Új Szó, 1961. február (14. évfolyam, 32-59.szám)

1961-02-09 / 40. szám, csütörtök

Ä Biztonsági Tanácsban elnapolták a kongói vitát A törvényes kongói kormány fel akarja venni a diplomáciai kapcsolatokat „valamennyi jószándékú országgal" • A Mobutu-bandák harci készültsége • A Belga •Kommunista Párt bírálja a kormány gyarmatosító politikáját New York (ČTK) — A Biztonsági Tanács kedden, 16,50-kor folytatta a kongói vitát. Az első felszólaló, a líbiai küldött elitélte a belga agreszsziót és tolmácsolta az afrikai államok csoportjának követelését, hogy bocsássák szabadon Lumumba törvényes kongói miniszterelnököt. A következő felszólaló, a jugoszláv küldött hasonló állásponton volt és hangoztatta: Lumumba szabadon bocsátása az ENSZ elsőrendű feladata. A guineai küldött felszólította Stevenson ENSZ-küldöttet és az új amerikai kormányt, változtassa meg kongói politikáját. Kiemelte, hogy a kongói kérdés szervesen összefügg a nyugati országok mai gyarmati politikájával, és hogy az afrikai nép sohasem teszi le a fegyvert e küzdelemben. A Biztonsági Tanács délutáni ülésén elsőként a Kaszavubu—Mobutu-klikk képviselője szólalt fel. Bőszen támadta a casablancai értekezlet részvevőit, s rágalmazta a kongói nép hü fiát, Lumumbát és követőit. Az ecuadori küldött reményét fejezte ki, hogy a BT tagjai és elsősorban a nagyhatalmak megtalálják a reális utat a kongói béke helyreállítására. Konkrét megoldást azonban nem javasolt. A francia küldött a NATO-államok levitézlett gyarmattartó politikáját védelmezte s azt merészelte állítani, hogy Belgium „nem avatkozik be a kongói ügyekbe" s ezért „oktalan" a belga csapatok kivonása. A francia küldött ellenezte a kongói nép bebörtönzött vezetőinek szabadon bocsátását, sőt Hammarskjöld „semlegesítő" tervét is elutasította. Hangoztatta, hogy csak a Lumumbát támogató katonákat kell lefegyverezni. Ezután bizonytalan időre elnapolták a BT ülését. * Á Biztonsági Tanács ülésének elnapolása a Lengyel Sajtóiroda tudósítója szerint azt bizonyítja, hogy a kulisszák mögötti egyezkedési kísérletek eredménytelenek maradtak. Az afrikai országok casablancai értekezletén felvetett követelések teljesítésé' szorgalmazó államok képviselőinek keddi beszédei azt bizonyították, hogy nem fogadhatók el a nem hivatalosan beterjesztett „kompromisszumos" amerikai javaslatok. Az amerikai terv tudvalevően a következő pontokból áll: 1. az idegen államok nem avatkoznak Kongó belügyeibe, 2. valamennyi kongói csapatot leszerelnek, 3. összehívják a parlamentet és koalíciós kormányt alakítanak. 4. szabadon bocsátják a politikai foglyokat, köztük Lumumba miniszterelnököt. E terv szerint tehát Lumumbát csak a kongói kormány megalakulása után kellene szabadon bocsátani Aligha nevezhető kompromisszumnak az olyan terv, mely kizárja Lumumba részvételét a parlament ülésén, tehát megakadályozza, hogy befolyása legyen egy koalíciós kormány megalakítására és tagja lehessen e kormánynak. Az amerikai terv a belga csapatok kivonásának kérdésében sem pontos. A zsákutcából Stevenson és Zorin hétfői találkozója után sem jutottak ki. * A PAP stanleyvillei különtudósítója jelentette, hogy a törvényes kongói kormány hivatalosan bejelentette, diplomáciai kapcsolatokat óhajt teremteni „valamennyi jószándékú országgal". Egy további kormányrendelet Stanleyvillét minősíti az ország ideiglenes fővárosává. ír Az AP sajtóiroda jelentette, hogy Mobutu elrendelte bandáinak harci készültségét, s megtagadta az ENSZ alakulatainak, hogy igénybe vehessék a kongói katonai támaszpontokat, mindaddig, amíg tart a Biztonsági Tanács jelenlegi ülése. Az AP tudósítója veszélyes provokációnak tartja Mobutu intézkedéseit. Csőmbe, a katangai kormány áruló vezetője fenyegető hangú levelet küldött Hammarskjöldnek. Kijelentette, hogy hadiüzenetnek fogja tartani, ha az ENSZ megkísérli a katangai hadsereg és rendőrség lefegyverzését. A Belga Kommunista Párt KB politikai irodája kedden határozatot hozott, amelyben elítélte a belga kormány kongói beavatkozását. Felháborodással állapította meg, hogy az Eyskens-kormány, a királyi udvar körei és a nagy gyarmati társaságok újabb veszélyes és véres kalandokat idéznek elő Kongóban. A politikai iroda éberségre és harcra szólítja fel a munkás- és demokratikus szervezeteket, hogy követeljék a kongói hadseregben, rendőrségben és csendörségben szolgáló belgák azonnali visszarendelését és az idegenlégiós toborzók példás megbüntetését. A politikai iroda követeli, hogy a belga kormány lépjen közbe Lumumba és a többi kongói népvezér szabadon bocsátása érdekében, hívja vissza a belga csapatokat Ruanda Urundiból és azonnal ismerje el e mandátumterület függetlenségét. Párizsban katonákat toboroznak Katangába Párizs (ČTK). — Párizs szívében toborzó irodát létesítettek, ahol katonákat toboroznak Katangába Csőmbe idegen légiójába. A Francé Presse e hírrel kapcsolatban közli, hogy Trinquier ezredes szervezte a toborzó központot, aki azelőtt az algériai katonai parancsnok helyettese volt. Az ezredest szemelték ki Csőmbe haderőinek parancsnokává. Ogy hírlik, hogy már mintegy 100 francia tiszt jelentkezett Katangába. Az ejtőernyősök első ezredét már szervezik, 600 afrikai és 600 európai katonája lesz. Nehru: Kongót fasiszta diktatúra fenyegeti Canberra (ČTK). — Nehru indiai miniszterelnök a Sydney Morning Herald delhi tudósítójának adott interjújában kijelentette. hogy „a helyzet Kongóban a legutóbbi hónapokban jelentősen romlott. A kongói helyzet kiéleződésének fő oka a belga katonaság visszatérése. Most Kongóban több. főként belga katona van, mint volt a Biztonsági Tanácsnak a belga haderők kivonására vonatkozó határozatáig." P. N. KUMIKIN, szovjet külkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével szovjet kereskedelmi kormányküldöttség érkezqft Pekingbe, hogy a Kínai Népköztársaság kormányával a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról tárgyaljon. (ČTK) A CHILEI textilgyárak 7730 munkásának 55 napos sztrájkja a munkások gyözelpiével végződött. Ez év január l-ig visszamenőleg 14 százalékos béremelést vívtak ki. (ČTK) A WINTERSCHILD II. néven rendezett NATO-hadgyakorlatok már 6 millió márka kárt okoztak. Ezért az összegért három tíztantermes iskolát lehetne felépíteni és berendezni. (ČTK) AUSZTRIÁBAN február 26-tól felemelik a városi helyi közlekedés viteldíját. OLASZORSZÁGBAN terjed a sztrájkmozgalom. Sztrájkolnak az üveggyári munkások, a hajógyárak alkalmazottjai és a mezőgazdasági munkások. Munkabéremelést követelnek. (ČTK) Fennáll Kongóban a fasiszta diktatúra kitörésének veszélye, — mondotta Nehru. — A hatalom olyan katonai személyek kezében van, akik ismeretlen forrásokból hatalmas összegeket kapnak. Értesüléseim szerint Patrice Lumumba a legnépszerűbb politikai vezér Kongóban. Az a 'véleményem, hogy Lumumbát és társait haladéktalanul szabadon kell bocsátani és fel kell újítani a kongói parlament tevékenységét. A KOREAI NÉPIDEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG EGYIK LEGNAGYOBB ÉPÍTKEZÉSE AZ UNBONSZKI VlZIERÖMÜ Magyarországon államellenes szervezetet lepleztek le Budapest (ČTK) — A magyar belügyminisztérium szervei közölték, hogy tíz személyből álló csoportot tartóztattak le államellenes tevékenység miatt. A letartóztatottak között a Horthy-hadsereg két volt katonatisztje, egy volt grófnő, római katolikus .papok és szerzetesek vannak. Budapesten Körmendy Szilveszter volt hadnagyot, Lénárd Ödön volt szerzetest és Tabódy István, már azelőtt büntetett katolikus papot és másokat tartóztattak le. Ezenkívül Pécsett és Székesfehérvárott is őrizetbe vettek papokat és szerzeteseket. Romániában sikeresen teljesítették az 1980. évi tervet BUKAREST (ČTK) — A ROMÁN SAJTÓ FEBRUÁR 8-ÁN KÖZÖLTE A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSÉT AZ 1960. ÉVI TERV TELJESÍTÉSÉRŐL, AMELY A ROMÁN HATÉVES TERV ELSŐ ÉVE. Az ipari termelés tervét 103,6 százalékra teljesítették. A munkatermelékenység az iparban 1960-ban az 1959. évihez viszonyítva 11 százalékkal növekedett. Több mint 35000 újítási javaslatot és találmányt vezettek be a termelésbe. Romániában a múlt évben jelentős sikereket értek el a mezőgazdaság szocialista szektorának fejlesztésében és megszilárdításában. A szocialista szektor 1960 végén a szántóföld 83,7 százalékát művelte. A mezőgazdaságot 1960-ban több mixit 44 000 mezőgazdasági géppel látták el. A hústermelés tavaly mintegy 60 000 tonnával élősúlyban) múlta felül az 1959. évi termelést. A tejtermelés 3,4 millió hektoliterrel, vagyis 14 százalékkal volt nagyobb az 1959. évi termelésnél. 1960-ban a dolgozóknak csupán az állami alapokból 28 000 lakást adtak át. A salvadori diákok tiltakoznak San Salvador (ČTK) — Az Általános Szövetség vezetősége elitéli a január 25iki ellenforradalmi puccs kezdeményezőit és „a haza árulóinak" nevezi őket. A salvadori diákok a politikai foglyok azonnali szabadon bocsátását, a politikai üldözés beszüntetését és az új választások kiírását követelik. Nem jutott közös nevezőre az Arab Liga Az Arab Liga tagállamai külügyminisztereinek értekezlete rendkívül nagy figyelmet keltett nemcsak az arab országokban, hanem általában a világ közvéleményében. Ez részben a napirendi pontokkal — napirenden szerepelt például az algériai, palesztinai és sok más régi kérdés —, másrészt főként a tagállamok küldöttségeinek százszázalékos részvételével magyarázható. Nagy lépés volt a tagállamok közötti széthúzás enyhítése. Megmutatta, hogy ha az arabok egymásközti kapcsolataiban az imperialisták nem érvényesítenék saját érdekeiket, nem okozna nehézséget az arab államok harmonikus együttműködésének megteremtése. Mindenekelőtt Tunézia váratlan részvétele okozott meglepetést, hisz a közte és az EAK között fennálló viszály miatt két éve bojkottálja a liga üléseit. Az arab Kelet diplomáciai többsége az EAK és Irak közeledését látja abban, hogy Bagdadot szemelték ki az értekezlet színhelyéül. A kairói és az amani rádiópropaganda támadásainak éle is nagyon tompult a tárgyalások idején. Mindez az arab közvéleményben és a bagdadi értekezlet köreiben is nagy illúziókat keltett a tárgyalások kimenetelét és a kölcsönös arab kapcsolatok további alakulását illetően. Ám csakhamar kiderült, hogy a látszólag helyreállt ejység nem táplálkozik egészséges gyökerekből. Ezt igazolta a tárgyalások kimenetele. Az algériai kérdésben például Tunézia, Líbia, Jordánia és Szudán obstrukciőja miatt langyos, semmitmondó határozatot fogadtak el, mely semmit sem tartalmaz abból, amit a Liga előző ülésein kimondták, sőt tartalma langyosabb az algériai kérdésről hozott ENSZ-határozatnál, nem is szólva a casablancai értekezlet következtetéseiről. A határozatot az iraki sajtó is élesen bírálta. Ugyanígy festett a többi napirendi pont tárgyalása is. A küldöttségek említe'tt csoportja hallani sem akart a gyakorlati következtetésekről, bár a megtárgyalt problémákat illetően általában egységes álláspontot követtek. Ez még inkább azt bizonyította, hogy a kölcsönös arab kapcsolatokban bekövetkezett „olvadás" aligha tekinthető a vitás nézetek közeledésének. Az arab nemzeti érdekek vallják a kárát annak, hogy a ligán belül nem számolták fel az érdektömböket és az idegen befolyást. így az értekezlet egyetlen célját sem érte el. Már pedig egyik célja az volt, hogy megszervezze az arab ^ormányok közös kiállását az imperializmus ellen. Ezért egyet kell érteni azokkal az'arab lapokkal, melyek fenntartással irnak az arab kapcsolatok további alakulásáról. A. V. BÉCSI TUDÓSÍTÁSUNK A NOVAK-ESET Józan ésszel fel sem foghatjuk ezt az esetet" — írja álszenteskedően az Arbeiter Zeitung, az osztrák jobboldali szocialisták lapja egy nappal azután, hogy letartóztatták Franz Novak volt SS Hauptsturmführert. Eichmann jobbkeze volt Novak és a náci rémuralom idején mint „műszaki tanácsadó" Bécsben, Berlinben s Prágában is fontos szerepet töltött be ártatlan emberek tömeges elhurcolásában, akik haláltáborok gázkamráiban fejezték be életüket. A Novak-eset nagy port vert fel Ausztriában. Az emberek joggal kérdezik: hogyan lehetséges, hogy Novak, ez a hírhedt háborús bűnös tíz évig élhetett álnéven Ausztriában, sőt vezető funkciót tölthetett be egy bécsi nyomdában. Novaknak akkor sem okoztak kellemetlenségeket, amikor 1957-ben — bár nyilvántartották a háborús bűnösök névsorában — már saját nevén töltött ki bejelentőlapot a rendőrségen. Ezt nyugodtan megtehette, hiszen a belügyminisztérium visszaadta osztrák állampolgárságát, amelyet megvont tőle az 1934-ben lezajlott nácipuccsban való részvételéért. Az Osztrák Szocialista Párt lapjainak s a polgári sajtónak e színlelt csodálkozása azonban bizonyos célt követett. El akarták terelni a figyelmet azokról, akik ma is lehetővé teszik, hegy fasiszta tömeggyilkosok szabadon élhessenek, tevékenykedhessenek Ausztria területén. Ezzel kapcsolatban igen tanulságosak a Franz Novak szülőhelyén, Wolfsberg karintiai kisvárosban folytatott vizsgálat eredményei. A wolfsbergi közigazgatási szervek javasolták ugyanis a belügyminisztériumnak, hogy adja vissza Novaknak az osztrák állampolgárságot. Érdekes, hogy az a hivatalnok, aki ezt az ügyet kezelte, szocialista és becsületes antifasiszta, ám néki épp úgy, mint a járási főnöknek — az Osztrák Néppárt tagjának, aki több évig raboskodott egy hitleri koncentrációs táborban — semmi tudomása sem volt Franz Novak múltjáról. Visszaéltek bizalmukkal azok a volt nácik (és ma is azok), akik fontos, felelősségteljes állást töltenek be a járási hivatalban. Néhányan közülük a helyi vendéglőben poharazgatás közben nem egyszer beszélgettek teljesen leplezetlenül arról, igaz ugyan, hogy Novak szervezte meg az egymillió magyarországi zsidó elhurcolását a koncentrációs táborokba és elpuszLetartóztatják Novakot tításukat haláltáborok gázkamráiban, de Szerintük egymillió zsidó tulajdonképpen túl kevés volt... Az említett vizsgálat kiderítette, hogy Novak állampolgárságának ügyét a wolfsbergi városi tanács és egyben a Szabadságpárt, vagyis a legális nagynémet-újnáci párt oszlopos tagja szorgalmazta. Ez igen jálemző, mert a fasiszták nemcsak Wolfsbergben, hanem másutt is fontos pozíciókat töltenek be az osztrák közigazgatási apparátusban s a kormánypártokban is. Amikor Nóvák munkát talált az említett bécsi nyomdában,. és 1957ben ismét visszanyerte osztrák állampolgárságát,'Oskar Helmer jobboldali szocialista állt az osztrák belügyminisztérium élén. Mint belügyminiszternek, neki volt alárendelve az államrendőrség is, amely azonban nem szentelhetett időt háborús bűnösök felkutatásának, mivel annak idején egyéb gondok foglalkoztatták. A rendőrség ugyanis azzal volt elfoglalva, hogy állandóan figyelje a Szakszervezeti Világszövetség, a Béketanács és egyéb demokratikus szervezetek funkcionáriusait és jelentéseket tegyen tevékenységükről. A kommunistákat és általában a demokratikus, antifasiszta gondolkodású egyéneket elbocsátották a belügyminisztérium és a rendőrség szolgálatából, vagy a legjobb esetben jelentéktelen állásokba helyezték át. Helyüket megrögzött reakciósok, elsősorban olyan egyének foglalták el, akik „érdemeket szereztek" a hitleri rémuralom éveiben. Ma, amikor Helmer pozícióját ismét egy jobboldali szocialista — Afritsch — tölti be, semmit sem változott a helyzet. A rendőrségen alkalmazott antifasiszták, koncentrációs táborok volt rabjai és ellenállási harcosok állandó zaklatásoknak vannak kitéve. Igen jellemző, hogy a bécsi rendőrség, 10 magasrangú tisztjét — valamennyi volt náci — ismét előléptették. Az osztrák kormánypártok — nyugatnémet példára — már 1947 óta rendszeresen arra törekszenek, hogy teljes amnesztiátegszközöljenek ki bűnös múltú nácik es háborús bűnösök számára. Ausztriában 1955 óta visszaszármaztatják a náci önkényuralom vezető személyiségeinek vagyonát és elismerik teljes nyugdíjjogosultságukat. Ebben a „békéltető" légkörben válhatott lehetővé az is, hogy Schoeller, a nácik „honvédelmi-gazdasági vezetője" visszakapta 100 milliós vagyonát, Rendulic hitleri tábornok és Trnka Gestapo-főnök ismét, nyugdijat kap, Jelusich, Brehm, Stüber, Borodajkoviecz és Pfeifer, ezek a Göbbels szellemében ténykedő „írók" ismét megmételyezhetik Ausztria közvéleményét. Ausztriában 1957-ben megkezdték a háborús bűnösökre vonatkozó törvény értelmében hozott Ítéletek hatálytalanítását, illetve felülvizsgálását. Ennek az irányzatnak köszönhető, hogy amnesztiát kapott Sanitzer Gestapo-főnök, a bécsi Gestapo egyik legelvetemültebb pribékje. Az igazságügyi minisztérium akkor (éppúgy mint ma is) teljesen a jobboldali szocialisták kezében volt. A legfelső bíróság elrendelte, hogy a háború után megkezdett vizsgálatok közül csak azokat kell tovább folytatni, amelyek bírósági letartóziatási paranccsal vannak alátámasztva. Franz Novak esetében „véletlenül" nem adtak ki letartóztatási parancsot ... Helmer belügyminiszternek, az Osztrák Szocialista Párt tagjának kezdeményezésére már 1948-ban legális nácipárt. alakult Ausztriában. Ez a párt — hogy leplezze igazi tevékenységét — a Függetlenek Egyesülete nevet viselte. Első elnöke Rheintaller — a Seyss-Inquart által 1938-ban alapított Anschluss-kormány minisztere volt. Ez a párt most is létezik, persze ma már Ausztria Szabadság Pártja néven szerepel, több képviselője van a parlamentien, és jelenleg Friedrich Peter, volt SS parancsnok az elnöke. A kormánypártok, — így a Szocialista Párt is — „államhűnek" és „demokratikusnak" minősítik ezt a nagynémet újfasiszta pártot. Novák esetében, de számos más esetben is bebizonyosodott, hogy a náci gonosztevők szoros kapcsolatokat tartottak s tartanak fenn Ausztria Szabadság Pártjával. Elsősorban Helmert és ezzel az Osztrák Szocialista Párt vezetőit is terheli a politikai felelősség azért, hogy Ausztriában kiépülhetett a legkülönfélébb újnáci ós militarista szervezetek hálózata. Ezek a szervezetek Ausztria Szabadság Pártjának védnökségét élvezik. Különösen akkor alkothatunk teljes képet erről a szégyenletes helyzetről, ha figyelembe vesszük, hogy az Ausztriában engedélyezett neofasiszta szervezetek sorában egy olyan bajtársi egyesület is működik, amelynak tagjai leplezetlenül ápolják a hírhedt SS hagyományait, sőt azzal büszkélkednek, hogy ebben a haramiákból összeválogatott alakulatban szolgálták Hitlert és emberírtó terveit. Franz Novak szintén funkcionáriusa volt ennek az újnáci szervezetnek. A Novák-eset éppúgy, mint Eichmann további cinkostársainak s más háborús bűnösöknek és náci vezéreknek legutóbbi időben történtletartóztatása arra figyelmezteti az osztrák demokratákat és antifasisztákat, hogy az eddiginél még szilárdabb erővel, még szorosabban felzárkózva folytassák az Ausztriában uralkodó, felháborító állapotok megszüntetésére vívott harcukat. Még talán sohasem volt oly nyilvánvaló, mint ma, mennyire létfontosságú Ausztria és népe számára az a szívós küzdelem, amelyet a kommunisták vezetésével az ország haladó szellemű lakossága folytat a demokrácia védelmében. FRANZ KUNÉRT ŰJ SZÖ 3 + 1961. február 9.