Új Szó, 1961. február (14. évfolyam, 32-59.szám)

1961-02-27 / 58. szám, hétfő

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVÁKI A KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTt BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA 1961, hétfő, február 27. 30 fillér XIV. évfolyam, 58. szám újabb adatok a

z automatikus bolygóközi állomásról MOSZKVA (ČTK) - A MOSZKVAI PRAVDA FEBRUÄR 26-1 SZÄMÄBAN A KŐVETKEZŐ ÚJABB ADATOKAT KÖZÖLTE AZ AUTOMATIKUS BOLYGÓKÖZI ÄLLOMÄS MOZGÁSÁRÓL, BERENDEZÉSÉNEK MŰKÖDÉSÉRŐL ÉS A FÖLDDEL FENNTARTOTT ÖSZSZEKÖTTETÉS RENDSZERÉRŐL: Az automatikus bolygóközi állomás május 19-én és 20-án közelíti meg a Venust. Távolsága a Venustól kisebb lesz a 100 ezer kilométernél. A Föld ugyanakkor 70 millió kilométernyi távolságban lesz a Venustffl és 100 millió kilométernyire a Naptól. A bolygóközi állomás 270 millió kilométernyi utat tesz meg. Az automatikus bolygóközi állomást hordozó űrrakétát nehéz szputnyikról lőtték fel. Ez a szputnyik csaknem kör alakú pályán mozgott. Legkisebb távolsága a Föld közepétől 6601 kilométer és legnagyobb távolsága 6658 kilométer volt. Az űrrakéta előre kiszámított ponton indult a szputnyik fedélzetéről. Amikor már elérte a másodpercenkénti 661 méteres sebességet, leállt a rakéta motorja és az automatikus bolygóközi állomás elvált a rakétától. Ebben a pillanatban kezdődött meg szabad röpte a Venus bolygó felé. Az automatikus állomás bekerül a Venus vonzóerejének körébe. Április elején egyenes vonalban folytatja útját egészen addig a pillanatig, amikor eljut a Venus közelébe. Akkor a Venus is egyenes mozgásának szakaszába lép. A bolygóközi állomás irányítása Az automatikus bolygóközi állomás irányításáról, röppályájának meghatározásáról és több száz millió kilométernyi távolságra a kétoldalú összeköttetéséről különleges szerkezetű automatizált rádiótechnikai és mérőberendezés gondoskodik. A nehéz szputnyik pályájának elemeit a Szovjetunió területén széthelyezett különleges műszerekkel mérték. Az automatikus bolygóközi állomás és a szputnyik berendezéseinek működésére vonatkozó adatokat egyrészt a Szovjetunió területén, másrészt a különleges tengerjáró hajókon elhelyezett rádiótelemetrikus állomások fogták fel. A telemetrikus tájékoztató adatokat és a bolygóközi állomás műszereinek irányítására vonatkozó adatokat az állomás röptének ideje alatt űrrádió összeköttetési központ fogja fel. Rádióvezérlésre be- és kikapcsolódnak a bolygóközi állomás egyes műszerei s ezek a vezérlések módosítják a telemetrikus tájékoztató adatok adásának gyorsaságát. Egyidejűleg be- és kikapcsolják az energetikai forrásokat is. A nagy távolságokból érkező rádiójelzések felvevését keskenysávú és igen csekély zörejű vevőkészülékek teszik lehetővé. A űrrádiő-központ egyes pontjain óriási antennákat építettek, amelyek lehetővé teszik a Földtől határtalan távolságokból érkező rádiőjelzések vételét. Az antennák automatikusan, elektronikus számológép segítségével a szög néhány percnyi pontosságával irányíthatók az égbolt bármelyik pontjára. Elektronikus gyorsszámolőgépek végzik az automatikus bolygóközi állomás mozgására és az antennák beirányltására vonatkozó adatok kiszámítását. A kutató-berendezés Az automatikus bolygóközi állomás el van látva rádiótechnikai és tudományos műszerekkel, a tájékoztató és irányító berendezéssel, programvezérlő berendezéssel, hőszabályozó készülékkel és energetikai forrásokkal is. A bolygóközi állomás hengeralakú, kettős aljú, légmentes burokban van elhelyezve, amelynek belsejében van a fedélzeti berendezés és a vegyi elemek tömbjei. A burok külső felületén van elhelyezve a tudományos célokat szolgáló műszerek egy része, ezenkívül két napelem lemez, a hőszabályoző zsalu-rendszer és a tájékoztató berendezés elemei. A burok külső felületén van ezenkívül négy antenna. t A bolygóközi állomás méretei — az antennák és a napelemeken kívül — a következők: hossza 2035 mm, szélessége 1050 mm és súlya 643,5 kg. Az automatikus állomás szerkezeti öszszetétele lehetővé teszi, hogy burkán belül változatlan maradjon az állomás egész röptének egész Ideje alatt az eredeti gáznyomás, mely a higanyszál mintegy 900 milliméterével azonos. A fedélzeti berendezések normális hőfokának fenntartásáról hőszabályoző készülék gondoskodik, még akkor is, amikor a bolygóközi állomás 110 millió kilométernyire közelíti meg a Napot, ahol több mint kétszeresére fokozódik a Nap sugarainak erőssége. A bolygóközi állomás fedélzetén tudományos célokat szolgáló műszerek vannak elhelyezve, a Föld és a Venus között megtett út fizikai mérésére. Az automatikus bolygóközi állomás fedélzetén jelenleg a világűr megfigyelésére szolgáló műszerek végeznek méréseket. Ezek a műszerek végzik a kozmikus sugárzás, a mágneses mezők, a bolygóközi gáz telített részecskéi, a korpuszkuláris napáramlások mérését és a míkrometeorok észlelésének feljegyzését. A bolygóközi állomás fedélzetére erősítették a Szovjetunió államcímerét is. A röppálya Az automatikus bolygóközi állomás indulására és a Venus bolygóhoz közeledésére vonatkozó adatokat az állomást hordozó rakéta energetikai feltételeinek figyelembevételével állapították meg. Az indításra alkalmas időközök 1—2 hónapig tartanak és mintegy 19 hónaponként ismétlődnek meg. Ezen időközök egyike 1960 végére és 1961 elejére esett. A rakétát ezért február 12-én lőtték fel. Az indításra és a közeledésre vonatkozó adatokat úgy választották, hogy lehetőleg a legcsekélyebb legyen az automatikus bolygóközi állomás sebessége abban a pillanatban, amikor elhagyja a Föld tömegvonzásának erőterét. Ugyanez vonatkozott arra a sebességre is, amelyet a rakéta adott meg az állomásnak. A felbocsátás szempontjából igen nagy jelentőségű az a módszer, mely szerint a hordozó rakéta adja meg a bolygóközi állomás sebességét. A merőleges indítás esetében nehézségeket okoz a Föld vonzóereje, amiért is vízszintes irányban sokkal könnyebb a szükséges gyorsaság megadása. Az űrrakétát fedélzetén vivő szputnyikot a legcsekélyebb veszteségekkel működő hordozórakéta vitte fel köralakú röppályájára. Az űrrakéta csaknem vízszintes irányban indult a szputnyik fedélzetéről. Az automatikus bolygóközi állomást a legnagyobb pontossággal kellett irányítani előre kiszámított pályájára, mivel az állomás sebességében s irányításában előforduló hibák okozta legcsekélyebb eltérés következtében is az állomás jelentős távolságban repülne el a Venus bolygó mellett. A bolygóközi állomás pályájának eltérése előfordulhat azért is, hogy csak korlátozott pontossággal ismerjük a Venus helyzetét. Elutazott a lenini Komszomol-küldÖttség (ČTK) - Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság kárpátukrajnai területe lenini Komszomolának öttagú küldöttsége, Andrej Andrejevics Lupák, az Ösz-szövetségi Lenin Kommunista Ifjúsági Szövetség uzsgorodi területi bizottságának első titkára vezetésével vasárnap, február 26-án elutazott a kelet-szlovákiai kerületből. A küldöttség hat napot töltött Kelet-Szlovákiában és ez idő alatt részt vett Košicén a Csehszlovák Kommunista Ifjúsági Szövetség megalapításának 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken, megtekintette a Tatrasvit üzemet, ellátogatott a Magas-Tátrába s elbeszélgetett a CSISZ tagjaival és funkcionáriusaival. KÜSZÖBÖN A TAVASZI MUNKÁK A HELYI NEMZETI BIZOTTSÁGOK TITKÁRAINAK ÉRTEKEZLETE • A BOŠÄ€AI EFSZ-BEN SZÁNTANAK • A KOMÁRNÓI JÁRÁSBAN MÁR VETNEK A naptár szerint a tavasz csak hetek múlva kezdődik, azonban a határ hamarosan benépesedik. A parasztság örül, hogy lehetőség adódik az őszön elmaradt munkák befejezésére. • A bardejovi járásban nem végezték el ősszel a mélyszántást. Több hektáron elmaradt a trágyázás és a szántás. Így a mezőgazdasági üzemek az őszi vetések tervét sem tudták teljesíteni. Hogy a lemaradást pótolhassák, s a tavaszi munkálatokban ne legyen fennakadás, a helyi nemzeti bizottságok titkárai járási értekezleten vettek részt, ahol beszéltek az időterv kidolgozásáról és a politikai-szervezési feladatokról, hogy a tavaszi munkákat agrotechnikai határidőben elvégezhessék. • A senicai járásbeli kopčanyi szövetkezetben sem lesz fennakadás a tavaszi munkákban. Minden gond nélkül megkezdhetik a vetést, hisz már az utolsó traktorukat javítják. A vetőmagokat kitisztították, becsávázták, s a műtrágyát is előkészítették. A múlt héten 70 hektár búzát repülőgépről szórtak be műtrágyával. A szövetkezet a helyi nemzeti bizottság együttműködésével a tavaszi munkálatok időtervét készíti, melyben pontosan meghatározzák a munka sorrendjét, elvégzésének idejét. • A trenčíni járás bošácai szövetkezetében is jól felkészültek a tavaszi munkákra. A gépeken az utolsó simításokat végzik. Hogy egyik-másik még javítás alatt áll, azt az alkatrészek hiánya idézte elő. A vetőmagot már mind kitisztították. Egy lánctalpas traktor és a lófogatok megkezdték a szántást. A kocsisok és a traktorvezető azt mondják, hogy jó munkát végeznek a határban. Ha gyorsabban szikkadna a föld, a vetést is megkezdhetnék. • A komárnói járás sesíleši kísérleti állomásának dolgozói — mint elsők a köztársaságban — megkezdték a tavasziak vetését. Csütörtökön 6,5 hektáron vetették el az árpát, a rákövetkező napon ugyancsak 6,5 hektáron az ősziek közé a lucerna alávetését végezték el. A jövő héten további 7 hektáron vetnek el árpát. A kísérleti állomás dolgozói azért siettetik a tavasziak vetését, hogy a növények a föld téli nedvét jól kihasználhassák. Szombaton a Bajči Állami Gazdaság és a Radváň nad Dunajom-i Üj olcsó építőanyag (ČTK) — A sokolovo! Barnaszénbányák és Brikettgyárakban dolgozó Hugó Konhauser kollektívája, mely részt vesz a szocialista munkabrigád megtisztelő cim elnyeréséért folytatott versenyben, nemrég sikeresen próbált ki egy új építőanyagot. A vegyszerek hulladékanyagból készített vegyületek hozzáadásával fibrolltból, repce- és gabonaszalmából, faforgácsból és fűrészporból sajtolt épületelemek kiválóan alkalmasak mezőgazdasági épületek építésére. Az új anyagból sajtolt épületelemek csaknem olyan tartósak, mint a téglafalak. Az új épületelemek minden köbméterje azonban 1000 kg-mal könnyebb és 50 százalékkal olcsóbb a téglánál. A sokolovoi Barnaszénbányák és Bríketgyárak dolgozóinak kollektívája még ez idén megkezdi a villalat mező- és erdőgazdasági részlegében az újszerű épületelemek gyártását. EFSZ vetőagregátjai is kivonultak a határba. A radváňiak 80 hektáron három nap alatt befejezik a vetést. (us) ZRSmattfÉ&Mi A februári napok kedvezők. Lehetővé teszik a talajművelést, az őszön elmaradt mélyszántás befejezését. Svoboda Václav, a hostivicei GTÁ traktorosa a horoméficei szövetkezetben már 30 hektáron végezte el a mélyszántást. (K. Uevald — ČTK — felv.) Hruscsov elvtors üzenete Nehrufioz Sn i Ím S Kí S ^ S111 !m ^m ifí i^^u i ní! Mint már tegnap jelentettük, Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke üzenetet küldött Dzsavaharlal Nehru Indiai miniszterelnöknek a kongói kérdésről. Levelét az alábbiakban részletesen ismertetjük: Tisztelt Miniszterelnök 0r< Önhöz fordulok ezzel az üzenettel, hogy ismertessem a szovjet kormány véleményét azokról a véres megtorlásokról, melyeket az afrikai nemzeti felszabadító mozgalom vezetőivel: Patrice Lumumba kongói miniszterelnökkel és fegyvertársaival, Okito parlamenti elnökkel és Mpolo honvédelmi miniszterrel elkövettek, ösztönszerű tiltakozás hullámzott végig a Szovjetunión éppúgy, mint sok más országon a gyarmattartók és védenceik gaztette miatt. A tiltakozó gyűléseken követelték, hogy vessenek véget a gyarmattartók kongói garázdálkodásának és szigorúan büntessék meg azokat, akik Lumumba és társai haláláért vétkesek. Nem titkolom, hogy e sorok írásakor csak nagy erőfeszítéssel tudom elfojtani haragomat, melyoj; Lumumba meggyilkolásának híre gerjesztett bennem, és a megvetést, melyet gyilkosaival szemben érzek. Bármilyen nehéz is visszafojtani az érzelmeket, annak a gaztettnek láttán, mely minden becsületes ember lelkiismeretére mélyen hatott, az államférfiak kötelessége, hogy mindenekelőtt a józan észre hallgassanak, népeik és a béke érdekeit kövessék. Az idő behegeszti a sebeket, írt talál a bánatra, a politikai problémák azonban megmaradnak és megoldásra várnak. Nézetünk szerint fontos, hogy ne csak azon törjük a fejünket, hogyan segíthetnének Kongó barátai a kongói népnek igazságos, függetlenségi harcában, hanem gondolkozzunk el azokon a szélesebbkörű problémákon is, amelyek összefüggnek az Egyesült Nemzetek Szervezetével és jövőjével. Éppen a kongói események és különösen Lumumba miniszterelnök meggyilkolása kényszerít minket annak a kérdésnek alapos felülvizsgálására, milyen szerepet játszott az eseményekben Hammarskjöld főtitkár, és milyen nyomokat hagy tevékenysége az ENSZ-ben, mely mint nemzetközi szervezet a béke őrzésére és a népek jogainak védelmezésére hivatott. Mi történt Kongóban? Ma már ez senki előtt nem titok. Lumumba és társai, derék és hű kongói hazafiak, áldozatul estek a kongói hatalmak összeesküvésének. Az összeesküvés kezdetét azoktól a napoktól számíthatjuk, amikor a kongói kormány kérésére Hammarskjöld rendelkezése alá tartozó csapatok léptek Kongó földjére. A kongói kormány az ENSZ támogatásában bízott a gyarmattartók agressziójával szemben, hogy megvédje országa függetlenségét. Lumumba fizikai megsemmisítését lényegében eleve eldöntötték, amikor a gyarmattartók meggyőződtek róla, hogy Lumumba terveik útjában áll és országa teljes függetlenségének kivívására, a belga gyarmattartóktól való megszabadítására törekszik. Alig érkeztek Kongóba Hammarskjöld csapatai, nyomban Lumumba és kormánya ellen használták fel őket. Zárolták a repülőtereket, a rádióállomásokat, megszakították a törvényes kormány és a tartományok kapcsolatát. A dolgok annyira elfajultak, hogy a kongói miniszterelnök még csak repülőgépet sem kaphatott, hogy elutazhasson az ENSZ ülésére, annak a szervezetnek ülésére, melytől csapatokat kért Kongó megsegítésére. Megkezdődött az ország feldarabolása. A leggazdagabb tartományt, Katangát, elszakították Kongótól. A belga kormányzó helyett a helyi lakosság köréből kiemelt Csombét állították bábként a tartomány élére. Csőmbe eladta magát a gya»mattartóknak, akiknek az volt a céljuk, hogy az ő személyével leplezzék uralmukat Kongó területének ezen a részén. Mit jelent ez? Azt, hogy amikor az ENSZ nevében csapatokat küldtek Kongóba, Hammarskjöld már tudott bevetésük céljáról. Természetesen itt nem Hammarskjöld személye a fontos, hanem azoké, akiknek akaratát végrehajtja. A monopolisták és a gyarmattartók politikájáról van szó, akik továbbra is el akarják nyomni és ki akarják zsákmányolni a függetlenségüket elnyert volt gyarmati országok népeit. Mint ahogy a halálra sebzett ragadozó sem akarja karmai közül kiereszteni áldozatát és addig tépi-szakítja, amíg bírja, hasonlóképpen a belga gyarmattartók és NATO-szövetségeseik sem akarnak belenyugodni abba, hogy hajdani áldozatuk — Kongó önálló életre ébredt és a saját lábán áll. Meg kell mondanom, hogy a gyarmattartók üzelmei már azelőtt is világosak voltak. Ezért bírálta a szovjet kormány a közgyűlés 15. ülésszakán az ENSZ-apparátust és különösen Hammarskjöld eljárását, valamint a szervezet jelenlegi egyoldalú felépítését. Már akkor világos volt, hogy milyen taktikát fognak alkalmazni a gyarmattartók és a béke ellenségei, és hogy felhasználják az BNSZ-t az előtte álló nemzetközi kérdések megoldásának megakadályozására. Világos példáit láttuk annak, hogyan használják fel a gyarmati és imperialista hatalmak az ENSZ-t saját érdekeik érvényesítésére. Ha a szocialista országok és a semleges politikát folytató országok ebbe beletörődnének és hallgatnának, akkor a vezetőik egyszerűen képteleneknek bizonyulnának, mint akik nem tudják reálisan értékelni a helyzetet s levonni belőle a következtetést. A gyarmattartók most jobban álcázott és körmönfontabb módszerekkel igyekeznek helyettesíteni uralmuk előző nyers formáit. Álcázzák magukat és Csombéhoz, Mobutuhoz és Kaszavubuhoz hasonló árulók és renegátok közvetítésével cselekszenek. Ezek jó pénzért bárkit hajlandók szolgálni. Felmerül a kérdés, miből élnek a kongói nép árulói? Mindenki tisztában van vele, hogy a belga gyarmattartók fizetik őket. Persze nemcsak ők, s ha nem is nevezek meg mást, bizonyára Ön is tudja, hogy a források igen gazdagok. Elvégre elképzelhetetlen, hogy a belga kormány szövetségeseinek támogatása nélkül cselekednék. Azok, akik szeretnék megállítani a történelem folyását, és meghiúsítani a gyarmati népek felszabadulását, ma együttesen szállnak szembe, a világ szabadságszerető erőivel. Ez világosan megmutatkozott akkor, amikor az ENSZ közgyűlése legutóbbi ülésszakán elfogadta a gyarmati országoknak és népeknek adandó függetlenségről szóló nyilatkozatot.Éles ellentét támadt a népek felszabadításának hívei és ellenzői között. Ebben az esetben azonban a gyarmattartók nem mertek nyíltan fellépni s inkább tartózkodtak a szavazástól. Ezzel bebizonyították, hogy nem értenek egyet a határozattal és akadályozni fogják végrehajtását. Nem kellett sokáig várni. A gyarmattartók aktív támadást intéztek a függetlenségéért harcoló kongói nép ellen. Lumumba és fegyvertársai meggyilkolása azt bizonyítja, hogy a gyarmati népek felszabadításának ellenzői nyíltan áttértek az arcátlan terrorra. Lumumba miniszterelnök és fegyvertársai meggyilkolása megmutatta az egész világnak, milyen aljas szerepet játszott Hammarskjöld főtit(Folytatás a 3. oldalon)