismerősei állítják róla, hogy nagy ember, akkor azt bizonyára nem a termetére, hanem a nagy hozamok mestereinek mozgalmában elért kiváló sikereire értik. Ugyanis a cukorrépatermesztésben mindkét évben országos rekorddal győzött. A kérdésre, hogy az általuk indított mozgalomban milyen tapasztalatokat szerzett, nem válaszolhat azonnal, mert először egy jóízűt nevet — a végén már jómagam is bekapcsolódom —, csak aztán mondja: — Amint látja, elég széles a hátam, de ha csak feleannyi „simogatást" kaptam volna rá, mint amennyit szóban és írásban kiszáml.ztak 5szemre, akkor talán már rég alulról szagolnám az ibolyát. — Hogyhogy? Ezt nem értem. — Hát persze, hogy nem érti, hiszen az újságírók már hivatásból, meg — újra elneveti magát — a szenzáció miatt is lelkesednek minden újért. Csakhogy... csakhogy sokan vannak, akik nem lelkesednek azért, ha valaki cukorrépából 1300 mázsás hektárhozam elérésére tesz vállalást és országos felhívást. — De kinek árthat a nagy hektárhozam? — El sem hinné, kiktől kaptam a legtöbb és legkeményebb sértegetést. — Remélem, elárulja? — A zakemberektől — mondja és sóhajt hozzá egy nagyot, majd kérdően ;z a szemembe. EMhittem! (Utóvégre 5 hektáros parcellán még egyetlen kísérleti gazdaságunk sem ért el átlag 1003 mázsás hektárhozamot.) S míg papírra vetem a gondolatokat, ő folytatja: — Bizony, ez így van. De ennél is rosszabb az, hogy a termelők is bizalmatlankodnak, vagy inkább talán az az igazság, hogy kényelmeskednek. — Egyáltalán nem tapasztalt semmi érdeklődést? — Azt nem mondhatom, mert a nyugat-szlovákiai kerület termelőitől sok olyan levelet is kaptam, melyekben módszerem részletes ismertetését kérik. Szorgalmas munka — jó eredmények Tíz évvel ezelőtt a zalabai EFSZ mindössze 13 alapító taggal és 100 hektárnyi földdel kezdte meg a nagyüzemi gazdálkodást. Kézzel vetették el az első gabonát. A termés sikerült. Állatokat persze vásárolniuk kellett, mivel az első tagok kisparasztok és nincstelen munkások voltak. A további években fokozatosan gyarapodott a szövetkezet taglétszámban és állatállományban is. Rizstermeléssel kísérleteztek s már a közös gazdálkodás második évében az előlegen felül 5 koronát kaptak a tagok munkaegységenként. Az előleg kezdettől 10 korona, tavaly pedig 12 korona volt. 1958 óta az egész falu a szövetkezetben dolgozik. tehát Zalabából szövetkezeti község lett. Az 1960. évi pénzügyi terv szerint a bevétel 1 437 000 korona, az elért eredmény pedig 1706 000 korona. Az előlegezett 12 koronához még 10 koronát osztottak izét munkaegységenként s így a tervezett 20 korona helyett 22 koronát kaptak a tagok minden ledolgozott munkaegységre. Miből tevődött össze a többlet? Nézzük meg a múlt évi termelési terv adatait. Búzából 24 mázsás hektárhozamot terveztek, termett 24,3 mázsa. Rozsból a 19-el szemben 32,2, árpából a tervezett 22 helyett 27,2 mázsa, cukorrépából 102 mázsával termett több a tervezettnél. A többi terménynél is elérték a tervezett hozamokat s a szerződéses eladást mindenből 100 százalékon felül teljesítették. A 10 éves évforduló ünnepségén öt alapító tag megérdemelten vette át az emlékérmet és az oklevelet, további öt tag példás munkájáért kapott oklevelet. Az emlékérmesek között van Szekeres János elnök, Dióssy Károly, Dióssy Nándor, Molnár Irma és Zajček Lajos, míg Lányi Sándor, Horhi Gyula, Csontos Eeszter, Kormosi Irén és Molnár Géza elismerő oklevelet kapott. Az ünnepi összejövetelen derűsek voltak az arcok, csillogtak a szemek. Tíz év eredménye biztató távlatot mutat s a munkát és a kultúrát szerető, magukat állandóan művelő dolgozók bizonyára még sok-sok sikert érnek el a jövőben. Cs. V. — Gondolom, nem rejtette véka alá tapasztalata.t. — Arra semmi szükségem. Am megmondom az igazat, nem válaszoltam minden érdeklődő levelére, mert a 3300 hektáros trebišovi szövetkezet vezetése mellett a levelek írásai a nsm sok idő jut. Csak azoknak válaszoltam, akiknek érdeklődését a legőszintébbnek véltem. — Most a nyilvánosság elé kerül vallomása. Legyen kissé részletesebb. — A nagy hektárhozam titka nem valami külön módszer. Azt állítom, hogy az agronómusok 80 százaléka tisztában van azzal, mi minden kell e

dy hektár földnek, hogy 1000 mázsa cukorrépát teremhessen. Hiszen az 1000 mázsa cukorrépa tulajdonképDen nem más, mint elegendő istállótrágya, alapos őszi mélyszántás, jó talajelőkészítés, idejében történő vetés, helyes műtrágyázás és gondos növényápolás. — Gondolja, hogy ennyiből már minden világos? — Folytatom. Amikor a felhívást tettem, abból indultam ki, hogy már nagyapáink is termeltek egy-egy hektárra számítva 600—700 mázsa cukorrépát, pedig a műtrágyát nem is Ismerték, a tehénkékkel meg nem végezhettek 30 centiméteres őszi mélyszántást. A talajelemzést sem az agrolaboratóriumok végezték, azt csupán már a nagyapáktól is örökölt tapasztalatok jelentették. Szóval, ha a lehetőségeket vesszük figyelembe, a mostanihoz viszonyítva nagyon gyengén álltak. Egyesek mégis kiváló eredményeket értek el. Mert... N

em szokása a gesztikulálás, most azonban a mert után megáll, ökölbe szorított kezét melle előtt mozgatva folytatja: ...Mert volt bennük olyan adag akarat, amilyenre éppen a ma emberének lenne szüksége. Most lenne érdemes szeretni a földet. — Cgy hiszi, hogy a ma emberében nincs annyi akarat és lelkesedés, mint a régi földművelőkben volt? — Ezt azért nem állítom, mert a múlt évben országos átlagban mégiscsak minden idők legmagasabb hekt'rhozamát értük el. Ebben az eredményben pedig sok a lelkes munka. Elég sok helyen több mint 500 mázsa cukorrépát termeltek hektáronként. De az alig 300 mázsás országos átlagból könnyű kiszámítani, hogy sok helyen még a 200 mázsát sem érték el. — Még valamit, de ne vegye rossz néven. Említette, hogy egy hektáron 1300 mázsa cukorrépa termelését vállalta, de „csak" 1003 mázsát ért el. Ezt mivel indokolja? — Valóban, 1300 mázsát vállaltam, de egy hektáron. Később úgy döntöttünk, hogy 15 hektárra bővítjük a kísérleti területet. Három 5 hektáros parcellán, különböző minőségű földön végeztük a kísérletet. így lett az elsőn 1003, a másodikon 975 s a harmadikon 855 mázsás hektárhozam. Szóval nem veszítettünk a változtatással. — Milyen hozamot tart elérhetőnek a jelenlegi feltételek közepette? — A tapasztalat azt bizonyítja, ho>~ -,tlag 1,5—1,7 kg-os cukorrépa termelésére van lehetőség. Százezer egyedet is meghagyhatunk egy hektáron, eszerint 1500—1700 mázsát elérhetőnek tartok. cézárom a jegyzetfüzetet, de még kérdezek. — Mit vár a nagy hozamok mesj tereinek mozgalmától? — Sokat. Csak arra van szükség, hoov közös erővel tömegalapra szélesítsük s akkor a jövőben a mostani csúcshozamok átlageredménnyé válhatnak. S még mondja valaki, hogy Juraj Lopatnik nem nagy ember. Haraszti Gyula Kihasználatlan lehetőségek \i ín szo Tavaszi gondok és remények A tavaszi munkákkal párhuzamosan a szerkesztőségünkbe érkezett levelek száma is megszaporodott. A levelek íróinak legtöbbje arról ad számot, hogyan haladnak a tavaszi munkák, milyen gondokkal és reményekkel indulnak szövetkezeteseink a harmadik ötéves terv első esztendejébe. A legeredményesebb gazdaság Öt nap alatt A Zeliezovcei Állami Gazdaság üzemrészlegein már február utolsó napján benépesült a határ — írja Cseri András Nylrágóról. De megkezdődtek a tavaszi munkák a szövetkezetekben is. Az ágói EFSZ-ben a traktorosok közül Gaál Győző, Pólya Dezső, Máté István és Kiss János traktorosok értek el szép eredményeket, de dicséretet érdemelnek a kocsisok is. Jó munkájuk eredménye, hogy a kalászosok vetését öt nap alatt befejezték. Szorgalmasan dolgoznak A košicei járásból Iván Sándor levelezőnk arról számol be, hogy már a hidegebb talajú dvorníkyi és zádieli szövetkezetben is megkezdték a tavasziak vetését, s azt hét nap alatt akarják elvégezni. A kezdéssel Turňanská Nová Ves-en, Pederen, Milhosťon és másutt sem tétováznak, mert tudják, hogy az idejében végzett vetéssel harmadik ötéves tervünk első esztendejének termelési sikerét biztosítják. A Strakonice! GTÁ dolgozói a délcsehországi kerületben elsőnek kezdték meg a komposztnak hulladákokból való iparszerű előállítását. A szerves-ásványi anya gokból készült első szállítmány iránt az EFSZ-ekben igen nag;, volt az érdeklődés. Felvételünkön Pavel Kolár a komposzt minőségét ellenőrzi. (J. Falta felv. - ČTK) Psenák József levelezőnk a Bajči Állami Gazdaságban tanúsított igyekezetről írt. Levelében hangsúlyozza, hogy a tavasziak vetésének határidejét azért sikerült 5 nappal lerövidíteni, mert a szocialista munkabrigád tagjai kétváltásos és .meghosszabbított műszakban üzemeltették a traktorokat. Persze a javítóműhely dolgozóinak is nagy szerepük van abban, hogy a gazdaság az országban az elsők között végzett a tavaszi kalászosok vetésével. A KONGRESSZUS ELŐTTI KAMPÁNYBAN a Nové Zámky-i járás nem egy községében tették fel a kérdést: Mit tegyünk annak érdekében, hogy szövetkezeteink rövid időn belül fejlett, szocialista nagyüzemekké váljanak, s négy éven belül teljesíthessük a harmadik ötéves terv feladatait? Valóban nagyon fontos kérdése ez dolgozó parasztságunknak és a járás valamennyi szövetkezetesének. Elöljáróban el kell mondanunk, hogy a cél világos és minden községben ugyanaz. A célhoz vezető út megválasztása tekintetében azonban a vélemények mégis különbözőek. Ez érthető is, hiszen a járás nem minden egyes szövetkezete áll a termelésben a kellő színvonalon. Akadnak helyek, ahol a szakvezetés megjavítását tartják a legfontosabb dolognak. Másutt a gépesítés és a haladó termelési módszerek mielőbbi érvényesítése mellett törnek lándzsát. Mindkét félnek igazat kell adnunk, természetesen azzal a fenntartással, hogy a felsorolt tényezők egyikét sem . választhatjuk el egymástól. ^ Petrík József, a dubníki szövetkezet elnöke például a jó vezetést helyezi előtérbe, amellyel a többi részletkérdés is könnyebben megoldódik. Igazat kell adnunk Petrík elvtárs érvelésének, mert ha jó a vezetés, akkor a gépesítés sem ütközhet komolyabb akadályokba, bőven jut táperő a talajba, jobb lesz a munkaszervezés és hamar megtalálja számítását a tagság is. Nézzünk csak egy kicsit körül, hogyan állanak ezen a téren a járásban? — A termelés gyorsabb ütemű fejlesztéséről addig nem is beszélhetünk — mondotta felszólalásában a GTÁ igazgatója a járási szövetkezeti konferencián —, míg szövetkezeteink a rendelkezésükre álló gépeket nem használják ki tökéletesen. VALÖBAN, A GÉPEK KIHASZNÁLÁSA KÖRÜL igen sok a tennivaló a szövetkezetekben. A tavalyi gabonabetakarításnál például egy-egy kombájn teljesítménye alig érte el az 55 hektárt. Mi a helyzet a mélyszántás terén? A lánctalpas és a kerekes traktorok „henyélése" miatt több mint 4000 hektár maradt őszszel felszántatlanul. Az állattenyésztésben lassan honosítják meg az új technológiát. Pozbán, Ül'anyban, Dolný Óhajon a szarvasmarhák szabad istállőzájára átalakított épületeket fészernek és nem eredeti rendeltetésüknek használják. Suranyban, Dubníkon és még további fejlett szövetkezetekben a fejőgépek kihasználatlanul a padlásokon hevernek. A sertések önetetéses hizlalására a járás több, mint 19 szövetkezete tért át a múlt évben, de eddig egyik helyen sem tudják pontosan megmondani, mennyivel könnyebb a munka és gyorsabb a hústermelés a hagyományos etetéssel szemben. Azért adtunk igazat a dubníki EFSZ elnökének a jó vezetés fontosságának hangsúlyozásával kap• * Versenyző juhászok Uličný István, az ismert královcei juhász versenyre hívta a košicei járás valamennyi juhászát, mégpedig a következő pontokban: 1. 100 juhtól neveljenek fel 120 kisbárányt, 2. egy juhtól termeljenek ki 12 kg juhsajtot, 3. juhonként 4,5 kg gyapjút nyírjanak. Néhány juhász már eddig is benevezett a vetélkedésbe, mert az ő ériekük is, hogy gazdaságuk ezen a téren is minél jobb eredményeket érjen el a harmadik ötéves terv első esztendejében. (a-s.) csolatban, mert ennek segítségével az emiitett fogyatékosságokat már minden szövetkezetben ki lehetett volna küszöbölni. Nagyon jó példa erre a Dvory nad Žitavou-i EFSZ példája. A közel óte,:er hektáros gazdaság a gépek teljes bevetésével tavaly 18 nap alatt végezte el a gabonabetakarítást. A szomszédos bešeňovi szövetkezetben, ahol ennek még felét sem haladja meg a földterület, 23 napig tartott az aratás, ami a csépléssel együtt több mint egy hónapig elhúzódott. A naponta szaporodó szemveszteség tehát busás tandíjat követelt a szövetkezet vezetőségétől, tagságától egyaránt. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS FEJLESZTÉSÉVEL is sok nehézség merül fel a járás szövetkezeteiben. „Nincs elegendő takarmányunk", válaszolják az illetékesek. Arról azonban senki nem beszél, miért nem teljesítették az őszi keverékek vetéstervét. A milanovcei szövetkezetben szintén kevés a takarmány. Elfogadható-e ez az érv, ha még folyó év januárjában is köze! 20 hektáron állt lábon a silókukorica? A takarmányok hektárhozama sem nyújtotta a várt eredményt. A Nové Zámky-i szövetkezet 616 mázsa takarmányt takarított be hektáronként a silókukoricából. A Štúrovo szomszédságában fekvő obidi szövetkezet határában ugyanakkor csak 191 mázsa termett hektáronként. Ezekre azt szoktuk mondani, hogy „rejtett tartalékok", amelyek legtöbb esetben nem is olyan rejtettek, s amelyek kiaknázására minden szövetkezetben egyformán megvan a lehetőség. Hozzáértés, szaktudás, merészség, találékonyság és a szövetkezetesek mozgósítása kell hozzá és a jó ügybe vetett hit, mely végérvényesen megoldja a tartalékok kihasználásának kérdését, melynek útján a járás élenjáró szövetkezetei már eredményesen elindultak. (sz. a.) A jobb termésered m ény

e k ér

t A košicei járásban az egységes földműves szövetkezetek konferenciája értékelte az elmúlt év gazdasági eredményeit és megtárgyalta a mezőgazdaság előtt álló feladatokat. A járásra vonatkozó ötéves terv termelési és felvásárlási célkitűzéseit, valamint a tavaszi munkára való felkészülést Peter Gliba, a járási nemzeti bizottság elnöke ismertette. Az elkövetkező évek feladatainak teljesítését már ez idén a mezőgazdasági termelés lényeges javításával kell megalapozni. Az előző évekhez visz. .yítva több gondossággal kell folytatni a talajjavítást és a föld termővé tételét. A talajjavító szövetkezeteknek több mint 800 hektáron kell elvégezniük az alagcsövezést, 330 hektáron megvalósítani az öntözéses gazdálkodást, hétkilométeres szakaszon pedig szabályozni kell a patakokat. A növénytermesztésben elsősorban a takarmánytermesztésre helyezik a fő súlyt. A szövetkezeteknek önálló takarmányellátásra kell berendezkedniük, azért a szántóterület 19 százalékán évelő takarmányt, tízezer hektáron kukoricát és háromezer hektáron silótakarmányt fognak termelni. A járásban ezenkívül felszántanak ezer hektárnyi kishozamú rétet és a rekultiválást 500 hektáron végzik el. A szarvasmarhaállomány sűrűségét több mint kétezer darabbal szaporítják. A konferencián felszólaló küldöttek a mezőgazdaság gyökeres megjavításáról, az irányítás, a munkaszervezés, a munkaerő és a gépek jobb kihasználásáról beszéltek. Kovács Miklós, a čečejovcei EFSZ elnöke hangsúlyozta, milyen ártalmas a közös gazdaság további fejlődésére, ha a vezetőség megtűri a lágy normákat. Ez nem ösztönöz a termelés növelésére. Fűzi János, a péderi szövetkezet küldötte a járási irányitó szervek tevékenységét bírálta, amelyektől kevés segítséget kapnak a nehézségekkel küzdő szövetkezetek. Ez az egyik oka annak, hogy az EFSZ-ekben nem sajátították el a munkák helyes ellenőrzésének módját sem. Több politikai és szaksegítséget kell nyújtani a szövetkezeteknek. Koleszár János, a Turňanská Nová Ves-i szövetkezet küldötte a helytelen munkaszervezésről beszélt. Jobban ki kell használni a gépeket, hogy a termelést olcsóbbá tehessük. Ez azért is fontos, mert a járásban épül a Keletszlovákiai Kohómű, mely igen sok munkaerőt von el a falutól. A konferencia felszólalói hangsúlyozták, hogy a szövetkezetesek mindent elkövetnek a harmadik ötéves terv feladatainak határidő előtti teljesítése érdekében. (m. s.) Ó.1 SZÖ 5 * 1961. március 17.