Új Szó, 1961. február (14. évfolyam, 32-59.szám)

1961-02-09 / 40. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1961. február 9. csütörtök* 30 fillér XIV. évfolyam, 40. szám A mezőgazdaságban is többet és olcsóbban A mezőgazdasági termelés gyors fejlesztése ma egész népünk ügye. Ez abból következik, hogy népünk életszínvonala gyorsabb emelését jelenleg leginkább a mezőgazda­sági termelés növelésének lassú­sága fékezi. Hogy miért? Vegyük számításba, hogy főképp a több­gyermekes családok esetében ép­pen az élelmiszerek vásárlására fordított összeg képezi a kiadások nagyobb részét. De ha a mezőgaz­dasági dolgozók szempontjából nézzük a helyzetet, akkor az is kiderül, hogy a mezőgazdasági ter­melés alacsony színvonala elsősor­ban éppen a termelők életszínvona­lának emelkedését hátráltatja. Hi­szen ökonómiai törvényszerűség, hogy amelyik mezőgazdasági üzemben kevés az egy hektárra eső termelés, ott általában magas a termelési egységre eső önkölt­ség. Ha ezt példával akarjuk bizonyí­tani, elég megemlíteni a kalinčia­kovói szövetkezet esetét, ahol az elmúlt évben alig 200 mázsa cu­korrépa termett hektáronként és így természetes, hogy az egy má­zsa cukorrépára első termelési költség közel kétszerese annak, amennyiért a Zlatná na Ostrove-i szövetkezetesek termeltek hektá­ronként 483 mázsa cukorrépát. Ha­sonló a helyzet a hústermelés te­rén is. Amig a Dolné Saliby-i szövetkezetesek a hízósertéseknél napi 30—35 dekagramos súlygya­rapodást értek el, addig közel 9 koronába került egy kilogramm sertéshús termelése. Amióta be­vezették a nedves önetetést, azóta 45—50 dekagramm a napi súly­gyarapodás, egy kiló hús termelési költsége pedig 5 korona körül mo­zog. A tejtermelésnél ta'lán még kirívóbb a helyzet. Tehenenként 2—3 literes napi tejhozam mellett a legolcsóbb takarmány feletetésé­vel is legalább 2,50—3 koronába kerül egy liter tej kitermelése. Ha azonban megfelelő takarmányalap­pal és helyes gondozással 8—10 literes napi tejhozamot érünk el és az új technológiát is helyesen alkalmazzuk, akkor nem lehetet­len 1,30—1,50 koronáért termelni egy-egy liter tejet. Amint fentebb említettük, leg­inkább a mezőgazdasági dolgozók érdeke, hogy a termelés növelése mellett az önköltséget is állandó­an csökkentsék. Az EFSZ-ek V. kongresszusának anyaga arra hívja fel szövetkezeteseink figyelmét, hogy „az önköltségek csökkenté­sének lehetőségei és forrásai a ter­melés egyidejű növelése mellett minden szövetkezetben, a szövet­kezeti gazdálkodás valamennyi szakaszán megtalálhatók, ha tovább rendszeresítjük az új technikát és technológiát". Ezt elsősorban ezért kell hang­súlyozni, mert nagyon sok szö­vetkezetünk még pagyon drágán termel. Szövetkezeteink a közel­múltban elemezték az elmúlt évek gazdasági eredményeit és a ter­melés gazdaságosságát. Az elem­zés nagyon sok szövetkezetben vi­lágos képet nyújtott arról, hogy évek óta miért nem tud megerő­södni a közös gazdálkodás. Leg­több esetben az a hiba, hogy a termelés növelésére nem használ­ják ki kellőképpen a haladó ter­melési módszereket és nem for­dítanak elég gondot a termelési költségek kimutatására. Igy nem is tudják mozgósítani a szövet­kezeteseket arra, hogy a feladatok­nak megfelelő mértékben fejtsenek ki igyekezetet a termelés és a munkatermelékenység növelésére. Az is helytelen, hogy egyes szö­vetkezetekben az elmúlt évek gaz­dálkodásának elemzéséhez nem használták fel a szövetkezetesek tapasztalatait s a tervet is a ve­zetőség állította össze. Ilyen ese­tekben az elkészített tervek nem lehetnek mozgósító jellegűek. A helyi vagy üzemi pártszervezetnek és a helyi nemzeti bizottságnak, te­hát az a feladata, hogy a szövetke­zeti gazdálkodás elemzését ne tekintsék befejezettnek, hanem a szövetkezeti tagság legszélesebb rétegeinek bevonásával tovább ke­ressék a lehetőségeket a termelés növelésére és olcsóbbá tételére. Számoljanak azzal, hogy a szövet­kezeti tagok nagyobb része hosszú éveken keresztül gazdag tapaszta­latokra tett szert a mezőgazda­sági termelés terén s közülük so­kan már a nagyüzemi termelésben is jól kiismerik magukat. A ter­melési tervek kidolgozásánál te­hát nemcsak hasznos, hanem szük­séges is igénybe venni tapasztala­taikat Hogy a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztésére milyen kedvező ha­tással van a szövetkezeti tagok bevonása a gazdálkodás problémái­ba, arra jó példát mutat a galán­tai járásban levő Topolnica-Pálov­ce-i szövetkezet. Ök már az el­múlt év elején, a két szövetkezet egyesítésekor alaposan elemezték gazdálkodásuk menetét s a dol­gozók kezdeményezéséből komoly vállalásokat tettek á termelés nö­velésére. Ezért sikerült például Sertéshúsból az 1959-es évi 102 kg-mal szemben 1960-ban 168 kg húst kitermelni hektáronként. A növénytermesztésben is szép eredményeket értek el, ám az év­végi elemzésnél rájöttek, hogy egyes terményeket még nagyon drágán termelnek. Például egy mázsa szemes kukorica termelési költsége 51,45 korona volt. Amikor azonban parcellánként számításba vették a termelési költségeket, ki­derült, hogy a négyzetesen vetett kukorica önköltsége 25 százalék­kal kevesebb volt, mint a többi te­rületen termelt kukoricáé. Ebből született a határozat, hogy ebben az évben valamennyi kukoricáju­kat négyzetesen vetik. Azt pedig az EFSZ-ek V. kongresszusa anyagá­nak javaslata alapján határozták el, hogy a gabonafélék 80 száza­lékát kétszakaszos módszerrel ta­karítják be s ezzel további ezreket takarítanak meg a közös gazdál­kodás és a tagok javára. Van tehát lehetőség mind az állattenyésztésben, mind a növény­termesztésben, hogy szövetkeze­teink további jó eredményeket ér­jenek el a termelés és a munka­termelékenység növelése terén. Ehhez az is jelentősen hozzájárul, ha a mezőgazdaságban az ipari termelés példájára szervezzük meg a szocialista munkaversenyt. Szá­mos példa tanúskodik róla, hogy a szocialista munkabrigádok nem csupán a termelés növelésére for­dítanak nagy gondot, hanem igye­kezetük arra is irányul, hogy újí­tásokkal s a leghaladóbb módsze­rek helyes alkalmazásával a ter­melési költségeket is csökkentsék. Ha kihasználjuk ezeket a lehetősé­geket, akkor bizonyosan elérjük, hogy a mezőgazdaságban is rövid időn belül jelentősen növeljük a termelést és ezzel párhuzamosan a termelési költségeket is csökkent­jük. Ez pedig egész népünk ügye. Gyorsabb ütemet követel a mezőgazdasági gépek előkészítése Bár még gyakran havazik, reggelenként még erősek a fagyok, az idő­járás mégis korai tavaszt ígér. Mezőgazdasági dolgozóink szempontjából ez azt jelenti, hogy a tavaszi munkák végzéséhez szükséges gépeket és egyéb eszközöket a tervezett időnél is hamarabb kell üzemképessé ten­ni. Azaz mielőbb fel kell készülni, hogy az agrotechnikai határidők be­tartását ne hátráltassa a gépek és eszközök üzemképtelensége. PÉLDÁSAN KÉSZÜLNEK A trnavai járás néhány szövetke­zetében példásan halad a gépjavítás. Például_ Špačincén, Voderadyban, Biely Kostolon, Hrnčiarovcén és még néhány szövetkezetben már befeje­zés felé közeledik a munkák első szakaszára való felkészülés, Boro­ván pedig már be is fejezték a ja­javítások első szakaszát. Vodera­dyban a 14 traktor közül 11 már üzemképesen várja a tavaszt, három traktoron meg most végeznek ki­sebb-nagyobb javításokat. Említésre méltó az is, hogy a vod&radyi szö­vetkezet traktorosai már az elraktá­rozásnál a tavaszra gondoltak, mert a cséplőgépeket, kombájnokat, vető­^gépeket és egyéb felszerelést meg­tisztítva fedél alatt tartották s így nem voltak kitéve az idő viszontag­ságainak, most pedig kevesebb ve­lük a munka. AKIK KÖVETHETNÉK PÉLDÁJUKAT A kelet-szlovákiai kerületben már nem halad ilyen jó ütemben a gépjavítás. A kerekes traktoroknak csak 52, a lánctalpasoknak pedig 49 százalékát javították ki. A bardejo­vi járásban január végéig mindössze 9 százalékos volt a gépjavítás. Nem sokkal jobb 3 helyzet a közép-szlo­vákiai kerület Rimavská Sobota-i járásában sem. Pedig a szövetke­zetek vezetőinek számolniuk kell az­zal, hogy a harmadik ötéves terv fel­adatainak határidő előtti teljesítésé­ben a gépekre komoly feladat hárul. Tegyenek meg tehát a gépjavítás te­rén minden tőlük telhetőt, mielőtt a tavasz beköszönj / (-ti) Szovjet egészségügyi segítség az ázs :ai és afrikai A Központi Szakszervezeti Tanács meghívására elvtársi látogatásra a napokban hazánkba érkezett a Francia Általános Munkaszövetség (CGT) küldöttsége. F. hó 6—7-én Prágában tárgyaltak a küldöttek. Képünkön František Zupka, a KSZT elnöke beszédét tártja. Josef Mucha, ČTK felv. Készül hazánk legnagyobb gáztartálya (CTK) — A vítkovi­cei Klement Gottwald Kohómű kazánkészítő üzeme gyártja a népi demokratikus országok nagy űrtartalmú gáz­tartályait. Több ilyen hatalmas gáztartály áll hazánk területén. Az üzem két 150 000 köbméter űrtartalmú tartályt készített a Német Demokratikus Köztársaság számára, amelyeket már fel is állítottak. A harmadik, azonos űrtartalmú gáztartályt jelenleg szerelik össze Berlin­ben. Az üzem Magyar­országra is szállít ilyen nagy űrtartalmú gáz­tartályt. Mivel az ipar, de a háztartások is egyre nagyobb igényeket tá­masztanak a gázellá­tással szemben, szük­ségesnek mutatkozott az említetteknél még nagyobb gáztartályok építése. A vítkovicei kazánkovácsok jelen­leg az NDK-beli Sta­linstadt számára egy 300 000 köbméter űr­tartalmú, 2500 tonna súlyú gáztartályt épí­tenek. Első részét már ez év első negyedében szállítják rendeltetési helyére. Egy további hatalmas űrtartalmú gáztartályt is készíte­nek, amelyet a vítko­vicei Klement Gottwald Kohómű kohóipari sze­relési részlegének dol­gozni Košicén állítanak fel a Keletszlovákiai Kohómű számára. országoknak Moszkva (ČTK) — A szovjet szak­értők kidolgozták a kairói gyógy­szergyár terveit. Már készítik az új üzem berendezését. Az Egyesült Arab Köztársaságból megérkeztek a dolgozók, hogy műszaki kiképzésben részesüljenek. A Szovjetunió több ázsiai és afri­kai országnak nyújt segítséget gyó­gyászati iparának kiépítésében. In­diában, Irakban és más országokban épít a Szovjetunió gyógyszereket gyártó üzemeket. Értékes Lakóházak - mint gomfcák az eso után Az új lakás kulcsa gyakran az em­beri boldogság kulcsa is. A kulcs­lyuk mögött rejtőzik a család békés életének, kényelmének és harmó­niájának varázsos világa. A kelet­szlovákiai építészeti dolgozók kitar­tó, szorgalmas munkájukkal elérték, hogy a legutóbbi öt év alatt 32 233 lakást adhatnak át a kerület lako­sainak. Harmadik ötéves tervünk éveiben további 60 800 összkomfortos lakást építenek. A legnagyobb lakó­telepek Košicén, Spišská Nová Ve­sen, Hűmennén, Prešovon, Rožňaván, Lubeníkon; Krompachyban, Prakov­cén és Sninán épültek. Košicén megkezdődött egy további nagy lakótelep — a Béke-lakótelep — építése. Az 1125 lakásos lakótelep központjában lesz a szolgáltatások háza, egy 23 osztályos iskola, bölcső­de, óvoda, postahivatal, kultúrház és egy közös nagy mosoda — amely­Étrendünket gazdagítják ES A malackyi konzerv és li­— körgyár üzemrészlegei a téli — hónapokban is teljes ütem­Er ben dolgoznak. A múlt évi = gazdag termésből most, az ™ első negyedévben 425 tonna r? zöldséget, 456 tonna uborkát T és 1340 tonna káposztát dol­rv goznak fel és adnak át kü­lönféle csomagolásban a fo­gyasztó közönségnek. A dol­gozók dicséretére válik, hogy a múlt évivel szemben a száz korona értékben gyár­tott termékek előállítási költségét 2 koronával csök­I ~ kentik. hez hasonló eddig még nem épült a košicei lakótelepeken. A Szolovjev utcában 85 millió korona beruházási költséggel szintén űj lakótelep épül több mint 4000 dolgozó számára. Ebben a városrészben 13 emeletes toronyszerű lakótömbök épülnek ön­töttbetonból. A kelet-szlovákiai ke­rület többi járásában is számos új lakás épül. Harmadik ötéves tervünk éveiben 28 300 lakás épül Prešovon, Bardejovban, Humennén és Micha­lovcén. L. Lipták | kötelezettségvállalások | | (ČTK) — A bratislavai Figaro % ^ cukorkagyár újítói a partizánskei ^ ^ Augusztus 29 Üzem dolgozóinak ^ ^ példáját követve már ez év ele- ^ fc jétől megtesznek minden tőlük i ^ telhetőt „a harmadik ötéves terv % $ alapjának" gyarapítása érdeké- ^ ben. Az eddig közzétett kötele- \ ^ zettségvállalások alapján feltéte- ^ ^ lezhető, hogy ez idén 660 000 ko-^ ^ rónával járulnak hozzá „a harma- ^ % dik ötéves terv alapjához." így ^ ^ például a Vendelín Kolenička ve- fc ^ zette szocialista munkabrigád tag- ^ ^ jai jelajánlották, hogy 200 ezer ^ ^ koronát takarítanak meg munka- \ ^ helyükön. E kötelezettségvállaló- ^ ^ sok teljesítése érdekében különle- ^ ^ ges gépet készítenek, amely le- ^ S hetóvé teszi a zacskókba csoma- ^ ^ golt karamellcukorkák gyors ^ ^ számlálását. A František Krato- ^ ^ chvíl elvtárs vezette kollektíva ^ ^ megoldotta a csokoládéval töltött ^ ^ ostyaszeletek gépi csomagolásának ^ nmhlpmňiňt PR P77P1. 1QÍ) p7pr kn- ^ ^ c —" - w 1 0 ^ ja „a harmadik ötéves terv alap- \ ^ ját". Az újítók terve nemcsak a ^ ^ költségek csökkentésére irányul, ^ ^ hanem, szem előtt tartja a gyárt- ^ ^ mányok jobb minőségének eléré- ^ ^ sét s a munka higiénikus és biz- ^ ^ tonságos voltának növelését is. ^ A bratislavai I. hőüzemben az év elején helyézték üzembe az első gázturbinát, melyet az I. brnói gépüzem dolgozói készítettek. Ezzel ellenőrzik tulajdonképpen a gázturbinák üzemeltetésének sajátos­ságait, s a szerzett tapasztalatok alapján kezdik meg gyártásukat. Az elektromos áram ily módon történő előállításától a műszaki-gaz­dasági mutatók fokozását és az energetikai üzemeltetés megjavítá­sát várják. Képünkön a bratislavai I. számű hőerőműben működő első gázturbina. Balról Kosec mérnök és Peter Chorvát gén^sz munka közben. V. Pŕibyl, ČTK felv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom