Új Szó, 1961. február (14. évfolyam, 32-59.szám)
1961-02-07 / 38. szám, kedd
Segítenek a cseh szakemberek kulrÚRÄ Josef Suk a Szlovák Filharmóniával Emelkedik a nők foglalkoztatottsága A csehszlovák iparban foglalkoztatott dolgozók száma az 1948-tól 1960-ig terjedő időszakban 770 ezer személlyel emekedett. Ebből a számból a férfiakra 350 ezer, mlg a nőkre 420 ezer esik. A nők foglalkoztatottságának évi növekedése az iparban átlag 35 ezer személy. 1960 végén iparunkban 685 ezer nő dolgozott. Az iparban foglalkoztatott 100 dolgozó közül 38 a nő. Százalékban a legtöbb nőt a közszükségleti iparban foglalkoztatnak, a dolgozók csaknem 60 százalékát, egyes termelési szakmában, mint például a konfekcióiparban a dolgozók 80, a textiliparban a dolgozók 70 százalékát. Az általános gépiparban kb. 37, a nehézgépiparban 25 százalékot tesz ki a nők száma. Az év végén 100 hivatalnokból 27 volt férfi és 73 volt nő. A nők magasabb szakképzettséget nyerve fokozatosan egyre több mérnöki és technikai funkciót is betöltenek. Ez idő szerint kb. 25 ezer nő tölt be ilyen tisztséget. A harmadik ötéves terv folyamán az iparban foglalkoztatott dolgozók számát 165 ezer személlyel emeljük. Az előzetes számítások szerint ezek nagyobbrészt nők lesznek. Az iparban foglalkoztatott nők száma a harmadik ötéves terv végén meghaladja a 950 ezret. (sz-y) A BRATISLAVAI SLOVNAFT építtésén sok cseh szakember dolgozik, akik a tudásuk legjavát adva, segítenek építeni a hazánk egyik legnagyobb vegyíkombinátját. Ezek közé tartoznak elsősorban a brnói Králové Pole-i Gépgyár szerelő csoportjai. Kiváló munkájukat dicséri, hogy a múlt évben feladataikat idő előtt 103,2 százalékra teljesítették. A harmadik ötéves terv első napjától több naftatartály építésén dolgoznak, szép eredményekkel. Balodali képünkön: Vladimír Pokorný mester szerelő csoportjának tagjai az egyik tartály szerelési munkálatain. Jobboldali képünkön: Vladimír Pokorný, munka közben. (J. Hrebíček felvétele.)' . ... . i .. .. .. Példát mutatnak SZAMOS, KIVÁLÖ MUNKASIKER bizonyltja, hogy a trnavai Kovosmalt n. v. ifjúsági alapszervezetének irányítása jó kezekben van. Persze az eredményes munka nemcsak a vezetéstől függ, hanem a tagok tevékenységétől is. S hogy ez így van, azt bizonyítja az a tény, hogy az üzem ifjúsága a CSKP megalapításának közelgő 40. évfordulója tiszteletére igen értékes munkafelajánlásokat tett. Többek között elhatározták, hogy a meglevő 14 ifjúsági munkacsoporton kívül, melyek közül négy versenyez a szocialista munkabrigád címért, az idei év folyamén még további tizennyolcat alapítanak. Tizenegyről 20-ra növelik az ifjúsági takarékossági ellenőrző brigádok számát és nem utolsósorban csoportok eredménye lesz, hogy az üzem fiataljai a harmadik ötéves terv időszakában 1 200 000 korona megtakar rítást érnek el és (ezenkívül „a harmadik ötéves terv alapja mozgalom" keretében további 400 ezer korona megtakarítást irányozták elő. A Kovosmalt ifjúsági szervezete nagy gondot fordít a szocialista munkaverseny minél szélesebb körű és minél eredményesebb kibontakoztatására, de nem feledkezik meg a fiatalok műszaki, kulturális és sportfejlődéséről sem. A fiataloknak mintegy negyven százaléka rendszeresen folytatja tanulmányait az üzemi munkaiskolában, az ipariskolák esti tagozatán és a műszaki főiskolán. A CSISZ oktatási éve keretében 19 érdekkör működik és ezek közül a „Tanulunk a párttól", A világ térképe felett" a legnépszerűbbek. Művészi képességeiket a színjátszó, tánc,- ének- és zenekörben fejlesztik. Nagyon közkedveltek a különféle sportkörök, melyek lényeges részét képezik a Kovosmalt ifjúsági szervezetei sokoldalú eredményes tevékenységének. AZ ELMONDOTTAK bizonyítják a Kovosmalt fiataljainak gazdag, sokoldalú tevékenységét, melyből . számos ifjúsági alapszervezetünk sokat tanulhatna. (sző) Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásának 40. évfordulóját ünnepeljük ez idén. A nagy évforduló zenei életünkben is megtalálja ünnepi kifejezését. A Szlovák Filharmónia februári bérletsorozatának első estjén Ján Z i nini e r IV. szimfóniájának bemutató előadását hallottuk. A mu díjat nyert a jubileumi pályaversenyen. A fiatal szlovák zeneszerző új kompozíciója program — szimfónia. Gondolati magva: hazánk és népünk sorsa a fasiszta megszállás időitől építő jelenünkig. A szimfónia négy tétele a nagy történelmi időszak zenei kifejezése: a fasiszta megszállás, a háború sötét rémsége, a felszabadulás és az új idők nagy távlatai. A szimfónia utolsó részében Zimmer a világos jelen és a még világosabb jövő apoteózisának megéneklésére énekszólóval és énekkarral bővíti ki a zenei apparátust. A kantátaszerű negyedik tétel eszmei mondanivalójának alapját Ján Kostra, államdíjas költő „Köszönet a Pártnak" című költeménye szolgáltatja. yJán Zimmer nagy érdeme, hogy művében eltalálta a helyes arányokat. A tételek' aránylag rövidek, tömör fogalmazással nem aprózza szét mondanivalóját, ellenkezőleg fokozza a hatást. Első hallásra legszebbek a tűnődő, vívódó, fajdalmas hangulati részletek. Ladislav Slovák karmester imponá*16 biztonsággal tartotta kézben a nagy zenei gépezetet. A vokális kettőst Tatjana Kresáková és dr. Gustáv Papp, a Nemzeti Színház szólistái adták elő szépen és stílusosan. Dr. Papp nagy tűzzel és hévvel nemcsak énekelte, de az adott keretek között meg is játszotta Kostra költeményének drámai mozzanatait. A' Szlovák Filharmónia énekkara ezúttal is kitűnő közreműködőnek bizonyult. Őszinte örömmel üdvözöltük az est prágai vendégét, Josef Suk hegedűművészt. A fiatal művész 1960 januárjában Dvorák hegedűversenyével mutatkozott be Bratislavában forró sikerrel. Második vendégszereplése alkalmat nyújtott, hogy kibővítsük a róla alkotott képet. Josef Suk igazi muzsikus. Azon kevesekhez tartozik, akinek csak a lényeghez, a legfontosabbhoz van igazi köze. Tiszta művészete átrostálja a virtuóz elemeket. Muzsikája mélységekből jön: a szív bányájából. Mindkét hangja él és lélegzik. Első számként Bach E-dűr hegedűversenyét adta elő. Játékának komolysága és egyszerűsége hivatottá teszi a nagy klasszikus mesterek tolmácsolásáfa. Bach-játéka ösztönös és tudatus elemek szerencsés vegyülete. Nem téved el a Bach muzsika folyondárai között, biztos zenei érzékkel, helyesen alkalmazott frazeálással széttagolja a zenét, anélkül, hogy ez megbontaná a mü egységes ívét. A gyönyörű Adagióban szívig hatoltak a férfiasan visszafojtott bánat különös méltóságú, megindító hangjai. Az érzelmi telítettség Mozart hegedűversenyének előadásánál sem veszített hőfokából. Josef Suk tisztult bensőséges jellegű zeneélményt nyújtott, örülnénk, ha a tehetséges fiatal művész minél gyakrabban ellátogatna hozzánk. Havas Márta Wei Er-csao tizennégy éves kínai tanuló „Gyerekek az iskolában" című ecset-rajza. (Üj Kína-ČTK felv.) A Szovjetunió ma már a gazdasági fejlődésnek abba a szakaszába lépett, amikor a legtöbb termékből nemcsak a termelésnövekedés üteme, hanem a növekedés abszolút nagysága is kezdi lényegesen meghaladni az Egyesült Államokat. Néhány legfontosabb termék termelésének fejlődési üteme (1954—1959) Megnevezés Mértékegység Évi átlagos termelésnövekedés 1954—1959-ben: Szovjetunió USA nyersvas millió t 2,6 ___ acél millió t 3,6 —2,7 szén (kőszénre átszámítva) millió t 26,9 -9,4 olaj millió t 12,8 4,8 földgáz milliárd m 8 4,9 13,6 villamos energia milliárd kWó 20,2 46,7 cement millió t 3,8 2,0 pamutszövet millió m s 148,0 —117,0 gyapjúszövet millió méter 19,8 —5,1 bőrlábbeli millió pár 25,2 18,0 A szovjet ipar egészének abszolút évi növekedése ma már legalább kétszerese az Egyesült Államok iparáénak, hisz 1954-től 1959-ig a Szovjetunió iparának évi átlagos növekedése 11,3 százalék, az Egyesült Államok iparáénak mindössze 2,4 százalék volt. Ugyanakkor a szovjet hétéves terv az ipari termelés 8,7 százalékos növelésére számít. Valójában azonban a termelés növekedése 1959-ben, a terv első évében, 10,9 százalék, az elmúlt évben f>edig 10 százalék volt. Acélból és hengerelt áruból például már az elmúlt évben legalább kétmillió tonnával többet termeltek a hétéves terv előirányzatánál. Hasonló a helyzet minden alapvető fontosságú cikket illetően. A tapasztalat tehát azt bizonyítja, hogy a fejlődés tényleges üteme gyorsabb lesz a tervezettnél. A kilátások mérlegelésével kapcsolatban jellemző, hogy a kapitalizmus lehetőségeit legvérmesebben értékelő polgári közgadászok sem merik feltételezni, hogy a tőkés világ ipara 1965-ig évente átlagosan 10 százalékkal nőhet. E megállapítást azzal Is alátámaszthatjuk, hogy a választást harcban vetélkedő mindkét nagy amerikai párt csupán 5—6 százalékos ütem elérését hirdette meg fő gazdasági célkitűzésként. Ennek elérése is nehézséget jelent, hisz a legutóbbi 6—7 évben elért átlagos fejlődési ütem megkétszerezéséről lenne szó. A szovjet és amerikai mézőgazdaság fejlődéséről A mezőgazdaság össztermelése 1946—1958 között a Szovjetunióban évente átlagosan 4,7 százalékkal, az Egyesült Államokban mindössze 1,5 százalékkal emelkedett. Gyorsabb a fejlődés a szovjet mezőgazdaságban az 1954 — 59-es években is. A növekedés ez időszak alatt átlagosan évi 7 százalék volt, az Egyesült Államokban pedig 2,3 százalék. Igaz. az össztermelés — a kisebb évi növekedés ellenére is — ma általában magasabb az Egyesült Államokban, mint a Szovjetunióban. Jónéhány termény területén valóban így áll a helyzet. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy a Szovjetunió mérhetetlenül alacsonyabb színvonalról indult el 1917-ben, mint az Egyesült Államok, ugyanakkor a polgárháború és a második világháború is hatalmas károkat okozott a szovjet népgazdaságnak, s ezen belül a mezőgazdaságnak. Jellemző például, hogy a Szovjetunió zsirtermelése 1929-ben 277 000 tonna volt, az Egyesült Államoké pedig 990 000 tonna. Az Egyesült Államok termelése ezen a területen 1957-re 797 000 tonnára esett vissza, míg a szovjet zsírtermelés 754 000 tonnára emelkedett. Ki termel több vajat? A fiatal szovjet állam burgonyatermelése már az 1920-as években meghaladta az Egyesült Államokét, mégpedig csaknem ötszörösével. Azóta az Egyesült Államokban alig emelkedett a termelés, míg a Szovjetunióban 1957-ben már 8-szorosát termelték az Egyesült Államokénak^ Jelentős eredményt ért el a szovjet mezőgazdaság a gyapottermelésben. 1909—1913-ig az Egyesült Államok több mint 12-szer annyi gyapotot termelt, mint a cári Oroszországban. A szovjethatalom időszakában ez a különbség egyre csökken s az 1957-es adatok szerint az Egyesült Államok már csak 1,6-szor termel több gyapotot, mint a Szovjetunió, s az egy hektárra eső átlagtermésben a Szovjetunió vezet. Az átlagos hektárhozam ugyanis itt 21 mázsa, míg az Egyesült Államokban mindössze 13,2. Gyorsan fejlődik a Szovjetunióban az állattenyésztés is. Tejtermelésben a szovjet mezőgazdaság már 1958-ban utolérte az Egyesült Államokat, 1959ben pedig már túl is szárnyalta, mert közel 62 millió tonna tejet termelt, míg az Egyesült Államok csak 56,6 millió tonnát. Az egy lakosra eső tejtermelésben még az Egyesült Államok vezet, — a Szovjetunió: 293 kg. Egyesült Államok: 320 kg. A hétéves terv végére azonban a Szovjetunióban az egy lakosra eső tejtermelés már 437—458 kg lesz. A tejtermelésnél is jelentősebbek a szovjet vajtermelés eredményei. Ezen a területen a Szovjetunió már az egy lakosra eső termelés tekintetében is túlszárnyalta az Egyesült Államokat. 1959-ben a Szovjetunióban egy lakosra 4 kg az Egyesült Államokban pedig 3,7 kg vaj jutott. Ami az egyéb mezőgazdasági terményeket illeti, a Szovjetunió búzából máris 2,2-szer, cukorrépából mintegy 3-szor, gyapjúból közel 2,5ször többet termel az Egyesült Államoknál. Jómódú kolhozparasztság — tönkrement farmerek Mindezek az eredmények természetesen jelentősen hatnak a szovjet nép jólétének növelésére is. Megmutatkozik ez nemcsak a nagyobb terményátlagokban, hanem a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság jövedelmének, jólétének alakulásában is. Az Egyesült Államokban évről évre mennek tönkre a farmergazdaságok. 1935-től 1954-ig több mint 2 millió amerikai parasztcsalád vesztette el hajlékát, házát, jószágait és földjét. A mezőgazdasági cikkekben „bőség" van az Egyesült Államokban, egyre növekszik az eladatlanul raktáron heveré készletek mennyisége. Azonban még a józanul gondolkodó amerikai államférfiak is elismerik, hogy miből ered ez a felesleg. Bridges amerikai szenátor igen pontosan fejezte ki magát, amikor azt mondta: Azt hiszem, hogyha az Egyesült Államok minden polgára úgy táplálkozna, ahogyan kell, fölöslegei kétségtelenül azonnal eltűnnének." Az amerikai farmerek évi jövedelme az utóbbi években egyre jobban csökken. A washingtoni francia kereskedelmi ügyvivő megállapítása szerint: „A legtehetősebb csoportok kivételével minden földművelőt sújt a szegénység". A Szovjetunióban ezzel szemben évről évre növekszik a kolhozparasztság jóléte. Számokban kifejezve: a mezőgazdasági termékekből a kolhozoknak és a lakosságnak 1952-ben 31,3 milliárd rubel bevétele volt, 1957-ben pedig ez az öszszeg már 96,7 milliárd rubelre emelkedett, A kolhozok oszthatalan alapja az 1953. évi 70 milliárd rubellel szemben 1958. január l-ig elérte a 102 milliárd rubelt. Az említett adatok is szemléltetően bizonyítják, hogy a szovjet mezőgazdaságnak nagyszerű lehetőségei vannak arra, hogy a hétéves tervben nemcsak elérjék, hanem meg is előzzék az amerikaiakat. Ami a verseny kissé távolabbi perspektíváját illeti, a Szovjetunió készülő húszéves távlati gazdaságfejlesztési terve — mint ismeretes — előirányozza az Egyesült Államok 1980-ban várható termelési színvonalának legalább kétszeres túlszárnyalását. Az egy lakosra jutó termelésben a szovjet mezőgazdaság előreláthatólag már 1965-ben, az ipar pedig a 60-as évek második felében eléri és túlszárnyalja az Egyesült Államokat. Az elkövetkezendő egy-két évtized folyamán tehát világtörténelmi fordulat megy végbe a két rendszer gazdasági erőviszonyaiban. A hatvanas évek végétől a Szovjetunióban lesz a legmagasabb a dolgozók életszínvonala és a legrövidebb a munkaidő. A 70-es években e színvonalhoz felzárkóznak a korábban gazdaságilag elmaradt szocialista országok. Ugyanakkor nemcsak a tőkés világ, de a vezető kapitalista nagyhatalmak is messze elmaradnak az egy lakosra jutó termelésben és az életszínvonalban a Szovjetuniótól, majd az egész szocialista tábortól. A szocialista országokban létrejön a kommunizmus anyagi, műszaki bázisa, s minden szocialista ország rátér a kommunista társadalom felső fokának építésére. Ezek a sikerek méltán ráltanak ki óriási s egyre növekvő hatást a kapitalista országok dolgozóiban. Ugyanakkor jogos büszkeség töltheti el országunk népét, hogy mi is részesei vagyunk annak a világrendszernek. mely a Szovjetunió oldalán megvalósíthatja az osztály nélküli kommunista társadalmat. — d — C'J SZÖ 5 * 1961. február 15.
