Új Szó, 1961. február (14. évfolyam, 32-59.szám)

1961-02-07 / 38. szám, kedd

Segítenek a cseh szakemberek kulrÚRÄ Josef Suk a Szlovák Filharmóniával Emelkedik a nők foglalkoztatottsága A csehszlovák iparban foglalkoz­tatott dolgozók száma az 1948-tól 1960-ig terjedő időszakban 770 ezer személlyel emekedett. Ebből a szám­ból a férfiakra 350 ezer, mlg a nők­re 420 ezer esik. A nők foglalkozta­tottságának évi növekedése az ipar­ban átlag 35 ezer személy. 1960 végén iparunkban 685 ezer nő dol­gozott. Az iparban foglalkoztatott 100 dolgozó közül 38 a nő. Százalékban a legtöbb nőt a köz­szükségleti iparban foglalkoztatnak, a dolgozók csaknem 60 százalékát, egyes termelési szakmában, mint például a konfekcióiparban a dolgo­zók 80, a textiliparban a dolgozók 70 százalékát. Az általános gépiparban kb. 37, a nehézgépiparban 25 szá­zalékot tesz ki a nők száma. Az év végén 100 hivatalnokból 27 volt férfi és 73 volt nő. A nők magasabb szakképzettsé­get nyerve fokozatosan egyre több mérnöki és technikai funkciót is be­töltenek. Ez idő szerint kb. 25 ezer nő tölt be ilyen tisztséget. A harmadik ötéves terv folyamán az iparban foglalkoztatott dolgozók számát 165 ezer személlyel emeljük. Az előzetes számítások szerint ezek nagyobbrészt nők lesznek. Az ipar­ban foglalkoztatott nők száma a harmadik ötéves terv végén megha­ladja a 950 ezret. (sz-y) A BRATISLAVAI SLOVNAFT építtésén sok cseh szakember dolgozik, akik a tudásuk legjavát adva, segítenek építeni a hazánk egyik leg­nagyobb vegyíkombinátját. Ezek közé tartoznak elsősorban a brnói Králové Pole-i Gépgyár szerelő csoportjai. Kiváló munkájukat dicsé­ri, hogy a múlt évben feladataikat idő előtt 103,2 százalékra teljesí­tették. A harmadik ötéves terv első napjától több naftatartály építé­sén dolgoznak, szép eredményekkel. Balodali képünkön: Vladimír Po­korný mester szerelő csoportjának tagjai az egyik tartály szerelési munkálatain. Jobboldali képünkön: Vladimír Pokorný, munka közben. (J. Hrebíček felvétele.)' . ... . i .. .. .. Példát mutatnak SZAMOS, KIVÁLÖ MUNKASIKER bizonyltja, hogy a trnavai Kovosmalt n. v. ifjúsági alapszervezetének irá­nyítása jó kezekben van. Persze az eredményes munka nemcsak a veze­téstől függ, hanem a tagok tevé­kenységétől is. S hogy ez így van, azt bizonyítja az a tény, hogy az üzem ifjúsága a CSKP megalapításá­nak közelgő 40. évfordulója tisztele­tére igen értékes munkafelajánláso­kat tett. Többek között elhatározták, hogy a meglevő 14 ifjúsági munkacsopor­ton kívül, melyek közül négy ver­senyez a szocialista munkabrigád címért, az idei év folyamén még to­vábbi tizennyolcat alapítanak. Tizen­egyről 20-ra növelik az ifjúsági ta­karékossági ellenőrző brigádok szá­mát és nem utolsósorban csoportok eredménye lesz, hogy az üzem fia­taljai a harmadik ötéves terv idő­szakában 1 200 000 korona megtakar rítást érnek el és (ezenkívül „a har­madik ötéves terv alapja mozgalom" keretében további 400 ezer korona megtakarítást irányozták elő. A Kovosmalt ifjúsági szervezete nagy gondot fordít a szocialista munkaverseny minél szélesebb körű és minél eredményesebb kibontakoz­tatására, de nem feledkezik meg a fiatalok műszaki, kulturális és sportfejlődéséről sem. A fiataloknak mintegy negyven százaléka rendsze­resen folytatja tanulmányait az üzemi munkaiskolában, az iparisko­lák esti tagozatán és a műszaki fő­iskolán. A CSISZ oktatási éve kere­tében 19 érdekkör működik és ezek közül a „Tanulunk a párttól", A vi­lág térképe felett" a legnépszerűb­bek. Művészi képességeiket a szín­játszó, tánc,- ének- és zenekörben fejlesztik. Nagyon közkedveltek a különféle sportkörök, melyek lénye­ges részét képezik a Kovosmalt ifjú­sági szervezetei sokoldalú eredmé­nyes tevékenységének. AZ ELMONDOTTAK bizonyítják a Kovosmalt fiataljainak gazdag, sok­oldalú tevékenységét, melyből . szá­mos ifjúsági alapszervezetünk sokat tanulhatna. (sző) Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásának 40. évfordulóját ünnepeljük ez idén. A nagy évfor­duló zenei életünkben is megta­lálja ünnepi kifejezését. A Szlovák Filharmónia februári bérletsoro­zatának első estjén Ján Z i ni­ni e r IV. szimfóniájának bemutató előadását hallottuk. A mu díjat nyert a jubileumi pálya­versenyen. A fiatal szlovák zeneszerző új kom­pozíciója program — szimfónia. Gon­dolati magva: hazánk és népünk sor­sa a fasiszta megszállás időitől építő jelenünkig. A szimfónia négy tétele a nagy történelmi időszak zenei ki­fejezése: a fasiszta megszállás, a há­ború sötét rémsége, a felszabadulás és az új idők nagy távlatai. A szim­fónia utolsó részében Zimmer a vi­lágos jelen és a még világosabb jövő apoteózisának megéneklésére ének­szólóval és énekkarral bővíti ki a ze­nei apparátust. A kantátaszerű ne­gyedik tétel eszmei mondanivalójá­nak alapját Ján Kostra, államdíjas költő „Köszönet a Pártnak" című költeménye szolgáltatja. yJán Zimmer nagy érdeme, hogy művében eltalál­ta a helyes arányokat. A tételek' aránylag rövidek, tömör fogalmazás­sal nem aprózza szét mondanivalóját, ellenkezőleg fokozza a hatást. Első hallásra legszebbek a tűnődő, vívódó, fajdalmas hangulati részletek. Ladislav Slovák karmester imponá*­16 biztonsággal tartotta kézben a nagy zenei gépezetet. A vokális ket­tőst Tatjana Kresáková és dr. Gustáv Papp, a Nemzeti Színház szólistái adták elő szépen és stílusosan. Dr. Papp nagy tűzzel és hévvel nem­csak énekelte, de az adott keretek között meg is játszotta Kostra köl­teményének drámai mozzanatait. A' Szlovák Filharmónia énekkara ezúttal is kitűnő közreműködőnek bizonyult. Őszinte örömmel üdvözöltük az est prágai vendégét, Josef Suk hegedű­művészt. A fiatal művész 1960 ja­nuárjában Dvorák hegedűversenyével mutatkozott be Bratislavában forró sikerrel. Második vendégszereplése alkalmat nyújtott, hogy kibővítsük a róla alkotott képet. Josef Suk igazi muzsikus. Azon kevesekhez tartozik, akinek csak a lényeghez, a legfonto­sabbhoz van igazi köze. Tiszta mű­vészete átrostálja a virtuóz elemeket. Muzsikája mélységekből jön: a szív bányájából. Mindkét hangja él és lé­legzik. Első számként Bach E-dűr hegedű­versenyét adta elő. Játékának ko­molysága és egyszerűsége hivatottá teszi a nagy klasszikus mesterek tolmácsolásáfa. Bach-játéka ösztönös és tudatus elemek szerencsés vegyü­lete. Nem téved el a Bach muzsika folyondárai között, biztos zenei ér­zékkel, helyesen alkalmazott fraze­álással széttagolja a zenét, anélkül, hogy ez megbontaná a mü egységes ívét. A gyönyörű Adagióban szívig hatoltak a férfiasan visszafojtott bá­nat különös méltóságú, megindító hangjai. Az érzelmi telítettség Mozart he­gedűversenyének előadásánál sem veszített hőfokából. Josef Suk tisz­tult bensőséges jellegű zeneélményt nyújtott, örülnénk, ha a tehetséges fiatal művész minél gyakrabban ellá­togatna hozzánk. Havas Márta Wei Er-csao tizennégy éves kínai ta­nuló „Gyerekek az iskolá­ban" című ecset-rajza. (Üj Kína-ČTK felv.) A Szovjetunió ma már a gazdasági fejlődésnek abba a szakaszába lé­pett, amikor a legtöbb termékből nemcsak a termelésnövekedés üte­me, hanem a növekedés abszolút nagysága is kezdi lényegesen meg­haladni az Egyesült Államokat. Néhány legfontosabb termék termelésének fejlődési üteme (1954—1959) Megnevezés Mértékegység Évi átlagos termelésnövekedés 1954—1959-ben: Szovjetunió USA nyersvas millió t 2,6 ___ acél millió t 3,6 —2,7 szén (kőszénre átszámítva) millió t 26,9 -9,4 olaj millió t 12,8 4,8 földgáz milliárd m 8 4,9 13,6 villamos energia milliárd kWó 20,2 46,7 cement millió t 3,8 2,0 pamutszövet millió m s 148,0 —117,0 gyapjúszövet millió méter 19,8 —5,1 bőrlábbeli millió pár 25,2 18,0 A szovjet ipar egészének abszolút évi növekedése ma már legalább két­szerese az Egyesült Államok iparáé­nak, hisz 1954-től 1959-ig a Szovjet­unió iparának évi átlagos növekedése 11,3 százalék, az Egyesült Államok iparáénak mindössze 2,4 százalék volt. Ugyanakkor a szovjet hétéves terv az ipari termelés 8,7 százalé­kos növelésére számít. Valójában azonban a termelés növekedése 1959-ben, a terv első évében, 10,9 százalék, az elmúlt évben f>edig 10 százalék volt. Acélból és hengerelt áruból például már az elmúlt évben legalább kétmillió tonnával többet termeltek a hétéves terv előirány­zatánál. Hasonló a helyzet minden alapvető fontosságú cikket illetően. A tapasztalat tehát azt bizonyítja, hogy a fejlődés tényleges üteme gyorsabb lesz a tervezettnél. A kilátások mérlegelésével kapcso­latban jellemző, hogy a kapitalizmus lehetőségeit legvérmesebben értékelő polgári közgadászok sem merik fel­tételezni, hogy a tőkés világ ipara 1965-ig évente átlagosan 10 százalék­kal nőhet. E megállapítást azzal Is alátámaszthatjuk, hogy a választást harcban vetélkedő mindkét nagy amerikai párt csupán 5—6 százalé­kos ütem elérését hirdette meg fő gazdasági célkitűzésként. Ennek el­érése is nehézséget jelent, hisz a legutóbbi 6—7 évben elért átlagos fejlődési ütem megkétszerezéséről lenne szó. A szovjet és amerikai mézőgazdaság fejlődéséről A mezőgazdaság össztermelése 1946—1958 között a Szovjetunióban évente átlagosan 4,7 százalékkal, az Egyesült Államokban mindössze 1,5 százalékkal emelkedett. Gyorsabb a fejlődés a szovjet mezőgazdaságban az 1954 — 59-es években is. A növekedés ez időszak alatt átlagosan évi 7 szá­zalék volt, az Egyesült Államokban pedig 2,3 százalék. Igaz. az összter­melés — a kisebb évi növekedés el­lenére is — ma általában magasabb az Egyesült Államokban, mint a Szovjetunióban. Jónéhány termény területén valóban így áll a helyzet. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy a Szovjetunió mérhetetlenül alacsonyabb színvonalról indult el 1917-ben, mint az Egyesült Államok, ugyanakkor a polgárháború és a má­sodik világháború is hatalmas káro­kat okozott a szovjet népgazdaság­nak, s ezen belül a mezőgazdaságnak. Jellemző például, hogy a Szovjetunió zsirtermelése 1929-ben 277 000 tonna volt, az Egyesült Államoké pedig 990 000 tonna. Az Egyesült Államok termelése ezen a területen 1957-re 797 000 tonnára esett vissza, míg a szovjet zsírtermelés 754 000 tonnára emelkedett. Ki termel több vajat? A fiatal szovjet állam burgonya­termelése már az 1920-as években meghaladta az Egyesült Államokét, mégpedig csaknem ötszörösével. Az­óta az Egyesült Államokban alig emelkedett a termelés, míg a Szov­jetunióban 1957-ben már 8-szorosát termelték az Egyesült Államokénak^ Jelentős eredményt ért el a szovjet mezőgazdaság a gyapottermelésben. 1909—1913-ig az Egyesült Államok több mint 12-szer annyi gyapotot termelt, mint a cári Oroszországban. A szovjethatalom időszakában ez a különbség egyre csökken s az 1957-es adatok szerint az Egyesült Államok már csak 1,6-szor termel több gya­potot, mint a Szovjetunió, s az egy hektárra eső átlagtermésben a Szov­jetunió vezet. Az átlagos hektárho­zam ugyanis itt 21 mázsa, míg az Egyesült Államokban mindössze 13,2. Gyorsan fejlődik a Szovjetunióban az állattenyésztés is. Tejtermelésben a szovjet mezőgazdaság már 1958-ban utolérte az Egyesült Államokat, 1959­ben pedig már túl is szárnyalta, mert közel 62 millió tonna tejet termelt, míg az Egyesült Államok csak 56,6 millió tonnát. Az egy lakosra eső tejtermelésben még az Egyesült Ál­lamok vezet, — a Szovjetunió: 293 kg. Egyesült Államok: 320 kg. A hét­éves terv végére azonban a Szovjet­unióban az egy lakosra eső tejterme­lés már 437—458 kg lesz. A tejtermelésnél is jelentősebbek a szovjet vajtermelés eredményei. Ezen a területen a Szovjetunió már az egy lakosra eső termelés tekin­tetében is túlszárnyalta az Egyesült Államokat. 1959-ben a Szovjetunióban egy lakosra 4 kg az Egyesült Álla­mokban pedig 3,7 kg vaj jutott. Ami az egyéb mezőgazdasági ter­ményeket illeti, a Szovjetunió búzá­ból máris 2,2-szer, cukorrépából mintegy 3-szor, gyapjúból közel 2,5­ször többet termel az Egyesült Álla­moknál. Jómódú kolhozparasztság — tönkrement farmerek Mindezek az eredmények természe­tesen jelentősen hatnak a szovjet nép jólétének növelésére is. Megmu­tatkozik ez nemcsak a nagyobb ter­ményátlagokban, hanem a mezőgaz­dasággal foglalkozó lakosság jöve­delmének, jólétének alakulásában is. Az Egyesült Államokban évről évre mennek tönkre a farmergazdaságok. 1935-től 1954-ig több mint 2 millió amerikai parasztcsalád vesztette el hajlékát, házát, jószágait és földjét. A mezőgazdasági cikkekben „bőség" van az Egyesült Államokban, egyre növekszik az eladatlanul raktáron heveré készletek mennyisége. Azon­ban még a józanul gondolkodó ame­rikai államférfiak is elismerik, hogy miből ered ez a felesleg. Bridges amerikai szenátor igen pontosan fe­jezte ki magát, amikor azt mondta: Azt hiszem, hogyha az Egyesült Ál­lamok minden polgára úgy táplálkoz­na, ahogyan kell, fölöslegei kétség­telenül azonnal eltűnnének." Az amerikai farmerek évi jövedel­me az utóbbi években egyre jobban csökken. A washingtoni francia ke­reskedelmi ügyvivő megállapítása szerint: „A legtehetősebb csoportok kivételével minden földművelőt sújt a szegénység". A Szovjetunióban ez­zel szemben évről évre növekszik a kolhozparasztság jóléte. Számokban kifejezve: a mezőgazdasági termé­kekből a kolhozoknak és a lakosság­nak 1952-ben 31,3 milliárd rubel be­vétele volt, 1957-ben pedig ez az ösz­szeg már 96,7 milliárd rubelre emel­kedett, A kolhozok oszthatalan alapja az 1953. évi 70 milliárd rubel­lel szemben 1958. január l-ig elérte a 102 milliárd rubelt. Az említett ada­tok is szemléltetően bizonyítják, hogy a szovjet mezőgazdaságnak nagysze­rű lehetőségei vannak arra, hogy a hétéves tervben nemcsak elérjék, hanem meg is előzzék az amerikaia­kat. Ami a verseny kissé távolabbi perspektíváját illeti, a Szovjetunió készülő húszéves távlati gazdaság­fejlesztési terve — mint ismeretes — előirányozza az Egyesült Államok 1980-ban várható termelési színvona­lának legalább kétszeres túlszárnya­lását. Az egy lakosra jutó termelés­ben a szovjet mezőgazdaság előre­láthatólag már 1965-ben, az ipar pe­dig a 60-as évek második felében eléri és túlszárnyalja az Egyesült Ál­lamokat. Az elkövetkezendő egy-két évtized folyamán tehát világtörténelmi for­dulat megy végbe a két rendszer gazdasági erőviszonyaiban. A hatva­nas évek végétől a Szovjetunióban lesz a legmagasabb a dolgozók élet­színvonala és a legrövidebb a mun­kaidő. A 70-es években e színvonal­hoz felzárkóznak a korábban gazda­ságilag elmaradt szocialista országok. Ugyanakkor nemcsak a tőkés világ, de a vezető kapitalista nagyhatal­mak is messze elmaradnak az egy lakosra jutó termelésben és az életszínvonalban a Szovjetuniótól, majd az egész szocialista tábortól. A szocialista országokban létrejön a kommunizmus anyagi, műszaki bázi­sa, s minden szocialista ország rátér a kommunista társadalom felső foká­nak építésére. Ezek a sikerek mél­tán ráltanak ki óriási s egyre növek­vő hatást a kapitalista országok dol­gozóiban. Ugyanakkor jogos büszke­ség töltheti el országunk népét, hogy mi is részesei vagyunk annak a világ­rendszernek. mely a Szovjetunió ol­dalán megvalósíthatja az osztály nél­küli kommunista társadalmat. — d — C'J SZÖ 5 * 1961. február 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom